4.4.3 – Literatur lang

4.4.3 – Csongor és Tünde – Csongor und Tünde

# Länge: 100 (Standardfall: einzelnes dramatisches Hauptwerk mit Analyse)

1. A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály legjelentősebb drámai költeménye, amely a magyar romantikus dráma egyik csúcspontja és a boldogságkeresés filozofikus meséje. – „Csongor és Tünde“ ist das bedeutendste dramatische Gedicht von Mihály Vörösmarty, das einen der Höhepunkte des ungarischen romantischen Dramas und ein philosophisches Märchen von der Suche nach dem Glück darstellt.

2. A művet Vörösmarty 1830-ban fejezte be, és 1831-ben jelent meg, tehát a reformkor virágzásának idején született. – Vörösmarty vollendete das Werk 1830, und es erschien 1831, entstand also zur Zeit der Blüte des Reformzeitalters.

3. A darab műfaja drámai költemény, mert egyszerre hordozza a dráma és a líra jellemzőit, cselekményt és költői mélységet egyaránt. – Die Gattung des Stücks ist das dramatische Gedicht, weil es zugleich die Merkmale des Dramas und der Lyrik, Handlung und dichterische Tiefe gleichermaßen in sich trägt.

4. A mű alapját egy régi magyar széphistória, a História egy Árgirus nevű királyfiról adta, amely a népi mesevilágból merített. – Die Grundlage des Werkes bildete eine alte ungarische Verserzählung, die „História egy Árgirus nevű királyfiról“ („Geschichte von einem Königssohn namens Árgirus“), die aus der volkstümlichen Märchenwelt schöpfte.

5. Vörösmarty azonban a régi mesét mélyen átalakította, mert filozófiai és költői tartalommal töltötte meg. – Vörösmarty gestaltete das alte Märchen jedoch tiefgreifend um, weil er es mit philosophischem und dichterischem Gehalt füllte.

6. A darab főhőse Csongor, egy fiatal királyfi, aki a tökéletes boldogság és a földöntúli szerelem keresésére indul. – Der Held des Stücks ist Csongor, ein junger Königssohn, der sich auf die Suche nach dem vollkommenen Glück und der überirdischen Liebe begibt.

7. Csongor szerelme Tünde, egy tündérlány, aki a halhatatlan, égi világból száll alá a földre. – Csongors Geliebte ist Tünde, ein Feenmädchen, das aus der unsterblichen, himmlischen Welt auf die Erde herabsteigt.

8. A két szerelmes vágyakozik egymás után, de a földi és az égi világ különbsége akadályokat állít kapcsolatuk elé. – Die beiden Liebenden sehnen sich nacheinander, doch der Unterschied der irdischen und der himmlischen Welt stellt ihrer Beziehung Hindernisse in den Weg.

9. A darab középpontjában e két világ találkozása és a boldogság elérhetőségének kérdése áll. – Im Mittelpunkt des Stücks stehen die Begegnung dieser beiden Welten und die Frage nach der Erreichbarkeit des Glücks.

10. Csongor egy csodálatos, aranyalmát termő fánál kezdi keresését, amely a tündérvilággal való kapcsolat jelképe. – Csongor beginnt seine Suche an einem wunderbaren, goldene Äpfel tragenden Baum, der das Symbol der Verbindung mit der Feenwelt ist.

11. A fától indul útnak, hogy megtalálja Tündét, és bejárja a mesevilág különféle tájait. – Von dem Baum bricht er auf, um Tünde zu finden, und durchwandert die verschiedenen Landschaften der Märchenwelt.

12. Vándorútja során Csongor sokféle alakkal találkozik, akik a boldogság különböző, hamis útjait képviselik. – Auf seiner Wanderung begegnet Csongor vielerlei Gestalten, die die verschiedenen, falschen Wege zum Glück verkörpern.

13. A darab egyik legfontosabb szimbolikus jelenete a hármas útelágazás, ahol három vándor keresi a maga boldogságát. – Eine der wichtigsten symbolischen Szenen des Stücks ist die dreifache Wegkreuzung, wo drei Wanderer ihr eigenes Glück suchen.

14. A Kalmár a gazdagságban, a Fejedelem a hatalomban, a Tudós pedig a tudásban véli megtalálni az élet értelmét. – Der Kaufmann glaubt im Reichtum, der Fürst in der Macht und der Gelehrte im Wissen den Sinn des Lebens zu finden.

