6.3 – Babits Mihály – Mihály Babits
1. Babits Mihály a Nyugat első nemzedékének egyik legjelentősebb költője, esszéírója, műfordítója és szerkesztője volt. – Mihály Babits war einer der bedeutendsten Dichter, Essayisten, Übersetzer und Redakteure der ersten Nyugat-Generation.
2. Költészetét a gondolati mélység, a formai igényesség, az erkölcsi felelősség és az európai műveltség együttes jelenléte jellemzi. – Seine Dichtung ist durch gedankliche Tiefe, formalen Anspruch, moralische Verantwortung und umfassende europäische Bildung gekennzeichnet.
3. Babits számára a költészet nem csupán az érzelmek közvetlen kifejezése, hanem a világ megismerésének és az emberi lét vizsgálatának eszköze volt. – Für Babits war Dichtung nicht nur unmittelbarer Ausdruck von Gefühlen, sondern auch ein Mittel zur Erkenntnis der Welt und zur Untersuchung der menschlichen Existenz.
4. Műveiben a klasszikus hagyományok, a keresztény kultúra és a modern európai irodalom hatásai sajátos egységet alkotnak. – In seinen Werken bilden die klassischen Traditionen, die christliche Kultur und die Einflüsse der modernen europäischen Literatur eine besondere Einheit.
5. Pályája során a távolságtartó, esztétikai szemlélettől fokozatosan jutott el a közösségért felelős költő és próféta szerepének vállalásáig. – Im Verlauf seiner Laufbahn gelangte er von einer distanzierten ästhetischen Haltung allmählich zur Übernahme der Rolle eines für die Gemeinschaft verantwortlichen Dichters und Propheten.
6. Babits Mihály 1883-ban született Szekszárdon egy művelt katolikus polgári családban. – Mihály Babits wurde 1883 in Szekszárd in eine gebildete katholische bürgerliche Familie geboren.
7. Gyermekkorában a családi könyvtár, a vallásos hagyomány és a klasszikus műveltség egyaránt nagy hatást gyakorolt szellemi fejlődésére. – In seiner Kindheit übten die Familienbibliothek, die religiöse Tradition und die klassische Bildung gleichermaßen großen Einfluss auf seine geistige Entwicklung aus.
8. 1901-től a budapesti egyetemen magyar és francia, majd magyar és latin szakot hallgatott. – Ab 1901 studierte er an der Budapester Universität zunächst Ungarisch und Französisch, später Ungarisch und Latein.
9. Az egyetemen Négyesy László híres stílusgyakorlatain ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával és más fiatal írókkal. – An der Universität lernte er in den berühmten Stilübungen von László Négyesy Dezső Kosztolányi, Gyula Juhász und andere junge Schriftsteller kennen.
10. Tanári pályáját Baján kezdte, majd Szegeden, Fogarason, Újpesten és Budapesten tanított. – Seine Laufbahn als Lehrer begann er in Baja; später unterrichtete er in Szeged, Fogaras, Újpest und Budapest.
11. A távoli erdélyi Fogarason elszigeteltnek érezte magát, de a magányos évek sok olvasásra, gondolkodásra és versírásra adtak lehetőséget. – Im abgelegenen siebenbürgischen Fogaras fühlte er sich isoliert, doch die einsamen Jahre boten ihm viel Gelegenheit zum Lesen, Nachdenken und Dichten.
12. Versei 1908-ban jelentek meg A Holnap című nagyváradi antológiában, amely a modern magyar irodalom új alkotóit mutatta be. – Seine Gedichte erschienen 1908 in der Großwardeiner Anthologie „A Holnap“, die neue Vertreter der modernen ungarischen Literatur vorstellte.
13. Ettől kezdve rendszeresen közölt a Nyugatban, és hamarosan a folyóirat egyik meghatározó szerzőjévé vált. – Von da an veröffentlichte er regelmäßig in der Nyugat und wurde bald zu einem ihrer prägenden Autoren.
