5.8.2 – A bordákhoz húzódó réteg és a lapocka rögzítői – Die Schicht zu den Rippen und die Fixatoren des Schulterblattes
1. A csuklyásizom és a széles hátizom alatt további vékonyabb izmok helyezkednek el. – Unter dem Kapuzenmuskel und dem breiten Rückenmuskel liegen weitere dünnere Muskeln.
2. Ehhez a réteghez tartozik a lapockaemelő izom, a két rombuszizom és a két hátsó fűrészizom. – Zu dieser Schicht gehören der Schulterblattheber, die beiden Rautenmuskeln und die beiden hinteren Sägemuskeln.
3. A lapockaemelő és a rombuszizmok a lapockát mozgatják és a mellkas falához rögzítik. – Der Schulterblattheber und die Rautenmuskeln bewegen das Schulterblatt und fixieren es an der Brustwand.
4. A lapockaemelő izom a felső négy nyakcsigolya harántnyúlványain ered. – Der Schulterblattheber (Musculus levator scapulae) entspringt an den Querfortsätzen der oberen vier Halswirbel.
5. Rostjai lefelé és kissé oldalra haladnak a lapocka felső szöge felé. – Seine Fasern ziehen nach unten und leicht seitlich zum oberen Winkel des Schulterblattes.
6. Az izom a lapocka belső szélén, a felső szög és a lapockatövis gyöke között tapad. – Der Muskel setzt am inneren Rand des Schulterblattes zwischen dem oberen Winkel und der Wurzel der Schulterblattgräte an.
7. Legfontosabb működése a lapocka és ezzel együtt a vállöv megemelése. – Seine wichtigste Wirkung ist das Anheben des Schulterblattes und damit des Schultergürtels.
8. Az izom lefelé fordítja a lapocka ízületi árkát, ezért részt vesz a lapocka befelé irányuló forgatásában. – Der Muskel dreht die Gelenkpfanne des Schulterblattes nach unten und beteiligt sich damit an der Einwärtsdrehung des Schulterblattes.
9. Rögzített lapocka mellett egyoldali összehúzódása azonos oldalra hajlítja a nyaki gerincet. – Bei fixiertem Schulterblatt neigt eine einseitige Kontraktion die Halswirbelsäule zur gleichen Seite.
10. Kétoldali összehúzódáskor a lapockaemelő izom hátrafelé feszítheti a nyakat. – Bei beidseitiger Kontraktion kann der Schulterblattheber den Hals nach hinten strecken.
11. Beidegzésében a háti lapockaideg, valamint a harmadik és negyedik nyaki ideg ágai vesznek részt. – An seiner Innervation sind der hintere Schulterblattnerv (Nervus dorsalis scapulae) sowie Äste des dritten und vierten Halsnervs beteiligt.
12. A kis és a nagy rombuszizom a csuklyásizom alatt, a gerincoszlop és a lapocka között helyezkedik el. – Der kleine und der große Rautenmuskel liegen unter dem Kapuzenmuskel zwischen der Wirbelsäule und dem Schulterblatt.
13. A kis rombuszizom a nyakszalag alsó részén, valamint a hetedik nyakcsigolya és az első háti csigolya tövisnyúlványán ered. – Der kleine Rautenmuskel (Musculus rhomboideus minor) entspringt am unteren Teil des Nackenbandes sowie an den Dornfortsätzen des siebten Halswirbels und des ersten Brustwirbels.
14. A kis rombuszizom a lapockatövis gyökének belső oldalán tapad. – Der kleine Rautenmuskel setzt am inneren Rand der Wurzel der Schulterblattgräte an.
15. A nagy rombuszizom a második–ötödik háti csigolya tövisnyúlványain ered. – Der große Rautenmuskel (Musculus rhomboideus major) entspringt an den Dornfortsätzen des zweiten bis fünften Brustwirbels.
16. Tapadása a lapocka belső szélén, a lapockatövis alatt egészen az alsó szögig terjed. – Sein Ansatz erstreckt sich am inneren Rand des Schulterblattes von unterhalb der Schulterblattgräte bis zum unteren Winkel.
17. Mindkét rombuszizom a gerincoszlop felé húzza a lapockát. – Beide Rautenmuskeln ziehen das Schulterblatt zur Wirbelsäule.
18. Ez a mozgás a lapocka hátrahúzásának vagy retrakciójának felel meg. – Diese Bewegung entspricht dem Zurückziehen oder der Retraktion des Schulterblattes.
