11.4.2 A szűrőgát három rétege és a lábas sejtek – Die drei Schichten der Filtrationsbarriere und die Podozyten
1. A glomeruláris szűrőgát a hajszálerek vértere és a Bowman-tok ürege között elhelyezkedő, különlegesen vékony és nagy áteresztőképességű határfelület. – Die glomeruläre Filtrationsbarriere ist eine besonders dünne und hochdurchlässige Grenzfläche zwischen dem Blutraum der Kapillaren und dem Hohlraum der Bowman-Kapsel.
2. Feladata, hogy a vérplazmából nyomás hatására vizet és kis méretű oldott anyagokat engedjen át, miközben a vér alakos elemeit visszatartja. – Ihre Aufgabe besteht darin, unter Druck Wasser und kleine gelöste Stoffe aus dem Blutplasma passieren zu lassen, während sie die zellulären Blutbestandteile zurückhält.
3. A vér felől a tok ürege felé haladva a fenesztrált endothel, a glomeruláris alaphártya és a lábnyúlványok közötti résmembrán követi egymást. – Vom Blut zum Kapselraum folgen aufeinander das fenestrierte Endothel, die glomeruläre Basalmembran und die zwischen den Fußfortsätzen gelegene Schlitzmembran.
4. Bár e három összetevő szerkezetileg eltér egymástól, működésük szorosan összehangolt, ezért egyetlen, méret és tulajdonság szerint válogató szűrőrendszert alkotnak. – Obwohl sich diese drei Bestandteile strukturell unterscheiden, ist ihre Funktion eng aufeinander abgestimmt, sodass sie ein nach Größe und Eigenschaften auswählendes Filtersystem bilden.
5. Legbelül a glomerulus hajszálereit rendkívül vékony endothelsejtek bélelik, amelyek citoplazmáját számos, szabályosan eloszló nyílás töri át. – Ganz innen werden die Kapillaren des Glomerulus von äußerst dünnen Endothelzellen ausgekleidet, deren Zytoplasma von zahlreichen regelmäßig verteilten Öffnungen durchbrochen wird.
6. Ezeket a körülbelül hetven–kilencven nanométer átmérőjű pórusokat nem fedi rekesz, így a víz és a kisebb oldott részecskék könnyen áthaladhatnak rajtuk. – Diese ungefähr siebzig bis neunzig Nanometer großen Poren besitzen kein Diaphragma, sodass Wasser und kleinere gelöste Teilchen sie leicht durchqueren können.
7. A sejttestet és a sejtmagot tartalmazó vastagabb területek között húzódó vékony sejtrészek jelentősen megnövelik a szűrés számára rendelkezésre álló felszínt. – Die zwischen den dickeren, Zellkörper und Zellkern enthaltenden Bereichen verlaufenden dünnen Zellabschnitte vergrößern die für die Filtration verfügbare Oberfläche erheblich.
8. Már az endothelréteg megakadályozza, hogy vörösvértestek, vérlemezkék vagy más sejtek elhagyják az érpályát, pórusai azonban önmagukban nem tartanák vissza a plazmafehérjéket. – Bereits die Endothelschicht verhindert, dass Erythrozyten, Blutplättchen oder andere Zellen die Gefäßbahn verlassen, ihre Poren allein würden jedoch die Plasmaproteine nicht zurückhalten.
9. Az endothel vér felőli felszínét borító glikokalix negatív töltésű molekulái szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy számos plazmafehérje az ér lumenében maradjon. – Die negativ geladenen Moleküle der Glykokalyx auf der Blutseite des Endothels tragen ebenfalls dazu bei, dass zahlreiche Plasmaproteine im Gefäßlumen verbleiben.
10. Közvetlenül az endothel alatt helyezkedik el a glomeruláris alaphártya, amelyet az endothelsejtek és a lábas sejtek közösen termelnek. – Unmittelbar unter dem Endothel liegt die glomeruläre Basalmembran, die gemeinsam von den Endothelzellen und den Podozyten gebildet wird.
11. A legtöbb hajszálérrel ellentétben itt a két sejttípus alaphártyája összeolvad, és vastag, folytonos lemezt képez a kapillárisfal közepén. – Anders als bei den meisten Kapillaren verschmelzen hier die Basalmembranen beider Zelltypen und bilden in der Mitte der Kapillarwand eine dicke, durchgehende Platte.
