10.10.2 – A bélbolyhok sejtjei, erei és nyirokerei – Zellen, Blut- und Lymphgefäße der Darmzotten
1. A bélbolyhok a vékonybél nyálkahártyájának ujjszerű vagy levélszerű kiemelkedései, amelyek jelentősen növelik a felszívásra alkalmas felszínt. – Die Darmzotten sind finger- oder blattförmige Erhebungen der Dünndarmschleimhaut, die die zur Resorption geeignete Oberfläche erheblich vergrößern.
2. Külső felszínüket egyrétegű hengerhám borítja, míg belsejükben a nyálkahártya saját kötőszövetes rétege folytatódik. – Ihre Außenfläche ist von einem einschichtigen Zylinderepithel bedeckt, während sich in ihrem Inneren die bindegewebige Eigenschicht der Schleimhaut fortsetzt.
3. Legnagyobb számban magas, karcsú felszívó hámsejtek, más néven enterociták találhatók a bolyhok felszínén. – Am zahlreichsten finden sich auf der Zottenoberfläche hohe, schlanke Resorptionsepithelzellen, die auch Enterozyten genannt werden.
4. Csúcsi felszínükön sűrűn elhelyezkedő mikrobolyhok alkotják a fénymikroszkópban látható csíkolt szegélyt. – Auf ihrer apikalen Oberfläche bilden dicht angeordnete Mikrovilli den im Lichtmikroskop sichtbaren Bürstensaum.
5. E finom sejtnyúlványok tovább növelik a rendelkezésre álló felszínt, és számos emésztőenzimet hordoznak. – Diese feinen Zellfortsätze vergrößern die verfügbare Oberfläche zusätzlich und tragen zahlreiche Verdauungsenzyme.
6. Az enterociták sejthártyájában különféle szállítófehérjék segítik a tápanyagok felvételét a bél üregéből. – In der Zellmembran der Enterozyten unterstützen verschiedene Transportproteine die Aufnahme von Nährstoffen aus dem Darmlumen.
7. Egymáshoz szoros sejtkapcsolatok rögzítik őket, amelyek korlátozzák az anyagok ellenőrizetlen átjutását a sejtek között. – Untereinander werden sie durch dichte Zellkontakte verbunden, welche den unkontrollierten Stoffdurchtritt zwischen den Zellen begrenzen.
8. A felszívó sejtek között elszórtan kehelysejtek helyezkednek el, amelyek nyákot termelnek és választanak ki. – Zwischen den Resorptionszellen liegen verstreut Becherzellen, die Schleim bilden und absondern.
9. Váladékuk síkosítja a nyálkahártya felszínét, valamint védi a hámot a mechanikai és kémiai hatásoktól. – Ihr Sekret gleitfähig macht die Schleimhautoberfläche und schützt das Epithel vor mechanischen und chemischen Einwirkungen.
10. A nyombéltől a csípőbél felé haladva a kehelysejtek aránya általában fokozatosan növekszik. – Vom Zwölffingerdarm zum Krummdarm hin nimmt der Anteil der Becherzellen gewöhnlich allmählich zu.
11. Helyenként hormontermelő sejtek is beékelődnek a hámba, bár többségük a bélmirigyek mélyebb részeiben található. – Stellenweise sind auch hormonbildende Zellen in das Epithel eingelagert, obwohl die meisten in tieferen Abschnitten der Darmdrüsen liegen.
12. Egyes különleges hámsejtek érzékelik a béltartalom összetételét, majd jelzőanyagok felszabadításával befolyásolják az emésztést. – Einige spezialisierte Epithelzellen erfassen die Zusammensetzung des Darminhalts und beeinflussen anschließend durch freigesetzte Botenstoffe die Verdauung.
