13.3 – Az agyalapi mirigy elülső és hátulsó lebenye – Vorder- und Hinterlappen der Hypophyse
1. Az agyalapi mirigy (hypophysis) a koponyaalap mélyén, borsószemnyi méretében is a belső elválasztású rendszer egyik legfontosabb szabályozó központja, jóllehet felépítése szerint nem egyetlen egységes mirigy, hanem két, egymástól alapvetően eltérő eredetű és működésű rész összeforradása. – Die Hypophyse ist trotz ihrer erbsengroßen Ausdehnung in der Tiefe der Schädelbasis eines der wichtigsten Steuerzentren des endokrinen Systems, obwohl sie ihrem Aufbau nach keine einheitliche Drüse ist, sondern die Verschmelzung zweier Anteile grundlegend verschiedener Herkunft und Funktion.
2. Míg elülső, mirigyes lebenye a fejlődés során a primitív szájüreg tetejéből felfelé türemkedő hámkitüremkedésből származik, addig hátulsó lebenye a köztiagy alapjának lefelé irányuló idegi kinövéséből alakul ki. – Während ihr vorderer, drüsiger Lappen entwicklungsgeschichtlich aus einer nach oben gerichteten Epithelausstülpung des Daches der primitiven Mundhöhle hervorgeht, entsteht ihr hinterer Lappen aus einer nach unten gerichteten neuralen Ausstülpung der Zwischenhirnbasis.
3. Ez a kettős eredet magyarázza, hogy a két lebeny nemcsak szövettani szerkezetében, hanem a hormonokkal való bánásmódjában és a hipotalamuszhoz fűződő kapcsolatában is gyökeresen különbözik egymástól. – Dieser doppelte Ursprung erklärt, dass sich die beiden Lappen nicht nur in ihrem histologischen Aufbau, sondern auch im Umgang mit den Hormonen und in ihrer Verbindung zum Hypothalamus grundlegend voneinander unterscheiden.
4. Bár a mirigy egy csontos üregben, a török nyeregben (sella turcica) foglal helyet, közvetlenül a hipotalamusz alatt fekve olyan stratégiai kapcsolóhellyé válik, amely az idegrendszert a szervezet egészének hormonális szabályozásához köti. – Obwohl die Drüse in einer knöchernen Vertiefung, dem Türkensattel (Sella turcica), untergebracht ist, wird sie durch ihre Lage unmittelbar unter dem Hypothalamus zu einer strategischen Schaltstelle, die das Nervensystem an die hormonelle Steuerung des gesamten Organismus bindet.
5. Az elülső lebeny (adenohypophysis) valódi mirigyhám eredetű szerv, amely saját hormonjait maga állítja elő, és azokat a sejtkötegei között húzódó sűrű hajszálérhálózatba választja ki. – Der Vorderlappen (Adenohypophyse) ist ein Organ echten drüsenepithelialen Ursprungs, das seine Hormone selbst herstellt und sie in das dichte, zwischen seinen Zellsträngen verlaufende Kapillarnetz absondert.
6. A hátulsó lebeny (neurohypophysis) ezzel szemben nem önálló hormontermelő mirigy, hanem idegszövetből álló raktár, amely a hipotalamuszban képződött peptidhormonokat csupán tárolja és szükség szerint bocsátja a vérbe. – Der Hinterlappen (Neurohypophyse) ist dagegen keine selbstständig hormonbildende Drüse, sondern ein aus Nervengewebe bestehender Speicher, der die im Hypothalamus gebildeten Peptidhormone lediglich aufbewahrt und bei Bedarf ins Blut abgibt.
7. A két lebeny közötti legmélyebb ellentét tehát abban áll, hogy az egyik ténylegesen szintetizál, a másik pedig kizárólag tárol és felszabadít, vagyis egyetlen szerven belül egy termelő gyár és egy kibocsátó raktár működése különül el egymástól. – Der tiefste Gegensatz zwischen den beiden Lappen besteht somit darin, dass der eine tatsächlich synthetisiert, der andere hingegen ausschließlich speichert und freisetzt, sodass sich innerhalb eines einzigen Organs die Arbeitsweise einer produzierenden Fabrik und die eines abgebenden Depots voneinander trennen.