12. Elektronmikroszkóppal a glomeruláris alaphártyában egy középső, tömöttebb réteg, valamint annak két oldalán egy-egy világosabb réteg különíthető el. – Elektronenmikroskopisch lassen sich in der glomerulären Basalmembran eine mittlere dichtere Schicht und auf beiden Seiten jeweils eine hellere Schicht unterscheiden.
13. Szerkezeti vázát főként a negyedik típusú kollagén hálózata alkotja, amely ellenáll a hajszálerekben uralkodó jelentős hidrosztatikai nyomásnak. – Ihr strukturelles Gerüst besteht vor allem aus einem Netzwerk von Kollagen des vierten Typs, das dem beträchtlichen hydrostatischen Druck in den Kapillaren widersteht.
14. A kollagénhez laminin, nidogén és proteoglikánok kapcsolódnak, amelyek együtt rugalmas, mégis szilárd és szelektíven átjárható sejtközötti lemezt hoznak létre. – Mit dem Kollagen sind Laminin, Nidogen und Proteoglykane verbunden, die gemeinsam eine elastische, dennoch feste und selektiv durchlässige extrazelluläre Platte bilden.
15. Különösen a nagyobb molekulák áthaladását korlátozza ez a réteg, miközben negatív töltésű összetevői a hasonló töltésű fehérjék kiszűrését is segítik. – Diese Schicht begrenzt besonders den Durchtritt größerer Moleküle, während ihre negativ geladenen Bestandteile auch zur Zurückhaltung gleichartig geladener Proteine beitragen.
16. A szűrőgát külső, a tok ürege felé tekintő sejtes elemét a Bowman-tok zsigeri lemezét kialakító lábas sejtek képezik. – Das äußere, dem Kapselraum zugewandte zelluläre Element der Filtrationsbarriere wird von den Podozyten gebildet, die das viszerale Blatt der Bowman-Kapsel darstellen.
17. Sejttestük nem simul közvetlenül a hajszálér falához, hanem a kapilláris felszíne fölé emelkedik, és innen több vastag elsődleges nyúlvány indul ki. – Ihr Zellkörper liegt nicht unmittelbar der Kapillarwand an, sondern erhebt sich über deren Oberfläche und entsendet von dort mehrere dicke Primärfortsätze.
18. Az elsődleges nyúlványok ismételten elágazódva egyre finomabb másodlagos nyúlványokat, végül pedig keskeny lábnyúlványokat hoznak létre. – Durch wiederholte Verzweigung entstehen aus den Primärfortsätzen immer feinere Sekundärfortsätze und schließlich schmale Fußfortsätze.
19. A lábnyúlványok az alaphártya külső felszínéhez rögzülnek, miközben a szomszédos lábas sejtek nyúlványai fésűfogakhoz hasonlóan egymás közé illeszkednek. – Die Fußfortsätze sind an der äußeren Oberfläche der Basalmembran befestigt, während sich die Fortsätze benachbarter Podozyten wie Kammzähne ineinanderschieben.
20. E sajátos elrendeződés következtében az alaphártyát nem folytonos sejtréteg borítja, hanem szabályos, keskeny szűrőrések hálózata tagolja. – Durch diese besondere Anordnung wird die Basalmembran nicht von einer geschlossenen Zellschicht bedeckt, sondern durch ein Netz regelmäßiger schmaler Filtrationsschlitze gegliedert.
21. Minden szűrőrést vékony résmembrán hidal át, amely a szomszédos lábnyúlványok sejthártyáját összekapcsoló fehérjékből épül fel. – Jeder Filtrationsschlitz wird von einer dünnen Schlitzmembran überbrückt, die aus Proteinen aufgebaut ist, welche die Zellmembranen benachbarter Fußfortsätze miteinander verbinden.
22. A résmembrán egyik meghatározó fehérjéje a nefrin, amely más membránfehérjékkel társulva finom, pórusokat tartalmazó molekuláris hálózatot alakít ki. – Ein wesentliches Protein der Schlitzmembran ist Nephrin, das zusammen mit weiteren Membranproteinen ein feines, Poren enthaltendes molekulares Netzwerk bildet.
23. A membránfehérjék a sejten belül az aktinfonalakhoz kapcsolódnak, ezért a résmembrán nemcsak szűrőelem, hanem a lábnyúlványok alakját fenntartó szerkezeti rendszer része is. – Die Membranproteine sind innerhalb der Zelle mit Aktinfilamenten verbunden, weshalb die Schlitzmembran nicht nur ein Filterelement, sondern auch Teil des formgebenden Systems der Fußfortsätze ist.
