7.12.2 – Az alsó üresvéna gyűjtőterülete – Das Einzugsgebiet der unteren Hohlvene
1. Az alsó üresvéna (vena cava inferior) a test alsó felének legnagyobb gyűjtővénája, amely az alsó végtagokból, a medencéből és a hasüreg jelentős részéből vezeti vissza a vért a szívhez. – Die untere Hohlvene (Vena cava inferior) ist die größte Sammelvene der unteren Körperhälfte und führt Blut aus den unteren Extremitäten, dem Becken und großen Teilen des Bauchraums zum Herzen zurück.
2. Gyűjtőterületének megértéséhez fontos elkülöníteni a közvetlenül az alsó üresvénába jutó vért attól, amely előbb a máj kapuvénás rendszerén halad keresztül. – Für das Verständnis ihres Einzugsgebietes ist zwischen Blut, das unmittelbar in die untere Hohlvene gelangt, und Blut zu unterscheiden, das zunächst das Pfortadersystem der Leber durchströmt.
3. Az alsó üresvéna az ötödik ágyéki csigolya magasságában, a jobb és bal közös csípővéna (venae iliacae communes) egyesüléséből keletkezik. – Die untere Hohlvene entsteht auf Höhe des fünften Lendenwirbels durch die Vereinigung der rechten und linken gemeinsamen Beckenvene (Venae iliacae communes).
4. Innen retroperitonealisan, az aorta hasi szakaszától jobbra emelkedik felfelé, miközben egymás után veszi fel a hasfal és a hasi szervek vénás vérét. – Von dort steigt sie retroperitoneal rechts neben der Bauchaorta auf und nimmt nacheinander venöses Blut aus der Bauchwand und den Bauchorganen auf.
5. Felső szakaszán az ér szoros kapcsolatba kerül a máj hátsó felszínével, ahol részben a vena cava számára kialakult barázdában helyezkedik el. – In ihrem oberen Abschnitt steht das Gefäß in enger Beziehung zur Rückfläche der Leber, wo es teilweise in der für die Hohlvene ausgebildeten Furche liegt.
6. A rekeszizmot a vena cava nyílásán (foramen venae cavae) keresztül áttörve az ér a mellüregbe jut, majd rövid lefutás után a jobb pitvarba torkollik. – Nachdem das Gefäß das Zwerchfell durch das Hohlvenenloch (Foramen venae cavae) durchsetzt hat, gelangt es in den Brustraum und mündet nach kurzem Verlauf in den rechten Vorhof.
7. Közvetlen mellékágai közé tartoznak az alsó rekeszvénák (venae phrenicae inferiores), amelyek elsősorban a rekeszizom alsó felszínéről gyűjtik össze a vért. – Zu ihren direkten Zuflüssen gehören die unteren Zwerchfellvenen (Venae phrenicae inferiores), die vor allem das Blut von der Unterseite des Zwerchfells sammeln.
8. A hátsó hasfal szegmentális vénás elvezetését az ágyéki vénák (venae lumbales) biztosítják, amelyek a megfelelő ágyéki artériák közelében haladva ömlenek az alsó üresvénába. – Die segmentale venöse Drainage der hinteren Bauchwand erfolgt über die Lendenvenen (Venae lumbales), die nahe den entsprechenden Lendenarterien verlaufen und in die untere Hohlvene münden.
9. Az ágyéki vénák kapcsolatban állnak a felszálló ágyéki vénákkal, így az azygos- és hemiazygos-rendszeren keresztül fontos kerülő utat képezhetnek a felső üresvéna felé. – Die Lendenvenen stehen mit den aufsteigenden Lendenvenen in Verbindung und können dadurch über das Azygos- und Hemiazygos-System einen wichtigen Umgehungsweg zur oberen Hohlvene bilden.
10. Mindkét vese vénás vére a vesevénákon (venae renales) keresztül távozik, amelyek a vese kapujától medialisan haladva közvetlenül az alsó üresvénába vezetnek. – Das venöse Blut beider Nieren fließt über die Nierenvenen (Venae renales) ab, die vom Nierenhilus nach medial ziehen und unmittelbar in die untere Hohlvene einmünden.
