10.10.1 – A felület háromszoros nagyítása: redők, bolyhok, mikrobolyhok – Die dreifache Oberflächenvergrößerung: Falten, Zotten, Mikrovilli
1. A vékonybél belső felszíne nem sima, hanem három egymásra épülő szerkezettel jelentősen megnövekszik. – Die Innenfläche des Dünndarms ist nicht glatt, sondern wird durch drei aufeinander aufbauende Strukturen erheblich vergrößert.
2. Ezt a három fokozatot a körkörös redők, a bélbolyhok és a mikrobolyhok alkotják. – Diese drei Stufen werden von den Ringfalten, den Darmzotten und den Mikrovilli gebildet.
3. A felszín megnagyobbítása elegendő helyet teremt a megemésztett tápanyagok hatékony felszívásához. – Die Oberflächenvergrößerung schafft genügend Raum für die wirksame Aufnahme der verdauten Nährstoffe.
4. Első szintként a nyálkahártya és a nyálkahártya alatti réteg körkörös redőket képez. – Als erste Stufe bilden die Schleimhaut und die darunterliegende Schicht ringförmige Falten.
5. Ezeket a többnyire harántirányú kiemelkedéseket körkörös redőknek vagy Kerckring-redőknek nevezzük. – Diese überwiegend quer verlaufenden Erhebungen werden Ringfalten oder Kerckring-Falten genannt.
6. Félhold alakjuk miatt a redők rendszerint nem ölelik körül teljesen a bél üregét. – Wegen ihrer halbmondförmigen Gestalt umschließen die Falten den Darmhohlraum gewöhnlich nicht vollständig.
7. Különösen magas és sűrű redőzet figyelhető meg az éhbél kezdeti szakaszán. – Besonders hohe und dicht stehende Falten finden sich im Anfangsabschnitt des Leerdarms.
8. A nyombél kezdetén még alacsony redők fokozatosan magasabbá válnak a további szakaszokon. – Die am Anfang des Zwölffingerdarms noch niedrigen Falten werden in den folgenden Abschnitten allmählich höher.
9. Az éhbél végétől a redők száma és magassága ismét fokozatosan csökken. – Vom Ende des Leerdarms an nehmen Anzahl und Höhe der Falten wieder allmählich ab.
10. A csípőbél utolsó részében egyes területeken már alig találhatók körkörös redők. – Im letzten Abschnitt des Krummdarms sind in manchen Bereichen kaum noch Ringfalten vorhanden.
11. Mivel a redőkbe a nyálkahártya alatti réteg is belép, azok nem tűnnek el a bél kitágulásakor. – Da auch die Submukosa in die Falten eintritt, verschwinden diese bei der Erweiterung des Darms nicht.
12. Alakjuk nemcsak a felszínt növeli, hanem a béltartalom továbbhaladását is lassítja. – Ihre Form vergrößert nicht nur die Oberfläche, sondern verlangsamt auch die Weiterbewegung des Darminhalts.
13. Ily módon a tápanyagok hosszabb ideig érintkezhetnek a felszívást végző hámmal. – Auf diese Weise können die Nährstoffe länger mit dem resorbierenden Epithel in Kontakt bleiben.
14. A körkörös redők önmagukban körülbelül háromszorosára növelik a vékonybél belső felszínét. – Die Ringfalten allein vergrößern die Innenfläche des Dünndarms ungefähr auf das Dreifache.
15. Második fokozatként minden redő felszínén számos apró, ujjszerű bélbolyhok emelkednek ki. – Als zweite Stufe erheben sich auf jeder Falte zahlreiche kleine, fingerförmige Darmzotten.
16. Egy-egy bélbolyhot a nyálkahártya saját kötőszövetes rétegének keskeny nyúlványa alkot. – Jede Darmzotte wird von einem schmalen Fortsatz der bindegewebigen Eigenschicht der Schleimhaut gebildet.
