5.13 – Anatomie lang

5.13 – A medencefenék és a gát izmai – Beckenboden- und Dammmuskulatur

1. A medencefenék izmos és kötőszövetes képletei alulról lezárják a kismedencét, miközben megtámasztják a felettük elhelyezkedő húgy-, ivar- és emésztőszerveket. – Die muskulären und bindegewebigen Strukturen des Beckenbodens verschließen das kleine Becken nach unten und stützen zugleich die darüberliegenden Harn-, Geschlechts- und Verdauungsorgane.

2. Mivel a húgycsőnek, a végbélnek és nőben a hüvelynek át kell haladnia ezen a zárórendszeren, a medencefenék nem lehet teljesen összefüggő lemez. – Da Harnröhre, Rektum und bei der Frau auch die Scheide dieses Verschlusssystem durchqueren müssen, kann der Beckenboden keine vollständig geschlossene Platte bilden.

3. Nyugalomban az izmok tartós alaptónusa szűken tartja az átjárókat, terheléskor pedig gyorsan fokozódó összehúzódásuk ellensúlyozza a hasűri nyomást. – In Ruhe hält der Dauertonus der Muskeln die Durchtrittsstellen eng, während ihre rasch zunehmende Kontraktion bei Belastung dem intraabdominellen Druck entgegenwirkt.

4. Szerkezeti szempontból a mélyebben fekvő medencei rekeszt és az alatta elhelyezkedő gáti izom- és pólyarendszert célszerű elkülöníteni. – Strukturell ist zwischen dem tiefer gelegenen Beckendiaphragma und dem darunter angeordneten Muskel- und Fasziensystem des Dammes zu unterscheiden.

5. A medencei rekesz (diaphragma pelvis) fő alkotói a páros végbélemelő izom és a mögötte húzódó farokcsonti izom. – Die Hauptbestandteile des Beckendiaphragmas (Diaphragma pelvis) sind der paarige Afterheber und der dahinter verlaufende Steißbeinmuskel.

6. Oldalnézetben ez az izomrendszer tölcsérszerűen ereszkedik a medencefal felől a középvonal irányába, ezért nem vízszintes, hanem lefelé homorú tartófelületet képez. – In der Seitenansicht senkt sich dieses Muskelsystem trichterförmig von der Beckenwand zur Mittellinie und bildet daher keine horizontale, sondern eine nach unten konkave Stützfläche.

7. A végbélemelő izom (musculus levator ani) szélesen ered a szeméremcsont belső felszínéről, az obturatorpólyán húzódó inas ívről és az ülőtövis környékéről. – Der Afterheber (Musculus levator ani) entspringt breitflächig an der Innenfläche des Schambeins, am Sehnenbogen der Obturatorfaszie und im Bereich der Sitzbeinstachel.

8. Rostjai mediálisan és hátrafelé haladva a gátközpontba, a végbél falába, a végbél-farokcsonti szalagba, valamint a farokcsonthoz sugároznak. – Seine nach medial und hinten verlaufenden Fasern strahlen in den Dammkörper, die Rektumwand, das Anokokzygealband und das Steißbein ein.

9. A különböző eredésű és lefutású rostkötegek alapján a végbélemelő izmot szeméremcsont-végbélizomra, szeméremcsont-farokcsonti és csípőcsont-farokcsonti részre osztják. – Entsprechend den unterschiedlichen Ursprüngen und Faserverläufen wird der Afterheber in Musculus puborectalis, Musculus pubococcygeus und Musculus iliococcygeus gegliedert.

10. Legmediálisabban a szeméremcsont-végbélizom (musculus puborectalis) helyezkedik el, amely a szeméremcsont két oldaláról hátrafelé fut. – Am weitesten medial liegt der Schambein-Mastdarm-Muskel (Musculus puborectalis), der von beiden Seiten des Schambeins nach hinten zieht.

11. A kétoldali izomrostok a végbél és a végbélcsatorna átmenete mögött patkó alakú hurkot alkotnak, amely előrefelé húzza az anorectalis átmenetet. – Die beidseitigen Muskelfasern bilden hinter dem Übergang vom Rektum zum Analkanal eine hufeisenförmige Schlinge, die den anorektalen Übergang nach vorn zieht.

