8.6.3 – A vörös és a sárga csontvelő szerkezete – Der Bau von rotem und gelbem Knochenmark
1. A csontvelő a csontok belsejében található lágy szövet, amely a szivacsos állomány üregeit és a hosszú csontok velőüregét tölti ki. – Das Knochenmark ist ein weiches Gewebe im Inneren der Knochen, das die Hohlräume der Spongiosa und die Markhöhle der langen Knochen ausfüllt.
2. Szerkezete és működése alapján vörös, vérképző csontvelőt, valamint zsírsejtekben gazdag sárga csontvelőt különböztetünk meg. – Nach Bau und Funktion unterscheidet man rotes, blutbildendes Knochenmark und gelbes Knochenmark, das reich an Fettzellen ist.
3. A szivacsos csont gerendái között elhelyezkedő vörös csontvelő szorosan követi a szabálytalan üregrendszer alakját, miközben közvetlen kapcsolatban marad a csont belső felszínével. – Das zwischen den Bälkchen des schwammigen Knochens liegende rote Knochenmark folgt der Form des unregelmäßigen Hohlraums und bleibt dabei in unmittelbarem Kontakt mit der inneren Knochenoberfläche.
4. Felnőttkorban elsősorban a csigolyákban, a bordákban, a szegycsontban, a medencecsontokban, a koponyacsontokban és egyes hosszú csontok végrészeiben marad fenn. – Im Erwachsenenalter bleibt es vor allem in Wirbeln, Rippen, Brustbein, Beckenknochen, Schädelknochen und den Endabschnitten bestimmter langer Knochen erhalten.
5. Mikroszkóposan a vörös csontvelő retikuláris kötőszövetből, vérképző sejtekből, zsírsejtekből, falósejtekből és tág, vékony falú szinuszoidokból épül fel. – Mikroskopisch besteht das rote Knochenmark aus retikulärem Bindegewebe, blutbildenden Zellen, Fettzellen, Fresszellen und weiten, dünnwandigen Sinusoiden.
6. Finom hálózatát nyúlványos retikuláris sejtek és az általuk termelt rostok alkotják, amelyek megtámasztják a fejlődő vérsejteket. – Sein feines Netzwerk wird von verzweigten retikulären Zellen und den von ihnen gebildeten Fasern aufgebaut, welche die heranreifenden Blutzellen stützen.
7. E hálózat hézagaiban különböző fejlődési fokon álló vérképző sejtek tömör kötegeket és kisebb sejtcsoportokat képeznek. – In den Zwischenräumen dieses Netzwerks bilden blutbildende Zellen unterschiedlicher Reifestufen dichte Stränge und kleinere Zellgruppen.
8. Nem véletlenszerűen oszlanak el, mivel az egyes sejtvonalak fejlődését meghatározott támasztósejtek, jelzőmolekulák és helyi anyagcsereviszonyok irányítják. – Sie sind nicht zufällig verteilt, da die Entwicklung der einzelnen Zellreihen durch bestimmte Stützzellen, Signalmoleküle und lokale Stoffwechselbedingungen gesteuert wird.
9. Az eritroblasztok gyakran eritroid szigetekbe rendeződnek, amelyekben a vörösvértestek előalakjai egy központi falósejt körül érnek. – Erythroblasten ordnen sich häufig zu erythroiden Inseln an, in denen die Vorläufer der roten Blutkörperchen um eine zentrale Fresszelle heranreifen.
10. Középpontjukban a falósejt vasat bocsát a fejlődő sejtek rendelkezésére, később pedig eltávolítja a kilökött sejtmagokat és a károsodott sejteket. – In ihrem Zentrum stellt die Fresszelle den heranreifenden Zellen Eisen zur Verfügung und beseitigt später ausgestoßene Zellkerne sowie geschädigte Zellen.
11. A granulociták előalakjai rendszerint a vérképző kötegek belsőbb területein fejlődnek, majd érésük előrehaladtával fokozatosan a szinuszoidok közelébe kerülnek. – Die Vorläufer der Granulozyten entwickeln sich gewöhnlich in den inneren Bereichen der Zellstränge und gelangen mit fortschreitender Reifung allmählich in die Nähe der Sinusoide.
12. A hatalmas megakariociták ezzel szemben többnyire közvetlenül az érfal mellett helyezkednek el, ahol citoplazmájukból vérlemezkék válhatnak le. – Die riesigen Megakaryozyten liegen dagegen meist unmittelbar an der Gefäßwand, wo sich Blutplättchen von ihrem Zytoplasma ablösen können.
