6.1.2 – A Nyugat programja és korszakai – Programm und Epochen der Nyugat
1. A Nyugat nem hirdetett meg merev, pontokba szedett irodalmi programot, mégis világos szellemi irány jellemezte egész működését. – Die „Nyugat“ verkündete kein starres, in Punkte gefasstes literarisches Programm, dennoch kennzeichnete eine klare geistige Richtung ihr ganzes Wirken.
2. A folyóirat legfontosabb elve az volt, hogy az irodalmat egyedül a művészi minőség és nem a politikai vagy erkölcsi hasznosság alapján kell megítélni. – Der wichtigste Grundsatz der Zeitschrift war, dass die Literatur allein nach der künstlerischen Qualität und nicht nach politischem oder moralischem Nutzen zu beurteilen sei.
3. Ez az elv élesen szembefordult a korabeli hivatalos irodalommal, amely gyakran nemzeti vagy erkölcsi feladatot várt el a művektől. – Dieser Grundsatz stellte sich scharf gegen die damalige offizielle Literatur, die von den Werken häufig eine nationale oder moralische Aufgabe erwartete.
4. A lap a nyugat-európai, elsősorban francia irodalom felé fordult, mert onnan várta a megújulás mintáit és eszközeit. – Die Zeitschrift wandte sich der westeuropäischen, vor allem französischen Literatur zu, weil sie von dort die Muster und Mittel der Erneuerung erwartete.
5. A szimbolizmus, az impresszionizmus és a szecesszió hatása egyaránt megjelent a Nyugat körül csoportosuló írók műveiben. – Der Einfluss des Symbolismus, des Impressionismus und des Jugendstils erschien gleichermaßen in den Werken der Autoren, die sich um die „Nyugat“ scharten.
6. A folyóirat mégsem kötelezte el magát egyetlen irányzat mellett sem, hanem a különböző modern törekvéseknek egyszerre adott teret. – Dennoch band sich die Zeitschrift an keine einzige Richtung, sondern bot den verschiedenen modernen Bestrebungen zugleich Raum.
7. Ignotus felfogása szerint a szerkesztő feladata nem a szabályok kimondása, hanem a tehetség felismerése és megvédése volt. – Nach Ignotus’ Auffassung bestand die Aufgabe des Redakteurs nicht darin, Regeln aufzustellen, sondern das Talent zu erkennen und zu verteidigen.
8. A lap ars poeticáját talán Ignotus híres mondata fejezi ki a legjobban, amely szerint minden megengedett, ha a mű szép és eredeti. – Die künstlerische Grundhaltung der Zeitschrift drückt vielleicht Ignotus’ berühmter Satz am besten aus, wonach alles erlaubt sei, wenn das Werk schön und originell ist.
9. A Nyugat így egyszerre volt esztétikai és szabadságelvű, mert az alkotó teljes művészi önállóságát tartotta a legfontosabbnak. – Die „Nyugat“ war somit zugleich ästhetisch und freiheitlich, weil sie die vollständige künstlerische Selbstständigkeit des Schöpfers für das Wichtigste hielt.
10. A folyóirat programjának része volt a magas színvonalú műfordítás is, amely a világirodalmat közvetlenül elérhetővé tette a magyar olvasó számára. – Zum Programm der Zeitschrift gehörte auch die hochwertige literarische Übersetzung, die dem ungarischen Leser die Weltliteratur unmittelbar zugänglich machte.
11. Kosztolányi, Babits és Tóth Árpád fordításai új mércét állítottak, mert a fordítást önálló művészi teljesítménynek tekintették. – Die Übersetzungen von Kosztolányi, Babits und Árpád Tóth setzten einen neuen Maßstab, weil sie die Übersetzung als eigenständige künstlerische Leistung betrachteten.
12. A lap emellett komoly kritikai életet is teremtett, hiszen az igényes bírálatot a modern irodalom természetes részének tartotta. – Die Zeitschrift schuf zudem ein ernsthaftes kritisches Leben, denn sie hielt die anspruchsvolle Kritik für einen natürlichen Teil der modernen Literatur.
13. A Nyugat története hagyományosan három nagy korszakra és három alkotónemzedékre osztható, bár a határok nem élesek. – Die Geschichte der „Nyugat“ lässt sich herkömmlich in drei große Epochen und drei schöpferische Generationen gliedern, obwohl die Grenzen nicht scharf sind.
