I. RÉSZ: TÁJÉKOZÓDÁS – TEIL I: ORIENTIERUNG

1 – Az emberi szervezet működésének áttekintése – Übersicht über die Funktionsweise des menschlichen Organismus

1.1 – Mitől él egy szervezet? – Was macht einen Organismus lebendig?

1.1.1 – Az élő és az élettelen határa – Die Grenze zwischen Belebtem und Unbelebtem

1.1.2 – Az élet ismertetőjegyei – Die Kennzeichen des Lebendigen

1.1.3 – A szervezet mint nyitott rendszer – Der Organismus als offenes System

1.2 – A sejt mint az élet alapegysége – Die Zelle als Grundeinheit des Lebens

1.2.1 – A sejt mint önálló egység – Die Zelle als selbstständige Einheit

1.2.2 – A sejthártya mint határ és kapu – Die Zellmembran als Grenze und Tor

1.2.3 – A sejt belső munkamegosztása – Die innere Arbeitsteilung der Zelle

1.2.4 – A sejtektől a szervekig – Von den Zellen zu den Organen

1.3 – Az anyagcsere alapgondolata – Der Grundgedanke des Stoffwechsels

1.3.1 – Felvétel, átalakítás, leadás – Aufnahme, Umbau, Abgabe

1.3.2 – Építő és lebontó folyamatok – Aufbauende und abbauende Vorgänge

1.3.3 – Az energia útja a szervezetben – Der Weg der Energie im Organismus

1.3.4 – Raktározás és hulladék – Speicherung und Abfall

1.4 – Az állandó belső környezet – Das konstante innere Milieu

1.4.1 – A belső tenger: a testfolyadékok – Das innere Meer: die Körperflüssigkeiten

1.4.2 – Mit tart állandóan a szervezet? – Was hält der Organismus konstant?

1.4.3 – A szabályozás alapmintája – Das Grundmuster der Regelung

1.4.4 – A szabályozás határai – Die Grenzen der Regelung

1.5 – A mozgás és az energia – Bewegung und Energie

1.5.1 – A csontváz és az ízületek mint emelőrendszer – Skelett und Gelenke als Hebelsystem

1.5.2 – Az izom mint motor – Der Muskel als Motor

1.5.3 – A mozgás energiaellátása – Die Energieversorgung der Bewegung

1.5.4 – A tartás és a mozgás idegi vezérlése – Die nervale Steuerung von Haltung und Bewegung

1.6 – A bőr és a hőszabályozás – Die Haut und die Wärmeregulation

1.6.1 – A bőr mint határfelület – Die Haut als Grenzfläche

1.6.2 – A hő keletkezése és leadása – Entstehung und Abgabe der Wärme

1.6.3 – A hőmérséklet szabályozása – Die Regelung der Temperatur

1.6.4 – Alkalmazkodás hőséghez és hideghez – Anpassung an Hitze und Kälte

1.7 – A vérkeringés mint szállítórendszer – Der Blutkreislauf als Transportsystem

1.7.1 – Miért kell szállítórendszer? – Warum ein Transportsystem nötig ist

1.7.2 – A szív mint kettős szivattyú – Das Herz als Doppelpumpe

1.7.3 – Az erek és a hajszálerek – Gefäße und Kapillaren

1.7.4 – A keringés igazodása a szükséglethez – Anpassung des Kreislaufs an den Bedarf

1.8 – A vér feladatai és a védekezés – Aufgaben des Blutes und die Abwehr

1.8.1 – A vér összetétele és feladatai – Zusammensetzung und Aufgaben des Blutes

1.8.2 – A vérzés elállítása – Die Blutstillung

1.8.3 – A veleszületett védekezés – Die angeborene Abwehr

1.8.4 – A szerzett védekezés és az emlékezet – Erworbene Abwehr und Gedächtnis

1.9 – A légzés: oxigénfelvétel és szén-dioxid-leadás – Atmung: Sauerstoffaufnahme und Kohlendioxidabgabe