12. Ennek következtében a végbél és a végbélcsatorna között élesebb szög alakul ki, amely nyugalomban jelentősen hozzájárul a széklet visszatartásához. – Dadurch entsteht zwischen Rektum und Analkanal ein ausgeprägter Winkel, der in Ruhe wesentlich zur Stuhlkontinenz beiträgt.

13. Székletürítéskor a szeméremcsont-végbélizom elernyed, az anorectalis szög kiegyenesedik, és a béltartalom kisebb ellenállással juthat a végbélnyílás felé. – Bei der Defäkation erschlafft der Musculus puborectalis, der anorektale Winkel richtet sich auf und der Darminhalt kann mit geringerem Widerstand zum After gelangen.

14. Az akaratlagos visszatartás ezzel szemben fokozza az izomhurok feszülését, ami a külső végbélnyílás-záró izom működését mechanikailag is kiegészíti. – Beim willkürlichen Zurückhalten nimmt dagegen die Spannung der Muskelschlinge zu, wodurch die Wirkung des äußeren Afterschließmuskels mechanisch ergänzt wird.

15. A szeméremcsont-farokcsonti izom (musculus pubococcygeus) a végbélemelő izom széles, középső részét alkotja, és rostjai több kismedencei szerv mellett haladnak el. – Der Schambein-Steißbein-Muskel (Musculus pubococcygeus) bildet den breiten mittleren Anteil des Afterhebers, dessen Fasern an mehreren Beckenorganen vorbeiziehen.

16. Mediális rostjai körülveszik a húgy-ivari nyílás egyes részeit, majd a gátközpontban, a végbél környezetében és a középvonali kötőszövetes képletekben végződnek. – Seine medialen Fasern umgeben Teile der urogenitalen Öffnung und enden anschließend im Dammkörper, in der Umgebung des Rektums sowie in mittigen Bindegewebsstrukturen.

17. Nőben egyes rostjai szorosan kapcsolódnak a hüvely falához, férfiban pedig a prosztata és a húgycső környezetének megtámasztásában vesznek részt. – Bei der Frau sind einzelne Fasern eng mit der Scheidenwand verbunden, während sie beim Mann die Umgebung von Prostata und Harnröhre stützen.

18. Hátrébb a csípőcsont-farokcsonti izom (musculus iliococcygeus) vékonyabb, többnyire lemezszerű réteget képez a medence oldalfala és a középvonal között. – Weiter hinten bildet der Darmbein-Steißbein-Muskel (Musculus iliococcygeus) eine dünnere, meist plattenförmige Schicht zwischen seitlicher Beckenwand und Mittellinie.

19. Az obturatorpólya inas ívéről és az ülőtövis közeléből eredő rostjai a farokcsonthoz, valamint a végbél mögötti középvonali varrathoz húzódnak. – Seine vom Sehnenbogen der Obturatorfaszie und nahe dem Sitzbeinstachel entspringenden Fasern ziehen zum Steißbein und zur mittigen Raphe hinter dem Rektum.

20. Bár ez a rész kevésbé vaskos, széles felszíne révén fontos szerepet játszik a kismedencei szervek súlyának elosztásában. – Obwohl dieser Anteil weniger kräftig ist, übernimmt er aufgrund seiner breiten Fläche eine wichtige Aufgabe bei der Verteilung des Gewichts der Beckenorgane.

21. A két végbélemelő izom mediális szélei között maradó rés a végbélemelő nyílás (hiatus levatorius), amelyen keresztül a kismedencei szervek kivezető szakaszai haladnak. – Der zwischen den medialen Rändern beider Afterheber verbleibende Spalt ist der Levatorspalt (Hiatus levatorius), durch den die Ausführungswege der Beckenorgane ziehen.

22. Elülső részét húgy-ivari résnek nevezik, amely férfiban a húgycsövet, nőben pedig a húgycsövet és a hüvelyt fogadja magába. – Sein vorderer Abschnitt wird als Urogenitalspalt bezeichnet, der beim Mann die Harnröhre und bei der Frau Harnröhre und Scheide aufnimmt.