14. Első verseskötete, a Levelek Iris koszorújából 1909-ben jelent meg, és már egy érett, tudatosan formáló költő bemutatkozása volt. – Sein erster Gedichtband „Levelek Iris koszorújából“ erschien 1909 und war bereits das Debüt eines reifen und bewusst gestaltenden Dichters.
15. A kötet címe Iriszre, a szivárvány görög istennőjére utal, és a versek témáinak, hangulatainak és formáinak sokféleségét fejezi ki. – Der Titel des Bandes verweist auf Iris, die griechische Göttin des Regenbogens, und drückt die Vielfalt der Themen, Stimmungen und Formen der Gedichte aus.
16. Az In Horatium a klasszikus költői hagyományt idézi fel, ugyanakkor a folyamatos változás és a művészi megújulás szükségességét hirdeti. – „In Horatium“ erinnert an die klassische dichterische Tradition und verkündet zugleich die Notwendigkeit ständiger Veränderung und künstlerischer Erneuerung.
17. A lírikus epilógja azt a felismerést fogalmazza meg, hogy az ember saját tudatának határai közül nem képes teljesen kilépni. – „A lírikus epilógja“ formuliert die Erkenntnis, dass der Mensch die Grenzen seines eigenen Bewusstseins nicht vollständig überschreiten kann.
18. A versben a lírai én egyszerre az érzékelés alanya és tárgya, ezért a külvilágot mindig saját személyiségén keresztül tapasztalja meg. – Im Gedicht ist das lyrische Ich zugleich Subjekt und Objekt der Wahrnehmung und erfährt deshalb die Außenwelt stets durch die eigene Persönlichkeit.
19. Babits korai verseit a pontos szerkezet, a változatos ritmus, a gazdag rímelés, az alliteráció és a különböző költői szerepek kipróbálása jellemzi. – Babits’ frühe Gedichte sind durch einen genauen Aufbau, abwechslungsreichen Rhythmus, reichen Reim, Alliteration und das Erproben verschiedener dichterischer Rollen gekennzeichnet.
20. Költői virtuozitása mögött azonban már ezekben a művekben is az emberi megismerés korlátai, a halál és az élet értelmének kérdései állnak. – Hinter seiner dichterischen Virtuosität stehen jedoch bereits in diesen Werken Fragen nach den Grenzen menschlicher Erkenntnis, dem Tod und dem Sinn des Lebens.
21. Második verseskötete, a Herceg, hátha megjön a tél is! 1911-ben jelent meg, és tovább gazdagította korai költészetének témáit és formáit. – Sein zweiter Gedichtband „Herceg, hátha megjön a tél is!“ erschien 1911 und erweiterte die Themen und Formen seiner frühen Dichtung.
22. Ebben a kötetben található az Esti kérdés, Babits gondolati lírájának egyik legismertebb és legjelentősebb alkotása. – In diesem Band befindet sich „Esti kérdés“, eines der bekanntesten und bedeutendsten Werke von Babits’ Gedankenlyrik.
23. A vers egy nyári este békés képével kezdődik, amikor a sötétség puha takaróként borul rá a földre. – Das Gedicht beginnt mit dem friedlichen Bild eines Sommerabends, an dem sich die Dunkelheit wie eine weiche Decke über die Erde legt.
24. A természet nyugalma átmenetileg megszünteti a nappali világ zavarát, zaját és az emberi élet hétköznapi gondjait. – Die Ruhe der Natur hebt vorübergehend die Unordnung, den Lärm und die alltäglichen Sorgen des menschlichen Lebens auf.
25. A költemény hosszú, folyamatosan kibontakozó mondatszerkezete az emlékezés és a gondolkodás szabad áramlását követi. – Der lange, sich fortlaufend entfaltende Satzbau des Gedichts folgt dem freien Strom der Erinnerung und des Denkens.
26. A lírai beszélő különböző tájakat, városokat, kerteket és személyes élményeket idéz fel, amelyek az emberi élet szépségét és gazdagságát mutatják. – Der lyrische Sprecher erinnert an verschiedene Landschaften, Städte, Gärten und persönliche Erlebnisse, die die Schönheit und den Reichtum des menschlichen Lebens zeigen.
