modjor.de

12.8.3 – Anatomie lang


12.8.3 – A növekvő és az érett tüsző – Der wachsende und der reife Follikel


1. A serdülőkortól kezdve minden petefészekciklus során több elsődleges tüsző indul fejlődésnek, közülük azonban rendszerint csak egy éri el a teljes érettséget. – Von der Pubertät an beginnen in jedem Eierstockzyklus mehrere Primärfollikel mit ihrer Entwicklung, von denen jedoch gewöhnlich nur einer vollständig heranreift.

2. A petefészek kéregállományában elhelyezkedő, növekedésnek indult tüsző középpontjában továbbra is az első meiotikus osztódás nyugalmi szakaszában lévő elsődleges oocyta található. – Im Zentrum des wachsenden, in der Eierstockrinde gelegenen Follikels befindet sich weiterhin die in der Ruhephase der ersten Reifeteilung verharrende primäre Oozyte.

3. Növekedése során az oocyta térfogata jelentősen gyarapodik, miközben citoplazmájában felszaporodnak a későbbi éréshez és a korai embrionális fejlődéshez szükséges sejtalkotók. – Während ihres Wachstums nimmt das Volumen der Oozyte deutlich zu, wobei sich in ihrem Zytoplasma die für die weitere Reifung und frühe Embryonalentwicklung erforderlichen Zellbestandteile anreichern.

4. Az oocytát körülvevő glikoproteinréteg fokozatosan megvastagszik, és jól elkülöníthető fénylő övként, zona pellucidként jelenik meg. – Die die Oozyte umgebende Glykoproteinschicht verdickt sich allmählich und erscheint als deutlich abgrenzbare Glashaut (Zona pellucida).

5. Ezzel párhuzamosan a korábban lapos tüszőhámsejtek köbössé válnak, majd ismételt mitózisokkal egyre nagyobb sejttömeget hoznak létre. – Parallel dazu werden die zuvor flachen Follikelepithelzellen kubisch und bilden anschließend durch wiederholte Mitosen eine zunehmend umfangreiche Zellmasse.

6. Amikor az oocytát már több egymásra rendeződő hámsejtréteg veszi körül, a képletet másodlagos tüszőnek nevezik. – Sobald die Oozyte von mehreren übereinander angeordneten Epithelzelllagen umgeben ist, wird die Struktur als Sekundärfollikel bezeichnet.

7. A többrétegű tüszőhám sejtjei szemcsézett megjelenésük miatt granulosa-sejtek, összefüggő rétegük pedig granulosa-sejtréteg néven ismeretes. – Die Zellen des mehrschichtigen Follikelepithels werden wegen ihres körnigen Erscheinungsbildes als Granulosazellen bezeichnet, ihre zusammenhängende Schicht als Granulosazellschicht.

8. Mivel magában a granulosa-sejtrétegben nincsenek hajszálerek, az oocyta és kísérő sejtjei a környező kötőszövet felől, diffúzió útján kapják tápanyagaikat. – Da die Granulosazellschicht selbst keine Kapillaren enthält, werden die Oozyte und ihre Begleitzellen durch Diffusion aus dem umgebenden Bindegewebe versorgt.

9. A granulosa és a petefészek kötőszövetes stromája között bazális membrán húzódik, amely világosan elhatárolja egymástól a tüsző két eredetileg különböző részét. – Zwischen der Granulosa und dem bindegewebigen Eierstockstroma liegt eine Basalmembran, welche die beiden ursprünglich verschiedenen Anteile des Follikels deutlich voneinander trennt.

10. Kívülről a növekvő tüszőt körülvevő stromasejtek fokozatosan tömörülnek, és kialakítják a kötőszövetes tüszőtokot (theca folliculi). – Von außen verdichten sich die den wachsenden Follikel umgebenden Stromazellen allmählich und bilden die bindegewebige Follikelhülle (Theca folliculi).

11. A fejlődés előrehaladtával ebben a tokban egy belső, sejtdús réteg és egy külső, rostosabb réteg különül el. – Mit fortschreitender Entwicklung gliedert sich diese Hülle in eine innere zellreiche und eine äußere stärker faserige Schicht.

