8.7.3 – Tóték – Tóték
1. A Tóték Örkény István egyik legjelentősebb műve, amely a groteszk látásmód és a hatalom bírálatának remekműve. – „Tóték“ (Die Familie Tót) ist eines der bedeutendsten Werke von István Örkény, ein Meisterwerk der grotesken Sichtweise und der Kritik an der Macht.
2. A mű először kisregényként jelent meg 1964-ben, majd a szerző drámai formában is feldolgozta. – Das Werk erschien zunächst 1964 als Kurzroman, dann bearbeitete es der Autor auch in dramatischer Form.
3. A dráma nagy sikert aratott a magyar és a külföldi színpadokon, és Örkény legismertebb színdarabja lett. – Das Drama errang großen Erfolg auf den ungarischen und ausländischen Bühnen und wurde Örkénys bekanntestes Bühnenstück.
4. A történet a második világháború idején, egy magyar hegyi faluban játszódik. – Die Handlung spielt zur Zeit des Zweiten Weltkriegs in einem ungarischen Bergdorf.
5. A főszereplő Tót, a köztiszteletben álló, békés és jóravaló tűzoltóparancsnok, aki családjával csendes életet él. – Die Hauptfigur ist Tót, der angesehene, friedliche und rechtschaffene Feuerwehrkommandant, der mit seiner Familie ein stilles Leben führt.
6. A Tót család fia a keleti fronton szolgál katonaként, és a szülők aggódva várják a híreket felőle. – Der Sohn der Familie Tót dient als Soldat an der Ostfront, und die Eltern erwarten besorgt Nachrichten von ihm.
7. Egy nap megérkezik a fiú parancsnoka, az őrnagy, aki néhány hét pihenőre a családhoz utazik. – Eines Tages trifft der Vorgesetzte des Sohnes ein, der Major, der für einige Wochen Erholung zur Familie reist.
8. A család mindent megtesz, hogy a vendéget szívélyesen fogadja, mert azt remélik, hogy jóindulata megvédi a fiukat. – Die Familie tut alles, um den Gast herzlich zu empfangen, weil sie hofft, dass sein Wohlwollen ihren Sohn beschützen wird.
9. Az őrnagy azonban zsarnoki, kiszámíthatatlan és a fronton szerzett idegbetegségtől gyötört ember. – Der Major ist jedoch ein tyrannischer, unberechenbarer und von einer an der Front erworbenen Nervenkrankheit gequälter Mensch.
10. Kényszeresen ragaszkodik a rendhez, a fegyelemhez, és állandóan értelmetlen parancsokkal gyötri a családot. – Zwanghaft besteht er auf Ordnung und Disziplin und quält die Familie ständig mit sinnlosen Befehlen.
11. Az őrnagy egyik rögeszméje a dobozok hajtogatása, amelyet éjszakákon át, kimerítő tempóban végeztet a családdal. – Eine der fixen Ideen des Majors ist das Falten von Schachteln, das er die Familie nächtelang, in erschöpfendem Tempo ausführen lässt.
12. Ez a dobozhajtogatás a mű egyik központi, groteszk motívuma, amely az értelmetlen, elnyomó hatalmat jelképezi. – Dieses Schachtelfalten ist eines der zentralen, grotesken Motive des Werkes, das die sinnlose, unterdrückende Macht versinnbildlicht.
13. A család a fiuk iránti szeretetből és félelemből mindent eltűr, és egyre mélyebbre süllyed a megaláztatásban. – Aus Liebe zu ihrem Sohn und aus Furcht duldet die Familie alles und sinkt immer tiefer in die Erniedrigung.
14. Tót, a korábban tekintélyes és magabiztos férfi, fokozatosan elveszíti méltóságát és önbecsülését. – Tót, der zuvor angesehene und selbstbewusste Mann, verliert allmählich seine Würde und seine Selbstachtung.
15. Az őrnagy egyre képtelenebb követeléseket támaszt, és a család egyre engedelmesebben teljesíti azokat. – Der Major stellt immer ungereimtere Forderungen, und die Familie erfüllt sie immer gehorsamer.
16. A mű ezzel a hatalom és az alávetettség lélektanát, a zsarnokság és a behódolás mechanizmusát ábrázolja. – Das Werk stellt damit die Psychologie der Macht und der Unterwerfung, den Mechanismus der Tyrannei und der Unterwürfigkeit dar.