27. A sok érzéki kép és kulturális emlék után azonban felmerül a kérdés, hogy miért létezik a szépség, ha végül minden elmúlik. – Nach den zahlreichen sinnlichen Bildern und kulturellen Erinnerungen stellt sich jedoch die Frage, warum Schönheit existiert, wenn schließlich alles vergeht.
28. A vers nem ad egyértelmű választ, hanem magát a kérdezést és az emberi értelem bizonytalanságát teszi központi élménnyé. – Das Gedicht gibt keine eindeutige Antwort, sondern macht das Fragen selbst und die Unsicherheit des menschlichen Verstandes zum zentralen Erlebnis.
29. Babits gondolati lírájában az elvont filozófiai problémák mindig konkrét képekből, személyes tapasztalatokból és erős érzéki benyomásokból bontakoznak ki. – In Babits’ Gedankenlyrik entwickeln sich abstrakte philosophische Probleme stets aus konkreten Bildern, persönlichen Erfahrungen und starken sinnlichen Eindrücken.
30. Az első világháború idején költészete közvetlenebbül fordult az erkölcsi és társadalmi felelősség kérdései felé. – Während des Ersten Weltkriegs wandte sich seine Dichtung unmittelbarer den Fragen moralischer und gesellschaftlicher Verantwortung zu.
31. A Húsvét előtt című versben a háborús jelszavakkal szemben a béke kimondását és az emberi élet védelmét követelte. – Im Gedicht „Húsvét előtt“ forderte er gegenüber den Kriegsparolen das Aussprechen des Friedens und den Schutz des menschlichen Lebens.
32. A Fortissimo Isten hallgatását és a háború értelmetlen szenvedését olyan erős hangon kérte számon, hogy a vers miatt hatósági eljárás indult ellene. – In „Fortissimo“ klagte er Gottes Schweigen und das sinnlose Leiden des Krieges so eindringlich an, dass wegen des Gedichts ein behördliches Verfahren gegen ihn eingeleitet wurde.
33. Babits elutasította a háborús lelkesedést, mert az írástudó feladatát nem a hatalom kiszolgálásában, hanem az egyetemes emberi értékek védelmében látta. – Babits lehnte die Kriegsbegeisterung ab, weil er die Aufgabe des Intellektuellen nicht im Dienst an der Macht, sondern im Schutz allgemeiner menschlicher Werte sah.
34. Az 1918–1919-es politikai fordulatok után a szélsőséges baloldali és jobboldali ideológiáktól egyaránt elhatárolódott. – Nach den politischen Umbrüchen von 1918 und 1919 distanzierte er sich sowohl von extrem linken als auch von extrem rechten Ideologien.
35. 1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát, aki Török Sophie néven maga is költőként és íróként működött. – Im Jahr 1921 heiratete er Ilona Tanner, die unter dem Namen Sophie Török selbst als Dichterin und Schriftstellerin tätig war.
36. Babits műfordítóként is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, legnagyobb vállalkozása Dante Isteni színjátékának teljes magyar fordítása volt. – Auch als Übersetzer erbrachte Babits herausragende Leistungen; sein größtes Unternehmen war die vollständige ungarische Übersetzung von Dantes „Göttlicher Komödie“.
37. Esszéiben az európai irodalom hagyományát, az erkölcsi értékek folytonosságát és az írástudók társadalmi felelősségét védelmezte. – In seinen Essays verteidigte er die Tradition der europäischen Literatur, die Kontinuität moralischer Werte und die gesellschaftliche Verantwortung der Intellektuellen.
38. 1927-től a Baumgarten Alapítvány kurátoraként fontos szerepet játszott az arra érdemes magyar írók anyagi és erkölcsi támogatásában. – Ab 1927 spielte er als Kurator der Baumgarten-Stiftung eine wichtige Rolle bei der finanziellen und moralischen Unterstützung förderungswürdiger ungarischer Schriftsteller.
39. Osvát Ernő halála után, 1929-től előbb Móricz Zsigmonddal, majd önállóan és később Illyés Gyulával együtt szerkesztette a Nyugatot. – Nach Ernő Osváts Tod redigierte er die Nyugat ab 1929 zunächst gemeinsam mit Zsigmond Móricz, später allein und schließlich zusammen mit Gyula Illyés.
