modjor.de

13.5 – Anatomie lang


13.5 – A pajzsmirigy felépítése és tüszői – Bau und Follikel der Schilddrüse


1. A pajzsmirigy (glandula thyroidea) a nyak elülső részén elhelyezkedő, gazdagon erezett endokrin szerv, amely közvetlen topográfiai kapcsolatban áll a gégével és a légcsővel. – Die Schilddrüse (Glandula thyroidea) ist ein reich vaskularisiertes endokrines Organ im vorderen Halsbereich, das in unmittelbarer topographischer Beziehung zu Kehlkopf und Luftröhre steht.

2. Két, nagyjából kúpos alakú oldalsó lebenye a gége alsó része és a légcső felső szakasza mellett húzódik lefelé, miközben hátulról részben körülfogja a légutakat. – Ihre beiden annähernd kegelförmigen Seitenlappen ziehen neben dem unteren Kehlkopf und der oberen Luftröhre nach kaudal und umfassen die Atemwege dabei teilweise von hinten.

3. A jobb és bal lebenyt rendszerint egy keskeny mirigyállomány, a pajzsmirigy isthmusa (isthmus glandulae thyroideae) köti össze egymással a légcső elülső felszíne előtt. – Der rechte und linke Lappen werden gewöhnlich durch einen schmalen Drüsenabschnitt, den Isthmus glandulae thyroideae, vor der Vorderfläche der Luftröhre miteinander verbunden.

4. Többnyire a második–negyedik légcsőporc magasságában fekvő isthmus helyzete egyénenként változhat, ezért műtéti beavatkozások során pontos topográfiai tájékozódás szükséges. – Der meist auf Höhe des zweiten bis vierten Trachealknorpels gelegene Isthmus kann individuell unterschiedlich liegen, weshalb bei operativen Eingriffen eine genaue topographische Orientierung erforderlich ist.

5. Az oldalsó lebenyek felső pólusa a pajzsporc közelébe érhet, alsó pólusuk pedig rendszerint néhány centiméterrel a kulcscsont fölött végződik. – Der obere Pol der Seitenlappen kann bis in die Nähe des Schildknorpels reichen, während ihr unterer Pol gewöhnlich einige Zentimeter oberhalb des Schlüsselbeins endet.

6. Elölről a mirigyet a nyak bőre, felszínesebb lágyrészei és az infrahyoid izmok fedik, amelyek mögött a pajzsmirigy viszonylag mélyen helyezkedik el. – Von vorn wird die Drüse von Haut, oberflächlicheren Weichteilen und den infrahyoidalen Muskeln bedeckt, hinter denen die Schilddrüse relativ tief liegt.

7. Medialis felszínével a gége és a légcső falához simul, míg hátsó részének szomszédságában fontos idegek, erek és a mellékpajzsmirigyek találhatók. – Mit ihrer medialen Fläche liegt sie Kehlkopf und Trachea an, während sich in der Nachbarschaft ihres hinteren Abschnitts wichtige Nerven, Gefäße und die Nebenschilddrüsen befinden.

8. Különösen szoros a kapcsolat a visszatérő gégeideggel (nervus laryngeus recurrens), amely többnyire a légcső és a nyelőcső közötti barázdában halad a mirigy mögött. – Besonders eng ist die Beziehung zum rückläufigen Kehlkopfnerv (Nervus laryngeus recurrens), der meist in der Rinne zwischen Luftröhre und Speiseröhre hinter der Drüse verläuft.

9. A mirigy hátsó felszínén rendszerint négy mellékpajzsmirigy helyezkedik el, bár számuk és pontos helyzetük jelentős egyéni változatosságot mutathat. – An der Hinterfläche der Drüse liegen gewöhnlich vier Nebenschilddrüsen, deren Zahl und genaue Lage jedoch beträchtliche individuelle Variationen zeigen können.

10. Mivel a pajzsmirigy a gégéhez és a légcsőhöz kötőszövetes kapcsolatokkal rögzül, nyelés közben ezekkel a képletekkel együtt felfelé, majd lefelé mozdul. – Da die Schilddrüse durch bindegewebige Verbindungen an Kehlkopf und Trachea befestigt ist, bewegt sie sich beim Schlucken zusammen mit diesen Strukturen zunächst nach oben und anschließend wieder nach unten.

11. Ez a nyeléssel együtt történő elmozdulás a klinikai vizsgálat során fontos jel, mert segíthet elkülöníteni a pajzsmirigyhez tartozó képleteket más nyaki térfoglalásoktól. – Diese schluckabhängige Verschieblichkeit ist bei der klinischen Untersuchung wichtig, weil sie helfen kann, schilddrüsenzugehörige Strukturen von anderen Raumforderungen des Halses zu unterscheiden.

12. Az emberek egy részében az isthmusból vagy valamelyik lebenyből felfelé keskeny nyúlvány, az úgynevezett piramislebeny (lobus pyramidalis) indulhat ki. – Bei einem Teil der Menschen kann vom Isthmus oder von einem Seitenlappen ein schmaler Fortsatz, der sogenannte Pyramidenlappen (Lobus pyramidalis), nach kranial ziehen.

