6.7.2 – Literatur lang

6.7.2 – A novellista Móricz: Hét krajcár, Barbárok – Der Novellist Móricz: Hét krajcár, Barbárok

1. Móricz Zsigmond nemcsak nagy regényíró, hanem a magyar novella egyik legnagyobb mestere is volt. – Zsigmond Móricz war nicht nur ein großer Romanautor, sondern auch einer der größten Meister der ungarischen Novelle.

2. Rövid elbeszéléseiben egyetlen jelenetbe vagy sorsfordulóba sűrítette azt, amit másutt egész regényeken át bontott ki. – In seinen kurzen Erzählungen verdichtete er in eine einzige Szene oder Schicksalswende, was er anderswo über ganze Romane hinweg entfaltete.

3. A Hét krajcár és a Barbárok két különböző korszakából valók, mégis mindkettő novellaművészetének csúcsát jelenti. – „Hét krajcár“ und „Barbárok“ stammen aus zwei verschiedenen Epochen, dennoch bedeuten beide den Gipfel seiner Novellenkunst.

4. A Hét krajcár 1908-ban jelent meg a Nyugat folyóiratban, és egy csapásra ismertté tette a fiatal író nevét. – „Hét krajcár“ (Sieben Kreuzer) erschien 1908 in der Zeitschrift Nyugat und machte den Namen des jungen Schriftstellers mit einem Schlag bekannt.

5. A novella egy nagyon szegény család mindennapjaiból ragad ki egyetlen, látszólag jelentéktelen eseményt. – Die Novelle greift aus dem Alltag einer sehr armen Familie ein einziges, scheinbar unbedeutendes Ereignis heraus.

6. Egy beteg, mosásból élő édesanya és kisfia hét krajcárt keres a házban, hogy szappant vehessenek a mosáshoz. – Eine kranke, vom Waschen lebende Mutter und ihr kleiner Sohn suchen im Haus sieben Kreuzer, um Seife für die Wäsche kaufen zu können.

7. A pénz keresése kalanddá és játékká válik, mert az anya nevetéssel próbálja elviselhetővé tenni a nyomort. – Das Suchen des Geldes wird zu einem Abenteuer und Spiel, weil die Mutter mit ihrem Lachen versucht, das Elend erträglich zu machen.

8. A szekrény fiókjaiban, a gépben és a ruhák zsebében kutatva lassanként előkerül hat krajcár. – Beim Durchsuchen der Schubladen des Schranks, der Nähmaschine und der Taschen der Kleider kommen nach und nach sechs Kreuzer zum Vorschein.

9. A hetedik krajcár azonban sehogyan sem akar meglenni, és a keresés egyre reménytelenebbé válik. – Der siebte Kreuzer will jedoch auf keine Weise erscheinen, und die Suche wird immer aussichtsloser.

10. Estefelé egy koldus téved a házhoz, és éppen ő az, aki a hiányzó hetedik krajcárt odaadja nekik. – Gegen Abend verirrt sich ein Bettler zum Haus, und gerade er ist es, der ihnen den fehlenden siebten Kreuzer schenkt.

11. A koldus adakozása megrázó fordulat, mert a legszegényebb segít a szegényen, felmutatva az emberi szolidaritást. – Die Gabe des Bettlers ist eine erschütternde Wendung, denn der Ärmste hilft dem Armen und führt so die menschliche Solidarität vor.

12. A boldog nevetés azonban végzetessé válik, mert az anya kacagása görcsös köhögésbe fullad. – Das glückliche Lachen wird jedoch verhängnisvoll, denn das Gelächter der Mutter erstickt in einem krampfhaften Husten.

13. A novella zárlatában az anya vért köp, ezért a látszólag vidám történet hirtelen tragédiába fordul. – Im Schluss der Novelle spuckt die Mutter Blut, weshalb die scheinbar heitere Geschichte plötzlich in eine Tragödie umschlägt.

14. Ez a befejezés mutatja meg igazán, milyen kegyetlen szegénységben él a család, amelyet a nevetés csak elfedett. – Dieser Schluss zeigt erst wirklich, in welch grausamer Armut die Familie lebt, die das Lachen nur überdeckt hatte.

15. A humor és a tragédia szoros egybefonódása a novella legjellemzőbb és legmegrázóbb vonása. – Die enge Verflechtung von Humor und Tragödie ist der bezeichnendste und erschütterndste Zug der Novelle.

