5.17.2 – Az elülső és az oldalsó csoport, a láb emelése – Vordere und seitliche Gruppe, das Heben des Fußes
1. A lábszár elülső és oldalsó izmai a lábfej emelését, a lábujjak feszítését, valamint a láb befelé vagy kifelé fordítását végzik. – Die vorderen und seitlichen Unterschenkelmuskeln heben den Fuß, strecken die Zehen und drehen den Fuß nach innen oder außen.
2. Az elülső izomrekeszt a sípcsont, a szárkapocscsont, a csontközi hártya és a lábszárpólya sövényei határolják. – Die vordere Muskelloge wird von Tibia, Fibula, Zwischenknochenmembran und den Septen der Unterschenkelfaszie begrenzt.
3. Mivel izmai a felső ugróízület haránttengelye előtt haladnak, összehúzódásuk a lábfejet a lábszár irányába emeli. – Da ihre Muskeln vor der Querachse des oberen Sprunggelenks verlaufen, hebt ihre Kontraktion den Fuß in Richtung Unterschenkel.
4. Ezt a mozgást dorsalflexiónak vagy dorsalextensiónak nevezzük, hétköznapi értelemben pedig a lábfej visszafeszítésének felel meg. – Diese Bewegung wird als Dorsalflexion oder Dorsalextension bezeichnet und entspricht im Alltag dem Hochziehen des Fußes.
5. Járás közben a dorsalflexorok megakadályozzák, hogy a lábujjak a lendítési szakaszban a talajhoz érjenek. – Während des Gehens verhindern die Dorsalflexoren, dass die Zehen in der Schwungphase den Boden berühren.
6. A sarok talajfogása után fékező összehúzódással szabályozzák a lábfej lesüllyedését, így az nem csapódik ellenőrizetlenül a talajhoz. – Nach dem Fersenauftritt regulieren sie durch bremsende Kontraktion das Absenken des Fußes, sodass dieser nicht unkontrolliert auf den Boden schlägt.
7. Az elülső csoport legerősebb tagja az elülső sípcsonti izom (musculus tibialis anterior), amely közvetlenül a sípcsont külső oldalán fekszik. – Der kräftigste Muskel der vorderen Gruppe ist der vordere Schienbeinmuskel (Musculus tibialis anterior), der unmittelbar lateral der Tibia liegt.
8. A sípcsont külső bütykéről, testének felső oldalsó felszínéről és a csontközi hártyáról eredő izom ina a lábhát belső széle felé húzódik. – Die am lateralen Tibiakondylus, an der oberen Außenfläche des Tibiaschaftes und an der Zwischenknochenmembran entspringende Sehne zieht zum medialen Fußrand.
9. A belső ékcsonton és az első lábközépcsont alapján tapadva a tibialis anterior erőteljes dorsalflexiót és szupinációt hoz létre. – Mit seinem Ansatz am medialen Keilbein und an der Basis des ersten Mittelfußknochens bewirkt der Tibialis anterior eine kräftige Dorsalflexion und Supination.
10. Ferde lefutású ina emellett a láb belső hosszanti boltozatának megtartásában is részt vesz. – Seine schräg verlaufende Sehne beteiligt sich außerdem an der Erhaltung des medialen Längsgewölbes.
11. A hosszú öregujjfeszítő izom (musculus extensor hallucis longus) mélyebben, a tibialis anterior és a hosszú ujjfeszítő között helyezkedik el. – Der lange Großzehenstrecker (Musculus extensor hallucis longus) liegt tiefer zwischen dem Tibialis anterior und dem langen Zehenstrecker.
12. A szárkapocscsont középső szakaszáról és a csontközi hártyáról ered, hosszú ina pedig az öregujj végpercének hátoldalán tapad. – Er entspringt am mittleren Fibulaabschnitt und an der Zwischenknochenmembran; seine lange Sehne setzt dorsal am Endglied der Großzehe an.
13. Elsődleges feladata az öregujj feszítése, ugyanakkor a lábfej dorsalflexióját is támogatja. – Seine Hauptaufgabe ist die Streckung der Großzehe, zugleich unterstützt er die Dorsalflexion des Fußes.
14. A hosszú ujjfeszítő izom (musculus extensor digitorum longus) a sípcsont külső bütykéről, a szárkapocscsont fejéről és a csontközi hártyáról indul. – Der lange Zehenstrecker (Musculus extensor digitorum longus) entspringt am lateralen Tibiakondylus, am Fibulakopf und an der Zwischenknochenmembran.
