4.4.4 – Literatur lang

4.4.4 – Gondolati költészete és kései lírája – Seine Gedankenlyrik und späte Dichtung

# Länge: 100 (Standardfall: eine Einzelthematik – Gedankenlyrik und Spätwerk mit mehreren Gedichten)

1. Vörösmarty Mihály kései költészete a magyar líra egyik legmélyebb és legmegrázóbb fejezete, mert az emberi lét és a történelem nagy kérdéseit boncolgatja. – Mihály Vörösmartys späte Dichtung ist eines der tiefsten und erschütterndsten Kapitel der ungarischen Lyrik, weil sie die großen Fragen des menschlichen Daseins und der Geschichte erörtert.

2. Gondolati költészete a lét értelme, az idő múlása, a haladás és az emberiség sorsa körül forog, ezért filozófiai mélységgel telített. – Seine Gedankendichtung kreist um den Sinn des Daseins, das Vergehen der Zeit, den Fortschritt und das Schicksal der Menschheit, weshalb sie von philosophischer Tiefe erfüllt ist.

3. E versek a romantikus képzelet és a bölcseleti gondolat egyedülálló egyesítését valósítják meg, ami Vörösmarty egyik legnagyobb teljesítménye. – Diese Gedichte verwirklichen eine einzigartige Vereinigung der romantischen Vorstellungskraft und des philosophischen Gedankens, was eine der größten Leistungen Vörösmartys ist.

4. Vörösmarty gondolati lírája már az 1830-as években megjelent, de igazi mélységét a szabadságharc bukása után érte el. – Vörösmartys Gedankenlyrik erschien bereits in den 1830er Jahren, doch ihre wahre Tiefe erreichte sie nach der Niederlage des Freiheitskampfes.

5. Az 1848–49-es forradalom leverése mély törést okozott a költő világképében, mert összeomlani látta a haladásba és a nemzet jövőjébe vetett hitét. – Die Niederschlagung der Revolution von 1848–49 verursachte einen tiefen Bruch im Weltbild des Dichters, weil er seinen Glauben an den Fortschritt und die Zukunft der Nation zusammenbrechen sah.

6. Kései költészetét ezért a kétségbeesés, a nemzeti gyász és a világ értelmetlenségének élménye hatja át. – Seine späte Dichtung ist deshalb vom Erlebnis der Verzweiflung, der nationalen Trauer und der Sinnlosigkeit der Welt durchdrungen.

7. Az egyik legfontosabb korai gondolati verse a Gondolatok a könyvtárban, amely 1844-ben keletkezett. – Eines seiner wichtigsten frühen Gedankengedichte ist „Gondolatok a könyvtárban“ („Gedanken in der Bibliothek“), das 1844 entstand.

8. E versben a költő egy könyvtárban elmélkedik az emberi tudás, a haladás és az emberiség sorsának nagy kérdéseiről. – In diesem Gedicht sinniert der Dichter in einer Bibliothek über die großen Fragen des menschlichen Wissens, des Fortschritts und des Schicksals der Menschheit.

9. A vers keserűen szembesíti a könyvek magasztos eszméit a világ nyomorúságos valóságával. – Das Gedicht konfrontiert bitter die erhabenen Ideen der Bücher mit der elenden Wirklichkeit der Welt.

10. A híres gondolat szerint a könyvek lapjai rongyokból készültek, amelyek egykor koldusok és szenvedők testét fedték. – Nach dem berühmten Gedanken sind die Seiten der Bücher aus Lumpen gefertigt, die einst die Körper von Bettlern und Leidenden bedeckten.

11. Ez a megrázó kép a kultúra és a nyomor, az eszme és a valóság közötti szakadékot fejezi ki. – Dieses erschütternde Bild drückt die Kluft zwischen der Kultur und dem Elend, der Idee und der Wirklichkeit aus.

12. A vers a nagy kérdést teszi fel: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”, vagyis vajon a tudás valóban jobbá tette-e az emberiséget. – Das Gedicht wirft die große Frage auf: „Ist die Welt durch die Bücher vorangekommen?“, also ob das Wissen die Menschheit wirklich besser gemacht hat.

