10.10 – Az éhbél és a csípőbél: a felszívó felület – Leerdarm und Krummdarm: die resorbierende Oberfläche
1. Az éhbél és a csípőbél alkotja a vékonybél nyombél utáni, mozgékony szakaszát. – Leerdarm und Krummdarm bilden den beweglichen Abschnitt des Dünndarms nach dem Zwölffingerdarm.
2. A két bélszakasz között nincs éles anatómiai határ, ezért fokozatosan mennek át egymásba. – Zwischen den beiden Darmabschnitten besteht keine scharfe anatomische Grenze, sodass sie allmählich ineinander übergehen.
3. Megközelítőleg a felső kétötödöt éhbélnek, az alsó háromötödöt pedig csípőbélnek nevezzük. – Ungefähr die oberen zwei Fünftel werden als Leerdarm und die unteren drei Fünftel als Krummdarm bezeichnet.
4. Mindkét bélszakasz kacsokat alkot, amelyek a közös bélfodor révén kapcsolódnak a hátsó hasfalhoz. – Beide Darmabschnitte bilden Schlingen, die über das gemeinsame Gekröse mit der hinteren Bauchwand verbunden sind.
5. A bélfodor ereket, nyirokereket és idegeket vezet a vékonybél falához. – Das Gekröse führt Blutgefäße, Lymphgefäße und Nerven zur Wand des Dünndarms.
6. Többnyire az éhbél kacsai a hasüreg bal felső, a csípőbéléi pedig a jobb alsó részében fekszenek. – Meist liegen die Schlingen des Leerdarms im linken Oberbauch und diejenigen des Krummdarms im rechten Unterbauch.
7. Az éhbél fala általában vastagabb, átmérője nagyobb, vérellátása pedig gazdagabb a csípőbélénél. – Die Wand des Leerdarms ist gewöhnlich dicker, sein Durchmesser größer und seine Blutversorgung reicher als beim Krummdarm.
8. Ezzel szemben a csípőbél fala vékonyabb, ürege szűkebb, bélfodra pedig több zsírszövetet tartalmaz. – Dagegen ist die Wand des Krummdarms dünner, sein Lumen enger und sein Gekröse fettreicher.
9. A táplálék lebontásának végső lépései és a tápanyagok felszívása főként ezen a területen történnek. – Die letzten Schritte der Nahrungszerlegung und die Aufnahme der Nährstoffe erfolgen hauptsächlich in diesem Bereich.
10. Ennek érdekében a nyálkahártya rendkívül nagy, többszörösen tagolt felszínt képez. – Zu diesem Zweck bildet die Schleimhaut eine außerordentlich große, mehrfach gegliederte Oberfläche.
11. Már a nyálkahártya és a nyálkahártya alatti réteg körkörös redői is jelentősen növelik a belső felületet. – Bereits die Ringfalten aus Schleimhaut und Unterschleimhaut vergrößern die innere Oberfläche erheblich.
12. Különösen magasak és sűrűek ezek a redők az éhbél kezdeti szakaszán. – Besonders hoch und dicht stehen diese Falten im Anfangsbereich des Leerdarms.
13. A csípőbél irányában haladva fokozatosan alacsonyabbá és ritkábbá válnak, majd részben eltűnnek. – Zum Krummdarm hin werden sie allmählich niedriger und seltener, bevor sie teilweise verschwinden.
14. A redők felszínét számtalan bélboholy borítja, amelyek a nyálkahártyát bársonyossá teszik. – Die Oberfläche der Falten ist von zahlreichen Darmzotten bedeckt, die der Schleimhaut ein samtartiges Aussehen verleihen.
15. Az éhbélben a bolyhok többnyire hosszabbak és karcsúbbak, míg a csípőbélben alacsonyabbak és ritkábbak. – Im Leerdarm sind die Zotten meist länger und schlanker, während sie im Krummdarm niedriger und seltener sind.
