3.5.2 – Az exocitózis – Die Exozytose
1. Exocitózis közben egy sejten belüli hólyag membránja összeolvad a sejthártyával, miközben a hólyag ürege átmenetileg összeköttetésbe kerül az extracelluláris térrel. – Während der Exozytose verschmilzt die Membran eines intrazellulären Vesikels mit der Zellmembran, wobei der Innenraum des Vesikels vorübergehend mit dem Extrazellularraum verbunden wird.
2. Ennek következtében a hólyag tartalma anélkül kerül a sejten kívülre, hogy az egyes molekuláknak közvetlenül át kellene jutniuk a membrán lipidfázisán. – Dadurch gelangt der Inhalt des Vesikels nach außen, ohne dass die einzelnen Moleküle die Lipidphase der Membran unmittelbar durchqueren müssen.
3. A folyamat során nemcsak váladék ürül, hanem a hólyaghártya lipidjei és fehérjéi is beépülnek a sejtfelszínbe, ezáltal átmenetileg növelve annak területét. – Bei diesem Vorgang wird nicht nur Sekret abgegeben, sondern auch die Lipide und Proteine der Vesikelmembran werden in die Zelloberfläche eingebaut und vergrößern vorübergehend deren Fläche.
4. Mivel az endocitózis membránt von el a felszíntől, az exocitózis pedig membránt ad hozzá, a két folyamat összehangolása hosszabb távon megőrzi a sejthártya nagyságát. – Da die Endozytose der Oberfläche Membran entzieht und die Exozytose Membran hinzufügt, erhält die Abstimmung beider Vorgänge langfristig die Größe der Zellmembran.
5. Konstitutív exocitózis szinte folyamatosan zajlik, míg a szabályozott exocitózis csak meghatározott inger hatására indítja meg az előzetesen tárolt váladék kiürítését. – Die konstitutive Exozytose läuft nahezu kontinuierlich ab, während die regulierte Exozytose erst auf einen bestimmten Reiz die Freisetzung des zuvor gespeicherten Sekrets auslöst.
6. Számos ingerlékeny és mirigyes sejtben a citoplazma kalciumkoncentrációjának hirtelen emelkedése adja azt a közvetlen jelet, amely megindítja a hólyag és a membrán egyesülését. – In vielen erregbaren Zellen und Drüsenzellen bildet der plötzliche Anstieg der zytoplasmatischen Kalziumkonzentration das unmittelbare Signal, das die Vereinigung von Vesikel und Membran auslöst.
7. Kémiai szinapszisokban az idegvégződésbe beáramló kalcium hatására a szinaptikus hólyagok átvivőanyagot bocsátanak a szinaptikus résbe. – An chemischen Synapsen geben synaptische Vesikel infolge des in die Nervenendigung einströmenden Kalziums Überträgerstoff in den synaptischen Spalt ab.
8. Belső elválasztású mirigysejtek ugyanezzel az alapmechanizmussal juttatják hormonjaikat a környező szövetfolyadékba, ahonnan azok rendszerint a vérkeringésbe kerülnek. – Endokrine Drüsenzellen geben ihre Hormone durch denselben Grundmechanismus in die umgebende Gewebsflüssigkeit ab, aus der sie gewöhnlich in den Blutkreislauf gelangen.
9. A hasnyálmirigy külső elválasztású sejtjei emésztőenzimeket tartalmazó vezikulákat ürítenek a kivezetőcsövekbe, amelyek a váladékot végül a vékonybélbe továbbítják. – Die exokrinen Zellen der Bauchspeicheldrüse entleeren Verdauungsenzyme enthaltende Vesikel in die Ausführungsgänge, die das Sekret schließlich in den Dünndarm weiterleiten.
10. A légutak és a tápcsatorna nyálkatermelő sejtjei exocitózissal adják le a mucinokat, amelyek vízzel keveredve védő és síkosító nyákréteget alkotnak. – Die schleimbildenden Zellen der Atemwege und des Verdauungskanals geben Muzine durch Exozytose ab, die zusammen mit Wasser eine schützende und gleitfähige Schleimschicht bilden.
11. Az emlőmirigy sejtjeiben egyes tejfehérjék és a tejcukrot tartalmazó folyadék exocitózissal választódnak ki, míg a nagyobb zsírcseppek részben eltérő mechanizmussal távoznak. – In den Zellen der Brustdrüse werden bestimmte Milchproteine und die milchzuckerhaltige Flüssigkeit durch Exozytose abgegeben, während größere Fetttröpfchen teilweise durch einen anderen Mechanismus austreten.