12. A belső tüszőtok (theca interna) gazdag hajszálérhálózattal rendelkezik, sejtjei pedig a szteroid hormonok képzésére specializálódnak. – Die innere Follikelhülle (Theca interna) besitzt ein reiches Kapillarnetz, während ihre Zellen auf die Bildung von Steroidhormonen spezialisiert sind.

13. Ezzel szemben a külső tüszőtok (theca externa) főként kollagénrostokat és orsó alakú sejteket tartalmazó, mechanikai támaszt nyújtó réteget alkot. – Demgegenüber bildet die äußere Follikelhülle (Theca externa) eine mechanisch stützende Schicht, die vorwiegend Kollagenfasern und spindelförmige Zellen enthält.

14. Bár a theca interna erősen erezett, hajszálerei nem hatolnak át a bazális membránon, így a granulosa-sejtréteg érmentes marad. – Obwohl die Theca interna stark vaskularisiert ist, durchdringen ihre Kapillaren die Basalmembran nicht, sodass die Granulosazellschicht gefäßfrei bleibt.

15. A tüszőserkentő hormon hatására a granulosa-sejtek tovább osztódnak, miközben hormontermelő és anyagcsere-funkcióik is egyre kifejezettebbé válnak. – Unter dem Einfluss des follikelstimulierenden Hormons vermehren sich die Granulosazellen weiter, wobei auch ihre hormonbildenden und metabolischen Funktionen zunehmend ausgeprägt werden.

16. Az LH által serkentett theca interna sejtjeiben androgének képződnek, amelyeket a granulosa-sejtek FSH hatására ösztrogénekké alakítanak. – In den durch LH angeregten Zellen der Theca interna entstehen Androgene, welche die Granulosazellen unter dem Einfluss von FSH in Östrogene umwandeln.

17. Ez a két sejttípus együttműködésén alapuló hormontermelés összekapcsolja a tüsző növekedését a méhnyálkahártya ciklikus átalakulásával. – Diese auf der Zusammenarbeit zweier Zelltypen beruhende Hormonbildung verbindet das Follikelwachstum mit dem zyklischen Umbau der Gebärmutterschleimhaut.

18. A fejlődés következő szakaszában a granulosa-sejtek között apró, folyadékkal telt rések jelennek meg, amelyek eleinte még egymástól elkülönülnek. – Im folgenden Entwicklungsstadium entstehen zwischen den Granulosazellen kleine flüssigkeitsgefüllte Spalträume, die anfangs noch voneinander getrennt bleiben.

19. Amint ezek az üregek összeolvadnak, létrejön az egyre táguló tüszőüreg (antrum folliculi), amely a növekvő tüsző legfeltűnőbb részévé válik. – Sobald diese Hohlräume miteinander verschmelzen, entsteht die sich erweiternde Follikelhöhle (Antrum folliculi), die zum auffälligsten Bestandteil des wachsenden Follikels wird.

20. Az üregben felhalmozódó tüszőfolyadék fokozatosan szétfeszíti a granulosa-sejtréteget, miközben a tüsző teljes átmérője gyorsan növekszik. – Die sich in der Höhle ansammelnde Follikelflüssigkeit dehnt die Granulosazellschicht zunehmend auseinander, während der Gesamtdurchmesser des Follikels rasch zunimmt.

21. A tüszőüreg kialakulásával a másodlagos tüsző harmadlagos vagy antrális tüszővé alakul, amelyből további növekedéssel létrejön az érett Graaf-féle tüsző. – Mit der Ausbildung der Follikelhöhle wird der Sekundärfollikel zum Tertiär- oder Antralfollikel, aus dem durch weiteres Wachstum der reife Graaf-Follikel entsteht.

22. A növekvő folyadéktér nemcsak a tüsző méretét növeli, hanem a belső sejtrétegeket is jellegzetes, aszimmetrikus elrendeződésbe kényszeríti. – Der zunehmende Flüssigkeitsraum vergrößert nicht nur den Follikel, sondern zwingt auch seine inneren Zellschichten in eine charakteristische asymmetrische Anordnung.

23. Ennek következtében az oocyta a tüsző középpontjából fokozatosan a szélére kerül, ahol továbbra is granulosa-sejtek kapcsolják a tüsző falához. – Dadurch wird die Oozyte allmählich aus dem Zentrum an den Rand des Follikels verlagert, wo Granulosazellen sie weiterhin mit der Follikelwand verbinden.

