14.25 – A bélidegrendszer – Das enterische Nervensystem
1. A bélidegrendszer a környéki idegrendszer egy különleges, a tápcsatornára szakosodott része. – Das enterische Nervensystem ist ein spezieller, auf den Verdauungstrakt spezialisierter Teil des peripheren Nervensystems.
2. Ez az ideghálózat az emésztőszervek falának rétegeiben helyezkedik el. – Dieses Nervengeflecht befindet sich in den Schichten der Wand der Verdauungsorgane.
3. Szerkezeti és működési összetettsége miatt gyakran nevezik a szervezet „második agyának” is. – Aufgrund seiner strukturellen und funktionellen Komplexität wird es oft auch als „zweites Gehirn“ des Organismus bezeichnet.
4. A bélidegrendszer képes a központi idegrendszertől függetlenül is irányítani az emésztési folyamatokat. – Das enterische Nervensystem ist in der Lage, die Verdauungsprozesse auch unabhängig vom zentralen Nervensystem zu steuern.
5. Felépítését tekintve két fő idegfonat határozható meg a bél falában. – In Bezug auf seinen Aufbau lassen sich zwei Hauptnervengeflechte in der Darmwand bestimmen.
6. Az egyik az izomközti fonat, amelyet Auerbach-plexusnak is neveznek. – Das eine ist das Geflecht zwischen den Muskelschichten, das auch als Auerbach-Plexus (Plexus myentericus) bezeichnet wird.
7. Ez a fonat a külső izomréteg két rétege között, a hosszanti és a körkörös izomzat között található. – Dieses Geflecht befindet sich zwischen den beiden Schichten der äußeren Muskulatur, also zwischen der Längs- und der Ringmuskulatur (Tunica muscularis).
8. Az izomközti fonat elsődleges feladata a bélcsatorna mozgásainak, a motilitásnak a szabályozása. – Die primäre Aufgabe des izomközti fonat (Plexus myentericus) ist die Regulation der Bewegungen des Darmrohrs, der Motilität.
9. Meghatározza a bélfal összehúzódásainak ritmusát és erejét a táplálék továbbítása során. – Es bestimmt den Rhythmus und die Kraft der Kontraktionen der Darmwand während des Weitertransports der Nahrung.
10. Részt vesz a perisztaltikus hullámok és a szegmentáló mozgások koordinálásában is. – Es ist auch an der Koordination der peristaltischen Wellen und der Segmentationsbewegungen beteiligt.
11. A másik jelentős hálózat a nyálkahártya alatti fonat, más néven Meissner-plexus. – Das andere bedeutende Netzwerk ist das Geflecht unter der Schleimhaut, auch Meissner-Plexus (Plexus submucosus) genannt.
12. Ez az idegfonat a nyálkahártya alatti kötőszöveti rétegben, a szubmukózában helyezkedik el. – Dieses Nervengeflecht liegt in der Bindegewebsschicht unter der Schleimhaut, der Submukosa (Tela submucosa).
13. Fő funkciója az emésztőrendszer váladéktermelésének és a helyi vérátáramlásnak a szabályozása. – Seine Hauptfunktion ist die Regulation der Sekretion des Verdauungssystems und des lokalen Blutflusses.
14. Ez a fonat érzékeli a béltartalommal közvetlenül érintkező hámsejtek felől érkező ingereket. – Dieses Geflecht nimmt Reize wahr, die von den Epithelzellen kommen, welche in direktem Kontakt mit dem Darminhalt stehen.
15. A bélidegrendszer a nyelőcsőtől egészen a végbélnyílásig végigkíséri a tápcsatornát. – Das enterische Nervensystem begleitet den Verdauungstrakt von der Speiseröhre (Esophagus) bis hin zum After (Anus).
16. Becslések szerint mintegy százmillió neuront tartalmaz, ami vetekszik a gerincvelő idegszámával. – Schätzungen zufolge enthält es etwa einhundert Millionen Neurone, was mit der Anzahl der Nervenzellen im Rückenmark vergleichbar ist.
17. Az idegsejtek apró csoportokba, úgynevezett intramurális dúcokba tömörülnek a szervek falában. – Die Nervenzellen sind in kleinen Gruppen, sogenannten intramuralen Ganglien, in den Wänden der Organe konzentriert.
