4.3.3 – Literatur lang

4.3.3 – Huszt és Emléklapra – Huszt und Ins Stammbuch

# Länge: 100 (Standardfall: zwei kurze, gedankliche Gedichte gemeinsam behandelt)

1. Kölcsey Ferenc két rövid, epigrammatikus költeménye, a Huszt és az Emléklapra, néhány sorban egész életbölcsességet és erkölcsi programot fejez ki. – Ferenc Kölcseys zwei kurze, epigrammatische Gedichte, „Huszt“ und „Emléklapra“ („Ins Stammbuch“), drücken in wenigen Zeilen eine ganze Lebensweisheit und ein sittliches Programm aus.

2. Ezek a versek a magyar epigramma műfajának remekei, mert a tömörség és a gondolati mélység páratlan egységét mutatják. – Diese Gedichte sind Meisterwerke der Gattung des ungarischen Epigramms, weil sie eine unvergleichliche Einheit von Knappheit und gedanklicher Tiefe zeigen.

3. Az epigramma rövid, csattanós, gyakran erkölcsi tanulságot hordozó versforma, amely a klasszikus görög és latin költészetből ered. – Das Epigramm ist eine kurze, pointierte, häufig eine sittliche Lehre tragende Gedichtform, die aus der klassischen griechischen und lateinischen Dichtung stammt.

4. Kölcsey mesterien alkalmazta ezt a formát, mert kevés szóval is nagy hatást tudott elérni. – Kölcsey wandte diese Form meisterhaft an, weil er auch mit wenigen Worten eine große Wirkung erzielen konnte.

5. A Huszt 1831-ben keletkezett, és a nemzeti múlt, a mulandóság és a cselekvés összefüggéseit dolgozza fel. – „Huszt“ entstand 1831 und behandelt die Zusammenhänge der nationalen Vergangenheit, der Vergänglichkeit und des Handelns.

6. A vers címe egy valóságos helyre, a máramarosi Huszt várának romjaira utal, amelyet Kölcsey a mulandóság jelképeként használ. – Der Titel des Gedichts verweist auf einen wirklichen Ort, auf die Ruinen der Burg Huszt in Máramaros, die Kölcsey als Symbol der Vergänglichkeit verwendet.

7. A költemény egy éjszakai látomással kezdődik, amelyben a beszélő a régi vár omladékai között bolyong. – Das Gedicht beginnt mit einer nächtlichen Vision, in der der Sprecher zwischen den Trümmern der alten Burg umherwandert.

8. A romok között megjelenik egy régi kísértet, egy hajdani lakó szelleme, aki a múlt üzenetét hozza. – Zwischen den Ruinen erscheint ein alter Geist, das Gespenst eines einstigen Bewohners, der die Botschaft der Vergangenheit bringt.

9. A beszélő a kísértettől a régi dicsőség és a hajdani nagyság felől érdeklődik, mert a múlt titkait keresi. – Der Sprecher erkundigt sich bei dem Gespenst nach dem alten Ruhm und der einstigen Größe, weil er die Geheimnisse der Vergangenheit sucht.

10. A vár szelleme azonban nem a múlt siratására, hanem a jövő felé fordulásra biztatja a beszélőt. – Der Geist der Burg ermahnt den Sprecher jedoch nicht zur Beweinung der Vergangenheit, sondern zur Hinwendung zur Zukunft.

11. A vers csúcspontja és zárlata a híres felszólítás: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!”. – Der Höhepunkt und der Schluss des Gedichts ist die berühmte Aufforderung: „Wirke, schaffe, mehre: und das Vaterland erstrahlt im Licht!“.

12. Ez a három ige, hass, alkoss, gyarapíts, a cselekvő hazaszeretet tömör, parancsoló programját fogalmazza meg. – Diese drei Verben, wirke, schaffe, mehre, formulieren das knappe, gebietende Programm eines tätigen Patriotismus.

13. Kölcsey üzenete világos: nem a múlton való merengés, hanem a jelen tevékeny munkája viszi előre a nemzetet. – Kölcseys Botschaft ist klar: Nicht das Sinnieren über die Vergangenheit, sondern die tätige Arbeit der Gegenwart bringt die Nation voran.

