1.4.1 – A mű keletkezése és műfaja – Entstehung und Gattung des Werks
1. A magyar irodalom legkorábbi művei közé tartoznak István király intelmei. – Zu den frühesten Werken der ungarischen Literatur gehören die Ermahnungen König Stephans.
2. Latin címe „Libellus de institutione morum”. – Ihr lateinischer Titel lautet „Libellus de institutione morum”.
3. Lefordítva körülbelül azt jelenti: „Könyvecske az erkölcsök neveléséről”. – Übersetzt bedeutet das etwa „Büchlein über die Erziehung der Sitten”.
4. A mű magyar címe „Intelmek”. – Auf Ungarisch heißt das Werk „Intelmek” (Ermahnungen).
5. A király fiához, Imre herceghez szól. – Es richtet sich an den Sohn des Königs, den Herzog Imre.
6. Németül ezt a fiút Emmerichnek nevezik. – Auf Deutsch trägt dieser Sohn den Namen Emmerich.
7. A mű latin nyelven íródott. – Das Werk ist in lateinischer Sprache geschrieben.
8. Ez megfelel kora szokásainak. – Das entspricht der Gepflogenheit seiner Zeit.
9. A latin volt az egyház és a műveltség nyelve. – Latein war die Sprache der Kirche und der Bildung.
10. Akkoriban minden jelentős szöveg latinul született. – Alle bedeutenden Texte entstanden damals auf Latein.
11. Az Intelmek sem jelent kivételt. – Die Ermahnungen bilden dabei keine Ausnahme.
12. A 11. század elején keletkeztek. – Sie entstanden im frühen 11. Jahrhundert.
13. Keletkezési idejét általában e század második évtizedére teszik. – Als Entstehungszeit gilt etwa das zweite Jahrzehnt dieses Jahrhunderts.
14. A pontosabb időpont nem határozható meg. – Genauer lässt sich das Datum nicht bestimmen.
15. Annyi bizonyos, hogy a mű István király életében keletkezett. – Sicher ist, dass das Werk zu Lebzeiten König Stephans entstand.
16. I. István Magyarország első királya volt. – Stephan I. war der erste König Ungarns.
17. Magyarul Istvánnak hívják. – Auf Ungarisch heißt er István.
18. Körülbelül 1000-től 1038-ban bekövetkezett haláláig uralkodott. – Er regierte von etwa 1000 bis zu seinem Tod im Jahr 1038.
19. Uralkodása alatt Magyarország keresztény királysággá vált. – Unter ihm wurde Ungarn zu einem christlichen Königreich.
20. A magyar állam megalapítójának tekintik. – Er gilt als Begründer des ungarischen Staates.
21. Később az egyház szentté avatta. – Später wurde er von der Kirche heiliggesprochen.
22. Ezért nevezik Szent Istvánnak. – Deshalb nennt man ihn den heiligen Stephan.
23. Fiát, Imrét szánták a trón örökösének. – Sein Sohn Imre war zur Nachfolge auf dem Thron bestimmt.
24. Számára írták le az Intelmeket. – Für ihn wurden die Ermahnungen niedergeschrieben.
25. A fiatal herceget jövendő feladatára kellett felkészíteniük. – Sie sollten den jungen Herzog auf seine künftige Aufgabe vorbereiten.
26. Imre azonban sohasem lépett trónra. – Imre bestieg den Thron jedoch nie.
27. Már 1031-ben meghalt egy vadászbalesetben. – Er starb bereits im Jahr 1031 durch einen Unfall bei der Jagd.
28. István király ezzel elveszítette egyetlen felnőtt fiát. – Damit verlor König Stephan seinen einzigen erwachsenen Sohn.
29. Később Imrét is szentté avatták. – Auch Imre wurde später heiliggesprochen.
30. Az Intelmek azonban műként fennmaradtak. – Die Ermahnungen aber blieben als Werk erhalten.
31. A szöveg szerzőjéről semmi biztosat nem tudunk. – Über den Verfasser des Textes ist nichts Sicheres bekannt.
32. A mű maga István király neve alatt maradt fenn. – Das Werk erscheint unter dem Namen König Stephans selbst.
33. A király egyes szám első személyben szól fiához. – In der Ich-Form spricht der König zu seinem Sohn.
34. Vitatott, hogy valóban maga István írta-e a szöveget. – Ob Stephan den Text wirklich selbst verfasste, ist umstritten.
