1.13.2 – Az idegrendszer felosztása – Die Gliederung des Nervensystems
1. Az idegrendszer alapvető egysége az idegsejt, amely egy sejttestből, nyúlványokból és végződésekből épül fel. – Die Grundeinheit des Nervensystems ist die Nervenzelle (Neuron), die aus einem Zellkörper (Perikaryon), Fortsätzen und Endigungen aufgebaut ist.
2. A funkcionális felépítés szerint megkülönböztetünk egy fogadó és egy küldő részt. – Nach dem funktionalen Aufbau unterscheiden wir einen Empfangs- und einen Sendeteil.
3. A dendritek fogadják az érkező jeleket, míg az axon a jelek továbbításáért felelős. – Die Dendriten (Dendritum) empfangen die ankommenden Signale, während das Axon (Axon) für die Weiterleitung der Signale verantwortlich ist.
4. Az egyes idegrostok hossza rendkívül változatos lehet, a milliméter törtrészétől akár egy méternél hosszabbig is terjedhet. – Die Länge einzelner Nervenfasern kann äußerst vielfältig sein und von Bruchteilen eines Millimeters bis zu einer Länge von über einem Meter reichen.
5. Számos axont egy speciális zsírszerű réteg, a myelin hüvely borít, amely elektromos szigetelésként szolgál. – Viele Axone sind von einer speziellen fettartigen Schicht, der Markscheide (Vagina myelini), umgeben, die als elektrische Isolierung dient.
6. Nyugalmi állapotban az idegsejt membránján keresztül elektromos feszültség mérhető. – Im Ruhezustand ist über der Membran der Nervenzelle eine elektrische Spannung messbar.
7. Ezt a jelenséget nyugalmi membránpotenciálnak nevezzük, amely az ionok egyenlőtlen megoszlásán alapul. – Dieses Phänomen wird als Ruhemembranpotential (Potentialis membranae) bezeichnet, welches auf der ungleichen Verteilung von Ionen beruht.
8. Ahhoz, hogy egy inger választ váltson ki, el kell érnie egy bizonyos küszöbértéket. – Damit ein Reiz eine Antwort auslöst, muss er einen bestimmten Schwellenwert (Limen) erreichen.
9. Az idegsejt az „minden-vagy-semmi” elv alapján működik: ha az inger eléri a küszöböt, az akciós potenciál teljes mértékben létrejön. – Die Nervenzelle arbeitet nach dem „Alles-oder-nichts-Gesetz“: Wenn der Reiz die Schwelle erreicht, entsteht das Aktionspotential in vollem Maße.
10. Mivel az egyes impulzusok nagysága állandó, az inger erősségét az impulzusok gyakorisága kódolja. – Da die Größe der einzelnen Impulse konstant ist, wird die Stärke des Reizes in der Impulsfrequenz kodiert.
11. Az ingerület elektromos hullámként terjed végig az idegrost mentén. – Die Erregung pflanzt sich als elektrische Welle entlang der Nervenfaser fort.
12. A vezetés sebessége függ a rost vastagságától és a szigetelő hüvely jelenlététől. – Die Geschwindigkeit der Leitung hängt von der Dicke der Faser und dem Vorhandensein der isolierenden Hülle ab.
13. Két sejt közötti átkapcsolási helyet szinapszisnak nevezzük, ahol az információátadás kémiai úton történik. – Die Umschaltstelle zwischen zwei Zellen wird als Synapse (Synapsis) bezeichnet, wo die Informationsübertragung auf chemischem Weg erfolgt.
14. Az átvivő anyagok a következő sejten vagy serkentő, vagy gátló hatást fejthetnek ki. – Die Überträgerstoffe (Neurotransmitter) können auf die folgende Zelle entweder eine erregende oder eine hemmende Wirkung ausüben.
(aufklappen)magyar
1. Az idegrendszer alapvető egysége az idegsejt, amely egy sejttestből, nyúlványokból és végződésekből épül fel.
2. A funkcionális felépítés szerint megkülönböztetünk egy fogadó és egy küldő részt.
3. A dendritek fogadják az érkező jeleket, míg az axon a jelek továbbításáért felelős.
4. Az egyes idegrostok hossza rendkívül változatos lehet, a milliméter törtrészétől akár egy méternél hosszabbig is terjedhet.
5. Számos axont egy speciális zsírszerű réteg, a myelin hüvely borít, amely elektromos szigetelésként szolgál.
6. Nyugalmi állapotban az idegsejt membránján keresztül elektromos feszültség mérhető.
7. Ezt a jelenséget nyugalmi membránpotenciálnak nevezzük, amely az ionok egyenlőtlen megoszlásán alapul.
8. Ahhoz, hogy egy inger választ váltson ki, el kell érnie egy bizonyos küszöbértéket.
9. Az idegsejt az „minden-vagy-semmi” elv alapján működik: ha az inger eléri a küszöböt, az akciós potenciál teljes mértékben létrejön.