16. Móricz nem szánakozik és nem panaszkodik, hanem hagyja, hogy a tények maguk beszéljenek az olvasóhoz. – Móricz bemitleidet und beklagt nicht, sondern lässt die Tatsachen selbst zum Leser sprechen.

17. A gyermek nézőpontja különös érzelmi erőt ad a történetnek, mert ő még játéknak látja a keresést. – Die Perspektive des Kindes verleiht der Geschichte eine besondere emotionale Kraft, weil es das Suchen noch als Spiel sieht.

18. Az anya alakjában a méltóság és a kétségbeesés együtt van jelen, hiszen a nevetéssel a büszkeségét is védi. – In der Gestalt der Mutter sind Würde und Verzweiflung zugleich gegenwärtig, denn mit dem Lachen verteidigt sie auch ihren Stolz.

19. A hét krajcár apró összeg, mégis egy egész sorsot és társadalmi helyzetet jelképez. – Die sieben Kreuzer sind eine winzige Summe, versinnbildlichen aber ein ganzes Schicksal und eine soziale Lage.

20. A pénz hiánya itt nem elvont fogalom, hanem az élet és a betegség mindennapi, testi valósága. – Der Mangel an Geld ist hier kein abstrakter Begriff, sondern die alltägliche, körperliche Wirklichkeit des Lebens und der Krankheit.

21. Móricz a szegénységet nem kívülről, hanem belülről, a család szemével mutatja be. – Móricz stellt die Armut nicht von außen, sondern von innen, mit den Augen der Familie dar.

22. Éppen ezért a novella nem szociális vádirat, hanem mélyen emberi, együttérző ábrázolás. – Gerade deshalb ist die Novelle keine soziale Anklageschrift, sondern eine zutiefst menschliche, mitfühlende Darstellung.

23. A Hét krajcár nyelve egyszerű és tiszta, ezért érzelmi hatása közvetlen és erős. – Die Sprache von „Hét krajcár“ ist einfach und klar, weshalb ihre emotionale Wirkung unmittelbar und stark ist.

24. A rövid mondatok és az élő párbeszédek a valóság közelségét teremtik meg. – Die kurzen Sätze und die lebendigen Dialoge erzeugen die Nähe der Wirklichkeit.

25. A novella máig a magyar irodalom egyik legismertebb és leggyakrabban idézett darabja. – Die Novelle ist bis heute eines der bekanntesten und am häufigsten zitierten Stücke der ungarischen Literatur.

26. A Barbárok egészen más világot tár fel, és Móricz kései, érett korszakának remekműve. – „Barbárok“ (Barbaren) erschließt eine völlig andere Welt und ist ein Meisterwerk aus Móricz’ später, reifer Schaffensperiode.

27. Az elbeszélés 1932-ben jelent meg, és a magyar Alföld pásztorainak zárt, ősi világában játszódik. – Die Erzählung erschien 1932 und spielt in der abgeschlossenen, archaischen Welt der Hirten des ungarischen Alföld.

28. A történet középpontjában egy juhász, Bodri juhász áll, aki a nyájával a pusztán él. – Im Mittelpunkt der Geschichte steht ein Schäfer, Bodri juhász, der mit seiner Herde auf der Puszta lebt.

29. Bodri juhász útra kel a fiával és a nyájával, mert állatokat akar eladni és vásárolni. – Bodri juhász macht sich mit seinem Sohn und seiner Herde auf den Weg, weil er Tiere verkaufen und kaufen will.

30. Egy másik juhász, Veres juhász megkívánja a nyáját, ezért aljas módon meggyilkolja őt és a fiát. – Ein anderer Schäfer, Veres juhász, begehrt seine Herde und ermordet ihn und seinen Sohn deshalb auf niederträchtige Weise.

31. A gyilkosság hidegvérrel, minden lelkiismeret-furdalás nélkül történik, mintha természetes dolog volna. – Der Mord geschieht kaltblütig, ohne jeden Gewissensbiss, als wäre er etwas Natürliches.

32. A tettes elhajtja a megszerzett nyájat, és úgy hiszi, hogy tettét soha nem fogják felfedezni. – Der Täter treibt die erbeutete Herde davon und glaubt, seine Tat werde niemals entdeckt werden.