13. Innen a vérlemezkék az endothelsejtek közötti nyílásokon keresztül közvetlenül a szinuszoidok véráramába jutnak. – Von hier gelangen die Blutplättchen durch Öffnungen zwischen den Endothelzellen unmittelbar in den Blutstrom der Sinusoide.
14. A szinuszoidok falát lapos endothelsejtek alkotják, amelyek között átjárható rések találhatók, alaphártyájuk pedig csak részlegesen fejlett. – Die Wand der Sinusoide besteht aus flachen Endothelzellen, zwischen denen durchlässige Spalten liegen, während ihre Basalmembran nur unvollständig ausgebildet ist.
15. Éretté válva a vörösvértestek és a fehérvérsejtek áthaladnak ezen a szelektív gáton, majd bekerülnek a keringő vérbe. – Nach ihrer Reifung durchqueren rote und weiße Blutkörperchen diese selektive Barriere und gelangen anschließend in das zirkulierende Blut.
16. Gazdag érhálózata nemcsak oxigénnel és tápanyagokkal látja el a csontvelőt, hanem a frissen képződött vérsejtek elszállítását is biztosítja. – Sein reiches Gefäßnetz versorgt das Knochenmark nicht nur mit Sauerstoff und Nährstoffen, sondern ermöglicht auch den Abtransport der neu gebildeten Blutzellen.
17. Közvetlenül a csontgerendák felszínét borító csontbelhártya mellett olyan sejtkörnyezet alakul ki, amely különösen fontos bizonyos őssejtek nyugalmi állapotának fenntartásában. – Unmittelbar neben dem die Knochenbälkchen bedeckenden Endost entsteht eine Zellumgebung, die besonders für die Erhaltung des Ruhezustands bestimmter Stammzellen wichtig ist.
18. Bár a vörös csontvelőben a vérképző sejtek uralkodnak, közöttük mindig találhatók olyan zsírsejtek is, amelyek aránya az életkorral változik. – Obwohl im roten Knochenmark die blutbildenden Zellen überwiegen, finden sich zwischen ihnen stets Fettzellen, deren Anteil sich mit dem Lebensalter verändert.
19. Az életkor előrehaladtával a vérképző állomány egy része fokozatosan visszaszorul, helyét pedig egyre nagyobb számban zsírsejtek foglalják el. – Mit zunehmendem Alter bildet sich ein Teil des blutbildenden Gewebes allmählich zurück und wird von einer wachsenden Zahl von Fettzellen ersetzt.
20. Ezzel szemben a sárga csontvelő tömegének legnagyobb részét nagyméretű, egyetlen zsírcseppet tartalmazó zsírsejtek alkotják. – Im gelben Knochenmark wird dagegen der größte Teil der Gewebemasse von großen Fettzellen mit jeweils einem einzigen Fetttropfen gebildet.
21. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a sárga csontvelő teljesen működésképtelen volna, mert ereket, támasztósejteket és kevés vérképző előalakot továbbra is tartalmaz. – Dies bedeutet jedoch nicht, dass das gelbe Knochenmark völlig funktionslos wäre, denn es enthält weiterhin Gefäße, Stützzellen und wenige blutbildende Vorläufer.
22. A hosszú csontok középrészében kialakult velőüreget felnőttkorban többnyire sárga csontvelő tölti ki, amely egyúttal zsírraktárként és térkitöltő szövetként szolgál. – Die Markhöhle im Schaft der langen Knochen wird im Erwachsenenalter meist von gelbem Knochenmark ausgefüllt, das zugleich als Fettspeicher und Füllgewebe dient.
23. Gyermekkor után a vörös csontvelő sárga csontvelővé történő átalakulása elsősorban a végtagok hosszú csontjaiban halad előre. – Nach der Kindheit schreitet die Umwandlung von rotem in gelbes Knochenmark vor allem in den langen Knochen der Gliedmaßen fort.
24. A felnőtt csontváz tengelyközeli részeiben ugyanakkor megmarad a vérképző vörös csontvelő, amely a vérsejtek folyamatos utánpótlását biztosítja. – In den achsennahen Abschnitten des erwachsenen Skeletts bleibt dagegen das blutbildende rote Knochenmark erhalten, das den fortlaufenden Ersatz der Blutzellen gewährleistet.
