6.10.2 – Literatur lang

1. Radnóti Miklós költészetének két legfontosabb csúcspontja az eklogák sorozata és a halála előtt keletkezett „Bori notesz” (Bor-Notizbuch) versei.

2. Ezek a művek a klasszikus formák és a legszörnyűbb történelmi tapasztalat különleges ötvözetét valósítják meg.

3. Az ekloga ősi költői műfaj, amely a görög és római pásztorköltészetből származik, és eredetileg idilli világot ábrázol.

4. A műfaj legnagyobb ókori mestere a római költő, Vergilius volt, akinek eklogáit Radnóti maga is magyarra fordította.

5. A fordítás során Radnóti mélyen elsajátította az ekloga formáját, a pásztori párbeszédet és a hexameter dallamát.

6. Radnóti azonban új tartalommal töltötte meg az ősi formát, mert eklogáiban nem a béke, hanem a háború és a fenyegetettség szólal meg.

7. Ez a feszültség az idilli forma és a tragikus tartalom között adja az eklogák különleges költői erejét.

8. Radnóti eklogái egy versciklust alkotnak, amelyet a költő tudatosan épített fel élete utolsó éveiben.

9. A ciklus darabjai a klasszikus hagyomány szerint gyakran párbeszédes formájúak, amelyben két hang beszélget egymással.

10. Az „Első ecloga” 1938-ban keletkezett, és egy pásztor és egy költő beszélgetésén keresztül mutatja be a kor fenyegető légkörét.

11. A versben már megjelenik a háború közeledtének félelme és a költői lét bizonytalansága egy erőszakos világban.

12. Radnóti az „Első eclogában” a spanyol polgárháborúra és a költő García Lorca meggyilkolására is utal.

13. Ez az utalás mutatja, hogy a költő pontosan érzékelte a fasizmus terjedését és a szellem embereire leselkedő veszélyt.

14. A további eklogák egyre mélyebben tükrözik a történelmi helyzet romlását és a személyes sors tragikussá válását.

15. A „Második ecloga” egy repülő és egy költő párbeszéde, amely a háború pusztító gépezetét és az emberi felelősség kérdését állítja szembe.

16. Radnóti eklogáiban a költő alakja mindig az emberség, a szépség és a tanúságtétel értékeit képviseli.

17. A „Harmadik ecloga” a szerelemhez és a költői ihlethez fordul, mintegy menedéket keresve a fenyegető valóság elől.

18. A „Negyedik ecloga” a születés és a sors kérdését veti fel, és a költő korai traumáját, ikertestvére halálát is felidézi.

19. Ebben a versben a lét ajándéka és a halál árnyéka egyszerre van jelen, ami az egész ciklus alaphangját megadja.

20. Az eklogák sorában a hatodik hiányzik, mert Radnóti azt vagy nem írta meg, vagy elveszett a háború zűrzavarában.

21. A ciklus legmegrázóbb darabjai, a „Hetedik ecloga” és a „Nyolcadik ecloga” már a bori kényszertáborban keletkeztek.

22. A „Hetedik ecloga” a fogolytábor éjszakai világát ábrázolja, ahol a rabok álmukban hazatérnek szeretteikhez.

23. A vers a feleséghez szól, akihez a költő gondolatban és képzeletben újra meg újra visszatér a szenvedés közepette.

24. A „Hetedik ecloga” a szerelem és a hűség erejét állítja szembe a tábor embertelenségével, ezért a remény verse is egyben.

25. A „Nyolcadik ecloga” egy próféta és a költő párbeszéde, amely a bibliai hagyományt és a jelen szenvedését köti össze.

26. Ebben a versben Radnóti az ószövetségi próféták haragját és igazságérzetét idézi meg, akik a zsarnokság ellen emeltek szót.

27. Az eklogák így ötvözik a klasszikus antik hagyományt, a bibliai prófétai hangot és a huszadik századi történelem tapasztalatát.

