1.14 – Az egyedfejlődés vázlata – Grundzüge der Individualentwicklung
1. Az egyedfejlődés az ember életének teljes folyamatát jelenti a megtermékenyítéstől a halálig. – Die Individualentwicklung bezeichnet den gesamten Lebensverlauf des Menschen von der Befruchtung bis zum Tod.
2. Az egyedfejlődés során a szervezet növekszik, fejlődik, érik, majd fokozatosan öregszik. – Im Verlauf der Individualentwicklung wächst, entwickelt und reift der Organismus und altert anschließend allmählich.
3. Az ember egyedfejlődése a petesejt és a hímivarsejt egyesülésével kezdődik. – Die Individualentwicklung des Menschen beginnt mit der Verschmelzung von Eizelle und Samenzelle.
4. Ezt a folyamatot megtermékenyítésnek nevezzük. – Dieser Vorgang wird als Befruchtung bezeichnet.
5. A megtermékenyítés általában a petevezetékben történik. – Die Befruchtung findet gewöhnlich im Eileiter statt.
6. A két ivarsejt sejtmagjának egyesülésével létrejön a zigóta. – Durch die Verschmelzung der Zellkerne beider Keimzellen entsteht die Zygote.
7. A zigóta tartalmazza az új szervezet teljes örökítőanyagát. – Die Zygote enthält das vollständige Erbgut des neuen Organismus.
8. A zigóta rövid időn belül ismételt sejtosztódásokba kezd. – Die Zygote beginnt innerhalb kurzer Zeit mit wiederholten Zellteilungen.
9. Ezeket a gyors sejtosztódásokat barázdálódásnak nevezzük. – Diese schnellen Zellteilungen werden als Furchung bezeichnet.
10. A sejtosztódások során a sejtek száma növekszik, miközben az embrió teljes mérete kezdetben alig változik. – Während der Zellteilungen nimmt die Zahl der Zellen zu, während sich die Gesamtgröße des Embryos zunächst kaum verändert.
11. Néhány nap múlva egy tömör sejtcsoport, az úgynevezett szedercsíra alakul ki. – Nach einigen Tagen entsteht eine kompakte Zellkugel, die sogenannte Morula.
12. A szedercsírából később üreges hólyagcsíra, vagyis blasztociszta lesz. – Aus der Morula entwickelt sich später eine hohle Keimblase, die sogenannte Blastozyste.
13. A blasztociszta a méh üregébe jut, és hozzátapad a méh nyálkahártyájához. – Die Blastozyste gelangt in die Gebärmutterhöhle und haftet an der Gebärmutterschleimhaut.
14. A méhnyálkahártyába történő beágyazódást implantációnak nevezzük. – Die Einbettung in die Gebärmutterschleimhaut wird als Implantation bezeichnet.
15. A beágyazódás után megkezdődik az embrió szorosabb kapcsolata az anya szervezetével. – Nach der Einnistung beginnt eine engere Verbindung des Embryos mit dem mütterlichen Organismus.
16. A fejlődés korai szakaszában három alapvető csíralemez alakul ki. – In einer frühen Entwicklungsphase entstehen drei grundlegende Keimblätter.
17. Ezeket külső, középső és belső csíralemeznek nevezzük. – Sie werden als äußeres, mittleres und inneres Keimblatt bezeichnet.
18. A különböző csíralemezekből később eltérő szövetek és szervek fejlődnek ki. – Aus den verschiedenen Keimblättern entwickeln sich später unterschiedliche Gewebe und Organe.
19. A külső csíralemezből többek között az idegrendszer és a bőr külső rétege alakul ki. – Aus dem äußeren Keimblatt entstehen unter anderem das Nervensystem und die äußere Hautschicht.
20. A középső csíralemezből fejlődnek ki például a csontok, az izmok, a szív és az erek. – Aus dem mittleren Keimblatt entwickeln sich beispielsweise Knochen, Muskeln, Herz und Blutgefäße.
21. A belső csíralemez több emésztő- és légzőszerv kialakulásában vesz részt. – Das innere Keimblatt ist an der Bildung mehrerer Verdauungs- und Atmungsorgane beteiligt.