25. A vörös színt a nagy mennyiségű fejlődő vérsejt és a gazdag érhálózat adja, míg a sárgás árnyalat a felhalmozódott zsírhoz kapcsolódik. – Die rote Farbe entsteht durch die große Menge heranreifender Blutzellen und das reiche Gefäßnetz, während die gelbliche Färbung mit dem gespeicherten Fett zusammenhängt.
26. Kivételesen nagy vérképzési igény esetén a sárga csontvelő egy része ismét vérképző állománnyá alakulhat, ami a rendszer jelentős alkalmazkodóképességét mutatja. – Bei außergewöhnlich hohem Bedarf an Blutbildung kann ein Teil des gelben Knochenmarks wieder in blutbildendes Gewebe umgewandelt werden, was die erhebliche Anpassungsfähigkeit des Systems zeigt.
27. Ilyenkor csökken a zsírsejtek aránya, miközben a vérképző sejtek, a támasztóelemek és az ellátásukhoz szükséges erek kiterjedtebbé válnak. – Dabei nimmt der Anteil der Fettzellen ab, während sich die blutbildenden Zellen, die Stützelemente und die zu ihrer Versorgung notwendigen Gefäße ausbreiten.
28. Tokkal nem határolt szövetként a csontvelő közvetlenül illeszkedik a csont belső felszíneihez, így alakját mindig a rendelkezésére álló üregrendszer határozza meg. – Als nicht von einer Kapsel begrenztes Gewebe liegt das Knochenmark unmittelbar den inneren Knochenoberflächen an, sodass seine Form stets durch das vorhandene Hohlraumsystem bestimmt wird.
29. A két csontvelőtípus között nincs merev határ, mert arányuk az életkor, a testtáj és a szervezet vérképzési szükséglete szerint folyamatosan változhat. – Zwischen den beiden Knochenmarktypen besteht keine starre Grenze, da sich ihr Verhältnis je nach Lebensalter, Körperregion und Blutbildungsbedarf fortlaufend verändern kann.
30. Összességében a vörös és a sárga csontvelő eltérő szövettani képe ugyanazon alkalmazkodó szerv két állapotát jeleníti meg. – Insgesamt stellen die unterschiedlichen histologischen Bilder des roten und gelben Knochenmarks zwei Zustände desselben anpassungsfähigen Organs dar.
(aufklappen)magyar
1. A csontvelő a csontok belsejében található lágy szövet, amely a szivacsos állomány üregeit és a hosszú csontok velőüregét tölti ki.
2. Szerkezete és működése alapján vörös, vérképző csontvelőt, valamint zsírsejtekben gazdag sárga csontvelőt különböztetünk meg.
3. A szivacsos csont gerendái között elhelyezkedő vörös csontvelő szorosan követi a szabálytalan üregrendszer alakját, miközben közvetlen kapcsolatban marad a csont belső felszínével.
4. Felnőttkorban elsősorban a csigolyákban, a bordákban, a szegycsontban, a medencecsontokban, a koponyacsontokban és egyes hosszú csontok végrészeiben marad fenn.
5. Mikroszkóposan a vörös csontvelő retikuláris kötőszövetből, vérképző sejtekből, zsírsejtekből, falósejtekből és tág, vékony falú szinuszoidokból épül fel.
6. Finom hálózatát nyúlványos retikuláris sejtek és az általuk termelt rostok alkotják, amelyek megtámasztják a fejlődő vérsejteket.
7. E hálózat hézagaiban különböző fejlődési fokon álló vérképző sejtek tömör kötegeket és kisebb sejtcsoportokat képeznek.
8. Nem véletlenszerűen oszlanak el, mivel az egyes sejtvonalak fejlődését meghatározott támasztósejtek, jelzőmolekulák és helyi anyagcsereviszonyok irányítják.
9. Az eritroblasztok gyakran eritroid szigetekbe rendeződnek, amelyekben a vörösvértestek előalakjai egy központi falósejt körül érnek.
10. Középpontjukban a falósejt vasat bocsát a fejlődő sejtek rendelkezésére, később pedig eltávolítja a kilökött sejtmagokat és a károsodott sejteket.
11. A granulociták előalakjai rendszerint a vérképző kötegek belsőbb területein fejlődnek, majd érésük előrehaladtával fokozatosan a szinuszoidok közelébe kerülnek.
12. A hatalmas megakariociták ezzel szemben többnyire közvetlenül az érfal mellett helyezkednek el, ahol citoplazmájukból vérlemezkék válhatnak le.