24. Az oocytát hordozó, az üregbe domborodó sejtcsoportot petedombnak (cumulus oophorus) nevezik, amely széles alapjával a fali granulosa-sejtréteghez csatlakozik. – Die die Oozyte tragende und in die Höhle vorspringende Zellgruppe heißt Eihügel (Cumulus oophorus) und steht mit breiter Basis mit der wandständigen Granulosa in Verbindung.

25. Miközben az antrum tovább tágul, a petedomb aránylag keskeny sejthíddá alakul, az oocyta azonban mindvégig szoros kapcsolatban marad kísérő sejtjeivel. – Während sich das Antrum weiter vergrößert, wird der Eihügel zu einer verhältnismäßig schmalen Zellbrücke, wobei die Oozyte eng mit ihren Begleitzellen verbunden bleibt.

26. Közvetlenül a zona pellucida külső felszínén egy vagy több, sugarasan rendeződő granulosa-sejtsor alkotja a sugárkoszorút (corona radiata). – Unmittelbar an der Außenfläche der Zona pellucida bilden eine oder mehrere radiär angeordnete Granulosazelllagen den Strahlenkranz (Corona radiata).

27. A zona pellucida tehát az oocyta sejthártyája és a sugárkoszorú között helyezkedik el, és az érés során végig körülveszi a női ivarsejtet. – Die Zona pellucida liegt somit zwischen der Zellmembran der Oozyte und dem Strahlenkranz und umgibt die weibliche Keimzelle während der gesamten Reifung.

28. Az érett tüsző belsejét nagyrészt a folyadékkal telt antrum foglalja el, amelyet kívülről a granulosa, a bazális membrán és a két thecaréteg határol. – Das Innere des reifen Follikels wird überwiegend vom flüssigkeitsgefüllten Antrum eingenommen, das außen von Granulosa, Basalmembran und den beiden Thekaschichten begrenzt wird.

29. Az ovulációt megelőző napokban a domináns tüsző körülbelül tizenöt milliméteres átmérőt érhet el, miközben egyre közelebb kerül a petefészek felszínéhez. – In den Tagen vor dem Eisprung kann der dominante Follikel einen Durchmesser von ungefähr fünfzehn Millimetern erreichen und nähert sich dabei zunehmend der Eierstockoberfläche.

30. Metszetben az érett Graaf-féle tüsző hatalmas ürege, félretolt oocytája, petedombja és réteges fala alapján rendszerint könnyen felismerhető. – Im Schnittbild ist der reife Graaf-Follikel gewöhnlich an seiner großen Höhle, der randständigen Oozyte, dem Eihügel und seiner geschichteten Wand leicht zu erkennen.

31. A felszín felé növekvő tüsző kidomborítja a petefészek külső borítását, miközben a felette elhelyezkedő stromaréteg fokozatosan elvékonyodik. – Der zur Oberfläche wachsende Follikel wölbt die äußere Bedeckung des Eierstocks vor, während die darüberliegende Stromaschicht zunehmend dünner wird.

32. Több fejlődésnek indult tüsző közül általában az válik dominánssá, amely a gonadotrop hormonok hatására a legerőteljesebb növekedési választ adja. – Von mehreren in die Entwicklung eingetretenen Follikeln wird gewöhnlich jener dominant, der auf die Gonadotropine mit dem stärksten Wachstum reagiert.

33. A többi növekvő tüsző rendszerint nem jut el az érett állapotig, ezért egy természetes ciklusban többnyire csak egy ovulációra kész tüsző marad. – Die übrigen wachsenden Follikel erreichen gewöhnlich nicht den reifen Zustand, sodass in einem natürlichen Zyklus meist nur ein sprungbereiter Follikel verbleibt.

34. Az érett tüsző kifejezés nem jelent teljesen érett petesejtet, mivel az oocyta magi érésének utolsó szakaszai csak közvetlenül az ovuláció előtt zajlanak le. – Die Bezeichnung reifer Follikel bedeutet nicht, dass bereits eine vollständig reife Eizelle vorliegt, da die letzten Stadien der Kernreifung erst unmittelbar vor der Ovulation ablaufen.

