I. RÉSZ: TÁJÉKOZÓDÁS – TEIL I: ORIENTIERUNG

1 – A szervrendszerek áttekintése – Übersicht über die Organsysteme

1.1 – Az emberi test első pillantásra – Der menschliche Körper auf den ersten Blick

1.2 – Sejt, szövet, szerv, szervrendszer – Zelle, Gewebe, Organ, Organsystem

1.3 – A mozgás szervrendszere: passzív és aktív rész – Passiver und aktiver Bewegungsapparat

1.4 – A bőr mint határfelület – Die Haut als Grenzfläche

1.5 – A vérkeringés két köre – Die beiden Kreisläufe des Blutes

1.6 – A vér és a szervezet védekezése – Blut und Immunabwehr

1.7 – A gázcsere szervei – Die Organe des Gasaustausches

1.8 – Az emésztés útja a szájtól a végbélig – Der Verdauungsweg von der Mundhöhle bis zum Mastdarm

1.9 – A kiválasztás és a vízháztartás – Ausscheidung und Wasserhaushalt

1.10 – A szaporodás szervei – Die Organe der Fortpflanzung

1.11 – A hormonális szabályozás – Die hormonelle Steuerung

1.12 – Az idegrendszer mint irányítóközpont – Das Nervensystem als Steuerzentrale

1.13 – Az érzékszervek és a környezet érzékelése – Sinnesorgane und Wahrnehmung der Umwelt

1.14 – Az egyedfejlődés vázlata – Grundzüge der Individualentwicklung

II. RÉSZ: RENDSZERES ANATÓMIA – TEIL II: SYSTEMATISCHE ANATOMIE

2 – Bevezetés az anatómiába és az orvosi szaknyelvbe – Einführung in die Anatomie und die medizinische Fachsprache

2.1 – Az anatómia tárgya, módszerei és részterületei – Gegenstand, Methoden und Teilgebiete der Anatomie

2.2 – A norma fogalma és a variabilitás – Der Normbegriff und die Variabilität

2.3 – A szervezet hierarchikus felépítése – Der hierarchische Aufbau des Organismus

2.4 – Tengelyek, síkok, irány- és helymeghatározások – Achsen, Ebenen sowie Richtungs- und Lagebezeichnungen

2.4.1 – Az anatómiai alaphelyzet, a tengelyek és a fősíkok – Die anatomische Grundstellung, die Achsen und die Hauptebenen

2.4.2 – Irány- és helymeghatározó szakkifejezések – Richtungs- und Lagebezeichnungen

2.4.3 – A mozgások megnevezése az ízületekben – Die Bezeichnung der Bewegungen in den Gelenken

2.5 – A testtájak rendszere – Das System der Körperregionen

2.5.1 – A fej és a nyak tájékai – Die Regionen von Kopf und Hals

2.5.2 – A törzs tájékai: mellkas, has, hát, medence – Die Regionen des Rumpfes: Brust, Bauch, Rücken, Becken

2.5.3 – A végtagok tájékai – Die Regionen der Gliedmaßen

2.6 – A testüregek és savós hártyáik – Die Körperhöhlen und ihre serösen Häute

2.7 – A latin és görög eredetű szakszókincs felépítése – Der Aufbau des lateinisch-griechischen Fachwortschatzes

2.7.1 – Szótövek, előtagok és utótagok – Wortstämme, Präfixe und Suffixe

2.7.2 – A latin szakkifejezések ragozása és a jelzős szerkezetek – Deklination und Fügung der lateinischen Fachausdrücke

2.7.3 – Eponimák, rövidítések és a Terminologia Anatomica – Eponyme, Abkürzungen und die Terminologia Anatomica

2.8 – Képalkotó eljárások és a metszeti szemlélet – Bildgebende Verfahren und das Denken in Schnittebenen

2.8.1 – Röntgenfelvétel és számítógépes rétegvizsgálat – Röntgenaufnahme und Computertomographie

2.8.2 – Mágneses rezonanciás képalkotás és ultrahang – Magnetresonanztomographie und Ultraschall

2.8.3 – Gondolkodás metszetekben: a képek olvasása – Denken in Schnittebenen: das Lesen der Bilder

3 – A sejt és a szövetek: citológia és szövettan – Zelle und Gewebe: Zytologie und Histologie

3.1 – A sejt általános felépítése – Der allgemeine Bau der Zelle

3.2 – A sejthártya szerkezete és felszíni képletei – Bau der Zellmembran és ihre Oberflächendifferenzierungen

3.2.1 – A folyékony mozaik: lipidek és fehérjék – Das Flüssig-Mosaik: Lipide und Proteine

3.2.2 – Anyagszállítás a membránon át – Der Stofftransport durch die Membran

3.2.3 – Mikrobolyhok, csillók és ostor – Mikrovilli, Kinozilien und Geißel

3.3 – A sejtszervecskék és feladataik – Die Zellorganellen und ihre Aufgaben

3.3.1 – Az endoplazmás hálózat és a Golgi-készülék – Endoplasmatisches Retikulum und Golgi-Apparat

3.3.2 – Lizoszómák, peroxiszómák és a sejt lebontórendszere – Lysosomen, Peroxisomen und das Abbausystem der Zelle

3.3.3 – A mitokondrium mint erőmű – Das Mitochondrium als Kraftwerk

3.3.4 – A sejtváz és a sejt mozgása – Das Zytoskelett und die Beweglichkeit der Zelle

3.3.5 – Zárványok és a sejt raktárai – Einschlüsse und Speicher der Zelle

3.4 – A sejtmag és az örökítőanyag szerveződése – Zellkern und Organisation des Erbmaterials

3.4.1 – A maghártya, a magvacska és a magplazma – Kernhülle, Nukleolus und Karyoplasma

3.4.2 – Kromatin, kromoszómák és a kariotípus – Chromatin, Chromosomen und Karyotyp

3.4.3 – Az átírástól a fehérjéig – Vom Ablesen der Gene bis zum Protein

3.5 – A sejtciklus és a sejtosztódás – Zellzyklus und Zellteilung

3.5.1 – A sejtciklus szakaszai és ellenőrzőpontjai – Die Phasen des Zellzyklus und seine Kontrollpunkte

3.5.2 – A mitózis lefolyása – Der Ablauf der Mitose

3.5.3 – A meiózis és a csírasejtek – Die Meiose und die Keimzellen

3.5.4 – Sejtöregedés, sejthalál és daganatos elfajulás – Zellalterung, Zelltod und Entartung

3.6 – A sejtek közötti kapcsolatok – Die Zellverbindungen

3.7 – A hámszövet típusai és a mirigyek – Epitheltypen und Drüsen

3.7.1 – A hámsejtek polaritása és a bazális membrán – Die Polarität der Epithelzellen und die Basalmembran

3.7.2 – Fedőhámok: egyrétegű és többrétegű formák – Oberflächenepithelien: einschichtige und mehrschichtige Formen

3.7.3 – A külső elválasztású mirigyek – Die exokrinen Drüsen

3.7.4 – A belső elválasztású mirigyek és a hámeredetű érzékhám – Die endokrinen Drüsen und das Sinnesepithel

3.8 – A kötőszövet sejtjei és rostjai – Zellen und Fasern des Bindegewebes

3.8.1 – A sejtközötti állomány: rostok és alapállomány – Die Interzellularsubstanz: Fasern und Grundsubstanz

3.8.2 – A kötőszövet helyben lakó és vándorsejtjei – Ortsständige und mobile Zellen des Bindegewebes