1.9.1 – A levegő útja – Der Weg der Luft

1.9.2 – A légzőmozgások – Die Atembewegungen

1.9.3 – A gázcsere és a gázok szállítása – Gasaustausch und Gastransport

1.9.4 – A légzés szabályozása – Die Regelung der Atmung

1.10 – A táplálék útja és hasznosítása – Der Weg der Nahrung und ihre Verwertung

1.10.1 – Miért kell megemészteni a táplálékot? – Warum Nahrung verdaut werden muss

1.10.2 – Az emésztőcső állomásai – Die Stationen des Verdauungsrohrs

1.10.3 – Az emésztőnedvek és az enzimek – Verdauungssäfte und Enzyme

1.10.4 – A felszívódás és a máj – Resorption und Leber

1.11 – A kiválasztás és a folyadékegyensúly – Ausscheidung und Flüssigkeitsgleichgewicht

1.11.1 – A hulladékanyagok és útjaik – Die Abfallstoffe und ihre Wege

1.11.2 – A vese munkamódja – Die Arbeitsweise der Niere

1.11.3 – A vízháztartás és a szomjúság – Wasserhaushalt und Durst

1.11.4 – A vizelet tárolása és ürítése – Speicherung und Entleerung des Harns

1.12 – A hormonok mint hírvivők – Hormone als Botenstoffe

1.12.1 – Mi a hormon? – Was ist ein Hormon?

1.12.2 – A belső elválasztású mirigyek áttekintése – Übersicht der endokrinen Drüsen

1.12.3 – A hormonális szabályozókör – Der hormonelle Regelkreis

1.12.4 – Hormon és idegimpulzus – Hormon und Nervenimpuls

1.13 – Az idegrendszer mint hírközlő hálózat – Das Nervensystem als Nachrichtennetz

1.13.1 – Az idegsejt és a jel – Nervenzelle und Signal

1.13.2 – Az idegrendszer felosztása – Die Gliederung des Nervensystems

1.13.3 – A reflex és a gerincvelő – Reflex und Rückenmark

1.13.4 – Az akaratlagos és a vegetatív működés – Willkürliche und vegetative Funktion

1.14 – Az érzékelés és a válaszadás – Wahrnehmung und Reaktion

1.14.1 – Az érzékszervek közös alapelvei – Gemeinsame Grundprinzipien der Sinnesorgane

1.14.2 – A látás és a hallás – Sehen und Hören

1.14.3 – A kémiai és a bőrérzékelés – Chemische Sinne und Hautsinne

1.14.4 – Az érzékeléstől a cselekvésig – Von der Wahrnehmung zur Handlung

1.15 – A szaporodás és az utódgondozás élettani alapjai – Physiologische Grundlagen von Fortpflanzung und Brutpflege

1.15.1 – A nemi működés hormonális alapjai – Hormonelle Grundlagen der Geschlechtsfunktion

1.15.2 – A női ciklus és a megtermékenyítés – Weiblicher Zyklus und Befruchtung

1.15.3 – A terhesség és a szülés – Schwangerschaft und Geburt

1.15.4 – A szoptatás és a fejlődés szakaszai – Stillen und Entwicklungsphasen

1.16 – A szervezet alkalmazkodóképessége – Die Anpassungsfähigkeit des Organismus

1.16.1 – A tartalékok és a terhelés – Reserven und Belastung

1.16.2 – Alkalmazkodás a környezethez – Anpassung an die Umwelt

1.16.3 – A napi ritmus és az alvás – Tagesrhythmus und Schlaf

1.16.4 – Az edzés és az öregedés – Training und Altern

II. RÉSZ: RENDSZERES ÉLETTAN – TEIL II: SYSTEMATISCHE PHYSIOLOGIE

2 – Bevezetés az élettanba: a homeosztázis és a szabályozás – Einführung in die Physiologie: Homöostase und Regelung

2.1 – Az élettan tárgya, módszerei és részterületei – Gegenstand, Methoden und Teilgebiete der Physiologie

2.1.1 – Az élettan tárgya és helye a tudományok között – Gegenstand der Physiologie und ihr Ort unter den Wissenschaften

