8.9.1 – A tok, a kéreg és a velőállomány – Kapsel, Rinde und Mark
1. A nyirokcsomót kívül tömött rostos kötőszövetből álló tok veszi körül. – Der Lymphknoten wird außen von einer Kapsel (Capsula) aus straffem faserigem Bindegewebe umgeben.
2. A tok a domború felszínen egyenletes, a kapu területén azonban megvastagodhat. – Die Kapsel ist an der gewölbten Oberfläche gleichmäßig, kann sich im Bereich der Pforte jedoch verdicken.
3. A tokból kötőszövetes sövények, úgynevezett trabekulák nyúlnak a szerv belsejébe. – Von der Kapsel ziehen bindegewebige Balken, sogenannte Trabekel (Trabecula), in das Innere des Organs.
4. A tok és a trabekulák mechanikai támaszt adnak a puha nyirokszövetnek. – Kapsel und Trabekel geben dem weichen lymphatischen Gewebe mechanischen Halt.
5. A nyirokcsomó finom belső vázát retikuláris sejtek és rácsrostok hozzák létre. – Das feine innere Gerüst des Lymphknotens wird von retikulären Zellen und retikulären Fasern gebildet.
6. A rácsrostok térbeli hálót alkotnak, amelyben a nyiroksejtek és más védősejtek helyezkednek el. – Die retikulären Fasern bilden ein räumliches Netz, in dem Lymphozyten und weitere Abwehrzellen liegen.
7. Közvetlenül a tok alatt található a kéregállomány külső része. – Unmittelbar unter der Kapsel befindet sich der äußere Teil der Rinde.
8. A kéregben gömbölyű nyiroktüszők figyelhetők meg. – In der Rinde sind rundliche Lymphfollikel (Folliculus lymphaticus) zu erkennen.
9. Az elsődleges nyiroktüszők főként nyugalmi állapotban lévő B-nyiroksejteket tartalmaznak. – Primäre Lymphfollikel enthalten vor allem ruhende B-Lymphozyten.
10. Antigénnel való találkozás után másodlagos nyiroktüszők alakulhatnak ki. – Nach dem Kontakt mit einem Antigen können sekundäre Lymphfollikel entstehen.
11. A másodlagos tüsző világosabb középső része a csíraközpont. – Der hellere mittlere Abschnitt des sekundären Follikels ist das Keimzentrum (Centrum germinativum).
12. A csíraközpontban a kiválasztott B-nyiroksejtek gyorsan osztódnak és tovább érnek. – Im Keimzentrum teilen sich ausgewählte B-Lymphozyten rasch und reifen weiter.
13. A csíraközpontot sötétebb köpenyzóna veszi körül, amely kisebb nyiroksejtekből áll. – Das Keimzentrum wird von einer dunkleren Mantelzone umgeben, die aus kleineren Lymphozyten besteht.
14. A tüszőket tartalmazó kéreg ezért elsősorban B-sejtes területnek számít. – Die follikelhaltige Rinde gilt deshalb vor allem als B-Zell-Zone.
15. A kéreg mélyebb részét parakortexnek vagy mély kéregnek nevezzük. – Den tieferen Teil der Rinde bezeichnet man als Parakortex oder tiefe Rinde.
16. A parakortexben kevés nyiroktüsző található, viszont sok T-nyiroksejt helyezkedik el. – Im Parakortex finden sich nur wenige Lymphfollikel, dafür liegen dort zahlreiche T-Lymphozyten.
17. Ezen a területen antigént bemutató dendritikus sejtek is jelen vannak. – In diesem Bereich kommen auch antigenpräsentierende dendritische Zellen vor.
18. A parakortex különleges kis vénái a magas endotélű venulák. – Besondere kleine Venen des Parakortex sind die hochendothelialen Venulen.
19. Ezeken a venulákon keresztül sok nyiroksejt lép ki a vérből a nyirokcsomó állományába. – Über diese Venulen treten viele Lymphozyten aus dem Blut in das Gewebe des Lymphknotens über.
20. A nyirokcsomó belső, a kapu felé eső részét velőállománynak nevezzük. – Den inneren, zur Pforte gerichteten Teil des Lymphknotens nennt man Mark.
21. A velőállományban sejtdús velőkötegek és közöttük tág nyirokszinuszok helyezkednek el. – Im Mark liegen zellreiche Markstränge (Chorda medullaris) und dazwischen weite Lymphsinus.
22. A velőkötegekben B-nyiroksejtek, plazmasejtek és falósejtek találhatók. – In den Marksträngen befinden sich B-Lymphozyten, Plasmazellen und Fresszellen.
23. A plazmasejtek ellenanyagokat termelnek, amelyek a nyirokba és később a vérbe kerülhetnek. – Die Plasmazellen bilden Antikörper, die in die Lymphe und später in das Blut gelangen können.
24. A velőszinuszok szabálytalan alakú, nyirokkal telt járatok. – Die Marksinus (Sinus medullaris) sind unregelmäßig geformte, mit Lymphe gefüllte Räume.