24. Miközben a vérnyomás a folyadékot a tok ürege felé hajtja, a lábas sejtek sejtváza ellensúlyozza a kapillárisfalat kifelé feszítő erőket. – Während der Blutdruck die Flüssigkeit zum Kapselraum treibt, wirkt das Zytoskelett der Podozyten den nach außen gerichteten Kräften auf die Kapillarwand entgegen.
25. A lábnyúlványok alaphártyához történő tapadását különleges kapcsolófehérjék biztosítják, amelyek mechanikai kapcsolatot létesítenek a sejtváz és a sejtközötti állomány között. – Die Haftung der Fußfortsätze an der Basalmembran wird durch besondere Verbindungsproteine gesichert, die eine mechanische Kopplung zwischen Zytoskelett und extrazellulärer Matrix herstellen.
26. Ennek köszönhetően a lábas sejtek a nagy szűrőnyomás ellenére is stabilan követik a hajszálérkacsok bonyolult felszínét. – Dadurch folgen die Podozyten trotz des hohen Filtrationsdrucks stabil der komplizierten Oberfläche der Kapillarschlingen.
27. A szűrlet útja tehát nem egyetlen póruson vezet át, hanem három egymás után kapcsolt, eltérő szerkezetű akadályon keresztül halad. – Der Weg des Filtrats führt somit nicht durch eine einzige Pore, sondern durch drei hintereinandergeschaltete Barrieren unterschiedlicher Struktur.
28. Először az endothel nyílásain jut át, majd keresztezi a glomeruláris alaphártyát, végül pedig a lábnyúlványok közötti résmembránon halad keresztül. – Zunächst passiert es die Öffnungen des Endothels, anschließend durchquert es die glomeruläre Basalmembran und gelangt zuletzt durch die Schlitzmembran zwischen den Fußfortsätzen.
29. Az ép gát a vizet, ionokat, glükózt, aminosavakat és számos kis molekulát csaknem szabadon átengedi, ezért ezek megjelennek az elsődleges vizeletben. – Die intakte Barriere lässt Wasser, Ionen, Glukose, Aminosäuren und zahlreiche kleine Moleküle nahezu frei passieren, weshalb sie im Primärharn erscheinen.
30. Ezzel szemben a vérsejtek teljesen, a nagyobb plazmafehérjék pedig csaknem teljesen visszamaradnak a hajszálerek lumenében. – Dagegen verbleiben die Blutzellen vollständig und die größeren Plasmaproteine nahezu vollständig im Lumen der Kapillaren.
31. Az albumin viszonylag kis mérete ellenére is csak csekély mennyiségben jut át, amit mérete mellett alakja, töltése és a gát épsége egyaránt befolyásol. – Albumin tritt trotz seiner vergleichsweise geringen Größe nur in kleiner Menge hindurch, wobei neben seiner Größe auch Form, Ladung und Unversehrtheit der Barriere eine Rolle spielen.
32. Mivel a három réteg működésileg egymásra épül, bármelyik összetevő károsodása megváltoztathatja a szűrlet mennyiségét vagy összetételét. – Da die drei Schichten funktionell aufeinander aufbauen, kann eine Schädigung jedes einzelnen Bestandteils Menge oder Zusammensetzung des Filtrats verändern.
33. A lábas sejtek sérülésekor nyúlványaik ellapulhatnak és összefolyhatnak, miközben a szabályos szűrőrések és résmembránok részben eltűnnek. – Bei einer Schädigung der Podozyten können ihre Fortsätze abflachen und miteinander verschmelzen, während die regelmäßigen Filtrationsschlitze und Schlitzmembranen teilweise verschwinden.
34. Ha a szűrőgát fehérjevisszatartó képessége csökken, albumin és más plazmafehérjék jelennek meg a vizeletben, ami proteinuriához vezet. – Nimmt die Fähigkeit der Filtrationsbarriere zur Rückhaltung von Proteinen ab, erscheinen Albumin und andere Plasmaproteine im Urin, wodurch eine Proteinurie entsteht.
35. A glomeruláris szűrőgát így egyszerre nagy teljesítményű ultrafilter és finoman szervezett tartószerkezet, amelynek épsége nélkül a vese nem képezhet megfelelő összetételű elsődleges vizeletet. – Die glomeruläre Filtrationsbarriere ist somit zugleich ein leistungsfähiger Ultrafilter und eine fein organisierte Stützstruktur, ohne deren Unversehrtheit die Niere keinen regelgerecht zusammengesetzten Primärharn bilden kann.