17. Örkény azt vizsgálja, hogyan képes egy tekintélyelvű hatalom lassan tönkretenni és megalázni az embereket. – Örkény untersucht, wie eine autoritäre Macht die Menschen langsam zugrunde richten und erniedrigen kann.
18. A groteszk feszültség abból fakad, hogy a család a saját érdeke ellenére, önként veti alá magát a zsarnoknak. – Die groteske Spannung entspringt daraus, dass sich die Familie gegen ihr eigenes Interesse freiwillig dem Tyrannen unterwirft.
19. A behódolás mögött a szeretet, a félelem és a remény keveredik, ami emberivé és tragikussá teszi a helyzetet. – Hinter der Unterwerfung vermischen sich Liebe, Furcht und Hoffnung, was die Lage menschlich und tragisch macht.
20. A helyzet iróniája, hogy a család végül hiába tűr el mindent, mert a fiuk már régen elesett a fronton. – Die Ironie der Lage ist, dass die Familie schließlich alles vergeblich erduldet, weil ihr Sohn längst an der Front gefallen ist.
21. A postás, aki tudja a szörnyű hírt, együttérzésből visszatartja a halálhírt hozó levelet. – Der Postbote, der die schreckliche Nachricht kennt, hält aus Mitgefühl den Brief mit der Todesmeldung zurück.
22. Így a család egy már halott fiú megmentésének reményében szenved el minden megaláztatást. – So erduldet die Familie in der Hoffnung, einen bereits toten Sohn zu retten, jede Erniedrigung.
23. Ez a tragikus félreértés a mű groteszk szerkezetének a magja, amely a hiábavalóság érzését erősíti. – Dieses tragische Missverständnis ist der Kern der grotesken Struktur des Werkes, das das Gefühl der Vergeblichkeit verstärkt.
24. A feszültség fokozatosan nő, ahogy Tót egyre kevésbé bírja elviselni az őrnagy zsarnokságát. – Die Spannung wächst allmählich, während Tót die Tyrannei des Majors immer weniger zu ertragen vermag.
25. A mű csúcspontján Tót eljut a lázadás pontjára, és többé nem hajlandó behódolni. – Auf dem Höhepunkt des Werkes gelangt Tót an den Punkt der Auflehnung und ist nicht mehr bereit, sich zu unterwerfen.
26. A tetőpont az a jelenet, amelyben Tót egy vágógéppel négy darabra vágja az alvó őrnagyot. – Der Höhepunkt ist die Szene, in der Tót den schlafenden Major mit einer Schneidemaschine in vier Teile schneidet.
27. Ez a brutális, mégis groteszk tett a végsőkig felhalmozódott elnyomás robbanásszerű kitörése. – Diese brutale, dennoch groteske Tat ist der explosionsartige Ausbruch der bis zum Äußersten angestauten Unterdrückung.
28. Örkény éppen a dobozhajtogatás vágómozdulatát fordítja vissza, amikor Tót az őrnagyot vágja szét. – Örkény kehrt gerade die Schneidebewegung des Schachtelfaltens um, als Tót den Major zerschneidet.
29. A gyilkosság groteszk, mert egyszerre szörnyű és nevetséges, tragikus és abszurd. – Der Mord ist grotesk, weil er zugleich schrecklich und lächerlich, tragisch und absurd ist.
30. A mű nem ad egyszerű erkölcsi ítéletet, hanem a hatalom és a lázadás bonyolult kérdését veti fel. – Das Werk gibt kein einfaches sittliches Urteil ab, sondern wirft die verwickelte Frage der Macht und der Auflehnung auf.
31. A Tóték a diktatúra természetének egyetemes érvényű ábrázolása, amely túlmutat a konkrét történelmi helyzeten. – „Tóték“ ist eine allgemeingültige Darstellung des Wesens der Diktatur, die über die konkrete historische Situation hinausweist.
32. Bár a történet a második világháborúban játszódik, a mű a kommunista diktatúra tapasztalatát is tükrözi. – Obwohl die Geschichte im Zweiten Weltkrieg spielt, spiegelt das Werk auch die Erfahrung der kommunistischen Diktatur wider.
33. Az őrnagy alakja minden zsarnokság jelképe, aki az értelmetlen fegyelem nevében megalázza az embereket. – Die Gestalt des Majors ist das Sinnbild jeder Tyrannei, die im Namen der sinnlosen Disziplin die Menschen erniedrigt.