19. A rombuszizmok lefelé fordítják a lapocka ízületi árkát, és ezzel a lapockát befelé forgatják. – Die Rautenmuskeln drehen die Gelenkpfanne des Schulterblattes nach unten und rotieren das Schulterblatt dadurch nach innen.
20. Nyugalmi helyzetben a rombuszizmok a lapocka belső szélét a mellkas falán tartják. – In der Ruhestellung halten die Rautenmuskeln den inneren Rand des Schulterblattes an der Brustwand.
21. Fontos szerepet játszanak a váll hátrahúzott helyzetének és a felsőtest egyenes tartásának fenntartásában. – Sie spielen eine wichtige Rolle bei der zurückgezogenen Haltung der Schultern und bei der aufrechten Haltung des Oberkörpers.
22. A rombuszizmokat főként a háti lapockaideg idegzi be. – Die Rautenmuskeln werden hauptsächlich vom hinteren Schulterblattnerv (Nervus dorsalis scapulae) innerviert.
23. Gyengeségük esetén a lapocka kissé oldalra és előrefelé mozdulhat, és csökkenhet a vállöv stabilitása. – Bei ihrer Schwäche kann sich das Schulterblatt etwas nach außen und vorne verlagern, und die Stabilität des Schultergürtels kann abnehmen.
24. A felső és az alsó hátsó fűrészizom vékony izomlemezként a bordákhoz húzódik. – Der obere und der untere hintere Sägemuskel ziehen als dünne Muskelplatten zu den Rippen.
25. A felső hátsó fűrészizom a nyakszalag alsó részén és az alsó nyak-, illetve felső háti csigolyák tövisnyúlványain ered. – Der obere hintere Sägemuskel (Musculus serratus posterior superior) entspringt am unteren Teil des Nackenbandes und an den Dornfortsätzen der unteren Hals- und oberen Brustwirbel.
26. Rostjai lefelé és oldalra futnak, majd a második–ötödik borda felső szélén tapadnak. – Seine Fasern verlaufen nach unten und seitlich und setzen am oberen Rand der zweiten bis fünften Rippe an.
27. Hagyományosan a felső bordák emelőizmának tekintik, ezért a belégzést segítő izomként is leírják. – Traditionell gilt er als Heber der oberen Rippen und wird deshalb auch als unterstützender Einatmungsmuskel beschrieben.
28. Az izom a rombuszizmok alatt, a felső háti szakasz területén helyezkedik el. – Der Muskel liegt unter den Rautenmuskeln im Bereich des oberen Brustabschnitts.
29. Beidegzését a második–ötödik bordaközi ideg biztosítja. – Seine Innervation erfolgt durch den zweiten bis fünften Zwischenrippennerv (Nervus intercostalis).
30. Az alsó hátsó fűrészizom az alsó háti és a felső ágyéki csigolyák tövisnyúlványain ered. – Der untere hintere Sägemuskel (Musculus serratus posterior inferior) entspringt an den Dornfortsätzen der unteren Brust- und oberen Lendenwirbel.
31. Rostjai felfelé és oldalra haladnak, majd a kilencedik–tizenkettedik borda alsó szélén tapadnak. – Seine Fasern ziehen nach oben und seitlich und setzen am unteren Rand der neunten bis zwölften Rippe an.
32. Hagyományosan az alsó bordák lesüllyesztésében és az erőltetett kilégzés támogatásában tulajdonítanak neki szerepet. – Traditionell wird ihm eine Funktion beim Senken der unteren Rippen und bei der Unterstützung der forcierten Ausatmung zugeschrieben.
33. Az alsó bordák rögzítésével a rekeszizom működését is segítheti. – Durch die Fixierung der unteren Rippen kann er auch die Tätigkeit des Zwerchfells unterstützen.
34. Beidegzését az alsó bordaközi idegek és a tizenkettedik borda alatt futó ideg biztosítják. – Seine Innervation erfolgt durch die unteren Zwischenrippennerven und den unterhalb der zwölften Rippe verlaufenden Unterrippennerv (Nervus subcostalis).
35. A két hátsó fűrészizom mechanikai hatása viszonylag csekély, és valószínűleg a mellkasfal helyzetérzékelésében is szerepet játszanak. – Die mechanische Wirkung der beiden hinteren Sägemuskeln ist relativ gering, und wahrscheinlich sind sie auch an der Lagewahrnehmung der Brustwand beteiligt.