22. A megtermékenyítést követő első nyolc hetet embrionális időszaknak nevezzük. – Die ersten acht Wochen nach der Befruchtung werden als Embryonalperiode bezeichnet.
23. Ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei és szervrendszerei. – In dieser Zeit entstehen die grundlegenden Organe und Organsysteme des Körpers.
24. Az embrionális időszak különösen érzékeny a káros környezeti hatásokra. – Die Embryonalperiode ist besonders empfindlich gegenüber schädlichen Umwelteinflüssen.
25. A kilencedik héttől a születésig tartó szakaszt magzati időszaknak nevezzük. – Der Zeitraum von der neunten Woche bis zur Geburt wird als Fetalperiode bezeichnet.
26. A magzati időszakban elsősorban a szervek növekedése és működésük érése történik. – In der Fetalperiode erfolgen vor allem das Wachstum der Organe und die Reifung ihrer Funktionen.
27. A méhlepény biztosítja az anyai és a magzati szervezet közötti anyagcserét. – Die Plazenta ermöglicht den Stoffaustausch zwischen dem mütterlichen und dem kindlichen Organismus.
28. A magzat a köldökzsinóron keresztül kapcsolódik a méhlepényhez. – Der Fötus ist über die Nabelschnur mit der Plazenta verbunden.
29. A méhlepényen keresztül oxigén és tápanyagok jutnak a magzathoz. – Über die Plazenta gelangen Sauerstoff und Nährstoffe zum Fötus.
30. A magzat anyagcseréjének bomlástermékei szintén a méhlepényen keresztül kerülnek az anya vérébe. – Auch die Abfallprodukte des kindlichen Stoffwechsels gelangen über die Plazenta in das Blut der Mutter.
31. A terhesség átlagosan körülbelül negyven hétig tart. – Die Schwangerschaft dauert durchschnittlich etwa vierzig Wochen.
32. A születés során a méh rendszeres összehúzódásai segítik a gyermek világra jöttét. – Bei der Geburt unterstützen regelmäßige Kontraktionen der Gebärmutter das Zur-Welt-Kommen des Kindes.
33. A születés után az újszülött légzése, vérkeringése és táplálkozása alkalmazkodik a méhen kívüli élethez. – Nach der Geburt passen sich Atmung, Kreislauf und Ernährung des Neugeborenen an das Leben außerhalb der Gebärmutter an.
34. A csecsemőkorban gyors testi növekedés és jelentős idegrendszeri fejlődés zajlik. – Im Säuglingsalter finden ein schnelles körperliches Wachstum und eine bedeutende Entwicklung des Nervensystems statt.
35. A gyermekkor során fejlődnek a mozgásos, nyelvi, értelmi és társas képességek. – Während der Kindheit entwickeln sich motorische, sprachliche, geistige und soziale Fähigkeiten.
36. A serdülőkorban a nemi hormonok hatására megkezdődik a nemi érés. – In der Pubertät beginnt unter dem Einfluss der Sexualhormone die Geschlechtsreife.
37. Ekkor alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek, és a szervezet szaporodóképessé válik. – In dieser Zeit bilden sich die sekundären Geschlechtsmerkmale aus und der Körper wird fortpflanzungsfähig.
38. A felnőttkorban a szervezet általában eléri teljes testi és szellemi érettségét. – Im Erwachsenenalter erreicht der Organismus gewöhnlich seine vollständige körperliche und geistige Reife.
39. Az öregedés során fokozatosan csökken a sejtek, a szövetek és a szervek alkalmazkodóképessége. – Im Verlauf des Alterns nimmt die Anpassungsfähigkeit der Zellen, Gewebe und Organe allmählich ab.
40. Az egyedfejlődést az örökletes tulajdonságok és a környezeti hatások együttesen alakítják. – Die Individualentwicklung wird gemeinsam durch erbliche Eigenschaften und Umwelteinflüsse geprägt.