14. Az első korszak nagyjából 1908-tól 1919-ig tartott, és ezt a hőskort a lázas megújulás és a heves viták jellemezték. – Die erste Epoche dauerte etwa von 1908 bis 1919, und diese Heldenzeit war von fieberhafter Erneuerung und heftigen Auseinandersetzungen geprägt.
15. Ebben az időszakban a Nyugat valóságos forradalmat vitt véghez, mert megteremtette a modern magyar költészet és próza nyelvét. – In diesem Zeitraum vollzog die „Nyugat“ eine wahre Revolution, weil sie die Sprache der modernen ungarischen Dichtung und Prosa schuf.
16. Az első nemzedék legnagyobb alakja Ady Endre volt, akinek költészete köré szinte az egész mozgalom szerveződött. – Die größte Gestalt der ersten Generation war Endre Ady, um dessen Dichtung sich beinahe die gesamte Bewegung ordnete.
17. Mellette Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád és Juhász Gyula alkották a nemzedék gerincét. – Neben ihm bildeten Mihály Babits, Dezső Kosztolányi, Zsigmond Móricz, Árpád Tóth und Gyula Juhász das Rückgrat der Generation.
18. Az első világháború éveiben a lap egyre inkább szembefordult a háborús lelkesedéssel, és a humánum értékeit védte. – In den Jahren des Ersten Weltkriegs wandte sich die Zeitschrift zunehmend gegen die Kriegsbegeisterung und verteidigte die Werte der Humanität.
19. A háború és a forradalmak megrázkódtatásai után a Nyugat elveszítette korábbi lázas lendületét, és nyugodtabb szakaszba lépett. – Nach den Erschütterungen des Krieges und der Revolutionen verlor die „Nyugat“ ihren früheren fieberhaften Schwung und trat in eine ruhigere Phase.
20. A második korszak körülbelül a húszas évektől 1929-ig tartott, és ezt Osvát Ernő szerkesztői munkája határozta meg. – Die zweite Epoche dauerte etwa von den zwanziger Jahren bis 1929 und wurde durch die redaktionelle Arbeit von Ernő Osvát bestimmt.
21. Ebben az időszakban a folyóirat a klasszikussá válás útjára lépett, mert az egykori lázadókból elismert mesterek lettek. – In diesem Zeitraum trat die Zeitschrift den Weg zur Klassik an, weil aus den einstigen Rebellen anerkannte Meister wurden.
22. Osvát halála 1929-ben lezárta ezt a korszakot, és a lap vezetése új kezekbe került. – Osváts Tod im Jahr 1929 schloss diese Epoche ab, und die Leitung der Zeitschrift ging in neue Hände über.
23. A harmadik korszak Babits Mihály főszerkesztésével kezdődött, és egészen a lap 1941-es megszűnéséig tartott. – Die dritte Epoche begann mit der Chefredaktion von Mihály Babits und dauerte bis zur Einstellung der Zeitschrift im Jahr 1941.
24. Babits idején a Nyugat komorabb, felelősségtudóbb lett, mert a fenyegető történelmi helyzet rányomta bélyegét az irodalomra is. – Zu Babits’ Zeit wurde die „Nyugat“ düsterer und verantwortungsbewusster, weil die bedrohliche geschichtliche Lage auch der Literatur ihren Stempel aufdrückte.
25. Ebben az időszakban bontakozott ki a Nyugat második és harmadik nemzedéke, amely a mesterek örökségét vitte tovább. – In diesem Zeitraum entfaltete sich die zweite und dritte Generation der „Nyugat“, die das Erbe der Meister weiterführte.
26. A második nemzedékhez tartozott Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, József Attila korai korszaka és a próza több jelentős alakja. – Zur zweiten Generation gehörten Lőrinc Szabó, Gyula Illyés, die frühe Phase Attila Józsefs und mehrere bedeutende Gestalten der Prosa.
27. A harmadik nemzedék legfontosabb költői Radnóti Miklós és Weöres Sándor voltak, akik már egy új, tragikus korban léptek fel. – Die wichtigsten Dichter der dritten Generation waren Miklós Radnóti und Sándor Weöres, die bereits in einer neuen, tragischen Zeit auftraten.
28. A Nyugat programja tehát nem maradt változatlan, hanem az egymást követő nemzedékek új tartalommal töltötték meg. – Das Programm der „Nyugat“ blieb also nicht unverändert, sondern die aufeinanderfolgenden Generationen füllten es mit neuem Inhalt.