3.8.3 – A kötőszövet formái: lazától a feszesig – Die Formen des Bindegewebes: von locker bis straff

3.8.4 – A zsírszövet és a retikuláris szövet – Fettgewebe und retikuläres Gewebe

3.9 – A támasztószövetek: porc és csont – Die Stützgewebe: Knorpel und Knochen

3.9.1 – A porcszövet három típusa – Die drei Typen des Knorpelgewebes

3.9.2 – A csontszövet felépítése: lemezes és fonatos csont – Der Bau des Knochengewebes: Lamellen- und Geflechtknochen

3.9.3 – A csontsejtek és a csont átépülése – Die Knochenzellen und der Knochenumbau

3.9.4 – A csontosodás két útja – Die beiden Wege der Knochenbildung

3.10 – Az izomszövet három formája – Die drei Formen des Muskelgewebes

3.10.1 – A harántcsíkolt vázizom finomszerkezete – Der Feinbau der quergestreiften Skelettmuskulatur

3.10.2 – A szívizomszövet – Das Herzmuskelgewebe

3.10.3 – A simaizomszövet – Die glatte Muskulatur

3.10.4 – Az izom-összehúzódás molekuláris alapjai – Die molekularen Grundlagen der Kontraktion

3.11 – Az idegszövet: neuronok és gliasejtek – Nervengewebe: Neurone und Gliazellen

3.11.1 – Az idegsejt felépítése és típusai – Bau und Typen der Nervenzelle

3.11.2 – A velőshüvely és az idegrostok – Markscheide und Nervenfasern

3.11.3 – A szinapszis szerkezete és működése – Bau und Funktion der Synapse

3.11.4 – A gliasejtek fajtái és feladataik – Arten und Aufgaben der Gliazellen

4 – A csontrendszer és a csontösszeköttetések – Skelettsystem und Knochenverbindungen

4.1 – A csont mint szerv: felépítés és anyagcsere – Der Knochen als Organ: Bau und Stoffwechsel

4.1.1 – A csont makroszkópos felépítése: tömör és szivacsos állomány – Der makroskopische Bau: Kompakta und Spongiosa

4.1.2 – A csonthártya, a csontvelő és a csont erei – Knochenhaut, Knochenmark und Gefäßversorgung

4.1.3 – A csont mint ásványianyag-raktár – Der Knochen als Mineralspeicher

4.2 – A csontosodás formái és a hosszanti növekedés – Ossifikationsformen und Längenwachstum

4.2.1 – Kötőszövetes és porcos csontosodás – Desmale und chondrale Ossifikation

4.2.2 – A növekedési porc és a hosszanti növekedés – Die Wachstumsfuge und das Längenwachstum

4.2.3 – A csontkor, a csontosodási magvak és a növekedés zavarai – Knochenalter, Knochenkerne und Wachstumsstörungen

4.3 – A csontok alaki osztályozása – Die Einteilung der Knochen nach ihrer Form

4.4 – A folyamatos és a megszakított összeköttetések – Kontinuierliche und diskontinuierliche Verbindungen

4.5 – Az ízület általános felépítése és típusai – Allgemeiner Bau und Typen der Gelenke

4.5.1 – Az ízületi felszínek, a tok és az ízületi üreg – Gelenkflächen, Kapsel und Gelenkhöhle

4.5.2 – Kiegészítő képletek: porckorong, ajak, szalagok – Hilfseinrichtungen: Disci, Menisci, Labrum und Bänder

4.5.3 – Az ízületek osztályozása tengelyek és forma szerint – Die Einteilung der Gelenke nach Achsen und Form

4.6 – A gerincoszlop szakaszai és a csigolya alaptípusa – Abschnitte der Wirbelsäule und der Grundtyp des Wirbels

4.6.1 – A csigolya alaptípusa és a gerincoszlop görbületei – Der Grundtyp des Wirbels und die Krümmungen der Wirbelsäule

4.6.2 – A nyaki és a háti csigolyák sajátosságai – Besonderheiten der Hals- und Brustwirbel

4.6.3 – Az ágyéki csigolyák, a keresztcsont és a farokcsont – Lendenwirbel, Kreuzbein und Steißbein

4.7 – A gerincoszlop összeköttetései és a porckorong – Verbindungen der Wirbelsäule und die Bandscheibe

4.7.1 – A porckorong felépítése és terhelése – Bau und Belastung der Bandscheibe

4.7.2 – A kisízületek és a gerinc szalagrendszere – Die Wirbelgelenke und der Bandapparat

4.7.3 – A fej-nyak átmenet ízületei – Die Gelenke des Kopfgelenkbereichs

4.8 – A mellkas csontjai és ízületei – Knochen und Gelenke des Brustkorbs

4.9 – Az agykoponya – Der Hirnschädel

4.9.1 – A koponyatető csontjai és a varratok – Die Knochen des Schädeldachs und die Nähte

4.9.2 – A halántékcsont és a nyakszirtcsont – Schläfenbein und Hinterhauptsbein

4.9.3 – Az ékcsont és a rostacsont – Keilbein und Siebbein

4.10 – Az arckoponya és az állkapocsízület – Gesichtsschädel und Kiefergelenk

4.10.1 – A felső állcsont és a szomszédos arccsontok – Oberkiefer und benachbarte Gesichtsknochen

4.10.2 – Az orrüreg csontos váza és az orrmelléküregek – Das knöcherne Gerüst der Nasenhöhle und die Nasennebenhöhlen

4.10.3 – Az alsó állcsont és az állkapocsízület – Unterkiefer und Kiefergelenk

4.11 – A koponyaalap nyílásai – Die Öffnungen der Schädelbasis

4.12 – A vállöv csontjai és ízületei – Knochen und Gelenke des Schultergürtels

4.12.1 – A kulcscsont és a lapocka – Schlüsselbein und Schulterblatt

4.12.2 – A vállöv ízületei és a vállízület – Die Gelenke des Schultergürtels und das Schultergelenk

4.13 – A felkar, az alkar és a kéz csontjai – Knochen von Oberarm, Unterarm und Hand

4.13.1 – A felkarcsont – Der Oberarmknochen

4.13.2 – Az orsócsont és a singcsont – Speiche und Elle

4.13.3 – A kéztő, a kézközép és az ujjak csontjai – Handwurzel, Mittelhand und Finger

4.14 – A könyök- és a csuklóízület – Ellenbogen- und Handgelenk

4.14.1 – A könyökízület három részízülete – Die drei Teilgelenke des Ellenbogengelenks

4.14.2 – Az alkar forgása: a két radioulnaris ízület – Die Umwendbewegung: die beiden Radioulnargelenke

4.14.3 – A csukló és a kéz ízületei – Handgelenk und Gelenke der Hand

4.15 – A medenceöv és a medence mint egész – Beckengürtel und Becken als Ganzes

4.15.1 – A medencecsont három része – Die drei Teile des Hüftbeins

4.15.2 – A keresztcsont-csípőcsonti ízület és a szeméremcsonti összeköttetés – Kreuzbein-Darmbein-Gelenk und Schambeinfuge

4.15.3 – A kis és a nagy medence, nemi különbségek – Kleines und großes Becken, Geschlechtsunterschiede

4.16 – A comb, a lábszár és a láb csontjai – Knochen von Oberschenkel, Unterschenkel und Fuß

4.16.1 – A combcsont és a térdkalács – Oberschenkelknochen und Kniescheibe

4.16.2 – A sípcsont és a szárkapocscsont – Schienbein und Wadenbein

4.16.3 – A lábtő, a lábközép és a lábujjak csontjai – Fußwurzel, Mittelfuß und Zehen