15. Csongor először a vándorútja elején, majd élete végén is találkozik e három alakkal, ami a mű kompozíciós keretét adja. – Csongor begegnet diesen drei Gestalten zuerst am Anfang seiner Wanderung und dann am Ende seines Lebens, was den kompositorischen Rahmen des Werkes bildet.

16. A darab végén mindhárom vándor kudarcot vall, mert a gazdagság, a hatalom és a tudás nem hozott nekik igazi boldogságot. – Am Ende des Stücks scheitern alle drei Wanderer, weil der Reichtum, die Macht und das Wissen ihnen kein wahres Glück brachten.

17. A Kalmár koldussá lett, a Fejedelmet megbuktatták, a Tudós pedig kételkedve, kiábrándultan tér vissza. – Der Kaufmann wurde zum Bettler, der Fürst wurde gestürzt, und der Gelehrte kehrt zweifelnd und ernüchtert zurück.

18. E három sors azt üzeni, hogy a földi javak, a hatalom és a puszta tudás önmagukban nem adnak tartós boldogságot. – Diese drei Schicksale besagen, dass die irdischen Güter, die Macht und das bloße Wissen für sich kein dauerhaftes Glück verleihen.

19. A darab tehát a boldogság hamis és igaz útjait állítja szembe, és a szerelemben találja meg a valódi értéket. – Das Stück stellt somit die falschen und die wahren Wege zum Glück gegenüber und findet in der Liebe den wahren Wert.

20. A mű filozófiai mélységét éppen ez a kérdés adja: mi az emberi élet igazi célja és értelme. – Die philosophische Tiefe des Werkes verleiht gerade diese Frage: Was ist das wahre Ziel und der Sinn des menschlichen Lebens.

21. A darab másik fontos szereplője Mirígy, a gonosz boszorkány, aki minden erejével akadályozza Csongor és Tünde egyesülését. – Eine weitere wichtige Figur des Stücks ist Mirígy, die böse Hexe, die mit all ihrer Kraft die Vereinigung von Csongor und Tünde behindert.

22. Mirígy a rossz, az irigység és a rombolás megtestesítője, aki cselszövéseivel újra és újra elválasztja a szerelmeseket. – Mirígy ist die Verkörperung des Bösen, des Neides und der Zerstörung, die mit ihren Ränken die Liebenden immer wieder trennt.

23. A boszorkány alakja a népi mesevilágból származik, de a darabban a gonoszság egyetemes jelképévé válik. – Die Gestalt der Hexe stammt aus der volkstümlichen Märchenwelt, doch im Stück wird sie zum universellen Symbol des Bösen.

24. A mű legkedveltebb szereplői Balga és Ilma, akik a főhősök komikus, földhözragadt párját alkotják. – Die beliebtesten Figuren des Werkes sind Balga und Ilma, die das komische, bodenständige Gegenstück der Hauptfiguren bilden.

25. Balga Csongor szolgája, Ilma pedig Tünde szolgálója, ezért a két pár egymás tükreként jelenik meg. – Balga ist Csongors Diener, Ilma dagegen Tündes Dienerin, weshalb die beiden Paare als Spiegel des anderen erscheinen.

26. Míg Csongor és Tünde az eszményi, égi szerelmet képviselik, addig Balga és Ilma a földi, hétköznapi szerelmet. – Während Csongor und Tünde die ideale, himmlische Liebe verkörpern, verkörpern Balga und Ilma die irdische, alltägliche Liebe.

27. Balga a testi örömök, az evés, az ivás és az egyszerű élet embere, ezért humoros ellenpontot ad a fennkölt főcselekménynek. – Balga ist der Mensch der körperlichen Freuden, des Essens, des Trinkens und des einfachen Lebens, weshalb er einen humorvollen Gegenpol zur erhabenen Haupthandlung bietet.

28. Ez a kettősség a darab egyik legvonzóbb vonása, mert az eszményi és a földi világot egyszerre mutatja be. – Diese Doppelheit ist einer der reizvollsten Züge des Stücks, weil er die ideale und die irdische Welt zugleich darstellt.