18. A rendszerben érzőneuronok, mozgatóneuronok és köztes idegsejtek egyaránt jelen vannak. – In dem System sind gleichermaßen sensible Neurone, motorische Neurone und Interneurone vorhanden.
19. Az érzőneuronok felelősek a bélcsatornát érő fizikai és kémiai ingerek felfogásáért. – Die sensiblen Neurone sind für die Aufnahme physikalischer und chemischer Reize verantwortlich, die auf den Darmkanal einwirken.
20. A bélfalban található mechanoreceptorok a fal feszülését és tágulását érzékelik. – In der Darmwand befindliche Mechanorezeptoren nehmen die Spannung und Dehnung der Wand wahr.
21. A kemoreceptorok a béltartalom kémiai összetételét, például a savasságot vagy a tápanyagokat figyelik. – Chemorezeptoren überwachen die chemische Zusammensetzung des Darminhalts, wie etwa den Säuregehalt (pH-Wert) oder die Nährstoffe.
22. Az ozmoreceptorok a béltartalom ozmotikus koncentrációját és víztartalmát ellenőrzik. – Osmorezeptoren kontrollieren die osmotische Konzentration und den Wassergehalt des Darminhalts.
23. Az információ feldolgozását a köztes idegsejtek, az interneuronok végzik el helyben. – Die Informationsverarbeitung wird vor Ort durch verbindende Nervenzellen, die Interneurone, durchgeführt.
24. A válaszreakciót a mozgatóneuronok közvetítik a simaizmokhoz vagy a mirigyekhez. – Die Antwortreaktion wird durch motorische Neurone an die glatten Muskeln oder die Drüsen vermittelt.
25. A bélidegrendszer lehetővé teszi a helyi, úgynevezett rövid reflexek kialakulását. – Das enterische Nervensystem ermöglicht die Ausbildung lokaler, sogenannter kurzer Reflexe.
26. Ezek a reflexek anélkül zajlanak le, hogy az ingerület eljutna a központi idegrendszerbe. – Diese Reflexe laufen ab, ohne dass die Erregung das zentrale Nervensystem erreicht.
27. Ilyen rövid reflex például a béltartalom nyomása hatására bekövetkező helyi összehúzódás. – Ein Beispiel für einen solchen kurzen Reflex ist die lokale Kontraktion infolge des Drucks durch den Darminhalt.
28. Bár a rendszer önálló, a vegetatív idegrendszer folyamatosan befolyásolja a működését. – Obwohl das System eigenständig ist, beeinflusst das vegetative Nervensystem ständig seine Funktion.
29. A paraszimpatikus idegrendszer serkentő hatást gyakorol az emésztési folyamatokra. – Das parasympathische Nervensystem übt eine stimulierende Wirkung auf die Verdauungsprozesse aus.
30. A paraszimpatikus rostok fokozzák a bélmozgásokat és az emésztőnedvek elválasztását. – Parasympathische Fasern erhöhen die Darmbewegungen und die Sekretion der Verdauungssäfte.
31. A legfontosabb paraszimpatikus útvonal a bélrendszer felső szakaszai felé a bolygóideg. – Der wichtigste parasympathische Weg zu den oberen Abschnitten des Darmsystems ist der Vagusnerv (Nervus vagus).
32. A bélrendszer alsóbb szakaszait a keresztcsonti gerincvelőből eredő rostok látják el. – Die unteren Abschnitte des Darmsystems werden von Fasern aus dem sakralen Rückenmark versorgt.
33. A szimpatikus idegrendszer ezzel szemben általában gátolja az emésztést. – Das sympathische Nervensystem hemmt im Gegensatz dazu im Allgemeinen die Verdauung.
34. A szimpatikus hatás csökkenti a motilitást és összehúzza a bélcsatorna ereit. – Die sympathische Wirkung vermindert die Motilität und kontrahiert die Gefäße des Darmrohrs.
35. Stresszhelyzetben a szimpatikus túlsúly miatt az emésztési folyamatok háttérbe szorulnak. – In Stresssituationen rücken die Verdauungsprozesse aufgrund des sympathischen Übergewichts in den Hintergrund.
36. A bélidegrendszer és a központi idegrendszer közötti kapcsolatot a hosszú reflexek biztosítják. – Die Verbindung zwischen dem enterischen und dem zentralen Nervensystem wird durch lange Reflexe sichergestellt.
