6.5.3 – A szőrmerevítő izom és a szőrtüsző kísérő képletei – Der Haaraufrichtemuskel und die Begleitstrukturen des Follikels
1. A szőrtüsző nem elszigetelten helyezkedik el az irhában, hanem simaizommal, faggyúmiriggyel, erekkel és érzőidegekkel együtt működési egységet alkot. – Der Haarfollikel liegt nicht isoliert in der Lederhaut, sondern bildet mit glatter Muskulatur, Talgdrüse, Gefäßen und sensiblen Nerven eine funktionelle Einheit.
2. Ezt az anatómiai együttest gyakran pilosebaceus egységnek nevezik, mivel központi elemei a szőr, a szőrtüsző és a hozzá kapcsolódó faggyúmirigy. – Dieser anatomische Verband wird häufig als pilosebazeöse Einheit bezeichnet, da Haar, Haarfollikel und die zugehörige Talgdrüse seine zentralen Bestandteile bilden.
3. A szőrmerevítő izom (musculus arrector pili) keskeny, orsó alakú simaizomköteg, amely ferdén húzódik a tüsző és a felszínes irha között. – Der Haaraufrichtemuskel (Musculus arrector pili) ist ein schmales, spindelförmiges Bündel glatter Muskulatur, das schräg zwischen Follikel und oberflächlicher Lederhaut verläuft.
4. Mélyebb vége a külső gyökérhüvely kötőszövetes környezetében, rendszerint a bulge-régió közelében rögzül. – Sein tieferes Ende setzt in der bindegewebigen Umgebung der äußeren Wurzelscheide an, gewöhnlich nahe der Bulge-Region.
5. Felső vége a papilláris irha kollagénrostjaihoz kapcsolódik, mégpedig azon az oldalon, amely felé a tüsző tompaszöge nyílik. – Sein oberes Ende verbindet sich mit den Kollagenfasern der papillären Lederhaut, und zwar auf jener Seite, zu der sich der stumpfe Winkel des Follikels öffnet.
6. Az izom összehúzódásakor a ferdén fekvő tüsző függőlegesebb helyzetbe kerül, így a szőrszál a bőrfelszínhez képest meredekebben áll. – Bei der Kontraktion wird der schräg liegende Follikel in eine aufrechtere Position gezogen, sodass das Haar steiler zur Hautoberfläche steht.
7. Ugyanekkor az izom tapadási helye fölött a bőr kissé behúzódik, a szomszédos terület pedig kiemelkedik, létrehozva a libabőr jellegzetes mintázatát. – Gleichzeitig wird die Haut über dem Ansatzpunkt leicht eingezogen, während sich die Umgebung vorwölbt und dadurch das typische Muster der Gänsehaut entsteht.
8. Ezt a pilomotoros reakciót főként hideg, erős érzelmi hatás vagy hirtelen szimpatikus idegrendszeri aktiváció válthatja ki. – Diese pilomotorische Reaktion kann vor allem durch Kälte, starke Emotionen oder eine plötzliche Aktivierung des sympathischen Nervensystems ausgelöst werden.
9. Szőrös emlősökben a felálló szőrök között vastagabb, hőszigetelő levegőréteg marad, emberben azonban ez a mechanizmus csak csekély hővédelmet biztosít. – Bei dicht behaarten Säugetieren bleibt zwischen den aufgerichteten Haaren eine stärkere isolierende Luftschicht bestehen, beim Menschen bietet dieser Mechanismus jedoch nur geringen Wärmeschutz.
10. A szőrmerevítő izmot vegetatív, elsősorban szimpatikus idegrostok idegzik be, ezért működése akaratlagosan nem szabályozható. – Der Haaraufrichtemuskel wird vegetativ, vorwiegend sympathisch innerviert und kann daher nicht willkürlich gesteuert werden.
11. Összehúzódása nemcsak a szőrszál helyzetét változtatja meg, hanem mechanikus nyomást gyakorolhat a tüszőhöz csatlakozó faggyúmirigyre is. – Seine Kontraktion verändert nicht nur die Stellung des Haares, sondern kann auch mechanischen Druck auf die mit dem Follikel verbundene Talgdrüse ausüben.
12. A faggyúmirigy (glandula sebacea) egyszerű vagy elágazó, holokrin működésű alveoláris mirigy, amely többnyire a szőrtüsző felső részébe nyílik. – Die Talgdrüse (Glandula sebacea) ist eine einfache oder verzweigte holokrine alveoläre Drüse, die meist in den oberen Abschnitt des Haarfollikels mündet.
13. Perifériáján osztódó bazális sejtek helyezkednek el, amelyek a mirigy közepe felé haladva lipideket halmoznak fel és fokozatosan megnagyobbodnak. – An ihrer Peripherie liegen teilungsfähige Basalzellen, die auf dem Weg zum Drüsenzentrum Lipide einlagern und sich allmählich vergrößern.