13. Vörösmarty válasza ambivalens, mert látja a haladás vívmányait, de az emberi szenvedés és igazságtalanság sem szűnt meg. – Vörösmartys Antwort ist ambivalent, weil er die Errungenschaften des Fortschritts sieht, doch auch das menschliche Leiden und die Ungerechtigkeit nicht aufgehört haben.

14. A vers mégsem ad át magát a teljes kétségbeesésnek, mert a végén a küzdés és a munka parancsát fogalmazza meg. – Das Gedicht gibt sich dennoch nicht der völligen Verzweiflung hin, weil es am Ende den Befehl des Kampfes und der Arbeit formuliert.

15. A híres zárógondolat szerint az embernek küzdenie kell, és bíznia a jövőben, még ha a végső cél bizonytalan is. – Nach dem berühmten Schlussgedanken muss der Mensch kämpfen und der Zukunft vertrauen, auch wenn das letzte Ziel ungewiss ist.

16. A vers a „Meg kell csak győzni magadat, s meggyőzted a világot” eszméjével a belső győzelem fontosságát hirdeti. – Das Gedicht verkündet mit der Idee „Du musst nur dich selbst besiegen, dann hast du die Welt besiegt“ die Bedeutung des inneren Sieges.

17. A Gondolatok a könyvtárban így a kétely és a hit, a kétségbeesés és a cselekvés feszültségében mozog. – „Gondolatok a könyvtárban“ bewegt sich so in der Spannung von Zweifel und Glaube, von Verzweiflung und Handeln.

18. Ez a feszültség Vörösmarty egész gondolati költészetének alapvonása, mert sohasem adja fel teljesen a reményt. – Diese Spannung ist ein Grundzug von Vörösmartys gesamter Gedankendichtung, weil er die Hoffnung nie vollständig aufgibt.

19. A vers a felvilágosodás haladáshitét és a romantika kételyét egyszerre tükrözi, ezért átmeneti, kettős világképet mutat. – Das Gedicht spiegelt zugleich den Fortschrittsglauben der Aufklärung und den Zweifel der Romantik wider, weshalb es ein übergängiges, doppeltes Weltbild zeigt.

20. Vörösmarty gondolati költészete a szabadságharc bukása után még sötétebbé és drámaibbá vált. – Vörösmartys Gedankendichtung wurde nach der Niederlage des Freiheitskampfes noch düsterer und dramatischer.

21. Az egyik legmegrázóbb kései verse az Előszó, amely 1850 vagy 1851 körül keletkezett. – Eines seiner erschütterndsten späten Gedichte ist „Előszó“ („Vorwort“), das um 1850 oder 1851 entstand.

22. Az Előszó a szabadságharc előtti reménység, a háború pusztítása és a bukás utáni gyász hármas idejét ábrázolja. – „Előszó“ stellt die dreifache Zeit der Hoffnung vor dem Freiheitskampf, der Zerstörung des Krieges und der Trauer nach der Niederlage dar.

23. A vers a régi, boldog kort idézi fel, amikor a nemzet a jövőt tervezte, és nagy reményekkel tekintett előre. – Das Gedicht ruft die alte, glückliche Zeit wach, als die Nation die Zukunft plante und mit großen Hoffnungen nach vorn blickte.

24. Ezt a reményteli időt azonban hirtelen a háború, a pusztulás és a vér kora váltja fel a versben. – Diese hoffnungsvolle Zeit wird jedoch im Gedicht plötzlich von der Zeit des Krieges, des Untergangs und des Blutes abgelöst.

25. A vers megrázó képekben ábrázolja a szabadságharc katasztrófáját és a nemzeti tragédiát. – Das Gedicht stellt in erschütternden Bildern die Katastrophe des Freiheitskampfes und die nationale Tragödie dar.

26. A bukás után a vers a nemzeti gyász és a reménytelenség telét festi le, amely a magyarságra köszöntött. – Nach der Niederlage malt das Gedicht den Winter der nationalen Trauer und der Hoffnungslosigkeit, der über das Ungartum hereinbrach.

27. A híres zárókép szerint a világ egy vén, elfáradott ember, akinek szeméből a jégeső hull, ami a nemzet mérhetetlen fájdalmát fejezi ki. – Nach dem berühmten Schlussbild ist die Welt ein alter, ermüdeter Mensch, aus dessen Augen der Hagel fällt, was den unermesslichen Schmerz der Nation ausdrückt.