11. Mivel az alsó üresvéna a középvonaltól jobbra fekszik, a bal vesevéna (vena renalis sinistra) lényegesen hosszabb, és az aorta előtt keresztezve éri el célját. – Da die untere Hohlvene rechts der Mittellinie liegt, ist die linke Nierenvene (Vena renalis sinistra) deutlich länger und erreicht sie nach Überkreuzung der Aorta von vorn.
12. A két oldal vénás elvezetése a mellékvesék esetében sem szimmetrikus, mert a jobb mellékvesevéna (vena suprarenalis dextra) közvetlenül az alsó üresvénába torkollik. – Auch der venöse Abfluss der Nebennieren ist nicht symmetrisch, da die rechte Nebennierenvene (Vena suprarenalis dextra) direkt in die untere Hohlvene mündet.
13. Ezzel szemben a bal mellékvesevéna (vena suprarenalis sinistra) rendszerint a bal vesevénába ömlik, így vére csak közvetve kerül az alsó üresvénába. – Dagegen mündet die linke Nebennierenvene (Vena suprarenalis sinistra) gewöhnlich in die linke Nierenvene, sodass ihr Blut die untere Hohlvene nur indirekt erreicht.
14. Hasonló jobb-bal oldali különbség figyelhető meg az ivarmirigyek vénáinál is, amelyek a heréből, illetve a petefészekből szállítják el a vénás vért. – Eine vergleichbare Rechts-links-Asymmetrie findet sich bei den Keimdrüsenvenen, die das venöse Blut aus Hoden beziehungsweise Eierstock ableiten.
15. A jobb herevéna vagy petefészekvéna (vena testicularis dextra, vena ovarica dextra) közvetlenül az alsó üresvénába, a megfelelő bal oldali ér viszont a bal vesevénába torkollik. – Die rechte Hoden- beziehungsweise Eierstockvene (Vena testicularis dextra, Vena ovarica dextra) mündet direkt in die untere Hohlvene, während das entsprechende linke Gefäß in die linke Nierenvene eintritt.
16. Közvetlenül a rekeszizom alatt érkeznek az alsó üresvénába a májvénák (venae hepaticae), amelyek többnyire három nagyobb vénacsoportban vezetik el a májból kiáramló vért. – Unmittelbar unterhalb des Zwerchfells erreichen die Lebervenen (Venae hepaticae) die untere Hohlvene und führen das aus der Leber abströmende Blut meist in drei größeren Venengruppen ab.
17. A májvénák különleges helyet foglalnak el a gyűjtőterületben, mert rajtuk keresztül nemcsak a máj saját vére, hanem a kapuvénán érkező vér is a nagyvérkörbe kerül. – Die Lebervenen nehmen innerhalb des Einzugsgebietes eine besondere Stellung ein, weil über sie neben dem Eigenblut der Leber auch das über die Pfortader eingeströmte Blut in den Körperkreislauf gelangt.
18. Az emésztőrendszer számos páratlan hasi szervéből származó vér tehát nem közvetlenül az alsó üresvénába, hanem először a májkapuvénába (vena portae hepatis) jut. – Das Blut zahlreicher unpaarer Bauchorgane des Verdauungssystems gelangt somit nicht unmittelbar in die untere Hohlvene, sondern zunächst in die Pfortader der Leber (Vena portae hepatis).
19. Miután ez a vér áthaladt a máj hajszálérhálózatán, a májvénák összegyűjtik, és közvetlenül az alsó üresvénába vezetik tovább. – Nachdem dieses Blut das Kapillarnetz der Leber durchströmt hat, wird es von den Lebervenen gesammelt und unmittelbar in die untere Hohlvene weitergeleitet.
20. Az alsó üresvéna legalsó nagy mellékágai a közös csípővénák, amelyek a keresztcsípőcsonti ízület közelében a belső és a külső csípővéna egyesülésével jönnek létre. – Die untersten großen Zuflüsse der unteren Hohlvene sind die gemeinsamen Beckenvenen, die nahe dem Iliosakralgelenk aus der Vereinigung der inneren und äußeren Beckenvene entstehen.