10. Mivel az egyes impulzusok nagysága állandó, az inger erősségét az impulzusok gyakorisága kódolja.
11. Az ingerület elektromos hullámként terjed végig az idegrost mentén.
12. A vezetés sebessége függ a rost vastagságától és a szigetelő hüvely jelenlététől.
13. Két sejt közötti átkapcsolási helyet szinapszisnak nevezzük, ahol az információátadás kémiai úton történik.
14. Az átvivő anyagok a következő sejten vagy serkentő, vagy gátló hatást fejthetnek ki.
(aufklappen)német
1. Die Grundeinheit des Nervensystems ist die Nervenzelle (Neuron), die aus einem Zellkörper (Perikaryon), Fortsätzen und Endigungen aufgebaut ist.
2. Nach dem funktionalen Aufbau unterscheiden wir einen Empfangs- und einen Sendeteil.
3. Die Dendriten (Dendritum) empfangen die ankommenden Signale, während das Axon (Axon) für die Weiterleitung der Signale verantwortlich ist.
4. Die Länge einzelner Nervenfasern kann äußerst vielfältig sein und von Bruchteilen eines Millimeters bis zu einer Länge von über einem Meter reichen.
5. Viele Axone sind von einer speziellen fettartigen Schicht, der Markscheide (Vagina myelini), umgeben, die als elektrische Isolierung dient.
6. Im Ruhezustand ist über der Membran der Nervenzelle eine elektrische Spannung messbar.
7. Dieses Phänomen wird als Ruhemembranpotential (Potentialis membranae) bezeichnet, welches auf der ungleichen Verteilung von Ionen beruht.
8. Damit ein Reiz eine Antwort auslöst, muss er einen bestimmten Schwellenwert (Limen) erreichen.
9. Die Nervenzelle arbeitet nach dem „Alles-oder-nichts-Gesetz“: Wenn der Reiz die Schwelle erreicht, entsteht das Aktionspotential in vollem Maße.
10. Da die Größe der einzelnen Impulse konstant ist, wird die Stärke des Reizes in der Impulsfrequenz kodiert.
11. Die Erregung pflanzt sich als elektrische Welle entlang der Nervenfaser fort.
12. Die Geschwindigkeit der Leitung hängt von der Dicke der Faser und dem Vorhandensein der isolierenden Hülle ab.
13. Die Umschaltstelle zwischen zwei Zellen wird als Synapse (Synapsis) bezeichnet, wo die Informationsübertragung auf chemischem Weg erfolgt.
14. Die Überträgerstoffe (Neurotransmitter) können auf die folgende Zelle entweder eine erregende oder eine hemmende Wirkung ausüben.
1.13.2 – Az idegrendszer felosztása – Die Gliederung des Nervensystems
1. Az idegrendszert anatómiailag központi és környéki részre oszthatjuk. – Das Nervensystem kann anatomisch in einen zentralen (Systema nervosum centrale) und einen peripheren Teil (Systema nervosum periphericum) unterteilt werden.
2. A központi idegrendszert az agyvelő és a gerincvelő alkotja. – Das Zentralnervensystem wird vom Gehirn (Encephalon) und vom Rückenmark (Medulla spinalis) gebildet.
3. A metszeteken jól láthatóan elkülönül a szürkeállomány és a fehérállomány. – In Schnitten lassen sich die graue Substanz (Substantia grisea) und die weiße Substanz (Substantia alba) deutlich voneinander unterscheiden.
4. Az agyburkok és az agyi-gerincvelői folyadék fontos mechanikai védelmet biztosítanak a nemes szerveknek. – Die Hirnhäute (Meninges) und das Hirnwasser (Liquor cerebrospinalis) gewährleisten einen wichtigen mechanischen Schutz für die edlen Organe.
5. Az agy különböző szakaszokra osztható, amelyek mindegyike meghatározott feladatokért felelős. – Das Gehirn kann in verschiedene Abschnitte unterteilt werden, von denen jeder für bestimmte Aufgaben zuständig ist.
6. Az agykéreg a tudatos érzékelés, a gondolkodás és az akaratlagos mozgás székhelye. – Die Großhirnrinde (Cortex cerebri) ist der Sitz der bewussten Wahrnehmung, des Denkens und der willkürlichen Bewegung.
7. A kisagy feladata a mozgások finom összehangolása és az egyensúly megtartása. – Das Kleinhirn (Cerebellum) hat die Aufgabe der feinen Abstimmung von Bewegungen und der Aufrechterhaltung des Gleichgewichts.
8. A köztiagyat az agy legfontosabb átkapcsoló és vegetatív vezérlőközpontjának tekintjük. – Das Zwischenhirn (Diencephalon) betrachten wir als die wichtigste Umschalt- und vegetative Steuerzentrale des Gehirns.
