5.5 – A mimikai izmok – Die mimische Muskulatur
1. A mimikai izmok az arc bőre alatt elhelyezkedő vékony, többnyire lapos izmok. – Die mimischen Muskeln sind dünne, meist flache Muskeln, die unter der Haut des Gesichts liegen.
2. Működésük során elmozdítják az arcbőrt, és megváltoztatják az arckifejezést. – Bei ihrer Tätigkeit verschieben sie die Gesichtshaut und verändern den Gesichtsausdruck.
3. Segítségükkel örömöt, szomorúságot, haragot, félelmet és más érzelmeket fejezhetünk ki. – Mit ihrer Hilfe können wir Freude, Trauer, Ärger, Angst und andere Gefühle ausdrücken.
4. A mimikai izmok ezért fontos szerepet játszanak a szavak nélküli kommunikációban. – Die mimischen Muskeln spielen daher eine wichtige Rolle in der nonverbalen Kommunikation.
5. A legtöbb vázizomtól eltérően ezek az izmok nem mindig két csonton tapadnak. – Im Gegensatz zu den meisten Skelettmuskeln setzen diese Muskeln nicht immer an zwei Knochen an.
6. Gyakran egy csonton vagy kötőszövetes képleten erednek, és közvetlenül a bőrben tapadnak. – Häufig entspringen sie an einem Knochen oder einer bindegewebigen Struktur und setzen unmittelbar in der Haut an.
7. Összehúzódásuk ezért ráncokat, barázdákat és bemélyedéseket hoz létre a bőrön. – Ihre Kontraktion erzeugt deshalb Falten, Furchen und Vertiefungen in der Haut.
8. Az izmok jelentős része a szem, az orr és a száj nyílásai körül csoportosul. – Ein großer Teil der Muskeln ist um die Öffnungen von Augen, Nase und Mund angeordnet.
9. Egyes izmok gyűrű alakban zárják, mások sugárirányban tágítják ezeket a nyílásokat. – Einige Muskeln schließen diese Öffnungen ringförmig, andere erweitern sie durch einen strahlenförmigen Zug.
10. A mimikai izmokat a hetedik agyideg, az arcideg idegzi be. – Die mimischen Muskeln werden vom siebten Hirnnerv, dem Gesichtsnerv (Nervus facialis), innerviert.
11. Az arcideg a fültőmirigy területén több nagy ágra oszlik. – Der Gesichtsnerv teilt sich im Bereich der Ohrspeicheldrüse in mehrere große Äste.
12. Ezek az ágak a homlok, a szem, az orr, a száj és a nyak izmait látják el. – Diese Äste versorgen die Muskeln der Stirn, des Auges, der Nase, des Mundes und des Halses.
13. Az arcideg sérülése az érintett oldalon a mimikai izmok gyengeségét vagy bénulását okozhatja. – Eine Schädigung des Gesichtsnervs kann auf der betroffenen Seite eine Schwäche oder Lähmung der mimischen Muskulatur verursachen.
14. Ilyenkor a homlok ráncolása, a szem becsukása és a szájzug mozgatása is nehezített lehet. – Dabei können das Runzeln der Stirn, das Schließen des Auges und die Bewegung des Mundwinkels erschwert sein.
15. A fejtető izmos-kötőszövetes rendszerének része a fejtetői izom. – Zum muskulär-bindegewebigen System des Schädeldachs gehört der Schädeldeckenmuskel (Musculus epicranius).
16. Ennek elülső része a homlokizom, amely a szemöldököt felfelé húzza. – Sein vorderer Teil ist der Stirnmuskel (Musculus frontalis), der die Augenbrauen nach oben zieht.
17. A homlokizom összehúzódásakor vízszintes ráncok jelennek meg a homlokon. – Bei der Kontraktion des Stirnmuskels entstehen horizontale Falten auf der Stirn.
18. Ez a mozgás gyakran a figyelem, a meglepetés vagy a csodálkozás kifejezője. – Diese Bewegung ist häufig ein Ausdruck von Aufmerksamkeit, Überraschung oder Erstaunen.
19. A fejtetői izom hátulsó része a nyakszirti izom, amely hátrafelé húzza a fejbőrt. – Der hintere Teil des Schädeldeckenmuskels ist der Hinterhauptsmuskel (Musculus occipitalis), der die Kopfhaut nach hinten zieht.
20. A homlokizmot és a nyakszirti izmot széles ínlemez köti össze. – Stirn- und Hinterhauptsmuskel werden durch eine breite Sehnenplatte, die Sehnenhaube (Galea aponeurotica), verbunden.