21. A külső csípővéna (vena iliaca externa) elsősorban az alsó végtag vérét szállítja, és a lágyékszalag alatt áthaladó combvéna közvetlen folytatásának tekinthető. – Die äußere Beckenvene (Vena iliaca externa) führt vor allem das Blut der unteren Extremität und kann als unmittelbare Fortsetzung der unter dem Leistenband hindurchziehenden Oberschenkelvene angesehen werden.
22. Az alsó végtag mély vénái nagyrészt az azonos nevű artériákat kísérik, miközben a kisebb erek fokozatosan egyre nagyobb vénás törzsekbe egyesülnek. – Die tiefen Venen der unteren Extremität begleiten weitgehend die gleichnamigen Arterien, wobei sich kleinere Gefäße schrittweise zu immer größeren venösen Stämmen vereinigen.
23. A lábszár mély vénái, köztük az elülső és hátulsó sípcsonti vénák (venae tibiales anteriores et posteriores), a térdhajlat felé vezetik a vért. – Die tiefen Unterschenkelvenen, darunter die vorderen und hinteren Schienbeinvenen (Venae tibiales anteriores et posteriores), führen das Blut in Richtung Kniekehle.
24. A térdhajlati véna (vena poplitea) ezeket a mély vénákat, valamint a kis szaféna vénát is felveszi, majd felfelé haladva combvénaként folytatódik. – Die Kniekehlenvene (Vena poplitea) nimmt diese tiefen Venen sowie die kleine Rosenvene auf und setzt sich beim Aufstieg als Oberschenkelvene fort.
25. A combvéna (vena femoralis) az adduktorcsatorna környékétől a lágyékszalagig halad, ahol a lacuna vasorumon átlépve külső csípővénává válik. – Die Oberschenkelvene (Vena femoralis) verläuft vom Bereich des Adduktorenkanals bis zum Leistenband, wo sie nach Durchtritt durch die Lacuna vasorum zur äußeren Beckenvene wird.
26. A felületes vénás rendszer legnagyobb törzse, a nagy szaféna véna (vena saphena magna) a láb medialis oldaláról és az alsó végtag felszínes szöveteiből gyűjti a vért. – Der größte Stamm des oberflächlichen Venensystems, die große Rosenvene (Vena saphena magna), sammelt Blut von der medialen Fußseite und aus den oberflächlichen Geweben der unteren Extremität.
27. A nagy szaféna véna a comb medialis oldalán felfelé halad, majd a hiatus saphenus területén a combvénába torkollik, így vére a külső csípővéna felé folytatódik. – Die große Rosenvene zieht an der medialen Oberschenkelseite aufwärts und mündet am Hiatus saphenus in die Oberschenkelvene, sodass ihr Blut zur äußeren Beckenvene weiterfließt.
28. A kis szaféna véna (vena saphena parva) ezzel szemben a láb lateralis szélétől a lábszár hátulsó oldalán emelkedik, és rendszerint a térdhajlati vénába ömlik. – Die kleine Rosenvene (Vena saphena parva) steigt dagegen vom lateralen Fußrand an der Rückseite des Unterschenkels auf und mündet gewöhnlich in die Kniekehlenvene.
29. A felületes és mély vénás hálózatot perforáló vénák (venae perforantes) kapcsolják össze, amelyekben a vér normálisan a felszínes rendszerből a mély vénák irányába áramlik. – Oberflächliches und tiefes Venennetz werden durch Perforansvenen (Venae perforantes) verbunden, in denen das Blut normalerweise vom oberflächlichen zum tiefen Venensystem strömt.
30. A belső csípővéna (vena iliaca interna) ezzel szemben főként a kismedence falából és szerveiből, továbbá a gáttájék és a medence környező területeiről gyűjti össze a vért. – Die innere Beckenvene (Vena iliaca interna) sammelt dagegen vor allem Blut aus den Wänden und Organen des kleinen Beckens sowie aus Dammregion und angrenzenden Beckengebieten.