34. A dobozhajtogatás pedig minden értelmetlen, gépies és megalázó munka jelképévé válik. – Das Schachtelfalten wiederum wird zum Sinnbild jeder sinnlosen, mechanischen und erniedrigenden Arbeit.
35. A mű mélyen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy meddig mehet el az ember az alkalmazkodásban. – Das Werk befasst sich tief mit der Frage, wie weit der Mensch in der Anpassung gehen darf.
36. Örkény azt vizsgálja, hol van az a határ, amelyen túl a behódolás elárulja az emberi méltóságot. – Örkény untersucht, wo jene Grenze liegt, jenseits derer die Unterwerfung die menschliche Würde verrät.
37. A Tóték figyelmeztetés arra, hogy a hatalommal szembeni túlzott engedékenység a személyiség pusztulásához vezet. – „Tóték“ ist eine Warnung davor, dass eine übertriebene Nachgiebigkeit gegenüber der Macht zur Zerstörung der Persönlichkeit führt.
38. A mű nyelve tömör, ironikus és pontos, tele finom groteszk részletekkel és fekete humorral. – Die Sprache des Werkes ist knapp, ironisch und genau, voller feiner grotesker Details und schwarzen Humors.
39. A komikus és a tragikus elemek végig szorosan összefonódnak, ami a groteszk lényegét adja. – Die komischen und die tragischen Elemente verflechten sich durchweg eng, was das Wesen des Grotesken ausmacht.
40. A nézőt és az olvasót a mű egyszerre készteti nevetésre és mélységes elgondolkodásra. – Das Werk regt den Zuschauer und den Leser zugleich zum Lachen und zu tiefem Nachdenken an.
41. A Tóték drámai változata a magyar színház egyik legtöbbet játszott és legnagyobb hatású darabja. – Die dramatische Fassung von „Tóték“ ist eines der meistgespielten und wirkungsvollsten Stücke des ungarischen Theaters.
42. A darab külföldön is nagy sikert aratott, és több nyelvre lefordították, valamint filmet is készítettek belőle. – Das Stück errang auch im Ausland großen Erfolg, wurde in mehrere Sprachen übersetzt, und es wurde auch ein Film daraus gemacht.
43. Az Isten hozta, őrnagy úr! című film Fábri Zoltán rendezésében a mű emlékezetes feldolgozása. – Der Film „Isten hozta, őrnagy úr!“ (Willkommen, Herr Major!) in der Regie von Zoltán Fábri ist eine denkwürdige Bearbeitung des Werkes.
44. A Tóték sikere abban rejlik, hogy egyszerre szórakoztató és mélyen elgondolkodtató, könnyed és tragikus. – Der Erfolg von „Tóték“ liegt darin, dass es zugleich unterhaltsam und tief zum Nachdenken anregend, leicht und tragisch ist.
45. A mű a hatalom és az egyén viszonyának időtlen, egyetemes kérdését fogalmazza meg. – Das Werk formuliert die zeitlose, universale Frage des Verhältnisses zwischen Macht und Individuum.
46. A groteszk forma lehetővé teszi, hogy a legkomorabb tartalmat is elviselhető, sőt szórakoztató módon közvetítse. – Die groteske Form ermöglicht es, auch den düstersten Inhalt auf erträgliche, ja unterhaltsame Weise zu vermitteln.
47. Éppen ez a groteszk kettősség teszi a Tótékot Örkény egyik legmaradandóbb művévé. – Gerade diese groteske Doppelheit macht „Tóték“ zu einem der bleibendsten Werke Örkénys.
48. A mű máig időszerű, mert a hatalom és az alávetettség lélektana minden korban érvényes marad. – Das Werk ist bis heute aktuell, weil die Psychologie der Macht und der Unterwerfung in jeder Epoche gültig bleibt.
49. A Tóték figyelmeztet arra, hogy a szabadság és a méltóság megőrzése állandó éberséget kíván. – „Tóték“ mahnt, dass die Bewahrung der Freiheit und der Würde eine ständige Wachsamkeit verlangt.
50. A Tóték így Örkény István groteszk életművének egyik csúcspontja, amely a magyar irodalom megkerülhetetlen klasszikusa. – „Tóték“ ist so einer der Höhepunkte von István Örkénys grotesken Lebenswerk und ein unumgänglicher Klassiker der ungarischen Literatur.