17. Kívülről egyrétegű hengerhám borítja a bolyhok teljes felszínét. – Von außen bedeckt ein einschichtiges Zylinderepithel die gesamte Oberfläche der Zotten.
18. Belsejükben hajszálerek, nyirokerek, idegrostok és simaizomsejtek helyezkednek el. – In ihrem Inneren liegen Kapillaren, Lymphgefäße, Nervenfasern und glatte Muskelzellen.
19. A nyombélben a bolyhok gyakran szélesebbek és levélszerű alakot mutatnak. – Im Zwölffingerdarm sind die Zotten häufig breiter und weisen eine blattähnliche Form auf.
20. Az éhbél területén ezzel szemben többnyire hosszú, karcsú és ujjszerű bolyhok láthatók. – Im Bereich des Leerdarms sieht man dagegen meist lange, schlanke und fingerförmige Zotten.
21. A csípőbél felé haladva magasságuk és számuk egyaránt fokozatosan csökken. – In Richtung des Krummdarms nehmen sowohl ihre Höhe als auch ihre Anzahl allmählich ab.
22. Minden bolyhot csőszerű bemélyedések, az úgynevezett bélmirigyek vesznek körül. – Jede Zotte wird von röhrenförmigen Einsenkungen, den sogenannten Darmdrüsen, umgeben.
23. A bolyhok és a mirigyek közötti határ a nyálkahártya felszínének váltakozó kiemelkedéseiben és mélyedéseiben látható. – Die Grenze zwischen Zotten und Drüsen zeigt sich in den wechselnden Erhebungen und Vertiefungen der Schleimhautoberfläche.
24. Mozgás közben a bolyhok kissé megrövidülhetnek, majd ismét visszatérhetnek eredeti alakjukhoz. – Während ihrer Bewegung können sich die Zotten etwas verkürzen und anschließend wieder ihre ursprüngliche Form annehmen.
25. E finom mozgások támogatják a felszívott anyagok továbbítását a vér- és nyirokerek felé. – Diese feinen Bewegungen unterstützen den Weitertransport der aufgenommenen Stoffe zu den Blut- und Lymphgefäßen.
26. A bélbolyhok jelenléte megközelítőleg tízszeresére növeli a már redőzött nyálkahártya felszínét. – Die Darmzotten vergrößern die bereits gefaltete Schleimhautoberfläche ungefähr um das Zehnfache.
27. Harmadik szintként a bolyhokat borító felszívó hámsejtek csúcsi felszínén mikrobolyhok sorakoznak. – Als dritte Stufe stehen auf der apikalen Oberfläche der resorbierenden Epithelzellen zahlreiche Mikrovilli.
28. Egyetlen felszívó sejt felszínén több ezer, egymással párhuzamos mikrobolyhok találhatók. – Auf der Oberfläche einer einzigen Resorptionszelle befinden sich mehrere Tausend parallel angeordnete Mikrovilli.
29. Fénymikroszkópban ezek a parányi nyúlványok összefüggő, csíkolt szegélyként jelennek meg. – Im Lichtmikroskop erscheinen diese winzigen Fortsätze als zusammenhängender, gestreifter Saum.
30. Elektronmikroszkóppal azonban jól felismerhető minden egyes hengeres mikrobolyhok különálló szerkezete. – Im Elektronenmikroskop ist dagegen die eigenständige Struktur jedes einzelnen zylindrischen Mikrovillus gut erkennbar.
31. Belsejük szilárdító aktinfonalakat tartalmaz, amelyek a sejt csúcsi vázához kapcsolódnak. – In ihrem Inneren enthalten sie stabilisierende Aktinfilamente, die mit dem apikalen Zellgerüst verbunden sind.
32. A mikrobolyhok felszínét szénhidrátokban gazdag réteg, az úgynevezett glikokalix borítja. – Die Oberfläche der Mikrovilli ist von einer kohlenhydratreichen Schicht, der sogenannten Glykokalyx, bedeckt.