13. A bolyhok hámja gyorsan megújul, mert sejtjei folyamatosan pótlódnak a bélmirigyekben képződő utódsejtekből. – Das Zottenepithel erneuert sich rasch, weil seine Zellen fortlaufend durch in den Darmdrüsen gebildete Nachkommen ersetzt werden.
14. Osztódásuk után a fiatal hámsejtek a mirigyekből lassan a bolyhok csúcsa felé vándorolnak. – Nach ihrer Teilung wandern die jungen Epithelzellen aus den Drüsen langsam zur Spitze der Zotten.
15. Néhány nap elteltével az elöregedett sejtek leválnak a bolyhok csúcsáról, és a béltartalomba kerülnek. – Nach einigen Tagen lösen sich die gealterten Zellen von der Zottenspitze und gelangen in den Darminhalt.
16. Ilyen módon a sérülékeny felszívóhám rövid időközönként teljesen kicserélődhet. – Auf diese Weise kann das empfindliche Resorptionsepithel in kurzen Abständen vollständig erneuert werden.
17. Közvetlenül a hám alatt laza, sejtdús kötőszövet alkotja minden egyes bélboholy belső vázát. – Unmittelbar unter dem Epithel bildet lockeres, zellreiches Bindegewebe das innere Gerüst jeder einzelnen Darmzotte.
18. Ebben a kötőszövetben rostképző sejtek, falósejtek, hízósejtek, plazmasejtek és különböző nyiroksejtek fordulnak elő. – In diesem Bindegewebe kommen Faserbildungszellen, Fresszellen, Mastzellen, Plasmazellen und verschiedene Lymphozyten vor.
19. Számos immunsejt ellenőrzi a hámon keresztül bejutó anyagokat, és részt vesz a helyi védekezésben. – Zahlreiche Immunzellen kontrollieren die durch das Epithel eindringenden Stoffe und beteiligen sich an der örtlichen Abwehr.
20. Különösen fontosak a plazmasejtek, amelyek a nyálkahártya felszínét védő ellenanyagokat termelnek. – Besonders wichtig sind die Plasmazellen, welche Antikörper zum Schutz der Schleimhautoberfläche bilden.
21. Minden bélboholy belsejébe egy apró verőeres ág lép be, amely hamarosan sűrű hajszálérhálózatra oszlik. – In jede Darmzotte tritt ein kleiner arterieller Ast ein, der sich bald in ein dichtes Kapillarnetz aufteilt.
22. A hajszálerek közvetlenül a hám alatt futnak, ezért a felszívott tápanyagoknak csak rövid távolságot kell megtenniük. – Die Kapillaren verlaufen unmittelbar unter dem Epithel, sodass die aufgenommenen Nährstoffe nur eine kurze Strecke zurücklegen müssen.
23. Elsősorban egyszerű cukrok, aminosavak, vízben oldódó vitaminok és ásványi anyagok jutnak be a vérerekbe. – Vor allem Einfachzucker, Aminosäuren, wasserlösliche Vitamine und Mineralstoffe gelangen in die Blutgefäße.
24. Miután áthaladtak a hámsejteken, ezek az anyagok a sejtek közötti térből belépnek a hajszálerekbe. – Nachdem sie die Epithelzellen durchquert haben, treten diese Stoffe aus dem Zellzwischenraum in die Kapillaren ein.
25. A vért egy vagy több apró gyűjtőér vezeti el a bolyhokból a nyálkahártya mélyebb vénás hálózata felé. – Ein oder mehrere kleine Sammelvenen leiten das Blut aus den Zotten zum tieferen Venennetz der Schleimhaut.
26. Innen a tápanyagban gazdag vér a bélfodri vénákon keresztül végül a májkapuvénába kerül. – Von hier gelangt das nährstoffreiche Blut über die Gekrösevenen schließlich in die Pfortader.
27. A máj így még a nagyvérkörbe való belépésük előtt feldolgozhatja vagy tárolhatja a felszívott anyagokat. – Die Leber kann die aufgenommenen Stoffe dadurch verarbeiten oder speichern, bevor sie in den Körperkreislauf eintreten.