(aufklappen)magyar
1. A Tóték Örkény István egyik legjelentősebb műve, amely a groteszk látásmód és a hatalom bírálatának remekműve.
2. A mű először kisregényként jelent meg 1964-ben, majd a szerző drámai formában is feldolgozta.
3. A dráma nagy sikert aratott a magyar és a külföldi színpadokon, és Örkény legismertebb színdarabja lett.
4. A történet a második világháború idején, egy magyar hegyi faluban játszódik.
5. A főszereplő Tót, a köztiszteletben álló, békés és jóravaló tűzoltóparancsnok, aki családjával csendes életet él.
6. A Tót család fia a keleti fronton szolgál katonaként, és a szülők aggódva várják a híreket felőle.
7. Egy nap megérkezik a fiú parancsnoka, az őrnagy, aki néhány hét pihenőre a családhoz utazik.
8. A család mindent megtesz, hogy a vendéget szívélyesen fogadja, mert azt remélik, hogy jóindulata megvédi a fiukat.
9. Az őrnagy azonban zsarnoki, kiszámíthatatlan és a fronton szerzett idegbetegségtől gyötört ember.
10. Kényszeresen ragaszkodik a rendhez, a fegyelemhez, és állandóan értelmetlen parancsokkal gyötri a családot.
11. Az őrnagy egyik rögeszméje a dobozok hajtogatása, amelyet éjszakákon át, kimerítő tempóban végeztet a családdal.
12. Ez a dobozhajtogatás a mű egyik központi, groteszk motívuma, amely az értelmetlen, elnyomó hatalmat jelképezi.
13. A család a fiuk iránti szeretetből és félelemből mindent eltűr, és egyre mélyebbre süllyed a megaláztatásban.
14. Tót, a korábban tekintélyes és magabiztos férfi, fokozatosan elveszíti méltóságát és önbecsülését.
15. Az őrnagy egyre képtelenebb követeléseket támaszt, és a család egyre engedelmesebben teljesíti azokat.
16. A mű ezzel a hatalom és az alávetettség lélektanát, a zsarnokság és a behódolás mechanizmusát ábrázolja.
17. Örkény azt vizsgálja, hogyan képes egy tekintélyelvű hatalom lassan tönkretenni és megalázni az embereket.
18. A groteszk feszültség abból fakad, hogy a család a saját érdeke ellenére, önként veti alá magát a zsarnoknak.
19. A behódolás mögött a szeretet, a félelem és a remény keveredik, ami emberivé és tragikussá teszi a helyzetet.
20. A helyzet iróniája, hogy a család végül hiába tűr el mindent, mert a fiuk már régen elesett a fronton.
21. A postás, aki tudja a szörnyű hírt, együttérzésből visszatartja a halálhírt hozó levelet.
22. Így a család egy már halott fiú megmentésének reményében szenved el minden megaláztatást.
23. Ez a tragikus félreértés a mű groteszk szerkezetének a magja, amely a hiábavalóság érzését erősíti.
24. A feszültség fokozatosan nő, ahogy Tót egyre kevésbé bírja elviselni az őrnagy zsarnokságát.
25. A mű csúcspontján Tót eljut a lázadás pontjára, és többé nem hajlandó behódolni.
26. A tetőpont az a jelenet, amelyben Tót egy vágógéppel négy darabra vágja az alvó őrnagyot.
27. Ez a brutális, mégis groteszk tett a végsőkig felhalmozódott elnyomás robbanásszerű kitörése.
28. Örkény éppen a dobozhajtogatás vágómozdulatát fordítja vissza, amikor Tót az őrnagyot vágja szét.
29. A gyilkosság groteszk, mert egyszerre szörnyű és nevetséges, tragikus és abszurd.
30. A mű nem ad egyszerű erkölcsi ítéletet, hanem a hatalom és a lázadás bonyolult kérdését veti fel.
31. A Tóték a diktatúra természetének egyetemes érvényű ábrázolása, amely túlmutat a konkrét történelmi helyzeten.
32. Bár a történet a második világháborúban játszódik, a mű a kommunista diktatúra tapasztalatát is tükrözi.
33. Az őrnagy alakja minden zsarnokság jelképe, aki az értelmetlen fegyelem nevében megalázza az embereket.
34. A dobozhajtogatás pedig minden értelmetlen, gépies és megalázó munka jelképévé válik.
35. A mű mélyen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy meddig mehet el az ember az alkalmazkodásban.
36. Örkény azt vizsgálja, hol van az a határ, amelyen túl a behódolás elárulja az emberi méltóságot.