12. Szabályozott kiválasztás előtt a szekréciós hólyagok készletet alkotnak a citoplazmában, egy részük pedig már a sejthártya közelében várakozik a felszabadító jelre. – Vor einer regulierten Ausschüttung bilden die Sekretvesikel einen Vorrat im Zytoplasma, während ein Teil von ihnen bereits nahe der Zellmembran auf das Freisetzungssignal wartet.
13. A folyamat fő lépései a hólyag célterülethez irányítása, a membránhoz való dokkolás, az egyesülés előkészítése, majd a fúziós pórus megnyílása. – Die Hauptschritte des Vorgangs sind die Lenkung des Vesikels zum Zielbereich, das Andocken an die Membran, die Vorbereitung der Vereinigung und schließlich die Öffnung der Fusionspore.
14. Különösen a szinaptikus átvitelben történhet mindez néhány ezredmásodperc alatt, ami lehetővé teszi az idegrendszeri információ rendkívül gyors továbbítását. – Besonders bei der synaptischen Übertragung kann dies innerhalb weniger Millisekunden geschehen, wodurch die äußerst schnelle Weiterleitung nervöser Information ermöglicht wird.
15. Kiürülés után a beépült hólyaghártya egy része endocitózissal ismét leválik, majd újratöltve újabb szekréciós ciklusban használható fel. – Nach der Entleerung wird ein Teil der eingebauten Vesikelmembran durch Endozytose erneut abgetrennt und kann nach seiner Wiederbefüllung in einem weiteren Sekretionszyklus verwendet werden.
16. A szinaptikus exocitózis molekuláris részleteit, valamint az ingerületátvivő anyagok felszabadulását és hatását a 17.2. fejezet tárgyalja részletesebben. – Die molekularen Einzelheiten der synaptischen Exozytose sowie die Freisetzung und Wirkung der Überträgerstoffe werden in Kapitel 17.2 ausführlicher behandelt.
(aufklappen)magyar
1. Exocitózis közben egy sejten belüli hólyag membránja összeolvad a sejthártyával, miközben a hólyag ürege átmenetileg összeköttetésbe kerül az extracelluláris térrel.
2. Ennek következtében a hólyag tartalma anélkül kerül a sejten kívülre, hogy az egyes molekuláknak közvetlenül át kellene jutniuk a membrán lipidfázisán.
3. A folyamat során nemcsak váladék ürül, hanem a hólyaghártya lipidjei és fehérjéi is beépülnek a sejtfelszínbe, ezáltal átmenetileg növelve annak területét.
4. Mivel az endocitózis membránt von el a felszíntől, az exocitózis pedig membránt ad hozzá, a két folyamat összehangolása hosszabb távon megőrzi a sejthártya nagyságát.
5. Konstitutív exocitózis szinte folyamatosan zajlik, míg a szabályozott exocitózis csak meghatározott inger hatására indítja meg az előzetesen tárolt váladék kiürítését.
6. Számos ingerlékeny és mirigyes sejtben a citoplazma kalciumkoncentrációjának hirtelen emelkedése adja azt a közvetlen jelet, amely megindítja a hólyag és a membrán egyesülését.
7. Kémiai szinapszisokban az idegvégződésbe beáramló kalcium hatására a szinaptikus hólyagok átvivőanyagot bocsátanak a szinaptikus résbe.
8. Belső elválasztású mirigysejtek ugyanezzel az alapmechanizmussal juttatják hormonjaikat a környező szövetfolyadékba, ahonnan azok rendszerint a vérkeringésbe kerülnek.
9. A hasnyálmirigy külső elválasztású sejtjei emésztőenzimeket tartalmazó vezikulákat ürítenek a kivezetőcsövekbe, amelyek a váladékot végül a vékonybélbe továbbítják.
10. A légutak és a tápcsatorna nyálkatermelő sejtjei exocitózissal adják le a mucinokat, amelyek vízzel keveredve védő és síkosító nyákréteget alkotnak.
11. Az emlőmirigy sejtjeiben egyes tejfehérjék és a tejcukrot tartalmazó folyadék exocitózissal választódnak ki, míg a nagyobb zsírcseppek részben eltérő mechanizmussal távoznak.