28. A vérerek mellett minden boholy közepén egy vakon kezdődő nyirokhajszálér, a központi tejér húzódik. – Neben den Blutgefäßen verläuft in der Mitte jeder Zotte eine blind beginnende Lymphkapillare, das zentrale Milchgefäß.
29. Falát vékony endotélsejtek alkotják, amelyek között viszonylag nagyobb anyagrészecskék is átjuthatnak. – Seine Wand besteht aus dünnen Endothelzellen, zwischen denen auch verhältnismäßig größere Stoffteilchen hindurchtreten können.
30. Felszívódásuk során a hosszú láncú zsírsavak és más zsírbontási termékek először a hámsejtekbe kerülnek. – Bei ihrer Aufnahme gelangen langkettige Fettsäuren und andere Fettspaltprodukte zunächst in die Epithelzellen.
31. Ott ismét összetett zsírokká alakulnak, majd fehérjékkel együtt apró szállítórészecskékbe csomagolódnak. – Dort werden sie erneut zu komplexen Fetten zusammengesetzt und zusammen mit Proteinen in kleine Transportpartikel verpackt.
32. Ezek a nagyobb zsírrészecskék nem közvetlenül a vérerekbe, hanem elsősorban a központi nyirokérbe lépnek be. – Diese größeren Fettpartikel treten nicht unmittelbar in die Blutgefäße, sondern hauptsächlich in das zentrale Lymphgefäß ein.
33. Tejszerű zsírtartalma miatt az emésztés során ez a nyirokér szabad szemmel is világosnak látszhat. – Wegen seines milchigen Fettgehalts kann dieses Lymphgefäß während der Verdauung auch mit bloßem Auge hell erscheinen.
34. A nyirok a nagyobb nyirokereken keresztül halad tovább, és csak később ömlik a vénás vérkeringésbe. – Die Lymphe fließt durch größere Lymphgefäße weiter und mündet erst später in den venösen Blutkreislauf.
35. A bolyhok kötőszövetébe a nyálkahártya izomrétegéből finom simaizomsejtek is benyúlnak. – Aus der Muskelschicht der Schleimhaut ziehen feine glatte Muskelzellen in das Bindegewebe der Zotten hinein.
36. Összehúzódásukkor a bolyhok megrövidülnek, ami elősegíti a vér és a nyirok továbbítását. – Bei ihrer Kontraktion verkürzen sich die Zotten, wodurch der Weitertransport von Blut und Lymphe unterstützt wird.
37. Elernyedésük után a bolyhok ismét megnyúlnak, miközben a központi nyirokér újabb folyadékot vehet fel. – Nach ihrer Erschlaffung verlängern sich die Zotten erneut, während das zentrale Lymphgefäß weitere Flüssigkeit aufnehmen kann.
38. Az idegrostok és a helyi jelzőanyagok együttesen szabályozzák az erek tágasságát, valamint a simaizomsejtek mozgását. – Nervenfasern und örtliche Botenstoffe regulieren gemeinsam die Gefäßweite sowie die Bewegung der glatten Muskelzellen.
39. Mivel minden tápanyagcsoport számára megfelelő szállítási út áll rendelkezésre, a bolyhok rendkívül hatékony felszívóegységeket alkotnak. – Da für jede Nährstoffgruppe ein geeigneter Transportweg vorhanden ist, bilden die Zotten äußerst leistungsfähige Resorptionseinheiten.
40. Összességében a hámsejtek, az immunsejtek, a vérerek és a nyirokerek szoros együttműködése biztosítja a bélbolyhok működését. – Insgesamt gewährleistet das enge Zusammenwirken von Epithelzellen, Immunzellen, Blutgefäßen und Lymphgefäßen die Funktion der Darmzotten.