35. Röviddel a tüszőrepedés előtt az elsődleges oocyta befejezi az embrionális korban megkezdett első meiotikus osztódását. – Kurz vor dem Follikelsprung beendet die primäre Oozyte die bereits während der Embryonalzeit begonnene erste Reifeteilung.

36. Az egyenlőtlen sejtosztódás eredményeként egy nagy másodlagos oocyta és egy kisméretű első sarki test keletkezik, amelyek kromoszómakészlete már haploid. – Durch die ungleiche Zellteilung entstehen eine große sekundäre Oozyte und ein kleines erstes Polkörperchen, deren Chromosomensatz bereits haploid ist.

37. DNS-megkettőződés nélkül ezt követően azonnal megkezdődik a második meiotikus osztódás, amely azonban az ovuláció idején még nem fejeződik be. – Ohne erneute DNA-Verdopplung beginnt anschließend unmittelbar die zweite Reifeteilung, die zum Zeitpunkt der Ovulation jedoch noch nicht abgeschlossen ist.

38. Befejezésére csak akkor kerül sor, ha a megtermékenyítés során egy spermium behatol az oocytába; ennek hiányában az osztódás végleg megszakad. – Sie wird nur dann vollendet, wenn bei der Befruchtung ein Spermium in die Oozyte eindringt; andernfalls bleibt die Teilung endgültig unvollendet.

39. Az ovulációra kész tüszőben ezért már másodlagos oocyta található, amelyet a zona pellucida, a sugárkoszorú és a petedomb megmaradó sejtjei vesznek körül. – Im sprungbereiten Follikel liegt daher bereits eine sekundäre Oozyte, die von Zona pellucida, Strahlenkranz und den verbliebenen Zellen des Eihügels umgeben wird.

40. Így a tüsző növekedése olyan összehangolt szöveti átalakulás, amely egyszerre biztosítja az oocyta érését, hormonális támogatását és az ovulációhoz szükséges szerkezeti feltételeket. – Das Follikelwachstum ist somit ein koordinierter Gewebeumbau, der zugleich die Reifung der Oozyte, ihre hormonelle Unterstützung und die strukturellen Voraussetzungen für die Ovulation gewährleistet.

(aufklappen)magyar

1. A serdülőkortól kezdve minden petefészekciklus során több elsődleges tüsző indul fejlődésnek, közülük azonban rendszerint csak egy éri el a teljes érettséget.

2. A petefészek kéregállományában elhelyezkedő, növekedésnek indult tüsző középpontjában továbbra is az első meiotikus osztódás nyugalmi szakaszában lévő elsődleges oocyta található.

3. Növekedése során az oocyta térfogata jelentősen gyarapodik, miközben citoplazmájában felszaporodnak a későbbi éréshez és a korai embrionális fejlődéshez szükséges sejtalkotók.

4. Az oocytát körülvevő glikoproteinréteg fokozatosan megvastagszik, és jól elkülöníthető fénylő övként, zona pellucidként jelenik meg.

5. Ezzel párhuzamosan a korábban lapos tüszőhámsejtek köbössé válnak, majd ismételt mitózisokkal egyre nagyobb sejttömeget hoznak létre.

6. Amikor az oocytát már több egymásra rendeződő hámsejtréteg veszi körül, a képletet másodlagos tüszőnek nevezik.

7. A többrétegű tüszőhám sejtjei szemcsézett megjelenésük miatt granulosa-sejtek, összefüggő rétegük pedig granulosa-sejtréteg néven ismeretes.

8. Mivel magában a granulosa-sejtrétegben nincsenek hajszálerek, az oocyta és kísérő sejtjei a környező kötőszövet felől, diffúzió útján kapják tápanyagaikat.

9. A granulosa és a petefészek kötőszövetes stromája között bazális membrán húzódik, amely világosan elhatárolja egymástól a tüsző két eredetileg különböző részét.

10. Kívülről a növekvő tüszőt körülvevő stromasejtek fokozatosan tömörülnek, és kialakítják a kötőszövetes tüszőtokot (theca folliculi).

11. A fejlődés előrehaladtával ebben a tokban egy belső, sejtdús réteg és egy külső, rostosabb réteg különül el.

12. A belső tüszőtok (theca interna) gazdag hajszálérhálózattal rendelkezik, sejtjei pedig a szteroid hormonok képzésére specializálódnak.