14. Az érett sejtek végül szétesnek, teljes sejttartalmuk pedig faggyúként kerül a rövid kivezetőcsőbe, ami a holokrin elválasztás jellegzetessége. – Die reifen Zellen zerfallen schließlich, und ihr gesamter Zellinhalt gelangt als Talg in den kurzen Ausführungsgang, was die holokrine Sekretion kennzeichnet.
15. A faggyú a tüszőcsatornán keresztül éri el a szőrszálat és a bőrfelszínt, ahol vékony, víztaszító és rugalmasító lipidréteget képez. – Der Talg erreicht über den Follikelkanal Haar und Hautoberfläche, wo er eine dünne wasserabweisende und geschmeidig machende Lipidschicht bildet.
16. Ez a váladék csökkenti a bőr és a haj kiszáradását, mérsékli a súrlódást, továbbá a savköpeny kialakításában és a mikrobiális védelemben is részt vesz. – Dieses Sekret vermindert das Austrocknen von Haut und Haar, reduziert die Reibung und beteiligt sich außerdem an Säureschutzmantel und mikrobieller Abwehr.
17. A tenyér és a talp vastag bőrében nincsenek szőrtüszők, ezért e területekről a hozzájuk kötött faggyúmirigyek is hiányoznak. – In der dicken Haut von Handflächen und Fußsohlen fehlen Haarfollikel und damit auch die an sie gebundenen Talgdrüsen.
18. Bizonyos testtájakon ezzel szemben szabad faggyúmirigyek fordulnak elő, amelyek nem tüszőbe, hanem közvetlenül a bőr vagy a nyálkahártya felszínére nyílnak. – In bestimmten Körperregionen kommen dagegen freie Talgdrüsen vor, die nicht in einen Follikel, sondern unmittelbar auf eine Haut- oder Schleimhautoberfläche münden.
19. A szőrtüsző alsó részét sűrű kapillárishálózat kíséri, amely különösen az anagén fázisban látja el oxigénnel és tápanyagokkal a mátrix gyorsan osztódó sejtjeit. – Den unteren Follikelabschnitt begleitet ein dichtes Kapillarnetz, das besonders während der Anagenphase die rasch teilenden Matrixzellen mit Sauerstoff und Nährstoffen versorgt.
20. A szőrszemölcs erei közvetlenül nem lépnek be a hámba, mivel az epidermiszhez hasonlóan a szőrmátrix is érmentes, és diffúzió útján táplálkozik. – Die Gefäße der Haarpapille treten nicht unmittelbar in das Epithel ein, da die Haarmatrix ebenso wie die Epidermis gefäßfrei ist und durch Diffusion versorgt wird.
21. A tüsző körül érzőidegrostokból álló szőrtüszőfonat (plexus radicis pili) helyezkedik el, amely különösen a külső gyökérhüvely környezetében sűrű. – Um den Follikel liegt ein aus sensiblen Nervenfasern bestehendes Haarwurzelgeflecht (Plexus radicis pili), das besonders in der Umgebung der äußeren Wurzelscheide dicht ausgebildet ist.
22. Ha a szőrszál elmozdul, a tüsző fala enyhén deformálódik, ami ingerli ezeket az idegvégződéseket, és finom tapintási érzetet hoz létre. – Wird das Haar bewegt, verformt sich die Follikelwand geringfügig, wodurch diese Nervenendigungen gereizt werden und eine feine Berührungsempfindung entsteht.
23. Ennek köszönhetően a szőrös bőr már olyan gyenge mechanikai ingereket is érzékelhet, amelyek közvetlenül a bőrfelszínen alig okoznának alakváltozást. – Dadurch kann behaarte Haut selbst schwache mechanische Reize wahrnehmen, die unmittelbar an der Hautoberfläche kaum eine Verformung hervorrufen würden.
24. Egyes testtájakon módosult verejtékmirigyek is kapcsolódhatnak a szőrtüszőkhöz, amelyek váladéka a tüszőcsatornán keresztül jut a felszínre. – In bestimmten Körperregionen können auch modifizierte Schweißdrüsen mit Haarfollikeln verbunden sein, deren Sekret über den Follikelkanal an die Oberfläche gelangt.
25. A szőrtüsző kísérő képletei tehát együttesen biztosítják a szőr mozgatását, síkosítását, táplálását és érző működését, miközben a bőr hőszabályozásában és védelmében is részt vesznek. – Die Begleitstrukturen des Haarfollikels gewährleisten somit gemeinsam Bewegung, Einfettung, Versorgung und sensible Funktion des Haares und wirken zugleich an Thermoregulation und Schutz der Haut mit.