12. Szabályozott kiválasztás előtt a szekréciós hólyagok készletet alkotnak a citoplazmában, egy részük pedig már a sejthártya közelében várakozik a felszabadító jelre.
13. A folyamat fő lépései a hólyag célterülethez irányítása, a membránhoz való dokkolás, az egyesülés előkészítése, majd a fúziós pórus megnyílása.
14. Különösen a szinaptikus átvitelben történhet mindez néhány ezredmásodperc alatt, ami lehetővé teszi az idegrendszeri információ rendkívül gyors továbbítását.
15. Kiürülés után a beépült hólyaghártya egy része endocitózissal ismét leválik, majd újratöltve újabb szekréciós ciklusban használható fel.
16. A szinaptikus exocitózis molekuláris részleteit, valamint az ingerületátvivő anyagok felszabadulását és hatását a 17.2. fejezet tárgyalja részletesebben.
(aufklappen)német
1. Während der Exozytose verschmilzt die Membran eines intrazellulären Vesikels mit der Zellmembran, wobei der Innenraum des Vesikels vorübergehend mit dem Extrazellularraum verbunden wird.
2. Dadurch gelangt der Inhalt des Vesikels nach außen, ohne dass die einzelnen Moleküle die Lipidphase der Membran unmittelbar durchqueren müssen.
3. Bei diesem Vorgang wird nicht nur Sekret abgegeben, sondern auch die Lipide und Proteine der Vesikelmembran werden in die Zelloberfläche eingebaut und vergrößern vorübergehend deren Fläche.
4. Da die Endozytose der Oberfläche Membran entzieht und die Exozytose Membran hinzufügt, erhält die Abstimmung beider Vorgänge langfristig die Größe der Zellmembran.
5. Die konstitutive Exozytose läuft nahezu kontinuierlich ab, während die regulierte Exozytose erst auf einen bestimmten Reiz die Freisetzung des zuvor gespeicherten Sekrets auslöst.
6. In vielen erregbaren Zellen und Drüsenzellen bildet der plötzliche Anstieg der zytoplasmatischen Kalziumkonzentration das unmittelbare Signal, das die Vereinigung von Vesikel und Membran auslöst.
7. An chemischen Synapsen geben synaptische Vesikel infolge des in die Nervenendigung einströmenden Kalziums Überträgerstoff in den synaptischen Spalt ab.
8. Endokrine Drüsenzellen geben ihre Hormone durch denselben Grundmechanismus in die umgebende Gewebsflüssigkeit ab, aus der sie gewöhnlich in den Blutkreislauf gelangen.
9. Die exokrinen Zellen der Bauchspeicheldrüse entleeren Verdauungsenzyme enthaltende Vesikel in die Ausführungsgänge, die das Sekret schließlich in den Dünndarm weiterleiten.
10. Die schleimbildenden Zellen der Atemwege und des Verdauungskanals geben Muzine durch Exozytose ab, die zusammen mit Wasser eine schützende und gleitfähige Schleimschicht bilden.
11. In den Zellen der Brustdrüse werden bestimmte Milchproteine und die milchzuckerhaltige Flüssigkeit durch Exozytose abgegeben, während größere Fetttröpfchen teilweise durch einen anderen Mechanismus austreten.
12. Vor einer regulierten Ausschüttung bilden die Sekretvesikel einen Vorrat im Zytoplasma, während ein Teil von ihnen bereits nahe der Zellmembran auf das Freisetzungssignal wartet.
13. Die Hauptschritte des Vorgangs sind die Lenkung des Vesikels zum Zielbereich, das Andocken an die Membran, die Vorbereitung der Vereinigung und schließlich die Öffnung der Fusionspore.
14. Besonders bei der synaptischen Übertragung kann dies innerhalb weniger Millisekunden geschehen, wodurch die äußerst schnelle Weiterleitung nervöser Information ermöglicht wird.
15. Nach der Entleerung wird ein Teil der eingebauten Vesikelmembran durch Endozytose erneut abgetrennt und kann nach seiner Wiederbefüllung in einem weiteren Sekretionszyklus verwendet werden.
16. Die molekularen Einzelheiten der synaptischen Exozytose sowie die Freisetzung und Wirkung der Überträgerstoffe werden in Kapitel 17.2 ausführlicher behandelt.