35. A legtöbb kutató ezt valószínűtlennek tartja. – Die meisten Forscher halten das für unwahrscheinlich.
36. Valószínűleg egy művelt udvari egyházi személy írta. – Wahrscheinlich schrieb ihn ein gelehrter Geistlicher am Hof.
37. Ez az egyházi személy jól ismerte a latin nyelvet és az egyházi műveltséget. – Dieser Geistliche beherrschte das Latein und die kirchliche Bildung.
38. A király nevében és megbízásából írt. – Er schrieb im Namen und im Auftrag des Königs.
39. Az ilyen eljárás teljesen szokásos volt a középkorban. – Solch ein Vorgehen war im Mittelalter durchaus üblich.
40. A király határozta meg a szándékot, a tudós pedig megformálta a szöveget. – Der König gab die Absicht vor, der Gelehrte formte den Text.
41. Lehetséges, hogy ez a tudós külföldről származott. – Möglicherweise stammte dieser Gelehrte aus dem Ausland.
42. Egyesek német vagy itáliai területről származó egyházi személyre gondolnak. – Manche vermuten einen Geistlichen aus dem deutschen oder italienischen Raum.
43. Biztos nevet azonban nem lehet megadni. – Ein sicherer Name lässt sich jedoch nicht nennen.
44. A szerző mindmáig ismeretlen maradt. – Der Verfasser bleibt bis heute unbekannt.
45. A szerzőség kérdésénél fontosabb a mű műfaja. – Wichtiger als die Verfasserfrage ist die Gattung des Werks.
46. Az Intelmek a királytükör műfajához tartoznak. – Die Ermahnungen gehören zur Gattung des Fürstenspiegels.
47. A királytükör uralkodóknak szóló tanító mű. – Ein Fürstenspiegel ist eine Lehrschrift für Herrscher.
48. Megmutatja a fejedelemnek, hogyan kell uralkodnia. – Er hält dem Fürsten vor Augen, wie er regieren soll.
49. Tükörként a jó uralkodó képét mutatja elé. – Wie ein Spiegel zeigt er ihm das Bild des guten Herrschers.
50. Innen ered ennek a műfajnak a neve. – Daher stammt der Name dieser Gattung.
51. A királytükör széles körben elterjedt műfaj volt a középkorban. – Der Fürstenspiegel war im Mittelalter weit verbreitet.
52. Európa számos országában születtek ilyen írások. – In vielen Ländern Europas entstanden solche Schriften.
53. A leendő királyt kötelességeiről tanították. – Sie belehrten den künftigen König über seine Pflichten.
54. Többnyire világi és keresztény bölcsesség kapcsolódott össze bennük. – Meist verband sich darin weltliche und christliche Weisheit.
55. A magyar Intelmek is ezt a mintát követik. – Auch die ungarischen Ermahnungen folgen diesem Muster.
56. Tanácsokat adnak a trónörökösnek jövendő uralkodásához. – Sie geben dem Thronfolger Ratschläge für seine Regierung.
57. Egyúttal keresztény életre intik. – Zugleich ermahnen sie ihn zu einem christlichen Leben.
58. Így egy egész Európára kiterjedő hagyományba illeszkednek. – Damit stehen sie in einer gesamteuropäischen Tradition.
59. Más országok hasonló művei szolgáltak mintául. – Als Vorbild dienten ähnliche Werke aus anderen Ländern.
60. Különösen a Karoling-kori királytükrök gyakorolhattak rá hatást. – Besonders karolingische Fürstenspiegel könnten Einfluss gehabt haben.
61. A mű átvette e műfaj bevált formáit. – Das Werk übernahm bewährte Formen dieser Gattung.
62. Egyúttal Magyarország helyzetéhez igazította őket. – Zugleich passte es sie an die Lage Ungarns an.
63. Magyarország akkoriban fiatal keresztény királyság volt. – Ungarn war damals ein junges christliches Königreich.
64. Új hitét és államát még meg kellett szilárdítania. – Es musste seinen neuen Glauben und seinen Staat erst festigen.
65. Ez a sajátos helyzet tükröződik a szövegben. – Diese besondere Lage spiegelt sich im Text.
66. Az Intelmek különálló fejezetekre tagolódnak. – Die Ermahnungen sind in einzelne Kapitel gegliedert.
67. Általában tíz ilyen fejezetet különböztetnek meg. – Man zählt gewöhnlich zehn solcher Kapitel.