37. Hosszú reflex például, amikor az étel látványa vagy illata megindítja a gyomornedv-elválasztást. – Ein langer Reflex ist beispielsweise, wenn der Anblick oder Geruch von Speisen die Magensaftsekretion in Gang setzt.
38. Az emésztőrendszer saját hormontermelő sejtjei is segítik az idegi szabályozást. – Auch die eigenen hormontermelő sejtjei (enteroendokrine Zellen) des Verdauungssystems unterstützen die nervale Steuerung.
39. A gasztrin és a szekretin olyan hormonok, amelyek módosítják az idegi válaszokat. – Gastrin (Gastrin) und Sekretin (Secretin) sind Hormone, welche die nervalen Antworten modifizieren.
40. A nyelőcső esetében az idegi szabályozás még szorosabban függ a bolygóidegtől. – Im Falle der Speiseröhre (Esophagus) hängt die nervale Steuerung noch enger vom Vagusnerv (Nervus vagus) ab.
41. A bélidegrendszer biztosítja a tápanyagok felszívódásához szükséges optimális környezetet. – Das enterische Nervensystem gewährleistet das für die Resorption von Nährstoffen notwendige optimale Milieu.
42. Összehangolja a máj és a hasnyálmirigy váladékainak ürülését a béltartalom mozgásával. – Es stimmt die Entleerung der Sekrete von Leber und Bauchspeicheldrüse (Pankreas) mit der Bewegung des Darminhalts ab.
43. A rendszer épsége elengedhetetlen az egészséges anyagcsere-folyamatok fenntartásához. – Die Unversehrtheit des Systems ist für die Aufrechterhaltung gesunder Stoffwechselprozesse unerlässlich.
44. Segítségével a szervezet rugalmasan alkalmazkodik a táplálék minőségéhez és mennyiségéhez. – Mit seiner Hilfe passt sich der Organismus flexibel an die Qualität und Menge der Nahrung an.
45. A bélidegrendszer tehát a homeosztázis fenntartásának egyik legfontosabb helyi szabályozója. – Das enterische Nervensystem ist somit einer der wichtigsten lokalen Regulatoren zur Aufrechterhaltung der Homöostase.