28. Ez a széles kulturális horizont teszi Radnóti eklogáit a magyar líra egyik legjelentősebb szellemi teljesítményévé.

29. Az eklogák verselése a klasszikus hexametert követi, amely méltóságot és zeneiséget kölcsönöz a soroknak.

30. A hexameter ünnepélyes lüktetése különös ellentétben áll a versek szörnyű tartalmával, ami fokozza megrendítő hatásukat.

31. Radnóti tudatosan választotta ezt a magasztos formát, mert a barbársággal szemben a kultúra rendjét akarta érvényesíteni.

32. A „Bori notesz” az a kis jegyzetfüzet, amelybe Radnóti utolsó verseit írta a szerbiai kényszertáborban és a halálmenet során.

33. A noteszt a költő haláláig magánál tartotta, mert számára a versírás a lelki túlélés és a tanúságtétel eszköze volt.

34. A füzet elején Radnóti több nyelven kérte, hogy megtalálója juttassa el a kéziratot feleségének, Budapestre.

35. Ez a többnyelvű kérés megrendítő tanúsága annak, hogy a költő tudatosan gondoskodott műve fennmaradásáról.

36. A „Bori notesz” a magyar irodalom egyik legszentebb ereklyéje, mert a haláltábor poklából mentette át a tiszta költészetet.

37. A noteszben található versek közé tartozik a „Hetedik ecloga”, a „Nyolcadik ecloga” és a megrendítő „Levél a hitveshez” (Brief an die Gattin).

38. A „Levél a hitveshez” a feleség iránti hűséges szerelem vallomása, amely a legreménytelenebb körülmények között is fennmaradt.

39. A versben a költő gondolatban hazatér szeretett Fannijához, és a szerelem képe legyőzi a tábor sivárságát.

40. A „Bori notesz” egyik leghíresebb verse az „Erőltetett menet” (Erzwungener Marsch), amely a halálmenet tapasztalatát örökíti meg.

41. A vers különleges, kettéosztott verssorokban íródott, amelyek a kimerült, botladozó menetelés ritmusát idézik fel.

42. Az „Erőltetett menet” arról szól, hogy az ember miért megy tovább, amikor már minden remény elveszett.

43. A vers válasza az otthon, a feleség és a béke emléke, amely erőt ad a menetelés folytatásához.

44. Radnóti ebben a versben az emberi kitartás és a remény utolsó szikráját ábrázolja a teljes reménytelenség közepette.

45. A „Bori notesz” legmegrázóbb versei a „Razglednicák” (Ansichtskarten) című négyrészes ciklus rövid darabjai.

46. A „razglednica” szó szerb eredetű, és képeslapot jelent, mert e versek villanásszerű pillanatképeket rögzítenek.

47. A négy „razglednica” a halálmenet egyre sötétebb szakaszait örökíti meg, ahogy a pusztulás egyre közelebb kerül.

48. Az első képeslap még egy távoli, békés tájat idéz fel, amely éles ellentétben áll a menet borzalmával.

49. A további darabokban egyre erősebbé válik a halál és az erőszak jelenléte, ahogy a menet a végzet felé közeledik.

50. A negyedik, utolsó „razglednica” egy társ meggyilkolását írja le, és a magyar líra egyik legmegrázóbb sora zárja.

51. A versben a költő látja, ahogy egy tarkón lőtt bajtárs holtan a földre rogy, és megjósolja saját közelgő sorsát.

52. A híres sorban egy német őr így kiált: „Der springt noch auf”, vagyis „Ez még fölugrik”, kegyetlen közönnyel.

53. Ez a néhány szó a huszadik századi embertelenség egyik legborzalmasabb és legpontosabb megörökítése.

54. Az utolsó „razglednicát” Radnóti mindössze néhány nappal saját meggyilkolása előtt írta, ami rendkívüli dokumentumértéket ad neki.