16. Mikroszkopikus szinten a hámsejtek felszínén található mikrobolyhok tovább sokszorozzák a felszívó felületet. – Auf mikroskopischer Ebene vervielfachen die Mikrovilli auf den Epithelzellen die Resorptionsfläche zusätzlich.
17. A redők, a bolyhok és a mikrobolyhok együttesen igen hatékony felszínnövelő rendszert alkotnak. – Falten, Zotten und Mikrovilli bilden gemeinsam ein äußerst wirksames System zur Oberflächenvergrößerung.
18. A bolyhok közötti mélyedésekbe csőszerű bélmirigyek nyílnak, amelyek folyamatosan új hámsejteket képeznek. – In die Vertiefungen zwischen den Zotten münden schlauchförmige Darmdrüsen, die fortlaufend neue Epithelzellen bilden.
19. Közvetlenül a vékony hám alatt sűrű vérér- és nyirokérhálózat fogadja be a felszívott anyagokat. – Unmittelbar unter dem dünnen Epithel nimmt ein dichtes Blut- und Lymphgefäßnetz die resorbierten Stoffe auf.
20. Míg a legtöbb vízben oldódó tápanyag a vérbe jut, a nagyobb zsírrészecskék elsősorban a nyirokerekbe kerülnek. – Während die meisten wasserlöslichen Nährstoffe ins Blut gelangen, treten größere Fettpartikel vorwiegend in die Lymphgefäße ein.
21. A csípőbél nyálkahártyájában különösen sok összefüggő nyiroktüsző található, amelyek a helyi immunvédelemhez tartoznak. – In der Schleimhaut des Krummdarms liegen besonders viele zusammenhängende Lymphfollikel, die der örtlichen Immunabwehr dienen.
22. Így az éhbél és a csípőbél felszíne egyszerre biztosítja a hatékony felszívást, a gyors anyagszállítást és a béltartalom ellenőrzését. – Somit gewährleistet die Oberfläche von Leer- und Krummdarm zugleich eine wirksame Resorption, einen schnellen Stofftransport und die Kontrolle des Darminhalts.