29. Vörösmarty a magas költészetet és a népi humort mesterien ötvözi, ezért a darab egyszerre gondolati és szórakoztató. – Vörösmarty verschmilzt meisterhaft die hohe Dichtung und den volkstümlichen Humor, weshalb das Stück zugleich gedankenvoll und unterhaltsam ist.

30. A darabban megjelennek az ördögfiak is, akik három varázstárgyért, egy köpenyért, egy ostorért és egy bocskorért civakodnak. – Im Stück treten auch die Teufelssöhne auf, die um drei Zaubergegenstände, einen Mantel, eine Peitsche und ein Paar Bundschuhe streiten.

31. Csongor és Balga ravaszsággal megszerzi e varázstárgyakat, amelyek a mesevilág csodás elemeit képviselik. – Csongor und Balga erlangen mit List diese Zaubergegenstände, die die wunderbaren Elemente der Märchenwelt verkörpern.

32. E mesei motívumok a darab játékos, fantáziadús jellegét erősítik, és a népi hagyományhoz kötik a művet. – Diese Märchenmotive verstärken den spielerischen, fantasievollen Charakter des Stücks und binden das Werk an die volkstümliche Tradition.

33. A mű különleges alakja az Éj, akinek nagy monológja a darab filozófiai csúcspontja. – Eine besondere Gestalt des Werkes ist die Nacht, deren großer Monolog der philosophische Höhepunkt des Stücks ist.

34. Az Éj monológja a lét és a nemlét, a világ keletkezése és pusztulása nagy kérdéseit szólaltatja meg. – Der Monolog der Nacht bringt die großen Fragen des Seins und des Nichtseins, der Entstehung und des Untergangs der Welt zur Sprache.

35. Az Éj szerint a világ a semmiből született, és egyszer a semmibe is tér vissza, ami komor, kozmikus távlatot ad a műnek. – Nach der Nacht wurde die Welt aus dem Nichts geboren und kehrt einst auch ins Nichts zurück, was dem Werk eine düstere, kosmische Perspektive verleiht.

36. Ez a monológ a magyar filozófiai költészet egyik legnagyobb teljesítménye, mert a lét végső kérdéseit fenséges nyelven fejezi ki. – Dieser Monolog ist eine der größten Leistungen der ungarischen philosophischen Dichtung, weil er die letzten Fragen des Daseins in erhabener Sprache ausdrückt.

37. Az Éj sötét világképe éles ellentétben áll a szerelem és a boldogság reményével, amely a darab fő cselekményét vezérli. – Das düstere Weltbild der Nacht steht in scharfem Gegensatz zur Hoffnung der Liebe und des Glücks, die die Haupthandlung des Stücks lenkt.

38. Ez a feszültség a mulandóság és a boldogság között a darab egyik legmélyebb gondolati rétege. – Diese Spannung zwischen der Vergänglichkeit und dem Glück ist eine der tiefsten gedanklichen Schichten des Stücks.

39. A darab cselekménye számos akadályon és megpróbáltatáson át halad, mert Mirígy és a sors újra meg újra elválasztja a szerelmeseket. – Die Handlung des Stücks schreitet durch zahlreiche Hindernisse und Prüfungen voran, weil Mirígy und das Schicksal die Liebenden immer wieder trennen.

40. Csongor kitartóan keresi Tündét, mert szerelme rendíthetetlen, és nem mond le a boldogság reményéről. – Csongor sucht Tünde beharrlich, weil seine Liebe unerschütterlich ist und er die Hoffnung auf das Glück nicht aufgibt.

41. A darab végén a szerelmesek végre egymásra találnak, mert kitartásuk és hűségük legyőzi az akadályokat. – Am Ende des Stücks finden die Liebenden endlich zueinander, weil ihre Beharrlichkeit und ihre Treue die Hindernisse besiegen.

42. A boldog vég azonban nem naiv, mert a mű megmutatja, hogy a boldogság ára a kitartás, a hűség és a lemondás. – Das glückliche Ende ist jedoch nicht naiv, weil das Werk zeigt, dass der Preis des Glücks die Beharrlichkeit, die Treue und der Verzicht ist.

43. A darab üzenete szerint az igazi boldogság a szerelemben és a hűségben rejlik, nem pedig a gazdagságban, a hatalomban vagy a tudásban. – Nach der Botschaft des Stücks liegt das wahre Glück in der Liebe und der Treue, nicht aber im Reichtum, in der Macht oder im Wissen.