13. A piramislebeny az embrionális pajzsmirigyvándorlás maradványának tekinthető, ezért alakja, hossza és kapcsolata a környező képletekkel rendkívül változatos lehet. – Der Pyramidenlappen gilt als Überrest der embryonalen Schilddrüsenwanderung, weshalb Form, Länge und Beziehung zu den umgebenden Strukturen sehr unterschiedlich sein können.

14. Kívülről a pajzsmirigyet vékony rostos tok veszi körül, amely a mirigyállományhoz szorosan kapcsolódva kötőszövetes sövényeket bocsát annak belsejébe. – Von außen wird die Schilddrüse von einer dünnen fibrösen Kapsel umgeben, die eng mit dem Drüsengewebe verbunden ist und Bindegewebssepten in dessen Inneres entsendet.

15. E sövények a mirigy stromáját alkotva ereket, nyirokereket és idegrostokat vezetnek a parenchyma mélyebb területeire, miközben kisebb egységekre tagolják az állományt. – Diese Septen bilden das Stroma der Drüse, führen Gefäße, Lymphgefäße und Nervenfasern in tiefere Bereiche des Parenchyms und gliedern das Gewebe zugleich in kleinere Einheiten.

16. A rostos tokon kívül a nyaki fascia kötőszövetes rétegei is körülveszik a mirigyet, és hozzájárulnak annak környező szervekhez való rögzítéséhez. – Außerhalb der fibrösen Kapsel umgeben auch Bindegewebsschichten der Halsfaszie die Drüse und tragen zu ihrer Fixierung an den benachbarten Organen bei.

17. A pajzsmirigy szokatlanul gazdag vérellátása összefügg azzal, hogy hormontermelő sejtjei termékeiket közvetlenül a keringésbe juttatják. – Die ungewöhnlich reiche Blutversorgung der Schilddrüse hängt damit zusammen, dass ihre hormonproduzierenden Zellen ihre Produkte unmittelbar in den Kreislauf abgeben.

18. Artériás vérellátásában elsősorban az arteria thyroidea superior és az arteria thyroidea inferior vesz részt, amelyek ágai a tok közelében gazdag érhálózatot képeznek. – An der arteriellen Versorgung sind vor allem die Arteria thyroidea superior und die Arteria thyroidea inferior beteiligt, deren Äste in Kapselnähe ein reiches Gefäßnetz bilden.

19. A kötőszövetes sövényeket követő artériás ágak egyre kisebb erekre oszlanak, majd a hormontermelő egységeket rendkívül sűrű hajszálérhálózattal veszik körül. – Die den Bindegewebssepten folgenden Arterienäste teilen sich in immer kleinere Gefäße und umgeben schließlich die hormonbildenden Einheiten mit einem außerordentlich dichten Kapillarnetz.

20. E hajszálerek nagyrészt fenesztrált endothellel rendelkeznek, amely kedvez a vér és az endokrin sejtek közötti gyors anyagcserének és hormontranszportnak. – Diese Kapillaren besitzen überwiegend ein fenestriertes Endothel, das einen raschen Stoffaustausch und Hormontransport zwischen Blut und endokrinen Zellen begünstigt.

21. Mikroszkóposan a pajzsmirigy legfeltűnőbb sajátossága, hogy parenchymája számtalan, különböző méretű, nagyjából gömb alakú pajzsmirigytüszőből (folliculi thyroidei) épül fel. – Mikroskopisch fällt besonders auf, dass das Parenchym der Schilddrüse aus zahlreichen unterschiedlich großen, annähernd kugelförmigen Schilddrüsenfollikeln (Folliculi thyroidei) aufgebaut ist.

22. A tüszők valódi funkcionális egységeket képeznek, amelyek egy központi üreget körülvevő egyrétegű hámból és az üregben felhalmozódó kolloidból állnak. – Die Follikel bilden echte funktionelle Einheiten, die aus einem einschichtigen, einen zentralen Hohlraum umgebenden Epithel und dem darin angesammelten Kolloid bestehen.

23. Méretük még ugyanazon mirigyen belül is változó, mivel a tüszők morfológiai megjelenése részben pillanatnyi funkcionális állapotukat tükrözi. – Ihre Größe variiert selbst innerhalb derselben Drüse, da das morphologische Erscheinungsbild der Follikel teilweise ihren jeweiligen Funktionszustand widerspiegelt.

24. A tüsző falát alkotó follikuláris sejtek, vagy thyreocyták, bazális felszínükkel a bazális membránon ülnek, apikális felszínük pedig a kolloid felé tekint. – Die die Follikelwand bildenden Follikelzellen oder Thyreozyten sitzen mit ihrer basalen Fläche auf der Basalmembran, während ihre apikale Fläche dem Kolloid zugewandt ist.

25. Ez a kifejezett sejtpola­ritás azért alapvető jelentőségű, mert a hormontermeléshez szükséges anyagok felvétele és a kolloid felé irányuló szekréció eltérő sejtfelszíneken történik. – Diese ausgeprägte Zellpolarität ist grundlegend, weil die Aufnahme der für die Hormonbildung benötigten Stoffe und die Sekretion zum Kolloid an unterschiedlichen Zellflächen erfolgen.

26. Nyugalmi állapotban a tüszőhám többnyire lapos vagy alacsony köbhám jellegű, míg fokozott működés során a thyreocyták magasabbá, gyakran hengeresebbé válhatnak. – Im Ruhezustand ist das Follikelepithel meist flach oder niedrig kubisch, während die Thyreozyten bei gesteigerter Aktivität höher und häufig eher zylindrisch werden.