37. A Tóték figyelmeztetés arra, hogy a hatalommal szembeni túlzott engedékenység a személyiség pusztulásához vezet.
38. A mű nyelve tömör, ironikus és pontos, tele finom groteszk részletekkel és fekete humorral.
39. A komikus és a tragikus elemek végig szorosan összefonódnak, ami a groteszk lényegét adja.
40. A nézőt és az olvasót a mű egyszerre készteti nevetésre és mélységes elgondolkodásra.
41. A Tóték drámai változata a magyar színház egyik legtöbbet játszott és legnagyobb hatású darabja.
42. A darab külföldön is nagy sikert aratott, és több nyelvre lefordították, valamint filmet is készítettek belőle.
43. Az Isten hozta, őrnagy úr! című film Fábri Zoltán rendezésében a mű emlékezetes feldolgozása.
44. A Tóték sikere abban rejlik, hogy egyszerre szórakoztató és mélyen elgondolkodtató, könnyed és tragikus.
45. A mű a hatalom és az egyén viszonyának időtlen, egyetemes kérdését fogalmazza meg.
46. A groteszk forma lehetővé teszi, hogy a legkomorabb tartalmat is elviselhető, sőt szórakoztató módon közvetítse.
47. Éppen ez a groteszk kettősség teszi a Tótékot Örkény egyik legmaradandóbb művévé.
48. A mű máig időszerű, mert a hatalom és az alávetettség lélektana minden korban érvényes marad.
49. A Tóték figyelmeztet arra, hogy a szabadság és a méltóság megőrzése állandó éberséget kíván.
50. A Tóték így Örkény István groteszk életművének egyik csúcspontja, amely a magyar irodalom megkerülhetetlen klasszikusa.
(aufklappen)német
1. „Tóték“ (Die Familie Tót) ist eines der bedeutendsten Werke von István Örkény, ein Meisterwerk der grotesken Sichtweise und der Kritik an der Macht.
2. Das Werk erschien zunächst 1964 als Kurzroman, dann bearbeitete es der Autor auch in dramatischer Form.
3. Das Drama errang großen Erfolg auf den ungarischen und ausländischen Bühnen und wurde Örkénys bekanntestes Bühnenstück.
4. Die Handlung spielt zur Zeit des Zweiten Weltkriegs in einem ungarischen Bergdorf.
5. Die Hauptfigur ist Tót, der angesehene, friedliche und rechtschaffene Feuerwehrkommandant, der mit seiner Familie ein stilles Leben führt.
6. Der Sohn der Familie Tót dient als Soldat an der Ostfront, und die Eltern erwarten besorgt Nachrichten von ihm.
7. Eines Tages trifft der Vorgesetzte des Sohnes ein, der Major, der für einige Wochen Erholung zur Familie reist.
8. Die Familie tut alles, um den Gast herzlich zu empfangen, weil sie hofft, dass sein Wohlwollen ihren Sohn beschützen wird.
9. Der Major ist jedoch ein tyrannischer, unberechenbarer und von einer an der Front erworbenen Nervenkrankheit gequälter Mensch.
10. Zwanghaft besteht er auf Ordnung und Disziplin und quält die Familie ständig mit sinnlosen Befehlen.
11. Eine der fixen Ideen des Majors ist das Falten von Schachteln, das er die Familie nächtelang, in erschöpfendem Tempo ausführen lässt.
12. Dieses Schachtelfalten ist eines der zentralen, grotesken Motive des Werkes, das die sinnlose, unterdrückende Macht versinnbildlicht.
13. Aus Liebe zu ihrem Sohn und aus Furcht duldet die Familie alles und sinkt immer tiefer in die Erniedrigung.
14. Tót, der zuvor angesehene und selbstbewusste Mann, verliert allmählich seine Würde und seine Selbstachtung.
15. Der Major stellt immer ungereimtere Forderungen, und die Familie erfüllt sie immer gehorsamer.
16. Das Werk stellt damit die Psychologie der Macht und der Unterwerfung, den Mechanismus der Tyrannei und der Unterwürfigkeit dar.
17. Örkény untersucht, wie eine autoritäre Macht die Menschen langsam zugrunde richten und erniedrigen kann.
18. Die groteske Spannung entspringt daraus, dass sich die Familie gegen ihr eigenes Interesse freiwillig dem Tyrannen unterwirft.