31. A kismedence szervei körül kiterjedt vénás fonatok alakulnak ki, amelyek számos összeköttetésük révén lehetővé teszik a vér különböző elvezetési utak közötti átrendeződését. – Um die Organe des kleinen Beckens bilden sich ausgedehnte Venengeflechte, deren zahlreiche Verbindungen eine Umverteilung des Blutes zwischen verschiedenen Abflusswegen ermöglichen.
32. Ilyen hálózat található többek között a húgyhólyag, a prostata, a hüvely és a méh körül, ahol a plexusok vére végül többnyire a belső csípővénába jut. – Solche Geflechte finden sich unter anderem um Harnblase, Prostata, Scheide und Gebärmutter, wobei ihr Blut schließlich überwiegend in die innere Beckenvene abfließt.
33. A végbél vénás fonata különösen fontos összeköttetési terület, mert felső része a kapuvénás rendszerhez, középső és alsó része pedig a belső csípővéna rendszeréhez kapcsolódik. – Das Venengeflecht des Rektums bildet ein besonders wichtiges Verbindungsgebiet, weil sein oberer Anteil zum Pfortadersystem, sein mittlerer und unterer Anteil dagegen zum System der inneren Beckenvene gehören.
34. Ha az alsó üresvéna átjárhatósága akadályozott, a felszálló ágyéki vénákon, az azygos-rendszeren és a hasfal vénáin keresztül kavokavális kerülőkeringések vezethetik a vért a felső üresvéna felé. – Ist die untere Hohlvene verlegt, können kavokavale Umgehungskreisläufe über die aufsteigenden Lendenvenen, das Azygos-System und die Bauchwandvenen das Blut zur oberen Hohlvene leiten.
35. Az alsó üresvéna gyűjtőterülete így egységes rendszerbe kapcsolja az alsó végtagok, a medence, a hasfal és számos hasi szerv vénás elvezetését, amely végül a jobb pitvarban ér véget. – Das Einzugsgebiet der unteren Hohlvene verbindet somit die venöse Drainage der unteren Extremitäten, des Beckens, der Bauchwand und zahlreicher Bauchorgane zu einem System, das schließlich im rechten Vorhof endet.
(aufklappen)magyar
1. Az alsó üresvéna (vena cava inferior) a test alsó felének legnagyobb gyűjtővénája, amely az alsó végtagokból, a medencéből és a hasüreg jelentős részéből vezeti vissza a vért a szívhez.
2. Gyűjtőterületének megértéséhez fontos elkülöníteni a közvetlenül az alsó üresvénába jutó vért attól, amely előbb a máj kapuvénás rendszerén halad keresztül.
3. Az alsó üresvéna az ötödik ágyéki csigolya magasságában, a jobb és bal közös csípővéna (venae iliacae communes) egyesüléséből keletkezik.
4. Innen retroperitonealisan, az aorta hasi szakaszától jobbra emelkedik felfelé, miközben egymás után veszi fel a hasfal és a hasi szervek vénás vérét.
5. Felső szakaszán az ér szoros kapcsolatba kerül a máj hátsó felszínével, ahol részben a vena cava számára kialakult barázdában helyezkedik el.
6. A rekeszizmot a vena cava nyílásán (foramen venae cavae) keresztül áttörve az ér a mellüregbe jut, majd rövid lefutás után a jobb pitvarba torkollik.
7. Közvetlen mellékágai közé tartoznak az alsó rekeszvénák (venae phrenicae inferiores), amelyek elsősorban a rekeszizom alsó felszínéről gyűjtik össze a vért.
8. A hátsó hasfal szegmentális vénás elvezetését az ágyéki vénák (venae lumbales) biztosítják, amelyek a megfelelő ágyéki artériák közelében haladva ömlenek az alsó üresvénába.
9. Az ágyéki vénák kapcsolatban állnak a felszálló ágyéki vénákkal, így az azygos- és hemiazygos-rendszeren keresztül fontos kerülő utat képezhetnek a felső üresvéna felé.
10. Mindkét vese vénás vére a vesevénákon (venae renales) keresztül távozik, amelyek a vese kapujától medialisan haladva közvetlenül az alsó üresvénába vezetnek.
11. Mivel az alsó üresvéna a középvonaltól jobbra fekszik, a bal vesevéna (vena renalis sinistra) lényegesen hosszabb, és az aorta előtt keresztezve éri el célját.