33. Ebben a külső rétegben számos enzim fejezi be a tápanyagok lebontásának utolsó lépéseit. – In dieser äußeren Schicht vollenden zahlreiche Enzyme die letzten Schritte der Nährstoffspaltung.
34. Ugyanitt különböző szállítófehérjék segítik a lebontott anyagok bejutását a hámsejtekbe. – An derselben Stelle unterstützen verschiedene Transportproteine den Eintritt der zerlegten Stoffe in die Epithelzellen.
35. Rendkívüli sűrűségük révén a mikrobolyhok mintegy hússzorosára növelik az egyes sejtek felszínét. – Durch ihre außergewöhnliche Dichte vergrößern die Mikrovilli die Oberfläche der einzelnen Zellen etwa um das Zwanzigfache.
36. A három szint hatása összeadódás helyett megsokszorozza egymást. – Die Wirkung der drei Stufen wird nicht nur addiert, sondern miteinander multipliziert.
37. Ennek eredményeként a redők, a bolyhok és a mikrobolyhok együttesen több százszoros felületnövekedést hoznak létre. – Dadurch bewirken Falten, Zotten und Mikrovilli gemeinsam eine mehrere Hundertfache Oberflächenvergrößerung.
38. Ezzel a rendszerrel a hosszú, de keskeny vékonybél hatalmas felszívófelületet biztosít. – Mit diesem System stellt der lange, aber schmale Dünndarm eine riesige Resorptionsfläche bereit.
39. A vastagbél nyálkahártyájából hiányoznak a bélbolyhok, mert ott már jóval kevesebb tápanyag szívódik fel. – In der Schleimhaut des Dickdarms fehlen Darmzotten, weil dort wesentlich weniger Nährstoffe aufgenommen werden.
40. Összességében a három egymásra épülő szerkezeti fokozat szorosan összekapcsolja a vékonybél alakját annak felszívó működésével. – Insgesamt verbinden die drei aufeinander aufbauenden Strukturstufen die Form des Dünndarms eng mit seiner resorbierenden Funktion.
(aufklappen)magyar
1. A vékonybél belső felszíne nem sima, hanem három egymásra épülő szerkezettel jelentősen megnövekszik.
2. Ezt a három fokozatot a körkörös redők, a bélbolyhok és a mikrobolyhok alkotják.
3. A felszín megnagyobbítása elegendő helyet teremt a megemésztett tápanyagok hatékony felszívásához.
4. Első szintként a nyálkahártya és a nyálkahártya alatti réteg körkörös redőket képez.
5. Ezeket a többnyire harántirányú kiemelkedéseket körkörös redőknek vagy Kerckring-redőknek nevezzük.
6. Félhold alakjuk miatt a redők rendszerint nem ölelik körül teljesen a bél üregét.
7. Különösen magas és sűrű redőzet figyelhető meg az éhbél kezdeti szakaszán.
8. A nyombél kezdetén még alacsony redők fokozatosan magasabbá válnak a további szakaszokon.
9. Az éhbél végétől a redők száma és magassága ismét fokozatosan csökken.
10. A csípőbél utolsó részében egyes területeken már alig találhatók körkörös redők.
11. Mivel a redőkbe a nyálkahártya alatti réteg is belép, azok nem tűnnek el a bél kitágulásakor.
12. Alakjuk nemcsak a felszínt növeli, hanem a béltartalom továbbhaladását is lassítja.
13. Ily módon a tápanyagok hosszabb ideig érintkezhetnek a felszívást végző hámmal.
14. A körkörös redők önmagukban körülbelül háromszorosára növelik a vékonybél belső felszínét.
15. Második fokozatként minden redő felszínén számos apró, ujjszerű bélbolyhok emelkednek ki.
16. Egy-egy bélbolyhot a nyálkahártya saját kötőszövetes rétegének keskeny nyúlványa alkot.
17. Kívülről egyrétegű hengerhám borítja a bolyhok teljes felszínét.
18. Belsejükben hajszálerek, nyirokerek, idegrostok és simaizomsejtek helyezkednek el.
19. A nyombélben a bolyhok gyakran szélesebbek és levélszerű alakot mutatnak.
20. Az éhbél területén ezzel szemben többnyire hosszú, karcsú és ujjszerű bolyhok láthatók.
21. A csípőbél felé haladva magasságuk és számuk egyaránt fokozatosan csökken.
22. Minden bolyhot csőszerű bemélyedések, az úgynevezett bélmirigyek vesznek körül.
23. A bolyhok és a mirigyek közötti határ a nyálkahártya felszínének váltakozó kiemelkedéseiben és mélyedéseiben látható.