27. A hám magassága ezért szövettani metszetben bizonyos mértékig tájékoztatást adhat arról, milyen aktivitási állapotban volt az adott tüsző a rögzítés pillanatában. – Die Höhe des Epithels kann daher im histologischen Schnitt bis zu einem gewissen Grad erkennen lassen, in welchem Aktivitätszustand sich der betreffende Follikel bei der Fixierung befand.

28. A thyreocyták citoplazmájában fejlett durva felszínű endoplazmatikus retikulum és Golgi-készülék található, ami intenzív fehérjeszintézisük morfológiai alapját képezi. – Im Zytoplasma der Thyreozyten finden sich ein ausgeprägtes raues endoplasmatisches Retikulum und ein Golgi-Apparat, die die morphologische Grundlage ihrer intensiven Proteinsynthese bilden.

29. Apikális sejtfelszínükön rövid mikrobolyhok nyúlnak a tüsző üregébe, növelve azt a felszínt, amelyen keresztül a sejt a kolloiddal kapcsolatot tart. – An ihrer apikalen Zelloberfläche ragen kurze Mikrovilli in das Follikellumen und vergrößern die Fläche, über welche die Zelle mit dem Kolloid in Kontakt steht.

30. A tüsző üregét kitöltő, homogénnek látszó kolloid legfontosabb összetevője a thyreoglobulin, egy nagyméretű fehérje, amely a pajzsmirigyhormonok előanyagait hordozza. – Hauptbestandteil des homogen erscheinenden Kolloids im Follikellumen ist Thyreoglobulin, ein großes Protein, das die Vorstufen der Schilddrüsenhormone trägt.

31. Más endokrin mirigyekkel ellentétben tehát a pajzsmirigy jelentős mennyiségű hormonelőanyagot nem a sejtek belsejében, hanem extracellulárisan, a tüszők üregében tárol. – Im Gegensatz zu anderen endokrinen Drüsen speichert die Schilddrüse somit beträchtliche Mengen an Hormonvorstufen nicht intrazellulär, sondern extrazellulär im Follikellumen.

32. Ez a különleges tárolási mód lehetővé teszi, hogy a mirigy hosszabb időre elegendő hormonelőanyag-készlettel rendelkezzen akkor is, ha az utánpótlás átmenetileg csökken. – Diese besondere Speicherform ermöglicht es der Drüse, über einen für längere Zeit ausreichenden Vorrat an Hormonvorstufen zu verfügen, selbst wenn die Zufuhr vorübergehend abnimmt.

33. A vérből felvett jodid a thyreocytákon keresztül jut a tüsző ürege felé, ahol a hormontermeléshez szükséges jódozási folyamatok lezajlanak. – Das aus dem Blut aufgenommene Iodid gelangt durch die Thyreozyten zum Follikellumen, wo die für die Hormonbildung erforderlichen Iodierungsvorgänge stattfinden.

34. Mivel a pajzsmirigyhormonok képződésének fontos lépései a sejt apikális felszíne és a kolloid határán zajlanak, a tüsző nem pusztán raktár, hanem aktív reakciótér is. – Da wichtige Schritte der Schilddrüsenhormonbildung an der Grenze zwischen apikaler Zellfläche und Kolloid ablaufen, ist der Follikel nicht nur Speicher, sondern auch aktiver Reaktionsraum.

35. Hormonigény esetén a thyreocyták a kolloid egy részét endocitózissal visszaveszik, majd intracelluláris lebontási folyamatok révén felszabadítják belőle a kész pajzsmirigyhormonokat. – Bei Hormonbedarf nehmen die Thyreozyten einen Teil des Kolloids durch Endozytose wieder auf und setzen daraus durch intrazelluläre Abbauvorgänge die fertigen Schilddrüsenhormone frei.

36. Fokozott mirigyaktivitás mellett ezért a kolloid szélén gyakran szabálytalan, bemélyedt felszín figyelhető meg, amely az aktív visszavételi folyamat morfológiai jele. – Bei gesteigerter Drüsenaktivität zeigt der Rand des Kolloids daher häufig eine unregelmäßig eingekerbte Oberfläche, die ein morphologisches Zeichen der aktiven Rückaufnahme darstellt.

37. A felszabadított trijódtironin és tiroxin a follikuláris sejtek bazális oldalán keresztül jut a környező kötőszövetbe, majd onnan a közeli kapillárisokba. – Das freigesetzte Trijodthyronin und Thyroxin gelangen über die basale Seite der Follikelzellen in das umgebende Bindegewebe und von dort in die benachbarten Kapillaren.

38. A tüszők között csak kevés laza kötőszövet található, amelyben a rendkívül gazdag kapillárishálózat mellett reticularis rostok és különböző stromális sejtek helyezkednek el. – Zwischen den Follikeln liegt nur wenig lockeres Bindegewebe, in dem sich neben dem außerordentlich dichten Kapillarnetz retikuläre Fasern und verschiedene Stromazellen befinden.

