5.4.5 – Beszterce ostroma – Die Belagerung von Beszterce
1. A „Beszterce ostroma” Mikszáth egyik jelentős regénye. – „Beszterce ostroma” ist ein bedeutender Roman Mikszáths.
2. A cím jelentése: „Die Belagerung von Beszterce”. – Der Titel bedeutet „Die Belagerung von Beszterce”.
3. A regény 1894-ben jelent meg. – Der Roman erschien im Jahr 1894.
4. Mikszáth érett korszakának egyik legjelentősebb műve. – Er gehört zu Mikszáths reifsten Werken.
5. A történet középpontjában egy különös alak áll. – Im Mittelpunkt steht eine seltsame Gestalt.
6. Ez az alak Pongrácz István gróf. – Es ist der Graf István Pongrácz.
7. Egy régi várban él az ország északi részén. – Er lebt auf einer alten Burg im Norden des Landes.
8. A gróf különc ember. – Der Graf ist ein Sonderling.
9. Nem a saját korában él. – Er lebt nicht in seiner eigenen Zeit.
10. Gondolatban a középkor világában él. – Er lebt im Geist des Mittelalters.
11. Középkori várúrnak képzeli magát. – Er hält sich für einen mittelalterlichen Burgherrn.
12. Saját kis hadsereget tart maga körül. – Er umgibt sich mit einer eigenen kleinen Armee.
13. Szolgái régi páncélokat viselnek, és régi fegyvereket hordanak. – Seine Diener tragen alte Rüstungen und Waffen.
14. Úgy tart udvart, mint a régi idők hűbérurai. – Er hält Hof wie ein Feudalherr vergangener Zeiten.
15. Így saját, megálmodott világot teremt magának. – So schafft er sich eine eigene, erträumte Welt.
16. A modern kort nem hajlandó elfogadni. – Die moderne Zeit erkennt er nicht an.
17. Teljesen a képzeletében él. – Er lebt ganz in seiner Einbildung.
18. Ezért tragikomikus alakká válik. – Damit ist er eine tragikomische Gestalt.
19. Egyszerre nevetséges és szeretetre méltó. – Er ist zugleich lächerlich und liebenswert.
20. Mikszáth iróniával és melegséggel ábrázolja. – Mikszáth zeigt ihn mit Ironie und Wärme.
21. A gróf őrült, de nemes lelkű. – Der Graf ist verrückt, aber edel.
22. Az ő világában még fontos a becsület és a lovagiasság. – In seiner Welt gelten noch Ehre und Ritterlichkeit.
23. Nagylelkű és jószívű ember. – Er ist großzügig und gutherzig.
24. A józan jelenbe azonban már nem illik bele. – Doch er passt nicht in die nüchterne Gegenwart.
25. A cselekmény váratlan fordulatot vesz. – Die Handlung nimmt eine überraschende Wendung.
26. Egy közeli városban ünnepséget rendeznek. – In einer benachbarten Stadt gibt es ein Fest.
27. Az ünnepségen történelmi előadást mutatnak be. – Bei diesem Fest wird ein historisches Schauspiel aufgeführt.
28. Egy régi ostrom eseményeit játsszák el. – Man stellt eine alte Belagerung nach.
29. A gróf is részt vesz az eseményen. – Auch der Graf nimmt daran teil.
30. Ő azonban komolyan veszi a játékot. – Doch er hält das Spiel für Ernst.
31. Számára az ostrom valóban megtörténik. – Für ihn ist die Belagerung wirklich.
32. Így a játék és a valóság összemosódik előtte. – So verschwimmen für ihn Spiel und Wirklichkeit.