(aufklappen)magyar
1. A glomeruláris szűrőgát a hajszálerek vértere és a Bowman-tok ürege között elhelyezkedő, különlegesen vékony és nagy áteresztőképességű határfelület.
2. Feladata, hogy a vérplazmából nyomás hatására vizet és kis méretű oldott anyagokat engedjen át, miközben a vér alakos elemeit visszatartja.
3. A vér felől a tok ürege felé haladva a fenesztrált endothel, a glomeruláris alaphártya és a lábnyúlványok közötti résmembrán követi egymást.
4. Bár e három összetevő szerkezetileg eltér egymástól, működésük szorosan összehangolt, ezért egyetlen, méret és tulajdonság szerint válogató szűrőrendszert alkotnak.
5. Legbelül a glomerulus hajszálereit rendkívül vékony endothelsejtek bélelik, amelyek citoplazmáját számos, szabályosan eloszló nyílás töri át.
6. Ezeket a körülbelül hetven–kilencven nanométer átmérőjű pórusokat nem fedi rekesz, így a víz és a kisebb oldott részecskék könnyen áthaladhatnak rajtuk.
7. A sejttestet és a sejtmagot tartalmazó vastagabb területek között húzódó vékony sejtrészek jelentősen megnövelik a szűrés számára rendelkezésre álló felszínt.
8. Már az endothelréteg megakadályozza, hogy vörösvértestek, vérlemezkék vagy más sejtek elhagyják az érpályát, pórusai azonban önmagukban nem tartanák vissza a plazmafehérjéket.
9. Az endothel vér felőli felszínét borító glikokalix negatív töltésű molekulái szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy számos plazmafehérje az ér lumenében maradjon.
10. Közvetlenül az endothel alatt helyezkedik el a glomeruláris alaphártya, amelyet az endothelsejtek és a lábas sejtek közösen termelnek.
11. A legtöbb hajszálérrel ellentétben itt a két sejttípus alaphártyája összeolvad, és vastag, folytonos lemezt képez a kapillárisfal közepén.
12. Elektronmikroszkóppal a glomeruláris alaphártyában egy középső, tömöttebb réteg, valamint annak két oldalán egy-egy világosabb réteg különíthető el.
13. Szerkezeti vázát főként a negyedik típusú kollagén hálózata alkotja, amely ellenáll a hajszálerekben uralkodó jelentős hidrosztatikai nyomásnak.
14. A kollagénhez laminin, nidogén és proteoglikánok kapcsolódnak, amelyek együtt rugalmas, mégis szilárd és szelektíven átjárható sejtközötti lemezt hoznak létre.
15. Különösen a nagyobb molekulák áthaladását korlátozza ez a réteg, miközben negatív töltésű összetevői a hasonló töltésű fehérjék kiszűrését is segítik.
16. A szűrőgát külső, a tok ürege felé tekintő sejtes elemét a Bowman-tok zsigeri lemezét kialakító lábas sejtek képezik.
17. Sejttestük nem simul közvetlenül a hajszálér falához, hanem a kapilláris felszíne fölé emelkedik, és innen több vastag elsődleges nyúlvány indul ki.
18. Az elsődleges nyúlványok ismételten elágazódva egyre finomabb másodlagos nyúlványokat, végül pedig keskeny lábnyúlványokat hoznak létre.
19. A lábnyúlványok az alaphártya külső felszínéhez rögzülnek, miközben a szomszédos lábas sejtek nyúlványai fésűfogakhoz hasonlóan egymás közé illeszkednek.
20. E sajátos elrendeződés következtében az alaphártyát nem folytonos sejtréteg borítja, hanem szabályos, keskeny szűrőrések hálózata tagolja.
21. Minden szűrőrést vékony résmembrán hidal át, amely a szomszédos lábnyúlványok sejthártyáját összekapcsoló fehérjékből épül fel.
22. A résmembrán egyik meghatározó fehérjéje a nefrin, amely más membránfehérjékkel társulva finom, pórusokat tartalmazó molekuláris hálózatot alakít ki.
23. A membránfehérjék a sejten belül az aktinfonalakhoz kapcsolódnak, ezért a résmembrán nemcsak szűrőelem, hanem a lábnyúlványok alakját fenntartó szerkezeti rendszer része is.
24. Miközben a vérnyomás a folyadékot a tok ürege felé hajtja, a lábas sejtek sejtváza ellensúlyozza a kapillárisfalat kifelé feszítő erőket.