33. A holttestet elássa a homokba, a bűn nyoma pedig eltűnik a puszta végtelen csöndjében. – Die Leiche vergräbt er im Sand, und die Spur des Verbrechens verschwindet in der endlosen Stille der Puszta.

34. Bodri juhász felesége azonban nem nyugszik bele férje eltűnésébe, és keresésére indul. – Bodri juhász’ Frau findet sich jedoch nicht mit dem Verschwinden ihres Mannes ab und macht sich auf die Suche nach ihm.

35. Az asszony rendíthetetlen kitartással járja a pusztát, faggatja a pásztorokat, és nyomokat keres. – Die Frau durchstreift mit unerschütterlicher Beharrlichkeit die Puszta, befragt die Hirten und sucht nach Spuren.

36. A keresés hónapokig tart, de az asszony akarata nem gyengül, hiszen az igazságot akarja megtudni. – Die Suche dauert Monate, doch der Wille der Frau erlahmt nicht, denn sie will die Wahrheit erfahren.

37. Végül egy bőrszíj, a férje jellegzetes szíja árulja el a gyilkost, amelyet az továbbra is használ. – Am Ende verrät ein Lederriemen, der charakteristische Riemen ihres Mannes, den Mörder, den dieser weiterhin benutzt.

38. Az asszony felismeri a szíjat, és ez a tárgy lesz a néma, mégis megcáfolhatatlan tanú. – Die Frau erkennt den Riemen, und dieser Gegenstand wird zum stummen, dennoch unwiderlegbaren Zeugen.

39. A csendőrök a szíj alapján elfogják a tettest, akit végül tettéért felelősségre vonnak. – Die Gendarmen fassen den Täter aufgrund des Riemens, der schließlich für seine Tat zur Verantwortung gezogen wird.

40. A Barbárok kegyetlensége és tárgyilagos hangja élesen elüt a Hét krajcár melegségétől. – Die Grausamkeit und der sachliche Ton von „Barbárok“ heben sich scharf von der Wärme des „Hét krajcár“ ab.

41. Móricz itt szinte teljesen visszahúzódik, és nem magyarázza, nem ítéli el a szereplők tetteit. – Móricz zieht sich hier fast völlig zurück und erklärt oder verurteilt die Taten der Figuren nicht.

42. Az elbeszélő tárgyilagossága éppen ezért teszi még megrázóbbá a bűn és a szenvedés ábrázolását. – Gerade die Sachlichkeit des Erzählers macht deshalb die Darstellung des Verbrechens und des Leidens noch erschütternder.

43. A novella nyelve rendkívül tömör, szikár és balladaszerű, tele kihagyásokkal és sejtetéssel. – Die Sprache der Novelle ist außerordentlich dicht, karg und balladenhaft, voller Auslassungen und Andeutungen.

44. A balladai homály miatt az olvasónak magának kell kiegészítenie a történet hézagait. – Wegen des balladenhaften Dunkels muss der Leser die Lücken der Geschichte selbst ausfüllen.

45. A pásztorok tájnyelvi beszéde hitelessé és idegenszerűvé teszi ezt a zárt, archaikus világot. – Die mundartliche Rede der Hirten macht diese geschlossene, archaische Welt glaubwürdig und zugleich fremdartig.

46. A cím, Barbárok, arra a primitív, törvényen kívüli erkölcsre utal, amely ezt a világot uralja. – Der Titel „Barbárok“ verweist auf jene primitive, gesetzlose Moral, die diese Welt beherrscht.

47. A pusztai emberek élete kívül esik a városi civilizáció szabályain, és saját kemény törvényeit követi. – Das Leben der Menschen auf der Puszta liegt außerhalb der Regeln der städtischen Zivilisation und folgt seinen eigenen harten Gesetzen.

48. A gyilkos nem érez bűntudatot, mert ebben a világban az erő és a birtoklás vágya mindent felülír. – Der Mörder empfindet keine Schuld, weil in dieser Welt die Kraft und das Verlangen nach Besitz alles überwiegen.

49. Az asszony kitartása mégis azt bizonyítja, hogy a hűség és az igazság iránti igény itt sem tűnik el teljesen. – Die Beharrlichkeit der Frau beweist dennoch, dass das Bedürfnis nach Treue und Gerechtigkeit auch hier nicht völlig verschwindet.