14. A vers tehát a reformkor cselekvő szellemét fejezi ki, amely a tettet a szónál és az emléknél is fontosabbnak tartja. – Das Gedicht drückt somit den tätigen Geist des Reformzeitalters aus, der die Tat für wichtiger hält als das Wort und die Erinnerung.

15. A Huszt szembeállítja a meddő múltba nézést a termékeny jövőépítéssel, és egyértelműen az utóbbi mellett foglal állást. – „Huszt“ stellt das unfruchtbare Zurückblicken in die Vergangenheit dem fruchtbaren Bauen an der Zukunft gegenüber und stellt sich eindeutig auf die Seite des Letzteren.

16. A vár romja itt figyelmeztetés, mert megmutatja, hogy a puszta emlékezés önmagában nem tartja fenn a nemzetet. – Die Ruine der Burg ist hier eine Warnung, weil sie zeigt, dass die bloße Erinnerung allein die Nation nicht erhält.

17. A Huszt egyszerre elégikus és felszólító, mert a mulandóság szomorúságát a cselekvés reményével egyensúlyozza ki. – „Huszt“ ist zugleich elegisch und auffordernd, weil es die Traurigkeit der Vergänglichkeit mit der Hoffnung des Handelns ausgleicht.

18. A vers formája feszes és zárt, mert minden szó a végső felszólítás felé mutat, amely a költemény lényegét összegzi. – Die Form des Gedichts ist straff und geschlossen, weil jedes Wort auf die abschließende Aufforderung hinweist, die das Wesen des Gedichts zusammenfasst.

19. A Huszt disztichonban, vagyis a klasszikus időmértékes verselés hexameter és pentameter párjában íródott. – „Huszt“ ist in Distichen geschrieben, also im Paar aus Hexameter und Pentameter der klassischen quantitierenden Verskunst.

20. Ez a klasszikus forma emeli és ünnepélyessé teszi a gondolatot, amely így örök érvényű bölcsességként hat. – Diese klassische Form erhebt und veredelt den Gedanken, der so als eine Weisheit von ewiger Gültigkeit wirkt.

21. A Huszt utolsó sora a magyar irodalom egyik leggyakrabban idézett mondatává vált, mert a hazafias cselekvés jelmondata lett. – Die letzte Zeile von „Huszt“ wurde zu einem der am häufigsten zitierten Sätze der ungarischen Literatur, weil sie zum Wahlspruch des patriotischen Handelns wurde.

22. A vers üzenete a mai olvasó számára is érvényes, mert az alkotó, gyarapító munka minden korban a közösség felemelkedését szolgálja. – Die Botschaft des Gedichts ist auch für den heutigen Leser gültig, weil die schaffende, mehrende Arbeit in jeder Zeit dem Aufstieg der Gemeinschaft dient.

23. A Huszt így nemcsak a reformkor, hanem a tevékeny, felelős élet örök verse is. – „Huszt“ ist somit nicht nur das Gedicht des Reformzeitalters, sondern auch das ewige Gedicht des tätigen, verantwortungsvollen Lebens.

24. A vers a nemzeti mélabút a jövőbe vetett hittel oldja fel, ami Kölcsey egész gondolkodására jellemző. – Das Gedicht löst die nationale Schwermut mit dem Glauben an die Zukunft auf, was für Kölcseys gesamtes Denken kennzeichnend ist.

25. A Huszt bizonyítja, hogy Kölcsey nem a reménytelen borongás, hanem a cselekvő remény költője volt. – „Huszt“ beweist, dass Kölcsey nicht der Dichter der hoffnungslosen Düsterkeit, sondern der tätigen Hoffnung war.

26. Az Emléklapra című vers szintén rövid, epigrammatikus alkotás, amely az emberi élet értelméről és a helyes életvezetésről szól. – Das Gedicht mit dem Titel „Emléklapra“ ist ebenfalls ein kurzes, epigrammatisches Werk, das vom Sinn des menschlichen Lebens und von der rechten Lebensführung handelt.

27. A vers címe arra utal, hogy a költő egy emlékkönyvbe, vagyis egy album lapjára írta gondolatait valakinek. – Der Titel des Gedichts deutet darauf hin, dass der Dichter seine Gedanken für jemanden in ein Stammbuch, also auf das Blatt eines Albums schrieb.