21. A szem körüli körkörös izom a szem körüli záróizom. – Der ringförmige Muskel um das Auge ist der Augenringmuskel (Musculus orbicularis oculi).
22. Ez az izom lehetővé teszi a szemhéjak könnyű és erőteljes zárását. – Dieser Muskel ermöglicht sowohl den leichten als auch den kräftigen Verschluss der Augenlider.
23. A szemhéji része főként pislogáskor és alvás közben működik. – Sein Lidanteil wirkt vor allem beim Blinzeln und während des Schlafes.
24. A szemüregi része erős összehúzódáskor szorosan összezárja a szemhéjakat. – Sein Augenhöhlenteil schließt die Lider bei kräftiger Kontraktion fest.
25. A szem körüli izom a könnyfolyadék eloszlatásában és elvezetésében is részt vesz. – Der Augenringmuskel beteiligt sich auch an der Verteilung und Ableitung der Tränenflüssigkeit.
26. A szemöldökráncoló izom lefelé és befelé húzza a szemöldököt. – Der Augenbrauenrunzler (Musculus corrugator supercilii) zieht die Augenbraue nach unten und innen.
27. Működésekor függőleges ráncok keletkeznek a két szemöldök között. – Bei seiner Tätigkeit entstehen senkrechte Falten zwischen den beiden Augenbrauen.
28. Ez az arckifejezés gyakran összpontosítást, rosszallást vagy haragot jelez. – Dieser Gesichtsausdruck zeigt häufig Konzentration, Missbilligung oder Ärger.
29. Az orrgyöknél található karcsú izom lefelé húzza a szemöldökök közötti bőrt. – Der schlanke Muskel an der Nasenwurzel zieht die Haut zwischen den Augenbrauen nach unten.
30. Ezt az izmot gőgös izomnak nevezik, és harántirányú ráncokat hoz létre az orrgyökön. – Dieser Muskel heißt Prozerusmuskel (Musculus procerus) und erzeugt quer verlaufende Falten an der Nasenwurzel.
31. Az orrizom különböző részei az orrnyílások szűkítésében és tágításában vesznek részt. – Die verschiedenen Teile des Nasenmuskels (Musculus nasalis) wirken an der Verengung und Erweiterung der Nasenöffnungen mit.
32. Erőltetett légzéskor az orrszárnyakat tágító izmok megkönnyíthetik a levegő beáramlását. – Bei angestrengter Atmung können die Erweiterer der Nasenflügel das Einströmen der Luft erleichtern.
33. A száj körüli izmok különösen változatosak, mert az ajkak mozgása nagyon összetett. – Die Muskeln um den Mund sind besonders vielfältig, weil die Bewegungen der Lippen sehr komplex sind.
34. A száj körüli körkörös izom a száj záróizma. – Der ringförmige Muskel um den Mund ist der Mundringmuskel (Musculus orbicularis oris).
35. Ez az izom összezárja az ajkakat, és előre is csücsörítheti őket. – Dieser Muskel schließt die Lippen und kann sie außerdem nach vorne spitzen.
36. Működése nélkülözhetetlen a beszédhez, a fütyüléshez, a szopáshoz és a csókoláshoz. – Seine Tätigkeit ist für das Sprechen, Pfeifen, Saugen und Küssen unverzichtbar.
37. A nagy járomizom felfelé és oldalra húzza a szájzugot. – Der große Jochbeinmuskel (Musculus zygomaticus major) zieht den Mundwinkel nach oben und zur Seite.
38. Ez az izom a mosolygás és a nevetés egyik legfontosabb izma. – Dieser Muskel ist einer der wichtigsten Muskeln des Lächelns und Lachens.
39. A kis járomizom elsősorban a felső ajkat emeli meg. – Der kleine Jochbeinmuskel (Musculus zygomaticus minor) hebt vor allem die Oberlippe an.
40. A felsőajak-emelő izom szintén felfelé húzza a felső ajkat, és mélyíti az orr melletti barázdát. – Der Oberlippenheber (Musculus levator labii superioris) zieht ebenfalls die Oberlippe nach oben und vertieft die Furche neben der Nase.
41. A szájzugemelő izom megemeli a szájzugot, és támogatja a barátságos arckifejezést. – Der Mundwinkelheber (Musculus levator anguli oris) hebt den Mundwinkel und unterstützt einen freundlichen Gesichtsausdruck.