33. A gróf úgy cselekszik, mintha minden valódi lenne. – Der Graf handelt, als sei alles echt.
34. Ez komikus bonyodalmakhoz vezet. – Das führt zu komischen Verwicklungen.
35. A regénybe egy második történet is beleszövődik. – In den Roman ist eine zweite Geschichte eingeflochten.
36. Ez a történet egy fiatal lányról szól. – Sie handelt von einem jungen Mädchen.
37. A lányt Apolkának hívják. – Das Mädchen heißt Apolka.
38. Szegény és védtelen. – Sie ist arm und schutzlos.
39. A gróf pártfogásába veszi. – Der Graf nimmt sich ihrer an.
40. Úgy bánik vele, mint megálmodott világának hercegnőjével. – Er behandelt sie wie eine Prinzessin seiner erträumten Welt.
41. Megható kapcsolat alakul ki közöttük. – Zwischen den beiden entsteht eine rührende Beziehung.
42. Az idős különc és a fiatal lány jól kiegészítik egymást. – Der alte Sonderling und das junge Mädchen ergänzen einander.
43. Így a regény összekapcsolja a komikumot és a meghatottságot. – So verbindet der Roman Komik und Rührung.
44. A történet egyszerre derűs és komoly. – Die Geschichte ist zugleich heiter und ernst.
45. A regény egy mély kérdést vet fel. – Der Roman stellt eine tiefe Frage.
46. Ez a valóság és a képzelet viszonyának kérdése. – Es ist die Frage nach Wirklichkeit und Einbildung.
47. A gróf egy illúzióban él. – Der Graf lebt in einer Illusion.
48. De vajon ezért rosszabb-e az ő világa? – Doch ist seine Welt deshalb schlechter?
49. Álmai világában magas erkölcsi értékek érvényesülnek. – In seiner Traumwelt gelten hohe Werte.
50. A becsületnek, a hűségnek és a nagylelkűségnek ott még jelentősége van. – Ehre, Treue und Großmut haben dort noch Bedeutung.
51. A valódi világban ezzel szemben a pénz és a számítás uralkodik. – In der wirklichen Welt herrschen dagegen Geld und Berechnung.
52. Így az illúzió szinte nemesebbnek tűnik, mint a valóság. – So erscheint die Illusion fast edler als die Wirklichkeit.
53. Mikszáth szembeállítja egymással a két világot. – Mikszáth stellt beide Welten gegenüber.
54. Nyitva hagyja a kérdést, hogy melyik a jobb. – Er lässt offen, welche die bessere ist.
55. Ez a kétértelműség teszi mély gondolatúvá a regényt. – Diese Doppeldeutigkeit macht den Roman tiefsinnig.
56. Az olvasónak egy híres irodalmi előd juthat az eszébe. – Man denkt dabei an einen berühmten Vorgänger.
57. A gróf Don Quijotéra emlékeztet. – Der Graf erinnert an Don Quijote.
58. Ő is egy megálmodott lovagi világban élt. – Auch dieser lebte in einer erträumten Ritterwelt.
59. Ő is összetévesztette a képzeletet a valósággal. – Auch er verwechselte Einbildung und Wirklichkeit.
60. Mikszáth ennek az alaktípusnak egy magyar változatát teremtette meg. – Mikszáth schuf eine ungarische Gestalt dieser Art.
61. Pongrácz gróf egy magyar Don Quijote. – Der Graf Pongrácz ist ein ungarischer Don Quijote.
62. Álmodozó ember egy józan korban. – Er ist ein Träumer in einer nüchternen Zeit.
