11.6 A juxtaglomeruláris készülék – Der juxtaglomeruläre Apparat
1. A juxtaglomeruláris készülék egy komplex sejtcsoport, amely a nefron érpólusánál helyezkedik el. – Der juxtaglomeruläre Apparat (Apparatus juxtaglomerularis) ist eine komplexe Zellgruppe, die sich am Gefäßpol (Polus vascularis) des Nephrons befindet.
2. Ez a szerkezeti egység minden egyes vesetestecske bemeneti és kimeneti erei közötti szögletben található. – Diese strukturelle Einheit liegt im Winkel zwischen den zu- und abführenden Gefäßen eines jeden Nierenkörperchens (Corpusculum renale).
3. A készülék három fő morfológiai alkotórészből épül fel. – Der Apparat setzt sich aus drei morphologischen Hauptbestandteilen zusammen.
4. Az első alkotórész a távoli kanyarulatos csatorna falában található Macula densa. – Der erste Bestandteil ist die Macula densa in der Wand des distalen Konvoluts (Tubulus distalis, Pars convoluta).
5. A második rész a bevezető ér falában elhelyezkedő juxtaglomeruláris sejtek csoportja. – Der zweite Teil ist die Gruppe der juxtaglomerulären Zellen (Cellulae juxtaglomerulares) in der Wand der afferenten Arteriole.
6. A harmadik komponenst az extraglomeruláris mesangiumsejtek alkotják. – Die dritte Komponente bilden die extraglomerulären Mesangiumzellen (Cellulae mesangiales extraglomerulares).
7. A Macula densa a távoli csatorna egy speciálisan módosult szakasza. – Die Macula densa ist ein speziell modifizierter Abschnitt des distalen Tubulus.
8. Ezen a ponton a csatorna fala közvetlenül érintkezik a saját glomerulusának érpólusával. – An diesem Punkt steht die Wand des Tubulus in direktem Kontakt mit dem Gefäßpol seines eigenen Glomerulus.
9. A Macula densa sejtjei keskenyek, magasak és szorosan egymás mellett helyezkednek el. – Die Zellen der Macula densa sind schmal, hochprismatisch und liegen dicht beieinander.
10. Fénymikroszkópos képen ezek a sejtek sötétebbnek és sűrűbbnek tűnnek a környező hámsejteknél. – Im lichtmikroskopischen Bild erscheinen diese Zellen dunkler und dichter als die umgebenden Epithelzellen.
11. A sejtek sejtmagjai nagyon közel vannak egymáshoz, ami sötét folt benyomását kelti. – Die Zellkerne stehen sehr eng beieinander, was den Eindruck eines dunklen Flecks (Macula) erzeugt.
12. A Macula densa sejtjeinek alapja a két arteriolát elválasztó kötőszövetes tér felé néz. – Die Basis der Macula-densa-Zellen ist dem bindegewebigen Raum zugewandt, der die beiden Arteriolen voneinander trennt.
13. A juxtaglomeruláris sejtek a bevezető ér középső rétegének módosult simaizomsejtjei. – Die juxtaglomerulären Zellen sind modifizierte glatte Muskelzellen der mittleren Wandschicht (Tunica media) des Vas afferens.
14. Ezeket a sejteket alakjuk miatt gyakran epithelioid sejteknek is nevezik. – Wegen ihrer Form werden diese Zellen oft auch als epitheloide Zellen bezeichnet.
15. A juxtaglomeruláris sejtek citoplazmája számos, membránnal körülvett szemcsét tartalmaz. – Das Zytoplasma der juxtaglomerulären Zellen enthält zahlreiche membranumgebene Granula.
16. Ezek a granulák morfológiailag jól láthatóak speciális festési eljárásokkal. – Diese Granula sind morphologisch durch spezielle Färbeverfahren gut sichtbar.
17. A juxtaglomeruláris sejtek elsősorban a bevezető ér falában, a glomerulusba való belépés előtt csoportosulnak. – Die juxtaglomerulären Zellen konzentrieren sich vor allem in der Wand des Vas afferens kurz vor dessen Eintritt in den Glomerulus.