55. A vers szinte a halál pillanatáig kíséri a költőt, mert benne saját sorsát látja előre a bajtárs halálában.

56. A „Bori notesz” versei a művészet és a barbárság végső összecsapásának megrendítő tanúságtételei.

57. Radnóti a legszörnyűbb körülmények között is megőrizte a forma tökélyét, a nyelv tisztaságát és az emberség méltóságát.

58. Ez a helytállás teszi a „Bori notesz” verseit nemcsak irodalmi, hanem erkölcsi remekművekké is.

59. A noteszt 1946-ban, a tömegsír feltárásakor találták meg a költő kabátjának zsebében.

60. A kézirat a nedvességtől és a rothadástól részben megrongálódott, de a versek nagy része olvasható maradt.

61. Az utolsó versek így csodával határos módon fennmaradtak, és eljutottak a költő özvegyéhez, Gyarmati Fannihoz.

62. A „Bori notesz” megjelenése után az egész ország megrendülten ismerte fel Radnóti sorsának és költészetének nagyságát.

63. A versek a holokauszt egyik legfontosabb irodalmi emlékművévé váltak, amely az áldozatok némaságát töri meg.

64. Radnóti eklogái és a „Bori notesz” versei együtt alkotják a magyar líra egyik legmagasabb erkölcsi és művészi csúcsát.

65. E művekben a klasszikus műveltség és a legszemélyesebb szenvedés egyetlen, felejthetetlen hangon szólal meg.

66. Radnóti költészetének legfőbb üzenete, hogy az emberi méltóság és a szépség a legnagyobb pusztulás közepette is megőrizhető.

67. Az eklogák idilli formája és a valóság borzalma közötti feszültség éppen ezt a szellemi ellenállást fejezi ki.

68. Radnóti nem a valóság elől menekült a szép formába, hanem a formával mondott ellent a barbárság pusztító erejének.

69. A tökéletes forma nála az emberi értelem és rend jelképe, amely szembeszáll a gyűlölet káoszával.

70. A „Bori notesz” versei bizonyítják, hogy a költészet a legvégső helyzetben is képes tanúságot tenni az igazságról.

71. Radnóti az utókor számára örökítette meg mindazt, amit átélt, hogy az emberiség soha ne felejtse el a történteket.

72. Ez a tanúságtevő szándék teszi verseit egyszerre személyes vallomássá és egyetemes emberi dokumentummá.

73. Az eklogák és a „Bori notesz” versei a magyar irodalom kötelező olvasmányai közé tartoznak, mert mély erkölcsi tanulságot hordoznak.

74. E versek olvasásakor az ember szembesül a történelem borzalmaival, ugyanakkor a szellem legyőzhetetlen erejével is.

75. Radnóti Miklós eklogái és utolsó versei így nemcsak a magyar, hanem az egyetemes emberi kultúra maradandó értékei.

76. A „Levél a hitveshez” című vers a szerelem és a képzelet erejét mutatja meg, amely áthidalja a tér és a szenvedés távolságát.

77. A költő a tábor mélyén is képes gondolatban a felesége mellett lenni, ami a lélek szabadságát bizonyítja.

78. Radnóti szerelmi költészete így a legsötétebb időkben is az élet és a remény melletti tanúságtétel marad.

79. A „Bori notesz” versei arról is tanúskodnak, hogy Radnóti végig hű maradt költői hivatásához és emberi méltóságához.

80. A halál árnyékában sem a gyűlölet, hanem az alkotás és a szeretet vezette a kezét, amikor a verssorokat írta.

81. Az eklogaciklus és a „Bori notesz” tehát szorosan összetartoznak, mert az utolsó eklogák éppen a noteszben maradtak fenn.

82. Radnóti a legreménytelenebb körülmények között is folytatta a nagy ívű költői tervet, amelyet évekkel korábban kezdett el.

83. Ez a következetesség mutatja, hogy számára a művészet nem menekülés volt, hanem az élet legmélyebb értelme.

84. A „Nyolcadik ecloga” prófétai hangja arra figyelmeztet, hogy az igazságtalanság ellen mindig fel kell emelni a szót.

85. Radnóti ezzel a bibliai hagyományt is beépítette költészetébe, és a próféták erkölcsi bátorságát tette magáévá.

86. Az eklogák így az antik, a keresztény és a modern kultúra szintézisét valósítják meg egy egyedülálló költői világban.