13. Innen a vérlemezkék az endothelsejtek közötti nyílásokon keresztül közvetlenül a szinuszoidok véráramába jutnak.
14. A szinuszoidok falát lapos endothelsejtek alkotják, amelyek között átjárható rések találhatók, alaphártyájuk pedig csak részlegesen fejlett.
15. Éretté válva a vörösvértestek és a fehérvérsejtek áthaladnak ezen a szelektív gáton, majd bekerülnek a keringő vérbe.
16. Gazdag érhálózata nemcsak oxigénnel és tápanyagokkal látja el a csontvelőt, hanem a frissen képződött vérsejtek elszállítását is biztosítja.
17. Közvetlenül a csontgerendák felszínét borító csontbelhártya mellett olyan sejtkörnyezet alakul ki, amely különösen fontos bizonyos őssejtek nyugalmi állapotának fenntartásában.
18. Bár a vörös csontvelőben a vérképző sejtek uralkodnak, közöttük mindig találhatók olyan zsírsejtek is, amelyek aránya az életkorral változik.
19. Az életkor előrehaladtával a vérképző állomány egy része fokozatosan visszaszorul, helyét pedig egyre nagyobb számban zsírsejtek foglalják el.
20. Ezzel szemben a sárga csontvelő tömegének legnagyobb részét nagyméretű, egyetlen zsírcseppet tartalmazó zsírsejtek alkotják.
21. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a sárga csontvelő teljesen működésképtelen volna, mert ereket, támasztósejteket és kevés vérképző előalakot továbbra is tartalmaz.
22. A hosszú csontok középrészében kialakult velőüreget felnőttkorban többnyire sárga csontvelő tölti ki, amely egyúttal zsírraktárként és térkitöltő szövetként szolgál.
23. Gyermekkor után a vörös csontvelő sárga csontvelővé történő átalakulása elsősorban a végtagok hosszú csontjaiban halad előre.
24. A felnőtt csontváz tengelyközeli részeiben ugyanakkor megmarad a vérképző vörös csontvelő, amely a vérsejtek folyamatos utánpótlását biztosítja.
25. A vörös színt a nagy mennyiségű fejlődő vérsejt és a gazdag érhálózat adja, míg a sárgás árnyalat a felhalmozódott zsírhoz kapcsolódik.
26. Kivételesen nagy vérképzési igény esetén a sárga csontvelő egy része ismét vérképző állománnyá alakulhat, ami a rendszer jelentős alkalmazkodóképességét mutatja.
27. Ilyenkor csökken a zsírsejtek aránya, miközben a vérképző sejtek, a támasztóelemek és az ellátásukhoz szükséges erek kiterjedtebbé válnak.
28. Tokkal nem határolt szövetként a csontvelő közvetlenül illeszkedik a csont belső felszíneihez, így alakját mindig a rendelkezésére álló üregrendszer határozza meg.
29. A két csontvelőtípus között nincs merev határ, mert arányuk az életkor, a testtáj és a szervezet vérképzési szükséglete szerint folyamatosan változhat.
30. Összességében a vörös és a sárga csontvelő eltérő szövettani képe ugyanazon alkalmazkodó szerv két állapotát jeleníti meg.
(aufklappen)német
1. Das Knochenmark ist ein weiches Gewebe im Inneren der Knochen, das die Hohlräume der Spongiosa und die Markhöhle der langen Knochen ausfüllt.
2. Nach Bau und Funktion unterscheidet man rotes, blutbildendes Knochenmark und gelbes Knochenmark, das reich an Fettzellen ist.
3. Das zwischen den Bälkchen des schwammigen Knochens liegende rote Knochenmark folgt der Form des unregelmäßigen Hohlraums und bleibt dabei in unmittelbarem Kontakt mit der inneren Knochenoberfläche.
4. Im Erwachsenenalter bleibt es vor allem in Wirbeln, Rippen, Brustbein, Beckenknochen, Schädelknochen und den Endabschnitten bestimmter langer Knochen erhalten.
5. Mikroskopisch besteht das rote Knochenmark aus retikulärem Bindegewebe, blutbildenden Zellen, Fettzellen, Fresszellen und weiten, dünnwandigen Sinusoiden.
6. Sein feines Netzwerk wird von verzweigten retikulären Zellen und den von ihnen gebildeten Fasern aufgebaut, welche die heranreifenden Blutzellen stützen.
7. In den Zwischenräumen dieses Netzwerks bilden blutbildende Zellen unterschiedlicher Reifestufen dichte Stränge und kleinere Zellgruppen.