12. A két oldal vénás elvezetése a mellékvesék esetében sem szimmetrikus, mert a jobb mellékvesevéna (vena suprarenalis dextra) közvetlenül az alsó üresvénába torkollik.
13. Ezzel szemben a bal mellékvesevéna (vena suprarenalis sinistra) rendszerint a bal vesevénába ömlik, így vére csak közvetve kerül az alsó üresvénába.
14. Hasonló jobb-bal oldali különbség figyelhető meg az ivarmirigyek vénáinál is, amelyek a heréből, illetve a petefészekből szállítják el a vénás vért.
15. A jobb herevéna vagy petefészekvéna (vena testicularis dextra, vena ovarica dextra) közvetlenül az alsó üresvénába, a megfelelő bal oldali ér viszont a bal vesevénába torkollik.
16. Közvetlenül a rekeszizom alatt érkeznek az alsó üresvénába a májvénák (venae hepaticae), amelyek többnyire három nagyobb vénacsoportban vezetik el a májból kiáramló vért.
17. A májvénák különleges helyet foglalnak el a gyűjtőterületben, mert rajtuk keresztül nemcsak a máj saját vére, hanem a kapuvénán érkező vér is a nagyvérkörbe kerül.
18. Az emésztőrendszer számos páratlan hasi szervéből származó vér tehát nem közvetlenül az alsó üresvénába, hanem először a májkapuvénába (vena portae hepatis) jut.
19. Miután ez a vér áthaladt a máj hajszálérhálózatán, a májvénák összegyűjtik, és közvetlenül az alsó üresvénába vezetik tovább.
20. Az alsó üresvéna legalsó nagy mellékágai a közös csípővénák, amelyek a keresztcsípőcsonti ízület közelében a belső és a külső csípővéna egyesülésével jönnek létre.
21. A külső csípővéna (vena iliaca externa) elsősorban az alsó végtag vérét szállítja, és a lágyékszalag alatt áthaladó combvéna közvetlen folytatásának tekinthető.
22. Az alsó végtag mély vénái nagyrészt az azonos nevű artériákat kísérik, miközben a kisebb erek fokozatosan egyre nagyobb vénás törzsekbe egyesülnek.
23. A lábszár mély vénái, köztük az elülső és hátulsó sípcsonti vénák (venae tibiales anteriores et posteriores), a térdhajlat felé vezetik a vért.
24. A térdhajlati véna (vena poplitea) ezeket a mély vénákat, valamint a kis szaféna vénát is felveszi, majd felfelé haladva combvénaként folytatódik.
25. A combvéna (vena femoralis) az adduktorcsatorna környékétől a lágyékszalagig halad, ahol a lacuna vasorumon átlépve külső csípővénává válik.
26. A felületes vénás rendszer legnagyobb törzse, a nagy szaféna véna (vena saphena magna) a láb medialis oldaláról és az alsó végtag felszínes szöveteiből gyűjti a vért.
27. A nagy szaféna véna a comb medialis oldalán felfelé halad, majd a hiatus saphenus területén a combvénába torkollik, így vére a külső csípővéna felé folytatódik.
28. A kis szaféna véna (vena saphena parva) ezzel szemben a láb lateralis szélétől a lábszár hátulsó oldalán emelkedik, és rendszerint a térdhajlati vénába ömlik.
29. A felületes és mély vénás hálózatot perforáló vénák (venae perforantes) kapcsolják össze, amelyekben a vér normálisan a felszínes rendszerből a mély vénák irányába áramlik.
30. A belső csípővéna (vena iliaca interna) ezzel szemben főként a kismedence falából és szerveiből, továbbá a gáttájék és a medence környező területeiről gyűjti össze a vért.
31. A kismedence szervei körül kiterjedt vénás fonatok alakulnak ki, amelyek számos összeköttetésük révén lehetővé teszik a vér különböző elvezetési utak közötti átrendeződését.
32. Ilyen hálózat található többek között a húgyhólyag, a prostata, a hüvely és a méh körül, ahol a plexusok vére végül többnyire a belső csípővénába jut.