39. Ennek a szoros ér-sejt kapcsolatnak köszönhetően a thyreocyták gyorsan felvehetik a hormontermeléshez szükséges véreredetű anyagokat, és hormonjaikat ugyancsak hatékonyan adhatják le. – Durch diese enge Gefäß-Zell-Beziehung können Thyreozyten rasch die zur Hormonbildung benötigten Stoffe aus dem Blut aufnehmen und ihre Hormone ebenso effizient abgeben.

40. A follikuláris sejtek mellett a pajzsmirigy parenchymájában egy másik endokrin sejttípus, a parafollikuláris vagy C-sejt is előfordul. – Neben den Follikelzellen kommt im Schilddrüsenparenchym ein weiterer endokriner Zelltyp vor, die parafollikuläre Zelle oder C-Zelle.

41. Ezek a világosabb citoplazmájú sejtek többnyire a tüszőhám bazális részében vagy a szomszédos tüszők közötti sejtcsoportokban helyezkednek el, anélkül hogy elérnék a kolloidot. – Diese Zellen mit hellerem Zytoplasma liegen meist im basalen Bereich des Follikelepithels oder in Zellgruppen zwischen benachbarten Follikeln, ohne das Kolloid zu erreichen.

42. A C-sejtek működése a thyreocytákétól alapvetően különbözik, mivel nem a jódtartalmú pajzsmirigyhormonokat, hanem a kalciumháztartásban szerepet játszó kalcitonint termelik. – Die Funktion der C-Zellen unterscheidet sich grundsätzlich von derjenigen der Thyreozyten, da sie nicht iodhaltige Schilddrüsenhormone, sondern das am Kalziumhaushalt beteiligte Calcitonin bilden.

43. A parafollikuláris sejtek ezért ugyanazon szerv állományában találhatók, mégis különálló endokrin sejtrendszert képviselnek, amelynek szabályozása sem azonos a follikuláris sejtekével. – Die parafollikulären Zellen liegen somit im selben Organ, bilden jedoch ein eigenständiges endokrines Zellsystem, dessen Regulation sich ebenfalls von derjenigen der Follikelzellen unterscheidet.

44. Szövettani metszetben a tüszők átmérője, a hám magassága, a kolloid mennyisége és annak széli megjelenése együttesen tükrözi a mirigy funkcionális állapotát. – Im histologischen Schnitt spiegeln Follikeldurchmesser, Epithelhöhe, Kolloidmenge und dessen Randbeschaffenheit gemeinsam den funktionellen Zustand der Drüse wider.

45. Nagy, kolloiddal telt tüszők és alacsony hám inkább nyugalmi jellegű állapotra utalnak, míg kisebb tüszők magasabb hámmal fokozott szekréciós aktivitás mellett jelenhetnek meg. – Große, kolloidreiche Follikel mit niedrigem Epithel weisen eher auf einen ruhenden Zustand hin, während kleinere Follikel mit höherem Epithel bei gesteigerter sekretorischer Aktivität auftreten können.

46. E morfológiai összefüggések azonban nem értelmezhetők önmagukban merev szabályként, mert ugyanazon pajzsmirigyen belül különböző aktivitású tüszők egymás mellett is előfordulhatnak. – Diese morphologischen Zusammenhänge dürfen jedoch nicht als starre Regel verstanden werden, weil innerhalb derselben Schilddrüse Follikel unterschiedlicher Aktivität nebeneinander vorkommen können.

47. A pajzsmirigy mikroszkópos szerveződése tehát szorosan összekapcsolja a szekréciót, az extracelluláris tárolást és a vérkeringéssel történő anyagcserét egyetlen ismétlődő funkcionális egységben. – Die mikroskopische Organisation der Schilddrüse verbindet somit Sekretion, extrazelluläre Speicherung und Stoffaustausch mit dem Blutkreislauf innerhalb einer einzigen, sich wiederholenden funktionellen Einheit.

48. Makroszkóposan ezzel szemben a két lebenyből, az isthmusból és változó járulékos részekből álló mirigy szorosan illeszkedik a nyak légúti és neurovascularis képletei közé. – Makroskopisch fügt sich die aus zwei Lappen, dem Isthmus und variablen zusätzlichen Anteilen bestehende Drüse eng zwischen die Atemwegs- und neurovaskulären Strukturen des Halses ein.

49. A gazdag vérellátás, a finom kötőszövetes stroma és a kapillárisokkal körülvett tüszők együtt olyan szerkezeti rendszert alkotnak, amely hatékony hormontermelést és gyors véráramba jutást tesz lehetővé. – Die reiche Blutversorgung, das feine Bindegewebsstroma und die von Kapillaren umgebenen Follikel bilden gemeinsam ein strukturelles System, das eine effiziente Hormonbildung und rasche Abgabe ins Blut ermöglicht.

50. A pajzsmirigy felépítésének megértésében ezért a tüsző tekinthető központi szerkezeti egységnek, amelynek polarizált hámja, kolloidtartalma és szoros kapilláriskapcsolata közvetlenül tükrözi az endokrin szerv sajátos működését. – Für das Verständnis des Schilddrüsenaufbaus kann daher der Follikel als zentrale Struktureinheit gelten, deren polarisiertes Epithel, Kolloidgehalt und enge Kapillarbeziehung unmittelbar die besondere Funktionsweise dieses endokrinen Organs widerspiegeln.