28. Az emlékkönyvbe írt vers a korszak kedvelt műfaja volt, mert benne a szerző rövid, tanulságos üzenetet hagyott az utókornak. – Das ins Stammbuch geschriebene Gedicht war eine beliebte Gattung der Epoche, weil der Autor darin eine kurze, lehrreiche Botschaft für die Nachwelt hinterließ.

29. Az Emléklapra Kölcsey egyik legmélyebb gondolati verse, mert néhány sorban az emberi lét kétféle lehetőségét állítja szembe. – „Emléklapra“ ist eines der tiefsten gedanklichen Gedichte Kölcseys, weil es in wenigen Zeilen die zweierlei Möglichkeiten des menschlichen Daseins gegenüberstellt.

30. A vers a hasznos, közösségért élt élet és a hiábavaló, önmagáért való lét ellentétét fogalmazza meg. – Das Gedicht formuliert den Gegensatz zwischen dem nützlichen, für die Gemeinschaft gelebten Leben und dem vergeblichen, um seiner selbst willen geführten Dasein.

31. A híres kezdősorok szerint kétféleképpen lehet élni: vagy hasznosan, a közösségért, vagy hiába, önmagunkba zárva. – Nach den berühmten Anfangszeilen kann man auf zweierlei Weise leben: entweder nützlich, für die Gemeinschaft, oder vergeblich, in sich selbst eingeschlossen.

32. Kölcsey a nyulat és a méhet, illetve a küzdő és a tétlen embert állítja szembe, hogy a helyes életvezetést szemléltesse. – Kölcsey stellt einander Bilder des tätigen und des untätigen Menschen gegenüber, um die rechte Lebensführung zu veranschaulichen.

33. A vers arra tanít, hogy az emberi élet csak akkor nyer értelmet, ha másokért, a közösségért történik. – Das Gedicht lehrt, dass das menschliche Leben erst dann einen Sinn gewinnt, wenn es für andere, für die Gemeinschaft geschieht.

34. Az önző, csak a saját élvezetét kereső élet Kölcsey szerint hiábavaló és üres, mert nem hagy maradandó nyomot. – Das selbstsüchtige, nur den eigenen Genuss suchende Leben ist nach Kölcsey vergeblich und leer, weil es keine bleibende Spur hinterlässt.

35. Ez a gondolat szorosan összefügg Kölcsey egész erkölcsi felfogásával, amely a közösség szolgálatát tekinti a legfőbb értéknek. – Dieser Gedanke hängt eng mit Kölcseys gesamter sittlicher Auffassung zusammen, die den Dienst an der Gemeinschaft als den höchsten Wert betrachtet.

36. Az Emléklapra a Huszthoz hasonlóan a cselekvő, hasznos életet állítja példaként az olvasó elé. – „Emléklapra“ stellt ähnlich wie „Huszt“ das tätige, nützliche Leben dem Leser als Vorbild vor Augen.

37. A két vers tehát ugyanazt az eszmét fejezi ki, mert mindkettő a közösségért végzett munka fontosságát hangsúlyozza. – Die beiden Gedichte drücken somit dieselbe Idee aus, weil beide die Bedeutung der für die Gemeinschaft geleisteten Arbeit betonen.

38. A Huszt a nemzet, az Emléklapra pedig az egyén szempontjából közelíti meg a cselekvő élet eszményét. – „Huszt“ nähert sich dem Ideal des tätigen Lebens aus der Sicht der Nation, „Emléklapra“ dagegen aus der Sicht des Individuums.

39. Ez a kettősség jól mutatja, hogy Kölcsey gondolkodásában a nemzeti és az egyéni erkölcs szorosan összekapcsolódott. – Diese Doppelheit zeigt gut, dass sich in Kölcseys Denken die nationale und die individuelle Sittlichkeit eng miteinander verbanden.

40. Az Emléklapra formája is epigrammatikus, mert néhány tömör sorban fejezi ki teljes gondolatát. – Auch die Form von „Emléklapra“ ist epigrammatisch, weil es seinen ganzen Gedanken in wenigen gedrängten Zeilen ausdrückt.

41. A vers minden szava súlyos és pontos, mert a rövid forma nem tűr fölösleges kifejezéseket. – Jedes Wort des Gedichts ist gewichtig und genau, weil die kurze Form keine überflüssigen Ausdrücke duldet.