63. A történet végén az idős gróf meghal. – Am Ende stirbt der alte Graf.
64. Vele együtt megálmodott világa is elpusztul. – Mit ihm geht seine erträumte Welt unter.
65. A regény melankolikus hangulatban ér véget. – Der Roman endet melancholisch.
66. A régi lovagi világ végleg elmúlt. – Die alte, ritterliche Welt ist endgültig vergangen.
67. Már csak a képzeletben maradt számára hely. – Ihr bleibt nur noch in der Einbildung ein Platz.
68. Ebben halk szomorúság rejlik. – Darin liegt eine leise Trauer.
69. Mikszáth sajnálja a nemesség régi világának eltűnését. – Mikszáth trauert um die alte Welt des Adels.
70. Ugyanakkor tudja, hogy ez a világ nem tér vissza. – Zugleich weiß er, dass sie nicht zurückkehrt.
71. Ez a feszültség az egész regényen végigvonul. – Diese Spannung durchzieht den ganzen Roman.
72. A mű összekapcsolja a humort és a mélabút. – Er verbindet Humor und Wehmut.
73. Egyszerre derűs és szomorú. – Er ist heiter und traurig zugleich.
74. A regény egyben társadalomkritika is. – Der Roman ist auch eine Gesellschaftskritik.
75. Bemutatja a régi nemesség hanyatlását. – Er zeigt den Verfall des alten Adels.
76. A nemesség elvesztette korábbi jelentőségét. – Der Adel hat seine alte Bedeutung verloren.
77. Komikus jelenséggé vált. – Er ist zu einer komischen Erscheinung geworden.
78. A gróf ezt a hanyatlást testesíti meg. – Der Graf verkörpert diesen Untergang.
79. Mikszáth mégis együttérzéssel tekint rá. – Doch Mikszáth blickt mit Mitgefühl auf ihn.
80. Nem csupán kigúnyolja. – Er verspottet ihn nicht bloß.
81. A tébolyában rejlő nagyságot is megmutatja. – Er zeigt auch die Größe in seinem Wahn.
82. Így a regény összekapcsolja a kritikát és a rokonszenvet. – So verbindet der Roman Kritik und Sympathie.
83. A regény nyelve mesteri. – Die Sprache des Romans ist meisterhaft.
84. Szemléletes, ironikus és meleg hangú. – Sie ist anschaulich, ironisch und warm.
85. Mikszáth nagy művészettel mesél. – Mikszáth erzählt mit großer Kunst.
86. Sok kisebb történetet kapcsol össze egységes egésszé. – Er verbindet viele kleine Geschichten zu einem Ganzen.
87. Anekdotikus elbeszélésmódja ebben a műben is megmutatkozik. – Seine anekdotische Art zeigt sich auch hier.
88. A regény egyszerre szórakoztató és mély gondolatú. – Der Roman ist unterhaltsam und tiefsinnig zugleich.
89. A „Beszterce ostroma” Mikszáth legjobb művei közé tartozik. – „Beszterce ostroma” gehört zu Mikszáths besten Werken.
90. Megmutatkozik benne az író teljes elbeszélőművészete. – Es zeigt seine ganze erzählerische Kunst.
91. A mű egyesíti a humort, a meghatottságot és az elgondolkodtató tartalmat. – Es verbindet Humor, Rührung und Nachdenklichkeit.
92. Felveti az álom és a valóság viszonyának kérdését. – Es stellt die Frage nach Traum und Wirklichkeit.
93. Ez a kérdés időtlen és általános érvényű. – Diese Frage ist zeitlos und allgemeingültig.
94. Ezért a regény napjainkban is hat az olvasókra. – Deshalb wirkt der Roman bis heute.
95. A gróf alakja felejthetetlen marad. – Die Gestalt des Grafen bleibt unvergesslich.
96. A magyar irodalom egyik legeredetibb alakja. – Sie ist eine der originellsten der ungarischen Literatur.
97. Mikszáth benne kapcsolta össze a komikumot és a tragikumot. – In ihr verband Mikszáth Komik und Tragik.
98. Egy saját korával szemben álló, álmodozó hőst teremtett. – Er schuf einen träumenden Helden gegen seine Zeit.
99. Ezzel egy nagy alakkal gazdagította az irodalmat. – Damit gab er der Literatur eine große Gestalt.
100. A „Beszterce ostroma” az elbeszélőművészet egyik remekműve. – „Die Belagerung von Beszterce” ist ein Meisterwerk der Erzählkunst.