4.16.4 – A láb boltozatai – Die Fußgewölbe

4.17 – A csípő-, a térd- és a bokaízület – Hüft-, Knie- und Sprunggelenk

4.17.1 – A csípőízület felépítése és biztosítása – Bau und Sicherung des Hüftgelenks

4.17.2 – A térdízület: meniszkuszok és szalagok – Das Kniegelenk: Menisken und Bänder

4.17.3 – A felső és az alsó ugróízület – Oberes und unteres Sprunggelenk

4.17.4 – A láb ízületei és szalagjai – Die Gelenke und Bänder des Fußes

5 – Az izomrendszer – Das Muskelsystem

5.1 – A vázizom mint szerv: felépítés és szerkezet – Der Skelettmuskel als Organ

5.1.1 – Az izomhas, a rostkötegek és a burkok – Muskelbauch, Faserbündel und Hüllen

5.1.2 – Vörös és fehér rostok, az izom erei és idegei – Rote und weiße Fasern, Gefäße und Nerven des Muskels

5.1.3 – Az izomorsó és az ínorsó: az izom érzékszervei – Muskelspindel und Sehnenorgan: die Sinnesorgane des Muskels

5.2 – Az izmok alaki típusai és rostlefutásuk – Muskelformen und Faserverlauf

5.3 – Az izmok segédszervei: pólya, ín, nyálkatömlő – Faszie, Sehne und Schleimbeutel

5.4 – Eredés, tapadás és az emelőrendszerek – Ursprung, Ansatz und Hebelsysteme

5.4.1 – Eredés és tapadás: a punctum fixum és a punctum mobile – Ursprung und Ansatz: Punctum fixum und Punctum mobile

5.4.2 – Hajlítók és feszítők, közelítők és távolítók – Beuger und Strecker, Adduktoren und Abduktoren

5.4.3 – Forgatás, befelé és kifelé fordítás – Rotation, Pronation und Supination

5.4.4 – Agonista, antagonista, szinergista és az emelőelv – Agonist, Antagonist, Synergist und das Hebelprinzip

5.5 – A mimikai izmok – Die mimische Muskulatur

5.6 – A rágóizmok – Die Kaumuskulatur

5.7 – A nyak felületes és mély izmai – Oberflächliche und tiefe Halsmuskulatur

5.8 – A hát felületes izmai – Die oberflächliche Rückenmuskulatur

5.8.1 – A vállövhöz húzódó lapos izmok – Die flachen Muskeln zum Schultergürtel

5.8.2 – A bordákhoz húzódó réteg és a lapocka rögzítői – Die Schicht zu den Rippen und die Fixatoren des Schulterblattes

5.9 – A hát mély, autochton izomzata – Die autochthone Rückenmuskulatur

5.9.1 – A gerinc mellett futó oldalsó és mediális pálya – Lateraler und medialer Trakt

5.9.2 – A mély izomzat feladata: tartás és kiegyenesítés – Aufgabe der Tiefenmuskulatur: Haltung und Aufrichtung

5.10 – A mellkas izmai és a bordaközti izmok – Brustmuskulatur und Zwischenrippenmuskeln

5.10.1 – A felszínes mellizmok és működésük – Die oberflächlichen Brustmuskeln und ihre Wirkung

5.10.2 – A bordaközti izmok és a légzés segédizmai – Zwischenrippenmuskeln und Atemhilfsmuskeln

5.11 – A rekeszizom – Das Zwerchfell

5.12 – A hasfal izmai és a lágyékcsatorna – Bauchwandmuskulatur und Leistenkanal

5.12.1 – Az egyenes és a ferde hasizmok, a haránt hasizom – Gerade, schräge und quere Bauchmuskeln

5.12.2 – A rectushüvely és a hasfal rétegei – Rektusscheide und Schichten der Bauchwand

5.12.3 – A lágyékcsatorna és a hasprés – Leistenkanal und Bauchpresse

5.13 – A medencefenék és a gát izmai – Beckenboden- und Dammmuskulatur

5.14 – A váll és a felkar izmai – Muskeln von Schulter und Oberarm

5.14.1 – A deltaizom és a rotátorköpeny – Deltamuskel und Rotatorenmanschette

5.14.2 – A felkar hajlítói és feszítői – Beuger und Strecker des Oberarms

5.15 – Az alkar és a kéz izmai – Muskeln von Unterarm und Hand

5.15.1 – A hajlító és a feszítő oldal mint működési egység – Beuge- und Streckseite als Funktionseinheit

5.15.2 – A befelé és kifelé fordítás izmai – Die Muskeln für Pronation und Supination

5.16 – A csípő és a comb izmai – Muskeln von Hüfte und Oberschenkel

5.16.1 – A csípőhajlítók és a farizmok – Hüftbeuger und Gesäßmuskeln

5.16.2 – A comb feszítői, hajlítói és közelítői – Strecker, Beuger und Adduktoren des Oberschenkels

5.17 – A lábszár izomcsoportjai – Die Muskelgruppen des Unterschenkels

5.17.1 – A vádli izmai és a lábfej talpi hajlítása – Die Wadenmuskeln und die Plantarflexion

5.17.2 – Az elülső és az oldalsó csoport, a láb emelése – Vordere und seitliche Gruppe, das Heben des Fußes

6 – A bőr és függelékei – Die Haut und ihre Anhangsgebilde

6.1 – A hám rétegei és a szarusodás – Die Epidermisschichten und die Verhornung

6.1.1 – A hám öt rétege a mélytől a felszínig – Die fünf Schichten der Epidermis von der Tiefe zur Oberfläche

6.1.2 – A szarusodás folyamata és a bőr gátfunkciója – Der Vorgang der Verhornung und die Barrierefunktion

6.1.3 – A hám nem szarusodó sejtjei: Langerhans- és Merkel-sejtek – Die nicht verhornenden Zellen der Epidermis: Langerhans- und Merkel-Zellen

6.2 – Az irha és a bőr mechanikai tulajdonságai – Lederhaut und mechanische Eigenschaften der Haut

6.2.1 – A szemölcsös és a hálózatos réteg – Stratum papillare und Stratum reticulare

6.2.2 – Feszülési vonalak, bőrredők és a bőrléc-rendszer – Spaltlinien, Hautfalten und das Leistenhautsystem

6.3 – A bőralja és a zsírszövet elrendeződése – Unterhaut und Verteilung des Fettgewebes

6.4 – A bőr festékanyaga és a színének kialakulása – Das Pigment der Haut und die Entstehung der Hautfarbe

6.5 – A szőr felépítése és növekedési ciklusa – Bau und Wachstumszyklus des Haares

6.5.1 – A szőrszál és a szőrtüsző felépítése – Der Bau von Haarschaft und Haarfollikel

6.5.2 – A szőrnövekedés ciklusa és a szőrzet típusai – Der Haarzyklus und die Haartypen

6.5.3 – A szőrmerevítő izom és a szőrtüsző kísérő képletei – Der Haaraufrichtemuskel und die Begleitstrukturen des Follikels

6.6 – A köröm – Der Nagel

6.7 – A verejték- és a faggyúmirigyek – Schweiß- und Talgdrüsen

6.7.1 – A verejtékmirigyek két típusa és a hőleadás – Die beiden Typen der Schweißdrüsen und die Wärmeabgabe

6.7.2 – A faggyúmirigyek és a bőr savköpenye – Die Talgdrüsen und der Säureschutzmantel

6.8 – A bőr érhálózata és idegvégződései – Gefäßnetz und Nervenendigungen der Haut