40. Szerkesztőként a magas irodalmi színvonalat, az európai műveltséget és a fiatal tehetségek támogatását egyaránt fontosnak tartotta. – Als Redakteur hielt er sowohl ein hohes literarisches Niveau und europäische Bildung als auch die Förderung junger Talente für wichtig.
41. 1937-ben gégerákot állapítottak meg nála, és betegsége egyre súlyosabban korlátozta beszédét és mindennapi életét. – Im Jahr 1937 wurde bei ihm Kehlkopfkrebs diagnostiziert, und die Krankheit schränkte seine Sprache und sein tägliches Leben zunehmend schwer ein.
42. A Balázsolás című versben a beteg ember Szent Balázshoz fordul, miközben egyszerre fejezi ki félelmét, reményét és a halállal való szembenézését. – Im Gedicht „Balázsolás“ wendet sich der kranke Mensch an den heiligen Blasius und bringt zugleich seine Angst, seine Hoffnung und seine Auseinandersetzung mit dem Tod zum Ausdruck.
43. A Jónás könyve 1938-ban jelent meg, és a bibliai Jónás próféta történetét Babits saját korának erkölcsi problémáival kapcsolta össze. – „Jónás könyve“ erschien 1938 und verband die biblische Geschichte des Propheten Jona mit den moralischen Problemen von Babits’ eigener Zeit.
44. Isten arra utasítja Jónást, hogy menjen Ninivébe, és figyelmeztesse a város lakóit bűneik következményeire. – Gott befiehlt Jona, nach Ninive zu gehen und die Bewohner der Stadt vor den Folgen ihrer Sünden zu warnen.
45. Jónás azonban fél a prófétai feladattól, ezért hajóra száll, és az ellenkező irányba próbál menekülni. – Jona fürchtet jedoch die prophetische Aufgabe, besteigt ein Schiff und versucht, in die entgegengesetzte Richtung zu fliehen.
46. A tengeri vihar után a hajósok a vízbe dobják, egy nagy hal pedig elnyeli, amelynek gyomrában felismeri, hogy nem kerülheti el küldetését. – Nach dem Seesturm werfen ihn die Seeleute ins Wasser, und ein großer Fisch verschlingt ihn; in dessen Bauch erkennt er, dass er seiner Sendung nicht entkommen kann.
47. Ninivében Jónás teljesíti feladatát, de az emberek nem úgy hallgatják, ahogyan várta, a város pedig a megjósolt időpontban nem pusztul el. – In Ninive erfüllt Jona seine Aufgabe, doch die Menschen hören ihm nicht so zu, wie er erwartet hatte, und die Stadt wird zum vorausgesagten Zeitpunkt nicht zerstört.
48. Jónás haragját Isten azzal csillapítja, hogy megmutatja neki: a próféta nem ítélkezhet önző módon azok felett, akikért felelősséggel tartozik. – Gott besänftigt Jonas Zorn, indem er ihm zeigt, dass der Prophet nicht selbstsüchtig über diejenigen urteilen darf, für die er Verantwortung trägt.
49. A mű tanulsága szerint a költő nem menekülhet a magányba, hanem akkor is köteles megszólalni, ha szavait nem értik meg, kinevetik vagy elutasítják. – Nach der Aussage des Werkes darf sich der Dichter nicht in die Einsamkeit zurückziehen, sondern muss selbst dann sprechen, wenn seine Worte nicht verstanden, verspottet oder zurückgewiesen werden.
50. A következő fejezetek Babits Mihály életútját, korai köteteinek líráját, az Esti kérdés gondolati költészetét és a Jónás könyve erkölcsi üzenetét mutatják be részletesebben. – Die folgenden Kapitel stellen Mihály Babits’ Lebensweg, die Lyrik seiner frühen Bände, die Gedankenlyrik von „Esti kérdés“ und die moralische Botschaft des „Buches Jona“ genauer dar.