2.1.2 – Részterületek és nézőpontok – Teilgebiete und Betrachtungsebenen

2.1.3 – Az élettani megismerés útja – Der Weg der physiologischen Erkenntnis

2.2 – A belső környezet fogalma – Der Begriff des inneren Milieus

2.2.1 – A milieu intérieur gondolata – Der Gedanke des milieu intérieur

2.2.2 – A testfolyadék-terek és összetételük – Die Flüssigkeitsräume und ihre Zusammensetzung

2.2.3 – A terek közötti csere – Der Austausch zwischen den Räumen

2.3 – A homeosztázis és a dinamikus egyensúly – Homöostase und dynamisches Gleichgewicht

2.3.1 – A homeosztázis fogalma – Der Begriff der Homöostase

2.3.2 – A dinamikus egyensúly és az áramlási egyensúly – Dynamisches Gleichgewicht und Fließgleichgewicht

2.3.3 – A homeosztázis mértéke és határai – Maß und Grenzen der Homöostase

2.4 – A szabályozás és a vezérlés különbsége – Der Unterschied zwischen Regelung und Steuerung

2.4.1 – A szabályozási kör elemei – Die Bestandteile des Regelkreises

2.4.2 – A vezérlés mint nyílt lánc – Die Steuerung als offene Kette

2.4.3 – Előrecsatolás és kombinált megoldások – Vorwärtsregelung und kombinierte Lösungen

2.5 – A negatív és a pozitív visszacsatolás – Negative und positive Rückkopplung

2.5.1 – A negatív visszacsatolás – Die negative Rückkopplung

2.5.2 – A pozitív visszacsatolás – Die positive Rückkopplung

2.5.3 – Késleltetés, erősítés, lengés – Verzögerung, Verstärkung, Schwingung

2.6 – Az alapérték, az eltérés és a beállítási tartomány – Sollwert, Regelabweichung und Einstellbereich

2.6.1 – Alapérték és tűréshatár – Sollwert und Toleranzbereich

2.6.2 – Az alapérték átállítása – Die Verstellung des Sollwerts

2.6.3 – Több szabályozó egy jellemzőn – Mehrere Regler an einer Größe

2.7 – Az idegi és a hormonális szabályozás összehasonlítása – Nervale und hormonelle Regelung im Vergleich

2.7.1 – A két rendszer jellemzői – Die Merkmale der beiden Systeme

2.7.2 – Az együttműködés formái – Formen des Zusammenwirkens

2.7.3 – A harmadik jelzőrendszer: az immunválasz – Das dritte Meldesystem: die Immunantwort

2.8 – Az élettani mérés: mértékegységek és normálértékek – Physiologische Messung: Einheiten und Normwerte

2.8.1 – Mértékegységek az élettanban – Einheiten in der Physiologie

2.8.2 – Koncentráció, ozmolaritás, áramlás – Konzentration, Osmolarität, Fluss

2.8.3 – A normálérték mint statisztikai tartomány – Der Normwert als statistischer Bereich

2.9 – Az élettani ritmusok – Die physiologischen Rhythmen

2.9.1 – A ritmus mint alapforma – Der Rhythmus als Grundform

2.9.2 – A napi ritmus és a belső óra – Tagesrhythmus und innere Uhr

2.9.3 – Hosszabb és rövidebb ritmusok – Längere und kürzere Rhythmen

2.10 – A kísérleti módszerek és a modellek – Experimentelle Methoden und Modelle

2.10.1 – A kísérlet felépítése – Der Aufbau des Experiments

2.10.2 – Klasszikus élettani módszerek – Klassische physiologische Methoden

2.10.3 – Modellek és számítógépes szimuláció – Modelle und Computersimulation

3 – A sejt élettana: transzport, membránpotenciál és jelátvitel – Zellphysiologie: Transport, Membranpotential und Signalübertragung

3.1 – A diffúzió és az ozmózis – Diffusion und Osmose

3.1.1 – A diffúzió alapjelensége – Die Grunderscheinung der Diffusion

3.1.2 – A diffúzió a sejthártyán át – Diffusion durch die Zellmembran

3.1.3 – Az ozmózis – Die Osmose

3.2 – Az ozmotikus nyomás és a sejt térfogata – Osmotischer Druck und Zellvolumen