6.8.1 – A bőr két érfonata és a hőszabályozás – Die beiden Gefäßgeflechte der Haut und die Wärmeregulation

6.8.2 – Szabad és testecskés idegvégződések – Freie und korpuskuläre Nervenendigungen

6.9 – A bőr mint szerv: feladatok és sebgyógyulás – Die Haut als Organ: Aufgaben und Wundheilung

6.10 – Az emlő felépítése – Der Bau der Brustdrüse

6.10.1 – A tejmirigy felépítése és a bimbóudvar – Bau der Milchdrüse und Warzenhof

6.10.2 – Az emlő fejlődése és változásai az élet során – Entwicklung und Wandel der Brustdrüse im Lauf des Lebens

7 – A szív és a keringési rendszer – Herz und Kreislaufsystem

7.1 – A vérkeringés általános terve – Der allgemeine Bauplan des Kreislaufs

7.1.1 – A kis és a nagy vérkör – Lungenkreislauf und Körperkreislauf

7.1.2 – Nyomásviszonyok, ellenállás és a keringés két szivattyúja – Druckverhältnisse, Widerstand und die beiden Pumpen des Kreislaufs

7.1.3 – Párhuzamos és sorba kapcsolt érpályák, csodahálózatok – Parallel- und Serienschaltung, Wundernetze

7.2 – A szív helyzete, vetületei és külső alakja – Lage, Projektion und äußere Form des Herzens

7.3 – A pitvarok és a kamrák belső felszíne – Die Innenfläche von Vorhöfen und Kammern

7.3.1 – A jobb pitvar és a jobb kamra – Rechter Vorhof und rechte Kammer

7.3.2 – A bal pitvar és a bal kamra – Linker Vorhof und linke Kammer

7.4 – A billentyűk és a szív rostos váza – Die Herzklappen und das Herzskelett

7.4.1 – A vitorlás billentyűk és a papilláris izmok – Die Segelklappen und die Papillarmuskeln

7.4.2 – A félhold alakú billentyűk – Die Taschenklappen

7.4.3 – A rostos váz és a billentyűk vetülete a mellkasfalon – Das Herzskelett und die Projektion der Klappen auf die Brustwand

7.5 – A szívfal rétegei és a szívburok – Wandschichten des Herzens und Herzbeutel

7.6 – Az ingerképző és ingervezető rendszer – Das Erregungsbildungs- und Erregungsleitungssystem

7.6.1 – A szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó – Sinusknoten und Atrioventrikularknoten

7.6.2 – A His-köteg, a szárak és a Purkinje-rostok – His-Bündel, Kammerschenkel und Purkinje-Fasern

7.7 – A szív saját erei és beidegzése – Eigengefäße und Innervation des Herzens

7.7.1 – A koszorúerek lefutása és ellátási területei – Verlauf und Versorgungsgebiete der Koronararterien

7.7.2 – A szív vénái és nyirokelvezetése – Venen und Lymphabfluss des Herzens

7.7.3 – A szív vegetatív beidegzése – Die vegetative Innervation des Herzens

7.8 – Az artériák, a vénák és a hajszálerek falszerkezete – Wandbau von Arterien, Venen und Kapillaren

7.8.1 – Az érfal három rétege és az artériák két típusa – Die drei Wandschichten und die beiden Arterientypen

7.8.2 – Az arteriolák, a hajszálerek és a vénulák – Arteriolen, Kapillaren und Venolen

7.8.3 – A vénák fala és a vér visszaáramlása – Venenwand und venöser Rückstrom

7.9 – Az aorta és ágai – Die Aorta und ihre Äste

7.9.1 – Az aortaív és ágai – Der Aortenbogen und seine Äste

7.9.2 – A mellkasi aorta ágai – Die Äste der Brustaorta

7.9.3 – A hasi aorta páros és páratlan ágai – Paarige und unpaare Äste der Bauchaorta

7.10 – A fej és a nyak artériái – Die Arterien von Kopf und Hals

7.10.1 – A közös és a külső fejverőér – Gemeinsame und äußere Kopfschlagader

7.10.2 – A belső fejverőér és az agy vérellátása – Innere Kopfschlagader und Blutversorgung des Gehirns

7.11 – A felső és az alsó végtag artériái – Die Arterien der oberen und unteren Extremität

7.11.1 – A felső végtag artériái – Die Arterien der oberen Extremität

7.11.2 – Az alsó végtag artériái – Die Arterien der unteren Extremität

7.11.3 – Összeköttetések, körkörös érhálózatok és a pulzustapintás helyei – Anastomosen, Gefäßkränze und die Stellen der Pulstastung

7.12 – A felső és az alsó üresvéna gyűjtőterülete – Das Einzugsgebiet der oberen und unteren Hohlvene

7.12.1 – A felső üresvéna gyűjtőterülete – Das Einzugsgebiet der oberen Hohlvene

7.12.2 – Az alsó üresvéna gyűjtőterülete – Das Einzugsgebiet der unteren Hohlvene

7.13 – A felületes vénák és a vénabillentyűk – Oberflächliche Venen und Venenklappen

7.14 – A kapuvér-keringés és az összeköttetései – Der Pfortaderkreislauf und seine Anastomosen

7.15 – A magzati vérkeringés és átalakulása születéskor – Der fetale Kreislauf und seine Umstellung bei der Geburt

8 – A vér és a nyirokrendszer – Blut und lymphatisches System

8.1 – A vér összetétele és a vérplazma – Zusammensetzung des Blutes und Blutplasma

8.1.1 – Alakos elemek és plazma, a hematokrit – Zelluläre Bestandteile und Plasma, der Hämatokrit

8.1.2 – A plazmafehérjék és feladataik – Die Plasmaproteine und ihre Aufgaben

8.2 – A vörösvértestek szerkezete – Der Bau der roten Blutkörperchen

8.2.1 – A korong alak és a sejthártya rugalmassága – Die Scheibenform und die Verformbarkeit der Membran

8.2.2 – A vörös vérfesték és az oxigénszállítás – Der rote Blutfarbstoff und der Sauerstofftransport

8.2.3 – A vörösvértestek élettartama és lebontása – Lebensdauer und Abbau der Erythrozyten

8.3 – A vércsoportok – Die Blutgruppen

8.4 – A fehérvérsejtek típusai – Die Typen der weißen Blutkörperchen

8.4.1 – A szemcsés fehérvérsejtek három fajtája – Die drei Arten der Granulozyten

8.4.2 – A nyiroksejtek és a falósejtek – Lymphozyten und Monozyten

8.4.3 – A vérkép és az immunválasz alapjai – Blutbild und Grundzüge der Immunantwort

8.5 – A vérlemezkék és a véralvadás alapjai – Blutplättchen und Grundlagen der Blutgerinnung

8.5.1 – A vérlemezkék felépítése és az elsődleges vérzéscsillapítás – Bau der Thrombozyten und primäre Blutstillung

8.5.2 – Az alvadási lánc és a fibrinháló – Die Gerinnungskaskade und das Fibrinnetz

8.5.3 – A véralvadás gátlása és a fibrinolízis – Gerinnungshemmung und Fibrinolyse

8.6 – A vérképzés és a csontvelő szövettana – Blutbildung und Histologie des Knochenmarks

8.6.1 – A vérképzés helyei az élet során – Die Orte der Blutbildung im Lauf des Lebens

8.6.2 – Az őssejtektől az érett vérsejtekig – Von der Stammzelle zur reifen Blutzelle

8.6.3 – A vörös és a sárga csontvelő szerkezete – Der Bau von rotem und gelbem Knochenmark