13. Ezzel szemben a külső tüszőtok (theca externa) főként kollagénrostokat és orsó alakú sejteket tartalmazó, mechanikai támaszt nyújtó réteget alkot.

14. Bár a theca interna erősen erezett, hajszálerei nem hatolnak át a bazális membránon, így a granulosa-sejtréteg érmentes marad.

15. A tüszőserkentő hormon hatására a granulosa-sejtek tovább osztódnak, miközben hormontermelő és anyagcsere-funkcióik is egyre kifejezettebbé válnak.

16. Az LH által serkentett theca interna sejtjeiben androgének képződnek, amelyeket a granulosa-sejtek FSH hatására ösztrogénekké alakítanak.

17. Ez a két sejttípus együttműködésén alapuló hormontermelés összekapcsolja a tüsző növekedését a méhnyálkahártya ciklikus átalakulásával.

18. A fejlődés következő szakaszában a granulosa-sejtek között apró, folyadékkal telt rések jelennek meg, amelyek eleinte még egymástól elkülönülnek.

19. Amint ezek az üregek összeolvadnak, létrejön az egyre táguló tüszőüreg (antrum folliculi), amely a növekvő tüsző legfeltűnőbb részévé válik.

20. Az üregben felhalmozódó tüszőfolyadék fokozatosan szétfeszíti a granulosa-sejtréteget, miközben a tüsző teljes átmérője gyorsan növekszik.

21. A tüszőüreg kialakulásával a másodlagos tüsző harmadlagos vagy antrális tüszővé alakul, amelyből további növekedéssel létrejön az érett Graaf-féle tüsző.

22. A növekvő folyadéktér nemcsak a tüsző méretét növeli, hanem a belső sejtrétegeket is jellegzetes, aszimmetrikus elrendeződésbe kényszeríti.

23. Ennek következtében az oocyta a tüsző középpontjából fokozatosan a szélére kerül, ahol továbbra is granulosa-sejtek kapcsolják a tüsző falához.

24. Az oocytát hordozó, az üregbe domborodó sejtcsoportot petedombnak (cumulus oophorus) nevezik, amely széles alapjával a fali granulosa-sejtréteghez csatlakozik.

25. Miközben az antrum tovább tágul, a petedomb aránylag keskeny sejthíddá alakul, az oocyta azonban mindvégig szoros kapcsolatban marad kísérő sejtjeivel.

26. Közvetlenül a zona pellucida külső felszínén egy vagy több, sugarasan rendeződő granulosa-sejtsor alkotja a sugárkoszorút (corona radiata).

27. A zona pellucida tehát az oocyta sejthártyája és a sugárkoszorú között helyezkedik el, és az érés során végig körülveszi a női ivarsejtet.

28. Az érett tüsző belsejét nagyrészt a folyadékkal telt antrum foglalja el, amelyet kívülről a granulosa, a bazális membrán és a két thecaréteg határol.

29. Az ovulációt megelőző napokban a domináns tüsző körülbelül tizenöt milliméteres átmérőt érhet el, miközben egyre közelebb kerül a petefészek felszínéhez.

30. Metszetben az érett Graaf-féle tüsző hatalmas ürege, félretolt oocytája, petedombja és réteges fala alapján rendszerint könnyen felismerhető.

31. A felszín felé növekvő tüsző kidomborítja a petefészek külső borítását, miközben a felette elhelyezkedő stromaréteg fokozatosan elvékonyodik.

32. Több fejlődésnek indult tüsző közül általában az válik dominánssá, amely a gonadotrop hormonok hatására a legerőteljesebb növekedési választ adja.

33. A többi növekvő tüsző rendszerint nem jut el az érett állapotig, ezért egy természetes ciklusban többnyire csak egy ovulációra kész tüsző marad.

34. Az érett tüsző kifejezés nem jelent teljesen érett petesejtet, mivel az oocyta magi érésének utolsó szakaszai csak közvetlenül az ovuláció előtt zajlanak le.

35. Röviddel a tüszőrepedés előtt az elsődleges oocyta befejezi az embrionális korban megkezdett első meiotikus osztódását.

36. Az egyenlőtlen sejtosztódás eredményeként egy nagy másodlagos oocyta és egy kisméretű első sarki test keletkezik, amelyek kromoszómakészlete már haploid.