50. A Barbárokban a szíj mint tárgy a sorsszerűség és a leleplezés szimbólumává emelkedik. – In „Barbárok“ erhebt sich der Riemen als Gegenstand zum Symbol der Schicksalhaftigkeit und der Enthüllung.

51. Móricz egyetlen apró tárggyal köti össze a bűnt és a büntetést, ami a mű nagy művészi teljesítménye. – Móricz verbindet mit einem einzigen kleinen Gegenstand das Verbrechen und die Strafe, was die große künstlerische Leistung des Werks ist.

52. A két novella összehasonlítása jól mutatja Móricz írásművészetének rendkívüli sokszínűségét. – Der Vergleich der beiden Novellen zeigt anschaulich die außerordentliche Vielfalt von Móricz’ Erzählkunst.

53. A Hét krajcárban a szeretet és a nevetés próbál győzni a nyomor felett, még ha csak pillanatokra is. – In „Hét krajcár“ versuchen die Liebe und das Lachen über das Elend zu siegen, und sei es nur für Augenblicke.

54. A Barbárokban ezzel szemben a rideg erőszak és a néma szenvedés uralja a világot. – In „Barbárok“ dagegen beherrschen die kalte Gewalt und das stumme Leiden die Welt.

55. Mindkét novellában közös azonban a szegény, egyszerű emberek sorsa iránti mély érdeklődés. – Beiden Novellen gemeinsam ist jedoch das tiefe Interesse am Schicksal der armen, einfachen Menschen.

56. Móricz sohasem néz le hőseire, hanem teljes emberi méltóságukban ábrázolja őket. – Móricz blickt niemals auf seine Helden herab, sondern stellt sie in ihrer vollen menschlichen Würde dar.

57. A korai novellában a részletező, meleg elbeszélésmód dominál, a késeiben a szűkszavú tárgyilagosság. – In der frühen Novelle herrscht die ausführliche, warme Erzählweise vor, in der späten die wortkarge Sachlichkeit.

58. Ez a stílusbeli fejlődés az író egész pályájának érési folyamatát tükrözi. – Diese stilistische Entwicklung spiegelt den Reifungsprozess der gesamten Laufbahn des Schriftstellers wider.

59. A Barbárok szikársága a modern, huszadik századi elbeszélés egyik korai magyar példája. – Die Kargheit von „Barbárok“ ist ein frühes ungarisches Beispiel der modernen Erzählweise des zwanzigsten Jahrhunderts.

60. A visszafogott, tényközlő stílus a későbbi objektív próza számos vonását előlegezi meg. – Der zurückhaltende, tatsachenberichtende Stil nimmt zahlreiche Züge der späteren objektiven Prosa vorweg.

61. Móricz mindkét műben bizonyítja, hogy a novella rövid formája is képes hordozni a legnagyobb emberi kérdéseket. – Móricz beweist in beiden Werken, dass auch die kurze Form der Novelle die größten menschlichen Fragen tragen kann.

62. A Hét krajcár az élet és a halál, a méltóság és a nyomor kérdését érinti egyetlen délután alatt. – „Hét krajcár“ berührt die Frage von Leben und Tod, von Würde und Elend im Verlauf eines einzigen Nachmittags.

63. A Barbárok a bűn, a hűség és az igazságszolgáltatás ősi drámáját sűríti néhány oldalba. – „Barbárok“ verdichtet das uralte Drama von Verbrechen, Treue und Gerechtigkeit auf wenige Seiten.

64. Móricz novelláiban a magyar vidék nem festői háttér, hanem a sorsok igazi színtere. – In Móricz’ Novellen ist die ungarische Provinz kein malerischer Hintergrund, sondern der wahre Schauplatz der Schicksale.

65. A táj, az időjárás és a munka világa mindig szorosan összefonódik a szereplők belső életével. – Die Landschaft, das Wetter und die Welt der Arbeit sind stets eng mit dem Innenleben der Figuren verflochten.

66. Az író pontos megfigyelése révén az olvasó szinte testközelből érzékeli ezt a valóságot. – Durch die genaue Beobachtung des Schriftstellers nimmt der Leser diese Wirklichkeit fast körperlich nah wahr.