68. Minden fejezet egy meghatározott területtel foglalkozik. – Jedes Kapitel behandelt einen bestimmten Bereich.
69. Előttük rövid bevezetés áll. – Vorangestellt ist eine kurze Einleitung.
70. Ebben az apa közvetlenül fiához fordul. – In ihr wendet sich der Vater unmittelbar an den Sohn.
71. A mű nyelve emelkedett és ünnepélyes. – Die Sprache des Werks ist gehoben und feierlich.
72. A latin műpróza szabályait követi. – Sie folgt den Regeln der lateinischen Kunstprosa.
73. Számos bibliai idézet díszíti a szöveget. – Zahlreiche Zitate aus der Bibel schmücken den Text.
74. Mondások és bölcsességek is szövődnek bele. – Auch Sprüche und Sentenzen sind eingeflochten.
75. Ez méltóságot és nyomatékot kölcsönöz a műnek. – Das verleiht dem Werk Würde und Nachdruck.
76. Hangneme komoly és tanító jellegű. – Der Ton ist ernst und lehrhaft.
77. Az apa tekintéllyel, de egyben aggodalommal is beszél. – Der Vater spricht mit Autorität, aber auch mit Sorge.
78. Így a műben a tanítás atyai gondoskodással kapcsolódik össze. – So verbindet das Werk Belehrung und väterliche Zuwendung.
79. A magyar irodalomtörténet számára nagy jelentőségű. – Für die ungarische Literaturgeschichte ist es von großer Bedeutung.
80. Az ország egyik első irodalmi művének tekintik. – Es gilt als eines der ersten literarischen Werke des Landes.
81. Igaz, latinul, nem pedig magyarul íródott. – Zwar ist es lateinisch, nicht ungarisch geschrieben.
82. Magyar földön és magyar célból keletkezett azonban. – Doch es entstand auf ungarischem Boden und für einen ungarischen Zweck.
83. Ezért a latin nyelvű magyar irodalomhoz tartozik. – Damit gehört es zur ungarischen Literatur in lateinischer Sprache.
84. Ez a latin nyelvű irodalom alkotja az irodalomtörténet első szakaszát. – Diese lateinische Literatur bildet den ersten Abschnitt der Literaturgeschichte.
85. A magyar nyelvű irodalom csak később jelenik meg mellette. – Erst später tritt die ungarischsprachige Literatur daneben.
86. Az Intelmek emellett fontos történelmi forrást is jelentenek. – Die Ermahnungen sind zudem eine wichtige geschichtliche Quelle.
87. Megmutatják a korai magyar királyság uralkodói eszményeit. – Sie zeigen die Vorstellungen des frühen ungarischen Königtums.
88. Felismerhető belőlük, hogyan képzelte el István az uralkodást. – Man erkennt daran, wie sich Stephan die Herrschaft dachte.
89. Így a műben összekapcsolódik az irodalom és a történelem. – So verbinden sich in dem Werk Literatur und Geschichte.
90. A mű eredeti példánya nem maradt fenn. – Das Original des Werks ist nicht erhalten geblieben.
91. A szöveget csak későbbi másolatok őrizték meg. – Der Text ist nur in späteren Abschriften überliefert.
92. Ezek a másolatok a későbbi középkorból származnak. – Diese Abschriften stammen aus dem späteren Mittelalter.
93. Segítségükkel rekonstruálható az eredeti szöveg. – Aus ihnen lässt sich der ursprüngliche Text erschließen.
94. Bizonyos bizonytalanságok ellenére tartalma jól ismert. – Trotz mancher Unsicherheit ist der Inhalt gut bekannt.
95. Az Intelmeket sokszor vizsgálták és fordították le. – Die Ermahnungen wurden vielfach untersucht und übersetzt.
96. A korai államvezetés tiszteletre méltó emlékének tekintik. – Sie gelten als ehrwürdiges Denkmal der frühen Staatskunst.
97. Megbecsültségük napjainkig fennmaradt. – Ihr Ansehen reicht bis in die Gegenwart.
98. Az államalapító örökségét látják bennük. – Man sieht in ihnen ein Vermächtnis des Staatsgründers.
99. Keletkezésük a magyar állam születésének idejére esik. – Ihre Entstehung fällt in die Geburtsstunde des ungarischen Staates.
100. Így két kezdetnél állnak: az irodalom és a királyság kezdeténél. – Damit stehen sie an einem doppelten Anfang, dem der Literatur und dem des Königreichs.