15. A lábháton négy ínra oszló végződése a másodiktól az ötödik lábujj közép- és végperceihez kapcsolódik. – Seine am Fußrücken in vier Sehnen geteilte Endigung verbindet sich mit den Mittel- und Endgliedern der zweiten bis fünften Zehe.
16. Összehúzódásakor megfeszíti e lábujjakat, emeli a lábfejet, és külső helyzete miatt enyhén pronálja is a lábat. – Bei seiner Kontraktion streckt er diese Zehen, hebt den Fuß und proniert ihn aufgrund seiner lateralen Lage leicht.
17. Alsó részéről gyakran elkülönül a harmadik szárkapcsi izom (musculus fibularis tertius), amely az ötödik lábközépcsont alapján tapad. – Von seinem unteren Abschnitt sondert sich häufig der dritte Wadenbeinmuskel (Musculus fibularis tertius) ab, der an der Basis des fünften Mittelfußknochens ansetzt.
18. Ez a kis izom a dorsalflexió mellett a láb külső szélének emelését, vagyis a pronációt segíti. – Dieser kleine Muskel unterstützt neben der Dorsalflexion das Heben des äußeren Fußrandes, also die Pronation.
19. Az elülső izmok inai a boka előtt két leszorítószalag, a felső és az alsó feszítőín-retinaculum alatt haladnak át. – Die Sehnen der vorderen Muskeln verlaufen vor dem Sprunggelenk unter zwei Haltebändern, dem oberen und dem unteren Strecksehnenretinaculum.
20. E szalagok a csontok közelében tartják az inakat, és megakadályozzák, hogy dorsalflexio közben ívszerűen elemelkedjenek az ízülettől. – Diese Bänder halten die Sehnen knochennah und verhindern, dass sie sich bei der Dorsalflexion bogenförmig vom Gelenk abheben.
21. Az elülső rekesz izmait a mély szárkapcsi ideg (nervus fibularis profundus) idegzi be. – Die Muskeln der vorderen Loge werden vom tiefen Wadenbeinnerv (Nervus fibularis profundus) innerviert.
22. Vérellátásukat főként az elülső sípcsonti verőér biztosítja, amely a csontközi hártya nyílásán keresztül jut az elülső izomrekeszbe. – Ihre Blutversorgung erfolgt hauptsächlich durch die vordere Schienbeinarterie, die durch eine Öffnung der Zwischenknochenmembran in die vordere Muskelloge gelangt.
23. A lábszár oldalsó rekeszében a hosszú és a rövid szárkapcsi izom, vagyis a musculus fibularis longus és brevis helyezkedik el. – In der seitlichen Unterschenkelloge liegen der lange und der kurze Wadenbeinmuskel, also Musculus fibularis longus und brevis.
24. Mindkettő a szárkapocscsontról ered, inaik pedig a külső boka mögött, közös ínhüvelyben fordulnak a láb oldalsó felszíne felé. – Beide entspringen an der Fibula; ihre Sehnen ziehen hinter dem Außenknöchel in einer gemeinsamen Sehnenscheide zur lateralen Fußfläche.
25. A hosszú szárkapcsi izom (musculus fibularis longus) a szárkapocscsont fejéről és testének felső oldalsó részéről indul. – Der lange Wadenbeinmuskel (Musculus fibularis longus) entspringt am Fibulakopf und am oberen seitlichen Abschnitt des Fibulaschaftes.
26. Ina a köbcsont alatt a talpra fordul, ferdén keresztezi azt, majd az első lábközépcsont alapján és a belső ékcsonton tapad. – Seine Sehne wendet sich unter dem Würfelbein zur Fußsohle, kreuzt diese schräg und setzt an der Basis des ersten Mittelfußknochens sowie am medialen Keilbein an.
27. Hosszú, kengyelszerű lefutása révén a tibialis anterior inával együtt oldalirányban stabilizálja a láb középső részét. – Durch seinen langen, steigbügelartigen Verlauf stabilisiert er gemeinsam mit der Sehne des Tibialis anterior den mittleren Fußabschnitt seitlich.
28. A musculus fibularis longus lefelé húzza a láb belső szélét, ezért pronálja a lábat, és gyengén támogatja a plantarflexiót. – Der Musculus fibularis longus zieht den medialen Fußrand nach unten, proniert dadurch den Fuß und unterstützt schwach die Plantarflexion.
29. A rövid szárkapcsi izom (musculus fibularis brevis) a fibula alsó kétharmadáról ered, és az ötödik lábközépcsont gumóján tapad. – Der kurze Wadenbeinmuskel (Musculus fibularis brevis) entspringt an den unteren zwei Dritteln der Fibula und setzt am Höcker des fünften Mittelfußknochens an.