(aufklappen)magyar
1. Babits Mihály a Nyugat első nemzedékének egyik legjelentősebb költője, esszéírója, műfordítója és szerkesztője volt.
2. Költészetét a gondolati mélység, a formai igényesség, az erkölcsi felelősség és az európai műveltség együttes jelenléte jellemzi.
3. Babits számára a költészet nem csupán az érzelmek közvetlen kifejezése, hanem a világ megismerésének és az emberi lét vizsgálatának eszköze volt.
4. Műveiben a klasszikus hagyományok, a keresztény kultúra és a modern európai irodalom hatásai sajátos egységet alkotnak.
5. Pályája során a távolságtartó, esztétikai szemlélettől fokozatosan jutott el a közösségért felelős költő és próféta szerepének vállalásáig.
6. Babits Mihály 1883-ban született Szekszárdon egy művelt katolikus polgári családban.
7. Gyermekkorában a családi könyvtár, a vallásos hagyomány és a klasszikus műveltség egyaránt nagy hatást gyakorolt szellemi fejlődésére.
8. 1901-től a budapesti egyetemen magyar és francia, majd magyar és latin szakot hallgatott.
9. Az egyetemen Négyesy László híres stílusgyakorlatain ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával és más fiatal írókkal.
10. Tanári pályáját Baján kezdte, majd Szegeden, Fogarason, Újpesten és Budapesten tanított.
11. A távoli erdélyi Fogarason elszigeteltnek érezte magát, de a magányos évek sok olvasásra, gondolkodásra és versírásra adtak lehetőséget.
12. Versei 1908-ban jelentek meg A Holnap című nagyváradi antológiában, amely a modern magyar irodalom új alkotóit mutatta be.
13. Ettől kezdve rendszeresen közölt a Nyugatban, és hamarosan a folyóirat egyik meghatározó szerzőjévé vált.
14. Első verseskötete, a Levelek Iris koszorújából 1909-ben jelent meg, és már egy érett, tudatosan formáló költő bemutatkozása volt.
15. A kötet címe Iriszre, a szivárvány görög istennőjére utal, és a versek témáinak, hangulatainak és formáinak sokféleségét fejezi ki.
16. Az In Horatium a klasszikus költői hagyományt idézi fel, ugyanakkor a folyamatos változás és a művészi megújulás szükségességét hirdeti.
17. A lírikus epilógja azt a felismerést fogalmazza meg, hogy az ember saját tudatának határai közül nem képes teljesen kilépni.
18. A versben a lírai én egyszerre az érzékelés alanya és tárgya, ezért a külvilágot mindig saját személyiségén keresztül tapasztalja meg.
19. Babits korai verseit a pontos szerkezet, a változatos ritmus, a gazdag rímelés, az alliteráció és a különböző költői szerepek kipróbálása jellemzi.
20. Költői virtuozitása mögött azonban már ezekben a művekben is az emberi megismerés korlátai, a halál és az élet értelmének kérdései állnak.
21. Második verseskötete, a Herceg, hátha megjön a tél is! 1911-ben jelent meg, és tovább gazdagította korai költészetének témáit és formáit.
22. Ebben a kötetben található az Esti kérdés, Babits gondolati lírájának egyik legismertebb és legjelentősebb alkotása.
23. A vers egy nyári este békés képével kezdődik, amikor a sötétség puha takaróként borul rá a földre.
24. A természet nyugalma átmenetileg megszünteti a nappali világ zavarát, zaját és az emberi élet hétköznapi gondjait.
25. A költemény hosszú, folyamatosan kibontakozó mondatszerkezete az emlékezés és a gondolkodás szabad áramlását követi.
26. A lírai beszélő különböző tájakat, városokat, kerteket és személyes élményeket idéz fel, amelyek az emberi élet szépségét és gazdagságát mutatják.
27. A sok érzéki kép és kulturális emlék után azonban felmerül a kérdés, hogy miért létezik a szépség, ha végül minden elmúlik.
28. A vers nem ad egyértelmű választ, hanem magát a kérdezést és az emberi értelem bizonytalanságát teszi központi élménnyé.
29. Babits gondolati lírájában az elvont filozófiai problémák mindig konkrét képekből, személyes tapasztalatokból és erős érzéki benyomásokból bontakoznak ki.