8.7 – A nyirok képződése és a nyirokerek – Lymphbildung und Lymphgefäße

8.7.1 – A szövetnedv keletkezése és a nyirokká válása – Entstehung der Gewebsflüssigkeit und ihr Übergang in Lymphe

8.7.2 – A nyirokkapillárisoktól a nyirokerekig – Von den Lymphkapillaren zu den Lymphgefäßen

8.8 – A nagy nyiroktörzsek és a mellkasi nyirokvezeték – Die großen Lymphstämme und der Milchbrustgang

8.9 – A nyirokcsomó felépítése – Der Bau des Lymphknotens

8.9.1 – A tok, a kéreg és a velőállomány – Kapsel, Rinde und Mark

8.9.2 – A nyirok útja a csomón át és a szűrőfunkció – Der Weg der Lymphe durch den Knoten und die Filterfunktion

8.10 – A lép – Die Milz

8.11 – A csecsemőmirigy – Der Thymus

8.12 – A nyálkahártyához kötött nyirokszövet és a mandulák – Schleimhautassoziiertes lymphatisches Gewebe und die Mandeln

9 – A légzőrendszer – Das Atmungssystem

9.1 – A légutak felosztása és a nyálkahártya felépítése – Gliederung der Atemwege und Bau der Schleimhaut

9.1.1 – Felső és alsó légutak, vezető és gázcserélő szakasz – Obere und untere Atemwege, luftleitender und gasaustauschender Abschnitt

9.1.2 – A csillós hám és a nyáktakaró: az öntisztító szalag – Das Flimmerepithel und die Schleimschicht: das selbstreinigende Band

9.2 – Az orrüreg és a szaglóhám területe – Nasenhöhle und Riechschleimhaut

9.2.1 – Az orrsövény, az orrkagylók és az orrjáratok – Nasenscheidewand, Nasenmuscheln und Nasengänge

9.2.2 – A légzőhám területe: melegítés, párásítás, szűrés – Der Bereich der Regio respiratoria: Erwärmen, Anfeuchten, Filtern

9.2.3 – A szaglóhám és a szagló idegrostok – Riechschleimhaut und Riechfäden

9.3 – Az orrmelléküregek és kivezetőnyílásaik – Nasennebenhöhlen und ihre Ausführungsöffnungen

9.4 – A garat három szakasza – Die drei Etagen des Rachens

9.5 – A gége porcai és szalagjai – Kehlkopfknorpel und -bänder

9.5.1 – A pajzsporc, a gyűrűporc és a gégefedő – Schildknorpel, Ringknorpel und Kehldeckel

9.5.2 – A kannaporcok és a gége ízületei – Die Stellknorpel und die Kehlkopfgelenke

9.5.3 – A gége szalagjai és rugalmas hártyái – Bänder und elastische Membranen des Kehlkopfs

9.6 – A hangszalagok és a gége izmai – Stimmbänder und Kehlkopfmuskulatur

9.6.1 – A hangrés és a hangszalagok felépítése – Stimmritze und Bau der Stimmlippen

9.6.2 – A hangrést tágító és szűkítő izmok – Öffner und Schließer der Stimmritze

9.6.3 – A hangképzés és a gége beidegzése – Stimmbildung und Innervation des Kehlkopfs

9.7 – A légcső és a hörgőfa – Luftröhre und Bronchialbaum

9.7.1 – A légcső falszerkezete és lefutása – Wandbau und Verlauf der Luftröhre

9.7.2 – A hörgők elágazódási rendje – Die Verzweigungsordnung der Bronchien

9.7.3 – A hörgőcskék fala és a légáramlás szabályozása – Wandbau der Bronchiolen und Steuerung des Luftstroms

9.8 – A tüdő alakja, lebenyei és szegmentumai – Form, Lappen und Segmente der Lunge

9.8.1 – A tüdő külső alakja, a kapu és a hasadékok – Äußere Form, Hilum und Lappenspalten

9.8.2 – A szegmentumok mint önálló egységek – Die Segmente als eigenständige Einheiten

9.9 – A tüdő kettős érellátása – Die doppelte Gefäßversorgung der Lunge

9.10 – A léghólyagocskák és a légzési felszín – Lungenbläschen und Atemfläche

9.10.1 – Az acinus és a léghólyagocskák felépítése – Der Azinus und der Bau der Alveolen

9.10.2 – A vér-levegő gát és a felületaktív anyag – Die Blut-Luft-Schranke und der Surfactant

9.10.3 – A tüdő tisztító- és védősejtjei – Die Reinigungs- und Abwehrzellen der Lunge

9.11 – A mellhártya, a mellhártyaöblök és a mellüreg – Pleura, Pleurarezessus und Brusthöhle

9.11.1 – A zsigeri és a fali lemez, a mellhártyaűr – Pleura visceralis und parietalis, der Pleuraspalt

9.11.2 – A mellhártyaöblök és a tüdőhatárok – Die Pleurarezessus und die Lungengrenzen

9.12 – A légzés mozgásmechanikája – Die Bewegungsmechanik der Atmung

9.12.1 – A belégzés: a rekesz és a bordák munkája – Die Einatmung: Arbeit von Zwerchfell und Rippen

9.12.2 – A kilégzés, a rugalmas visszatérés és a légzési segédizmok – Ausatmung, elastische Rückstellung und Atemhilfsmuskeln

9.12.3 – Légzéstípusok, légzési térfogatok és a holttér – Atemtypen, Atemvolumina und Totraum

10 – Az emésztőrendszer – Das Verdauungssystem

10.1 – A bélcső általános falszerkezete – Der allgemeine Wandbau des Verdauungsrohrs

10.1.1 – A négy réteg: nyálkahártya, kötőszövetes lemez, izomréteg, külső borítás – Die vier Schichten: Mukosa, Submukosa, Muskularis, äußere Hülle

10.1.2 – A bélcső saját idegrendszere és mozgásai – Das Eigennervensystem des Darmrohrs und seine Bewegungen

10.2 – A szájüreg határai és a szájpad – Grenzen der Mundhöhle und Gaumen

10.3 – A nyelv izomzata és nyálkahártyája – Muskulatur und Schleimhaut der Zunge

10.3.1 – A nyelv saját és külső izmai – Binnen- und Außenmuskulatur der Zunge

10.3.2 – A nyelvszemölcsök és az ízlelőbimbók – Zungenpapillen und Geschmacksknospen

10.4 – A fog felépítése és a fogazat – Bau des Zahnes und das Gebiss

10.4.1 – A fog kemény és lágy állományai – Harte und weiche Substanzen des Zahnes

10.4.2 – A fogtartó készülék és az íny – Zahnhalteapparat und Zahnfleisch

10.4.3 – A tejfogazat és a maradó fogazat, a fogképlet – Milchgebiss, bleibendes Gebiss und Zahnschema

10.5 – A nagy nyálmirigyek – Die großen Speicheldrüsen

10.6 – A garat nyelési szakasza – Der Schluckabschnitt des Rachens

10.7 – A nyelőcső szakaszai és szűkületei – Abschnitte und Engen der Speiseröhre

10.8 – A gyomor alakja, részei és nyálkahártyája – Form, Abschnitte und Schleimhaut des Magens

10.8.1 – A gyomor alakja, részei és izomrétegei – Form, Abschnitte und Muskelschichten des Magens

10.8.2 – A gyomormirigyek sejtjei és váladékaik – Die Zellen der Magendrüsen und ihre Sekrete

10.8.3 – A gyomor védelme, ürülése és a kapuőr – Schutz und Entleerung des Magens, der Pförtner