18. Néha kisebb számban a kivezető ér falában is előfordulhatnak hasonló sejtek. – Gelegentlich können ähnliche Zellen in geringerer Anzahl auch in der Wand der efferenten Arteriole vorkommen.
19. Az extraglomeruláris mesangiumsejtek a két arteriola és a Macula densa által határolt háromszögletű térben fekszenek. – Die extraglomerulären Mesangiumzellen liegen in dem dreieckigen Raum, der von den beiden Arteriolen und der Macula densa begrenzt wird.
20. Ezeket a sejteket elhelyezkedésük és felfedezőjük után Goormaghtigh-sejteknek is hívják. – Diese Zellen werden aufgrund ihrer Lage und nach ihrem Entdecker auch als Goormaghtigh-Zellen (oder Lacis-Zellen) bezeichnet.
21. Az extraglomeruláris mesangiumsejtek szerkezetileg hasonlítanak a glomeruluson belüli mesangiumsejtekhez. – Die extraglomerulären Mesangiumzellen ähneln strukturell den intraglomerulären Mesangialzellen.
22. Közvetlen kapcsolatban állnak a Bowman-tokon belüli támasztószövettel. – Sie stehen in direkter Verbindung mit dem Stützgewebe (Mesangium) innerhalb der Bowman-Kapsel.
23. A juxtaglomeruláris készülék sejtjei között dús idegvégződések találhatóak. – Zwischen den Zellen des juxtaglomerulären Apparats befinden sich reichlich Nervenendigungen.
24. Ezek az idegrostok főként a szimpatikus idegrendszerhez tartoznak. – Diese Nervenfasern gehören hauptsächlich zum sympathischen Nervensystem.
25. A Macula densa sejtjei apicalis felszínükön mikrobolyhokkal rendelkeznek. – Die Zellen der Macula densa besitzen an ihrer apikalen Oberfläche Mikrovilli.
26. Ez a felszín közvetlenül érintkezik a distalis tubulusban áramló folyadékkal. – Diese Oberfläche steht in direktem Kontakt mit der im distalen Tubulus fließenen Flüssigkeit.
27. A készülék sejtjei között réshálózatok biztosítják a sejt közötti kommunikációt. – Zwischen den Zellen des Apparats gewährleisten Gap Junctions (Nexus) die interzelluläre Kommunikation.
28. Az érpólusnál a bevezető és kivezető erek szorosan egymás mellett futnak. – Am Gefäßpol verlaufen die zuführenden und abführenden Gefäße eng nebeneinander.
29. A juxtaglomeruláris készülék rögzíti a távoli csatorna helyzetét a vesetestecskéhez képest. – Der juxtaglomeruläre Apparat fixiert die Lage des distalen Tubulus im Verhältnis zum Nierenkörperchen.
30. A vese kéregállományában minden nefronhoz tartozik egy ilyen készülék. – In der Nierenrinde (Cortex renalis) gehört zu jedem Nephron ein solcher Apparat.
31. A juxtaglomeruláris sejtek a simaizomsejtek speciális, titkársági funkcióra módosult formái. – Die juxtaglomerulären Zellen sind eine spezielle, auf sekretorische Funktionen modifizierte Form von glatten Muskelzellen.
32. A Macula densa hámsejtjeinek magjai a sejt középső vagy felső részén helyezkednek el. – Die Kerne der Epithelzellen der Macula densa befinden sich im mittleren oder oberen Teil der Zelle.
33. Az extraglomeruláris mesangiumsejtek nyúlványaikkal hálózatot alkotnak. – Die extraglomerulären Mesangiumzellen bilden mit ihren Fortsätzen ein Netzwerk.
34. Ez a hálózat kitölti az arteriolák és a tubulus közötti rést. – Dieses Netzwerk füllt den Spalt zwischen den Arteriolen und dem Tubulus aus.
35. A készülék morfológiája szoros egységet alkot a glomerulus kapillárishálózatával. – Die Morphologie des Apparats bildet eine enge Einheit mit dem Kapillarnetz des Glomerulus.