(aufklappen)magyar

1. A pajzsmirigy (glandula thyroidea) a nyak elülső részén elhelyezkedő, gazdagon erezett endokrin szerv, amely közvetlen topográfiai kapcsolatban áll a gégével és a légcsővel.

2. Két, nagyjából kúpos alakú oldalsó lebenye a gége alsó része és a légcső felső szakasza mellett húzódik lefelé, miközben hátulról részben körülfogja a légutakat.

3. A jobb és bal lebenyt rendszerint egy keskeny mirigyállomány, a pajzsmirigy isthmusa (isthmus glandulae thyroideae) köti össze egymással a légcső elülső felszíne előtt.

4. Többnyire a második–negyedik légcsőporc magasságában fekvő isthmus helyzete egyénenként változhat, ezért műtéti beavatkozások során pontos topográfiai tájékozódás szükséges.

5. Az oldalsó lebenyek felső pólusa a pajzsporc közelébe érhet, alsó pólusuk pedig rendszerint néhány centiméterrel a kulcscsont fölött végződik.

6. Elölről a mirigyet a nyak bőre, felszínesebb lágyrészei és az infrahyoid izmok fedik, amelyek mögött a pajzsmirigy viszonylag mélyen helyezkedik el.

7. Medialis felszínével a gége és a légcső falához simul, míg hátsó részének szomszédságában fontos idegek, erek és a mellékpajzsmirigyek találhatók.

8. Különösen szoros a kapcsolat a visszatérő gégeideggel (nervus laryngeus recurrens), amely többnyire a légcső és a nyelőcső közötti barázdában halad a mirigy mögött.

9. A mirigy hátsó felszínén rendszerint négy mellékpajzsmirigy helyezkedik el, bár számuk és pontos helyzetük jelentős egyéni változatosságot mutathat.

10. Mivel a pajzsmirigy a gégéhez és a légcsőhöz kötőszövetes kapcsolatokkal rögzül, nyelés közben ezekkel a képletekkel együtt felfelé, majd lefelé mozdul.

11. Ez a nyeléssel együtt történő elmozdulás a klinikai vizsgálat során fontos jel, mert segíthet elkülöníteni a pajzsmirigyhez tartozó képleteket más nyaki térfoglalásoktól.

12. Az emberek egy részében az isthmusból vagy valamelyik lebenyből felfelé keskeny nyúlvány, az úgynevezett piramislebeny (lobus pyramidalis) indulhat ki.

13. A piramislebeny az embrionális pajzsmirigyvándorlás maradványának tekinthető, ezért alakja, hossza és kapcsolata a környező képletekkel rendkívül változatos lehet.

14. Kívülről a pajzsmirigyet vékony rostos tok veszi körül, amely a mirigyállományhoz szorosan kapcsolódva kötőszövetes sövényeket bocsát annak belsejébe.

15. E sövények a mirigy stromáját alkotva ereket, nyirokereket és idegrostokat vezetnek a parenchyma mélyebb területeire, miközben kisebb egységekre tagolják az állományt.

16. A rostos tokon kívül a nyaki fascia kötőszövetes rétegei is körülveszik a mirigyet, és hozzájárulnak annak környező szervekhez való rögzítéséhez.

17. A pajzsmirigy szokatlanul gazdag vérellátása összefügg azzal, hogy hormontermelő sejtjei termékeiket közvetlenül a keringésbe juttatják.

18. Artériás vérellátásában elsősorban az arteria thyroidea superior és az arteria thyroidea inferior vesz részt, amelyek ágai a tok közelében gazdag érhálózatot képeznek.

19. A kötőszövetes sövényeket követő artériás ágak egyre kisebb erekre oszlanak, majd a hormontermelő egységeket rendkívül sűrű hajszálérhálózattal veszik körül.

20. E hajszálerek nagyrészt fenesztrált endothellel rendelkeznek, amely kedvez a vér és az endokrin sejtek közötti gyors anyagcserének és hormontranszportnak.

21. Mikroszkóposan a pajzsmirigy legfeltűnőbb sajátossága, hogy parenchymája számtalan, különböző méretű, nagyjából gömb alakú pajzsmirigytüszőből (folliculi thyroidei) épül fel.

22. A tüszők valódi funkcionális egységeket képeznek, amelyek egy központi üreget körülvevő egyrétegű hámból és az üregben felhalmozódó kolloidból állnak.

23. Méretük még ugyanazon mirigyen belül is változó, mivel a tüszők morfológiai megjelenése részben pillanatnyi funkcionális állapotukat tükrözi.

24. A tüsző falát alkotó follikuláris sejtek, vagy thyreocyták, bazális felszínükkel a bazális membránon ülnek, apikális felszínük pedig a kolloid felé tekint.

25. Ez a kifejezett sejtpola­ritás azért alapvető jelentőségű, mert a hormontermeléshez szükséges anyagok felvétele és a kolloid felé irányuló szekréció eltérő sejtfelszíneken történik.

26. Nyugalmi állapotban a tüszőhám többnyire lapos vagy alacsony köbhám jellegű, míg fokozott működés során a thyreocyták magasabbá, gyakran hengeresebbé válhatnak.

27. A hám magassága ezért szövettani metszetben bizonyos mértékig tájékoztatást adhat arról, milyen aktivitási állapotban volt az adott tüsző a rögzítés pillanatában.