44. Ez a gondolat a mű középponti eszméje, amely a boldogságkeresés minden szálát összefogja. – Dieser Gedanke ist die zentrale Idee des Werkes, der alle Fäden der Glückssuche zusammenfasst.

45. A darab híres zárómondata, „Éjjel-nappal az enyém”, a beteljesült, örök szerelem diadalát fejezi ki. – Der berühmte Schlusssatz des Stücks, „Bei Nacht und Tag die Meine“, drückt den Triumph der erfüllten, ewigen Liebe aus.

46. A Csongor és Tünde tehát a szerelem és a hűség győzelmét ünnepli az akadályok és a mulandóság felett. – „Csongor és Tünde“ feiert somit den Sieg der Liebe und der Treue über die Hindernisse und die Vergänglichkeit.

47. A mű nyelvezete rendkívül gazdag és zenei, mert Vörösmarty a magyar nyelv teljes költői erejét megmozgatja. – Die Sprache des Werkes ist außerordentlich reich und musikalisch, weil Vörösmarty die volle dichterische Kraft der ungarischen Sprache in Bewegung setzt.

48. A darab verselése változatos, mert a fennkölt jelenetek emelkedett, a komikus részek pedig könnyedebb ritmusban szólnak. – Die Verskunst des Stücks ist abwechslungsreich, weil die erhabenen Szenen in gehobenem, die komischen Teile dagegen in leichterem Rhythmus erklingen.

49. Vörösmarty nyelvi művészete a Csongor és Tündében éri el egyik csúcspontját, mert a mese és a filozófia egyaránt tökéletes formát kap. – Vörösmartys Sprachkunst erreicht in „Csongor és Tünde“ einen ihrer Höhepunkte, weil das Märchen und die Philosophie gleichermaßen eine vollkommene Form erhalten.

50. A darab a magyar romantika egyik legkomplexebb műve, mert a népmese, a filozófia és a líra elemeit egyesíti. – Das Stück ist eines der komplexesten Werke der ungarischen Romantik, weil es die Elemente des Volksmärchens, der Philosophie und der Lyrik vereint.

51. A mese keretében Vörösmarty az emberi lét legmélyebb kérdéseit veti fel, ezért a mű túlmutat a puszta szórakoztatáson. – Im Rahmen des Märchens wirft Vörösmarty die tiefsten Fragen des menschlichen Daseins auf, weshalb das Werk über die bloße Unterhaltung hinausweist.

52. A boldogság, a mulandóság, a szerelem és a lét értelmének kérdései a darab minden szintjén jelen vannak. – Die Fragen des Glücks, der Vergänglichkeit, der Liebe und des Sinns des Daseins sind auf jeder Ebene des Stücks gegenwärtig.

53. A Csongor és Tünde a magyar Shakespeare-hagyomány egyik szép példája, mert felépítése és hangulata a Szentivánéji álomra emlékeztet. – „Csongor és Tünde“ ist ein schönes Beispiel der ungarischen Shakespeare-Tradition, weil sein Aufbau und seine Stimmung an den „Sommernachtstraum“ erinnern.

54. Az álom, a varázslat, a tündérvilág és a földi szereplők keveredése valóban rokonságot mutat a nagy angol drámával. – Die Mischung von Traum, Zauber, Feenwelt und irdischen Figuren zeigt tatsächlich eine Verwandtschaft mit dem großen englischen Drama.

55. Vörösmarty azonban a shakespeare-i mintát magyar népi hagyománnyal és saját filozófiai gondolataival gazdagította. – Vörösmarty bereicherte das Shakespeare’sche Muster jedoch mit ungarischer volkstümlicher Tradition und mit seinen eigenen philosophischen Gedanken.

56. A darab így egyszerre európai és mélyen magyar, mert a világirodalmi hagyományt nemzeti tartalommal ötvözi. – Das Stück ist so zugleich europäisch und zutiefst ungarisch, weil es die weltliterarische Tradition mit nationalem Inhalt verschmilzt.

57. A Csongor és Tünde a maga korában nem aratott azonnali sikert, mert a közönség nehezen fogadta be a szokatlan, összetett művet. – „Csongor és Tünde“ errang in seiner eigenen Zeit keinen unmittelbaren Erfolg, weil das Publikum das ungewöhnliche, komplexe Werk nur schwer aufnahm.