25. Falukat lapos endotélsejtek és retikuláris sejtek laza, nem folytonos rendszere határolja. – Ihre Wand wird durch ein lockeres, nicht durchgehendes System aus flachen Endothelzellen und retikulären Zellen begrenzt.
26. A szinuszokat rácsrostok hálózzák be, amelyek lassítják a nyirok áramlását. – Die Sinus werden von retikulären Fasern durchzogen, welche den Lymphstrom verlangsamen.
27. A trabekulák nem osztják teljesen zárt rekeszekre a nyirokcsomót. – Die Trabekel teilen den Lymphknoten nicht in vollständig geschlossene Kammern.
28. Ezért a kéreg, a parakortex és a velőállomány sejtjei működés közben kapcsolatban maradnak egymással. – Daher bleiben die Zellen von Rinde, Parakortex und Mark während ihrer Tätigkeit miteinander verbunden.
29. A nyirokcsomó vérerei többnyire a kapun keresztül lépnek be és ki. – Die Blutgefäße des Lymphknotens treten überwiegend durch die Pforte ein und aus.
30. Az artériák a trabekulák mentén ágaznak el, majd sűrű hajszálérhálózatot alkotnak. – Die Arterien verzweigen sich entlang der Trabekel und bilden anschließend ein dichtes Kapillarnetz.
31. A hajszálerekből származó vér kis vénákba, majd a kapu felé haladó nagyobb vénákba jut. – Aus den Kapillaren gelangt das Blut in kleine Venen und danach in größere, zur Pforte ziehende Venen.
32. A vérerek és a nyirokszinuszok különálló, de szorosan együttműködő rendszert alkotnak. – Blutgefäße und Lymphsinus bilden getrennte, aber eng zusammenarbeitende Systeme.
33. A nyirokcsomó szövettani képe az immunrendszer aktivitásától függően megváltozhat. – Das histologische Bild des Lymphknotens kann sich abhängig von der Aktivität des Immunsystems verändern.
34. Erős antigéninger hatására a tüszők és a csíraközpontok megnagyobbodhatnak. – Bei einem starken Antigenreiz können sich die Follikel und Keimzentren vergrößern.
35. A tok, a kéreg, a parakortex és a velő térbeli rendje lehetővé teszi a különböző immunsejtek célzott együttműködését. – Die räumliche Ordnung von Kapsel, Rinde, Parakortex und Mark ermöglicht die gezielte Zusammenarbeit verschiedener Immunzellen.