28. A thyreocyták citoplazmájában fejlett durva felszínű endoplazmatikus retikulum és Golgi-készülék található, ami intenzív fehérjeszintézisük morfológiai alapját képezi.

29. Apikális sejtfelszínükön rövid mikrobolyhok nyúlnak a tüsző üregébe, növelve azt a felszínt, amelyen keresztül a sejt a kolloiddal kapcsolatot tart.

30. A tüsző üregét kitöltő, homogénnek látszó kolloid legfontosabb összetevője a thyreoglobulin, egy nagyméretű fehérje, amely a pajzsmirigyhormonok előanyagait hordozza.

31. Más endokrin mirigyekkel ellentétben tehát a pajzsmirigy jelentős mennyiségű hormonelőanyagot nem a sejtek belsejében, hanem extracellulárisan, a tüszők üregében tárol.

32. Ez a különleges tárolási mód lehetővé teszi, hogy a mirigy hosszabb időre elegendő hormonelőanyag-készlettel rendelkezzen akkor is, ha az utánpótlás átmenetileg csökken.

33. A vérből felvett jodid a thyreocytákon keresztül jut a tüsző ürege felé, ahol a hormontermeléshez szükséges jódozási folyamatok lezajlanak.

34. Mivel a pajzsmirigyhormonok képződésének fontos lépései a sejt apikális felszíne és a kolloid határán zajlanak, a tüsző nem pusztán raktár, hanem aktív reakciótér is.

35. Hormonigény esetén a thyreocyták a kolloid egy részét endocitózissal visszaveszik, majd intracelluláris lebontási folyamatok révén felszabadítják belőle a kész pajzsmirigyhormonokat.

36. Fokozott mirigyaktivitás mellett ezért a kolloid szélén gyakran szabálytalan, bemélyedt felszín figyelhető meg, amely az aktív visszavételi folyamat morfológiai jele.

37. A felszabadított trijódtironin és tiroxin a follikuláris sejtek bazális oldalán keresztül jut a környező kötőszövetbe, majd onnan a közeli kapillárisokba.

38. A tüszők között csak kevés laza kötőszövet található, amelyben a rendkívül gazdag kapillárishálózat mellett reticularis rostok és különböző stromális sejtek helyezkednek el.

39. Ennek a szoros ér-sejt kapcsolatnak köszönhetően a thyreocyták gyorsan felvehetik a hormontermeléshez szükséges véreredetű anyagokat, és hormonjaikat ugyancsak hatékonyan adhatják le.

40. A follikuláris sejtek mellett a pajzsmirigy parenchymájában egy másik endokrin sejttípus, a parafollikuláris vagy C-sejt is előfordul.

41. Ezek a világosabb citoplazmájú sejtek többnyire a tüszőhám bazális részében vagy a szomszédos tüszők közötti sejtcsoportokban helyezkednek el, anélkül hogy elérnék a kolloidot.

42. A C-sejtek működése a thyreocytákétól alapvetően különbözik, mivel nem a jódtartalmú pajzsmirigyhormonokat, hanem a kalciumháztartásban szerepet játszó kalcitonint termelik.

43. A parafollikuláris sejtek ezért ugyanazon szerv állományában találhatók, mégis különálló endokrin sejtrendszert képviselnek, amelynek szabályozása sem azonos a follikuláris sejtekével.

44. Szövettani metszetben a tüszők átmérője, a hám magassága, a kolloid mennyisége és annak széli megjelenése együttesen tükrözi a mirigy funkcionális állapotát.

45. Nagy, kolloiddal telt tüszők és alacsony hám inkább nyugalmi jellegű állapotra utalnak, míg kisebb tüszők magasabb hámmal fokozott szekréciós aktivitás mellett jelenhetnek meg.

46. E morfológiai összefüggések azonban nem értelmezhetők önmagukban merev szabályként, mert ugyanazon pajzsmirigyen belül különböző aktivitású tüszők egymás mellett is előfordulhatnak.

47. A pajzsmirigy mikroszkópos szerveződése tehát szorosan összekapcsolja a szekréciót, az extracelluláris tárolást és a vérkeringéssel történő anyagcserét egyetlen ismétlődő funkcionális egységben.

48. Makroszkóposan ezzel szemben a két lebenyből, az isthmusból és változó járulékos részekből álló mirigy szorosan illeszkedik a nyak légúti és neurovascularis képletei közé.

49. A gazdag vérellátás, a finom kötőszövetes stroma és a kapillárisokkal körülvett tüszők együtt olyan szerkezeti rendszert alkotnak, amely hatékony hormontermelést és gyors véráramba jutást tesz lehetővé.

50. A pajzsmirigy felépítésének megértésében ezért a tüsző tekinthető központi szerkezeti egységnek, amelynek polarizált hámja, kolloidtartalma és szoros kapilláriskapcsolata közvetlenül tükrözi az endokrin szerv sajátos működését.

(aufklappen)német

1. Die Schilddrüse (Glandula thyroidea) ist ein reich vaskularisiertes endokrines Organ im vorderen Halsbereich, das in unmittelbarer topographischer Beziehung zu Kehlkopf und Luftröhre steht.

2. Ihre beiden annähernd kegelförmigen Seitenlappen ziehen neben dem unteren Kehlkopf und der oberen Luftröhre nach kaudal und umfassen die Atemwege dabei teilweise von hinten.