87. A „Bori notesz” és az eklogák együtt bizonyítják, hogy a magyar líra a huszadik század tragédiájára a legmagasabb művészettel válaszolt.

88. Radnóti Miklós utolsó verseiben a szenvedés és a szépség, a halál és a szerelem elválaszthatatlanul összefonódik.

89. E versek éppen ezért nem a kétségbeesés, hanem az emberi méltóság és a művészi hit dokumentumai.

90. Radnóti eklogái és a „Bori notesz” versei örökre megőrzik a szellem győzelmét a barbárság felett, minden nemzedék számára.

1. Die beiden wichtigsten Höhepunkte von Miklós Radnótis Dichtung sind die Reihe der Eklogen und die vor seinem Tod entstandenen Gedichte des „Bori notesz” (Bor-Notizbuch).

2. Diese Werke verwirklichen eine besondere Verschmelzung klassischer Formen und der schrecklichsten historischen Erfahrung.

3. Die Ekloge ist eine uralte poetische Gattung, die aus der griechischen und römischen Hirtendichtung stammt und ursprünglich eine idyllische Welt darstellt.

4. Der größte antike Meister der Gattung war der römische Dichter Vergil, dessen Eklogen Radnóti selbst ins Ungarische übersetzte.

5. Während der Übersetzung eignete sich Radnóti die Form der Ekloge, den Hirtendialog und die Melodie des Hexameters tief an.

6. Radnóti füllte die uralte Form jedoch mit neuem Inhalt, denn in seinen Eklogen kommt nicht der Friede, sondern der Krieg und die Bedrohung zum Ausdruck.

7. Diese Spannung zwischen der idyllischen Form und dem tragischen Inhalt verleiht den Eklogen ihre besondere poetische Kraft.

8. Radnótis Eklogen bilden einen Gedichtzyklus, den der Dichter in den letzten Jahren seines Lebens bewusst aufbaute.

9. Die Stücke des Zyklus sind der klassischen Tradition entsprechend häufig dialogisch, wobei zwei Stimmen miteinander sprechen.

10. Die „Első ecloga” (Erste Ekloge) entstand 1938 und stellt durch das Gespräch eines Hirten und eines Dichters die bedrohliche Atmosphäre der Zeit dar.

11. Im Gedicht erscheint bereits die Furcht vor dem Nahen des Krieges und die Unsicherheit der dichterischen Existenz in einer gewalttätigen Welt.

12. In der „Első ecloga” spielt Radnóti auch auf den Spanischen Bürgerkrieg und die Ermordung des Dichters García Lorca an.

13. Diese Anspielung zeigt, dass der Dichter die Ausbreitung des Faschismus und die den Menschen des Geistes drohende Gefahr genau wahrnahm.

14. Die weiteren Eklogen spiegeln immer tiefer die Verschlechterung der historischen Lage und die tragische Wendung des persönlichen Schicksals wider.

15. Die „Második ecloga” (Zweite Ekloge) ist der Dialog eines Fliegers und eines Dichters, der die zerstörerische Maschinerie des Krieges und die Frage der menschlichen Verantwortung gegenüberstellt.

16. In Radnótis Eklogen vertritt die Gestalt des Dichters stets die Werte der Menschlichkeit, der Schönheit und des Zeugnisablegens.

17. Die „Harmadik ecloga” (Dritte Ekloge) wendet sich der Liebe und der dichterischen Inspiration zu, gleichsam als suche sie Zuflucht vor der bedrohlichen Wirklichkeit.

18. Die „Negyedik ecloga” (Vierte Ekloge) wirft die Frage der Geburt und des Schicksals auf und beschwört auch das frühe Trauma des Dichters, den Tod seines Zwillingsbruders, herauf.