33. A végbél vénás fonata különösen fontos összeköttetési terület, mert felső része a kapuvénás rendszerhez, középső és alsó része pedig a belső csípővéna rendszeréhez kapcsolódik.
34. Ha az alsó üresvéna átjárhatósága akadályozott, a felszálló ágyéki vénákon, az azygos-rendszeren és a hasfal vénáin keresztül kavokavális kerülőkeringések vezethetik a vért a felső üresvéna felé.
35. Az alsó üresvéna gyűjtőterülete így egységes rendszerbe kapcsolja az alsó végtagok, a medence, a hasfal és számos hasi szerv vénás elvezetését, amely végül a jobb pitvarban ér véget.
(aufklappen)német
1. Die untere Hohlvene (Vena cava inferior) ist die größte Sammelvene der unteren Körperhälfte und führt Blut aus den unteren Extremitäten, dem Becken und großen Teilen des Bauchraums zum Herzen zurück.
2. Für das Verständnis ihres Einzugsgebietes ist zwischen Blut, das unmittelbar in die untere Hohlvene gelangt, und Blut zu unterscheiden, das zunächst das Pfortadersystem der Leber durchströmt.
3. Die untere Hohlvene entsteht auf Höhe des fünften Lendenwirbels durch die Vereinigung der rechten und linken gemeinsamen Beckenvene (Venae iliacae communes).
4. Von dort steigt sie retroperitoneal rechts neben der Bauchaorta auf und nimmt nacheinander venöses Blut aus der Bauchwand und den Bauchorganen auf.
5. In ihrem oberen Abschnitt steht das Gefäß in enger Beziehung zur Rückfläche der Leber, wo es teilweise in der für die Hohlvene ausgebildeten Furche liegt.
6. Nachdem das Gefäß das Zwerchfell durch das Hohlvenenloch (Foramen venae cavae) durchsetzt hat, gelangt es in den Brustraum und mündet nach kurzem Verlauf in den rechten Vorhof.
7. Zu ihren direkten Zuflüssen gehören die unteren Zwerchfellvenen (Venae phrenicae inferiores), die vor allem das Blut von der Unterseite des Zwerchfells sammeln.
8. Die segmentale venöse Drainage der hinteren Bauchwand erfolgt über die Lendenvenen (Venae lumbales), die nahe den entsprechenden Lendenarterien verlaufen und in die untere Hohlvene münden.
9. Die Lendenvenen stehen mit den aufsteigenden Lendenvenen in Verbindung und können dadurch über das Azygos- und Hemiazygos-System einen wichtigen Umgehungsweg zur oberen Hohlvene bilden.
10. Das venöse Blut beider Nieren fließt über die Nierenvenen (Venae renales) ab, die vom Nierenhilus nach medial ziehen und unmittelbar in die untere Hohlvene einmünden.
11. Da die untere Hohlvene rechts der Mittellinie liegt, ist die linke Nierenvene (Vena renalis sinistra) deutlich länger und erreicht sie nach Überkreuzung der Aorta von vorn.
12. Auch der venöse Abfluss der Nebennieren ist nicht symmetrisch, da die rechte Nebennierenvene (Vena suprarenalis dextra) direkt in die untere Hohlvene mündet.
13. Dagegen mündet die linke Nebennierenvene (Vena suprarenalis sinistra) gewöhnlich in die linke Nierenvene, sodass ihr Blut die untere Hohlvene nur indirekt erreicht.
14. Eine vergleichbare Rechts-links-Asymmetrie findet sich bei den Keimdrüsenvenen, die das venöse Blut aus Hoden beziehungsweise Eierstock ableiten.
15. Die rechte Hoden- beziehungsweise Eierstockvene (Vena testicularis dextra, Vena ovarica dextra) mündet direkt in die untere Hohlvene, während das entsprechende linke Gefäß in die linke Nierenvene eintritt.
16. Unmittelbar unterhalb des Zwerchfells erreichen die Lebervenen (Venae hepaticae) die untere Hohlvene und führen das aus der Leber abströmende Blut meist in drei größeren Venengruppen ab.