28. Az Előszó a magyar gyászlíra egyik legnagyobb alkotása, mert a nemzeti tragédiát kozmikus távlatba emeli. – „Előszó“ ist eine der größten Schöpfungen der ungarischen Trauerlyrik, weil es die nationale Tragödie in eine kosmische Perspektive erhebt.

29. A vers a személyes és a nemzeti fájdalmat az egész világ szenvedésévé tágítja, ezért egyetemes érvényűvé válik. – Das Gedicht weitet den persönlichen und den nationalen Schmerz zum Leiden der ganzen Welt aus, weshalb es allgemeingültig wird.

30. Vörösmarty kései költészetének csúcspontja az 1854-ben írt A vén cigány, amely a magyar líra egyik legnagyobb verse. – Der Höhepunkt von Vörösmartys später Dichtung ist das 1854 geschriebene „A vén cigány“ („Der alte Zigeuner“), das eines der größten Gedichte der ungarischen Lyrik ist.

31. A vers egy öreg cigány hegedűshöz szól, akit a költő játékra, a fájdalom kizenélésére biztat. – Das Gedicht spricht zu einem alten Zigeunergeiger, den der Dichter zum Spielen, zum Hinausmusizieren des Schmerzes ermuntert.

32. A cigány zenész a költő és az ember jelképe, aki a szenvedést művészetté, a fájdalmat dallammá alakítja. – Der Zigeunermusikant ist das Sinnbild des Dichters und des Menschen, der das Leiden in Kunst und den Schmerz in Melodie verwandelt.

33. A vers refrénje, „Húzd, ki tudja meddig húzhatod”, a mulandóság és a bizonytalanság tudatát fejezi ki. – Der Refrain des Gedichts, „Spiel, wer weiß, wie lange du noch spielen kannst“, drückt das Bewusstsein der Vergänglichkeit und der Ungewissheit aus.

34. A vers hatalmas, apokaliptikus képekben ábrázolja a világ szenvedését, a háborúkat és a kozmikus káoszt. – Das Gedicht stellt in gewaltigen, apokalyptischen Bildern das Leiden der Welt, die Kriege und das kosmische Chaos dar.

35. A költő a világ minden fájdalmát és zűrzavarát a zene örvényébe fogja, amely szinte elviselhetetlen feszültséget teremt. – Der Dichter fasst allen Schmerz und alle Verwirrung der Welt in den Wirbel der Musik, der eine nahezu unerträgliche Spannung erzeugt.

36. A vers a kétségbeesés mélypontján mégis megcsillantja a remény lehetőségét, mert a végén a megújulás vízióját idézi fel. – Am Tiefpunkt der Verzweiflung lässt das Gedicht dennoch die Möglichkeit der Hoffnung aufblitzen, weil es am Ende die Vision der Erneuerung wachruft.

37. A híres zárósorok szerint egyszer eljön az idő, amikor „a nagy ünnepélyt” meg lehet ülni, és a világ megtisztul. – Nach den berühmten Schlusszeilen kommt einst die Zeit, in der man „das große Fest“ feiern kann und die Welt sich läutert.

38. Ekkor a cigány újra húzhatja, de már nem a fájdalom, hanem az öröm és a megbékélés dalát. – Dann kann der Zigeuner erneut spielen, doch nicht mehr das Lied des Schmerzes, sondern der Freude und der Versöhnung.

39. A vén cigány így a kétségbeesésből a remény felé ível, ezért nem a teljes reménytelenség, hanem a törékeny bizakodás verse. – „A vén cigány“ spannt sich so von der Verzweiflung zur Hoffnung, weshalb es nicht das Gedicht der völligen Hoffnungslosigkeit, sondern der zerbrechlichen Zuversicht ist.

40. A vers a világégés és a megújulás, a pusztulás és az újjászületés drámai küzdelmét fejezi ki. – Das Gedicht drückt den dramatischen Kampf des Weltenbrandes und der Erneuerung, des Untergangs und der Wiedergeburt aus.