(aufklappen)magyar
1. A bélbolyhok a vékonybél nyálkahártyájának ujjszerű vagy levélszerű kiemelkedései, amelyek jelentősen növelik a felszívásra alkalmas felszínt.
2. Külső felszínüket egyrétegű hengerhám borítja, míg belsejükben a nyálkahártya saját kötőszövetes rétege folytatódik.
3. Legnagyobb számban magas, karcsú felszívó hámsejtek, más néven enterociták találhatók a bolyhok felszínén.
4. Csúcsi felszínükön sűrűn elhelyezkedő mikrobolyhok alkotják a fénymikroszkópban látható csíkolt szegélyt.
5. E finom sejtnyúlványok tovább növelik a rendelkezésre álló felszínt, és számos emésztőenzimet hordoznak.
6. Az enterociták sejthártyájában különféle szállítófehérjék segítik a tápanyagok felvételét a bél üregéből.
7. Egymáshoz szoros sejtkapcsolatok rögzítik őket, amelyek korlátozzák az anyagok ellenőrizetlen átjutását a sejtek között.
8. A felszívó sejtek között elszórtan kehelysejtek helyezkednek el, amelyek nyákot termelnek és választanak ki.
9. Váladékuk síkosítja a nyálkahártya felszínét, valamint védi a hámot a mechanikai és kémiai hatásoktól.
10. A nyombéltől a csípőbél felé haladva a kehelysejtek aránya általában fokozatosan növekszik.
11. Helyenként hormontermelő sejtek is beékelődnek a hámba, bár többségük a bélmirigyek mélyebb részeiben található.
12. Egyes különleges hámsejtek érzékelik a béltartalom összetételét, majd jelzőanyagok felszabadításával befolyásolják az emésztést.
13. A bolyhok hámja gyorsan megújul, mert sejtjei folyamatosan pótlódnak a bélmirigyekben képződő utódsejtekből.
14. Osztódásuk után a fiatal hámsejtek a mirigyekből lassan a bolyhok csúcsa felé vándorolnak.
15. Néhány nap elteltével az elöregedett sejtek leválnak a bolyhok csúcsáról, és a béltartalomba kerülnek.
16. Ilyen módon a sérülékeny felszívóhám rövid időközönként teljesen kicserélődhet.
17. Közvetlenül a hám alatt laza, sejtdús kötőszövet alkotja minden egyes bélboholy belső vázát.
18. Ebben a kötőszövetben rostképző sejtek, falósejtek, hízósejtek, plazmasejtek és különböző nyiroksejtek fordulnak elő.
19. Számos immunsejt ellenőrzi a hámon keresztül bejutó anyagokat, és részt vesz a helyi védekezésben.
20. Különösen fontosak a plazmasejtek, amelyek a nyálkahártya felszínét védő ellenanyagokat termelnek.
21. Minden bélboholy belsejébe egy apró verőeres ág lép be, amely hamarosan sűrű hajszálérhálózatra oszlik.
22. A hajszálerek közvetlenül a hám alatt futnak, ezért a felszívott tápanyagoknak csak rövid távolságot kell megtenniük.