17. Die Lebervenen nehmen innerhalb des Einzugsgebietes eine besondere Stellung ein, weil über sie neben dem Eigenblut der Leber auch das über die Pfortader eingeströmte Blut in den Körperkreislauf gelangt.
18. Das Blut zahlreicher unpaarer Bauchorgane des Verdauungssystems gelangt somit nicht unmittelbar in die untere Hohlvene, sondern zunächst in die Pfortader der Leber (Vena portae hepatis).
19. Nachdem dieses Blut das Kapillarnetz der Leber durchströmt hat, wird es von den Lebervenen gesammelt und unmittelbar in die untere Hohlvene weitergeleitet.
20. Die untersten großen Zuflüsse der unteren Hohlvene sind die gemeinsamen Beckenvenen, die nahe dem Iliosakralgelenk aus der Vereinigung der inneren und äußeren Beckenvene entstehen.
21. Die äußere Beckenvene (Vena iliaca externa) führt vor allem das Blut der unteren Extremität und kann als unmittelbare Fortsetzung der unter dem Leistenband hindurchziehenden Oberschenkelvene angesehen werden.
22. Die tiefen Venen der unteren Extremität begleiten weitgehend die gleichnamigen Arterien, wobei sich kleinere Gefäße schrittweise zu immer größeren venösen Stämmen vereinigen.
23. Die tiefen Unterschenkelvenen, darunter die vorderen und hinteren Schienbeinvenen (Venae tibiales anteriores et posteriores), führen das Blut in Richtung Kniekehle.
24. Die Kniekehlenvene (Vena poplitea) nimmt diese tiefen Venen sowie die kleine Rosenvene auf und setzt sich beim Aufstieg als Oberschenkelvene fort.
25. Die Oberschenkelvene (Vena femoralis) verläuft vom Bereich des Adduktorenkanals bis zum Leistenband, wo sie nach Durchtritt durch die Lacuna vasorum zur äußeren Beckenvene wird.
26. Der größte Stamm des oberflächlichen Venensystems, die große Rosenvene (Vena saphena magna), sammelt Blut von der medialen Fußseite und aus den oberflächlichen Geweben der unteren Extremität.
27. Die große Rosenvene zieht an der medialen Oberschenkelseite aufwärts und mündet am Hiatus saphenus in die Oberschenkelvene, sodass ihr Blut zur äußeren Beckenvene weiterfließt.
28. Die kleine Rosenvene (Vena saphena parva) steigt dagegen vom lateralen Fußrand an der Rückseite des Unterschenkels auf und mündet gewöhnlich in die Kniekehlenvene.
29. Oberflächliches und tiefes Venennetz werden durch Perforansvenen (Venae perforantes) verbunden, in denen das Blut normalerweise vom oberflächlichen zum tiefen Venensystem strömt.
30. Die innere Beckenvene (Vena iliaca interna) sammelt dagegen vor allem Blut aus den Wänden und Organen des kleinen Beckens sowie aus Dammregion und angrenzenden Beckengebieten.
31. Um die Organe des kleinen Beckens bilden sich ausgedehnte Venengeflechte, deren zahlreiche Verbindungen eine Umverteilung des Blutes zwischen verschiedenen Abflusswegen ermöglichen.
32. Solche Geflechte finden sich unter anderem um Harnblase, Prostata, Scheide und Gebärmutter, wobei ihr Blut schließlich überwiegend in die innere Beckenvene abfließt.
33. Das Venengeflecht des Rektums bildet ein besonders wichtiges Verbindungsgebiet, weil sein oberer Anteil zum Pfortadersystem, sein mittlerer und unterer Anteil dagegen zum System der inneren Beckenvene gehören.
34. Ist die untere Hohlvene verlegt, können kavokavale Umgehungskreisläufe über die aufsteigenden Lendenvenen, das Azygos-System und die Bauchwandvenen das Blut zur oberen Hohlvene leiten.
35. Das Einzugsgebiet der unteren Hohlvene verbindet somit die venöse Drainage der unteren Extremitäten, des Beckens, der Bauchwand und zahlreicher Bauchorgane zu einem System, das schließlich im rechten Vorhof endet.