30. Az első világháború idején költészete közvetlenebbül fordult az erkölcsi és társadalmi felelősség kérdései felé.
31. A Húsvét előtt című versben a háborús jelszavakkal szemben a béke kimondását és az emberi élet védelmét követelte.
32. A Fortissimo Isten hallgatását és a háború értelmetlen szenvedését olyan erős hangon kérte számon, hogy a vers miatt hatósági eljárás indult ellene.
33. Babits elutasította a háborús lelkesedést, mert az írástudó feladatát nem a hatalom kiszolgálásában, hanem az egyetemes emberi értékek védelmében látta.
34. Az 1918–1919-es politikai fordulatok után a szélsőséges baloldali és jobboldali ideológiáktól egyaránt elhatárolódott.
35. 1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát, aki Török Sophie néven maga is költőként és íróként működött.
36. Babits műfordítóként is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, legnagyobb vállalkozása Dante Isteni színjátékának teljes magyar fordítása volt.
37. Esszéiben az európai irodalom hagyományát, az erkölcsi értékek folytonosságát és az írástudók társadalmi felelősségét védelmezte.
38. 1927-től a Baumgarten Alapítvány kurátoraként fontos szerepet játszott az arra érdemes magyar írók anyagi és erkölcsi támogatásában.
39. Osvát Ernő halála után, 1929-től előbb Móricz Zsigmonddal, majd önállóan és később Illyés Gyulával együtt szerkesztette a Nyugatot.
40. Szerkesztőként a magas irodalmi színvonalat, az európai műveltséget és a fiatal tehetségek támogatását egyaránt fontosnak tartotta.
41. 1937-ben gégerákot állapítottak meg nála, és betegsége egyre súlyosabban korlátozta beszédét és mindennapi életét.
42. A Balázsolás című versben a beteg ember Szent Balázshoz fordul, miközben egyszerre fejezi ki félelmét, reményét és a halállal való szembenézését.
43. A Jónás könyve 1938-ban jelent meg, és a bibliai Jónás próféta történetét Babits saját korának erkölcsi problémáival kapcsolta össze.
44. Isten arra utasítja Jónást, hogy menjen Ninivébe, és figyelmeztesse a város lakóit bűneik következményeire.
45. Jónás azonban fél a prófétai feladattól, ezért hajóra száll, és az ellenkező irányba próbál menekülni.
46. A tengeri vihar után a hajósok a vízbe dobják, egy nagy hal pedig elnyeli, amelynek gyomrában felismeri, hogy nem kerülheti el küldetését.
47. Ninivében Jónás teljesíti feladatát, de az emberek nem úgy hallgatják, ahogyan várta, a város pedig a megjósolt időpontban nem pusztul el.
48. Jónás haragját Isten azzal csillapítja, hogy megmutatja neki: a próféta nem ítélkezhet önző módon azok felett, akikért felelősséggel tartozik.
49. A mű tanulsága szerint a költő nem menekülhet a magányba, hanem akkor is köteles megszólalni, ha szavait nem értik meg, kinevetik vagy elutasítják.
50. A következő fejezetek Babits Mihály életútját, korai köteteinek líráját, az Esti kérdés gondolati költészetét és a Jónás könyve erkölcsi üzenetét mutatják be részletesebben.
(aufklappen)német
1. Mihály Babits war einer der bedeutendsten Dichter, Essayisten, Übersetzer und Redakteure der ersten Nyugat-Generation.
2. Seine Dichtung ist durch gedankliche Tiefe, formalen Anspruch, moralische Verantwortung und umfassende europäische Bildung gekennzeichnet.
3. Für Babits war Dichtung nicht nur unmittelbarer Ausdruck von Gefühlen, sondern auch ein Mittel zur Erkenntnis der Welt und zur Untersuchung der menschlichen Existenz.
4. In seinen Werken bilden die klassischen Traditionen, die christliche Kultur und die Einflüsse der modernen europäischen Literatur eine besondere Einheit.