(aufklappen)magyar
1. A nyirokcsomót kívül tömött rostos kötőszövetből álló tok veszi körül.
2. A tok a domború felszínen egyenletes, a kapu területén azonban megvastagodhat.
3. A tokból kötőszövetes sövények, úgynevezett trabekulák nyúlnak a szerv belsejébe.
4. A tok és a trabekulák mechanikai támaszt adnak a puha nyirokszövetnek.
5. A nyirokcsomó finom belső vázát retikuláris sejtek és rácsrostok hozzák létre.
6. A rácsrostok térbeli hálót alkotnak, amelyben a nyiroksejtek és más védősejtek helyezkednek el.
7. Közvetlenül a tok alatt található a kéregállomány külső része.
8. A kéregben gömbölyű nyiroktüszők figyelhetők meg.
9. Az elsődleges nyiroktüszők főként nyugalmi állapotban lévő B-nyiroksejteket tartalmaznak.
10. Antigénnel való találkozás után másodlagos nyiroktüszők alakulhatnak ki.
11. A másodlagos tüsző világosabb középső része a csíraközpont.
12. A csíraközpontban a kiválasztott B-nyiroksejtek gyorsan osztódnak és tovább érnek.
13. A csíraközpontot sötétebb köpenyzóna veszi körül, amely kisebb nyiroksejtekből áll.
14. A tüszőket tartalmazó kéreg ezért elsősorban B-sejtes területnek számít.
15. A kéreg mélyebb részét parakortexnek vagy mély kéregnek nevezzük.
16. A parakortexben kevés nyiroktüsző található, viszont sok T-nyiroksejt helyezkedik el.
17. Ezen a területen antigént bemutató dendritikus sejtek is jelen vannak.
18. A parakortex különleges kis vénái a magas endotélű venulák.
19. Ezeken a venulákon keresztül sok nyiroksejt lép ki a vérből a nyirokcsomó állományába.
20. A nyirokcsomó belső, a kapu felé eső részét velőállománynak nevezzük.
21. A velőállományban sejtdús velőkötegek és közöttük tág nyirokszinuszok helyezkednek el.
22. A velőkötegekben B-nyiroksejtek, plazmasejtek és falósejtek találhatók.
23. A plazmasejtek ellenanyagokat termelnek, amelyek a nyirokba és később a vérbe kerülhetnek.
24. A velőszinuszok szabálytalan alakú, nyirokkal telt járatok.
25. Falukat lapos endotélsejtek és retikuláris sejtek laza, nem folytonos rendszere határolja.
26. A szinuszokat rácsrostok hálózzák be, amelyek lassítják a nyirok áramlását.
27. A trabekulák nem osztják teljesen zárt rekeszekre a nyirokcsomót.
28. Ezért a kéreg, a parakortex és a velőállomány sejtjei működés közben kapcsolatban maradnak egymással.
29. A nyirokcsomó vérerei többnyire a kapun keresztül lépnek be és ki.
30. Az artériák a trabekulák mentén ágaznak el, majd sűrű hajszálérhálózatot alkotnak.
31. A hajszálerekből származó vér kis vénákba, majd a kapu felé haladó nagyobb vénákba jut.
32. A vérerek és a nyirokszinuszok különálló, de szorosan együttműködő rendszert alkotnak.
33. A nyirokcsomó szövettani képe az immunrendszer aktivitásától függően megváltozhat.
34. Erős antigéninger hatására a tüszők és a csíraközpontok megnagyobbodhatnak.
35. A tok, a kéreg, a parakortex és a velő térbeli rendje lehetővé teszi a különböző immunsejtek célzott együttműködését.
(aufklappen)német
1. Der Lymphknoten wird außen von einer Kapsel (Capsula) aus straffem faserigem Bindegewebe umgeben.
2. Die Kapsel ist an der gewölbten Oberfläche gleichmäßig, kann sich im Bereich der Pforte jedoch verdicken.
3. Von der Kapsel ziehen bindegewebige Balken, sogenannte Trabekel (Trabecula), in das Innere des Organs.
4. Kapsel und Trabekel geben dem weichen lymphatischen Gewebe mechanischen Halt.
5. Das feine innere Gerüst des Lymphknotens wird von retikulären Zellen und retikulären Fasern gebildet.
6. Die retikulären Fasern bilden ein räumliches Netz, in dem Lymphozyten und weitere Abwehrzellen liegen.
7. Unmittelbar unter der Kapsel befindet sich der äußere Teil der Rinde.
8. In der Rinde sind rundliche Lymphfollikel (Folliculus lymphaticus) zu erkennen.
9. Primäre Lymphfollikel enthalten vor allem ruhende B-Lymphozyten.
10. Nach dem Kontakt mit einem Antigen können sekundäre Lymphfollikel entstehen.
11. Der hellere mittlere Abschnitt des sekundären Follikels ist das Keimzentrum (Centrum germinativum).
12. Im Keimzentrum teilen sich ausgewählte B-Lymphozyten rasch und reifen weiter.
13. Das Keimzentrum wird von einer dunkleren Mantelzone umgeben, die aus kleineren Lymphozyten besteht.
14. Die follikelhaltige Rinde gilt deshalb vor allem als B-Zell-Zone.
15. Den tieferen Teil der Rinde bezeichnet man als Parakortex oder tiefe Rinde.
16. Im Parakortex finden sich nur wenige Lymphfollikel, dafür liegen dort zahlreiche T-Lymphozyten.
17. In diesem Bereich kommen auch antigenpräsentierende dendritische Zellen vor.
18. Besondere kleine Venen des Parakortex sind die hochendothelialen Venulen.
19. Über diese Venulen treten viele Lymphozyten aus dem Blut in das Gewebe des Lymphknotens über.
20. Den inneren, zur Pforte gerichteten Teil des Lymphknotens nennt man Mark.
21. Im Mark liegen zellreiche Markstränge (Chorda medullaris) und dazwischen weite Lymphsinus.
22. In den Marksträngen befinden sich B-Lymphozyten, Plasmazellen und Fresszellen.
23. Die Plasmazellen bilden Antikörper, die in die Lymphe und später in das Blut gelangen können.
24. Die Marksinus (Sinus medullaris) sind unregelmäßig geformte, mit Lymphe gefüllte Räume.
25. Ihre Wand wird durch ein lockeres, nicht durchgehendes System aus flachen Endothelzellen und retikulären Zellen begrenzt.
26. Die Sinus werden von retikulären Fasern durchzogen, welche den Lymphstrom verlangsamen.
27. Die Trabekel teilen den Lymphknoten nicht in vollständig geschlossene Kammern.
28. Daher bleiben die Zellen von Rinde, Parakortex und Mark während ihrer Tätigkeit miteinander verbunden.
29. Die Blutgefäße des Lymphknotens treten überwiegend durch die Pforte ein und aus.
30. Die Arterien verzweigen sich entlang der Trabekel und bilden anschließend ein dichtes Kapillarnetz.
31. Aus den Kapillaren gelangt das Blut in kleine Venen und danach in größere, zur Pforte ziehende Venen.
32. Blutgefäße und Lymphsinus bilden getrennte, aber eng zusammenarbeitende Systeme.
33. Das histologische Bild des Lymphknotens kann sich abhängig von der Aktivität des Immunsystems verändern.
34. Bei einem starken Antigenreiz können sich die Follikel und Keimzentren vergrößern.
35. Die räumliche Ordnung von Kapsel, Rinde, Parakortex und Mark ermöglicht die gezielte Zusammenarbeit verschiedener Immunzellen.