42. A tömörség Kölcsey epigrammáinak egyik legnagyobb erénye, mert a kevés szó nagyobb hatást kelt, mint a bőbeszédűség. – Die Knappheit ist einer der größten Vorzüge von Kölcseys Epigrammen, weil die wenigen Worte eine größere Wirkung erzielen als die Weitschweifigkeit.

43. A két vers a magyar gondolati líra kiemelkedő darabjai, mert az elvont eszmét költői képekbe és feszes formába öltöztetik. – Die beiden Gedichte sind herausragende Stücke der ungarischen Gedankenlyrik, weil sie die abstrakte Idee in dichterische Bilder und in eine straffe Form kleiden.

44. Kölcsey e verseiben a klasszikus műveltség és a nemzeti elkötelezettség tökéletesen egyesül. – In diesen Gedichten Kölcseys vereinen sich die klassische Bildung und die nationale Verpflichtung vollkommen.

45. A klasszikus forma az örökérvényűség, a nemzeti tartalom pedig a korszak eleven kérdéseinek benyomását kelti. – Die klassische Form erweckt den Eindruck der ewigen Gültigkeit, der nationale Inhalt dagegen den der lebendigen Fragen der Epoche.

46. A Huszt és az Emléklapra rövidségük ellenére is a magyar irodalom fontos alkotásai, mert eszmei súlyuk messze meghaladja terjedelmüket. – „Huszt“ und „Emléklapra“ sind trotz ihrer Kürze wichtige Werke der ungarischen Literatur, weil ihr ideelles Gewicht ihren Umfang weit übertrifft.

47. E versek bizonyítják, hogy a nagy gondolat nem a hosszúságtól, hanem a mélységtől és a megformálástól függ. – Diese Gedichte beweisen, dass der große Gedanke nicht von der Länge, sondern von der Tiefe und der Gestaltung abhängt.

48. Kölcsey epigrammái a magyar iskolai oktatás állandó darabjai, mert erkölcsi üzenetük a fiatalok nevelésében is fontos szerepet játszik. – Kölcseys Epigramme sind ständige Stücke des ungarischen Schulunterrichts, weil ihre sittliche Botschaft auch in der Erziehung der Jugend eine wichtige Rolle spielt.

49. A Huszt záró felszólítása különösen mélyen beépült a magyar köztudatba, és a cselekvő hazaszeretet jelmondatává vált. – Die abschließende Aufforderung von „Huszt“ ist besonders tief in das ungarische öffentliche Bewusstsein eingegangen und wurde zum Wahlspruch des tätigen Patriotismus.

50. Ez a mondat máig ösztönzi az embereket arra, hogy ne csak beszéljenek a hazáról, hanem tegyenek is érte. – Dieser Satz spornt die Menschen bis heute dazu an, nicht nur über das Vaterland zu reden, sondern auch für es zu handeln.

51. A két vers közös üzenete a felelősség, mert mindkettő az egyén kötelességét hangsúlyozza a közösséggel szemben. – Die gemeinsame Botschaft der beiden Gedichte ist die Verantwortung, weil beide die Pflicht des Individuums gegenüber der Gemeinschaft betonen.

52. Kölcsey számára az élet értéke nem az élvezetben, hanem a hasznos munkában és a másokért hozott áldozatban rejlik. – Für Kölcsey liegt der Wert des Lebens nicht im Genuss, sondern in der nützlichen Arbeit und in dem für andere gebrachten Opfer.

53. Ez a puritán, erkölcsös életfelfogás a magyar protestáns hagyományból is táplálkozik, amelyben a munka és a kötelesség központi érték. – Diese puritanische, sittliche Lebensauffassung nährt sich auch aus der ungarischen protestantischen Tradition, in der die Arbeit und die Pflicht zentrale Werte sind.

54. A Huszt és az Emléklapra ezért nemcsak esztétikai, hanem erkölcsi és nevelő értékkel is bír. – „Huszt“ und „Emléklapra“ besitzen deshalb nicht nur einen ästhetischen, sondern auch einen sittlichen und erzieherischen Wert.

55. A versek arra tanítanak, hogy a rövid emberi élet akkor nyer értelmet, ha maradandó jót hagy maga után. – Die Gedichte lehren, dass das kurze menschliche Leben dann einen Sinn gewinnt, wenn es bleibendes Gutes hinterlässt.