58. A darabot csak jóval később, a 19. század végén és a 20. században kezdték igazán nagyra értékelni. – Das Stück begann man erst viel später, im späten 19. und im 20. Jahrhundert, wirklich hochzuschätzen.

59. Ma a Csongor és Tünde a magyar drámairodalom egyik legfontosabb művének számít, amelyet gyakran játszanak a színpadokon. – Heute gilt „Csongor és Tünde“ als eines der wichtigsten Werke der ungarischen Dramenliteratur, das häufig auf den Bühnen gespielt wird.

60. A darab színpadi megjelenítése különleges kihívást jelent, mert a mesei és a filozófiai rétegeket egyszerre kell életre kelteni. – Die Bühnendarstellung des Stücks stellt eine besondere Herausforderung dar, weil die märchenhaften und die philosophischen Schichten zugleich zum Leben erweckt werden müssen.

61. A mű a magyar színházi hagyomány egyik kedvelt darabja, mert gazdag lehetőségeket kínál a rendezőknek és a színészeknek. – Das Werk ist eines der beliebten Stücke der ungarischen Theatertradition, weil es den Regisseuren und den Schauspielern reiche Möglichkeiten bietet.

62. A Csongor és Tünde a szerelem és a boldogság egyetemes emberi kérdéseit tárgyalja, ezért minden korban érvényes marad. – „Csongor és Tünde“ behandelt die universellen menschlichen Fragen der Liebe und des Glücks, weshalb es in jeder Zeit gültig bleibt.

63. A darab arra tanít, hogy a boldogságot nem a külső javakban, hanem a szeretetben és a hűségben kell keresnünk. – Das Stück lehrt, dass man das Glück nicht in den äußeren Gütern, sondern in der Liebe und der Treue suchen muss.

64. Ez az üzenet a mai olvasó és néző számára is fontos, mert az emberi boldogság kérdése örök és egyetemes. – Diese Botschaft ist auch für den heutigen Leser und Zuschauer wichtig, weil die Frage des menschlichen Glücks ewig und universell ist.

65. A darab a boldogságkeresés útját egy hosszú, akadályokkal teli vándorlásként ábrázolja, amely az emberi élet jelképe. – Das Stück stellt den Weg der Glückssuche als eine lange, hindernisreiche Wanderung dar, die ein Sinnbild des menschlichen Lebens ist.

66. Csongor útja tehát nemcsak egy királyfi kalandja, hanem minden ember boldogságkeresésének példázata. – Csongors Weg ist somit nicht nur das Abenteuer eines Königssohnes, sondern das Gleichnis der Glückssuche jedes Menschen.

67. A darab optimista alaphangú, mert végül a szerelem és a hűség győzelmét hirdeti a rossz és a mulandóság felett. – Der Grundton des Stücks ist optimistisch, weil es am Ende den Sieg der Liebe und der Treue über das Böse und die Vergänglichkeit verkündet.

68. Ez a pozitív életszemlélet éles ellentétben áll az Éj komor, kozmikus víziójával, ami a mű belső feszültségét adja. – Diese positive Lebenssicht steht in scharfem Gegensatz zur düsteren, kosmischen Vision der Nacht, was die innere Spannung des Werkes ausmacht.

69. A darab tehát nem naiv boldogságot ígér, hanem a mulandóság tudatában megvalósuló, tudatos boldogságot. – Das Stück verspricht somit kein naives Glück, sondern ein bewusstes Glück, das sich im Bewusstsein der Vergänglichkeit verwirklicht.

70. Ez a mély, érett szemlélet emeli a Csongor és Tündét a puszta mese fölé, és igazi filozófiai művé teszi. – Diese tiefe, reife Sicht erhebt „Csongor és Tünde“ über das bloße Märchen und macht es zu einem echten philosophischen Werk.

71. A mű a magyar romantika egyik legjellemzőbb alkotása, mert a képzeletet, az érzelmet és a gondolatot egyaránt magas fokon egyesíti. – Das Werk ist eines der charakteristischsten Werke der ungarischen Romantik, weil es die Vorstellungskraft, das Gefühl und den Gedanken gleichermaßen auf hoher Stufe vereint.