(aufklappen)magyar
1. A „Beszterce ostroma” Mikszáth egyik jelentős regénye.
2. A cím jelentése: „Die Belagerung von Beszterce”.
3. A regény 1894-ben jelent meg.
4. Mikszáth érett korszakának egyik legjelentősebb műve.
5. A történet középpontjában egy különös alak áll.
6. Ez az alak Pongrácz István gróf.
7. Egy régi várban él az ország északi részén.
8. A gróf különc ember.
9. Nem a saját korában él.
10. Gondolatban a középkor világában él.
11. Középkori várúrnak képzeli magát.
12. Saját kis hadsereget tart maga körül.
13. Szolgái régi páncélokat viselnek, és régi fegyvereket hordanak.
14. Úgy tart udvart, mint a régi idők hűbérurai.
15. Így saját, megálmodott világot teremt magának.
16. A modern kort nem hajlandó elfogadni.
17. Teljesen a képzeletében él.
18. Ezért tragikomikus alakká válik.
19. Egyszerre nevetséges és szeretetre méltó.
20. Mikszáth iróniával és melegséggel ábrázolja.
21. A gróf őrült, de nemes lelkű.
22. Az ő világában még fontos a becsület és a lovagiasság.
23. Nagylelkű és jószívű ember.
24. A józan jelenbe azonban már nem illik bele.
25. A cselekmény váratlan fordulatot vesz.
26. Egy közeli városban ünnepséget rendeznek.
27. Az ünnepségen történelmi előadást mutatnak be.
28. Egy régi ostrom eseményeit játsszák el.
29. A gróf is részt vesz az eseményen.
30. Ő azonban komolyan veszi a játékot.
31. Számára az ostrom valóban megtörténik.
32. Így a játék és a valóság összemosódik előtte.
33. A gróf úgy cselekszik, mintha minden valódi lenne.
34. Ez komikus bonyodalmakhoz vezet.
35. A regénybe egy második történet is beleszövődik.
36. Ez a történet egy fiatal lányról szól.
37. A lányt Apolkának hívják.
38. Szegény és védtelen.
39. A gróf pártfogásába veszi.
40. Úgy bánik vele, mint megálmodott világának hercegnőjével.
41. Megható kapcsolat alakul ki közöttük.
42. Az idős különc és a fiatal lány jól kiegészítik egymást.
43. Így a regény összekapcsolja a komikumot és a meghatottságot.
44. A történet egyszerre derűs és komoly.
45. A regény egy mély kérdést vet fel.
46. Ez a valóság és a képzelet viszonyának kérdése.
47. A gróf egy illúzióban él.
48. De vajon ezért rosszabb-e az ő világa?
49. Álmai világában magas erkölcsi értékek érvényesülnek.
50. A becsületnek, a hűségnek és a nagylelkűségnek ott még jelentősége van.
51. A valódi világban ezzel szemben a pénz és a számítás uralkodik.
52. Így az illúzió szinte nemesebbnek tűnik, mint a valóság.
53. Mikszáth szembeállítja egymással a két világot.
54. Nyitva hagyja a kérdést, hogy melyik a jobb.
55. Ez a kétértelműség teszi mély gondolatúvá a regényt.
56. Az olvasónak egy híres irodalmi előd juthat az eszébe.
57. A gróf Don Quijotéra emlékeztet.
58. Ő is egy megálmodott lovagi világban élt.
59. Ő is összetévesztette a képzeletet a valósággal.
60. Mikszáth ennek az alaktípusnak egy magyar változatát teremtette meg.
61. Pongrácz gróf egy magyar Don Quijote.
62. Álmodozó ember egy józan korban.
63. A történet végén az idős gróf meghal.
64. Vele együtt megálmodott világa is elpusztul.
65. A regény melankolikus hangulatban ér véget.
66. A régi lovagi világ végleg elmúlt.
67. Már csak a képzeletben maradt számára hely.
68. Ebben halk szomorúság rejlik.
69. Mikszáth sajnálja a nemesség régi világának eltűnését.
70. Ugyanakkor tudja, hogy ez a világ nem tér vissza.
71. Ez a feszültség az egész regényen végigvonul.
72. A mű összekapcsolja a humort és a mélabút.
73. Egyszerre derűs és szomorú.
74. A regény egyben társadalomkritika is.
75. Bemutatja a régi nemesség hanyatlását.
76. A nemesség elvesztette korábbi jelentőségét.
77. Komikus jelenséggé vált.
78. A gróf ezt a hanyatlást testesíti meg.
79. Mikszáth mégis együttérzéssel tekint rá.
80. Nem csupán kigúnyolja.
81. A tébolyában rejlő nagyságot is megmutatja.
82. Így a regény összekapcsolja a kritikát és a rokonszenvet.