67. A Hét krajcár és a Barbárok együtt mutatja meg, milyen széles Móricz emberi és művészi látóköre. – „Hét krajcár“ und „Barbárok“ zeigen gemeinsam, wie weit Móricz’ menschlicher und künstlerischer Horizont ist.

68. Az egyik a gyöngédség, a másik a kegyetlenség végletét ábrázolja, mégis ugyanaz a részvét élteti mindkettőt. – Die eine stellt das Äußerste der Zärtlichkeit, die andere das Äußerste der Grausamkeit dar, dennoch belebt beide dasselbe Mitgefühl.

69. Móricz novellisztikája ezért a magyar próza egyik legmaradandóbb teljesítménye. – Móricz’ Novellenkunst ist deshalb eine der bleibendsten Leistungen der ungarischen Prosa.

70. E két elbeszélés az iskolai oktatásnak is állandó része, mert nyelvi és emberi értékük kimeríthetetlen. – Diese beiden Erzählungen sind auch ein fester Bestandteil des Schulunterrichts, weil ihr sprachlicher und menschlicher Wert unerschöpflich ist.

71. A Hét krajcárban a nevetés és a köhögés ellentéte a mű egész értelmét egyetlen mozdulatba sűríti. – In „Hét krajcár“ verdichtet der Gegensatz von Lachen und Husten den ganzen Sinn des Werks in eine einzige Bewegung.

72. A Barbárokban a homok, a csönd és a szíj a kimondatlan igazság hordozói lesznek. – In „Barbárok“ werden der Sand, die Stille und der Riemen zu Trägern der unausgesprochenen Wahrheit.

73. Móricz mindkét művében a részletek ereje teremti meg a nagy egész jelentőségét. – In beiden Werken von Móricz erzeugt die Kraft der Einzelheiten die Bedeutung des großen Ganzen.

74. Az elbeszélő visszafogottsága a Barbárokban a modern irodalom egyik legjellemzőbb eszköze. – Die Zurückhaltung des Erzählers in „Barbárok“ ist eines der bezeichnendsten Mittel der modernen Literatur.

75. A Hét krajcár közvetlen érzelmessége viszont a klasszikus, együttérző realizmus hagyományát folytatja. – Die unmittelbare Gefühlstiefe von „Hét krajcár“ dagegen führt die Tradition des klassischen, mitfühlenden Realismus fort.

76. E két hagyomány együttélése mutatja, hogy Móricz átmeneti és mégis meghatározó alakja a magyar prózának. – Das Zusammenleben dieser beiden Traditionen zeigt, dass Móricz eine übergangshafte und dennoch prägende Gestalt der ungarischen Prosa ist.

77. Novelláiban az egyszerű emberek nyelvén szólal meg a legmélyebb emberi tapasztalat. – In seinen Novellen kommt in der Sprache der einfachen Menschen die tiefste menschliche Erfahrung zum Ausdruck.

78. A Hét krajcár azt tanítja, hogy a szeretet a legnagyobb szegénységben is fennmaradhat. – „Hét krajcár“ lehrt, dass die Liebe auch in der größten Armut fortbestehen kann.

79. A Barbárok arra figyelmeztet, hogy az emberi kegyetlenség mélységei kimeríthetetlenek. – „Barbárok“ mahnt, dass die Abgründe der menschlichen Grausamkeit unerschöpflich sind.

80. Móricz nem választ e két igazság között, hanem mindkettőt a maga teljességében vállalja. – Móricz wählt nicht zwischen diesen beiden Wahrheiten, sondern bekennt sich zu beiden in ihrer ganzen Fülle.

81. Ebben rejlik novellaművészetének emberi mélysége és tartós ereje. – Darin liegt die menschliche Tiefe und die dauerhafte Kraft seiner Novellenkunst.

82. A két novella olvasása arra ösztönöz, hogy a világot annak fényével és árnyékával együtt lássuk. – Das Lesen der beiden Novellen ermutigt dazu, die Welt mit ihrem Licht und ihrem Schatten zugleich zu sehen.

83. Móricz elbeszélései így nemcsak irodalmi, hanem erkölcsi tapasztalatot is nyújtanak az olvasónak. – Móricz’ Erzählungen bieten dem Leser somit nicht nur eine literarische, sondern auch eine moralische Erfahrung.