72. Vörösmarty a Csongor és Tündében a romantika minden fő vonását megvalósította: a mesét, a végtelen vágyat és a filozófiai mélységet. – Vörösmarty verwirklichte in „Csongor és Tünde“ alle Hauptzüge der Romantik: das Märchen, die unendliche Sehnsucht und die philosophische Tiefe.

73. A darab a végtelen utáni romantikus vágyakozást is kifejezi, mert Csongor a földöntúli tökéletességet keresi. – Das Stück drückt auch die romantische Sehnsucht nach dem Unendlichen aus, weil Csongor die überirdische Vollkommenheit sucht.

74. Ez a végtelen utáni vágy a romantika egyik központi eszméje, amely a Csongor és Tünde egész cselekményét áthatja. – Diese Sehnsucht nach dem Unendlichen ist eine der zentralen Ideen der Romantik, die die gesamte Handlung von „Csongor és Tünde“ durchdringt.

75. A darab azonban azt is megmutatja, hogy a végtelen vágy csak a hűséges, kitartó szerelemben teljesedhet be. – Das Stück zeigt jedoch auch, dass sich die unendliche Sehnsucht nur in der treuen, beharrlichen Liebe erfüllen kann.

76. A mű így a romantikus vágyat a hűség és a kitartás erkölcsi értékeivel köti össze. – Das Werk verbindet so die romantische Sehnsucht mit den sittlichen Werten der Treue und der Beharrlichkeit.

77. A Csongor és Tünde a magyar irodalom egyik legszebb szerelmi története, amely az égi és a földi szerelem harmóniáját keresi. – „Csongor és Tünde“ ist eine der schönsten Liebesgeschichten der ungarischen Literatur, die die Harmonie der himmlischen und der irdischen Liebe sucht.

78. A darab a szerelmet nem pusztán érzelemként, hanem az emberi lét legfőbb értelmeként ábrázolja. – Das Stück stellt die Liebe nicht bloß als Gefühl, sondern als den höchsten Sinn des menschlichen Daseins dar.

79. Ez a felfogás a romantika szerelemeszményét fejezi ki, amely a szerelmet a boldogság és a teljesség forrásának tekinti. – Diese Auffassung drückt das Liebesideal der Romantik aus, das die Liebe als Quelle des Glücks und der Vollständigkeit betrachtet.

80. A Csongor és Tünde a magyar drámairodalom időtálló remeke, amely a mese és a bölcselet ritka egységét valósítja meg. – „Csongor és Tünde“ ist ein dauerhaftes Meisterwerk der ungarischen Dramenliteratur, das die seltene Einheit von Märchen und Weisheit verwirklicht.

81. A mű szereplői a magyar irodalom emlékezetes alakjaivá váltak, mert mindegyikük egy-egy emberi magatartást és értéket testesít meg. – Die Figuren des Werkes wurden zu unvergesslichen Gestalten der ungarischen Literatur, weil jede von ihnen eine menschliche Haltung und einen Wert verkörpert.

82. Csongor a rendíthetetlen szerelmet, Tünde az eszményi boldogságot, Balga a földi életörömet, Mirígy pedig a gonoszságot jeleníti meg. – Csongor stellt die unerschütterliche Liebe, Tünde das ideale Glück, Balga die irdische Lebensfreude und Mirígy das Böse dar.

83. E jellegzetes alakok együtt az emberi lét különböző dimenzióit rajzolják meg, az égitől a földiig. – Diese charakteristischen Gestalten zeichnen gemeinsam die verschiedenen Dimensionen des menschlichen Daseins, vom Himmlischen bis zum Irdischen.

84. A darab így az emberi élet teljességét ábrázolja, mert a magasztos és a hétköznapi világ egyaránt helyet kap benne. – Das Stück stellt so die Vollständigkeit des menschlichen Lebens dar, weil die erhabene und die alltägliche Welt gleichermaßen darin Platz finden.

85. A Csongor és Tünde a magyar kultúra egyik kincse, amelyet nemzedékek olvasnak, játszanak és értelmeznek újra. – „Csongor és Tünde“ ist einer der Schätze der ungarischen Kultur, den Generationen lesen, spielen und neu deuten.

