1.12.1 – Mi a hormon? – Was ist ein Hormon?
1. Rövid meghatározás szerint a hormonok a vér útján terjedő kémiai hírvivő anyagok. – Nach einer Kurzdefinition sind Hormone im Blut transportierte chemische Botenstoffe (Hormone).
2. Ezeket az anyagokat a szervezet speciális, kivezetőcső nélküli mirigyei termelik. – Diese Stoffe werden von speziellen Drüsen des Körpers ohne Ausführungsgang produziert.
3. Ebben alapvetően különböznek a külső elválasztású mirigyektől, amelyek váladékukat egy csatornán keresztül a testfelszínre vagy üreges szervekbe ürítik. – Darin unterscheiden sie sich grundlegend von den exokrinen Drüsen (Glandulae exocrinae), die ihr Sekret über einen Kanal an die Körperoberfläche oder in Hohlorgane abgeben.
4. A hormonok a vérkeringés segítségével jutnak el a termelődés helyétől a távoli célszervekig. – Die Hormone gelangen mit Hilfe des Blutkreislaufs vom Ort ihrer Bildung zu den fernen Zielorganen.
5. A hatásmechanizmusuk az úgynevezett kulcs-zár elven alapul. – Ihr Wirkmechanismus beruht auf dem sogenannten Schlüssel-Schloss-Prinzip.
6. Ez azt jelenti, hogy csak azok a sejtek reagálnak a hormonra, amelyek rendelkeznek a megfelelő fogadó szerkezettel, azaz receptorral. – Das bedeutet, dass nur jene Zellen auf das Hormon reagieren, die über die passende Empfangsstruktur, also einen Rezeptor (Receptor), verfügen.
7. Jellemző rájuk, hogy már egészen kis mennyiségben is rendkívül nagy biológiai hatást képesek kiváltani. – Kennzeichnend für sie ist, dass sie bereits in sehr kleinen Mengen eine extrem große biologische Wirkung auslösen können.
8. A hormonális válasz általában lassabban kezdődik, mint az idegi, de a hatása jóval tovább tart. – Die hormonelle Antwort beginnt im Allgemeinen langsamer als die nervale, aber ihre Wirkung hält wesentlich länger an.
9. A hatóidőt a hormonok lebomlása korlátozza, amely elsősorban a májban és a vesében történik. – Die Wirkdauer wird durch den Abbau der Hormone begrenzt, der primär in der Leber (Hepar) und der Niere (Ren) erfolgt.
10. Kémiai felépítésük alapján a hormonokat különböző csoportokba, például aminosav-származékokra, peptidekre vagy szteroidokra oszthatjuk. – Nach ihrem chemischen Bau kann man Hormone in verschiedene Gruppen einteilen, zum Beispiel in Aminosäurederivate, Peptide oder Steroide.
11. A zsíroldékony és a vízoldékony hormonok eltérő módon fejtik ki hatásukat a sejt belsejében vagy a felszínén. – Fettlösliche und wasserlösliche Hormone entfalten ihre Wirkung auf unterschiedliche Weise im Inneren oder an der Oberfläche der Zelle.
12. A szöveti hormonok a klasszikus hormonok helyileg ható rokonai, amelyek nem a vér útján, hanem a szomszédos sejtekre hatnak. – Gewebshormone sind örtlich wirkende Verwandte der klassischen Hormone, die nicht über das Blut, sondern auf benachbarte Zellen wirken.
(aufklappen)magyar
1. Rövid meghatározás szerint a hormonok a vér útján terjedő kémiai hírvivő anyagok.
2. Ezeket az anyagokat a szervezet speciális, kivezetőcső nélküli mirigyei termelik.
3. Ebben alapvetően különböznek a külső elválasztású mirigyektől, amelyek váladékukat egy csatornán keresztül a testfelszínre vagy üreges szervekbe ürítik.
4. A hormonok a vérkeringés segítségével jutnak el a termelődés helyétől a távoli célszervekig.
5. A hatásmechanizmusuk az úgynevezett kulcs-zár elven alapul.
6. Ez azt jelenti, hogy csak azok a sejtek reagálnak a hormonra, amelyek rendelkeznek a megfelelő fogadó szerkezettel, azaz receptorral.
7. Jellemző rájuk, hogy már egészen kis mennyiségben is rendkívül nagy biológiai hatást képesek kiváltani.
8. A hormonális válasz általában lassabban kezdődik, mint az idegi, de a hatása jóval tovább tart.
9. A hatóidőt a hormonok lebomlása korlátozza, amely elsősorban a májban és a vesében történik.
10. Kémiai felépítésük alapján a hormonokat különböző csoportokba, például aminosav-származékokra, peptidekre vagy szteroidokra oszthatjuk.
11. A zsíroldékony és a vízoldékony hormonok eltérő módon fejtik ki hatásukat a sejt belsejében vagy a felszínén.
12. A szöveti hormonok a klasszikus hormonok helyileg ható rokonai, amelyek nem a vér útján, hanem a szomszédos sejtekre hatnak.
(aufklappen)német
1. Nach einer Kurzdefinition sind Hormone im Blut transportierte chemische Botenstoffe (Hormone).
2. Diese Stoffe werden von speziellen Drüsen des Körpers ohne Ausführungsgang produziert.
3. Darin unterscheiden sie sich grundlegend von den exokrinen Drüsen (Glandulae exocrinae), die ihr Sekret über einen Kanal an die Körperoberfläche oder in Hohlorgane abgeben.
4. Die Hormone gelangen mit Hilfe des Blutkreislaufs vom Ort ihrer Bildung zu den fernen Zielorganen.
5. Ihr Wirkmechanismus beruht auf dem sogenannten Schlüssel-Schloss-Prinzip.
6. Das bedeutet, dass nur jene Zellen auf das Hormon reagieren, die über die passende Empfangsstruktur, also einen Rezeptor (Receptor), verfügen.
7. Kennzeichnend für sie ist, dass sie bereits in sehr kleinen Mengen eine extrem große biologische Wirkung auslösen können.
8. Die hormonelle Antwort beginnt im Allgemeinen langsamer als die nervale, aber ihre Wirkung hält wesentlich länger an.
9. Die Wirkdauer wird durch den Abbau der Hormone begrenzt, der primär in der Leber (Hepar) und der Niere (Ren) erfolgt.
10. Nach ihrem chemischen Bau kann man Hormone in verschiedene Gruppen einteilen, zum Beispiel in Aminosäurederivate, Peptide oder Steroide.
11. Fettlösliche und wasserlösliche Hormone entfalten ihre Wirkung auf unterschiedliche Weise im Inneren oder an der Oberfläche der Zelle.
12. Gewebshormone sind örtlich wirkende Verwandte der klassischen Hormone, die nicht über das Blut, sondern auf benachbarte Zellen wirken.