23. Elsősorban egyszerű cukrok, aminosavak, vízben oldódó vitaminok és ásványi anyagok jutnak be a vérerekbe.
24. Miután áthaladtak a hámsejteken, ezek az anyagok a sejtek közötti térből belépnek a hajszálerekbe.
25. A vért egy vagy több apró gyűjtőér vezeti el a bolyhokból a nyálkahártya mélyebb vénás hálózata felé.
26. Innen a tápanyagban gazdag vér a bélfodri vénákon keresztül végül a májkapuvénába kerül.
27. A máj így még a nagyvérkörbe való belépésük előtt feldolgozhatja vagy tárolhatja a felszívott anyagokat.
28. A vérerek mellett minden boholy közepén egy vakon kezdődő nyirokhajszálér, a központi tejér húzódik.
29. Falát vékony endotélsejtek alkotják, amelyek között viszonylag nagyobb anyagrészecskék is átjuthatnak.
30. Felszívódásuk során a hosszú láncú zsírsavak és más zsírbontási termékek először a hámsejtekbe kerülnek.
31. Ott ismét összetett zsírokká alakulnak, majd fehérjékkel együtt apró szállítórészecskékbe csomagolódnak.
32. Ezek a nagyobb zsírrészecskék nem közvetlenül a vérerekbe, hanem elsősorban a központi nyirokérbe lépnek be.
33. Tejszerű zsírtartalma miatt az emésztés során ez a nyirokér szabad szemmel is világosnak látszhat.
34. A nyirok a nagyobb nyirokereken keresztül halad tovább, és csak később ömlik a vénás vérkeringésbe.
35. A bolyhok kötőszövetébe a nyálkahártya izomrétegéből finom simaizomsejtek is benyúlnak.
36. Összehúzódásukkor a bolyhok megrövidülnek, ami elősegíti a vér és a nyirok továbbítását.
37. Elernyedésük után a bolyhok ismét megnyúlnak, miközben a központi nyirokér újabb folyadékot vehet fel.
38. Az idegrostok és a helyi jelzőanyagok együttesen szabályozzák az erek tágasságát, valamint a simaizomsejtek mozgását.
39. Mivel minden tápanyagcsoport számára megfelelő szállítási út áll rendelkezésre, a bolyhok rendkívül hatékony felszívóegységeket alkotnak.
40. Összességében a hámsejtek, az immunsejtek, a vérerek és a nyirokerek szoros együttműködése biztosítja a bélbolyhok működését.
(aufklappen)német
1. Die Darmzotten sind finger- oder blattförmige Erhebungen der Dünndarmschleimhaut, die die zur Resorption geeignete Oberfläche erheblich vergrößern.
2. Ihre Außenfläche ist von einem einschichtigen Zylinderepithel bedeckt, während sich in ihrem Inneren die bindegewebige Eigenschicht der Schleimhaut fortsetzt.
3. Am zahlreichsten finden sich auf der Zottenoberfläche hohe, schlanke Resorptionsepithelzellen, die auch Enterozyten genannt werden.
4. Auf ihrer apikalen Oberfläche bilden dicht angeordnete Mikrovilli den im Lichtmikroskop sichtbaren Bürstensaum.
5. Diese feinen Zellfortsätze vergrößern die verfügbare Oberfläche zusätzlich und tragen zahlreiche Verdauungsenzyme.
6. In der Zellmembran der Enterozyten unterstützen verschiedene Transportproteine die Aufnahme von Nährstoffen aus dem Darmlumen.
7. Untereinander werden sie durch dichte Zellkontakte verbunden, welche den unkontrollierten Stoffdurchtritt zwischen den Zellen begrenzen.
8. Zwischen den Resorptionszellen liegen verstreut Becherzellen, die Schleim bilden und absondern.
9. Ihr Sekret gleitfähig macht die Schleimhautoberfläche und schützt das Epithel vor mechanischen und chemischen Einwirkungen.
10. Vom Zwölffingerdarm zum Krummdarm hin nimmt der Anteil der Becherzellen gewöhnlich allmählich zu.
11. Stellenweise sind auch hormonbildende Zellen in das Epithel eingelagert, obwohl die meisten in tieferen Abschnitten der Darmdrüsen liegen.
12. Einige spezialisierte Epithelzellen erfassen die Zusammensetzung des Darminhalts und beeinflussen anschließend durch freigesetzte Botenstoffe die Verdauung.
13. Das Zottenepithel erneuert sich rasch, weil seine Zellen fortlaufend durch in den Darmdrüsen gebildete Nachkommen ersetzt werden.