41. A vén cigány a magyar líra egyik legösszetettebb és legmélyebb műve, amelyet sokan Vörösmarty legnagyobb versének tartanak. – „A vén cigány“ ist eines der komplexesten und tiefsten Werke der ungarischen Lyrik, das viele für Vörösmartys größtes Gedicht halten.

42. A vers nyelvezete rendkívül gazdag és zenei, mert a hangzás és a ritmus a tartalom szerves részévé válik. – Die Sprache des Gedichts ist außerordentlich reich und musikalisch, weil der Klang und der Rhythmus zu einem organischen Teil des Inhalts werden.

43. A vers lüktető, örvénylő ritmusa a belse feszültséget és a lélek háborgását fejezi ki. – Der pulsierende, wirbelnde Rhythmus des Gedichts drückt die innere Spannung und die Erregung der Seele aus.

44. Vörösmarty nyelvi művészete A vén cigányban éri el egyik legmagasabb csúcsát, mert a szó és a zene tökéletes egységet alkot. – Vörösmartys Sprachkunst erreicht in „A vén cigány“ einen ihrer höchsten Gipfel, weil das Wort und die Musik eine vollkommene Einheit bilden.

45. A vers a romantikus látomásköltészet egyik legnagyobb teljesítménye a magyar és a világirodalomban egyaránt. – Das Gedicht ist eine der größten Leistungen der romantischen Visionsdichtung in der ungarischen wie in der Weltliteratur gleichermaßen.

46. Vörösmarty kései gondolati költészete a szabadságharc bukása utáni nemzedék közös élményét szólaltatja meg. – Vörösmartys späte Gedankendichtung bringt das gemeinsame Erlebnis der Generation nach der Niederlage des Freiheitskampfes zur Sprache.

47. E versek a nemzeti tragédia és a személyes kétségbeesés dokumentumai, amelyek mégsem mondanak le teljesen a reményről. – Diese Gedichte sind Dokumente der nationalen Tragödie und der persönlichen Verzweiflung, die dennoch nicht vollständig auf die Hoffnung verzichten.

48. A kétségbeesés és a remény állandó küzdelme adja e kései líra megrendítő emberi mélységét. – Der ständige Kampf von Verzweiflung und Hoffnung verleiht dieser späten Lyrik ihre erschütternde menschliche Tiefe.

49. Vörösmarty sohasem süllyed a puszta panaszba, mert a legsötétebb versekben is felvillan a jövő megújulásának lehetősége. – Vörösmarty versinkt nie in die bloße Klage, weil auch in den düstersten Gedichten die Möglichkeit der Erneuerung der Zukunft aufblitzt.

50. Ez a törhetetlen remény a szenvedés mélyén Vörösmarty kései költészetének egyik legfontosabb üzenete. – Diese unzerbrechliche Hoffnung in der Tiefe des Leidens ist eine der wichtigsten Botschaften von Vörösmartys später Dichtung.

51. A kései líra nemcsak a nemzeti sorsot, hanem az egész emberiség és a lét nagy kérdéseit is érinti. – Die späte Lyrik berührt nicht nur das nationale Schicksal, sondern auch die großen Fragen der ganzen Menschheit und des Daseins.

52. Vörösmarty a magyar tragédiát egyetemes emberi távlatba emeli, ezért versei minden szenvedő ember számára érvényesek. – Vörösmarty erhebt die ungarische Tragödie in eine universelle menschliche Perspektive, weshalb seine Gedichte für jeden leidenden Menschen gültig sind.

53. A kései költészet a haladás, a civilizáció és az emberi értelem határairól is elmélkedik. – Die späte Dichtung sinniert auch über die Grenzen des Fortschritts, der Zivilisation und der menschlichen Vernunft.

54. Vörösmarty kételkedik abban, hogy a tudás és a haladás önmagában boldogabbá teszi az emberiséget. – Vörösmarty zweifelt daran, dass das Wissen und der Fortschritt die Menschheit für sich glücklicher machen.

55. Ez a kétely a modern ember dilemmáját előlegezi meg, ezért Vörösmarty kései lírája meglepően időszerű. – Dieser Zweifel nimmt das Dilemma des modernen Menschen vorweg, weshalb Vörösmartys späte Lyrik überraschend aktuell ist.