(aufklappen)magyar
1. A magyar irodalom legkorábbi művei közé tartoznak István király intelmei.
2. Latin címe „Libellus de institutione morum”.
3. Lefordítva körülbelül azt jelenti: „Könyvecske az erkölcsök neveléséről”.
4. A mű magyar címe „Intelmek”.
5. A király fiához, Imre herceghez szól.
6. Németül ezt a fiút Emmerichnek nevezik.
7. A mű latin nyelven íródott.
8. Ez megfelel kora szokásainak.
9. A latin volt az egyház és a műveltség nyelve.
10. Akkoriban minden jelentős szöveg latinul született.
11. Az Intelmek sem jelent kivételt.
12. A 11. század elején keletkeztek.
13. Keletkezési idejét általában e század második évtizedére teszik.
14. A pontosabb időpont nem határozható meg.
15. Annyi bizonyos, hogy a mű István király életében keletkezett.
16. I. István Magyarország első királya volt.
17. Magyarul Istvánnak hívják.
18. Körülbelül 1000-től 1038-ban bekövetkezett haláláig uralkodott.
19. Uralkodása alatt Magyarország keresztény királysággá vált.
20. A magyar állam megalapítójának tekintik.
21. Később az egyház szentté avatta.
22. Ezért nevezik Szent Istvánnak.
23. Fiát, Imrét szánták a trón örökösének.
24. Számára írták le az Intelmeket.
25. A fiatal herceget jövendő feladatára kellett felkészíteniük.
26. Imre azonban sohasem lépett trónra.
27. Már 1031-ben meghalt egy vadászbalesetben.
28. István király ezzel elveszítette egyetlen felnőtt fiát.
29. Később Imrét is szentté avatták.
30. Az Intelmek azonban műként fennmaradtak.
31. A szöveg szerzőjéről semmi biztosat nem tudunk.
32. A mű maga István király neve alatt maradt fenn.
33. A király egyes szám első személyben szól fiához.
34. Vitatott, hogy valóban maga István írta-e a szöveget.
35. A legtöbb kutató ezt valószínűtlennek tartja.
36. Valószínűleg egy művelt udvari egyházi személy írta.
37. Ez az egyházi személy jól ismerte a latin nyelvet és az egyházi műveltséget.
38. A király nevében és megbízásából írt.
39. Az ilyen eljárás teljesen szokásos volt a középkorban.
40. A király határozta meg a szándékot, a tudós pedig megformálta a szöveget.
41. Lehetséges, hogy ez a tudós külföldről származott.
42. Egyesek német vagy itáliai területről származó egyházi személyre gondolnak.
43. Biztos nevet azonban nem lehet megadni.
44. A szerző mindmáig ismeretlen maradt.
45. A szerzőség kérdésénél fontosabb a mű műfaja.
46. Az Intelmek a királytükör műfajához tartoznak.
47. A királytükör uralkodóknak szóló tanító mű.
48. Megmutatja a fejedelemnek, hogyan kell uralkodnia.
49. Tükörként a jó uralkodó képét mutatja elé.
50. Innen ered ennek a műfajnak a neve.
51. A királytükör széles körben elterjedt műfaj volt a középkorban.
52. Európa számos országában születtek ilyen írások.
53. A leendő királyt kötelességeiről tanították.
54. Többnyire világi és keresztény bölcsesség kapcsolódott össze bennük.
55. A magyar Intelmek is ezt a mintát követik.
56. Tanácsokat adnak a trónörökösnek jövendő uralkodásához.
57. Egyúttal keresztény életre intik.
58. Így egy egész Európára kiterjedő hagyományba illeszkednek.
59. Más országok hasonló művei szolgáltak mintául.
60. Különösen a Karoling-kori királytükrök gyakorolhattak rá hatást.
61. A mű átvette e műfaj bevált formáit.
62. Egyúttal Magyarország helyzetéhez igazította őket.
63. Magyarország akkoriban fiatal keresztény királyság volt.
64. Új hitét és államát még meg kellett szilárdítania.
65. Ez a sajátos helyzet tükröződik a szövegben.
66. Az Intelmek különálló fejezetekre tagolódnak.
67. Általában tíz ilyen fejezetet különböztetnek meg.
68. Minden fejezet egy meghatározott területtel foglalkozik.
69. Előttük rövid bevezetés áll.
70. Ebben az apa közvetlenül fiához fordul.
71. A mű nyelve emelkedett és ünnepélyes.
72. A latin műpróza szabályait követi.
73. Számos bibliai idézet díszíti a szöveget.
74. Mondások és bölcsességek is szövődnek bele.
75. Ez méltóságot és nyomatékot kölcsönöz a műnek.
76. Hangneme komoly és tanító jellegű.
77. Az apa tekintéllyel, de egyben aggodalommal is beszél.
78. Így a műben a tanítás atyai gondoskodással kapcsolódik össze.