56. Kölcsey e gondolatot nem elvont filozófiaként, hanem szemléletes, megjegyezhető formában fejti ki. – Kölcsey legt diesen Gedanken nicht als abstrakte Philosophie, sondern in anschaulicher, einprägsamer Form dar.

57. A versek képei egyszerűek, mégis erőteljesek, mert mindennapi jelenségeket emelnek jelképes magasságba. – Die Bilder der Gedichte sind einfach und doch kraftvoll, weil sie alltägliche Erscheinungen in eine sinnbildliche Höhe erheben.

58. A Huszt romja és az Emléklapra ellentétpárjai így válnak a mulandóság és az értékes élet emlékezetes jelképeivé. – Die Ruine von „Huszt“ und die Gegensatzpaare von „Emléklapra“ werden so zu unvergesslichen Sinnbildern der Vergänglichkeit und des wertvollen Lebens.

59. E két vers Kölcsey gondolati költészetének csúcspontjai közé tartozik, mert eszméit a legtisztább formában közvetítik. – Diese beiden Gedichte gehören zu den Gipfelpunkten von Kölcseys Gedankendichtung, weil sie seine Ideen in der reinsten Form vermitteln.

60. A Huszt és az Emléklapra bizonyítja, hogy Kölcsey a nagy formák mellett a kis formákban is mester volt. – „Huszt“ und „Emléklapra“ beweisen, dass Kölcsey neben den großen Formen auch in den kleinen Formen ein Meister war.

61. A Himnusz nagyszabású nemzeti imája mellett ezek a versek a bölcs tömörség példáit adják. – Neben dem großangelegten nationalen Gebet der „Himnusz“ geben diese Gedichte Beispiele der weisen Knappheit.

62. Kölcsey így életművében a monumentális és a miniatűr formát egyaránt magas színvonalon művelte. – Kölcsey pflegte so in seinem Lebenswerk die monumentale und die miniaturhafte Form gleichermaßen auf hohem Niveau.

63. A Huszt üzenete a jövőépítésről a reformkor egyik alaptörekvését fogalmazza meg, amely az egész korszakot áthatotta. – Die Botschaft von „Huszt“ über das Bauen an der Zukunft formuliert eines der Grundbestrebungen des Reformzeitalters, das die ganze Epoche durchdrang.

64. A cselekvés, az alkotás és a gyarapítás hármas parancsa a nemzeti felemelkedés programjának lényegét ragadja meg. – Der dreifache Befehl des Handelns, des Schaffens und des Mehrens erfasst das Wesen des Programms des nationalen Aufstiegs.

65. Ez a gondolat rokon Széchenyi és a reformkor más nagy alakjainak eszméivel, akik szintén a tettet hirdették. – Dieser Gedanke ist mit den Ideen Széchenyis und der anderen großen Gestalten des Reformzeitalters verwandt, die ebenfalls die Tat verkündeten.

66. Kölcsey a maga tömör, költői módján ugyanazt az üzenetet közvetíti, amelyet a reformerek politikai beszédeikben hangoztattak. – Kölcsey vermittelt auf seine knappe, dichterische Weise dieselbe Botschaft, die die Reformer in ihren politischen Reden verkündeten.

67. A Huszt ezért a reformkor szellemének egyik legtökéletesebb költői összefoglalása. – „Huszt“ ist deshalb eine der vollkommensten dichterischen Zusammenfassungen des Geistes des Reformzeitalters.

68. Az Emléklapra ezzel szemben inkább az egyéni erkölcs, semmint a nemzeti politika kérdéseit érinti. – „Emléklapra“ dagegen berührt eher die Fragen der individuellen Sittlichkeit als der nationalen Politik.

69. A vers minden emberhez szól, mert az élet értelmének kérdése kor és nemzet fölötti, egyetemes gond. – Das Gedicht spricht zu jedem Menschen, weil die Frage nach dem Sinn des Lebens eine über Zeit und Nation stehende, universelle Sorge ist.

70. Ez az egyetemesség teszi az Emléklaprát máig érvényes és megszívlelendő verssé. – Diese Universalität macht „Emléklapra“ zu einem bis heute gültigen und beherzenswerten Gedicht.