(aufklappen)magyar
1. A szőrtüsző nem elszigetelten helyezkedik el az irhában, hanem simaizommal, faggyúmiriggyel, erekkel és érzőidegekkel együtt működési egységet alkot.
2. Ezt az anatómiai együttest gyakran pilosebaceus egységnek nevezik, mivel központi elemei a szőr, a szőrtüsző és a hozzá kapcsolódó faggyúmirigy.
3. A szőrmerevítő izom (musculus arrector pili) keskeny, orsó alakú simaizomköteg, amely ferdén húzódik a tüsző és a felszínes irha között.
4. Mélyebb vége a külső gyökérhüvely kötőszövetes környezetében, rendszerint a bulge-régió közelében rögzül.
5. Felső vége a papilláris irha kollagénrostjaihoz kapcsolódik, mégpedig azon az oldalon, amely felé a tüsző tompaszöge nyílik.
6. Az izom összehúzódásakor a ferdén fekvő tüsző függőlegesebb helyzetbe kerül, így a szőrszál a bőrfelszínhez képest meredekebben áll.
7. Ugyanekkor az izom tapadási helye fölött a bőr kissé behúzódik, a szomszédos terület pedig kiemelkedik, létrehozva a libabőr jellegzetes mintázatát.
8. Ezt a pilomotoros reakciót főként hideg, erős érzelmi hatás vagy hirtelen szimpatikus idegrendszeri aktiváció válthatja ki.
9. Szőrös emlősökben a felálló szőrök között vastagabb, hőszigetelő levegőréteg marad, emberben azonban ez a mechanizmus csak csekély hővédelmet biztosít.
10. A szőrmerevítő izmot vegetatív, elsősorban szimpatikus idegrostok idegzik be, ezért működése akaratlagosan nem szabályozható.
11. Összehúzódása nemcsak a szőrszál helyzetét változtatja meg, hanem mechanikus nyomást gyakorolhat a tüszőhöz csatlakozó faggyúmirigyre is.
12. A faggyúmirigy (glandula sebacea) egyszerű vagy elágazó, holokrin működésű alveoláris mirigy, amely többnyire a szőrtüsző felső részébe nyílik.
13. Perifériáján osztódó bazális sejtek helyezkednek el, amelyek a mirigy közepe felé haladva lipideket halmoznak fel és fokozatosan megnagyobbodnak.
14. Az érett sejtek végül szétesnek, teljes sejttartalmuk pedig faggyúként kerül a rövid kivezetőcsőbe, ami a holokrin elválasztás jellegzetessége.
15. A faggyú a tüszőcsatornán keresztül éri el a szőrszálat és a bőrfelszínt, ahol vékony, víztaszító és rugalmasító lipidréteget képez.
16. Ez a váladék csökkenti a bőr és a haj kiszáradását, mérsékli a súrlódást, továbbá a savköpeny kialakításában és a mikrobiális védelemben is részt vesz.
17. A tenyér és a talp vastag bőrében nincsenek szőrtüszők, ezért e területekről a hozzájuk kötött faggyúmirigyek is hiányoznak.
18. Bizonyos testtájakon ezzel szemben szabad faggyúmirigyek fordulnak elő, amelyek nem tüszőbe, hanem közvetlenül a bőr vagy a nyálkahártya felszínére nyílnak.
19. A szőrtüsző alsó részét sűrű kapillárishálózat kíséri, amely különösen az anagén fázisban látja el oxigénnel és tápanyagokkal a mátrix gyorsan osztódó sejtjeit.
20. A szőrszemölcs erei közvetlenül nem lépnek be a hámba, mivel az epidermiszhez hasonlóan a szőrmátrix is érmentes, és diffúzió útján táplálkozik.
21. A tüsző körül érzőidegrostokból álló szőrtüszőfonat (plexus radicis pili) helyezkedik el, amely különösen a külső gyökérhüvely környezetében sűrű.
22. Ha a szőrszál elmozdul, a tüsző fala enyhén deformálódik, ami ingerli ezeket az idegvégződéseket, és finom tapintási érzetet hoz létre.
23. Ennek köszönhetően a szőrös bőr már olyan gyenge mechanikai ingereket is érzékelhet, amelyek közvetlenül a bőrfelszínen alig okoznának alakváltozást.
24. Egyes testtájakon módosult verejtékmirigyek is kapcsolódhatnak a szőrtüszőkhöz, amelyek váladéka a tüszőcsatornán keresztül jut a felszínre.
25. A szőrtüsző kísérő képletei tehát együttesen biztosítják a szőr mozgatását, síkosítását, táplálását és érző működését, miközben a bőr hőszabályozásában és védelmében is részt vesznek.