29. A folyóirat ereje éppen abban rejlett, hogy a művészi minőség elvét megőrizve tudott alkalmazkodni a változó időkhöz. – Die Stärke der Zeitschrift lag gerade darin, dass sie sich, unter Bewahrung des Grundsatzes der künstlerischen Qualität, an die wechselnden Zeiten anpassen konnte.
30. Az első korszak a modernség megteremtése, a második a klasszicizálódás, a harmadik pedig az örökség védelme volt. – Die erste Epoche war die Schaffung der Moderne, die zweite die Klassisierung und die dritte die Verteidigung des Erbes.
31. A háborús évek egyre nagyobb nyomása alatt a lap az emberi és európai értékek utolsó menedékei közé tartozott. – Unter dem wachsenden Druck der Kriegsjahre gehörte die Zeitschrift zu den letzten Zufluchtsorten der menschlichen und europäischen Werte.
32. A Nyugat programjának lényege végül nem egyetlen irányzat volt, hanem az igazi tehetség és a szellemi szabadság feltétlen tisztelete. – Der Kern des Programms der „Nyugat“ war schließlich keine einzelne Richtung, sondern die bedingungslose Achtung des wahren Talents und der geistigen Freiheit.
33. A folyóirat éppen ezért maradhatott meghatározó három évtizeden át, mert programja rugalmas, mégis szilárd elvre épült. – Gerade deshalb konnte die Zeitschrift drei Jahrzehnte lang bestimmend bleiben, weil ihr Programm auf einem flexiblen, dennoch festen Grundsatz beruhte.
34. A korszakok egymásutánja jól mutatja, hogy a Nyugat nem egyszerű lap, hanem a magyar irodalom egész modern korszakának a tükre volt. – Die Abfolge der Epochen zeigt gut, dass die „Nyugat“ keine einfache Zeitschrift, sondern der Spiegel der ganzen modernen Epoche der ungarischen Literatur war.
35. A folyóirat programja és története ezért ma is a huszadik századi magyar irodalom megértésének egyik kulcsa. – Programm und Geschichte der Zeitschrift sind deshalb bis heute einer der Schlüssel zum Verständnis der ungarischen Literatur des zwanzigsten Jahrhunderts.
(aufklappen)magyar
1. A Nyugat nem hirdetett meg merev, pontokba szedett irodalmi programot, mégis világos szellemi irány jellemezte egész működését.
2. A folyóirat legfontosabb elve az volt, hogy az irodalmat egyedül a művészi minőség és nem a politikai vagy erkölcsi hasznosság alapján kell megítélni.
3. Ez az elv élesen szembefordult a korabeli hivatalos irodalommal, amely gyakran nemzeti vagy erkölcsi feladatot várt el a művektől.
4. A lap a nyugat-európai, elsősorban francia irodalom felé fordult, mert onnan várta a megújulás mintáit és eszközeit.
5. A szimbolizmus, az impresszionizmus és a szecesszió hatása egyaránt megjelent a Nyugat körül csoportosuló írók műveiben.
6. A folyóirat mégsem kötelezte el magát egyetlen irányzat mellett sem, hanem a különböző modern törekvéseknek egyszerre adott teret.
7. Ignotus felfogása szerint a szerkesztő feladata nem a szabályok kimondása, hanem a tehetség felismerése és megvédése volt.
8. A lap ars poeticáját talán Ignotus híres mondata fejezi ki a legjobban, amely szerint minden megengedett, ha a mű szép és eredeti.
9. A Nyugat így egyszerre volt esztétikai és szabadságelvű, mert az alkotó teljes művészi önállóságát tartotta a legfontosabbnak.
10. A folyóirat programjának része volt a magas színvonalú műfordítás is, amely a világirodalmat közvetlenül elérhetővé tette a magyar olvasó számára.
11. Kosztolányi, Babits és Tóth Árpád fordításai új mércét állítottak, mert a fordítást önálló művészi teljesítménynek tekintették.
12. A lap emellett komoly kritikai életet is teremtett, hiszen az igényes bírálatot a modern irodalom természetes részének tartotta.
13. A Nyugat története hagyományosan három nagy korszakra és három alkotónemzedékre osztható, bár a határok nem élesek.
14. Az első korszak nagyjából 1908-tól 1919-ig tartott, és ezt a hőskort a lázas megújulás és a heves viták jellemezték.
15. Ebben az időszakban a Nyugat valóságos forradalmat vitt véghez, mert megteremtette a modern magyar költészet és próza nyelvét.