84. A Hét krajcár fiatalkori bizonyossága és a Barbárok kései keménysége egyaránt a valóság tisztelete. – Die jugendliche Gewissheit von „Hét krajcár“ und die späte Härte von „Barbárok“ sind gleichermaßen Ausdruck der Achtung vor der Wirklichkeit.

85. Móricz sohasem hazudott az olvasónak, még akkor sem, ha az igazság elviselhetetlennek tűnt. – Móricz log den Leser niemals an, auch dann nicht, wenn die Wahrheit unerträglich schien.

86. A novellák nyelvi gazdagsága a magyar köznyelv és a tájnyelv eleven forrásaiból táplálkozik. – Der sprachliche Reichtum der Novellen speist sich aus den lebendigen Quellen der ungarischen Umgangssprache und der Mundart.

87. Ez a nyelvi hitelesség teszi Móricz alakjait máig eleven, hús-vér emberekké. – Diese sprachliche Glaubwürdigkeit macht Móricz’ Figuren bis heute zu lebendigen, aus Fleisch und Blut geschaffenen Menschen.

88. A Hét krajcárban a beszéd melegsége, a Barbárokban a beszéd fenyegető szűkszavúsága a meghatározó. – In „Hét krajcár“ ist die Wärme der Rede, in „Barbárok“ die bedrohliche Wortkargheit der Rede bestimmend.

89. A két eltérő nyelvi hangvétel ugyanannak a mesterségbeli tudásnak a két oldala. – Die beiden unterschiedlichen sprachlichen Tonlagen sind zwei Seiten desselben handwerklichen Könnens.

90. Móricz megmutatta, hogy a novella tömör formája az érzelem és a gondolat hordozására egyaránt alkalmas. – Móricz zeigte, dass die dichte Form der Novelle sich sowohl zum Tragen von Gefühl als auch von Gedanken eignet.

91. E két mű nélkül a magyar novellairodalom története elképzelhetetlen volna. – Ohne diese beiden Werke wäre die Geschichte der ungarischen Novellenliteratur nicht vorstellbar.

92. A Hét krajcár a huszadik századi magyar próza egyik indító remeke, a Barbárok pedig annak érett csúcsa. – „Hét krajcár“ ist eines der eröffnenden Meisterwerke der ungarischen Prosa des zwanzigsten Jahrhunderts, „Barbárok“ dagegen ihr reifer Höhepunkt.

93. A két novella együtt fogja át Móricz pályájának két és fél évtizedét és művészi útjának egészét. – Die beiden Novellen umspannen gemeinsam zweieinhalb Jahrzehnte von Móricz’ Laufbahn und seinen ganzen künstlerischen Weg.

94. Az olvasó számára ezért különösen tanulságos e két írás egymás mellé állítása. – Für den Leser ist deshalb das Nebeneinanderstellen dieser beiden Schriften besonders lehrreich.

95. A Hét krajcár és a Barbárok egyaránt bizonyítja, hogy a nagy irodalomhoz nem kell nagy terjedelem. – „Hét krajcár“ und „Barbárok“ beweisen beide, dass große Literatur keinen großen Umfang braucht.

96. Néhány oldalon is megszülethet a teljes emberi sors megrázó ábrázolása. – Auch auf wenigen Seiten kann die erschütternde Darstellung eines ganzen menschlichen Schicksals entstehen.

97. Móricz novellái a részletek pontosságával és a szerkezet feszességével érik el nagy hatásukat. – Móricz’ Novellen erzielen ihre große Wirkung durch die Genauigkeit der Einzelheiten und die Straffheit des Aufbaus.

98. Ezért maradnak e művek a magyar elbeszélő próza megkerülhetetlen mintadarabjai. – Deshalb bleiben diese Werke unumgängliche Musterstücke der ungarischen erzählenden Prosa.

99. A novellista Móricz nagysága abban áll, hogy a köznapi valóságból örök érvényű művészetet teremtett. – Die Größe des Novellisten Móricz besteht darin, dass er aus der alltäglichen Wirklichkeit eine Kunst von zeitloser Gültigkeit schuf.

100. A Hét krajcár és a Barbárok ma is arra tanít, hogy a legkisebb történetben is ott rejtőzik az egész élet. – „Hét krajcár“ und „Barbárok“ lehren noch heute, dass sich auch in der kleinsten Geschichte das ganze Leben verbirgt.