(aufklappen)magyar
1. A csuklyásizom és a széles hátizom alatt további vékonyabb izmok helyezkednek el.
2. Ehhez a réteghez tartozik a lapockaemelő izom, a két rombuszizom és a két hátsó fűrészizom.
3. A lapockaemelő és a rombuszizmok a lapockát mozgatják és a mellkas falához rögzítik.
4. A lapockaemelő izom a felső négy nyakcsigolya harántnyúlványain ered.
5. Rostjai lefelé és kissé oldalra haladnak a lapocka felső szöge felé.
6. Az izom a lapocka belső szélén, a felső szög és a lapockatövis gyöke között tapad.
7. Legfontosabb működése a lapocka és ezzel együtt a vállöv megemelése.
8. Az izom lefelé fordítja a lapocka ízületi árkát, ezért részt vesz a lapocka befelé irányuló forgatásában.
9. Rögzített lapocka mellett egyoldali összehúzódása azonos oldalra hajlítja a nyaki gerincet.
10. Kétoldali összehúzódáskor a lapockaemelő izom hátrafelé feszítheti a nyakat.
11. Beidegzésében a háti lapockaideg, valamint a harmadik és negyedik nyaki ideg ágai vesznek részt.
12. A kis és a nagy rombuszizom a csuklyásizom alatt, a gerincoszlop és a lapocka között helyezkedik el.
13. A kis rombuszizom a nyakszalag alsó részén, valamint a hetedik nyakcsigolya és az első háti csigolya tövisnyúlványán ered.
14. A kis rombuszizom a lapockatövis gyökének belső oldalán tapad.
15. A nagy rombuszizom a második–ötödik háti csigolya tövisnyúlványain ered.
16. Tapadása a lapocka belső szélén, a lapockatövis alatt egészen az alsó szögig terjed.
17. Mindkét rombuszizom a gerincoszlop felé húzza a lapockát.
18. Ez a mozgás a lapocka hátrahúzásának vagy retrakciójának felel meg.
19. A rombuszizmok lefelé fordítják a lapocka ízületi árkát, és ezzel a lapockát befelé forgatják.
20. Nyugalmi helyzetben a rombuszizmok a lapocka belső szélét a mellkas falán tartják.
21. Fontos szerepet játszanak a váll hátrahúzott helyzetének és a felsőtest egyenes tartásának fenntartásában.
22. A rombuszizmokat főként a háti lapockaideg idegzi be.
23. Gyengeségük esetén a lapocka kissé oldalra és előrefelé mozdulhat, és csökkenhet a vállöv stabilitása.
24. A felső és az alsó hátsó fűrészizom vékony izomlemezként a bordákhoz húzódik.
25. A felső hátsó fűrészizom a nyakszalag alsó részén és az alsó nyak-, illetve felső háti csigolyák tövisnyúlványain ered.
26. Rostjai lefelé és oldalra futnak, majd a második–ötödik borda felső szélén tapadnak.
27. Hagyományosan a felső bordák emelőizmának tekintik, ezért a belégzést segítő izomként is leírják.
28. Az izom a rombuszizmok alatt, a felső háti szakasz területén helyezkedik el.
29. Beidegzését a második–ötödik bordaközi ideg biztosítja.
30. Az alsó hátsó fűrészizom az alsó háti és a felső ágyéki csigolyák tövisnyúlványain ered.
31. Rostjai felfelé és oldalra haladnak, majd a kilencedik–tizenkettedik borda alsó szélén tapadnak.
32. Hagyományosan az alsó bordák lesüllyesztésében és az erőltetett kilégzés támogatásában tulajdonítanak neki szerepet.
33. Az alsó bordák rögzítésével a rekeszizom működését is segítheti.
34. Beidegzését az alsó bordaközi idegek és a tizenkettedik borda alatt futó ideg biztosítják.
35. A két hátsó fűrészizom mechanikai hatása viszonylag csekély, és valószínűleg a mellkasfal helyzetérzékelésében is szerepet játszanak.
(aufklappen)német
1. Unter dem Kapuzenmuskel und dem breiten Rückenmuskel liegen weitere dünnere Muskeln.
2. Zu dieser Schicht gehören der Schulterblattheber, die beiden Rautenmuskeln und die beiden hinteren Sägemuskeln.
3. Der Schulterblattheber und die Rautenmuskeln bewegen das Schulterblatt und fixieren es an der Brustwand.
4. Der Schulterblattheber (Musculus levator scapulae) entspringt an den Querfortsätzen der oberen vier Halswirbel.
5. Seine Fasern ziehen nach unten und leicht seitlich zum oberen Winkel des Schulterblattes.
6. Der Muskel setzt am inneren Rand des Schulterblattes zwischen dem oberen Winkel und der Wurzel der Schulterblattgräte an.