14. Nach ihrer Teilung wandern die jungen Epithelzellen aus den Drüsen langsam zur Spitze der Zotten.
15. Nach einigen Tagen lösen sich die gealterten Zellen von der Zottenspitze und gelangen in den Darminhalt.
16. Auf diese Weise kann das empfindliche Resorptionsepithel in kurzen Abständen vollständig erneuert werden.
17. Unmittelbar unter dem Epithel bildet lockeres, zellreiches Bindegewebe das innere Gerüst jeder einzelnen Darmzotte.
18. In diesem Bindegewebe kommen Faserbildungszellen, Fresszellen, Mastzellen, Plasmazellen und verschiedene Lymphozyten vor.
19. Zahlreiche Immunzellen kontrollieren die durch das Epithel eindringenden Stoffe und beteiligen sich an der örtlichen Abwehr.
20. Besonders wichtig sind die Plasmazellen, welche Antikörper zum Schutz der Schleimhautoberfläche bilden.
21. In jede Darmzotte tritt ein kleiner arterieller Ast ein, der sich bald in ein dichtes Kapillarnetz aufteilt.
22. Die Kapillaren verlaufen unmittelbar unter dem Epithel, sodass die aufgenommenen Nährstoffe nur eine kurze Strecke zurücklegen müssen.
23. Vor allem Einfachzucker, Aminosäuren, wasserlösliche Vitamine und Mineralstoffe gelangen in die Blutgefäße.
24. Nachdem sie die Epithelzellen durchquert haben, treten diese Stoffe aus dem Zellzwischenraum in die Kapillaren ein.
25. Ein oder mehrere kleine Sammelvenen leiten das Blut aus den Zotten zum tieferen Venennetz der Schleimhaut.
26. Von hier gelangt das nährstoffreiche Blut über die Gekrösevenen schließlich in die Pfortader.
27. Die Leber kann die aufgenommenen Stoffe dadurch verarbeiten oder speichern, bevor sie in den Körperkreislauf eintreten.
28. Neben den Blutgefäßen verläuft in der Mitte jeder Zotte eine blind beginnende Lymphkapillare, das zentrale Milchgefäß.
29. Seine Wand besteht aus dünnen Endothelzellen, zwischen denen auch verhältnismäßig größere Stoffteilchen hindurchtreten können.
30. Bei ihrer Aufnahme gelangen langkettige Fettsäuren und andere Fettspaltprodukte zunächst in die Epithelzellen.
31. Dort werden sie erneut zu komplexen Fetten zusammengesetzt und zusammen mit Proteinen in kleine Transportpartikel verpackt.
32. Diese größeren Fettpartikel treten nicht unmittelbar in die Blutgefäße, sondern hauptsächlich in das zentrale Lymphgefäß ein.
33. Wegen seines milchigen Fettgehalts kann dieses Lymphgefäß während der Verdauung auch mit bloßem Auge hell erscheinen.
34. Die Lymphe fließt durch größere Lymphgefäße weiter und mündet erst später in den venösen Blutkreislauf.
35. Aus der Muskelschicht der Schleimhaut ziehen feine glatte Muskelzellen in das Bindegewebe der Zotten hinein.
36. Bei ihrer Kontraktion verkürzen sich die Zotten, wodurch der Weitertransport von Blut und Lymphe unterstützt wird.
37. Nach ihrer Erschlaffung verlängern sich die Zotten erneut, während das zentrale Lymphgefäß weitere Flüssigkeit aufnehmen kann.
38. Nervenfasern und örtliche Botenstoffe regulieren gemeinsam die Gefäßweite sowie die Bewegung der glatten Muskelzellen.
39. Da für jede Nährstoffgruppe ein geeigneter Transportweg vorhanden ist, bilden die Zotten äußerst leistungsfähige Resorptionseinheiten.
40. Insgesamt gewährleistet das enge Zusammenwirken von Epithelzellen, Immunzellen, Blutgefäßen und Lymphgefäßen die Funktion der Darmzotten.