86. A mű gazdagsága abban rejlik, hogy minden korban és minden olvasó számára új jelentéseket kínál. – Der Reichtum des Werkes liegt darin, dass es in jeder Zeit und für jeden Leser neue Bedeutungen bietet.

87. A darab egyszerre olvasható szórakoztató meseként, mély filozófiai műként és szép szerelmi történetként. – Das Stück lässt sich zugleich als unterhaltsames Märchen, als tiefes philosophisches Werk und als schöne Liebesgeschichte lesen.

88. Ez a sokrétűség teszi a Csongor és Tündét a magyar irodalom egyik legérdekesebb és leggazdagabb alkotásává. – Diese Vielschichtigkeit macht „Csongor és Tünde“ zu einem der interessantesten und reichsten Werke der ungarischen Literatur.

89. A mű Vörösmarty költői zsenijének egyik legteljesebb megnyilvánulása, mert benne minden tehetsége érvényesül. – Das Werk ist eine der vollständigsten Äußerungen von Vörösmartys dichterischem Genie, weil in ihm all sein Talent zur Geltung kommt.

90. A darab a lírikus, a drámaíró és a gondolkodó Vörösmartyt egyaránt megmutatja. – Das Stück zeigt den Lyriker, den Dramatiker und den Denker Vörösmarty gleichermaßen.

91. A Csongor és Tünde a magyar romantikus dráma megkerülhetetlen alapműve, amely a műfaj lehetőségeit új magasságba emelte. – „Csongor és Tünde“ ist ein unumgängliches Grundwerk des ungarischen romantischen Dramas, das die Möglichkeiten der Gattung in eine neue Höhe erhob.

92. A mű bizonyítja, hogy a magyar nyelv és irodalom alkalmas a legmagasabb művészi és filozófiai gondolatok kifejezésére. – Das Werk beweist, dass die ungarische Sprache und Literatur geeignet sind, die höchsten künstlerischen und philosophischen Gedanken auszudrücken.

93. A Csongor és Tünde megértése segít abban, hogy Vörösmarty egész életművét és a magyar romantikát mélyebben átlássuk. – Das Verständnis von „Csongor és Tünde“ hilft dabei, Vörösmartys gesamtes Lebenswerk und die ungarische Romantik tiefer zu durchschauen.

94. A darab a boldogságkeresés örök emberi témáját dolgozza fel, amely minden kor emberét foglalkoztatja. – Das Stück behandelt das ewige menschliche Thema der Glückssuche, das den Menschen jeder Zeit beschäftigt.

95. A mű üzenete, hogy a boldogság a hűséges szerelemben rejlik, ma is érvényes és megszívlelendő tanulság. – Die Botschaft des Werkes, dass das Glück in der treuen Liebe liegt, ist auch heute eine gültige und beherzenswerte Lehre.

96. A Csongor és Tünde a magyar irodalom egyik legszebb és legmélyebb alkotása, amely a mesét és a bölcseletet egyesíti. – „Csongor és Tünde“ ist eines der schönsten und tiefsten Werke der ungarischen Literatur, das das Märchen und die Weisheit vereint.

97. A darab a szerelem, a hűség és a boldogság diadalát hirdeti, amely a mulandóság tudatában is értelmet ad az életnek. – Das Stück verkündet den Triumph der Liebe, der Treue und des Glücks, der auch im Bewusstsein der Vergänglichkeit dem Leben Sinn verleiht.

98. A mű időtállóságát az biztosítja, hogy egyetemes emberi kérdéseket fogalmaz meg magas művészi színvonalon. – Die Dauerhaftigkeit des Werkes gewährleistet, dass es universelle menschliche Fragen auf hohem künstlerischem Niveau formuliert.

99. A Csongor és Tünde így Vörösmarty költészetének egyik legfényesebb csúcsa, amely a magyar romantika szellemét tökéletesen megtestesíti. – „Csongor és Tünde“ ist so einer der glänzendsten Gipfel von Vörösmartys Dichtung, der den Geist der ungarischen Romantik vollkommen verkörpert.

100. A mű megismerése után válik teljessé Vörösmarty portréja, amelyet kései gondolati lírája tesz még mélyebbé és összetettebbé. – Nach dem Kennenlernen des Werkes wird das Porträt Vörösmartys vollständig, das seine späte Gedankenlyrik noch tiefer und vielschichtiger macht.