10.9 – A patkóbél és a hasnyálmirigy kapcsolata – Zwölffingerdarm und seine Beziehung zur Bauchspeicheldrüse

10.10 – Az éhbél és a csípőbél: a felszívó felület – Leerdarm und Krummdarm: die resorbierende Oberfläche

10.10.1 – A felület háromszoros nagyítása: redők, bolyhok, mikrobolyhok – Die dreifache Oberflächenvergrößerung: Falten, Zotten, Mikrovilli

10.10.2 – A bélbolyhok sejtjei, erei és nyirokerei – Zellen, Blut- und Lymphgefäße der Darmzotten

10.10.3 – Az éhbél és a csípőbél különbségei – Die Unterschiede zwischen Jejunum und Ileum

10.11 – A vastagbél szakaszai és jellegzetességei – Abschnitte und Merkmale des Dickdarms

10.11.1 – A vastagbél négy jellegzetes külső bélyege – Die vier typischen äußeren Merkmale des Dickdarms

10.11.2 – A vastagbél szakaszai és lefutása – Die Abschnitte und der Verlauf des Dickdarms

10.11.3 – A vastagbél nyálkahártyája és a bélflóra – Schleimhaut des Dickdarms und Darmflora

10.12 – A féregnyúlvány – Der Wurmfortsatz

10.13 – A végbél és a záróizmok – Mastdarm und Schließmuskeln

10.14 – A máj lebenyei, a májkapu és a májlebenyke – Leberlappen, Leberpforte und Leberläppchen

10.14.1 – A máj alakja, lebenyei és a májkapu – Form, Lappen und Pforte der Leber

10.14.2 – A májlebenyke és a máj kettős vérellátása – Das Leberläppchen und die doppelte Blutversorgung

10.14.3 – A májsejt feladatai és az epe képződése – Aufgaben der Leberzelle und Gallebildung

10.15 – Az epehólyag és az epeutak – Gallenblase und Gallenwege

10.16 – A hasnyálmirigy külső elválasztású része – Der exokrine Teil der Bauchspeicheldrüse

10.17 – A hashártya, a bélfodor és a hasüreg tereinek felosztása – Bauchfell, Gekröse und die Gliederung der Bauchhöhle

10.17.1 – A fali és a zsigeri hashártya, a hashártyaűr – Bauchfell der Wand und der Eingeweide, die Bauchfellhöhle

10.17.2 – A bélfodor, a csepleszek és a hashártya kettőzetei – Gekröse, Netze und Bauchfellduplikaturen

10.17.3 – Hashártyán belüli és mögötti helyzet – Intraperitoneale und retroperitoneale Lage

11 – A húgyszervek – Die Harnorgane

11.1 – A vese helyzete, burkai és rögzítése – Lage, Hüllen und Fixierung der Niere

11.2 – A vese külső alakja és metszeti képe – Äußere Form und Schnittbild der Niere

11.2.1 – A vese külső alakja, a kapu és a vesekapu képletei – Äußere Form, Hilum und die Strukturen der Nierenpforte

11.2.2 – A kéreg- és a velőállomány, a piramisok és a lebenykék – Rinde und Mark, Pyramiden und Läppchen

11.3 – A nefron szakaszai – Die Abschnitte des Nephrons

11.3.1 – A közeli kanyarulatos csatorna és a kacs – Proximaler Tubulus und Henle-Schleife

11.3.2 – A távoli kanyarulatos csatorna és a gyűjtőcsatorna – Distaler Tubulus und Sammelrohr

11.3.3 – A kéregbeli és a velő közeli nefronok, az ellenáramlás elve – Kortikale und juxtamedulläre Nephrone, das Gegenstromprinzip

11.4 – A vesetestecske és a szűrőgát – Nierenkörperchen und Filtrationsbarriere

11.4.1 – Az érgomolyag és a kettős falú tok – Glomerulus und doppelwandige Kapsel

11.4.2 – A szűrőgát három rétege és a lábas sejtek – Die drei Schichten der Filtrationsbarriere und die Podozyten

11.5 – A vese sajátos érrendszere – Das besondere Gefäßsystem der Niere

11.6 – A juxtaglomeruláris készülék – Der juxtaglomeruläre Apparat

11.7 – A vesekelyhek, a vesemedence és a húgyvezeték – Nierenkelche, Nierenbecken und Harnleiter

11.7.1 – A kelyhek és a vesemedence két alaptípusa – Die Kelche und die beiden Grundtypen des Nierenbeckens

11.7.2 – A húgyvezeték lefutása, szűkületei és falszerkezete – Verlauf, Engen und Wandbau des Harnleiters

11.8 – A húgyhólyag felépítése és a hólyagháromszög – Bau der Harnblase und Blasendreieck

11.8.1 – A hólyag alakja, falszerkezete és az átmeneti hám – Form, Wandbau und Übergangsepithel der Blase

11.8.2 – A hólyagháromszög, a záróizmok és a vizeletürítés – Blasendreieck, Schließmuskeln und Blasenentleerung

11.9 – A húgycső férfiban és nőben – Die Harnröhre bei Mann und Frau

12 – A nemi szervek – Die Geschlechtsorgane

12.1 – A férfi nemi szervek áttekintése – Übersicht über die männlichen Geschlechtsorgane

12.2 – A here felépítése és a kanyarulatos csatornák – Bau des Hodens und die Hodenkanälchen

12.2.1 – A here burkai és lebenykés szerkezete – Hodenhüllen und läppchenförmiger Aufbau des Hodens

12.2.2 – A kanyarulatos ondócsatornák fala és a Sertoli-sejtek – Wand der Hodenkanälchen und die Sertoli-Zellen

12.2.3 – A hímivarsejtek képződésének szakaszai – Die Stadien der Spermienbildung

12.2.4 – A Leydig-sejtek és a vér–here gát – Leydig-Zellen und Blut-Hoden-Schranke

12.3 – A mellékhere, az ondóvezeték és az ondózsinór – Nebenhoden, Samenleiter und Samenstrang

12.4 – A járulékos nemi mirigyek – Die akzessorischen Geschlechtsdrüsen

12.5 – A hímvessző barlangos testei – Die Schwellkörper des Penis

12.6 – A herezacskó és a herék hőszabályozása – Hodensack und Temperaturregulation der Hoden

12.7 – A női nemi szervek áttekintése – Übersicht über die weiblichen Geschlechtsorgane

12.8 – A petefészek és a tüszők érési szakaszai – Eierstock und Reifungsstadien der Follikel

12.8.1 – A petefészek helyzete, rögzítése és metszeti képe – Lage, Fixierung und Schnittbild des Eierstocks

12.8.2 – Az ősivarsejtektől az elsődleges tüszőkig – Von den Urkeimzellen bis zu den Primärfollikeln

12.8.3 – A növekvő és az érett tüsző – Der wachsende und der reife Follikel

12.8.4 – A tüszőrepedés és a sárgatest – Follikelsprung und Gelbkörper

12.8.5 – A tüszőelhalás és a petefészek életkori változásai – Follikelatresie und Altersveränderungen des Eierstocks

12.9 – A méhkürt szakaszai – Die Abschnitte des Eileiters

12.10 – A méh felépítése, rétegei és helyzete – Bau, Wandschichten und Lage der Gebärmutter

12.10.1 – A méh alakja, szakaszai és ürege – Form, Abschnitte und Höhle der Gebärmutter

12.10.2 – A méhfal három rétege – Die drei Wandschichten der Gebärmutter

12.10.3 – A méhnyálkahártya felépítése és ciklikus átépülése – Bau und zyklischer Umbau der Gebärmutterschleimhaut