25. A lábnyúlványok alaphártyához történő tapadását különleges kapcsolófehérjék biztosítják, amelyek mechanikai kapcsolatot létesítenek a sejtváz és a sejtközötti állomány között.
26. Ennek köszönhetően a lábas sejtek a nagy szűrőnyomás ellenére is stabilan követik a hajszálérkacsok bonyolult felszínét.
27. A szűrlet útja tehát nem egyetlen póruson vezet át, hanem három egymás után kapcsolt, eltérő szerkezetű akadályon keresztül halad.
28. Először az endothel nyílásain jut át, majd keresztezi a glomeruláris alaphártyát, végül pedig a lábnyúlványok közötti résmembránon halad keresztül.
29. Az ép gát a vizet, ionokat, glükózt, aminosavakat és számos kis molekulát csaknem szabadon átengedi, ezért ezek megjelennek az elsődleges vizeletben.
30. Ezzel szemben a vérsejtek teljesen, a nagyobb plazmafehérjék pedig csaknem teljesen visszamaradnak a hajszálerek lumenében.
31. Az albumin viszonylag kis mérete ellenére is csak csekély mennyiségben jut át, amit mérete mellett alakja, töltése és a gát épsége egyaránt befolyásol.
32. Mivel a három réteg működésileg egymásra épül, bármelyik összetevő károsodása megváltoztathatja a szűrlet mennyiségét vagy összetételét.
33. A lábas sejtek sérülésekor nyúlványaik ellapulhatnak és összefolyhatnak, miközben a szabályos szűrőrések és résmembránok részben eltűnnek.
34. Ha a szűrőgát fehérjevisszatartó képessége csökken, albumin és más plazmafehérjék jelennek meg a vizeletben, ami proteinuriához vezet.
35. A glomeruláris szűrőgát így egyszerre nagy teljesítményű ultrafilter és finoman szervezett tartószerkezet, amelynek épsége nélkül a vese nem képezhet megfelelő összetételű elsődleges vizeletet.
(aufklappen)német
1. Die glomeruläre Filtrationsbarriere ist eine besonders dünne und hochdurchlässige Grenzfläche zwischen dem Blutraum der Kapillaren und dem Hohlraum der Bowman-Kapsel.
2. Ihre Aufgabe besteht darin, unter Druck Wasser und kleine gelöste Stoffe aus dem Blutplasma passieren zu lassen, während sie die zellulären Blutbestandteile zurückhält.
3. Vom Blut zum Kapselraum folgen aufeinander das fenestrierte Endothel, die glomeruläre Basalmembran und die zwischen den Fußfortsätzen gelegene Schlitzmembran.
4. Obwohl sich diese drei Bestandteile strukturell unterscheiden, ist ihre Funktion eng aufeinander abgestimmt, sodass sie ein nach Größe und Eigenschaften auswählendes Filtersystem bilden.
5. Ganz innen werden die Kapillaren des Glomerulus von äußerst dünnen Endothelzellen ausgekleidet, deren Zytoplasma von zahlreichen regelmäßig verteilten Öffnungen durchbrochen wird.
6. Diese ungefähr siebzig bis neunzig Nanometer großen Poren besitzen kein Diaphragma, sodass Wasser und kleinere gelöste Teilchen sie leicht durchqueren können.
7. Die zwischen den dickeren, Zellkörper und Zellkern enthaltenden Bereichen verlaufenden dünnen Zellabschnitte vergrößern die für die Filtration verfügbare Oberfläche erheblich.
8. Bereits die Endothelschicht verhindert, dass Erythrozyten, Blutplättchen oder andere Zellen die Gefäßbahn verlassen, ihre Poren allein würden jedoch die Plasmaproteine nicht zurückhalten.
9. Die negativ geladenen Moleküle der Glykokalyx auf der Blutseite des Endothels tragen ebenfalls dazu bei, dass zahlreiche Plasmaproteine im Gefäßlumen verbleiben.
10. Unmittelbar unter dem Endothel liegt die glomeruläre Basalmembran, die gemeinsam von den Endothelzellen und den Podozyten gebildet wird.
11. Anders als bei den meisten Kapillaren verschmelzen hier die Basalmembranen beider Zelltypen und bilden in der Mitte der Kapillarwand eine dicke, durchgehende Platte.
12. Elektronenmikroskopisch lassen sich in der glomerulären Basalmembran eine mittlere dichtere Schicht und auf beiden Seiten jeweils eine hellere Schicht unterscheiden.
13. Ihr strukturelles Gerüst besteht vor allem aus einem Netzwerk von Kollagen des vierten Typs, das dem beträchtlichen hydrostatischen Druck in den Kapillaren widersteht.