(aufklappen)magyar
1. Az éhbél és a csípőbél alkotja a vékonybél nyombél utáni, mozgékony szakaszát.
2. A két bélszakasz között nincs éles anatómiai határ, ezért fokozatosan mennek át egymásba.
3. Megközelítőleg a felső kétötödöt éhbélnek, az alsó háromötödöt pedig csípőbélnek nevezzük.
4. Mindkét bélszakasz kacsokat alkot, amelyek a közös bélfodor révén kapcsolódnak a hátsó hasfalhoz.
5. A bélfodor ereket, nyirokereket és idegeket vezet a vékonybél falához.
6. Többnyire az éhbél kacsai a hasüreg bal felső, a csípőbéléi pedig a jobb alsó részében fekszenek.
7. Az éhbél fala általában vastagabb, átmérője nagyobb, vérellátása pedig gazdagabb a csípőbélénél.
8. Ezzel szemben a csípőbél fala vékonyabb, ürege szűkebb, bélfodra pedig több zsírszövetet tartalmaz.
9. A táplálék lebontásának végső lépései és a tápanyagok felszívása főként ezen a területen történnek.
10. Ennek érdekében a nyálkahártya rendkívül nagy, többszörösen tagolt felszínt képez.
11. Már a nyálkahártya és a nyálkahártya alatti réteg körkörös redői is jelentősen növelik a belső felületet.
12. Különösen magasak és sűrűek ezek a redők az éhbél kezdeti szakaszán.
13. A csípőbél irányában haladva fokozatosan alacsonyabbá és ritkábbá válnak, majd részben eltűnnek.
14. A redők felszínét számtalan bélboholy borítja, amelyek a nyálkahártyát bársonyossá teszik.
15. Az éhbélben a bolyhok többnyire hosszabbak és karcsúbbak, míg a csípőbélben alacsonyabbak és ritkábbak.
16. Mikroszkopikus szinten a hámsejtek felszínén található mikrobolyhok tovább sokszorozzák a felszívó felületet.
17. A redők, a bolyhok és a mikrobolyhok együttesen igen hatékony felszínnövelő rendszert alkotnak.
18. A bolyhok közötti mélyedésekbe csőszerű bélmirigyek nyílnak, amelyek folyamatosan új hámsejteket képeznek.
19. Közvetlenül a vékony hám alatt sűrű vérér- és nyirokérhálózat fogadja be a felszívott anyagokat.
20. Míg a legtöbb vízben oldódó tápanyag a vérbe jut, a nagyobb zsírrészecskék elsősorban a nyirokerekbe kerülnek.
21. A csípőbél nyálkahártyájában különösen sok összefüggő nyiroktüsző található, amelyek a helyi immunvédelemhez tartoznak.
22. Így az éhbél és a csípőbél felszíne egyszerre biztosítja a hatékony felszívást, a gyors anyagszállítást és a béltartalom ellenőrzését.
(aufklappen)német
1. Leerdarm und Krummdarm bilden den beweglichen Abschnitt des Dünndarms nach dem Zwölffingerdarm.
2. Zwischen den beiden Darmabschnitten besteht keine scharfe anatomische Grenze, sodass sie allmählich ineinander übergehen.
3. Ungefähr die oberen zwei Fünftel werden als Leerdarm und die unteren drei Fünftel als Krummdarm bezeichnet.
4. Beide Darmabschnitte bilden Schlingen, die über das gemeinsame Gekröse mit der hinteren Bauchwand verbunden sind.
5. Das Gekröse führt Blutgefäße, Lymphgefäße und Nerven zur Wand des Dünndarms.
6. Meist liegen die Schlingen des Leerdarms im linken Oberbauch und diejenigen des Krummdarms im rechten Unterbauch.
7. Die Wand des Leerdarms ist gewöhnlich dicker, sein Durchmesser größer und seine Blutversorgung reicher als beim Krummdarm.
8. Dagegen ist die Wand des Krummdarms dünner, sein Lumen enger und sein Gekröse fettreicher.
9. Die letzten Schritte der Nahrungszerlegung und die Aufnahme der Nährstoffe erfolgen hauptsächlich in diesem Bereich.
10. Zu diesem Zweck bildet die Schleimhaut eine außerordentlich große, mehrfach gegliederte Oberfläche.
11. Bereits die Ringfalten aus Schleimhaut und Unterschleimhaut vergrößern die innere Oberfläche erheblich.
12. Besonders hoch und dicht stehen diese Falten im Anfangsbereich des Leerdarms.
13. Zum Krummdarm hin werden sie allmählich niedriger und seltener, bevor sie teilweise verschwinden.
14. Die Oberfläche der Falten ist von zahlreichen Darmzotten bedeckt, die der Schleimhaut ein samtartiges Aussehen verleihen.
15. Im Leerdarm sind die Zotten meist länger und schlanker, während sie im Krummdarm niedriger und seltener sind.
16. Auf mikroskopischer Ebene vervielfachen die Mikrovilli auf den Epithelzellen die Resorptionsfläche zusätzlich.
17. Falten, Zotten und Mikrovilli bilden gemeinsam ein äußerst wirksames System zur Oberflächenvergrößerung.
18. In die Vertiefungen zwischen den Zotten münden schlauchförmige Darmdrüsen, die fortlaufend neue Epithelzellen bilden.
19. Unmittelbar unter dem dünnen Epithel nimmt ein dichtes Blut- und Lymphgefäßnetz die resorbierten Stoffe auf.
20. Während die meisten wasserlöslichen Nährstoffe ins Blut gelangen, treten größere Fettpartikel vorwiegend in die Lymphgefäße ein.
21. In der Schleimhaut des Krummdarms liegen besonders viele zusammenhängende Lymphfollikel, die der örtlichen Immunabwehr dienen.
22. Somit gewährleistet die Oberfläche von Leer- und Krummdarm zugleich eine wirksame Resorption, einen schnellen Stofftransport und die Kontrolle des Darminhalts.