12.10.4 – A méhnyak és a méhszáj – Gebärmutterhals und Muttermund

12.10.5 – A méh helyzete és szalagos rögzítése – Lage und Bandapparat der Gebärmutter

12.11 – A hüvely és a külső nemi szervek – Scheide und äußere Geschlechtsorgane

12.11.1 – A hüvely fala, boltozata és nyálkahártyája – Wand, Gewölbe und Schleimhaut der Scheide

12.11.2 – A szeméremtest képletei – Die Gebilde der Vulva

12.11.3 – A csikló és a női barlangos testek – Klitoris und die weiblichen Schwellkörper

12.11.4 – A gát és a medencefenék – Damm und Beckenboden

12.12 – A méhlepény szerkezete – Der Bau des Mutterkuchens

13 – A belső elválasztású mirigyek – Die endokrinen Drüsen

13.1 – A hormonális szabályozás alapelvei – Grundprinzipien der hormonellen Steuerung

13.2 – A hipotalamusz és az agyalapi mirigy kapcsolata – Die Verbindung von Hypothalamus und Hirnanhangsdrüse

13.3 – Az agyalapi mirigy elülső és hátulsó lebenye – Vorder- und Hinterlappen der Hypophyse

13.3.1 – A mirigyes lebeny sejttípusai és festődésük – Die Zelltypen des Drüsenlappens und ihre Anfärbbarkeit

13.3.2 – Az elülső lebeny hormonjai és célszervei – Die Hormone des Vorderlappens und ihre Zielorgane

13.3.3 – A hátulsó lebeny mint neurohormonális raktár – Der Hinterlappen als neurohormonaler Speicher

13.4 – A tobozmirigy – Die Zirbeldrüse

13.5 – A pajzsmirigy felépítése és tüszői – Bau und Follikel der Schilddrüse

13.6 – A mellékpajzsmirigyek – Die Nebenschilddrüsen

13.7 – A mellékvesekéreg zónái – Die Zonen der Nebennierenrinde

13.8 – A mellékvesevelő – Das Nebennierenmark

13.9 – A hasnyálmirigy-szigetek sejttípusai – Die Zelltypen der Bauchspeicheldrüseninseln

13.10 – A nemi mirigyek belső elválasztású működése – Die endokrine Funktion der Keimdrüsen

13.11 – Belső elválasztású működésű további szervek – Weitere Organe mit endokriner Funktion

13.11.1 – A szív endokrin működése – Die endokrine Funktion des Herzens

13.11.2 – A vese endokrin működése – Die endokrine Funktion der Niere

13.11.3 – Az emésztőrendszer endokrin sejtjei – Die endokrinen Zellen des Verdauungssystems

13.11.4 – A zsírszövet mint endokrin szerv – Das Fettgewebe als endokrines Organ

13.11.5 – A csecsemőmirigy endokrin működése – Die endokrine Funktion des Thymus

14 – Az idegrendszer – Das Nervensystem

14.1 – Az idegrendszer felosztása és alapfogalmai – Gliederung und Grundbegriffe des Nervensystems

14.2 – Az idegsejt felépítése és típusai – Bau und Typen der Nervenzelle

14.3 – A gliasejtek és a velőshüvely – Gliazellen und Markscheide

14.4 – A szinapszis és az ingerület átvitele – Synapse und Erregungsübertragung

14.5 – A szürke- és a fehérállomány elrendeződése – Die Anordnung von grauer und weißer Substanz

14.6 – A gerincvelő szerkezete és szelvényessége – Bau und Segmentierung des Rückenmarks

14.7 – A reflexív – Der Reflexbogen

14.8 – A nyúltvelő és a híd – Verlängertes Mark und Brücke

14.9 – A középagy és a hálózatos állomány – Mittelhirn und Formatio reticularis

14.10 – A kisagy felépítése és összeköttetései – Bau und Verbindungen des Kleinhirns

14.11 – A talamusz és a hipotalamusz – Thalamus und Hypothalamus

14.12 – A nagyagyfélteke felszíne: barázdák és tekervények – Die Oberfläche der Großhirnhemisphäre: Furchen und Windungen

14.13 – Az agykéreg rétegei és működési területei – Rindenschichten und Funktionsfelder

14.14 – A törzsdúcok és a belső tok – Basalganglien und innere Kapsel

14.15 – A limbikus rendszer – Das limbische System

14.16 – A felszálló és a leszálló pályák – Auf- und absteigende Bahnen

14.16.1 – A felszálló érző pályák: a hátsó kötegek rendszere – Die aufsteigenden sensiblen Bahnen: das Hinterstrangsystem

14.16.2 – A fájdalom- és a hőérzés pályái – Die Bahnen für Schmerz- und Temperaturempfindung

14.16.3 – A piramispálya – Die Pyramidenbahn

14.16.4 – Az extrapiramidális leszálló pályák – Die extrapyramidalen absteigenden Bahnen

14.17 – Az agyhártyák és az agyvíz keringése – Hirnhäute und Liquorzirkulation

14.18 – Az agy artériái és az agyalapi érgyűrű – Die Hirnarterien und der Arterienkranz an der Hirnbasis

14.19 – A tizenkét agyideg – Die zwölf Hirnnerven

14.19.1 – Az agyidegek rendszere, magvaik és kilépési helyeik – Das System der Hirnnerven, ihre Kerne und Austrittsstellen

14.19.2 – A szaglóideg, a látóideg és a szemmozgató idegek (I–IV) – Riechnerv, Sehnerv und die Augenmuskelnerven

14.19.3 – A háromosztatú ideg (V) – Der Drillingsnerv

14.19.4 – A távolító ideg, az arcideg és a halló-egyensúlyozó ideg (VI–VIII) – Abduzensnerv, Gesichtsnerv und Hör-Gleichgewichts-Nerv

14.19.5 – A nyelvgaratideg, a bolygóideg, a járulékos és a nyelv alatti ideg (IX–XII) – Zungen-Rachen-Nerv, Vagus, Beinerv und Unterzungennerv

14.20 – A gerincvelői idegek és a bőrszelvények – Spinalnerven und Dermatome

14.21 – A nyaki és a karfonat – Hals- und Armgeflecht

14.21.1 – A nyaki fonat és a rekeszideg – Der Halsplexus und der Zwerchfellnerv

14.21.2 – A karfonat felépítése és rövid ágai – Aufbau des Armgeflechts und seine kurzen Äste

14.21.3 – A karfonat hosszú ágai – Die langen Äste des Armgeflechts

14.22 – Az ágyéki és a keresztcsonti fonat – Lenden- und Kreuzgeflecht

14.22.1 – Az ágyéki fonat ágai – Die Äste des Lendengeflechts

14.22.2 – A keresztcsonti fonat és az ülőideg – Das Kreuzgeflecht und der Ischiasnerv

14.22.3 – A far- és a gátidegek – Die Gesäß- und Dammnerven

14.23 – A szimpatikus rész – Der sympathische Teil

14.24 – A paraszimpatikus rész – Der parasympathische Teil

14.25 – A bélidegrendszer – Das enterische Nervensystem

15 – Az érzékszervek – Die Sinnesorgane

15.1 – Az érzékelés általános elvei és a receptorok – Allgemeine Prinzipien der Wahrnehmung und die Rezeptoren

15.2 – A szemgödör és a szem védőkészüléke – Augenhöhle und Schutzeinrichtungen des Auges