3.2.1 – Az ozmotikus nyomás fogalma – Der Begriff des osmotischen Drucks

3.2.2 – Izotónia és a sejt térfogata – Isotonie und das Zellvolumen

3.2.3 – Az onkotikus nyomás – Der onkotische Druck

3.3 – A passzív transzport formái – Formen des passiven Transports

3.3.1 – Csatornák és pórusok – Kanäle und Poren

3.3.2 – Az egyszerű és a könnyített diffúzió – Einfache und erleichterte Diffusion

3.3.3 – Az elektrokémiai gradiens és a filtráció – Elektrochemischer Gradient und Filtration

3.4 – Az aktív transzport és a nátrium-kálium-pumpa – Aktiver Transport und die Natrium-Kalium-Pumpe

3.4.1 – Az elsődlegesen aktív transzport – Der primär aktive Transport

3.4.2 – A nátrium-kálium-pumpa – Die Natrium-Kalium-Pumpe

3.4.3 – A másodlagosan aktív transzport – Der sekundär aktive Transport

3.5 – Az endocitózis és az exocitózis – Endozytose und Exozytose

3.5.1 – Az endocitózis formái – Die Formen der Endozytose

3.5.2 – Az exocitózis – Die Exozytose

3.5.3 – A hólyagos szállítás jelentősége – Die Bedeutung des vesikulären Transports

3.6 – A nyugalmi membránpotenciál kialakulása – Die Entstehung des Ruhemembranpotentials

3.6.1 – A membránfeszültség jelensége – Die Erscheinung der Membranspannung

3.6.2 – Az ionmegoszlás és a permeabilitás – Ionenverteilung und Permeabilität

3.6.3 – A nyugalmi potenciál befolyásolása – Beeinflussung des Ruhepotentials

3.7 – Az ingerlékenység és a küszöbérték – Erregbarkeit und Schwellenwert

3.7.1 – Az inger és a válasz – Reiz und Antwort

3.7.2 – A refrakter szak – Die Refraktärzeit

3.7.3 – Az ingerlékenység befolyásoló tényezői – Einflussgrößen auf die Erregbarkeit

3.8 – Az akciós potenciál lefolyása – Der Ablauf des Aktionspotentials

3.8.1 – A folyamat szakaszai – Die Phasen des Vorgangs

3.8.2 – Az akciós potenciál mint jel – Das Aktionspotential als Signal

3.8.3 – Az akciós potenciál eltérései a szövetekben – Unterschiede des Aktionspotentials in den Geweben

3.9 – Az ingerület terjedése – Die Erregungsausbreitung

3.9.1 – A terjedés alapmechanizmusa – Der Grundmechanismus der Ausbreitung

3.9.2 – A saltatoros vezetés – Die saltatorische Erregungsleitung

3.9.3 – A terjedés sejtszövetségekben – Die Ausbreitung in Zellverbänden

3.10 – A sejtek közötti jelátvitel formái – Formen der interzellulären Signalübertragung

3.10.1 – A jelátvitel távolság szerinti formái – Die Signalwege nach Reichweite

3.10.2 – A jel specifitása – Die Spezifität des Signals

3.10.3 – A jel megszüntetése – Die Beendigung des Signals

3.11 – A receptorok és a másodlagos hírvivők – Rezeptoren und Second Messenger

3.11.1 – A receptorok típusai – Die Rezeptortypen

3.11.2 – A másodlagos hírvivők – Die Second Messenger

3.11.3 – Erősítés és érzékenység – Verstärkung und Empfindlichkeit

3.12 – A sejt energiaellátása: ATP és a mitokondrium – Die Energieversorgung der Zelle: ATP und Mitochondrium

3.12.1 – Az ATP mint energiavaluta – ATP als Energiewährung

3.12.2 – A mitokondrium – Das Mitochondrium

3.12.3 – Az oxigénnel és oxigén nélkül nyert energia – Energiegewinnung mit und ohne Sauerstoff