79. A magyar irodalomtörténet számára nagy jelentőségű.
80. Az ország egyik első irodalmi művének tekintik.
81. Igaz, latinul, nem pedig magyarul íródott.
82. Magyar földön és magyar célból keletkezett azonban.
83. Ezért a latin nyelvű magyar irodalomhoz tartozik.
84. Ez a latin nyelvű irodalom alkotja az irodalomtörténet első szakaszát.
85. A magyar nyelvű irodalom csak később jelenik meg mellette.
86. Az Intelmek emellett fontos történelmi forrást is jelentenek.
87. Megmutatják a korai magyar királyság uralkodói eszményeit.
88. Felismerhető belőlük, hogyan képzelte el István az uralkodást.
89. Így a műben összekapcsolódik az irodalom és a történelem.
90. A mű eredeti példánya nem maradt fenn.
91. A szöveget csak későbbi másolatok őrizték meg.
92. Ezek a másolatok a későbbi középkorból származnak.
93. Segítségükkel rekonstruálható az eredeti szöveg.
94. Bizonyos bizonytalanságok ellenére tartalma jól ismert.
95. Az Intelmeket sokszor vizsgálták és fordították le.
96. A korai államvezetés tiszteletre méltó emlékének tekintik.
97. Megbecsültségük napjainkig fennmaradt.
98. Az államalapító örökségét látják bennük.
99. Keletkezésük a magyar állam születésének idejére esik.
100. Így két kezdetnél állnak: az irodalom és a királyság kezdeténél.
(aufklappen)német
1. Zu den frühesten Werken der ungarischen Literatur gehören die Ermahnungen König Stephans.
2. Ihr lateinischer Titel lautet „Libellus de institutione morum”.
3. Übersetzt bedeutet das etwa „Büchlein über die Erziehung der Sitten”.
4. Auf Ungarisch heißt das Werk „Intelmek” (Ermahnungen).
5. Es richtet sich an den Sohn des Königs, den Herzog Imre.
6. Auf Deutsch trägt dieser Sohn den Namen Emmerich.
7. Das Werk ist in lateinischer Sprache geschrieben.
8. Das entspricht der Gepflogenheit seiner Zeit.
9. Latein war die Sprache der Kirche und der Bildung.
10. Alle bedeutenden Texte entstanden damals auf Latein.
11. Die Ermahnungen bilden dabei keine Ausnahme.
12. Sie entstanden im frühen 11. Jahrhundert.
13. Als Entstehungszeit gilt etwa das zweite Jahrzehnt dieses Jahrhunderts.
14. Genauer lässt sich das Datum nicht bestimmen.
15. Sicher ist, dass das Werk zu Lebzeiten König Stephans entstand.
16. Stephan I. war der erste König Ungarns.
17. Auf Ungarisch heißt er István.
18. Er regierte von etwa 1000 bis zu seinem Tod im Jahr 1038.
19. Unter ihm wurde Ungarn zu einem christlichen Königreich.
20. Er gilt als Begründer des ungarischen Staates.
21. Später wurde er von der Kirche heiliggesprochen.
22. Deshalb nennt man ihn den heiligen Stephan.
23. Sein Sohn Imre war zur Nachfolge auf dem Thron bestimmt.
24. Für ihn wurden die Ermahnungen niedergeschrieben.
25. Sie sollten den jungen Herzog auf seine künftige Aufgabe vorbereiten.
26. Imre bestieg den Thron jedoch nie.
27. Er starb bereits im Jahr 1031 durch einen Unfall bei der Jagd.
28. Damit verlor König Stephan seinen einzigen erwachsenen Sohn.
29. Auch Imre wurde später heiliggesprochen.
30. Die Ermahnungen aber blieben als Werk erhalten.
31. Über den Verfasser des Textes ist nichts Sicheres bekannt.