19. In diesem Gedicht sind das Geschenk des Daseins und der Schatten des Todes zugleich gegenwärtig, was den Grundton des gesamten Zyklus vorgibt.

20. In der Reihe der Eklogen fehlt die sechste, weil Radnóti sie entweder nicht schrieb oder sie im Wirrwarr des Krieges verlorenging.

21. Die ergreifendsten Stücke des Zyklus, die „Hetedik ecloga” (Siebte Ekloge) und die „Nyolcadik ecloga” (Achte Ekloge), entstanden bereits im Zwangslager von Bor.

22. Die „Hetedik ecloga” stellt die nächtliche Welt des Gefangenenlagers dar, wo die Häftlinge im Traum zu ihren Liebsten heimkehren.

23. Das Gedicht richtet sich an die Frau, zu der der Dichter in Gedanken und in der Vorstellung inmitten des Leidens immer wieder zurückkehrt.

24. Die „Hetedik ecloga” stellt die Kraft der Liebe und der Treue der Unmenschlichkeit des Lagers gegenüber, weshalb sie zugleich ein Gedicht der Hoffnung ist.

25. Die „Nyolcadik ecloga” ist der Dialog eines Propheten und des Dichters, der die biblische Tradition und das Leiden der Gegenwart verbindet.

26. In diesem Gedicht beschwört Radnóti den Zorn und das Gerechtigkeitsgefühl der alttestamentlichen Propheten herauf, die gegen die Tyrannei das Wort erhoben.

27. Die Eklogen verbinden so die klassische antike Tradition, die biblische Prophetenstimme und die Erfahrung der Geschichte des zwanzigsten Jahrhunderts.

28. Dieser weite kulturelle Horizont macht Radnótis Eklogen zu einer der bedeutendsten geistigen Leistungen der ungarischen Lyrik.

29. Die Verskunst der Eklogen folgt dem klassischen Hexameter, der den Zeilen Würde und Musikalität verleiht.

30. Der feierliche Puls des Hexameters steht in eigentümlichem Gegensatz zum schrecklichen Inhalt der Gedichte, was ihre erschütternde Wirkung steigert.

31. Radnóti wählte diese erhabene Form bewusst, weil er der Barbarei die Ordnung der Kultur entgegensetzen wollte.

32. Das „Bori notesz” ist jenes kleine Notizheft, in das Radnóti seine letzten Gedichte im Zwangslager in Serbien und während des Todesmarsches schrieb.

33. Der Dichter behielt das Heft bis zu seinem Tod bei sich, weil das Schreiben von Gedichten für ihn das Mittel des seelischen Überlebens und des Zeugnisablegens war.

34. Am Anfang des Heftes bat Radnóti in mehreren Sprachen, dass sein Finder das Manuskript seiner Frau nach Budapest zukommen lasse.

35. Diese mehrsprachige Bitte ist ein erschütterndes Zeugnis dafür, dass der Dichter bewusst für das Fortbestehen seines Werkes sorgte.

36. Das „Bori notesz” ist eine der heiligsten Reliquien der ungarischen Literatur, weil es aus der Hölle des Todeslagers die reine Dichtung hinüberrettete.

37. Zu den im Heft befindlichen Gedichten gehören die „Hetedik ecloga”, die „Nyolcadik ecloga” und der ergreifende „Levél a hitveshez” (Brief an die Gattin).

38. „Levél a hitveshez” ist das Bekenntnis der treuen Liebe zur Frau, die auch unter den aussichtslosesten Umständen fortbestand.

39. Im Gedicht kehrt der Dichter in Gedanken zu seiner geliebten Fanni heim, und das Bild der Liebe überwindet die Trostlosigkeit des Lagers.

40. Eines der berühmtesten Gedichte des „Bori notesz” ist „Erőltetett menet” (Erzwungener Marsch), das die Erfahrung des Todesmarsches festhält.

41. Das Gedicht ist in besonderen, geteilten Verszeilen geschrieben, die den Rhythmus des erschöpften, stolpernden Marschierens heraufbeschwören.

