6.9 – Literatur lang

6.9 – A Nyugat második nemzedéke: Szabó Lőrinc és Illyés Gyula – Die zweite Nyugat-Generation: Lőrinc Szabó und Gyula Illyés

1. A Nyugat második nemzedékéhez az 1920-as években fellépő írókat és költőket sorolja az irodalomtörténet. – Zur zweiten Generation der Nyugat zählt die Literaturgeschichte jene Schriftsteller und Dichter, die in den 1920er-Jahren hervortraten.

2. Ezek az alkotók már az első világháború, a forradalmak és a trianoni békeszerződés történelmi tapasztalatával kezdték pályájukat. – Diese Autoren begannen ihre Laufbahn bereits unter dem Eindruck des Ersten Weltkriegs, der Revolutionen und des Friedensvertrags von Trianon.

3. Elfogadták a Nyugat által megteremtett irodalmi modernség eredményeit, de új társadalmi és személyes kérdésekkel gazdagították azokat. – Sie übernahmen die Errungenschaften der von der Nyugat begründeten literarischen Moderne, erweiterten sie jedoch um neue gesellschaftliche und persönliche Fragen.

4. A második nemzedék két jelentős képviselője Szabó Lőrinc és Illyés Gyula volt. – Zwei bedeutende Vertreter der zweiten Generation waren Lőrinc Szabó und Gyula Illyés.

5. Szabó Lőrinc elsősorban az egyén belső konfliktusait, Illyés Gyula pedig a társadalmi közösségek és a parasztság sorsát vizsgálta. – Lőrinc Szabó untersuchte vor allem die inneren Konflikte des Individuums, Gyula Illyés dagegen das Schicksal gesellschaftlicher Gemeinschaften und der bäuerlichen Bevölkerung.

6. Szabó Lőrinc 1900-ban született Miskolcon, gyermekkorának jelentős részét azonban Balassagyarmaton és Debrecenben töltötte. – Lőrinc Szabó wurde 1900 in Miskolc geboren, verbrachte jedoch einen großen Teil seiner Kindheit in Balassagyarmat und Debrecen.

7. Édesapja mozdonyvezető volt, ezért a család életét a vasút és a gyakori költözések is meghatározták. – Sein Vater war Lokomotivführer, weshalb das Leben der Familie auch durch die Eisenbahn und häufige Umzüge geprägt wurde.

8. Szabó Lőrinc Debrecenben érettségizett, majd Budapesten magyar, latin és német szakos egyetemi tanulmányokat kezdett. – Lőrinc Szabó legte in Debrecen das Abitur ab und begann anschließend in Budapest ein Studium der ungarischen, lateinischen und deutschen Philologie.

9. Tanulmányait nem fejezte be, mert hamarosan az újságírás és az irodalmi élet vált fő tevékenységévé. – Er schloss sein Studium nicht ab, weil der Journalismus und das literarische Leben bald zu seiner Hauptbeschäftigung wurden.

10. Fiatal költőként Babits Mihály tanítványa és közeli munkatársa lett. – Als junger Dichter wurde er Schüler und enger Mitarbeiter von Mihály Babits.

11. Babits egy ideig saját otthonában is támogatta, és segítette első verseinek megjelenését. – Babits unterstützte ihn eine Zeit lang sogar in seinem eigenen Haus und half ihm bei der Veröffentlichung seiner ersten Gedichte.

12. Szabó Lőrinc 1921-ben feleségül vette Mikes Klárát, Babits korábbi menyasszonyát, ami súlyos konfliktust okozott a két költő között. – Lőrinc Szabó heiratete 1921 Klára Mikes, die frühere Verlobte von Babits, was zu einem schweren Konflikt zwischen den beiden Dichtern führte.

13. Első verseskötete, a Föld, erdő, Isten 1922-ben jelent meg. – Sein erster Gedichtband „Föld, erdő, Isten“ erschien 1922.

14. A kötet verseiben még erősen érződik Babits formakultúrájának, valamint a klasszikus és a keleti költészetnek a hatása. – In den Gedichten des Bandes ist noch deutlich der Einfluss von Babits’ Formkunst sowie der klassischen und der orientalischen Dichtung zu spüren.

15. Későbbi köteteiben egyre közvetlenebb, vitázóbb és személyesebb költői hangot alakított ki. – In seinen späteren Bänden entwickelte er einen immer unmittelbareren, streitbareren und persönlicheren dichterischen Ton.

16. Költészetének központi kérdése az egyén szabadsága és a külvilág kényszerei közötti ellentét lett. – Zur zentralen Frage seiner Dichtung wurde der Gegensatz zwischen der Freiheit des Individuums und den Zwängen der Außenwelt.

17. Verseiben gyakran jelenik meg az önzés, a kiszolgáltatottság, a szerelem, a testi vágy és a lelkiismeret konfliktusa. – In seinen Gedichten erscheinen häufig die Konflikte zwischen Egoismus, Abhängigkeit, Liebe, körperlichem Verlangen und Gewissen.