32. Das Werk erscheint unter dem Namen König Stephans selbst.
33. In der Ich-Form spricht der König zu seinem Sohn.
34. Ob Stephan den Text wirklich selbst verfasste, ist umstritten.
35. Die meisten Forscher halten das für unwahrscheinlich.
36. Wahrscheinlich schrieb ihn ein gelehrter Geistlicher am Hof.
37. Dieser Geistliche beherrschte das Latein und die kirchliche Bildung.
38. Er schrieb im Namen und im Auftrag des Königs.
39. Solch ein Vorgehen war im Mittelalter durchaus üblich.
40. Der König gab die Absicht vor, der Gelehrte formte den Text.
41. Möglicherweise stammte dieser Gelehrte aus dem Ausland.
42. Manche vermuten einen Geistlichen aus dem deutschen oder italienischen Raum.
43. Ein sicherer Name lässt sich jedoch nicht nennen.
44. Der Verfasser bleibt bis heute unbekannt.
45. Wichtiger als die Verfasserfrage ist die Gattung des Werks.
46. Die Ermahnungen gehören zur Gattung des Fürstenspiegels.
47. Ein Fürstenspiegel ist eine Lehrschrift für Herrscher.
48. Er hält dem Fürsten vor Augen, wie er regieren soll.
49. Wie ein Spiegel zeigt er ihm das Bild des guten Herrschers.
50. Daher stammt der Name dieser Gattung.
51. Der Fürstenspiegel war im Mittelalter weit verbreitet.
52. In vielen Ländern Europas entstanden solche Schriften.
53. Sie belehrten den künftigen König über seine Pflichten.
54. Meist verband sich darin weltliche und christliche Weisheit.
55. Auch die ungarischen Ermahnungen folgen diesem Muster.
56. Sie geben dem Thronfolger Ratschläge für seine Regierung.
57. Zugleich ermahnen sie ihn zu einem christlichen Leben.
58. Damit stehen sie in einer gesamteuropäischen Tradition.
59. Als Vorbild dienten ähnliche Werke aus anderen Ländern.
60. Besonders karolingische Fürstenspiegel könnten Einfluss gehabt haben.
61. Das Werk übernahm bewährte Formen dieser Gattung.
62. Zugleich passte es sie an die Lage Ungarns an.
63. Ungarn war damals ein junges christliches Königreich.
64. Es musste seinen neuen Glauben und seinen Staat erst festigen.
65. Diese besondere Lage spiegelt sich im Text.
66. Die Ermahnungen sind in einzelne Kapitel gegliedert.
67. Man zählt gewöhnlich zehn solcher Kapitel.
68. Jedes Kapitel behandelt einen bestimmten Bereich.
69. Vorangestellt ist eine kurze Einleitung.
70. In ihr wendet sich der Vater unmittelbar an den Sohn.
71. Die Sprache des Werks ist gehoben und feierlich.
72. Sie folgt den Regeln der lateinischen Kunstprosa.
73. Zahlreiche Zitate aus der Bibel schmücken den Text.
74. Auch Sprüche und Sentenzen sind eingeflochten.
75. Das verleiht dem Werk Würde und Nachdruck.
76. Der Ton ist ernst und lehrhaft.
77. Der Vater spricht mit Autorität, aber auch mit Sorge.
78. So verbindet das Werk Belehrung und väterliche Zuwendung.
79. Für die ungarische Literaturgeschichte ist es von großer Bedeutung.
80. Es gilt als eines der ersten literarischen Werke des Landes.
81. Zwar ist es lateinisch, nicht ungarisch geschrieben.
82. Doch es entstand auf ungarischem Boden und für einen ungarischen Zweck.
83. Damit gehört es zur ungarischen Literatur in lateinischer Sprache.
84. Diese lateinische Literatur bildet den ersten Abschnitt der Literaturgeschichte.
85. Erst später tritt die ungarischsprachige Literatur daneben.
86. Die Ermahnungen sind zudem eine wichtige geschichtliche Quelle.
87. Sie zeigen die Vorstellungen des frühen ungarischen Königtums.
88. Man erkennt daran, wie sich Stephan die Herrschaft dachte.
89. So verbinden sich in dem Werk Literatur und Geschichte.
90. Das Original des Werks ist nicht erhalten geblieben.
91. Der Text ist nur in späteren Abschriften überliefert.
92. Diese Abschriften stammen aus dem späteren Mittelalter.
93. Aus ihnen lässt sich der ursprüngliche Text erschließen.
94. Trotz mancher Unsicherheit ist der Inhalt gut bekannt.
95. Die Ermahnungen wurden vielfach untersucht und übersetzt.
96. Sie gelten als ehrwürdiges Denkmal der frühen Staatskunst.
97. Ihr Ansehen reicht bis in die Gegenwart.
98. Man sieht in ihnen ein Vermächtnis des Staatsgründers.
99. Ihre Entstehung fällt in die Geburtsstunde des ungarischen Staates.
100. Damit stehen sie an einem doppelten Anfang, dem der Literatur und dem des Königreichs.