42. A nevetőizom oldalirányban húzza a szájzugot, és szélesebbé teszi a szájat. – Der Lachmuskel (Musculus risorius) zieht den Mundwinkel seitwärts und verbreitert den Mund.
43. A szájzugot lefelé húzó izom szomorú vagy elégedetlen arckifejezést hozhat létre. – Der Mundwinkelsenker (Musculus depressor anguli oris) kann einen traurigen oder unzufriedenen Gesichtsausdruck erzeugen.
44. Az alsóajak-lehúzó izom lefelé és kissé oldalra mozgatja az alsó ajkat. – Der Unterlippensenker (Musculus depressor labii inferioris) bewegt die Unterlippe nach unten und etwas zur Seite.
45. Az állizom megemeli és előretolja az alsó ajkat, miközben ráncolja az áll bőrét. – Der Kinnmuskel (Musculus mentalis) hebt und schiebt die Unterlippe vor, während er die Haut des Kinns runzelt.
46. A pofaizom a pofa falának izmos alapját alkotja. – Der Wangenmuskel (Musculus buccinator) bildet die muskuläre Grundlage der Wangenwand.
47. Összehúzódásakor a fogsorhoz szorítja a pofát, és megakadályozza, hogy az étel a fogak és a pofa közé kerüljön. – Bei seiner Kontraktion drückt er die Wange an die Zahnreihe und verhindert, dass Nahrung zwischen Zähne und Wange gelangt.
48. A pofaizom ezért a mimika mellett a rágást, a fújást és a szopást is segíti. – Der Wangenmuskel unterstützt daher neben der Mimik auch das Kauen, Blasen und Saugen.
49. A nyak bőrizma széles, vékony izomlemez, amely az alsó állkapocstól a mellkas felső részéig húzódik. – Der Hautmuskel des Halses (Platysma) ist eine breite, dünne Muskelplatte, die vom Unterkiefer bis zum oberen Brustbereich verläuft.
50. A mimikai izmok összehangolt működése alakítja ki az arc egyéni, folyamatosan változó kifejezését. – Das abgestimmte Zusammenwirken der mimischen Muskeln formt den individuellen und ständig wechselnden Ausdruck des Gesichts.
(aufklappen)magyar
1. A mimikai izmok az arc bőre alatt elhelyezkedő vékony, többnyire lapos izmok.
2. Működésük során elmozdítják az arcbőrt, és megváltoztatják az arckifejezést.
3. Segítségükkel örömöt, szomorúságot, haragot, félelmet és más érzelmeket fejezhetünk ki.
4. A mimikai izmok ezért fontos szerepet játszanak a szavak nélküli kommunikációban.
5. A legtöbb vázizomtól eltérően ezek az izmok nem mindig két csonton tapadnak.
6. Gyakran egy csonton vagy kötőszövetes képleten erednek, és közvetlenül a bőrben tapadnak.
7. Összehúzódásuk ezért ráncokat, barázdákat és bemélyedéseket hoz létre a bőrön.