5. Im Verlauf seiner Laufbahn gelangte er von einer distanzierten ästhetischen Haltung allmählich zur Übernahme der Rolle eines für die Gemeinschaft verantwortlichen Dichters und Propheten.
6. Mihály Babits wurde 1883 in Szekszárd in eine gebildete katholische bürgerliche Familie geboren.
7. In seiner Kindheit übten die Familienbibliothek, die religiöse Tradition und die klassische Bildung gleichermaßen großen Einfluss auf seine geistige Entwicklung aus.
8. Ab 1901 studierte er an der Budapester Universität zunächst Ungarisch und Französisch, später Ungarisch und Latein.
9. An der Universität lernte er in den berühmten Stilübungen von László Négyesy Dezső Kosztolányi, Gyula Juhász und andere junge Schriftsteller kennen.
10. Seine Laufbahn als Lehrer begann er in Baja; später unterrichtete er in Szeged, Fogaras, Újpest und Budapest.
11. Im abgelegenen siebenbürgischen Fogaras fühlte er sich isoliert, doch die einsamen Jahre boten ihm viel Gelegenheit zum Lesen, Nachdenken und Dichten.
12. Seine Gedichte erschienen 1908 in der Großwardeiner Anthologie „A Holnap“, die neue Vertreter der modernen ungarischen Literatur vorstellte.
13. Von da an veröffentlichte er regelmäßig in der Nyugat und wurde bald zu einem ihrer prägenden Autoren.
14. Sein erster Gedichtband „Levelek Iris koszorújából“ erschien 1909 und war bereits das Debüt eines reifen und bewusst gestaltenden Dichters.
15. Der Titel des Bandes verweist auf Iris, die griechische Göttin des Regenbogens, und drückt die Vielfalt der Themen, Stimmungen und Formen der Gedichte aus.
16. „In Horatium“ erinnert an die klassische dichterische Tradition und verkündet zugleich die Notwendigkeit ständiger Veränderung und künstlerischer Erneuerung.
17. „A lírikus epilógja“ formuliert die Erkenntnis, dass der Mensch die Grenzen seines eigenen Bewusstseins nicht vollständig überschreiten kann.
18. Im Gedicht ist das lyrische Ich zugleich Subjekt und Objekt der Wahrnehmung und erfährt deshalb die Außenwelt stets durch die eigene Persönlichkeit.
19. Babits’ frühe Gedichte sind durch einen genauen Aufbau, abwechslungsreichen Rhythmus, reichen Reim, Alliteration und das Erproben verschiedener dichterischer Rollen gekennzeichnet.
20. Hinter seiner dichterischen Virtuosität stehen jedoch bereits in diesen Werken Fragen nach den Grenzen menschlicher Erkenntnis, dem Tod und dem Sinn des Lebens.
21. Sein zweiter Gedichtband „Herceg, hátha megjön a tél is!“ erschien 1911 und erweiterte die Themen und Formen seiner frühen Dichtung.
22. In diesem Band befindet sich „Esti kérdés“, eines der bekanntesten und bedeutendsten Werke von Babits’ Gedankenlyrik.
23. Das Gedicht beginnt mit dem friedlichen Bild eines Sommerabends, an dem sich die Dunkelheit wie eine weiche Decke über die Erde legt.
24. Die Ruhe der Natur hebt vorübergehend die Unordnung, den Lärm und die alltäglichen Sorgen des menschlichen Lebens auf.
25. Der lange, sich fortlaufend entfaltende Satzbau des Gedichts folgt dem freien Strom der Erinnerung und des Denkens.
26. Der lyrische Sprecher erinnert an verschiedene Landschaften, Städte, Gärten und persönliche Erlebnisse, die die Schönheit und den Reichtum des menschlichen Lebens zeigen.
27. Nach den zahlreichen sinnlichen Bildern und kulturellen Erinnerungen stellt sich jedoch die Frage, warum Schönheit existiert, wenn schließlich alles vergeht.
28. Das Gedicht gibt keine eindeutige Antwort, sondern macht das Fragen selbst und die Unsicherheit des menschlichen Verstandes zum zentralen Erlebnis.