36. A juxtaglomeruláris sejtek belső szerkezete fejlett Golgi-készüléket mutat. – Die innere Struktur der juxtaglomerulären Zellen weist einen gut entwickelten Golgi-Apparat auf.
37. A Macula densa területe a distalis tubulus kezdeti szakaszán található. – Der Bereich der Macula densa befindet sich am Anfangsteil des distalen Tubulus.
38. A készülék elhelyezkedése stratégiai fontosságú a nefron szerkezetében. – Die Lage des Apparats ist von strategischer Bedeutung innerhalb der Struktur des Nephrons.
39. A nefron ezen része a vese kérgi labirintusában helyezkedik el. – Dieser Teil des Nephrons liegt im Rindenlabyrinth der Niere.
40. Az extraglomeruláris mesangiumsejtek alapállománya folytonos a glomeruluson belüli mesangiummal. – Die Grundsubstanz der extraglomerulären Mesangiumzellen geht kontinuierlich in das intraglomeruläre Mesangium über.
41. A juxtaglomeruláris sejtek granulumaiban lévő anyag fehérjetermészetű. – Die Substanz in den Granula der juxtaglomerulären Zellen ist proteinartiger Natur.
42. A Macula densa alapi hártyája ezen a ponton gyakran hiányos vagy vékonyabb. – Die Basalmembran der Macula densa ist an dieser Stelle oft lückenhaft oder dünner.
43. Ez a morfológiai sajátosság megkönnyíti a sejtek közötti érintkezést. – Diese morphologische Besonderheit erleichtert den Kontakt zwischen den Zellen.
44. A készülék anatómiai felépítése állandó a legtöbb emlős veséjében. – Der anatomische Aufbau des Apparats ist in den Nieren der meisten Säugetiere konstant.
45. Összefoglalva, a juxtaglomeruláris készülék a vese érpályájának és csatornarendszerének anatómiai találkozási pontja. – Zusammenfassend ist der juxtaglomeruläre Apparat der anatomische Treffpunkt der Gefäßbahn und des Kanalsystems der Niere.
(aufklappen)magyar
1. A juxtaglomeruláris készülék egy komplex sejtcsoport, amely a nefron érpólusánál helyezkedik el.
2. Ez a szerkezeti egység minden egyes vesetestecske bemeneti és kimeneti erei közötti szögletben található.
3. A készülék három fő morfológiai alkotórészből épül fel.
4. Az első alkotórész a távoli kanyarulatos csatorna falában található Macula densa.
5. A második rész a bevezető ér falában elhelyezkedő juxtaglomeruláris sejtek csoportja.
6. A harmadik komponenst az extraglomeruláris mesangiumsejtek alkotják.
7. A Macula densa a távoli csatorna egy speciálisan módosult szakasza.
8. Ezen a ponton a csatorna fala közvetlenül érintkezik a saját glomerulusának érpólusával.
9. A Macula densa sejtjei keskenyek, magasak és szorosan egymás mellett helyezkednek el.
10. Fénymikroszkópos képen ezek a sejtek sötétebbnek és sűrűbbnek tűnnek a környező hámsejteknél.
11. A sejtek sejtmagjai nagyon közel vannak egymáshoz, ami sötét folt benyomását kelti.
12. A Macula densa sejtjeinek alapja a két arteriolát elválasztó kötőszövetes tér felé néz.
13. A juxtaglomeruláris sejtek a bevezető ér középső rétegének módosult simaizomsejtjei.
14. Ezeket a sejteket alakjuk miatt gyakran epithelioid sejteknek is nevezik.
15. A juxtaglomeruláris sejtek citoplazmája számos, membránnal körülvett szemcsét tartalmaz.
16. Ezek a granulák morfológiailag jól láthatóak speciális festési eljárásokkal.
17. A juxtaglomeruláris sejtek elsősorban a bevezető ér falában, a glomerulusba való belépés előtt csoportosulnak.
18. Néha kisebb számban a kivezető ér falában is előfordulhatnak hasonló sejtek.
19. Az extraglomeruláris mesangiumsejtek a két arteriola és a Macula densa által határolt háromszögletű térben fekszenek.