8. Az izmok jelentős része a szem, az orr és a száj nyílásai körül csoportosul.
9. Egyes izmok gyűrű alakban zárják, mások sugárirányban tágítják ezeket a nyílásokat.
10. A mimikai izmokat a hetedik agyideg, az arcideg idegzi be.
11. Az arcideg a fültőmirigy területén több nagy ágra oszlik.
12. Ezek az ágak a homlok, a szem, az orr, a száj és a nyak izmait látják el.
13. Az arcideg sérülése az érintett oldalon a mimikai izmok gyengeségét vagy bénulását okozhatja.
14. Ilyenkor a homlok ráncolása, a szem becsukása és a szájzug mozgatása is nehezített lehet.
15. A fejtető izmos-kötőszövetes rendszerének része a fejtetői izom.
16. Ennek elülső része a homlokizom, amely a szemöldököt felfelé húzza.
17. A homlokizom összehúzódásakor vízszintes ráncok jelennek meg a homlokon.
18. Ez a mozgás gyakran a figyelem, a meglepetés vagy a csodálkozás kifejezője.
19. A fejtetői izom hátulsó része a nyakszirti izom, amely hátrafelé húzza a fejbőrt.
20. A homlokizmot és a nyakszirti izmot széles ínlemez köti össze.
21. A szem körüli körkörös izom a szem körüli záróizom.
22. Ez az izom lehetővé teszi a szemhéjak könnyű és erőteljes zárását.
23. A szemhéji része főként pislogáskor és alvás közben működik.
24. A szemüregi része erős összehúzódáskor szorosan összezárja a szemhéjakat.
25. A szem körüli izom a könnyfolyadék eloszlatásában és elvezetésében is részt vesz.
26. A szemöldökráncoló izom lefelé és befelé húzza a szemöldököt.
27. Működésekor függőleges ráncok keletkeznek a két szemöldök között.
28. Ez az arckifejezés gyakran összpontosítást, rosszallást vagy haragot jelez.
29. Az orrgyöknél található karcsú izom lefelé húzza a szemöldökök közötti bőrt.
30. Ezt az izmot gőgös izomnak nevezik, és harántirányú ráncokat hoz létre az orrgyökön.
31. Az orrizom különböző részei az orrnyílások szűkítésében és tágításában vesznek részt.
32. Erőltetett légzéskor az orrszárnyakat tágító izmok megkönnyíthetik a levegő beáramlását.
33. A száj körüli izmok különösen változatosak, mert az ajkak mozgása nagyon összetett.
34. A száj körüli körkörös izom a száj záróizma.
35. Ez az izom összezárja az ajkakat, és előre is csücsörítheti őket.
36. Működése nélkülözhetetlen a beszédhez, a fütyüléshez, a szopáshoz és a csókoláshoz.
37. A nagy járomizom felfelé és oldalra húzza a szájzugot.
38. Ez az izom a mosolygás és a nevetés egyik legfontosabb izma.
39. A kis járomizom elsősorban a felső ajkat emeli meg.
40. A felsőajak-emelő izom szintén felfelé húzza a felső ajkat, és mélyíti az orr melletti barázdát.
41. A szájzugemelő izom megemeli a szájzugot, és támogatja a barátságos arckifejezést.
42. A nevetőizom oldalirányban húzza a szájzugot, és szélesebbé teszi a szájat.
43. A szájzugot lefelé húzó izom szomorú vagy elégedetlen arckifejezést hozhat létre.
44. Az alsóajak-lehúzó izom lefelé és kissé oldalra mozgatja az alsó ajkat.
45. Az állizom megemeli és előretolja az alsó ajkat, miközben ráncolja az áll bőrét.
46. A pofaizom a pofa falának izmos alapját alkotja.
47. Összehúzódásakor a fogsorhoz szorítja a pofát, és megakadályozza, hogy az étel a fogak és a pofa közé kerüljön.
48. A pofaizom ezért a mimika mellett a rágást, a fújást és a szopást is segíti.
49. A nyak bőrizma széles, vékony izomlemez, amely az alsó állkapocstól a mellkas felső részéig húzódik.
50. A mimikai izmok összehangolt működése alakítja ki az arc egyéni, folyamatosan változó kifejezését.
(aufklappen)német
1. Die mimischen Muskeln sind dünne, meist flache Muskeln, die unter der Haut des Gesichts liegen.
2. Bei ihrer Tätigkeit verschieben sie die Gesichtshaut und verändern den Gesichtsausdruck.
3. Mit ihrer Hilfe können wir Freude, Trauer, Ärger, Angst und andere Gefühle ausdrücken.
4. Die mimischen Muskeln spielen daher eine wichtige Rolle in der nonverbalen Kommunikation.
5. Im Gegensatz zu den meisten Skelettmuskeln setzen diese Muskeln nicht immer an zwei Knochen an.
6. Häufig entspringen sie an einem Knochen oder einer bindegewebigen Struktur und setzen unmittelbar in der Haut an.
7. Ihre Kontraktion erzeugt deshalb Falten, Furchen und Vertiefungen in der Haut.
8. Ein großer Teil der Muskeln ist um die Öffnungen von Augen, Nase und Mund angeordnet.
9. Einige Muskeln schließen diese Öffnungen ringförmig, andere erweitern sie durch einen strahlenförmigen Zug.
10. Die mimischen Muskeln werden vom siebten Hirnnerv, dem Gesichtsnerv (Nervus facialis), innerviert.
11. Der Gesichtsnerv teilt sich im Bereich der Ohrspeicheldrüse in mehrere große Äste.
12. Diese Äste versorgen die Muskeln der Stirn, des Auges, der Nase, des Mundes und des Halses.
13. Eine Schädigung des Gesichtsnervs kann auf der betroffenen Seite eine Schwäche oder Lähmung der mimischen Muskulatur verursachen.