24. Mozgás közben a bolyhok kissé megrövidülhetnek, majd ismét visszatérhetnek eredeti alakjukhoz.
25. E finom mozgások támogatják a felszívott anyagok továbbítását a vér- és nyirokerek felé.
26. A bélbolyhok jelenléte megközelítőleg tízszeresére növeli a már redőzött nyálkahártya felszínét.
27. Harmadik szintként a bolyhokat borító felszívó hámsejtek csúcsi felszínén mikrobolyhok sorakoznak.
28. Egyetlen felszívó sejt felszínén több ezer, egymással párhuzamos mikrobolyhok találhatók.
29. Fénymikroszkópban ezek a parányi nyúlványok összefüggő, csíkolt szegélyként jelennek meg.
30. Elektronmikroszkóppal azonban jól felismerhető minden egyes hengeres mikrobolyhok különálló szerkezete.
31. Belsejük szilárdító aktinfonalakat tartalmaz, amelyek a sejt csúcsi vázához kapcsolódnak.
32. A mikrobolyhok felszínét szénhidrátokban gazdag réteg, az úgynevezett glikokalix borítja.
33. Ebben a külső rétegben számos enzim fejezi be a tápanyagok lebontásának utolsó lépéseit.
34. Ugyanitt különböző szállítófehérjék segítik a lebontott anyagok bejutását a hámsejtekbe.
35. Rendkívüli sűrűségük révén a mikrobolyhok mintegy hússzorosára növelik az egyes sejtek felszínét.
36. A három szint hatása összeadódás helyett megsokszorozza egymást.
37. Ennek eredményeként a redők, a bolyhok és a mikrobolyhok együttesen több százszoros felületnövekedést hoznak létre.
38. Ezzel a rendszerrel a hosszú, de keskeny vékonybél hatalmas felszívófelületet biztosít.
39. A vastagbél nyálkahártyájából hiányoznak a bélbolyhok, mert ott már jóval kevesebb tápanyag szívódik fel.
40. Összességében a három egymásra épülő szerkezeti fokozat szorosan összekapcsolja a vékonybél alakját annak felszívó működésével.
(aufklappen)német
1. Die Innenfläche des Dünndarms ist nicht glatt, sondern wird durch drei aufeinander aufbauende Strukturen erheblich vergrößert.