14. Mit dem Kollagen sind Laminin, Nidogen und Proteoglykane verbunden, die gemeinsam eine elastische, dennoch feste und selektiv durchlässige extrazelluläre Platte bilden.
15. Diese Schicht begrenzt besonders den Durchtritt größerer Moleküle, während ihre negativ geladenen Bestandteile auch zur Zurückhaltung gleichartig geladener Proteine beitragen.
16. Das äußere, dem Kapselraum zugewandte zelluläre Element der Filtrationsbarriere wird von den Podozyten gebildet, die das viszerale Blatt der Bowman-Kapsel darstellen.
17. Ihr Zellkörper liegt nicht unmittelbar der Kapillarwand an, sondern erhebt sich über deren Oberfläche und entsendet von dort mehrere dicke Primärfortsätze.
18. Durch wiederholte Verzweigung entstehen aus den Primärfortsätzen immer feinere Sekundärfortsätze und schließlich schmale Fußfortsätze.
19. Die Fußfortsätze sind an der äußeren Oberfläche der Basalmembran befestigt, während sich die Fortsätze benachbarter Podozyten wie Kammzähne ineinanderschieben.
20. Durch diese besondere Anordnung wird die Basalmembran nicht von einer geschlossenen Zellschicht bedeckt, sondern durch ein Netz regelmäßiger schmaler Filtrationsschlitze gegliedert.
21. Jeder Filtrationsschlitz wird von einer dünnen Schlitzmembran überbrückt, die aus Proteinen aufgebaut ist, welche die Zellmembranen benachbarter Fußfortsätze miteinander verbinden.
22. Ein wesentliches Protein der Schlitzmembran ist Nephrin, das zusammen mit weiteren Membranproteinen ein feines, Poren enthaltendes molekulares Netzwerk bildet.
23. Die Membranproteine sind innerhalb der Zelle mit Aktinfilamenten verbunden, weshalb die Schlitzmembran nicht nur ein Filterelement, sondern auch Teil des formgebenden Systems der Fußfortsätze ist.
24. Während der Blutdruck die Flüssigkeit zum Kapselraum treibt, wirkt das Zytoskelett der Podozyten den nach außen gerichteten Kräften auf die Kapillarwand entgegen.
25. Die Haftung der Fußfortsätze an der Basalmembran wird durch besondere Verbindungsproteine gesichert, die eine mechanische Kopplung zwischen Zytoskelett und extrazellulärer Matrix herstellen.
26. Dadurch folgen die Podozyten trotz des hohen Filtrationsdrucks stabil der komplizierten Oberfläche der Kapillarschlingen.
27. Der Weg des Filtrats führt somit nicht durch eine einzige Pore, sondern durch drei hintereinandergeschaltete Barrieren unterschiedlicher Struktur.
28. Zunächst passiert es die Öffnungen des Endothels, anschließend durchquert es die glomeruläre Basalmembran und gelangt zuletzt durch die Schlitzmembran zwischen den Fußfortsätzen.
29. Die intakte Barriere lässt Wasser, Ionen, Glukose, Aminosäuren und zahlreiche kleine Moleküle nahezu frei passieren, weshalb sie im Primärharn erscheinen.
30. Dagegen verbleiben die Blutzellen vollständig und die größeren Plasmaproteine nahezu vollständig im Lumen der Kapillaren.
31. Albumin tritt trotz seiner vergleichsweise geringen Größe nur in kleiner Menge hindurch, wobei neben seiner Größe auch Form, Ladung und Unversehrtheit der Barriere eine Rolle spielen.
32. Da die drei Schichten funktionell aufeinander aufbauen, kann eine Schädigung jedes einzelnen Bestandteils Menge oder Zusammensetzung des Filtrats verändern.
33. Bei einer Schädigung der Podozyten können ihre Fortsätze abflachen und miteinander verschmelzen, während die regelmäßigen Filtrationsschlitze und Schlitzmembranen teilweise verschwinden.
34. Nimmt die Fähigkeit der Filtrationsbarriere zur Rückhaltung von Proteinen ab, erscheinen Albumin und andere Plasmaproteine im Urin, wodurch eine Proteinurie entsteht.
35. Die glomeruläre Filtrationsbarriere ist somit zugleich ein leistungsfähiger Ultrafilter und eine fein organisierte Stützstruktur, ohne deren Unversehrtheit die Niere keinen regelgerecht zusammengesetzten Primärharn bilden kann.