20. Ezeket a sejteket elhelyezkedésük és felfedezőjük után Goormaghtigh-sejteknek is hívják.
21. Az extraglomeruláris mesangiumsejtek szerkezetileg hasonlítanak a glomeruluson belüli mesangiumsejtekhez.
22. Közvetlen kapcsolatban állnak a Bowman-tokon belüli támasztószövettel.
23. A juxtaglomeruláris készülék sejtjei között dús idegvégződések találhatóak.
24. Ezek az idegrostok főként a szimpatikus idegrendszerhez tartoznak.
25. A Macula densa sejtjei apicalis felszínükön mikrobolyhokkal rendelkeznek.
26. Ez a felszín közvetlenül érintkezik a distalis tubulusban áramló folyadékkal.
27. A készülék sejtjei között réshálózatok biztosítják a sejt közötti kommunikációt.
28. Az érpólusnál a bevezető és kivezető erek szorosan egymás mellett futnak.
29. A juxtaglomeruláris készülék rögzíti a távoli csatorna helyzetét a vesetestecskéhez képest.
30. A vese kéregállományában minden nefronhoz tartozik egy ilyen készülék.
31. A juxtaglomeruláris sejtek a simaizomsejtek speciális, titkársági funkcióra módosult formái.
32. A Macula densa hámsejtjeinek magjai a sejt középső vagy felső részén helyezkednek el.
33. Az extraglomeruláris mesangiumsejtek nyúlványaikkal hálózatot alkotnak.
34. Ez a hálózat kitölti az arteriolák és a tubulus közötti rést.
35. A készülék morfológiája szoros egységet alkot a glomerulus kapillárishálózatával.
36. A juxtaglomeruláris sejtek belső szerkezete fejlett Golgi-készüléket mutat.
37. A Macula densa területe a distalis tubulus kezdeti szakaszán található.
38. A készülék elhelyezkedése stratégiai fontosságú a nefron szerkezetében.
39. A nefron ezen része a vese kérgi labirintusában helyezkedik el.
40. Az extraglomeruláris mesangiumsejtek alapállománya folytonos a glomeruluson belüli mesangiummal.
41. A juxtaglomeruláris sejtek granulumaiban lévő anyag fehérjetermészetű.
42. A Macula densa alapi hártyája ezen a ponton gyakran hiányos vagy vékonyabb.
43. Ez a morfológiai sajátosság megkönnyíti a sejtek közötti érintkezést.
44. A készülék anatómiai felépítése állandó a legtöbb emlős veséjében.
45. Összefoglalva, a juxtaglomeruláris készülék a vese érpályájának és csatornarendszerének anatómiai találkozási pontja.
(aufklappen)német
1. Der juxtaglomeruläre Apparat (Apparatus juxtaglomerularis) ist eine komplexe Zellgruppe, die sich am Gefäßpol (Polus vascularis) des Nephrons befindet.
2. Diese strukturelle Einheit liegt im Winkel zwischen den zu- und abführenden Gefäßen eines jeden Nierenkörperchens (Corpusculum renale).
3. Der Apparat setzt sich aus drei morphologischen Hauptbestandteilen zusammen.
4. Der erste Bestandteil ist die Macula densa in der Wand des distalen Konvoluts (Tubulus distalis, Pars convoluta).
5. Der zweite Teil ist die Gruppe der juxtaglomerulären Zellen (Cellulae juxtaglomerulares) in der Wand der afferenten Arteriole.
6. Die dritte Komponente bilden die extraglomerulären Mesangiumzellen (Cellulae mesangiales extraglomerulares).
7. Die Macula densa ist ein speziell modifizierter Abschnitt des distalen Tubulus.
8. An diesem Punkt steht die Wand des Tubulus in direktem Kontakt mit dem Gefäßpol seines eigenen Glomerulus.
9. Die Zellen der Macula densa sind schmal, hochprismatisch und liegen dicht beieinander.
10. Im lichtmikroskopischen Bild erscheinen diese Zellen dunkler und dichter als die umgebenden Epithelzellen.
11. Die Zellkerne stehen sehr eng beieinander, was den Eindruck eines dunklen Flecks (Macula) erzeugt.
12. Die Basis der Macula-densa-Zellen ist dem bindegewebigen Raum zugewandt, der die beiden Arteriolen voneinander trennt.