8. A hipotalamusz mindkét lebenyt irányítja, ám a két rész működését két, egymástól teljesen eltérő úton befolyásolja, s ez a kettős kapcsolat szintén a lebenyek különböző eredetét tükrözi. – Der Hypothalamus steuert beide Lappen, beeinflusst die Tätigkeit der beiden Anteile jedoch auf zwei völlig verschiedenen Wegen, und diese doppelte Verbindung spiegelt ebenfalls den unterschiedlichen Ursprung der Lappen wider.
9. Az elülső lebeny esetében a szabályozás vegyi úton történik, mivel a hipotalamusz felszabadító és gátló hormonjai egy sajátos portális érrendszeren keresztül, a vér közvetítésével jutnak a mirigysejtekhez. – Im Falle des Vorderlappens erfolgt die Steuerung auf chemischem Wege, da die Releasing- und Inhibiting-Hormone des Hypothalamus über ein besonderes Pfortadersystem, vermittelt durch das Blut, zu den Drüsenzellen gelangen.
10. A hátulsó lebeny ezzel szemben idegi kapcsolatban áll a hipotalamusszal, mert annak nagysejtes magvai hosszú idegnyúlványokat küldenek egészen a lebenyig, s a hormonokat magukban a nyúlványokban szállítják és ott szabadítják fel. – Der Hinterlappen steht dagegen in neuraler Verbindung mit dem Hypothalamus, denn dessen großzellige Kerne senden lange Nervenfortsätze bis in den Lappen und transportieren die Hormone in diesen Fortsätzen selbst, um sie dort freizusetzen.
11. A hipotalamusz parancsa így két különböző alakot ölt, hiszen az elülső lebenyhez vegyi jelként, a vér útján, a hátulsó lebenyhez pedig idegi jelként, az axonok mentén érkezik. – Der Befehl des Hypothalamus nimmt somit zwei verschiedene Gestalten an, da er den Vorderlappen als chemisches Signal auf dem Blutweg, den Hinterlappen dagegen als nervales Signal entlang der Axone erreicht.
12. Az eltérő eredet és irányítás ellenére a két lebeny közös végpontban találkozik, mert mindkettő könnyen átjárható, fenesztrált fallal bíró hajszálerekbe üríti hormonjait, ahonnan azok a keringéssel érik el távoli célszerveiket. – Trotz des unterschiedlichen Ursprungs und der unterschiedlichen Steuerung treffen sich die beiden Lappen in einem gemeinsamen Endpunkt, denn beide entleeren ihre Hormone in leicht durchlässige Kapillaren mit fenestrierter Wand, von wo aus diese über den Kreislauf ihre entfernt liegenden Zielorgane erreichen.
13. Az egész agyalapi mirigy ennélfogva olyan kapcsolóhelynek tekinthető, ahol egy jel – legyen az vegyi vagy idegi természetű – a keringésbe jutó, a testben szerte ható hormonális üzenetté alakul át. – Die gesamte Hypophyse kann daher als eine Schaltstelle angesehen werden, an der ein Signal – sei es chemischer oder nervaler Natur – in eine in den Kreislauf gelangende, körperweit wirkende hormonelle Botschaft umgewandelt wird.
14. Az elülső lebeny hormonjai működésük szerint két csoportra oszthatók, mivel egy részük más belső elválasztású mirigyeket serkent, más részük pedig közvetlenül a perifériás szövetekre hat, anélkül hogy egy közbeiktatott mirigyre volna szükségük. – Die Hormone des Vorderlappens lassen sich nach ihrer Wirkung in zwei Gruppen einteilen, da ein Teil von ihnen andere endokrine Drüsen stimuliert, ein anderer Teil dagegen unmittelbar auf die peripheren Gewebe wirkt, ohne dass eine zwischengeschaltete Drüse erforderlich wäre.
15. Mivel a serkentett célmirigyek hormonjai többnyire visszahatnak a hipotalamuszra és magára a mirigyre is, az agyalapi mirigy több, egymásra épülő szabályozási tengely középpontjában áll, amelyeket a negatív visszacsatolás tart egyensúlyban. – Da die Hormone der stimulierten Zieldrüsen meist auf den Hypothalamus und auf die Drüse selbst zurückwirken, steht die Hypophyse im Mittelpunkt mehrerer aufeinander aufbauender Regelachsen, die durch negative Rückkopplung im Gleichgewicht gehalten werden.