(aufklappen)német
1. Der Haarfollikel liegt nicht isoliert in der Lederhaut, sondern bildet mit glatter Muskulatur, Talgdrüse, Gefäßen und sensiblen Nerven eine funktionelle Einheit.
2. Dieser anatomische Verband wird häufig als pilosebazeöse Einheit bezeichnet, da Haar, Haarfollikel und die zugehörige Talgdrüse seine zentralen Bestandteile bilden.
3. Der Haaraufrichtemuskel (Musculus arrector pili) ist ein schmales, spindelförmiges Bündel glatter Muskulatur, das schräg zwischen Follikel und oberflächlicher Lederhaut verläuft.
4. Sein tieferes Ende setzt in der bindegewebigen Umgebung der äußeren Wurzelscheide an, gewöhnlich nahe der Bulge-Region.
5. Sein oberes Ende verbindet sich mit den Kollagenfasern der papillären Lederhaut, und zwar auf jener Seite, zu der sich der stumpfe Winkel des Follikels öffnet.
6. Bei der Kontraktion wird der schräg liegende Follikel in eine aufrechtere Position gezogen, sodass das Haar steiler zur Hautoberfläche steht.
7. Gleichzeitig wird die Haut über dem Ansatzpunkt leicht eingezogen, während sich die Umgebung vorwölbt und dadurch das typische Muster der Gänsehaut entsteht.
8. Diese pilomotorische Reaktion kann vor allem durch Kälte, starke Emotionen oder eine plötzliche Aktivierung des sympathischen Nervensystems ausgelöst werden.
9. Bei dicht behaarten Säugetieren bleibt zwischen den aufgerichteten Haaren eine stärkere isolierende Luftschicht bestehen, beim Menschen bietet dieser Mechanismus jedoch nur geringen Wärmeschutz.
10. Der Haaraufrichtemuskel wird vegetativ, vorwiegend sympathisch innerviert und kann daher nicht willkürlich gesteuert werden.
11. Seine Kontraktion verändert nicht nur die Stellung des Haares, sondern kann auch mechanischen Druck auf die mit dem Follikel verbundene Talgdrüse ausüben.
12. Die Talgdrüse (Glandula sebacea) ist eine einfache oder verzweigte holokrine alveoläre Drüse, die meist in den oberen Abschnitt des Haarfollikels mündet.
13. An ihrer Peripherie liegen teilungsfähige Basalzellen, die auf dem Weg zum Drüsenzentrum Lipide einlagern und sich allmählich vergrößern.
14. Die reifen Zellen zerfallen schließlich, und ihr gesamter Zellinhalt gelangt als Talg in den kurzen Ausführungsgang, was die holokrine Sekretion kennzeichnet.
15. Der Talg erreicht über den Follikelkanal Haar und Hautoberfläche, wo er eine dünne wasserabweisende und geschmeidig machende Lipidschicht bildet.
16. Dieses Sekret vermindert das Austrocknen von Haut und Haar, reduziert die Reibung und beteiligt sich außerdem an Säureschutzmantel und mikrobieller Abwehr.
17. In der dicken Haut von Handflächen und Fußsohlen fehlen Haarfollikel und damit auch die an sie gebundenen Talgdrüsen.
18. In bestimmten Körperregionen kommen dagegen freie Talgdrüsen vor, die nicht in einen Follikel, sondern unmittelbar auf eine Haut- oder Schleimhautoberfläche münden.
19. Den unteren Follikelabschnitt begleitet ein dichtes Kapillarnetz, das besonders während der Anagenphase die rasch teilenden Matrixzellen mit Sauerstoff und Nährstoffen versorgt.
20. Die Gefäße der Haarpapille treten nicht unmittelbar in das Epithel ein, da die Haarmatrix ebenso wie die Epidermis gefäßfrei ist und durch Diffusion versorgt wird.
21. Um den Follikel liegt ein aus sensiblen Nervenfasern bestehendes Haarwurzelgeflecht (Plexus radicis pili), das besonders in der Umgebung der äußeren Wurzelscheide dicht ausgebildet ist.
22. Wird das Haar bewegt, verformt sich die Follikelwand geringfügig, wodurch diese Nervenendigungen gereizt werden und eine feine Berührungsempfindung entsteht.
23. Dadurch kann behaarte Haut selbst schwache mechanische Reize wahrnehmen, die unmittelbar an der Hautoberfläche kaum eine Verformung hervorrufen würden.
24. In bestimmten Körperregionen können auch modifizierte Schweißdrüsen mit Haarfollikeln verbunden sein, deren Sekret über den Follikelkanal an die Oberfläche gelangt.
25. Die Begleitstrukturen des Haarfollikels gewährleisten somit gemeinsam Bewegung, Einfettung, Versorgung und sensible Funktion des Haares und wirken zugleich an Thermoregulation und Schutz der Haut mit.