13. Die juxtaglomerulären Zellen sind modifizierte glatte Muskelzellen der mittleren Wandschicht (Tunica media) des Vas afferens.
14. Wegen ihrer Form werden diese Zellen oft auch als epitheloide Zellen bezeichnet.
15. Das Zytoplasma der juxtaglomerulären Zellen enthält zahlreiche membranumgebene Granula.
16. Diese Granula sind morphologisch durch spezielle Färbeverfahren gut sichtbar.
17. Die juxtaglomerulären Zellen konzentrieren sich vor allem in der Wand des Vas afferens kurz vor dessen Eintritt in den Glomerulus.
18. Gelegentlich können ähnliche Zellen in geringerer Anzahl auch in der Wand der efferenten Arteriole vorkommen.
19. Die extraglomerulären Mesangiumzellen liegen in dem dreieckigen Raum, der von den beiden Arteriolen und der Macula densa begrenzt wird.
20. Diese Zellen werden aufgrund ihrer Lage und nach ihrem Entdecker auch als Goormaghtigh-Zellen (oder Lacis-Zellen) bezeichnet.
21. Die extraglomerulären Mesangiumzellen ähneln strukturell den intraglomerulären Mesangialzellen.
22. Sie stehen in direkter Verbindung mit dem Stützgewebe (Mesangium) innerhalb der Bowman-Kapsel.
23. Zwischen den Zellen des juxtaglomerulären Apparats befinden sich reichlich Nervenendigungen.
24. Diese Nervenfasern gehören hauptsächlich zum sympathischen Nervensystem.
25. Die Zellen der Macula densa besitzen an ihrer apikalen Oberfläche Mikrovilli.
26. Diese Oberfläche steht in direktem Kontakt mit der im distalen Tubulus fließenen Flüssigkeit.
27. Zwischen den Zellen des Apparats gewährleisten Gap Junctions (Nexus) die interzelluläre Kommunikation.
28. Am Gefäßpol verlaufen die zuführenden und abführenden Gefäße eng nebeneinander.
29. Der juxtaglomeruläre Apparat fixiert die Lage des distalen Tubulus im Verhältnis zum Nierenkörperchen.
30. In der Nierenrinde (Cortex renalis) gehört zu jedem Nephron ein solcher Apparat.
31. Die juxtaglomerulären Zellen sind eine spezielle, auf sekretorische Funktionen modifizierte Form von glatten Muskelzellen.
32. Die Kerne der Epithelzellen der Macula densa befinden sich im mittleren oder oberen Teil der Zelle.
33. Die extraglomerulären Mesangiumzellen bilden mit ihren Fortsätzen ein Netzwerk.
34. Dieses Netzwerk füllt den Spalt zwischen den Arteriolen und dem Tubulus aus.
35. Die Morphologie des Apparats bildet eine enge Einheit mit dem Kapillarnetz des Glomerulus.
36. Die innere Struktur der juxtaglomerulären Zellen weist einen gut entwickelten Golgi-Apparat auf.
37. Der Bereich der Macula densa befindet sich am Anfangsteil des distalen Tubulus.
38. Die Lage des Apparats ist von strategischer Bedeutung innerhalb der Struktur des Nephrons.
39. Dieser Teil des Nephrons liegt im Rindenlabyrinth der Niere.
40. Die Grundsubstanz der extraglomerulären Mesangiumzellen geht kontinuierlich in das intraglomeruläre Mesangium über.
41. Die Substanz in den Granula der juxtaglomerulären Zellen ist proteinartiger Natur.
42. Die Basalmembran der Macula densa ist an dieser Stelle oft lückenhaft oder dünner.
43. Diese morphologische Besonderheit erleichtert den Kontakt zwischen den Zellen.
44. Der anatomische Aufbau des Apparats ist in den Nieren der meisten Säugetiere konstant.
45. Zusammenfassend ist der juxtaglomeruläre Apparat der anatomische Treffpunkt der Gefäßbahn und des Kanalsystems der Niere.