83. A regény nyelve mesteri.
84. Szemléletes, ironikus és meleg hangú.
85. Mikszáth nagy művészettel mesél.
86. Sok kisebb történetet kapcsol össze egységes egésszé.
87. Anekdotikus elbeszélésmódja ebben a műben is megmutatkozik.
88. A regény egyszerre szórakoztató és mély gondolatú.
89. A „Beszterce ostroma” Mikszáth legjobb művei közé tartozik.
90. Megmutatkozik benne az író teljes elbeszélőművészete.
91. A mű egyesíti a humort, a meghatottságot és az elgondolkodtató tartalmat.
92. Felveti az álom és a valóság viszonyának kérdését.
93. Ez a kérdés időtlen és általános érvényű.
94. Ezért a regény napjainkban is hat az olvasókra.
95. A gróf alakja felejthetetlen marad.
96. A magyar irodalom egyik legeredetibb alakja.
97. Mikszáth benne kapcsolta össze a komikumot és a tragikumot.
98. Egy saját korával szemben álló, álmodozó hőst teremtett.
99. Ezzel egy nagy alakkal gazdagította az irodalmat.
100. A „Beszterce ostroma” az elbeszélőművészet egyik remekműve.
(aufklappen)német
1. „Beszterce ostroma” ist ein bedeutender Roman Mikszáths.