16. Az első nemzedék legnagyobb alakja Ady Endre volt, akinek költészete köré szinte az egész mozgalom szerveződött.
17. Mellette Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád és Juhász Gyula alkották a nemzedék gerincét.
18. Az első világháború éveiben a lap egyre inkább szembefordult a háborús lelkesedéssel, és a humánum értékeit védte.
19. A háború és a forradalmak megrázkódtatásai után a Nyugat elveszítette korábbi lázas lendületét, és nyugodtabb szakaszba lépett.
20. A második korszak körülbelül a húszas évektől 1929-ig tartott, és ezt Osvát Ernő szerkesztői munkája határozta meg.
21. Ebben az időszakban a folyóirat a klasszikussá válás útjára lépett, mert az egykori lázadókból elismert mesterek lettek.
22. Osvát halála 1929-ben lezárta ezt a korszakot, és a lap vezetése új kezekbe került.
23. A harmadik korszak Babits Mihály főszerkesztésével kezdődött, és egészen a lap 1941-es megszűnéséig tartott.
24. Babits idején a Nyugat komorabb, felelősségtudóbb lett, mert a fenyegető történelmi helyzet rányomta bélyegét az irodalomra is.
25. Ebben az időszakban bontakozott ki a Nyugat második és harmadik nemzedéke, amely a mesterek örökségét vitte tovább.
26. A második nemzedékhez tartozott Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, József Attila korai korszaka és a próza több jelentős alakja.
27. A harmadik nemzedék legfontosabb költői Radnóti Miklós és Weöres Sándor voltak, akik már egy új, tragikus korban léptek fel.
28. A Nyugat programja tehát nem maradt változatlan, hanem az egymást követő nemzedékek új tartalommal töltötték meg.
29. A folyóirat ereje éppen abban rejlett, hogy a művészi minőség elvét megőrizve tudott alkalmazkodni a változó időkhöz.
30. Az első korszak a modernség megteremtése, a második a klasszicizálódás, a harmadik pedig az örökség védelme volt.
31. A háborús évek egyre nagyobb nyomása alatt a lap az emberi és európai értékek utolsó menedékei közé tartozott.
32. A Nyugat programjának lényege végül nem egyetlen irányzat volt, hanem az igazi tehetség és a szellemi szabadság feltétlen tisztelete.
33. A folyóirat éppen ezért maradhatott meghatározó három évtizeden át, mert programja rugalmas, mégis szilárd elvre épült.
34. A korszakok egymásutánja jól mutatja, hogy a Nyugat nem egyszerű lap, hanem a magyar irodalom egész modern korszakának a tükre volt.
35. A folyóirat programja és története ezért ma is a huszadik századi magyar irodalom megértésének egyik kulcsa.
(aufklappen)német
1. Die „Nyugat“ verkündete kein starres, in Punkte gefasstes literarisches Programm, dennoch kennzeichnete eine klare geistige Richtung ihr ganzes Wirken.
2. Der wichtigste Grundsatz der Zeitschrift war, dass die Literatur allein nach der künstlerischen Qualität und nicht nach politischem oder moralischem Nutzen zu beurteilen sei.
3. Dieser Grundsatz stellte sich scharf gegen die damalige offizielle Literatur, die von den Werken häufig eine nationale oder moralische Aufgabe erwartete.
4. Die Zeitschrift wandte sich der westeuropäischen, vor allem französischen Literatur zu, weil sie von dort die Muster und Mittel der Erneuerung erwartete.
5. Der Einfluss des Symbolismus, des Impressionismus und des Jugendstils erschien gleichermaßen in den Werken der Autoren, die sich um die „Nyugat“ scharten.
6. Dennoch band sich die Zeitschrift an keine einzige Richtung, sondern bot den verschiedenen modernen Bestrebungen zugleich Raum.
7. Nach Ignotus’ Auffassung bestand die Aufgabe des Redakteurs nicht darin, Regeln aufzustellen, sondern das Talent zu erkennen und zu verteidigen.
8. Die künstlerische Grundhaltung der Zeitschrift drückt vielleicht Ignotus’ berühmter Satz am besten aus, wonach alles erlaubt sei, wenn das Werk schön und originell ist.
9. Die „Nyugat“ war somit zugleich ästhetisch und freiheitlich, weil sie die vollständige künstlerische Selbstständigkeit des Schöpfers für das Wichtigste hielt.