30. Rövidebb ina szintén a külső boka mögött halad, majd a láb külső széléhez húzódva pronációt és gyenge plantarflexiót végez. – Auch seine kürzere Sehne verläuft hinter dem Außenknöchel und bewirkt am äußeren Fußrand eine Pronation sowie eine schwache Plantarflexion.
31. Az oldalsó izmok összehúzódása járáskor alkalmazkodóan a talajhoz igazítja a lábfejet, és megakadályozza annak túlzott befelé billenését. – Die Kontraktion der seitlichen Muskeln passt den Fuß beim Gehen an den Untergrund an und verhindert ein übermäßiges Umkippen nach innen.
32. Beidegzésüket a felületes szárkapcsi ideg (nervus fibularis superficialis) adja, amely az oldalsó izomrekeszben halad lefelé. – Ihre Innervation übernimmt der oberflächliche Wadenbeinnerv (Nervus fibularis superficialis), der in der seitlichen Muskelloge nach distal verläuft.
33. A közös szárkapcsi ideg sérülése egyszerre gyengítheti a dorsalflexiót és a pronációt, aminek következtében úgynevezett lógó láb alakulhat ki. – Eine Schädigung des gemeinsamen Wadenbeinnervs kann Dorsalflexion und Pronation gleichzeitig schwächen, wodurch ein sogenannter Fallfuß entstehen kann.
34. Ilyenkor a lábujjak járás közben könnyen a talajba akadnak, ezért az érintett személy a térd és a csípő fokozott emelésével, kakasjárással kompenzál. – Dabei bleiben die Zehen beim Gehen leicht am Boden hängen, weshalb die betroffene Person dies durch verstärkte Knie- und Hüfthebung im Steppergang kompensiert.
35. Az elülső és az oldalsó izomcsoport összehangolt működése biztosítja a lábfej szabad emelését, irányított talajra helyezését és oldalirányú stabilitását. – Das koordinierte Zusammenwirken der vorderen und seitlichen Muskelgruppe gewährleistet das freie Heben, das kontrollierte Aufsetzen und die seitliche Stabilität des Fußes.
(aufklappen)magyar
1. A lábszár elülső és oldalsó izmai a lábfej emelését, a lábujjak feszítését, valamint a láb befelé vagy kifelé fordítását végzik.
2. Az elülső izomrekeszt a sípcsont, a szárkapocscsont, a csontközi hártya és a lábszárpólya sövényei határolják.
3. Mivel izmai a felső ugróízület haránttengelye előtt haladnak, összehúzódásuk a lábfejet a lábszár irányába emeli.
4. Ezt a mozgást dorsalflexiónak vagy dorsalextensiónak nevezzük, hétköznapi értelemben pedig a lábfej visszafeszítésének felel meg.
5. Járás közben a dorsalflexorok megakadályozzák, hogy a lábujjak a lendítési szakaszban a talajhoz érjenek.
6. A sarok talajfogása után fékező összehúzódással szabályozzák a lábfej lesüllyedését, így az nem csapódik ellenőrizetlenül a talajhoz.
7. Az elülső csoport legerősebb tagja az elülső sípcsonti izom (musculus tibialis anterior), amely közvetlenül a sípcsont külső oldalán fekszik.
8. A sípcsont külső bütykéről, testének felső oldalsó felszínéről és a csontközi hártyáról eredő izom ina a lábhát belső széle felé húzódik.
9. A belső ékcsonton és az első lábközépcsont alapján tapadva a tibialis anterior erőteljes dorsalflexiót és szupinációt hoz létre.
10. Ferde lefutású ina emellett a láb belső hosszanti boltozatának megtartásában is részt vesz.
11. A hosszú öregujjfeszítő izom (musculus extensor hallucis longus) mélyebben, a tibialis anterior és a hosszú ujjfeszítő között helyezkedik el.
12. A szárkapocscsont középső szakaszáról és a csontközi hártyáról ered, hosszú ina pedig az öregujj végpercének hátoldalán tapad.
13. Elsődleges feladata az öregujj feszítése, ugyanakkor a lábfej dorsalflexióját is támogatja.
14. A hosszú ujjfeszítő izom (musculus extensor digitorum longus) a sípcsont külső bütykéről, a szárkapocscsont fejéről és a csontközi hártyáról indul.