56. A költő a 19. század közepén olyan kérdéseket vetett fel, amelyek a 20. és a 21. században is foglalkoztatják az emberiséget. – Der Dichter warf Mitte des 19. Jahrhunderts Fragen auf, die die Menschheit auch im 20. und 21. Jahrhundert beschäftigen.

57. Vörösmarty kései költészete így nemcsak a magyar romantika, hanem a modern gondolati líra egyik előfutára is. – Vörösmartys späte Dichtung ist so nicht nur ein Vorläufer der ungarischen Romantik, sondern auch der modernen Gedankenlyrik.

58. A költő látomásos képzelete a kései versekben óriási, kozmikus méreteket ölt, amelyek az egész világot átfogják. – Die visionäre Vorstellungskraft des Dichters nimmt in den späten Gedichten gewaltige, kosmische Ausmaße an, die die ganze Welt umfassen.

59. E hatalmas képek a világ keletkezését, pusztulását és megújulását ábrázolják, ezért a versek szinte mitikus távlatot kapnak. – Diese gewaltigen Bilder stellen die Entstehung, den Untergang und die Erneuerung der Welt dar, weshalb die Gedichte eine nahezu mythische Perspektive erhalten.

60. Vörösmarty képzelete a kései költészetben a magyar líra egyik legmerészebb és legnagyszabásúbb teljesítménye. – Vörösmartys Vorstellungskraft ist in der späten Dichtung eine der kühnsten und großangelegtesten Leistungen der ungarischen Lyrik.

61. A kései versek szerkezete gyakran drámai, mert a gondolatok és a képek éles ellentétekben ütköznek egymással. – Die Struktur der späten Gedichte ist häufig dramatisch, weil die Gedanken und die Bilder in scharfen Gegensätzen aufeinanderprallen.

62. A remény és a kétségbeesés, a pusztulás és a megújulás állandó feszültsége adja e versek belső drámaiságát. – Die ständige Spannung von Hoffnung und Verzweiflung, von Untergang und Erneuerung verleiht diesen Gedichten ihre innere Dramatik.

63. Vörösmarty kései lírája ezért nemcsak elmélkedő, hanem szenvedélyes és drámai is egyben. – Vörösmartys späte Lyrik ist deshalb nicht nur betrachtend, sondern zugleich leidenschaftlich und dramatisch.

64. A gondolat és az érzelem, a bölcselet és a szenvedély tökéletes egyensúlya teszi e verseket maradandóvá. – Das vollkommene Gleichgewicht von Gedanke und Gefühl, von Weisheit und Leidenschaft macht diese Gedichte dauerhaft.

65. Vörösmarty utolsó éveinek költészete a nemzeti és az egyéni tragédia mélységéből fakad, ezért különösen hiteles és megrázó. – Die Dichtung von Vörösmartys letzten Jahren erwächst aus der Tiefe der nationalen und der individuellen Tragödie, weshalb sie besonders glaubwürdig und ergreifend ist.

66. A költő maga is átélte a bukást, a bujdosást és a nemzeti gyászt, ezért versei személyes tapasztalatból születtek. – Der Dichter durchlebte selbst die Niederlage, das Umherirren und die nationale Trauer, weshalb seine Gedichte aus persönlicher Erfahrung entstanden.

67. Ez a személyes átéltség adja a kései líra megrendítő erejét és hitelességét. – Diese persönliche Durchlebtheit verleiht der späten Lyrik ihre erschütternde Kraft und Glaubwürdigkeit.

68. Vörösmarty kései költészete a nemzet közös fájdalmának és reményének egyik legmélyebb kifejeződése. – Vörösmartys späte Dichtung ist einer der tiefsten Ausdrücke des gemeinsamen Schmerzes und der Hoffnung der Nation.

69. A versek a magyar történelem egyik legsötétebb korszakában adtak hangot a nemzet érzéseinek. – Die Gedichte gaben in einer der dunkelsten Epochen der ungarischen Geschichte den Gefühlen der Nation eine Stimme.

70. A Bach-korszak elnyomása közepette Vörösmarty kései lírája a néma nemzeti ellenállás és a rejtett remény kifejezője volt. – Inmitten der Unterdrückung der Bach-Ära war Vörösmartys späte Lyrik der Ausdruck des stummen nationalen Widerstands und der verborgenen Hoffnung.