23. Hátrafelé a végbél halad át az izomlemezen, miközben a körülötte elhelyezkedő rostok megtámasztják az anorectalis átmenetet. – Nach hinten durchtritt das Rektum die Muskelplatte, wobei die es umgebenden Fasern den anorektalen Übergang stützen.

24. Az átjárók anatómiailag szükséges, ugyanakkor mechanikailag érzékeny területek, amelyek biztonságát az izomtónus, a pólyák és a környező kötőszövet együtt biztosítja. – Die Durchtrittsstellen sind anatomisch notwendige, zugleich aber mechanisch empfindliche Bereiche, deren Stabilität durch Muskeltonus, Faszien und umgebendes Bindegewebe gemeinsam gewährleistet wird.

25. A farokcsonti izom (musculus coccygeus) az ülőtövisről ered, majd legyezőszerűen a keresztcsont alsó szakaszához és a farokcsonthoz húzódik. – Der Steißbeinmuskel (Musculus coccygeus) entspringt am Sitzbeinstachel und zieht fächerförmig zum unteren Abschnitt des Kreuzbeins sowie zum Steißbein.

26. Rostjai rendszerint szorosan összefonódnak a keresztcsont-tövises szalaggal, amelyhez helyzetük és lefutásuk tekintetében is közvetlenül kapcsolódnak. – Seine Fasern sind gewöhnlich eng mit dem Kreuzbein-Stachel-Band verflochten, mit dem sie hinsichtlich Lage und Verlauf unmittelbar verbunden sind.

27. A végbélemelő izom mögötti rést kitöltve a farokcsonti izom megerősíti a medencefenék hátsó részét, és segíti a farokcsont helyzetének stabilizálását. – Indem der Steißbeinmuskel den Raum hinter dem Afterheber ausfüllt, verstärkt er den hinteren Beckenboden und trägt zur Stabilisierung des Steißbeins bei.

28. Állás és járás közben a medencefenék folyamatosan viseli a kismedencei szervek terhelését, miközben alakját kisfokú, rugalmas elmozdulásokkal igazítja a nyomásváltozásokhoz. – Beim Stehen und Gehen trägt der Beckenboden fortwährend die Last der Beckenorgane und passt seine Form durch geringe elastische Bewegungen an Druckänderungen an.

29. Köhögéskor, tüsszentéskor vagy nehéz tárgy emelésekor a rekeszizom, a hasfal és a medencefenék összehangolt működése akadályozza meg a szervek lefelé mozdulását. – Beim Husten, Niesen oder Heben schwerer Gegenstände verhindert das koordinierte Zusammenwirken von Zwerchfell, Bauchwand und Beckenboden ein Absinken der Organe.

30. Vizeléshez és székletürítéshez viszont meghatározott izomcsoportoknak átmenetileg el kell ernyedniük, miközben más izmok szabályozott nyomásfokozással segítik az ürítést. – Für Miktion und Defäkation müssen dagegen bestimmte Muskelgruppen vorübergehend erschlaffen, während andere durch kontrollierte Drucksteigerung die Entleerung unterstützen.

31. A medencefenék alatt fekvő gát (perineum) rombusz alakú testtáj, amely elöl a szeméremízület, hátul a farokcsont, oldalt pedig az ülőgumók között terül el. – Der unterhalb des Beckenbodens gelegene Damm (Perineum) ist eine rautenförmige Körperregion zwischen Schambeinfuge, Steißbein und den seitlichen Sitzbeinhöckern.

32. Az ülőgumókat összekötő képzeletbeli vonal a gátat elülső húgy-ivari háromszögre és hátsó végbéltájéki háromszögre osztja. – Eine gedachte Verbindungslinie zwischen den Sitzbeinhöckern unterteilt den Damm in ein vorderes Urogenitaldreieck und ein hinteres Anal- oder Rektaldreieck.

33. A húgy-ivari háromszögben erős kötőszövetes lemez, a gáti hártya (membrana perinei) feszül a kétoldali szeméremcsonti és ülőcsonti ágak között. – Im Urogenitaldreieck spannt sich eine kräftige Bindegewebsplatte, die Dammhaut (Membrana perinei), zwischen den beidseitigen Scham- und Sitzbeinästen aus.