29. In Babits’ Gedankenlyrik entwickeln sich abstrakte philosophische Probleme stets aus konkreten Bildern, persönlichen Erfahrungen und starken sinnlichen Eindrücken.
30. Während des Ersten Weltkriegs wandte sich seine Dichtung unmittelbarer den Fragen moralischer und gesellschaftlicher Verantwortung zu.
31. Im Gedicht „Húsvét előtt“ forderte er gegenüber den Kriegsparolen das Aussprechen des Friedens und den Schutz des menschlichen Lebens.
32. In „Fortissimo“ klagte er Gottes Schweigen und das sinnlose Leiden des Krieges so eindringlich an, dass wegen des Gedichts ein behördliches Verfahren gegen ihn eingeleitet wurde.
33. Babits lehnte die Kriegsbegeisterung ab, weil er die Aufgabe des Intellektuellen nicht im Dienst an der Macht, sondern im Schutz allgemeiner menschlicher Werte sah.
34. Nach den politischen Umbrüchen von 1918 und 1919 distanzierte er sich sowohl von extrem linken als auch von extrem rechten Ideologien.
35. Im Jahr 1921 heiratete er Ilona Tanner, die unter dem Namen Sophie Török selbst als Dichterin und Schriftstellerin tätig war.
36. Auch als Übersetzer erbrachte Babits herausragende Leistungen; sein größtes Unternehmen war die vollständige ungarische Übersetzung von Dantes „Göttlicher Komödie“.
37. In seinen Essays verteidigte er die Tradition der europäischen Literatur, die Kontinuität moralischer Werte und die gesellschaftliche Verantwortung der Intellektuellen.
38. Ab 1927 spielte er als Kurator der Baumgarten-Stiftung eine wichtige Rolle bei der finanziellen und moralischen Unterstützung förderungswürdiger ungarischer Schriftsteller.
39. Nach Ernő Osváts Tod redigierte er die Nyugat ab 1929 zunächst gemeinsam mit Zsigmond Móricz, später allein und schließlich zusammen mit Gyula Illyés.
40. Als Redakteur hielt er sowohl ein hohes literarisches Niveau und europäische Bildung als auch die Förderung junger Talente für wichtig.
41. Im Jahr 1937 wurde bei ihm Kehlkopfkrebs diagnostiziert, und die Krankheit schränkte seine Sprache und sein tägliches Leben zunehmend schwer ein.
42. Im Gedicht „Balázsolás“ wendet sich der kranke Mensch an den heiligen Blasius und bringt zugleich seine Angst, seine Hoffnung und seine Auseinandersetzung mit dem Tod zum Ausdruck.
43. „Jónás könyve“ erschien 1938 und verband die biblische Geschichte des Propheten Jona mit den moralischen Problemen von Babits’ eigener Zeit.
44. Gott befiehlt Jona, nach Ninive zu gehen und die Bewohner der Stadt vor den Folgen ihrer Sünden zu warnen.
45. Jona fürchtet jedoch die prophetische Aufgabe, besteigt ein Schiff und versucht, in die entgegengesetzte Richtung zu fliehen.
46. Nach dem Seesturm werfen ihn die Seeleute ins Wasser, und ein großer Fisch verschlingt ihn; in dessen Bauch erkennt er, dass er seiner Sendung nicht entkommen kann.
47. In Ninive erfüllt Jona seine Aufgabe, doch die Menschen hören ihm nicht so zu, wie er erwartet hatte, und die Stadt wird zum vorausgesagten Zeitpunkt nicht zerstört.
48. Gott besänftigt Jonas Zorn, indem er ihm zeigt, dass der Prophet nicht selbstsüchtig über diejenigen urteilen darf, für die er Verantwortung trägt.
49. Nach der Aussage des Werkes darf sich der Dichter nicht in die Einsamkeit zurückziehen, sondern muss selbst dann sprechen, wenn seine Worte nicht verstanden, verspottet oder zurückgewiesen werden.
50. Die folgenden Kapitel stellen Mihály Babits’ Lebensweg, die Lyrik seiner frühen Bände, die Gedankenlyrik von „Esti kérdés“ und die moralische Botschaft des „Buches Jona“ genauer dar.