71. A költő versei erőt és vigaszt adtak a magyaroknak a reménytelenség éveiben. – Die Gedichte des Dichters gaben den Ungarn in den Jahren der Hoffnungslosigkeit Kraft und Trost.

72. Vörösmarty kései költészete így nemcsak művészi, hanem történelmi és nemzeti jelentőséggel is bír. – Vörösmartys späte Dichtung besitzt so nicht nur eine künstlerische, sondern auch eine historische und nationale Bedeutung.

73. A versek a nemzeti tragédia feldolgozásának és a remény megőrzésének fontos eszközei voltak. – Die Gedichte waren wichtige Mittel der Verarbeitung der nationalen Tragödie und der Bewahrung der Hoffnung.

74. Vörösmarty gondolati és kései lírája a magyar irodalom egyik legmagasabb szellemi csúcsát képviseli. – Vörösmartys Gedanken- und Spätlyrik verkörpert einen der höchsten geistigen Gipfel der ungarischen Literatur.

75. E versek a lét, az idő, a haladás és a nemzeti sors kérdéseit egyetemes érvénnyel fogalmazzák meg. – Diese Gedichte formulieren die Fragen des Daseins, der Zeit, des Fortschritts und des nationalen Schicksals mit allgemeiner Gültigkeit.

76. A kései líra bizonyítja, hogy Vörösmarty nemcsak a nemzeti pátosz, hanem a mély filozófiai gondolat költője is volt. – Die späte Lyrik beweist, dass Vörösmarty nicht nur der Dichter des nationalen Pathos, sondern auch des tiefen philosophischen Gedankens war.

77. A Szózat lelkes hazafisága és a kései versek borongó bölcselete együtt adja Vörösmarty költészetének teljes gazdagságát. – Der begeisterte Patriotismus des „Szózat“ und die düstere Weisheit der späten Gedichte ergeben gemeinsam den vollen Reichtum von Vörösmartys Dichtung.

78. A költő pályája így a nemzeti remény és a filozófiai kétely teljes ívét bejárja. – Die Laufbahn des Dichters durchmisst so den vollen Bogen der nationalen Hoffnung und des philosophischen Zweifels.

79. Vörösmarty kései költészete a romantika legmélyebb és legkomorabb rétegét képviseli a magyar irodalomban. – Vörösmartys späte Dichtung verkörpert die tiefste und düsterste Schicht der Romantik in der ungarischen Literatur.

80. E versek a világfájdalom, a kételkedés és a törékeny remény egyszerre jelen lévő élményét fejezik ki. – Diese Gedichte drücken das zugleich gegenwärtige Erlebnis des Weltschmerzes, des Zweifels und der zerbrechlichen Hoffnung aus.

81. A kései líra a modern ember lelki válságát előlegezi meg, amelyben a hit és a kétely folyamatosan küzd egymással. – Die späte Lyrik nimmt die seelische Krise des modernen Menschen vorweg, in der der Glaube und der Zweifel fortwährend miteinander ringen.

82. Vörösmarty ebben az értelemben a magyar irodalom egyik legmodernebb költője, mert kérdései máig érvényesek. – Vörösmarty ist in diesem Sinne einer der modernsten Dichter der ungarischen Literatur, weil seine Fragen bis heute gültig sind.

83. A költő a haladás és a civilizáció árnyoldalait is meglátta, ezért figyelmeztetése ma is időszerű. – Der Dichter sah auch die Schattenseiten des Fortschritts und der Zivilisation, weshalb seine Warnung auch heute aktuell ist.

84. Vörösmarty kései költészete így híd a romantika és a 20. századi modern líra között. – Vörösmartys späte Dichtung ist so eine Brücke zwischen der Romantik und der modernen Lyrik des 20. Jahrhunderts.

85. A versek gondolati mélysége és formai tökéletessége a magyar líra egyik legnagyobb teljesítménye. – Die gedankliche Tiefe und die formale Vollkommenheit der Gedichte sind eine der größten Leistungen der ungarischen Lyrik.