8. Sie sind nicht zufällig verteilt, da die Entwicklung der einzelnen Zellreihen durch bestimmte Stützzellen, Signalmoleküle und lokale Stoffwechselbedingungen gesteuert wird.
9. Erythroblasten ordnen sich häufig zu erythroiden Inseln an, in denen die Vorläufer der roten Blutkörperchen um eine zentrale Fresszelle heranreifen.
10. In ihrem Zentrum stellt die Fresszelle den heranreifenden Zellen Eisen zur Verfügung und beseitigt später ausgestoßene Zellkerne sowie geschädigte Zellen.
11. Die Vorläufer der Granulozyten entwickeln sich gewöhnlich in den inneren Bereichen der Zellstränge und gelangen mit fortschreitender Reifung allmählich in die Nähe der Sinusoide.
12. Die riesigen Megakaryozyten liegen dagegen meist unmittelbar an der Gefäßwand, wo sich Blutplättchen von ihrem Zytoplasma ablösen können.
13. Von hier gelangen die Blutplättchen durch Öffnungen zwischen den Endothelzellen unmittelbar in den Blutstrom der Sinusoide.
14. Die Wand der Sinusoide besteht aus flachen Endothelzellen, zwischen denen durchlässige Spalten liegen, während ihre Basalmembran nur unvollständig ausgebildet ist.
15. Nach ihrer Reifung durchqueren rote und weiße Blutkörperchen diese selektive Barriere und gelangen anschließend in das zirkulierende Blut.
16. Sein reiches Gefäßnetz versorgt das Knochenmark nicht nur mit Sauerstoff und Nährstoffen, sondern ermöglicht auch den Abtransport der neu gebildeten Blutzellen.
17. Unmittelbar neben dem die Knochenbälkchen bedeckenden Endost entsteht eine Zellumgebung, die besonders für die Erhaltung des Ruhezustands bestimmter Stammzellen wichtig ist.
18. Obwohl im roten Knochenmark die blutbildenden Zellen überwiegen, finden sich zwischen ihnen stets Fettzellen, deren Anteil sich mit dem Lebensalter verändert.
19. Mit zunehmendem Alter bildet sich ein Teil des blutbildenden Gewebes allmählich zurück und wird von einer wachsenden Zahl von Fettzellen ersetzt.
20. Im gelben Knochenmark wird dagegen der größte Teil der Gewebemasse von großen Fettzellen mit jeweils einem einzigen Fetttropfen gebildet.
21. Dies bedeutet jedoch nicht, dass das gelbe Knochenmark völlig funktionslos wäre, denn es enthält weiterhin Gefäße, Stützzellen und wenige blutbildende Vorläufer.
22. Die Markhöhle im Schaft der langen Knochen wird im Erwachsenenalter meist von gelbem Knochenmark ausgefüllt, das zugleich als Fettspeicher und Füllgewebe dient.
23. Nach der Kindheit schreitet die Umwandlung von rotem in gelbes Knochenmark vor allem in den langen Knochen der Gliedmaßen fort.
24. In den achsennahen Abschnitten des erwachsenen Skeletts bleibt dagegen das blutbildende rote Knochenmark erhalten, das den fortlaufenden Ersatz der Blutzellen gewährleistet.
25. Die rote Farbe entsteht durch die große Menge heranreifender Blutzellen und das reiche Gefäßnetz, während die gelbliche Färbung mit dem gespeicherten Fett zusammenhängt.
26. Bei außergewöhnlich hohem Bedarf an Blutbildung kann ein Teil des gelben Knochenmarks wieder in blutbildendes Gewebe umgewandelt werden, was die erhebliche Anpassungsfähigkeit des Systems zeigt.
27. Dabei nimmt der Anteil der Fettzellen ab, während sich die blutbildenden Zellen, die Stützelemente und die zu ihrer Versorgung notwendigen Gefäße ausbreiten.
28. Als nicht von einer Kapsel begrenztes Gewebe liegt das Knochenmark unmittelbar den inneren Knochenoberflächen an, sodass seine Form stets durch das vorhandene Hohlraumsystem bestimmt wird.
29. Zwischen den beiden Knochenmarktypen besteht keine starre Grenze, da sich ihr Verhältnis je nach Lebensalter, Körperregion und Blutbildungsbedarf fortlaufend verändern kann.
30. Insgesamt stellen die unterschiedlichen histologischen Bilder des roten und gelben Knochenmarks zwei Zustände desselben anpassungsfähigen Organs dar.