16. A gyakran „vezérmirigyként” emlegetett szerv így maga is irányítás alatt áll, hiszen miközben a perifériás belső elválasztású rendszert vezényli, egyúttal engedelmeskedik a fölötte elhelyezkedő hipotalamusznak. – Das oft als „Leitdrüse“ bezeichnete Organ steht somit selbst unter Steuerung, denn während es das periphere endokrine System dirigiert, gehorcht es zugleich dem über ihm gelegenen Hypothalamus.
17. A mirigy sejtjeinek festődése és megjelenése nem merev besorolás, hanem pillanatnyi működési állapotuk kifejeződése, ezért a szövettani kép mindig az élettani igényekhez és a hormonális szabályozáshoz igazodó, változékony pillanatfelvétel. – Die Anfärbbarkeit und das Erscheinungsbild der Drüsenzellen sind keine starre Einteilung, sondern Ausdruck ihres augenblicklichen Funktionszustands, weshalb das histologische Bild stets eine veränderliche, sich an die physiologischen Anforderungen und die hormonelle Regulation anpassende Momentaufnahme darstellt.
18. Az agyalapi mirigy tehát egyetlen kicsiny szervben egyesít két, eredetében és működésmódjában különböző mirigyet: az egyik termel, a másik raktároz, az egyiket vegyi, a másikat idegi jel vezérli, végül mégis mindkettő ugyanabba a véráramba torkollik, s így a hypophysis azzá a fordulóponttá válik, ahol az idegrendszer akarata a test hormonális valóságává lesz. – Die Hypophyse vereint somit in einem einzigen kleinen Organ zwei nach Herkunft und Wirkungsweise verschiedene Drüsen: die eine produziert, die andere speichert, die eine wird durch ein chemisches, die andere durch ein nervales Signal gesteuert, und dennoch münden beide in denselben Blutstrom, sodass die Hypophyse zu jenem Wendepunkt wird, an dem der Wille des Nervensystems zur hormonellen Wirklichkeit des Körpers wird.
(aufklappen)magyar
1. Az agyalapi mirigy (hypophysis) a koponyaalap mélyén, borsószemnyi méretében is a belső elválasztású rendszer egyik legfontosabb szabályozó központja, jóllehet felépítése szerint nem egyetlen egységes mirigy, hanem két, egymástól alapvetően eltérő eredetű és működésű rész összeforradása.
2. Míg elülső, mirigyes lebenye a fejlődés során a primitív szájüreg tetejéből felfelé türemkedő hámkitüremkedésből származik, addig hátulsó lebenye a köztiagy alapjának lefelé irányuló idegi kinövéséből alakul ki.
3. Ez a kettős eredet magyarázza, hogy a két lebeny nemcsak szövettani szerkezetében, hanem a hormonokkal való bánásmódjában és a hipotalamuszhoz fűződő kapcsolatában is gyökeresen különbözik egymástól.
4. Bár a mirigy egy csontos üregben, a török nyeregben (sella turcica) foglal helyet, közvetlenül a hipotalamusz alatt fekve olyan stratégiai kapcsolóhellyé válik, amely az idegrendszert a szervezet egészének hormonális szabályozásához köti.
5. Az elülső lebeny (adenohypophysis) valódi mirigyhám eredetű szerv, amely saját hormonjait maga állítja elő, és azokat a sejtkötegei között húzódó sűrű hajszálérhálózatba választja ki.
6. A hátulsó lebeny (neurohypophysis) ezzel szemben nem önálló hormontermelő mirigy, hanem idegszövetből álló raktár, amely a hipotalamuszban képződött peptidhormonokat csupán tárolja és szükség szerint bocsátja a vérbe.
7. A két lebeny közötti legmélyebb ellentét tehát abban áll, hogy az egyik ténylegesen szintetizál, a másik pedig kizárólag tárol és felszabadít, vagyis egyetlen szerven belül egy termelő gyár és egy kibocsátó raktár működése különül el egymástól.
8. A hipotalamusz mindkét lebenyt irányítja, ám a két rész működését két, egymástól teljesen eltérő úton befolyásolja, s ez a kettős kapcsolat szintén a lebenyek különböző eredetét tükrözi.