71. A két vers együtt Kölcsey erkölcsi világképének magvát tárja fel, amely a felelősség és a cselekvés köré szerveződik. – Die beiden Gedichte zusammen enthüllen den Kern von Kölcseys sittlichem Weltbild, das sich um die Verantwortung und das Handeln ordnet.

72. Kölcsey számára a szép élet és a jó élet elválaszthatatlan, mert az esztétikai és az erkölcsi érték nála egységet alkot. – Für Kölcsey sind das schöne Leben und das gute Leben untrennbar, weil bei ihm der ästhetische und der sittliche Wert eine Einheit bilden.

73. Ez a felfogás a klasszikus, antik életeszményből ered, amelyben a szépség és az erény összetartozott. – Diese Auffassung stammt aus dem klassischen, antiken Lebensideal, in dem die Schönheit und die Tugend zusammengehörten.

74. Kölcsey e két versben az antik bölcsesség örökségét ötvözi a magyar nemzeti gondolattal. – Kölcsey verschmilzt in diesen beiden Gedichten das Erbe der antiken Weisheit mit dem ungarischen nationalen Gedanken.

75. A Huszt és az Emléklapra így a klasszikus műveltség és a modern nemzeti öntudat találkozásának bizonyítéka. – „Huszt“ und „Emléklapra“ sind so ein Beweis der Begegnung von klassischer Bildung und modernem nationalem Selbstbewusstsein.

76. A versek tömörsége és gondolati mélysége miatt könnyen megjegyezhetők, ezért nemzedékek adják tovább őket. – Wegen der Knappheit und der gedanklichen Tiefe der Gedichte sind sie leicht zu behalten, weshalb Generationen sie weitergeben.

77. Az emlékezetesség Kölcsey epigrammáinak egyik nagy erénye, mert így a gondolat maradandóvá válik. – Die Einprägsamkeit ist einer der großen Vorzüge von Kölcseys Epigrammen, weil so der Gedanke dauerhaft wird.

78. A Huszt utolsó sora szinte közmondássá vált, amelyet a hazafias cselekvésre buzdításként idéznek. – Die letzte Zeile von „Huszt“ wurde nahezu zu einem Sprichwort, das man als Ermunterung zum patriotischen Handeln zitiert.

79. Az Emléklapra üzenete pedig a mindennapi életvezetés bölcs iránymutatásaként él tovább. – Die Botschaft von „Emléklapra“ dagegen lebt als weiser Wegweiser für die alltägliche Lebensführung weiter.

80. E versek tehát nem múzeumi tárgyak, hanem élő, ható gondolatok, amelyek a mai olvasót is megszólítják. – Diese Gedichte sind somit keine Museumsstücke, sondern lebendige, wirkende Gedanken, die auch den heutigen Leser ansprechen.

81. Kölcsey epigrammái azt bizonyítják, hogy a nagy irodalom nem feltétlenül nagy terjedelmű, hanem nagy gondolatokat hordoz. – Kölcseys Epigramme beweisen, dass die große Literatur nicht unbedingt von großem Umfang ist, sondern große Gedanken trägt.

82. A Huszt és az Emléklapra a magyar gondolati líra iskolapéldái, amelyeket az irodalomtörténet is nagyra becsül. – „Huszt“ und „Emléklapra“ sind Musterbeispiele der ungarischen Gedankenlyrik, die auch die Literaturgeschichte hochschätzt.

83. E versek megértése segít abban, hogy Kölcsey egész gondolkodását és értékrendjét jobban átlássuk. – Das Verständnis dieser Gedichte hilft dabei, Kölcseys gesamtes Denken und Wertesystem besser zu durchschauen.

84. A cselekvés, a felelősség és a közösség eszméi a Himnuszban, a Parainesisben és e két epigrammában egyaránt visszatérnek. – Die Ideen des Handelns, der Verantwortung und der Gemeinschaft kehren in der „Himnusz“, in der „Parainesis“ und in diesen beiden Epigrammen gleichermaßen wieder.

85. Kölcsey életműve így belső egységet alkot, amelyben minden mű ugyanazokat az alapértékeket fejezi ki. – Kölcseys Lebenswerk bildet so eine innere Einheit, in der jedes Werk dieselben Grundwerte ausdrückt.