34. Ez a lemez elöl nem zárja teljesen a medencekimenetet, hanem átjárást biztosít a húgycsőnek, nőben pedig a hüvely számára is. – Diese Platte verschließt den Beckenausgang vorn nicht vollständig, sondern lässt die Harnröhre und bei der Frau zusätzlich die Scheide hindurchtreten.

35. A klasszikus leírás húgy-ivari rekesznek nevezte a gáti hártyát és a hozzá kapcsolódó mély izmokat, bár ezek nem alkotnak mindenütt egységes izomlemezt. – Die klassische Beschreibung bezeichnete die Dammhaut und die mit ihr verbundenen tiefen Muskeln als Urogenitaldiaphragma, obwohl sie keine durchgehend einheitliche Muskelplatte bilden.

36. A gáti hártya felett elhelyezkedő mély gáttérben található a külső húgycsőzáró izom és a változó fejlettségű mély haránt gátizom. – Im oberhalb der Dammhaut gelegenen tiefen Dammraum befinden sich der äußere Harnröhrenschließmuskel und der unterschiedlich stark entwickelte tiefe quere Dammmuskel.

37. A külső húgycsőzáró izom (musculus sphincter urethrae externus) harántcsíkolt rostjai körülveszik a húgycsövet, így akaratlagosan is fokozhatják annak zárását. – Die quergestreiften Fasern des äußeren Harnröhrenschließmuskels (Musculus sphincter urethrae externus) umgeben die Harnröhre und ermöglichen eine willkürliche Verstärkung ihres Verschlusses.

38. Férfiban az izom elsősorban a húgycső hártyás szakasza körül helyezkedik el, és működését a prosztata alatti kötőszövetes rendszer egészíti ki. – Beim Mann liegt der Muskel vor allem um den häutigen Abschnitt der Harnröhre, wobei seine Wirkung durch das Bindegewebssystem unterhalb der Prostata ergänzt wird.

39. Nőben a záróizom összetettebb rendszert alkot, amelynek egyes rostjai a húgycsövet körülveszik, mások a hüvelyhez vagy a szeméremcsonti ágakhoz kapcsolódnak. – Bei der Frau bildet der Schließmuskel ein komplexeres System, dessen Fasern teils die Harnröhre umgeben und teils mit Scheide oder Schambeinästen verbunden sind.

40. A mély haránt gátizom (musculus transversus perinei profundus) az ülő- és szeméremcsonti ágakról a középvonal, illetve a gátközpont felé fut. – Der tiefe quere Dammmuskel (Musculus transversus perinei profundus) zieht von den Sitz- und Schambeinästen zur Mittellinie beziehungsweise zum Dammkörper.

41. Kétoldali összehúzódása megszilárdítja a húgy-ivari háromszög középső részét, miközben oldalirányból rögzíti a gátközpontot és a húgycső környezetét. – Seine beidseitige Kontraktion festigt den mittleren Abschnitt des Urogenitaldreiecks und stabilisiert den Dammkörper sowie die Umgebung der Harnröhre von lateral.

42. A gáti hártya alatt fekvő felszínes gáttérben a merevedési szövetekhez kapcsolódó izmok és a felszínes haránt gátizom helyezkednek el. – Im unterhalb der Dammhaut gelegenen oberflächlichen Dammraum liegen die an den Schwellkörpern ansetzenden Muskeln sowie der oberflächliche quere Dammmuskel.

43. Az ülőcsont-barlangos izom (musculus ischiocavernosus) az ülő- és szeméremcsonti ágak mentén ered, majd a hímvessző vagy a csikló barlangos testének szárát borítja. – Der Sitzbein-Schwellkörper-Muskel (Musculus ischiocavernosus) entspringt entlang der Sitz- und Schambeinäste und bedeckt den Schenkel des Penis- beziehungsweise Klitorisschwellkörpers.

44. Összehúzódásakor összenyomja a barlangos test kezdeti szakaszát és csökkenti a vénás vér elfolyását, ezáltal hozzájárul a merevedés fenntartásához. – Bei seiner Kontraktion komprimiert er den Anfangsabschnitt des Schwellkörpers und vermindert den venösen Abfluss, wodurch er zur Aufrechterhaltung der Erektion beiträgt.