9. Az elülső lebeny esetében a szabályozás vegyi úton történik, mivel a hipotalamusz felszabadító és gátló hormonjai egy sajátos portális érrendszeren keresztül, a vér közvetítésével jutnak a mirigysejtekhez.
10. A hátulsó lebeny ezzel szemben idegi kapcsolatban áll a hipotalamusszal, mert annak nagysejtes magvai hosszú idegnyúlványokat küldenek egészen a lebenyig, s a hormonokat magukban a nyúlványokban szállítják és ott szabadítják fel.
11. A hipotalamusz parancsa így két különböző alakot ölt, hiszen az elülső lebenyhez vegyi jelként, a vér útján, a hátulsó lebenyhez pedig idegi jelként, az axonok mentén érkezik.
12. Az eltérő eredet és irányítás ellenére a két lebeny közös végpontban találkozik, mert mindkettő könnyen átjárható, fenesztrált fallal bíró hajszálerekbe üríti hormonjait, ahonnan azok a keringéssel érik el távoli célszerveiket.
13. Az egész agyalapi mirigy ennélfogva olyan kapcsolóhelynek tekinthető, ahol egy jel — legyen az vegyi vagy idegi természetű — a keringésbe jutó, a testben szerte ható hormonális üzenetté alakul át.
14. Az elülső lebeny hormonjai működésük szerint két csoportra oszthatók, mivel egy részük más belső elválasztású mirigyeket serkent, más részük pedig közvetlenül a perifériás szövetekre hat, anélkül hogy egy közbeiktatott mirigyre volna szükségük.
15. Mivel a serkentett célmirigyek hormonjai többnyire visszahatnak a hipotalamuszra és magára a mirigyre is, az agyalapi mirigy több, egymásra épülő szabályozási tengely középpontjában áll, amelyeket a negatív visszacsatolás tart egyensúlyban.
16. A gyakran „vezérmirigyként” emlegetett szerv így maga is irányítás alatt áll, hiszen miközben a perifériás belső elválasztású rendszert vezényli, egyúttal engedelmeskedik a fölötte elhelyezkedő hipotalamusznak.
17. A mirigy sejtjeinek festődése és megjelenése nem merev besorolás, hanem pillanatnyi működési állapotuk kifejeződése, ezért a szövettani kép mindig az élettani igényekhez és a hormonális szabályozáshoz igazodó, változékony pillanatfelvétel.
18. Az agyalapi mirigy tehát egyetlen kicsiny szervben egyesít két, eredetében és működésmódjában különböző mirigyet: az egyik termel, a másik raktároz, az egyiket vegyi, a másikat idegi jel vezérli, végül mégis mindkettő ugyanabba a véráramba torkollik, s így a hypophysis azzá a fordulóponttá válik, ahol az idegrendszer akarata a test hormonális valóságává lesz.
(aufklappen)német
1. Die Hypophyse ist trotz ihrer erbsengroßen Ausdehnung in der Tiefe der Schädelbasis eines der wichtigsten Steuerzentren des endokrinen Systems, obwohl sie ihrem Aufbau nach keine einheitliche Drüse ist, sondern die Verschmelzung zweier Anteile grundlegend verschiedener Herkunft und Funktion.
2. Während ihr vorderer, drüsiger Lappen entwicklungsgeschichtlich aus einer nach oben gerichteten Epithelausstülpung des Daches der primitiven Mundhöhle hervorgeht, entsteht ihr hinterer Lappen aus einer nach unten gerichteten neuralen Ausstülpung der Zwischenhirnbasis.
3. Dieser doppelte Ursprung erklärt, dass sich die beiden Lappen nicht nur in ihrem histologischen Aufbau, sondern auch im Umgang mit den Hormonen und in ihrer Verbindung zum Hypothalamus grundlegend voneinander unterscheiden.
4. Obwohl die Drüse in einer knöchernen Vertiefung, dem Türkensattel (Sella turcica), untergebracht ist, wird sie durch ihre Lage unmittelbar unter dem Hypothalamus zu einer strategischen Schaltstelle, die das Nervensystem an die hormonelle Steuerung des gesamten Organismus bindet.