(aufklappen)magyar
1. Az egyedfejlődés az ember életének teljes folyamatát jelenti a megtermékenyítéstől a halálig.
2. Az egyedfejlődés során a szervezet növekszik, fejlődik, érik, majd fokozatosan öregszik.
3. Az ember egyedfejlődése a petesejt és a hímivarsejt egyesülésével kezdődik.
4. Ezt a folyamatot megtermékenyítésnek nevezzük.
5. A megtermékenyítés általában a petevezetékben történik.
6. A két ivarsejt sejtmagjának egyesülésével létrejön a zigóta.
7. A zigóta tartalmazza az új szervezet teljes örökítőanyagát.
8. A zigóta rövid időn belül ismételt sejtosztódásokba kezd.
9. Ezeket a gyors sejtosztódásokat barázdálódásnak nevezzük.
10. A sejtosztódások során a sejtek száma növekszik, miközben az embrió teljes mérete kezdetben alig változik.
11. Néhány nap múlva egy tömör sejtcsoport, az úgynevezett szedercsíra alakul ki.
12. A szedercsírából később üreges hólyagcsíra, vagyis blasztociszta lesz.
13. A blasztociszta a méh üregébe jut, és hozzátapad a méh nyálkahártyájához.
14. A méhnyálkahártyába történő beágyazódást implantációnak nevezzük.
15. A beágyazódás után megkezdődik az embrió szorosabb kapcsolata az anya szervezetével.
16. A fejlődés korai szakaszában három alapvető csíralemez alakul ki.
17. Ezeket külső, középső és belső csíralemeznek nevezzük.
18. A különböző csíralemezekből később eltérő szövetek és szervek fejlődnek ki.
19. A külső csíralemezből többek között az idegrendszer és a bőr külső rétege alakul ki.
20. A középső csíralemezből fejlődnek ki például a csontok, az izmok, a szív és az erek.
21. A belső csíralemez több emésztő- és légzőszerv kialakulásában vesz részt.
22. A megtermékenyítést követő első nyolc hetet embrionális időszaknak nevezzük.
23. Ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei és szervrendszerei.