42. „Erőltetett menet” handelt davon, warum der Mensch weitergeht, wenn schon jede Hoffnung verloren ist.

43. Die Antwort des Gedichts ist die Erinnerung an das Zuhause, an die Frau und an den Frieden, die die Kraft gibt, den Marsch fortzusetzen.

44. Radnóti stellt in diesem Gedicht den letzten Funken menschlicher Ausdauer und Hoffnung inmitten der völligen Aussichtslosigkeit dar.

45. Die ergreifendsten Gedichte des „Bori notesz” sind die kurzen Stücke des vierteiligen Zyklus „Razglednicák” (Ansichtskarten).

46. Das Wort „razglednica“ ist serbischen Ursprungs und bedeutet Ansichtskarte, denn diese Gedichte halten blitzartige Momentaufnahmen fest.

47. Die vier „razglednica” halten die immer dunkleren Abschnitte des Todesmarsches fest, während die Vernichtung immer näher rückt.

48. Die erste Ansichtskarte beschwört noch eine ferne, friedliche Landschaft herauf, die in scharfem Gegensatz zum Grauen des Marsches steht.

49. In den weiteren Stücken wird die Gegenwart des Todes und der Gewalt immer stärker, während der Marsch dem Verhängnis entgegengeht.

50. Die vierte, letzte „razglednica” beschreibt die Ermordung eines Gefährten und schließt mit einer der ergreifendsten Zeilen der ungarischen Lyrik.

51. Im Gedicht sieht der Dichter, wie ein in den Nacken geschossener Kamerad tot zu Boden sinkt, und sagt sein eigenes nahendes Schicksal voraus.

52. In der berühmten Zeile ruft ein deutscher Wächter: „Der springt noch auf“, also „Ez még fölugrik“, mit grausamer Gleichgültigkeit.

53. Diese wenigen Worte sind eine der grauenhaftesten und genauesten Festhaltungen der Unmenschlichkeit des zwanzigsten Jahrhunderts.

54. Die letzte „razglednica” schrieb Radnóti nur wenige Tage vor seiner eigenen Ermordung, was ihr einen außerordentlichen Dokumentwert verleiht.

55. Das Gedicht begleitet den Dichter beinahe bis zum Augenblick des Todes, weil er in ihm im Tod des Kameraden sein eigenes Schicksal voraussieht.

56. Die Gedichte des „Bori notesz” sind erschütternde Zeugnisse des letzten Zusammenpralls von Kunst und Barbarei.

57. Radnóti bewahrte auch unter den schrecklichsten Umständen die Vollendung der Form, die Reinheit der Sprache und die Würde der Menschlichkeit.

58. Dieses Standhalten macht die Gedichte des „Bori notesz” nicht nur zu literarischen, sondern auch zu moralischen Meisterwerken.

59. Das Heft wurde 1946 bei der Öffnung des Massengrabes in der Tasche des Mantels des Dichters gefunden.

60. Das Manuskript war durch die Feuchtigkeit und die Verwesung teilweise beschädigt, doch der größte Teil der Gedichte blieb lesbar.

61. Die letzten Gedichte blieben so auf beinahe wunderbare Weise erhalten und gelangten zur Witwe des Dichters, Fanni Gyarmati.

62. Nach dem Erscheinen des „Bori notesz” erkannte das ganze Land erschüttert die Größe von Radnótis Schicksal und Dichtung.

63. Die Gedichte wurden zu einem der wichtigsten literarischen Denkmäler des Holocausts, das das Schweigen der Opfer bricht.

64. Radnótis Eklogen und die Gedichte des „Bori notesz” bilden gemeinsam einen der höchsten moralischen und künstlerischen Gipfel der ungarischen Lyrik.

65. In diesen Werken kommt die klassische Bildung und das persönlichste Leiden mit einer einzigen, unvergesslichen Stimme zum Ausdruck.