15. A lábháton négy ínra oszló végződése a másodiktól az ötödik lábujj közép- és végperceihez kapcsolódik.
16. Összehúzódásakor megfeszíti e lábujjakat, emeli a lábfejet, és külső helyzete miatt enyhén pronálja is a lábat.
17. Alsó részéről gyakran elkülönül a harmadik szárkapcsi izom (musculus fibularis tertius), amely az ötödik lábközépcsont alapján tapad.
18. Ez a kis izom a dorsalflexió mellett a láb külső szélének emelését, vagyis a pronációt segíti.
19. Az elülső izmok inai a boka előtt két leszorítószalag, a felső és az alsó feszítőín-retinaculum alatt haladnak át.
20. E szalagok a csontok közelében tartják az inakat, és megakadályozzák, hogy dorsalflexio közben ívszerűen elemelkedjenek az ízülettől.
21. Az elülső rekesz izmait a mély szárkapcsi ideg (nervus fibularis profundus) idegzi be.
22. Vérellátásukat főként az elülső sípcsonti verőér biztosítja, amely a csontközi hártya nyílásán keresztül jut az elülső izomrekeszbe.
23. A lábszár oldalsó rekeszében a hosszú és a rövid szárkapcsi izom, vagyis a musculus fibularis longus és brevis helyezkedik el.
24. Mindkettő a szárkapocscsontról ered, inaik pedig a külső boka mögött, közös ínhüvelyben fordulnak a láb oldalsó felszíne felé.
25. A hosszú szárkapcsi izom (musculus fibularis longus) a szárkapocscsont fejéről és testének felső oldalsó részéről indul.
26. Ina a köbcsont alatt a talpra fordul, ferdén keresztezi azt, majd az első lábközépcsont alapján és a belső ékcsonton tapad.
27. Hosszú, kengyelszerű lefutása révén a tibialis anterior inával együtt oldalirányban stabilizálja a láb középső részét.
28. A musculus fibularis longus lefelé húzza a láb belső szélét, ezért pronálja a lábat, és gyengén támogatja a plantarflexiót.
29. A rövid szárkapcsi izom (musculus fibularis brevis) a fibula alsó kétharmadáról ered, és az ötödik lábközépcsont gumóján tapad.
30. Rövidebb ina szintén a külső boka mögött halad, majd a láb külső széléhez húzódva pronációt és gyenge plantarflexiót végez.
31. Az oldalsó izmok összehúzódása járáskor alkalmazkodóan a talajhoz igazítja a lábfejet, és megakadályozza annak túlzott befelé billenését.
32. Beidegzésüket a felületes szárkapcsi ideg (nervus fibularis superficialis) adja, amely az oldalsó izomrekeszben halad lefelé.
33. A közös szárkapcsi ideg sérülése egyszerre gyengítheti a dorsalflexiót és a pronációt, aminek következtében úgynevezett lógó láb alakulhat ki.
34. Ilyenkor a lábujjak járás közben könnyen a talajba akadnak, ezért az érintett személy a térd és a csípő fokozott emelésével, kakasjárással kompenzál.
35. Az elülső és az oldalsó izomcsoport összehangolt működése biztosítja a lábfej szabad emelését, irányított talajra helyezését és oldalirányú stabilitását.
(aufklappen)német
1. Die vorderen und seitlichen Unterschenkelmuskeln heben den Fuß, strecken die Zehen und drehen den Fuß nach innen oder außen.
2. Die vordere Muskelloge wird von Tibia, Fibula, Zwischenknochenmembran und den Septen der Unterschenkelfaszie begrenzt.
3. Da ihre Muskeln vor der Querachse des oberen Sprunggelenks verlaufen, hebt ihre Kontraktion den Fuß in Richtung Unterschenkel.
4. Diese Bewegung wird als Dorsalflexion oder Dorsalextension bezeichnet und entspricht im Alltag dem Hochziehen des Fußes.
5. Während des Gehens verhindern die Dorsalflexoren, dass die Zehen in der Schwungphase den Boden berühren.
6. Nach dem Fersenauftritt regulieren sie durch bremsende Kontraktion das Absenken des Fußes, sodass dieser nicht unkontrolliert auf den Boden schlägt.
7. Der kräftigste Muskel der vorderen Gruppe ist der vordere Schienbeinmuskel (Musculus tibialis anterior), der unmittelbar lateral der Tibia liegt.
8. Die am lateralen Tibiakondylus, an der oberen Außenfläche des Tibiaschaftes und an der Zwischenknochenmembran entspringende Sehne zieht zum medialen Fußrand.
9. Mit seinem Ansatz am medialen Keilbein und an der Basis des ersten Mittelfußknochens bewirkt der Tibialis anterior eine kräftige Dorsalflexion und Supination.