3. Der rechte und linke Lappen werden gewöhnlich durch einen schmalen Drüsenabschnitt, den Isthmus glandulae thyroideae, vor der Vorderfläche der Luftröhre miteinander verbunden.

4. Der meist auf Höhe des zweiten bis vierten Trachealknorpels gelegene Isthmus kann individuell unterschiedlich liegen, weshalb bei operativen Eingriffen eine genaue topographische Orientierung erforderlich ist.

5. Der obere Pol der Seitenlappen kann bis in die Nähe des Schildknorpels reichen, während ihr unterer Pol gewöhnlich einige Zentimeter oberhalb des Schlüsselbeins endet.

6. Von vorn wird die Drüse von Haut, oberflächlicheren Weichteilen und den infrahyoidalen Muskeln bedeckt, hinter denen die Schilddrüse relativ tief liegt.

7. Mit ihrer medialen Fläche liegt sie Kehlkopf und Trachea an, während sich in der Nachbarschaft ihres hinteren Abschnitts wichtige Nerven, Gefäße und die Nebenschilddrüsen befinden.

8. Besonders eng ist die Beziehung zum rückläufigen Kehlkopfnerv (Nervus laryngeus recurrens), der meist in der Rinne zwischen Luftröhre und Speiseröhre hinter der Drüse verläuft.

9. An der Hinterfläche der Drüse liegen gewöhnlich vier Nebenschilddrüsen, deren Zahl und genaue Lage jedoch beträchtliche individuelle Variationen zeigen können.

10. Da die Schilddrüse durch bindegewebige Verbindungen an Kehlkopf und Trachea befestigt ist, bewegt sie sich beim Schlucken zusammen mit diesen Strukturen zunächst nach oben und anschließend wieder nach unten.

11. Diese schluckabhängige Verschieblichkeit ist bei der klinischen Untersuchung wichtig, weil sie helfen kann, schilddrüsenzugehörige Strukturen von anderen Raumforderungen des Halses zu unterscheiden.

12. Bei einem Teil der Menschen kann vom Isthmus oder von einem Seitenlappen ein schmaler Fortsatz, der sogenannte Pyramidenlappen (Lobus pyramidalis), nach kranial ziehen.

13. Der Pyramidenlappen gilt als Überrest der embryonalen Schilddrüsenwanderung, weshalb Form, Länge und Beziehung zu den umgebenden Strukturen sehr unterschiedlich sein können.

14. Von außen wird die Schilddrüse von einer dünnen fibrösen Kapsel umgeben, die eng mit dem Drüsengewebe verbunden ist und Bindegewebssepten in dessen Inneres entsendet.

15. Diese Septen bilden das Stroma der Drüse, führen Gefäße, Lymphgefäße und Nervenfasern in tiefere Bereiche des Parenchyms und gliedern das Gewebe zugleich in kleinere Einheiten.

16. Außerhalb der fibrösen Kapsel umgeben auch Bindegewebsschichten der Halsfaszie die Drüse und tragen zu ihrer Fixierung an den benachbarten Organen bei.

17. Die ungewöhnlich reiche Blutversorgung der Schilddrüse hängt damit zusammen, dass ihre hormonproduzierenden Zellen ihre Produkte unmittelbar in den Kreislauf abgeben.

18. An der arteriellen Versorgung sind vor allem die Arteria thyroidea superior und die Arteria thyroidea inferior beteiligt, deren Äste in Kapselnähe ein reiches Gefäßnetz bilden.

19. Die den Bindegewebssepten folgenden Arterienäste teilen sich in immer kleinere Gefäße und umgeben schließlich die hormonbildenden Einheiten mit einem außerordentlich dichten Kapillarnetz.

20. Diese Kapillaren besitzen überwiegend ein fenestriertes Endothel, das einen raschen Stoffaustausch und Hormontransport zwischen Blut und endokrinen Zellen begünstigt.

21. Mikroskopisch fällt besonders auf, dass das Parenchym der Schilddrüse aus zahlreichen unterschiedlich großen, annähernd kugelförmigen Schilddrüsenfollikeln (Folliculi thyroidei) aufgebaut ist.

22. Die Follikel bilden echte funktionelle Einheiten, die aus einem einschichtigen, einen zentralen Hohlraum umgebenden Epithel und dem darin angesammelten Kolloid bestehen.

23. Ihre Größe variiert selbst innerhalb derselben Drüse, da das morphologische Erscheinungsbild der Follikel teilweise ihren jeweiligen Funktionszustand widerspiegelt.

24. Die die Follikelwand bildenden Follikelzellen oder Thyreozyten sitzen mit ihrer basalen Fläche auf der Basalmembran, während ihre apikale Fläche dem Kolloid zugewandt ist.

25. Diese ausgeprägte Zellpolarität ist grundlegend, weil die Aufnahme der für die Hormonbildung benötigten Stoffe und die Sekretion zum Kolloid an unterschiedlichen Zellflächen erfolgen.

26. Im Ruhezustand ist das Follikelepithel meist flach oder niedrig kubisch, während die Thyreozyten bei gesteigerter Aktivität höher und häufig eher zylindrisch werden.