45. A hagymás-szivacsos izom (musculus bulbospongiosus) férfiban a hímvessző hagymáját és a húgycső szivacsos testének kezdetét fogja körül. – Der Bulbospongiosusmuskel (Musculus bulbospongiosus) umgibt beim Mann den Peniskolben und den Anfang des Harnröhrenschwellkörpers.

46. Ritmikus összehúzódása segíti az ondó kilövellését, a vizelés után pedig hozzájárulhat a húgycsőben visszamaradt vizelet kiürítéséhez. – Seine rhythmische Kontraktion unterstützt den Samenausstoß und kann nach dem Wasserlassen zur Entleerung des in der Harnröhre verbliebenen Urins beitragen.

47. Nőben ugyanez az izom a hüvelybemenet két oldalán fut, ahol összenyomja az előcsarnoki hagymákat és szűkítheti a hüvelybemenetet. – Bei der Frau verläuft derselbe Muskel beidseits des Scheideneingangs, wo er die Vorhofschwellkörper komprimiert und den Scheideneingang verengen kann.

48. A felszínes haránt gátizom (musculus transversus perinei superficialis) az ülőgumótól, illetve annak környezetéből a középvonalban fekvő gátközpont felé húzódik. – Der oberflächliche quere Dammmuskel (Musculus transversus perinei superficialis) zieht vom Sitzbeinhöcker beziehungsweise seiner Umgebung zum in der Mittellinie gelegenen Dammkörper.

49. Bár rendszerint keskeny izomköteg, kétoldali működésével oldalról rögzíti a gátközpontot, amelybe számos további gáti és medencefenéki izom sugárzik. – Obwohl er meist nur ein schmales Muskelbündel bildet, stabilisiert er beidseits den Dammkörper, in den zahlreiche weitere Damm- und Beckenbodenmuskeln einstrahlen.

50. A végbéltájéki háromszög központi izma a külső végbélnyílás-záró izom (musculus sphincter ani externus), amely harántcsíkolt gyűrűként veszi körül a végbélcsatornát. – Der zentrale Muskel des Analbereichs ist der äußere Afterschließmuskel (Musculus sphincter ani externus), der den Analkanal als quergestreifter Ring umgibt.

51. Bőr alatti, felszínes és mély részei egymásba folynak, miközben elöl a gátközponthoz, hátul pedig a végbél-farokcsonti szalaghoz kapcsolódnak. – Seine subkutanen, oberflächlichen und tiefen Anteile gehen ineinander über und sind vorn mit dem Dammkörper sowie hinten mit dem Anokokzygealband verbunden.

52. A külső záróizom akaratlagosan működtethető, de a kontinenciát csak a simaizomból álló belső záróizommal és a szeméremcsont-végbélizommal együtt képes fenntartani. – Der äußere Schließmuskel kann willkürlich betätigt werden, erhält die Kontinenz jedoch nur gemeinsam mit dem glatten inneren Schließmuskel und dem Musculus puborectalis.

53. A gátközpont (centrum perinei) a húgy-ivari nyílások és a végbélnyílás között fekvő tömött kötőszövetes csomópont, amely a medencefenék mechanikai erőit összegyűjti. – Der Dammkörper (Centrum perinei) ist ein kompakter bindegewebiger Knoten zwischen den Urogenitalöffnungen und dem After, in dem die mechanischen Kräfte des Beckenbodens zusammenlaufen.

54. A végbélemelő izom, a külső végbélnyílás-záró izom, a haránt gátizmok és a hagymás-szivacsos izom rostjai egyaránt kapcsolódhatnak ehhez a központi rögzítési ponthoz. – Fasern des Afterhebers, des äußeren Afterschließmuskels, der queren Dammmuskeln und des Bulbospongiosusmuskels können sich an diesem zentralen Befestigungspunkt verankern.

55. A keresztcsonti idegfonat és a szeméremideg ágai által beidegzett izomrendszer összehangolt működése biztosítja a szervtartást, a kontinenciát, az ürítést, a szexuális funkciókat és nőben a szülőcsatorna alkalmazkodását. – Das durch Äste des Kreuzgeflechts und des Pudendusnervs innervierte Muskelsystem gewährleistet durch sein koordiniertes Zusammenwirken Organstütze, Kontinenz, Entleerung, Sexualfunktionen und bei der Frau die Anpassung des Geburtskanals.