2. Diese drei Stufen werden von den Ringfalten, den Darmzotten und den Mikrovilli gebildet.
3. Die Oberflächenvergrößerung schafft genügend Raum für die wirksame Aufnahme der verdauten Nährstoffe.
4. Als erste Stufe bilden die Schleimhaut und die darunterliegende Schicht ringförmige Falten.
5. Diese überwiegend quer verlaufenden Erhebungen werden Ringfalten oder Kerckring-Falten genannt.
6. Wegen ihrer halbmondförmigen Gestalt umschließen die Falten den Darmhohlraum gewöhnlich nicht vollständig.
7. Besonders hohe und dicht stehende Falten finden sich im Anfangsabschnitt des Leerdarms.
8. Die am Anfang des Zwölffingerdarms noch niedrigen Falten werden in den folgenden Abschnitten allmählich höher.
9. Vom Ende des Leerdarms an nehmen Anzahl und Höhe der Falten wieder allmählich ab.
10. Im letzten Abschnitt des Krummdarms sind in manchen Bereichen kaum noch Ringfalten vorhanden.
11. Da auch die Submukosa in die Falten eintritt, verschwinden diese bei der Erweiterung des Darms nicht.
12. Ihre Form vergrößert nicht nur die Oberfläche, sondern verlangsamt auch die Weiterbewegung des Darminhalts.
13. Auf diese Weise können die Nährstoffe länger mit dem resorbierenden Epithel in Kontakt bleiben.
14. Die Ringfalten allein vergrößern die Innenfläche des Dünndarms ungefähr auf das Dreifache.
15. Als zweite Stufe erheben sich auf jeder Falte zahlreiche kleine, fingerförmige Darmzotten.
16. Jede Darmzotte wird von einem schmalen Fortsatz der bindegewebigen Eigenschicht der Schleimhaut gebildet.
17. Von außen bedeckt ein einschichtiges Zylinderepithel die gesamte Oberfläche der Zotten.
18. In ihrem Inneren liegen Kapillaren, Lymphgefäße, Nervenfasern und glatte Muskelzellen.
19. Im Zwölffingerdarm sind die Zotten häufig breiter und weisen eine blattähnliche Form auf.
20. Im Bereich des Leerdarms sieht man dagegen meist lange, schlanke und fingerförmige Zotten.
21. In Richtung des Krummdarms nehmen sowohl ihre Höhe als auch ihre Anzahl allmählich ab.
22. Jede Zotte wird von röhrenförmigen Einsenkungen, den sogenannten Darmdrüsen, umgeben.
23. Die Grenze zwischen Zotten und Drüsen zeigt sich in den wechselnden Erhebungen und Vertiefungen der Schleimhautoberfläche.
24. Während ihrer Bewegung können sich die Zotten etwas verkürzen und anschließend wieder ihre ursprüngliche Form annehmen.
25. Diese feinen Bewegungen unterstützen den Weitertransport der aufgenommenen Stoffe zu den Blut- und Lymphgefäßen.
26. Die Darmzotten vergrößern die bereits gefaltete Schleimhautoberfläche ungefähr um das Zehnfache.
27. Als dritte Stufe stehen auf der apikalen Oberfläche der resorbierenden Epithelzellen zahlreiche Mikrovilli.
28. Auf der Oberfläche einer einzigen Resorptionszelle befinden sich mehrere Tausend parallel angeordnete Mikrovilli.
29. Im Lichtmikroskop erscheinen diese winzigen Fortsätze als zusammenhängender, gestreifter Saum.
30. Im Elektronenmikroskop ist dagegen die eigenständige Struktur jedes einzelnen zylindrischen Mikrovillus gut erkennbar.
31. In ihrem Inneren enthalten sie stabilisierende Aktinfilamente, die mit dem apikalen Zellgerüst verbunden sind.
32. Die Oberfläche der Mikrovilli ist von einer kohlenhydratreichen Schicht, der sogenannten Glykokalyx, bedeckt.
33. In dieser äußeren Schicht vollenden zahlreiche Enzyme die letzten Schritte der Nährstoffspaltung.
34. An derselben Stelle unterstützen verschiedene Transportproteine den Eintritt der zerlegten Stoffe in die Epithelzellen.
35. Durch ihre außergewöhnliche Dichte vergrößern die Mikrovilli die Oberfläche der einzelnen Zellen etwa um das Zwanzigfache.
36. Die Wirkung der drei Stufen wird nicht nur addiert, sondern miteinander multipliziert.
37. Dadurch bewirken Falten, Zotten und Mikrovilli gemeinsam eine mehrere Hundertfache Oberflächenvergrößerung.
38. Mit diesem System stellt der lange, aber schmale Dünndarm eine riesige Resorptionsfläche bereit.
39. In der Schleimhaut des Dickdarms fehlen Darmzotten, weil dort wesentlich weniger Nährstoffe aufgenommen werden.
40. Insgesamt verbinden die drei aufeinander aufbauenden Strukturstufen die Form des Dünndarms eng mit seiner resorbierenden Funktion.