24. Az embrionális időszak különösen érzékeny a káros környezeti hatásokra.
25. A kilencedik héttől a születésig tartó szakaszt magzati időszaknak nevezzük.
26. A magzati időszakban elsősorban a szervek növekedése és működésük érése történik.
27. A méhlepény biztosítja az anyai és a magzati szervezet közötti anyagcserét.
28. A magzat a köldökzsinóron keresztül kapcsolódik a méhlepényhez.
29. A méhlepényen keresztül oxigén és tápanyagok jutnak a magzathoz.
30. A magzat anyagcseréjének bomlástermékei szintén a méhlepényen keresztül kerülnek az anya vérébe.
31. A terhesség átlagosan körülbelül negyven hétig tart.
32. A születés során a méh rendszeres összehúzódásai segítik a gyermek világra jöttét.
33. A születés után az újszülött légzése, vérkeringése és táplálkozása alkalmazkodik a méhen kívüli élethez.
34. A csecsemőkorban gyors testi növekedés és jelentős idegrendszeri fejlődés zajlik.
35. A gyermekkor során fejlődnek a mozgásos, nyelvi, értelmi és társas képességek.
36. A serdülőkorban a nemi hormonok hatására megkezdődik a nemi érés.
37. Ekkor alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek, és a szervezet szaporodóképessé válik.
38. A felnőttkorban a szervezet általában eléri teljes testi és szellemi érettségét.
39. Az öregedés során fokozatosan csökken a sejtek, a szövetek és a szervek alkalmazkodóképessége.
40. Az egyedfejlődést az örökletes tulajdonságok és a környezeti hatások együttesen alakítják.
(aufklappen)német
1. Die Individualentwicklung bezeichnet den gesamten Lebensverlauf des Menschen von der Befruchtung bis zum Tod.
2. Im Verlauf der Individualentwicklung wächst, entwickelt und reift der Organismus und altert anschließend allmählich.
3. Die Individualentwicklung des Menschen beginnt mit der Verschmelzung von Eizelle und Samenzelle.
4. Dieser Vorgang wird als Befruchtung bezeichnet.
5. Die Befruchtung findet gewöhnlich im Eileiter statt.
6. Durch die Verschmelzung der Zellkerne beider Keimzellen entsteht die Zygote.
7. Die Zygote enthält das vollständige Erbgut des neuen Organismus.
8. Die Zygote beginnt innerhalb kurzer Zeit mit wiederholten Zellteilungen.
9. Diese schnellen Zellteilungen werden als Furchung bezeichnet.
10. Während der Zellteilungen nimmt die Zahl der Zellen zu, während sich die Gesamtgröße des Embryos zunächst kaum verändert.
11. Nach einigen Tagen entsteht eine kompakte Zellkugel, die sogenannte Morula.
12. Aus der Morula entwickelt sich später eine hohle Keimblase, die sogenannte Blastozyste.
13. Die Blastozyste gelangt in die Gebärmutterhöhle und haftet an der Gebärmutterschleimhaut.
14. Die Einbettung in die Gebärmutterschleimhaut wird als Implantation bezeichnet.
15. Nach der Einnistung beginnt eine engere Verbindung des Embryos mit dem mütterlichen Organismus.
16. In einer frühen Entwicklungsphase entstehen drei grundlegende Keimblätter.
17. Sie werden als äußeres, mittleres und inneres Keimblatt bezeichnet.
18. Aus den verschiedenen Keimblättern entwickeln sich später unterschiedliche Gewebe und Organe.
19. Aus dem äußeren Keimblatt entstehen unter anderem das Nervensystem und die äußere Hautschicht.
20. Aus dem mittleren Keimblatt entwickeln sich beispielsweise Knochen, Muskeln, Herz und Blutgefäße.
21. Das innere Keimblatt ist an der Bildung mehrerer Verdauungs- und Atmungsorgane beteiligt.
22. Die ersten acht Wochen nach der Befruchtung werden als Embryonalperiode bezeichnet.
23. In dieser Zeit entstehen die grundlegenden Organe und Organsysteme des Körpers.
24. Die Embryonalperiode ist besonders empfindlich gegenüber schädlichen Umwelteinflüssen.
25. Der Zeitraum von der neunten Woche bis zur Geburt wird als Fetalperiode bezeichnet.
26. In der Fetalperiode erfolgen vor allem das Wachstum der Organe und die Reifung ihrer Funktionen.
27. Die Plazenta ermöglicht den Stoffaustausch zwischen dem mütterlichen und dem kindlichen Organismus.
28. Der Fötus ist über die Nabelschnur mit der Plazenta verbunden.
29. Über die Plazenta gelangen Sauerstoff und Nährstoffe zum Fötus.
30. Auch die Abfallprodukte des kindlichen Stoffwechsels gelangen über die Plazenta in das Blut der Mutter.
31. Die Schwangerschaft dauert durchschnittlich etwa vierzig Wochen.
32. Bei der Geburt unterstützen regelmäßige Kontraktionen der Gebärmutter das Zur-Welt-Kommen des Kindes.
33. Nach der Geburt passen sich Atmung, Kreislauf und Ernährung des Neugeborenen an das Leben außerhalb der Gebärmutter an.
34. Im Säuglingsalter finden ein schnelles körperliches Wachstum und eine bedeutende Entwicklung des Nervensystems statt.
35. Während der Kindheit entwickeln sich motorische, sprachliche, geistige und soziale Fähigkeiten.
36. In der Pubertät beginnt unter dem Einfluss der Sexualhormone die Geschlechtsreife.
37. In dieser Zeit bilden sich die sekundären Geschlechtsmerkmale aus und der Körper wird fortpflanzungsfähig.
38. Im Erwachsenenalter erreicht der Organismus gewöhnlich seine vollständige körperliche und geistige Reife.
39. Im Verlauf des Alterns nimmt die Anpassungsfähigkeit der Zellen, Gewebe und Organe allmählich ab.
40. Die Individualentwicklung wird gemeinsam durch erbliche Eigenschaften und Umwelteinflüsse geprägt.