(aufklappen)magyar
1. A bélidegrendszer a környéki idegrendszer egy különleges, a tápcsatornára szakosodott része.
2. Ez az ideghálózat az emésztőszervek falának rétegeiben helyezkedik el.
3. Szerkezeti és működési összetettsége miatt gyakran nevezik a szervezet „második agyának” is.
4. A bélidegrendszer képes a központi idegrendszertől függetlenül is irányítani az emésztési folyamatokat.
5. Felépítését tekintve két fő idegfonat határozható meg a bél falában.
6. Az egyik az izomközti fonat, amelyet Auerbach-plexusnak is neveznek.
7. Ez a fonat a külső izomréteg két rétege között, a hosszanti és a körkörös izomzat között található.
8. Az izomközti fonat elsődleges feladata a bélcsatorna mozgásainak, a motilitásnak a szabályozása.
9. Meghatározza a bélfal összehúzódásainak ritmusát és erejét a táplálék továbbítása során.
10. Részt vesz a perisztaltikus hullámok és a szegmentáló mozgások koordinálásában is.
11. A másik jelentős hálózat a nyálkahártya alatti fonat, más néven Meissner-plexus.
12. Ez az idegfonat a nyálkahártya alatti kötőszöveti rétegben, a szubmukózában helyezkedik el.
13. Fő funkciója az emésztőrendszer váladéktermelésének és a helyi vérátáramlásnak a szabályozása.
14. Ez a fonat érzékeli a béltartalommal közvetlenül érintkező hámsejtek felől érkező ingereket.
15. A bélidegrendszer a nyelőcsőtől egészen a végbélnyílásig végigkíséri a tápcsatornát.
16. Becslések szerint mintegy százmillió neuront tartalmaz, ami vetekszik a gerincvelő idegszámával.
17. Az idegsejtek apró csoportokba, úgynevezett intramurális dúcokba tömörülnek a szervek falában.
18. A rendszerben érzőneuronok, mozgatóneuronok és köztes idegsejtek egyaránt jelen vannak.
19. Az érzőneuronok felelősek a bélcsatornát érő fizikai és kémiai ingerek felfogásáért.
20. A bélfalban található mechanoreceptorok a fal feszülését és tágulását érzékelik.
21. A kemoreceptorok a béltartalom kémiai összetételét, például a savasságot vagy a tápanyagokat figyelik.
22. Az ozmoreceptorok a béltartalom ozmotikus koncentrációját és víztartalmát ellenőrzik.
23. Az információ feldolgozását a köztes idegsejtek, az interneuronok végzik el helyben.
24. A válaszreakciót a mozgatóneuronok közvetítik a simaizmokhoz vagy a mirigyekhez.
25. A bélidegrendszer lehetővé teszi a helyi, úgynevezett rövid reflexek kialakulását.
26. Ezek a reflexek anélkül zajlanak le, hogy az ingerület eljutna a központi idegrendszerbe.
27. Ilyen rövid reflex például a béltartalom nyomása hatására bekövetkező helyi összehúzódás.
28. Bár a rendszer önálló, a vegetatív idegrendszer folyamatosan befolyásolja a működését.
29. A paraszimpatikus idegrendszer serkentő hatást gyakorol az emésztési folyamatokra.
30. A paraszimpatikus rostok fokozzák a bélmozgásokat és az emésztőnedvek elválasztását.
31. A legfontosabb paraszimpatikus útvonal a bélrendszer felső szakaszai felé a bolygóideg.
32. A bélrendszer alsóbb szakaszait a keresztcsonti gerincvelőből eredő rostok látják el.
33. A szimpatikus idegrendszer ezzel szemben általában gátolja az emésztést.
34. A szimpatikus hatás csökkenti a motilitást és összehúzza a bélcsatorna ereit.
35. Stresszhelyzetben a szimpatikus túlsúly miatt az emésztési folyamatok háttérbe szorulnak.
36. A bélidegrendszer és a központi idegrendszer közötti kapcsolatot a hosszú reflexek biztosítják.
37. Hosszú reflex például, amikor az étel látványa vagy illata megindítja a gyomornedv-elválasztást.
38. Az emésztőrendszer saját hormontermelő sejtjei is segítik az idegi szabályozást.
39. A gasztrin és a szekretin olyan hormonok, amelyek módosítják az idegi válaszokat.
40. A nyelőcső esetében az idegi szabályozás még szorosabban függ a bolygóidegtől.
41. A bélidegrendszer biztosítja a tápanyagok felszívódásához szükséges optimális környezetet.
42. Összehangolja a máj és a hasnyálmirigy váladékainak ürülését a béltartalom mozgásával.
43. A rendszer épsége elengedhetetlen az egészséges anyagcsere-folyamatok fenntartásához.
44. Segítségével a szervezet rugalmasan alkalmazkodik a táplálék minőségéhez és mennyiségéhez.
45. A bélidegrendszer tehát a homeosztázis fenntartásának egyik legfontosabb helyi szabályozója.
(aufklappen)német
1. Das enterische Nervensystem ist ein spezieller, auf den Verdauungstrakt spezialisierter Teil des peripheren Nervensystems.
2. Dieses Nervengeflecht befindet sich in den Schichten der Wand der Verdauungsorgane.
3. Aufgrund seiner strukturellen und funktionellen Komplexität wird es oft auch als „zweites Gehirn“ des Organismus bezeichnet.
4. Das enterische Nervensystem ist in der Lage, die Verdauungsprozesse auch unabhängig vom zentralen Nervensystem zu steuern.
5. In Bezug auf seinen Aufbau lassen sich zwei Hauptnervengeflechte in der Darmwand bestimmen.
6. Das eine ist das Geflecht zwischen den Muskelschichten, das auch als Auerbach-Plexus (Plexus myentericus) bezeichnet wird.
7. Dieses Geflecht befindet sich zwischen den beiden Schichten der äußeren Muskulatur, also zwischen der Längs- und der Ringmuskulatur (Tunica muscularis).
8. Die primäre Aufgabe des izomközti fonat (Plexus myentericus) ist die Regulation der Bewegungen des Darmrohrs, der Motilität.
9. Es bestimmt den Rhythmus und die Kraft der Kontraktionen der Darmwand während des Weitertransports der Nahrung.
10. Es ist auch an der Koordination der peristaltischen Wellen und der Segmentationsbewegungen beteiligt.
11. Das andere bedeutende Netzwerk ist das Geflecht unter der Schleimhaut, auch Meissner-Plexus (Plexus submucosus) genannt.