14. Dabei können das Runzeln der Stirn, das Schließen des Auges und die Bewegung des Mundwinkels erschwert sein.
15. Zum muskulär-bindegewebigen System des Schädeldachs gehört der Schädeldeckenmuskel (Musculus epicranius).
16. Sein vorderer Teil ist der Stirnmuskel (Musculus frontalis), der die Augenbrauen nach oben zieht.
17. Bei der Kontraktion des Stirnmuskels entstehen horizontale Falten auf der Stirn.
18. Diese Bewegung ist häufig ein Ausdruck von Aufmerksamkeit, Überraschung oder Erstaunen.
19. Der hintere Teil des Schädeldeckenmuskels ist der Hinterhauptsmuskel (Musculus occipitalis), der die Kopfhaut nach hinten zieht.
20. Stirn- und Hinterhauptsmuskel werden durch eine breite Sehnenplatte, die Sehnenhaube (Galea aponeurotica), verbunden.
21. Der ringförmige Muskel um das Auge ist der Augenringmuskel (Musculus orbicularis oculi).
22. Dieser Muskel ermöglicht sowohl den leichten als auch den kräftigen Verschluss der Augenlider.
23. Sein Lidanteil wirkt vor allem beim Blinzeln und während des Schlafes.
24. Sein Augenhöhlenteil schließt die Lider bei kräftiger Kontraktion fest.
25. Der Augenringmuskel beteiligt sich auch an der Verteilung und Ableitung der Tränenflüssigkeit.
26. Der Augenbrauenrunzler (Musculus corrugator supercilii) zieht die Augenbraue nach unten und innen.
27. Bei seiner Tätigkeit entstehen senkrechte Falten zwischen den beiden Augenbrauen.
28. Dieser Gesichtsausdruck zeigt häufig Konzentration, Missbilligung oder Ärger.
29. Der schlanke Muskel an der Nasenwurzel zieht die Haut zwischen den Augenbrauen nach unten.
30. Dieser Muskel heißt Prozerusmuskel (Musculus procerus) und erzeugt quer verlaufende Falten an der Nasenwurzel.
31. Die verschiedenen Teile des Nasenmuskels (Musculus nasalis) wirken an der Verengung und Erweiterung der Nasenöffnungen mit.
32. Bei angestrengter Atmung können die Erweiterer der Nasenflügel das Einströmen der Luft erleichtern.
33. Die Muskeln um den Mund sind besonders vielfältig, weil die Bewegungen der Lippen sehr komplex sind.
34. Der ringförmige Muskel um den Mund ist der Mundringmuskel (Musculus orbicularis oris).
35. Dieser Muskel schließt die Lippen und kann sie außerdem nach vorne spitzen.
36. Seine Tätigkeit ist für das Sprechen, Pfeifen, Saugen und Küssen unverzichtbar.
37. Der große Jochbeinmuskel (Musculus zygomaticus major) zieht den Mundwinkel nach oben und zur Seite.
38. Dieser Muskel ist einer der wichtigsten Muskeln des Lächelns und Lachens.
39. Der kleine Jochbeinmuskel (Musculus zygomaticus minor) hebt vor allem die Oberlippe an.
40. Der Oberlippenheber (Musculus levator labii superioris) zieht ebenfalls die Oberlippe nach oben und vertieft die Furche neben der Nase.
41. Der Mundwinkelheber (Musculus levator anguli oris) hebt den Mundwinkel und unterstützt einen freundlichen Gesichtsausdruck.
42. Der Lachmuskel (Musculus risorius) zieht den Mundwinkel seitwärts und verbreitert den Mund.
43. Der Mundwinkelsenker (Musculus depressor anguli oris) kann einen traurigen oder unzufriedenen Gesichtsausdruck erzeugen.
44. Der Unterlippensenker (Musculus depressor labii inferioris) bewegt die Unterlippe nach unten und etwas zur Seite.
45. Der Kinnmuskel (Musculus mentalis) hebt und schiebt die Unterlippe vor, während er die Haut des Kinns runzelt.
46. Der Wangenmuskel (Musculus buccinator) bildet die muskuläre Grundlage der Wangenwand.
47. Bei seiner Kontraktion drückt er die Wange an die Zahnreihe und verhindert, dass Nahrung zwischen Zähne und Wange gelangt.
48. Der Wangenmuskel unterstützt daher neben der Mimik auch das Kauen, Blasen und Saugen.
49. Der Hautmuskel des Halses (Platysma) ist eine breite, dünne Muskelplatte, die vom Unterkiefer bis zum oberen Brustbereich verläuft.
50. Das abgestimmte Zusammenwirken der mimischen Muskeln formt den individuellen und ständig wechselnden Ausdruck des Gesichts.