86. A Huszt és az Emléklapra rövidségük ellenére is teljes értékű részei ennek az egységes gondolatvilágnak. – „Huszt“ und „Emléklapra“ sind trotz ihrer Kürze vollwertige Teile dieser einheitlichen Gedankenwelt.

87. A versek arra emlékeztetik az olvasót, hogy az élet és a nemzet sorsa a mi tetteinken múlik. – Die Gedichte erinnern den Leser daran, dass das Leben und das Schicksal der Nation von unseren Taten abhängen.

88. Ez a felelősségre ébresztő üzenet a magyar irodalom egyik legfontosabb erkölcsi hagyatéka. – Diese zur Verantwortung erweckende Botschaft ist eines der wichtigsten sittlichen Vermächtnisse der ungarischen Literatur.

89. Kölcsey epigrammái a személyes és a közösségi élet közötti hidat építik meg, mert az egyéni tettet a nemzet javával kötik össze. – Kölcseys Epigramme bauen die Brücke zwischen dem persönlichen und dem gemeinschaftlichen Leben, weil sie die individuelle Tat mit dem Wohl der Nation verbinden.

90. A Huszt a nemzeti, az Emléklapra pedig az egyéni felelősség verse, de mindkettő ugyanabból a mély erkölcsi meggyőződésből fakad. – „Huszt“ ist das Gedicht der nationalen, „Emléklapra“ das der individuellen Verantwortung, doch beide erwachsen aus derselben tiefen sittlichen Überzeugung.

91. E két vers Kölcsey költészetének azt a vonását mutatja, amely a gondolatot a szépséggel és a tömörséggel egyesíti. – Diese beiden Gedichte zeigen jenen Zug von Kölcseys Dichtung, der den Gedanken mit der Schönheit und der Knappheit vereint.

92. A Huszt és az Emléklapra a magyar epigrammaköltészet klasszikus mintáivá váltak, amelyeket máig példaként emlegetnek. – „Huszt“ und „Emléklapra“ wurden zu klassischen Vorbildern der ungarischen Epigrammdichtung, die man bis heute als Beispiel anführt.

93. E versek olvasása közben a mai ember is szembesül azzal a kérdéssel, hogyan érdemes élni és cselekedni. – Beim Lesen dieser Gedichte sieht sich auch der heutige Mensch der Frage gegenüber, wie es sich zu leben und zu handeln lohnt.

94. Kölcsey ezzel a kérdéssel a legmélyebb emberi gondokat érinti, amelyek minden korban időszerűek maradnak. – Kölcsey berührt mit dieser Frage die tiefsten menschlichen Sorgen, die in jeder Zeit aktuell bleiben.

95. A Huszt és az Emléklapra ezért nem pusztán történelmi emlékek, hanem élő erkölcsi útmutatások is. – „Huszt“ und „Emléklapra“ sind deshalb nicht bloß historische Erinnerungen, sondern auch lebendige sittliche Wegweisungen.

96. E két vers megismerése kiegészíti a Himnusz által rajzolt képet Kölcsey gondolatvilágáról. – Das Kennenlernen dieser beiden Gedichte ergänzt das durch die „Himnusz“ gezeichnete Bild von Kölcseys Gedankenwelt.

97. Míg a Himnusz a nemzet sorsáért fohászkodik, a Huszt és az Emléklapra a cselekvés útját mutatja meg. – Während die „Himnusz“ für das Schicksal der Nation fleht, zeigen „Huszt“ und „Emléklapra“ den Weg des Handelns.

98. Így Kölcsey lírája a fohász, a gondolat és a felszólítás teljes körét felöleli. – So umfasst Kölcseys Lyrik den vollen Kreis der Anrufung, des Gedankens und der Aufforderung.

99. A Huszt és az Emléklapra a magyar líra időtálló darabjai, amelyek a legkevesebb szóval a legtöbbet mondják. – „Huszt“ und „Emléklapra“ sind dauerhafte Stücke der ungarischen Lyrik, die mit den wenigsten Worten das Meiste sagen.

100. E két rövid vers megértése után válik teljessé Kölcsey gondolati költészetének képe, amelyet a Parainesis prózai formában folytat. – Nach dem Verständnis dieser beiden kurzen Gedichte wird das Bild von Kölcseys Gedankendichtung vollständig, das die „Parainesis“ in prosaischer Form fortsetzt.