86. Vörösmarty kései lírája a későbbi költőkre, különösen Adyra és a 20. század nagy lírikusaira is erős hatást gyakorolt. – Vörösmartys späte Lyrik übte auch auf die späteren Dichter, besonders auf Ady und die großen Lyriker des 20. Jahrhunderts, einen starken Einfluss aus.

87. A látomásos képzelet, a gondolati mélység és a nemzeti felelősség öröksége Vörösmartytól ered. – Das Erbe der visionären Vorstellungskraft, der gedanklichen Tiefe und der nationalen Verantwortung stammt von Vörösmarty.

88. A kései versek megmutatják, hogyan lehet a személyes és nemzeti tragédiából magas művészetet teremteni. – Die späten Gedichte zeigen, wie man aus der persönlichen und nationalen Tragödie eine hohe Kunst schaffen kann.

89. Vörösmarty a szenvedést és a kétségbeesést a művészet erejével értelmessé és katartikussá alakította. – Vörösmarty verwandelte das Leiden und die Verzweiflung mit der Kraft der Kunst in etwas Sinnvolles und Kathartisches.

90. Ez a művészi átlényegítés a kései líra egyik legnagyobb értéke és emberi tanulsága. – Diese künstlerische Verklärung ist einer der größten Werte und eine der menschlichen Lehren der späten Lyrik.

91. A vén cigány, az Előszó és a Gondolatok a könyvtárban a magyar gondolati líra megkerülhetetlen csúcsai. – „A vén cigány“, „Előszó“ und „Gondolatok a könyvtárban“ sind unumgängliche Gipfel der ungarischen Gedankenlyrik.

92. E versek nélkül a magyar líra története hiányos volna, mert bennük fejeződik ki a nemzet legmélyebb tapasztalata. – Ohne diese Gedichte wäre die Geschichte der ungarischen Lyrik unvollständig, weil sich in ihnen die tiefste Erfahrung der Nation ausdrückt.

93. Vörösmarty kései költészete a magyar szellem egyik legmagasabb teljesítménye, amelyet a nemzeti kultúra máig őriz. – Vörösmartys späte Dichtung ist eine der höchsten Leistungen des ungarischen Geistes, die die nationale Kultur bis heute bewahrt.

94. A versek megértése segít abban, hogy a magyar romantika és a nemzeti sors mélységeit átérezzük. – Das Verständnis der Gedichte hilft dabei, die Tiefen der ungarischen Romantik und des nationalen Schicksals nachzuempfinden.

95. Vörösmarty gondolati és kései lírája az emberi lét örök kérdéseit fogalmazza meg, ezért minden korban érvényes marad. – Vörösmartys Gedanken- und Spätlyrik formuliert die ewigen Fragen des menschlichen Daseins, weshalb sie in jeder Zeit gültig bleibt.

96. A költő a kétségbeesés mélyéből is a remény felé fordul, ezért kései lírája a lelki erő és a méltóság példája. – Der Dichter wendet sich auch aus der Tiefe der Verzweiflung der Hoffnung zu, weshalb seine späte Lyrik ein Beispiel der seelischen Kraft und der Würde ist.

97. Vörösmarty kései költészete a szenvedés és a remény, a kétely és a hit örök emberi drámáját fejezi ki. – Vörösmartys späte Dichtung drückt das ewige menschliche Drama von Leiden und Hoffnung, von Zweifel und Glaube aus.

98. E versek Vörösmarty életművének koronáját alkotják, mert bennük éri el gondolkodása és művészete a legnagyobb mélységet. – Diese Gedichte bilden die Krone von Vörösmartys Lebenswerk, weil sein Denken und seine Kunst in ihnen die größte Tiefe erreichen.

99. Vörösmarty gondolati és kései lírája a magyar romantika és a nemzeti költészet egyik legfényesebb, mégis legkomorabb csúcsa. – Vörösmartys Gedanken- und Spätlyrik ist einer der glänzendsten und dennoch düstersten Gipfel der ungarischen Romantik und der nationalen Dichtung.

100. E kései művek megismerésével teljesedik ki Vörösmarty portréja, aki a magyar romantika legnagyobb és legösszetettebb költője maradt. – Mit dem Kennenlernen dieser späten Werke wird das Porträt Vörösmartys vollständig, der der größte und vielschichtigste Dichter der ungarischen Romantik blieb.