12. Dieses Nervengeflecht liegt in der Bindegewebsschicht unter der Schleimhaut, der Submukosa (Tela submucosa).
13. Seine Hauptfunktion ist die Regulation der Sekretion des Verdauungssystems und des lokalen Blutflusses.
14. Dieses Geflecht nimmt Reize wahr, die von den Epithelzellen kommen, welche in direktem Kontakt mit dem Darminhalt stehen.
15. Das enterische Nervensystem begleitet den Verdauungstrakt von der Speiseröhre (Esophagus) bis hin zum After (Anus).
16. Schätzungen zufolge enthält es etwa einhundert Millionen Neurone, was mit der Anzahl der Nervenzellen im Rückenmark vergleichbar ist.
17. Die Nervenzellen sind in kleinen Gruppen, sogenannten intramuralen Ganglien, in den Wänden der Organe konzentriert.
18. In dem System sind gleichermaßen sensible Neurone, motorische Neurone und Interneurone vorhanden.
19. Die sensiblen Neurone sind für die Aufnahme physikalischer und chemischer Reize verantwortlich, die auf den Darmkanal einwirken.
20. In der Darmwand befindliche Mechanorezeptoren nehmen die Spannung und Dehnung der Wand wahr.
21. Chemorezeptoren überwachen die chemische Zusammensetzung des Darminhalts, wie etwa den Säuregehalt (pH-Wert) oder die Nährstoffe.
22. Osmorezeptoren kontrollieren die osmotische Konzentration und den Wassergehalt des Darminhalts.
23. Die Informationsverarbeitung wird vor Ort durch verbindende Nervenzellen, die Interneurone, durchgeführt.
24. Die Antwortreaktion wird durch motorische Neurone an die glatten Muskeln oder die Drüsen vermittelt.
25. Das enterische Nervensystem ermöglicht die Ausbildung lokaler, sogenannter kurzer Reflexe.
26. Diese Reflexe laufen ab, ohne dass die Erregung das zentrale Nervensystem erreicht.
27. Ein Beispiel für einen solchen kurzen Reflex ist die lokale Kontraktion infolge des Drucks durch den Darminhalt.
28. Obwohl das System eigenständig ist, beeinflusst das vegetative Nervensystem ständig seine Funktion.
29. Das parasympathische Nervensystem übt eine stimulierende Wirkung auf die Verdauungsprozesse aus.
30. Parasympathische Fasern erhöhen die Darmbewegungen und die Sekretion der Verdauungssäfte.
31. Der wichtigste parasympathische Weg zu den oberen Abschnitten des Darmsystems ist der Vagusnerv (Nervus vagus).
32. Die unteren Abschnitte des Darmsystems werden von Fasern aus dem sakralen Rückenmark versorgt.
33. Das sympathische Nervensystem hemmt im Gegensatz dazu im Allgemeinen die Verdauung.
34. Die sympathische Wirkung vermindert die Motilität und kontrahiert die Gefäße des Darmrohrs.
35. In Stresssituationen rücken die Verdauungsprozesse aufgrund des sympathischen Übergewichts in den Hintergrund.
36. Die Verbindung zwischen dem enterischen und dem zentralen Nervensystem wird durch lange Reflexe sichergestellt.
37. Ein langer Reflex ist beispielsweise, wenn der Anblick oder Geruch von Speisen die Magensaftsekretion in Gang setzt.
38. Auch die eigenen hormontermelő sejtjei (enteroendokrine Zellen) des Verdauungssystems unterstützen die nervale Steuerung.
39. Gastrin (Gastrin) und Sekretin (Secretin) sind Hormone, welche die nervalen Antworten modifizieren.
40. Im Falle der Speiseröhre (Esophagus) hängt die nervale Steuerung noch enger vom Vagusnerv (Nervus vagus) ab.
41. Das enterische Nervensystem gewährleistet das für die Resorption von Nährstoffen notwendige optimale Milieu.
42. Es stimmt die Entleerung der Sekrete von Leber und Bauchspeicheldrüse (Pankreas) mit der Bewegung des Darminhalts ab.
43. Die Unversehrtheit des Systems ist für die Aufrechterhaltung gesunder Stoffwechselprozesse unerlässlich.
44. Mit seiner Hilfe passt sich der Organismus flexibel an die Qualität und Menge der Nahrung an.
45. Das enterische Nervensystem ist somit einer der wichtigsten lokalen Regulatoren zur Aufrechterhaltung der Homöostase.