37. DNS-megkettőződés nélkül ezt követően azonnal megkezdődik a második meiotikus osztódás, amely azonban az ovuláció idején még nem fejeződik be.

38. Befejezésére csak akkor kerül sor, ha a megtermékenyítés során egy spermium behatol az oocytába; ennek hiányában az osztódás végleg megszakad.

39. Az ovulációra kész tüszőben ezért már másodlagos oocyta található, amelyet a zona pellucida, a sugárkoszorú és a petedomb megmaradó sejtjei vesznek körül.

40. Így a tüsző növekedése olyan összehangolt szöveti átalakulás, amely egyszerre biztosítja az oocyta érését, hormonális támogatását és az ovulációhoz szükséges szerkezeti feltételeket.

(aufklappen)német

1. Von der Pubertät an beginnen in jedem Eierstockzyklus mehrere Primärfollikel mit ihrer Entwicklung, von denen jedoch gewöhnlich nur einer vollständig heranreift.

2. Im Zentrum des wachsenden, in der Eierstockrinde gelegenen Follikels befindet sich weiterhin die in der Ruhephase der ersten Reifeteilung verharrende primäre Oozyte.

3. Während ihres Wachstums nimmt das Volumen der Oozyte deutlich zu, wobei sich in ihrem Zytoplasma die für die weitere Reifung und frühe Embryonalentwicklung erforderlichen Zellbestandteile anreichern.

4. Die die Oozyte umgebende Glykoproteinschicht verdickt sich allmählich und erscheint als deutlich abgrenzbare Glashaut (Zona pellucida).

5. Parallel dazu werden die zuvor flachen Follikelepithelzellen kubisch und bilden anschließend durch wiederholte Mitosen eine zunehmend umfangreiche Zellmasse.

6. Sobald die Oozyte von mehreren übereinander angeordneten Epithelzelllagen umgeben ist, wird die Struktur als Sekundärfollikel bezeichnet.

7. Die Zellen des mehrschichtigen Follikelepithels werden wegen ihres körnigen Erscheinungsbildes als Granulosazellen bezeichnet, ihre zusammenhängende Schicht als Granulosazellschicht.

8. Da die Granulosazellschicht selbst keine Kapillaren enthält, werden die Oozyte und ihre Begleitzellen durch Diffusion aus dem umgebenden Bindegewebe versorgt.

9. Zwischen der Granulosa und dem bindegewebigen Eierstockstroma liegt eine Basalmembran, welche die beiden ursprünglich verschiedenen Anteile des Follikels deutlich voneinander trennt.

10. Von außen verdichten sich die den wachsenden Follikel umgebenden Stromazellen allmählich und bilden die bindegewebige Follikelhülle (Theca folliculi).

11. Mit fortschreitender Entwicklung gliedert sich diese Hülle in eine innere zellreiche und eine äußere stärker faserige Schicht.

12. Die innere Follikelhülle (Theca interna) besitzt ein reiches Kapillarnetz, während ihre Zellen auf die Bildung von Steroidhormonen spezialisiert sind.

13. Demgegenüber bildet die äußere Follikelhülle (Theca externa) eine mechanisch stützende Schicht, die vorwiegend Kollagenfasern und spindelförmige Zellen enthält.

14. Obwohl die Theca interna stark vaskularisiert ist, durchdringen ihre Kapillaren die Basalmembran nicht, sodass die Granulosazellschicht gefäßfrei bleibt.

15. Unter dem Einfluss des follikelstimulierenden Hormons vermehren sich die Granulosazellen weiter, wobei auch ihre hormonbildenden und metabolischen Funktionen zunehmend ausgeprägt werden.

16. In den durch LH angeregten Zellen der Theca interna entstehen Androgene, welche die Granulosazellen unter dem Einfluss von FSH in Östrogene umwandeln.

17. Diese auf der Zusammenarbeit zweier Zelltypen beruhende Hormonbildung verbindet das Follikelwachstum mit dem zyklischen Umbau der Gebärmutterschleimhaut.

18. Im folgenden Entwicklungsstadium entstehen zwischen den Granulosazellen kleine flüssigkeitsgefüllte Spalträume, die anfangs noch voneinander getrennt bleiben.