66. Die wichtigste Botschaft von Radnótis Dichtung lautet, dass die menschliche Würde und die Schönheit inmitten der größten Vernichtung bewahrt werden können.

67. Die Spannung zwischen der idyllischen Form der Eklogen und dem Grauen der Wirklichkeit drückt gerade diesen geistigen Widerstand aus.

68. Radnóti floh nicht vor der Wirklichkeit in die schöne Form, sondern widersprach mit der Form der zerstörerischen Kraft der Barbarei.

69. Die vollkommene Form ist bei ihm das Sinnbild des menschlichen Verstandes und der Ordnung, das sich dem Chaos des Hasses entgegenstellt.

70. Die Gedichte des „Bori notesz” beweisen, dass die Dichtung auch in der äußersten Lage vom Wahren Zeugnis abzulegen vermag.

71. Radnóti hielt für die Nachwelt all das fest, was er durchlebte, damit die Menschheit das Geschehene niemals vergesse.

72. Diese bezeugende Absicht macht seine Gedichte zugleich zu einem persönlichen Bekenntnis und zu einem universellen menschlichen Dokument.

73. Die Eklogen und die Gedichte des „Bori notesz” gehören zur Pflichtlektüre der ungarischen Literatur, weil sie eine tiefe moralische Lehre in sich tragen.

74. Beim Lesen dieser Gedichte wird der Mensch mit den Schrecken der Geschichte konfrontiert, zugleich aber auch mit der unbesiegbaren Kraft des Geistes.

75. Miklós Radnótis Eklogen und letzte Gedichte sind so nicht nur bleibende Werte der ungarischen, sondern auch der universellen menschlichen Kultur.

76. Das Gedicht „Levél a hitveshez” zeigt die Kraft der Liebe und der Vorstellung, die die Entfernung des Raumes und des Leidens überbrückt.

77. Der Dichter vermag auch in der Tiefe des Lagers in Gedanken bei seiner Frau zu sein, was die Freiheit der Seele beweist.

78. Radnótis Liebesdichtung bleibt so auch in den dunkelsten Zeiten ein Zeugnis für das Leben und die Hoffnung.

79. Die Gedichte des „Bori notesz” zeugen auch davon, dass Radnóti durchweg seiner dichterischen Berufung und seiner menschlichen Würde treu blieb.

80. Auch im Schatten des Todes leitete nicht der Hass, sondern das Schaffen und die Liebe seine Hand, als er die Verszeilen schrieb.

81. Der Eklogenzyklus und das „Bori notesz” gehören also eng zusammen, weil gerade die letzten Eklogen im Heft erhalten blieben.

82. Radnóti setzte auch unter den aussichtslosesten Umständen das großangelegte dichterische Vorhaben fort, das er Jahre zuvor begonnen hatte.

83. Diese Beständigkeit zeigt, dass die Kunst für ihn keine Flucht war, sondern der tiefste Sinn des Lebens.

84. Die prophetische Stimme der „Nyolcadik ecloga” mahnt, dass man gegen die Ungerechtigkeit stets das Wort erheben muss.

85. Radnóti baute damit auch die biblische Tradition in seine Dichtung ein und machte sich den moralischen Mut der Propheten zu eigen.

86. Die Eklogen verwirklichen so die Synthese der antiken, der christlichen und der modernen Kultur in einer einzigartigen dichterischen Welt.

87. Das „Bori notesz” und die Eklogen beweisen gemeinsam, dass die ungarische Lyrik auf die Tragödie des zwanzigsten Jahrhunderts mit der höchsten Kunst antwortete.

88. In Miklós Radnótis letzten Gedichten verflechten sich das Leiden und die Schönheit, der Tod und die Liebe untrennbar.

89. Diese Gedichte sind gerade deshalb keine Dokumente der Verzweiflung, sondern der menschlichen Würde und des künstlerischen Glaubens.

90. Radnótis Eklogen und die Gedichte des „Bori notesz” bewahren für alle Generationen für immer den Sieg des Geistes über die Barbarei.