15.3 – A külső szemizmok – Die äußeren Augenmuskeln

15.4 – A könnyszervek – Der Tränenapparat

15.5 – Az ínhártya és a szaruhártya – Lederhaut und Hornhaut

15.6 – Az érhártya, a sugártest és a szivárványhártya – Aderhaut, Ziliarkörper und Regenbogenhaut

15.7 – Az ideghártya rétegei és a látósejtek – Die Schichten der Netzhaut und die Sehzellen

15.7.1 – Az ideghártya rétegződése és a festékes hám – Der Schichtenbau der Netzhaut und das Pigmentepithel

15.7.2 – A pálcikák és a csapok – Stäbchen und Zapfen

15.7.3 – A sárgafolt, a látógödröcske és a vakfolt – Gelber Fleck, Sehgrube und blinder Fleck

15.8 – A szemlencse és az alkalmazkodás – Augenlinse und Akkommodation

15.9 – A csarnokvíz és az üvegtest – Kammerwasser und Glaskörper

15.10 – A látópálya és a látókereszteződés – Sehbahn und Sehnervenkreuzung

15.11 – A külső fül és a dobhártya – Äußeres Ohr und Trommelfell

15.12 – A dobüreg, a hallócsontocskák és a fülkürt – Paukenhöhle, Gehörknöchelchen und Ohrtrompete

15.13 – A csontos és a hártyás labirintus – Knöchernes und häutiges Labyrinth

15.14 – A csiga és a Corti-féle szerv – Schnecke und Corti-Organ

15.15 – Az egyensúlyozó szerv: tömlőcskék és ívjáratok – Das Gleichgewichtsorgan: Vorhofsäckchen und Bogengänge

15.16 – A halló- és az egyensúlypálya – Hör- und Gleichgewichtsbahn

15.17 – A szaglószerv és a szaglópálya – Riechorgan und Riechbahn

15.18 – Az ízlelőbimbók és az ízlelőpálya – Geschmacksknospen und Geschmacksbahn

15.19 – A bőr érzőtestecskéi – Die Sinneskörperchen der Haut

III. RÉSZ: FEJLŐDÉS ÉS EREDET – TEIL III: ENTWICKLUNG UND HERKUNFT

16 – Embriológia – Embryologie

16.1 – Az ivarsejtek érése – Die Reifung der Keimzellen

16.2 – A megtermékenyítés – Die Befruchtung

16.3 – A barázdálódás és a szedercsíra – Furchung und Maulbeerkeim

16.4 – A hólyagcsíra és a beágyazódás – Keimblase und Einnistung

16.5 – A két- és a háromlemezű csíra kialakulása – Die Bildung der zwei- und dreiblättrigen Keimscheibe

16.6 – A csíralemezek származékai – Die Abkömmlinge der Keimblätter

16.6.1 – A külső csíralemez származékai – Die Abkömmlinge des äußeren Keimblattes

16.6.2 – A középső csíralemez származékai – Die Abkömmlinge des mittleren Keimblattes

16.6.3 – A belső csíralemez származékai – Die Abkömmlinge des inneren Keimblattes

16.7 – A velőcső és a velőléc kialakulása – Bildung von Neuralrohr und Neuralleiste

16.8 – Az ősszelvények és a szelvényezettség – Somiten und Segmentierung

16.9 – A csíra hajlása és a testforma kialakulása – Abfaltung des Keims und Ausbildung der Körperform

16.10 – A magzatburkok, a köldökzsinór és a méhlepény – Eihäute, Nabelschnur und Mutterkuchen

16.11 – A magzati időszak szakaszai – Die Abschnitte der Fetalperiode

16.12 – A kritikus időszakok és a fejlődési rendellenességek – Kritische Perioden und Fehlbildungen

17 – Törzsfejlődés és összehasonlító anatómia – Stammesentwicklung und vergleichende Anatomie

17.1 – Homológia, analógia és a rekapituláció kérdése – Homologie, Analogie und die Frage der Rekapitulation

17.2 – A gerincesek testfelépítésének alapterve – Der Bauplan der Wirbeltiere

17.3 – A gerinchúrtól a gerincoszlopig – Von der Chorda dorsalis zur Wirbelsäule

17.4 – A garatívek és idegi ellátásuk – Die Schlundbögen und ihre nervale Versorgung

17.5 – A garatívek származékai az emberben – Die Abkömmlinge der Schlundbögen beim Menschen

17.5.1 – A garatívek porcos és izmos származékai – Die knorpeligen und muskulären Abkömmlinge der Schlundbögen

17.5.2 – A garattasakok származékai – Die Abkömmlinge der Schlundtaschen

17.5.3 – A nyaki barázdák sorsa és a nyaki sipolyok – Das Schicksal der Schlundfurchen und die Halsfisteln

17.6 – Az aortaívek átalakulása – Die Umbildung der Aortenbögen

17.7 – A visszatérő gégeideg kerülőútja – Der Umweg des rückläufigen Kehlkopfnervs

17.8 – Az állkapocsízület átalakulása a hüllőktől az emlősökig – Der Umbau des Kiefergelenks von den Reptilien zu den Säugern

17.9 – A hallócsontocskák eredete – Die Herkunft der Gehörknöchelchen

17.10 – Az uszonytól a végtagig – Von der Flosse zur Extremität

17.11 – A szív fejlődése a gerincesek sorában – Die Herzentwicklung in der Wirbeltierreihe

17.12 – Elővese, ősvese, utóvese – Vor-, Ur- und Nachniere

17.13 – A rekeszizom és a here vándorlása – Die Wanderung von Zwerchfell und Hoden

17.14 – Csökevényes szervek az emberi testben – Rudimentäre Organe im menschlichen Körper

18 – Az ember különleges anatómiája – Die Sonderstellung des Menschen

18.1 – Az ember helye a főemlősök között – Die Stellung des Menschen unter den Primaten

18.2 – A két lábon járás és következményei – Der aufrechte Gang und seine Folgen

18.3 – Az S alakú gerincoszlop kialakulása és terhelése – Entstehung und Belastung der S-förmigen Wirbelsäule

18.4 – A medence átalakulása és a szülés szűk keresztmetszete – Der Umbau des Beckens und das geburtshilfliche Dilemma

18.5 – A láb boltozatai és a lábszerkezet átalakulása – Die Fußgewölbe und der Umbau des Fußes

18.6 – A kéz és a szembefordítható hüvelykujj – Hand und opponierbarer Daumen

18.7 – A koponya, az agy térfogata és a beszéd szervei – Schädel, Hirnvolumen und die Organe der Sprache

18.7.1 – A koponya átépülése: arckoponya és agykoponya aránya – Der Umbau des Schädels: das Verhältnis von Gesichts- und Hirnschädel

18.7.2 – Az agy térfogatának növekedése és a koponyavarratok – Die Zunahme des Hirnvolumens und die Schädelnähte

18.7.3 – A beszéd szervi feltételei – Die organischen Voraussetzungen der Sprache

18.8 – A gége mély helyzete: előny és kockázat – Der tiefe Kehlkopfstand: Vorteil und Risiko

18.9 – Gyenge pont: a lágyéksérv – Schwachstelle Leistenbruch

18.10 – Gyenge pont: a visszértágulat és az aranyér – Schwachstelle Krampfadern und Hämorrhoiden

18.11 – Gyenge pont: a porckorongsérv – Schwachstelle Bandscheibenvorfall

18.12 – Gyenge pont: az orrmelléküregek kivezetőnyílásai – Schwachstelle Nasennebenhöhlen

18.13 – További szerkezeti kompromisszumok – Weitere strukturelle Kompromisse