2. Der Titel bedeutet „Die Belagerung von Beszterce”.
3. Der Roman erschien im Jahr 1894.
4. Er gehört zu Mikszáths reifsten Werken.
5. Im Mittelpunkt steht eine seltsame Gestalt.
6. Es ist der Graf István Pongrácz.
7. Er lebt auf einer alten Burg im Norden des Landes.
8. Der Graf ist ein Sonderling.
9. Er lebt nicht in seiner eigenen Zeit.
10. Er lebt im Geist des Mittelalters.
11. Er hält sich für einen mittelalterlichen Burgherrn.
12. Er umgibt sich mit einer eigenen kleinen Armee.
13. Seine Diener tragen alte Rüstungen und Waffen.
14. Er hält Hof wie ein Feudalherr vergangener Zeiten.
15. So schafft er sich eine eigene, erträumte Welt.
16. Die moderne Zeit erkennt er nicht an.
17. Er lebt ganz in seiner Einbildung.
18. Damit ist er eine tragikomische Gestalt.
19. Er ist zugleich lächerlich und liebenswert.
20. Mikszáth zeigt ihn mit Ironie und Wärme.
21. Der Graf ist verrückt, aber edel.
22. In seiner Welt gelten noch Ehre und Ritterlichkeit.
23. Er ist großzügig und gutherzig.
24. Doch er passt nicht in die nüchterne Gegenwart.
25. Die Handlung nimmt eine überraschende Wendung.
26. In einer benachbarten Stadt gibt es ein Fest.
27. Bei diesem Fest wird ein historisches Schauspiel aufgeführt.
28. Man stellt eine alte Belagerung nach.
29. Auch der Graf nimmt daran teil.
30. Doch er hält das Spiel für Ernst.
31. Für ihn ist die Belagerung wirklich.
32. So verschwimmen für ihn Spiel und Wirklichkeit.
33. Der Graf handelt, als sei alles echt.
34. Das führt zu komischen Verwicklungen.
35. In den Roman ist eine zweite Geschichte eingeflochten.
36. Sie handelt von einem jungen Mädchen.
37. Das Mädchen heißt Apolka.
38. Sie ist arm und schutzlos.
39. Der Graf nimmt sich ihrer an.
40. Er behandelt sie wie eine Prinzessin seiner erträumten Welt.
41. Zwischen den beiden entsteht eine rührende Beziehung.
42. Der alte Sonderling und das junge Mädchen ergänzen einander.
43. So verbindet der Roman Komik und Rührung.
44. Die Geschichte ist zugleich heiter und ernst.
45. Der Roman stellt eine tiefe Frage.
46. Es ist die Frage nach Wirklichkeit und Einbildung.
47. Der Graf lebt in einer Illusion.
48. Doch ist seine Welt deshalb schlechter?
49. In seiner Traumwelt gelten hohe Werte.
50. Ehre, Treue und Großmut haben dort noch Bedeutung.
51. In der wirklichen Welt herrschen dagegen Geld und Berechnung.
52. So erscheint die Illusion fast edler als die Wirklichkeit.
53. Mikszáth stellt beide Welten gegenüber.
54. Er lässt offen, welche die bessere ist.
55. Diese Doppeldeutigkeit macht den Roman tiefsinnig.
56. Man denkt dabei an einen berühmten Vorgänger.
57. Der Graf erinnert an Don Quijote.
58. Auch dieser lebte in einer erträumten Ritterwelt.
59. Auch er verwechselte Einbildung und Wirklichkeit.
60. Mikszáth schuf eine ungarische Gestalt dieser Art.
61. Der Graf Pongrácz ist ein ungarischer Don Quijote.
62. Er ist ein Träumer in einer nüchternen Zeit.
63. Am Ende stirbt der alte Graf.
64. Mit ihm geht seine erträumte Welt unter.
65. Der Roman endet melancholisch.
66. Die alte, ritterliche Welt ist endgültig vergangen.
67. Ihr bleibt nur noch in der Einbildung ein Platz.
68. Darin liegt eine leise Trauer.
69. Mikszáth trauert um die alte Welt des Adels.
70. Zugleich weiß er, dass sie nicht zurückkehrt.
71. Diese Spannung durchzieht den ganzen Roman.
72. Er verbindet Humor und Wehmut.
73. Er ist heiter und traurig zugleich.
74. Der Roman ist auch eine Gesellschaftskritik.
75. Er zeigt den Verfall des alten Adels.
76. Der Adel hat seine alte Bedeutung verloren.
77. Er ist zu einer komischen Erscheinung geworden.
78. Der Graf verkörpert diesen Untergang.
79. Doch Mikszáth blickt mit Mitgefühl auf ihn.
80. Er verspottet ihn nicht bloß.
81. Er zeigt auch die Größe in seinem Wahn.
82. So verbindet der Roman Kritik und Sympathie.
83. Die Sprache des Romans ist meisterhaft.
84. Sie ist anschaulich, ironisch und warm.
85. Mikszáth erzählt mit großer Kunst.
86. Er verbindet viele kleine Geschichten zu einem Ganzen.
87. Seine anekdotische Art zeigt sich auch hier.
88. Der Roman ist unterhaltsam und tiefsinnig zugleich.
89. „Beszterce ostroma” gehört zu Mikszáths besten Werken.
90. Es zeigt seine ganze erzählerische Kunst.
91. Es verbindet Humor, Rührung und Nachdenklichkeit.
92. Es stellt die Frage nach Traum und Wirklichkeit.
93. Diese Frage ist zeitlos und allgemeingültig.
94. Deshalb wirkt der Roman bis heute.
95. Die Gestalt des Grafen bleibt unvergesslich.
96. Sie ist eine der originellsten der ungarischen Literatur.
97. In ihr verband Mikszáth Komik und Tragik.
98. Er schuf einen träumenden Helden gegen seine Zeit.
99. Damit gab er der Literatur eine große Gestalt.
100. „Die Belagerung von Beszterce” ist ein Meisterwerk der Erzählkunst.