10. Zum Programm der Zeitschrift gehörte auch die hochwertige literarische Übersetzung, die dem ungarischen Leser die Weltliteratur unmittelbar zugänglich machte.
11. Die Übersetzungen von Kosztolányi, Babits und Árpád Tóth setzten einen neuen Maßstab, weil sie die Übersetzung als eigenständige künstlerische Leistung betrachteten.
12. Die Zeitschrift schuf zudem ein ernsthaftes kritisches Leben, denn sie hielt die anspruchsvolle Kritik für einen natürlichen Teil der modernen Literatur.
13. Die Geschichte der „Nyugat“ lässt sich herkömmlich in drei große Epochen und drei schöpferische Generationen gliedern, obwohl die Grenzen nicht scharf sind.
14. Die erste Epoche dauerte etwa von 1908 bis 1919, und diese Heldenzeit war von fieberhafter Erneuerung und heftigen Auseinandersetzungen geprägt.
15. In diesem Zeitraum vollzog die „Nyugat“ eine wahre Revolution, weil sie die Sprache der modernen ungarischen Dichtung und Prosa schuf.
16. Die größte Gestalt der ersten Generation war Endre Ady, um dessen Dichtung sich beinahe die gesamte Bewegung ordnete.
17. Neben ihm bildeten Mihály Babits, Dezső Kosztolányi, Zsigmond Móricz, Árpád Tóth und Gyula Juhász das Rückgrat der Generation.
18. In den Jahren des Ersten Weltkriegs wandte sich die Zeitschrift zunehmend gegen die Kriegsbegeisterung und verteidigte die Werte der Humanität.
19. Nach den Erschütterungen des Krieges und der Revolutionen verlor die „Nyugat“ ihren früheren fieberhaften Schwung und trat in eine ruhigere Phase.
20. Die zweite Epoche dauerte etwa von den zwanziger Jahren bis 1929 und wurde durch die redaktionelle Arbeit von Ernő Osvát bestimmt.
21. In diesem Zeitraum trat die Zeitschrift den Weg zur Klassik an, weil aus den einstigen Rebellen anerkannte Meister wurden.
22. Osváts Tod im Jahr 1929 schloss diese Epoche ab, und die Leitung der Zeitschrift ging in neue Hände über.
23. Die dritte Epoche begann mit der Chefredaktion von Mihály Babits und dauerte bis zur Einstellung der Zeitschrift im Jahr 1941.
24. Zu Babits’ Zeit wurde die „Nyugat“ düsterer und verantwortungsbewusster, weil die bedrohliche geschichtliche Lage auch der Literatur ihren Stempel aufdrückte.
25. In diesem Zeitraum entfaltete sich die zweite und dritte Generation der „Nyugat“, die das Erbe der Meister weiterführte.
26. Zur zweiten Generation gehörten Lőrinc Szabó, Gyula Illyés, die frühe Phase Attila Józsefs und mehrere bedeutende Gestalten der Prosa.
27. Die wichtigsten Dichter der dritten Generation waren Miklós Radnóti und Sándor Weöres, die bereits in einer neuen, tragischen Zeit auftraten.
28. Das Programm der „Nyugat“ blieb also nicht unverändert, sondern die aufeinanderfolgenden Generationen füllten es mit neuem Inhalt.
29. Die Stärke der Zeitschrift lag gerade darin, dass sie sich, unter Bewahrung des Grundsatzes der künstlerischen Qualität, an die wechselnden Zeiten anpassen konnte.
30. Die erste Epoche war die Schaffung der Moderne, die zweite die Klassisierung und die dritte die Verteidigung des Erbes.
31. Unter dem wachsenden Druck der Kriegsjahre gehörte die Zeitschrift zu den letzten Zufluchtsorten der menschlichen und europäischen Werte.
32. Der Kern des Programms der „Nyugat“ war schließlich keine einzelne Richtung, sondern die bedingungslose Achtung des wahren Talents und der geistigen Freiheit.
33. Gerade deshalb konnte die Zeitschrift drei Jahrzehnte lang bestimmend bleiben, weil ihr Programm auf einem flexiblen, dennoch festen Grundsatz beruhte.
34. Die Abfolge der Epochen zeigt gut, dass die „Nyugat“ keine einfache Zeitschrift, sondern der Spiegel der ganzen modernen Epoche der ungarischen Literatur war.
35. Programm und Geschichte der Zeitschrift sind deshalb bis heute einer der Schlüssel zum Verständnis der ungarischen Literatur des zwanzigsten Jahrhunderts.