10. Seine schräg verlaufende Sehne beteiligt sich außerdem an der Erhaltung des medialen Längsgewölbes.
11. Der lange Großzehenstrecker (Musculus extensor hallucis longus) liegt tiefer zwischen dem Tibialis anterior und dem langen Zehenstrecker.
12. Er entspringt am mittleren Fibulaabschnitt und an der Zwischenknochenmembran; seine lange Sehne setzt dorsal am Endglied der Großzehe an.
13. Seine Hauptaufgabe ist die Streckung der Großzehe, zugleich unterstützt er die Dorsalflexion des Fußes.
14. Der lange Zehenstrecker (Musculus extensor digitorum longus) entspringt am lateralen Tibiakondylus, am Fibulakopf und an der Zwischenknochenmembran.
15. Seine am Fußrücken in vier Sehnen geteilte Endigung verbindet sich mit den Mittel- und Endgliedern der zweiten bis fünften Zehe.
16. Bei seiner Kontraktion streckt er diese Zehen, hebt den Fuß und proniert ihn aufgrund seiner lateralen Lage leicht.
17. Von seinem unteren Abschnitt sondert sich häufig der dritte Wadenbeinmuskel (Musculus fibularis tertius) ab, der an der Basis des fünften Mittelfußknochens ansetzt.
18. Dieser kleine Muskel unterstützt neben der Dorsalflexion das Heben des äußeren Fußrandes, also die Pronation.
19. Die Sehnen der vorderen Muskeln verlaufen vor dem Sprunggelenk unter zwei Haltebändern, dem oberen und dem unteren Strecksehnenretinaculum.
20. Diese Bänder halten die Sehnen knochennah und verhindern, dass sie sich bei der Dorsalflexion bogenförmig vom Gelenk abheben.
21. Die Muskeln der vorderen Loge werden vom tiefen Wadenbeinnerv (Nervus fibularis profundus) innerviert.
22. Ihre Blutversorgung erfolgt hauptsächlich durch die vordere Schienbeinarterie, die durch eine Öffnung der Zwischenknochenmembran in die vordere Muskelloge gelangt.
23. In der seitlichen Unterschenkelloge liegen der lange und der kurze Wadenbeinmuskel, also Musculus fibularis longus und brevis.
24. Beide entspringen an der Fibula; ihre Sehnen ziehen hinter dem Außenknöchel in einer gemeinsamen Sehnenscheide zur lateralen Fußfläche.
25. Der lange Wadenbeinmuskel (Musculus fibularis longus) entspringt am Fibulakopf und am oberen seitlichen Abschnitt des Fibulaschaftes.
26. Seine Sehne wendet sich unter dem Würfelbein zur Fußsohle, kreuzt diese schräg und setzt an der Basis des ersten Mittelfußknochens sowie am medialen Keilbein an.
27. Durch seinen langen, steigbügelartigen Verlauf stabilisiert er gemeinsam mit der Sehne des Tibialis anterior den mittleren Fußabschnitt seitlich.
28. Der Musculus fibularis longus zieht den medialen Fußrand nach unten, proniert dadurch den Fuß und unterstützt schwach die Plantarflexion.
29. Der kurze Wadenbeinmuskel (Musculus fibularis brevis) entspringt an den unteren zwei Dritteln der Fibula und setzt am Höcker des fünften Mittelfußknochens an.
30. Auch seine kürzere Sehne verläuft hinter dem Außenknöchel und bewirkt am äußeren Fußrand eine Pronation sowie eine schwache Plantarflexion.
31. Die Kontraktion der seitlichen Muskeln passt den Fuß beim Gehen an den Untergrund an und verhindert ein übermäßiges Umkippen nach innen.
32. Ihre Innervation übernimmt der oberflächliche Wadenbeinnerv (Nervus fibularis superficialis), der in der seitlichen Muskelloge nach distal verläuft.
33. Eine Schädigung des gemeinsamen Wadenbeinnervs kann Dorsalflexion und Pronation gleichzeitig schwächen, wodurch ein sogenannter Fallfuß entstehen kann.
34. Dabei bleiben die Zehen beim Gehen leicht am Boden hängen, weshalb die betroffene Person dies durch verstärkte Knie- und Hüfthebung im Steppergang kompensiert.
35. Das koordinierte Zusammenwirken der vorderen und seitlichen Muskelgruppe gewährleistet das freie Heben, das kontrollierte Aufsetzen und die seitliche Stabilität des Fußes.