18. A költő nem próbálja megszépíteni saját érzéseit, hanem kegyetlen pontossággal vizsgálja önmagát és kapcsolatait. – Der Dichter versucht nicht, seine eigenen Gefühle zu verschönern, sondern untersucht sich selbst und seine Beziehungen mit schonungsloser Genauigkeit.

19. A Te meg a világ című 1932-es kötet Szabó Lőrinc költészetének egyik legfontosabb fordulópontja. – Der 1932 erschienene Band „Te meg a világ“ bildet einen der wichtigsten Wendepunkte in Lőrinc Szabós Dichtung.

20. A kötet verseiben az ember magányos lényként jelenik meg, aki folyamatos küzdelmet folytat másokkal és saját vágyaival. – In den Gedichten des Bandes erscheint der Mensch als einsames Wesen, das ständig mit anderen und mit seinen eigenen Wünschen kämpft.

21. A Semmiért Egészen című vers egy szélsőséges szerelmi kapcsolat követeléseit fogalmazza meg. – Das Gedicht „Semmiért Egészen“ formuliert die Forderungen einer extremen Liebesbeziehung.

22. A lírai beszélő teljes önfeladást és feltétlen engedelmességet kíván a szeretett nőtől. – Das lyrische Ich verlangt von der geliebten Frau vollständige Selbstaufgabe und bedingungslosen Gehorsam.

23. A vers nyelve egyszerre szenvedélyes, logikus és kegyetlen, ezért az olvasó nem tekintheti egyszerű szerelmi vallomásnak. – Die Sprache des Gedichts ist zugleich leidenschaftlich, logisch und grausam, weshalb der Leser es nicht als einfaches Liebesbekenntnis betrachten kann.

24. A költemény a szerelemben megjelenő birtoklási vágyat és hatalmi viszonyokat is leleplezi. – Das Gedicht entlarvt auch den Besitzanspruch und die Machtverhältnisse, die in der Liebe auftreten können.

25. Szabó Lőrinc egyik legjelentősebb kései műve az 1947-ben megjelent Tücsökzene című versciklus. – Eines der bedeutendsten späten Werke Lőrinc Szabós ist der 1947 erschienene Gedichtzyklus „Tücsökzene“.

26. A több száz rövid versből álló ciklus a költő gyermekkorától a jelenig tekinti át életének fontos élményeit. – Der aus mehreren Hundert kurzen Gedichten bestehende Zyklus blickt von der Kindheit des Dichters bis zur Gegenwart auf die wichtigen Erlebnisse seines Lebens zurück.

27. A tücskök nyári zenéje elindítja az emlékezést, amelyben személyes történetek, tájak, olvasmányok és történelmi események kapcsolódnak össze. – Die sommerliche Musik der Grillen setzt die Erinnerung in Gang, in der sich persönliche Geschichten, Landschaften, Leseerlebnisse und historische Ereignisse miteinander verbinden.

28. A Tücsökzene nem szabályos önéletrajz, hanem az emlékezet által újrarendezett lírai számvetés. – „Tücsökzene“ ist keine gewöhnliche Autobiografie, sondern eine durch die Erinnerung neu geordnete lyrische Lebensbilanz.

29. Szabó Lőrinc műfordítóként is kiemelkedő munkát végzett, és számos angol, német és francia szerző művét ültette át magyarra. – Lőrinc Szabó leistete auch als Übersetzer hervorragende Arbeit und übertrug Werke zahlreicher englischer, deutscher und französischer Autoren ins Ungarische.

30. Shakespeare szonettjeinek és több nagy európai költő műveinek fordításai a magyar műfordítás fontos teljesítményei közé tartoznak. – Seine Übersetzungen von Shakespeares Sonetten und den Werken mehrerer großer europäischer Dichter gehören zu den bedeutenden Leistungen der ungarischen Übersetzungsliteratur.

31. Szabó Lőrinc 1957-ben halt meg Budapesten, és a huszadik századi magyar gondolati líra egyik legfontosabb alkotójaként tartják számon. – Lőrinc Szabó starb 1957 in Budapest und gilt als einer der wichtigsten Vertreter der ungarischen Gedankenlyrik des 20. Jahrhunderts.

32. Illyés Gyula 1902-ben született a Tolna vármegyei Felsőrácegrespusztán, egy uradalmi cselédcsalád gyermekeként. – Gyula Illyés wurde 1902 in Felsőrácegrespuszta im Komitat Tolna als Kind einer Landarbeiterfamilie geboren.

33. Gyermekkorát a dunántúli nagybirtokok pusztáin töltötte, ezért közvetlenül ismerte az ott élő cselédek életét. – Seine Kindheit verbrachte er auf den Gutshöfen Transdanubiens und kannte deshalb das Leben der dort lebenden Landarbeiter aus eigener Erfahrung.