27. Die Höhe des Epithels kann daher im histologischen Schnitt bis zu einem gewissen Grad erkennen lassen, in welchem Aktivitätszustand sich der betreffende Follikel bei der Fixierung befand.

28. Im Zytoplasma der Thyreozyten finden sich ein ausgeprägtes raues endoplasmatisches Retikulum und ein Golgi-Apparat, die die morphologische Grundlage ihrer intensiven Proteinsynthese bilden.

29. An ihrer apikalen Zelloberfläche ragen kurze Mikrovilli in das Follikellumen und vergrößern die Fläche, über welche die Zelle mit dem Kolloid in Kontakt steht.

30. Hauptbestandteil des homogen erscheinenden Kolloids im Follikellumen ist Thyreoglobulin, ein großes Protein, das die Vorstufen der Schilddrüsenhormone trägt.

31. Im Gegensatz zu anderen endokrinen Drüsen speichert die Schilddrüse somit beträchtliche Mengen an Hormonvorstufen nicht intrazellulär, sondern extrazellulär im Follikellumen.

32. Diese besondere Speicherform ermöglicht es der Drüse, über einen für längere Zeit ausreichenden Vorrat an Hormonvorstufen zu verfügen, selbst wenn die Zufuhr vorübergehend abnimmt.

33. Das aus dem Blut aufgenommene Iodid gelangt durch die Thyreozyten zum Follikellumen, wo die für die Hormonbildung erforderlichen Iodierungsvorgänge stattfinden.

34. Da wichtige Schritte der Schilddrüsenhormonbildung an der Grenze zwischen apikaler Zellfläche und Kolloid ablaufen, ist der Follikel nicht nur Speicher, sondern auch aktiver Reaktionsraum.

35. Bei Hormonbedarf nehmen die Thyreozyten einen Teil des Kolloids durch Endozytose wieder auf und setzen daraus durch intrazelluläre Abbauvorgänge die fertigen Schilddrüsenhormone frei.

36. Bei gesteigerter Drüsenaktivität zeigt der Rand des Kolloids daher häufig eine unregelmäßig eingekerbte Oberfläche, die ein morphologisches Zeichen der aktiven Rückaufnahme darstellt.

37. Das freigesetzte Trijodthyronin und Thyroxin gelangen über die basale Seite der Follikelzellen in das umgebende Bindegewebe und von dort in die benachbarten Kapillaren.

38. Zwischen den Follikeln liegt nur wenig lockeres Bindegewebe, in dem sich neben dem außerordentlich dichten Kapillarnetz retikuläre Fasern und verschiedene Stromazellen befinden.

39. Durch diese enge Gefäß-Zell-Beziehung können Thyreozyten rasch die zur Hormonbildung benötigten Stoffe aus dem Blut aufnehmen und ihre Hormone ebenso effizient abgeben.

40. Neben den Follikelzellen kommt im Schilddrüsenparenchym ein weiterer endokriner Zelltyp vor, die parafollikuläre Zelle oder C-Zelle.

41. Diese Zellen mit hellerem Zytoplasma liegen meist im basalen Bereich des Follikelepithels oder in Zellgruppen zwischen benachbarten Follikeln, ohne das Kolloid zu erreichen.

42. Die Funktion der C-Zellen unterscheidet sich grundsätzlich von derjenigen der Thyreozyten, da sie nicht iodhaltige Schilddrüsenhormone, sondern das am Kalziumhaushalt beteiligte Calcitonin bilden.

43. Die parafollikulären Zellen liegen somit im selben Organ, bilden jedoch ein eigenständiges endokrines Zellsystem, dessen Regulation sich ebenfalls von derjenigen der Follikelzellen unterscheidet.

44. Im histologischen Schnitt spiegeln Follikeldurchmesser, Epithelhöhe, Kolloidmenge und dessen Randbeschaffenheit gemeinsam den funktionellen Zustand der Drüse wider.

45. Große, kolloidreiche Follikel mit niedrigem Epithel weisen eher auf einen ruhenden Zustand hin, während kleinere Follikel mit höherem Epithel bei gesteigerter sekretorischer Aktivität auftreten können.

46. Diese morphologischen Zusammenhänge dürfen jedoch nicht als starre Regel verstanden werden, weil innerhalb derselben Schilddrüse Follikel unterschiedlicher Aktivität nebeneinander vorkommen können.

47. Die mikroskopische Organisation der Schilddrüse verbindet somit Sekretion, extrazelluläre Speicherung und Stoffaustausch mit dem Blutkreislauf innerhalb einer einzigen, sich wiederholenden funktionellen Einheit.

48. Makroskopisch fügt sich die aus zwei Lappen, dem Isthmus und variablen zusätzlichen Anteilen bestehende Drüse eng zwischen die Atemwegs- und neurovaskulären Strukturen des Halses ein.

49. Die reiche Blutversorgung, das feine Bindegewebsstroma und die von Kapillaren umgebenen Follikel bilden gemeinsam ein strukturelles System, das eine effiziente Hormonbildung und rasche Abgabe ins Blut ermöglicht.

50. Für das Verständnis des Schilddrüsenaufbaus kann daher der Follikel als zentrale Struktureinheit gelten, deren polarisiertes Epithel, Kolloidgehalt und enge Kapillarbeziehung unmittelbar die besondere Funktionsweise dieses endokrinen Organs widerspiegeln.