19. Sobald diese Hohlräume miteinander verschmelzen, entsteht die sich erweiternde Follikelhöhle (Antrum folliculi), die zum auffälligsten Bestandteil des wachsenden Follikels wird.

20. Die sich in der Höhle ansammelnde Follikelflüssigkeit dehnt die Granulosazellschicht zunehmend auseinander, während der Gesamtdurchmesser des Follikels rasch zunimmt.

21. Mit der Ausbildung der Follikelhöhle wird der Sekundärfollikel zum Tertiär- oder Antralfollikel, aus dem durch weiteres Wachstum der reife Graaf-Follikel entsteht.

22. Der zunehmende Flüssigkeitsraum vergrößert nicht nur den Follikel, sondern zwingt auch seine inneren Zellschichten in eine charakteristische asymmetrische Anordnung.

23. Dadurch wird die Oozyte allmählich aus dem Zentrum an den Rand des Follikels verlagert, wo Granulosazellen sie weiterhin mit der Follikelwand verbinden.

24. Die die Oozyte tragende und in die Höhle vorspringende Zellgruppe heißt Eihügel (Cumulus oophorus) und steht mit breiter Basis mit der wandständigen Granulosa in Verbindung.

25. Während sich das Antrum weiter vergrößert, wird der Eihügel zu einer verhältnismäßig schmalen Zellbrücke, wobei die Oozyte eng mit ihren Begleitzellen verbunden bleibt.

26. Unmittelbar an der Außenfläche der Zona pellucida bilden eine oder mehrere radiär angeordnete Granulosazelllagen den Strahlenkranz (Corona radiata).

27. Die Zona pellucida liegt somit zwischen der Zellmembran der Oozyte und dem Strahlenkranz und umgibt die weibliche Keimzelle während der gesamten Reifung.

28. Das Innere des reifen Follikels wird überwiegend vom flüssigkeitsgefüllten Antrum eingenommen, das außen von Granulosa, Basalmembran und den beiden Thekaschichten begrenzt wird.

29. In den Tagen vor dem Eisprung kann der dominante Follikel einen Durchmesser von ungefähr fünfzehn Millimetern erreichen und nähert sich dabei zunehmend der Eierstockoberfläche.

30. Im Schnittbild ist der reife Graaf-Follikel gewöhnlich an seiner großen Höhle, der randständigen Oozyte, dem Eihügel und seiner geschichteten Wand leicht zu erkennen.

31. Der zur Oberfläche wachsende Follikel wölbt die äußere Bedeckung des Eierstocks vor, während die darüberliegende Stromaschicht zunehmend dünner wird.

32. Von mehreren in die Entwicklung eingetretenen Follikeln wird gewöhnlich jener dominant, der auf die Gonadotropine mit dem stärksten Wachstum reagiert.

33. Die übrigen wachsenden Follikel erreichen gewöhnlich nicht den reifen Zustand, sodass in einem natürlichen Zyklus meist nur ein sprungbereiter Follikel verbleibt.

34. Die Bezeichnung reifer Follikel bedeutet nicht, dass bereits eine vollständig reife Eizelle vorliegt, da die letzten Stadien der Kernreifung erst unmittelbar vor der Ovulation ablaufen.

35. Kurz vor dem Follikelsprung beendet die primäre Oozyte die bereits während der Embryonalzeit begonnene erste Reifeteilung.

36. Durch die ungleiche Zellteilung entstehen eine große sekundäre Oozyte und ein kleines erstes Polkörperchen, deren Chromosomensatz bereits haploid ist.

37. Ohne erneute DNA-Verdopplung beginnt anschließend unmittelbar die zweite Reifeteilung, die zum Zeitpunkt der Ovulation jedoch noch nicht abgeschlossen ist.

38. Sie wird nur dann vollendet, wenn bei der Befruchtung ein Spermium in die Oozyte eindringt; andernfalls bleibt die Teilung endgültig unvollendet.

39. Im sprungbereiten Follikel liegt daher bereits eine sekundäre Oozyte, die von Zona pellucida, Strahlenkranz und den verbliebenen Zellen des Eihügels umgeben wird.

40. Das Follikelwachstum ist somit ein koordinierter Gewebeumbau, der zugleich die Reifung der Oozyte, ihre hormonelle Unterstützung und die strukturellen Voraussetzungen für die Ovulation gewährleistet.