9. Az agytörzs tartalmazza az életfontosságú központokat, például a légzést és a keringést szabályozó egységeket. – Der Hirnstamm (Truncus encephali) enthält die lebenswichtigen Zentren, zum Beispiel die Einheiten, die Atmung und Kreislauf regulieren.
10. A gerincvelő egyrészt az ingerületek vezetőpályája, másrészt önálló reflexközpontként is működik. – Das Rückenmark ist einerseits die Leitungsbahn für Erregungen, andererseits arbeitet es auch als selbstständiges Reflexzentrum.
11. A perifériás rendszert az agyidegek és a gerincvelői idegek alkotják. – Das periphere System wird von den Hirnnerven (Nervi craniales) und den Rückenmarksnerven (Nervi spinales) gebildet.
12. Az idegrostok lehetnek érzők, amelyek a központ felé szállítják az információt, vagy mozgatók, amelyek a parancsokat viszik a periféria felé. – Die Nervenfasern können sensibel sein, welche die Information zum Zentrum transportieren, oder motorisch, welche die Befehle zur Peripherie bringen.
13. Működés szerint megkülönböztetünk szomatikus és vegetatív idegrendszert. – Nach der Funktion unterscheiden wir das somatische und das vegetative Nervensystem.
(aufklappen)magyar
1. Az idegrendszert anatómiailag központi és környéki részre oszthatjuk.
2. A központi idegrendszert az agyvelő és a gerincvelő alkotja.
3. A metszeteken jól láthatóan elkülönül a szürkeállomány és a fehérállomány.
4. Az agyburkok és az agyi-gerincvelői folyadék fontos mechanikai védelmet biztosítanak a nemes szerveknek.
5. Az agy különböző szakaszokra osztható, amelyek mindegyike meghatározott feladatokért felelős.
6. Az agykéreg a tudatos érzékelés, a gondolkodás és az akaratlagos mozgás székhelye.
7. A kisagy feladata a mozgások finom összehangolása és az egyensúly megtartása.
8. A köztiagyat az agy legfontosabb átkapcsoló és vegetatív vezérlőközpontjának tekintjük.
9. Az agytörzs tartalmazza az életfontosságú központokat, például a légzést és a keringést szabályozó egységeket.
10. A gerincvelő egyrészt az ingerületek vezetőpályája, másrészt önálló reflexközpontként is működik.
11. A perifériás rendszert az agyidegek és a gerincvelői idegek alkotják.
12. Az idegrostok lehetnek érzők, amelyek a központ felé szállítják az információt, vagy mozgatók, amelyek a parancsokat viszik a periféria felé.
13. Működés szerint megkülönböztetünk szomatikus és vegetatív idegrendszert.
(aufklappen)német
1. Das Nervensystem kann anatomisch in einen zentralen (Systema nervosum centrale) und einen peripheren Teil (Systema nervosum periphericum) unterteilt werden.
2. Das Zentralnervensystem wird vom Gehirn (Encephalon) und vom Rückenmark (Medulla spinalis) gebildet.
3. In Schnitten lassen sich die graue Substanz (Substantia grisea) und die weiße Substanz (Substantia alba) deutlich voneinander unterscheiden.
4. Die Hirnhäute (Meninges) und das Hirnwasser (Liquor cerebrospinalis) gewährleisten einen wichtigen mechanischen Schutz für die edlen Organe.
5. Das Gehirn kann in verschiedene Abschnitte unterteilt werden, von denen jeder für bestimmte Aufgaben zuständig ist.
6. Die Großhirnrinde (Cortex cerebri) ist der Sitz der bewussten Wahrnehmung, des Denkens und der willkürlichen Bewegung.
7. Das Kleinhirn (Cerebellum) hat die Aufgabe der feinen Abstimmung von Bewegungen und der Aufrechterhaltung des Gleichgewichts.
8. Das Zwischenhirn (Diencephalon) betrachten wir als die wichtigste Umschalt- und vegetative Steuerzentrale des Gehirns.
9. Der Hirnstamm (Truncus encephali) enthält die lebenswichtigen Zentren, zum Beispiel die Einheiten, die Atmung und Kreislauf regulieren.
10. Das Rückenmark ist einerseits die Leitungsbahn für Erregungen, andererseits arbeitet es auch als selbstständiges Reflexzentrum.
11. Das periphere System wird von den Hirnnerven (Nervi craniales) und den Rückenmarksnerven (Nervi spinales) gebildet.
12. Die Nervenfasern können sensibel sein, welche die Information zum Zentrum transportieren, oder motorisch, welche die Befehle zur Peripherie bringen.
13. Nach der Funktion unterscheiden wir das somatische und das vegetative Nervensystem.