19. Hinter der Unterwerfung vermischen sich Liebe, Furcht und Hoffnung, was die Lage menschlich und tragisch macht.
20. Die Ironie der Lage ist, dass die Familie schließlich alles vergeblich erduldet, weil ihr Sohn längst an der Front gefallen ist.
21. Der Postbote, der die schreckliche Nachricht kennt, hält aus Mitgefühl den Brief mit der Todesmeldung zurück.
22. So erduldet die Familie in der Hoffnung, einen bereits toten Sohn zu retten, jede Erniedrigung.
23. Dieses tragische Missverständnis ist der Kern der grotesken Struktur des Werkes, das das Gefühl der Vergeblichkeit verstärkt.
24. Die Spannung wächst allmählich, während Tót die Tyrannei des Majors immer weniger zu ertragen vermag.
25. Auf dem Höhepunkt des Werkes gelangt Tót an den Punkt der Auflehnung und ist nicht mehr bereit, sich zu unterwerfen.
26. Der Höhepunkt ist die Szene, in der Tót den schlafenden Major mit einer Schneidemaschine in vier Teile schneidet.
27. Diese brutale, dennoch groteske Tat ist der explosionsartige Ausbruch der bis zum Äußersten angestauten Unterdrückung.
28. Örkény kehrt gerade die Schneidebewegung des Schachtelfaltens um, als Tót den Major zerschneidet.
29. Der Mord ist grotesk, weil er zugleich schrecklich und lächerlich, tragisch und absurd ist.
30. Das Werk gibt kein einfaches sittliches Urteil ab, sondern wirft die verwickelte Frage der Macht und der Auflehnung auf.
31. „Tóték“ ist eine allgemeingültige Darstellung des Wesens der Diktatur, die über die konkrete historische Situation hinausweist.
32. Obwohl die Geschichte im Zweiten Weltkrieg spielt, spiegelt das Werk auch die Erfahrung der kommunistischen Diktatur wider.
33. Die Gestalt des Majors ist das Sinnbild jeder Tyrannei, die im Namen der sinnlosen Disziplin die Menschen erniedrigt.
34. Das Schachtelfalten wiederum wird zum Sinnbild jeder sinnlosen, mechanischen und erniedrigenden Arbeit.
35. Das Werk befasst sich tief mit der Frage, wie weit der Mensch in der Anpassung gehen darf.
36. Örkény untersucht, wo jene Grenze liegt, jenseits derer die Unterwerfung die menschliche Würde verrät.
37. „Tóték“ ist eine Warnung davor, dass eine übertriebene Nachgiebigkeit gegenüber der Macht zur Zerstörung der Persönlichkeit führt.
38. Die Sprache des Werkes ist knapp, ironisch und genau, voller feiner grotesker Details und schwarzen Humors.
39. Die komischen und die tragischen Elemente verflechten sich durchweg eng, was das Wesen des Grotesken ausmacht.
40. Das Werk regt den Zuschauer und den Leser zugleich zum Lachen und zu tiefem Nachdenken an.
41. Die dramatische Fassung von „Tóték“ ist eines der meistgespielten und wirkungsvollsten Stücke des ungarischen Theaters.
42. Das Stück errang auch im Ausland großen Erfolg, wurde in mehrere Sprachen übersetzt, und es wurde auch ein Film daraus gemacht.
43. Der Film „Isten hozta, őrnagy úr!“ (Willkommen, Herr Major!) in der Regie von Zoltán Fábri ist eine denkwürdige Bearbeitung des Werkes.
44. Der Erfolg von „Tóték“ liegt darin, dass es zugleich unterhaltsam und tief zum Nachdenken anregend, leicht und tragisch ist.
45. Das Werk formuliert die zeitlose, universale Frage des Verhältnisses zwischen Macht und Individuum.
46. Die groteske Form ermöglicht es, auch den düstersten Inhalt auf erträgliche, ja unterhaltsame Weise zu vermitteln.
47. Gerade diese groteske Doppelheit macht „Tóték“ zu einem der bleibendsten Werke Örkénys.
48. Das Werk ist bis heute aktuell, weil die Psychologie der Macht und der Unterwerfung in jeder Epoche gültig bleibt.
49. „Tóték“ mahnt, dass die Bewahrung der Freiheit und der Würde eine ständige Wachsamkeit verlangt.
50. „Tóték“ ist so einer der Höhepunkte von István Örkénys grotesken Lebenswerk und ein unumgänglicher Klassiker der ungarischen Literatur.