7. Seine wichtigste Wirkung ist das Anheben des Schulterblattes und damit des Schultergürtels.
8. Der Muskel dreht die Gelenkpfanne des Schulterblattes nach unten und beteiligt sich damit an der Einwärtsdrehung des Schulterblattes.
9. Bei fixiertem Schulterblatt neigt eine einseitige Kontraktion die Halswirbelsäule zur gleichen Seite.
10. Bei beidseitiger Kontraktion kann der Schulterblattheber den Hals nach hinten strecken.
11. An seiner Innervation sind der hintere Schulterblattnerv (Nervus dorsalis scapulae) sowie Äste des dritten und vierten Halsnervs beteiligt.
12. Der kleine und der große Rautenmuskel liegen unter dem Kapuzenmuskel zwischen der Wirbelsäule und dem Schulterblatt.
13. Der kleine Rautenmuskel (Musculus rhomboideus minor) entspringt am unteren Teil des Nackenbandes sowie an den Dornfortsätzen des siebten Halswirbels und des ersten Brustwirbels.
14. Der kleine Rautenmuskel setzt am inneren Rand der Wurzel der Schulterblattgräte an.
15. Der große Rautenmuskel (Musculus rhomboideus major) entspringt an den Dornfortsätzen des zweiten bis fünften Brustwirbels.
16. Sein Ansatz erstreckt sich am inneren Rand des Schulterblattes von unterhalb der Schulterblattgräte bis zum unteren Winkel.
17. Beide Rautenmuskeln ziehen das Schulterblatt zur Wirbelsäule.
18. Diese Bewegung entspricht dem Zurückziehen oder der Retraktion des Schulterblattes.
19. Die Rautenmuskeln drehen die Gelenkpfanne des Schulterblattes nach unten und rotieren das Schulterblatt dadurch nach innen.
20. In der Ruhestellung halten die Rautenmuskeln den inneren Rand des Schulterblattes an der Brustwand.
21. Sie spielen eine wichtige Rolle bei der zurückgezogenen Haltung der Schultern und bei der aufrechten Haltung des Oberkörpers.
22. Die Rautenmuskeln werden hauptsächlich vom hinteren Schulterblattnerv (Nervus dorsalis scapulae) innerviert.
23. Bei ihrer Schwäche kann sich das Schulterblatt etwas nach außen und vorne verlagern, und die Stabilität des Schultergürtels kann abnehmen.
24. Der obere und der untere hintere Sägemuskel ziehen als dünne Muskelplatten zu den Rippen.
25. Der obere hintere Sägemuskel (Musculus serratus posterior superior) entspringt am unteren Teil des Nackenbandes und an den Dornfortsätzen der unteren Hals- und oberen Brustwirbel.
26. Seine Fasern verlaufen nach unten und seitlich und setzen am oberen Rand der zweiten bis fünften Rippe an.
27. Traditionell gilt er als Heber der oberen Rippen und wird deshalb auch als unterstützender Einatmungsmuskel beschrieben.
28. Der Muskel liegt unter den Rautenmuskeln im Bereich des oberen Brustabschnitts.
29. Seine Innervation erfolgt durch den zweiten bis fünften Zwischenrippennerv (Nervus intercostalis).
30. Der untere hintere Sägemuskel (Musculus serratus posterior inferior) entspringt an den Dornfortsätzen der unteren Brust- und oberen Lendenwirbel.
31. Seine Fasern ziehen nach oben und seitlich und setzen am unteren Rand der neunten bis zwölften Rippe an.
32. Traditionell wird ihm eine Funktion beim Senken der unteren Rippen und bei der Unterstützung der forcierten Ausatmung zugeschrieben.
33. Durch die Fixierung der unteren Rippen kann er auch die Tätigkeit des Zwerchfells unterstützen.
34. Seine Innervation erfolgt durch die unteren Zwischenrippennerven und den unterhalb der zwölften Rippe verlaufenden Unterrippennerv (Nervus subcostalis).
35. Die mechanische Wirkung der beiden hinteren Sägemuskeln ist relativ gering, und wahrscheinlich sind sie auch an der Lagewahrnehmung der Brustwand beteiligt.