34. Iskoláit Simontornyán, Dombóváron és Budapesten végezte, majd bekapcsolódott a baloldali diákmozgalmakba. – Er besuchte Schulen in Simontornya, Dombóvár und Budapest und schloss sich später linken Studentenbewegungen an.

35. A Tanácsköztársaság bukása utáni politikai helyzet miatt 1921-ben elhagyta Magyarországot. – Wegen der politischen Lage nach dem Sturz der Räterepublik verließ er 1921 Ungarn.

36. Előbb Bécsben, Berlinben és más európai városokban élt, majd több évet töltött Párizsban. – Zunächst lebte er in Wien, Berlin und anderen europäischen Städten, anschließend verbrachte er mehrere Jahre in Paris.

37. Párizsban gyári munkásként és könyvkötőként is dolgozott, miközben kapcsolatba került a francia avantgárd képviselőivel. – In Paris arbeitete er unter anderem als Fabrikarbeiter und Buchbinder und kam zugleich mit Vertretern der französischen Avantgarde in Kontakt.

38. 1926-ban tért vissza Magyarországra, és versei hamarosan a Nyugatban is megjelentek. – Im Jahr 1926 kehrte er nach Ungarn zurück, und seine Gedichte erschienen bald auch in der Nyugat.

39. Korai költészetére az avantgárd formák, a népköltészet és a francia irodalom egyaránt hatottak. – Seine frühe Dichtung wurde gleichermaßen von avantgardistischen Formen, der Volksdichtung und der französischen Literatur beeinflusst.

40. Illyés műveiben a személyes emlékezés gyakran összekapcsolódik a társadalmi felelősség és a nemzeti közösség kérdéseivel. – In Illyés’ Werken verbindet sich die persönliche Erinnerung häufig mit Fragen gesellschaftlicher Verantwortung und nationaler Gemeinschaft.

41. A harmincas években a népi írók mozgalmának egyik meghatározó alakjává vált. – In den 1930er-Jahren wurde er zu einer der prägenden Gestalten der Bewegung der volkstümlichen Schriftsteller.

42. A népi írók célja a parasztság életkörülményeinek feltárása és a magyar társadalom súlyos egyenlőtlenségeinek bemutatása volt. – Ziel der volkstümlichen Schriftsteller war es, die Lebensbedingungen der Bauern zu untersuchen und die schweren Ungleichheiten der ungarischen Gesellschaft darzustellen.

43. Illyés Gyula legismertebb prózai műve az 1936-ban megjelent Puszták népe. – Gyula Illyés’ bekanntestes Prosawerk ist das 1936 erschienene „Puszták népe“.

44. A könyv önéletrajzi emlékeket, társadalomrajzot, történelmi magyarázatot és irodalmi elbeszélést egyesít. – Das Buch verbindet autobiografische Erinnerungen, Gesellschaftsbeschreibung, historische Erklärung und literarische Erzählung.

45. A mű a dunántúli nagybirtokokon élő uradalmi cselédek zárt és kiszolgáltatott világát mutatja be. – Das Werk schildert die abgeschlossene und abhängige Welt der auf den transdanubischen Großgütern lebenden Landarbeiter.

46. A pusztai cselédeknek nem volt saját földjük, munkájukat és mindennapi életüket pedig a földbirtokos gazdasági rendszere szabályozta. – Die Landarbeiter der Gutshöfe besaßen kein eigenes Land, und ihre Arbeit sowie ihr tägliches Leben wurden durch das Wirtschaftssystem des Grundbesitzers bestimmt.

47. Illyés tárgyilagos adatokkal és személyes történetekkel mutatja be a szegénységet, a függőséget, a megaláztatást és a felemelkedés hiányát. – Illyés stellt Armut, Abhängigkeit, Erniedrigung und fehlende Aufstiegsmöglichkeiten mithilfe sachlicher Angaben und persönlicher Geschichten dar.

48. A könyv nem kívülállóként beszél a puszták lakóiról, mert az elbeszélő maga is ebből a közösségből származik. – Das Buch spricht nicht aus der Perspektive eines Außenstehenden über die Bewohner der Gutshöfe, denn der Erzähler stammt selbst aus dieser Gemeinschaft.

49. A Puszták népe egyszerre személyes eredettörténet és a két világháború közötti magyar társadalom egyik legfontosabb szociográfiai dokumentuma. – „Puszták népe“ ist zugleich eine persönliche Herkunftsgeschichte und eines der wichtigsten soziografischen Dokumente der ungarischen Gesellschaft zwischen den beiden Weltkriegen.

50. A következő fejezetek Szabó Lőrinc líráját és fő műveit, valamint Illyés Gyula pályáját és a Puszták népe társadalmi világát mutatják be részletesebben. – Die folgenden Kapitel stellen Lőrinc Szabós Lyrik und Hauptwerke sowie Gyula Illyés’ Laufbahn und die gesellschaftliche Welt von „Puszták népe“ genauer dar.