5. Der Vorderlappen (Adenohypophyse) ist ein Organ echten drüsenepithelialen Ursprungs, das seine Hormone selbst herstellt und sie in das dichte, zwischen seinen Zellsträngen verlaufende Kapillarnetz absondert.
6. Der Hinterlappen (Neurohypophyse) ist dagegen keine selbstständig hormonbildende Drüse, sondern ein aus Nervengewebe bestehender Speicher, der die im Hypothalamus gebildeten Peptidhormone lediglich aufbewahrt und bei Bedarf ins Blut abgibt.
7. Der tiefste Gegensatz zwischen den beiden Lappen besteht somit darin, dass der eine tatsächlich synthetisiert, der andere hingegen ausschließlich speichert und freisetzt, sodass sich innerhalb eines einzigen Organs die Arbeitsweise einer produzierenden Fabrik und die eines abgebenden Depots voneinander trennen.
8. Der Hypothalamus steuert beide Lappen, beeinflusst die Tätigkeit der beiden Anteile jedoch auf zwei völlig verschiedenen Wegen, und diese doppelte Verbindung spiegelt ebenfalls den unterschiedlichen Ursprung der Lappen wider.
9. Im Falle des Vorderlappens erfolgt die Steuerung auf chemischem Wege, da die Releasing- und Inhibiting-Hormone des Hypothalamus über ein besonderes Pfortadersystem, vermittelt durch das Blut, zu den Drüsenzellen gelangen.
10. Der Hinterlappen steht dagegen in neuraler Verbindung mit dem Hypothalamus, denn dessen großzellige Kerne senden lange Nervenfortsätze bis in den Lappen und transportieren die Hormone in diesen Fortsätzen selbst, um sie dort freizusetzen.
11. Der Befehl des Hypothalamus nimmt somit zwei verschiedene Gestalten an, da er den Vorderlappen als chemisches Signal auf dem Blutweg, den Hinterlappen dagegen als nervales Signal entlang der Axone erreicht.
12. Trotz des unterschiedlichen Ursprungs und der unterschiedlichen Steuerung treffen sich die beiden Lappen in einem gemeinsamen Endpunkt, denn beide entleeren ihre Hormone in leicht durchlässige Kapillaren mit fenestrierter Wand, von wo aus diese über den Kreislauf ihre entfernt liegenden Zielorgane erreichen.
13. Die gesamte Hypophyse kann daher als eine Schaltstelle angesehen werden, an der ein Signal — sei es chemischer oder nervaler Natur — in eine in den Kreislauf gelangende, körperweit wirkende hormonelle Botschaft umgewandelt wird.
14. Die Hormone des Vorderlappens lassen sich nach ihrer Wirkung in zwei Gruppen einteilen, da ein Teil von ihnen andere endokrine Drüsen stimuliert, ein anderer Teil dagegen unmittelbar auf die peripheren Gewebe wirkt, ohne dass eine zwischengeschaltete Drüse erforderlich wäre.
15. Da die Hormone der stimulierten Zieldrüsen meist auf den Hypothalamus und auf die Drüse selbst zurückwirken, steht die Hypophyse im Mittelpunkt mehrerer aufeinander aufbauender Regelachsen, die durch negative Rückkopplung im Gleichgewicht gehalten werden.
16. Das oft als „Leitdrüse“ bezeichnete Organ steht somit selbst unter Steuerung, denn während es das periphere endokrine System dirigiert, gehorcht es zugleich dem über ihm gelegenen Hypothalamus.
17. Die Anfärbbarkeit und das Erscheinungsbild der Drüsenzellen sind keine starre Einteilung, sondern Ausdruck ihres augenblicklichen Funktionszustands, weshalb das histologische Bild stets eine veränderliche, sich an die physiologischen Anforderungen und die hormonelle Regulation anpassende Momentaufnahme darstellt.
18. Die Hypophyse vereint somit in einem einzigen kleinen Organ zwei nach Herkunft und Wirkungsweise verschiedene Drüsen: die eine produziert, die andere speichert, die eine wird durch ein chemisches, die andere durch ein nervales Signal gesteuert, und dennoch münden beide in denselben Blutstrom, sodass die Hypophyse zu jenem Wendepunkt wird, an dem der Wille des Nervensystems zur hormonellen Wirklichkeit des Körpers wird.