5.6 – A rágóizmok – Die Kaumuskulatur
1. A rágóizmok az alsó állkapcsot mozgatják, és lehetővé teszik a táplálék mechanikai feldolgozását. – Die Kaumuskeln bewegen den Unterkiefer (Mandibula) und ermöglichen die mechanische Zerkleinerung der Nahrung.
2. Működésük során a fogak egymáshoz közelednek, eltávolodnak, vagy egymáson elcsúsznak. – Bei ihrer Tätigkeit nähern sich die Zähne einander an, entfernen sich voneinander oder gleiten gegeneinander.
3. A tulajdonképpeni rágóizmok négy páros izomból állnak. – Die eigentliche Kaumuskulatur besteht aus vier paarigen Muskeln.
4. Ezek közé tartozik a rágóizom, a halántékizom, valamint a belső és a külső röpizom. – Dazu gehören der Masseter, der Schläfenmuskel sowie der innere und der äußere Flügelmuskel.
5. A rágóizmok többsége a koponya csontjairól ered, és az alsó állkapcson tapad. – Die meisten Kaumuskeln entspringen an Knochen des Schädels und setzen am Unterkiefer an.
6. Összehúzódásuk ezért közvetlenül megváltoztatja az alsó állkapocs helyzetét. – Ihre Kontraktion verändert daher unmittelbar die Stellung des Unterkiefers.
7. A rágóizom az arc oldalsó részén, közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el. – Der Masseter (Musculus masseter) liegt an der seitlichen Fläche des Gesichts unmittelbar unter der Haut.
8. Ez az izom a járomívről ered, és lefelé halad az alsó állkapocs felé. – Dieser Muskel entspringt am Jochbogen (Arcus zygomaticus) und zieht nach unten zum Unterkiefer.
9. Rostjai az állkapocság külső felszínén és az állkapocsszög környékén tapadnak. – Seine Fasern setzen an der Außenfläche des Unterkieferastes (Ramus mandibulae) und im Bereich des Unterkieferwinkels (Angulus mandibulae) an.
10. A rágóizom fő feladata az alsó állkapocs erőteljes felemelése. – Die Hauptaufgabe des Masseters ist das kräftige Heben des Unterkiefers.
11. Kétoldali összehúzódásakor a fogsorok erősen egymáshoz szorulnak. – Bei beidseitiger Kontraktion werden die Zahnreihen kräftig aufeinandergepresst.
12. Felületes rostjai az alsó állkapocs enyhe előretolásában is részt vesznek. – Seine oberflächlichen Fasern wirken auch am leichten Vorschieben des Unterkiefers mit.
13. Mélyebb rostjai ezzel szemben kissé hátrafelé húzhatják az állkapcsot. – Seine tieferen Fasern können den Unterkiefer dagegen etwas nach hinten ziehen.
14. A rágóizom összeszorított fogaknál az arc oldalán könnyen kitapintható. – Der Masseter ist bei zusammengebissenen Zähnen an der Gesichtsseite leicht tastbar.
15. A halántékizom széles, legyező alakú izom a koponya oldalsó felszínén. – Der Schläfenmuskel (Musculus temporalis) ist ein breiter, fächerförmiger Muskel an der Seitenfläche des Schädels.
16. A halántékárok nagy részéről és az azt borító erős pólyáról ered. – Er entspringt aus einem großen Teil der Schläfengrube (Fossa temporalis) und von der sie bedeckenden kräftigen Faszie.
17. Rostjai lefelé haladva erős ínná egyesülnek. – Seine Fasern vereinigen sich auf ihrem Weg nach unten zu einer kräftigen Sehne.
18. Az ín az alsó állkapocs koronanyúlványán tapad. – Die Sehne setzt am Kronenfortsatz (Processus coronoideus) des Unterkiefers an.
19. A halántékizom elülső és középső rostjai felemelik az alsó állkapcsot. – Die vorderen und mittleren Fasern des Schläfenmuskels heben den Unterkiefer.
20. Vízszintesebb hátulsó rostjai elsősorban hátrahúzzák az előretolt állkapcsot. – Seine horizontaler verlaufenden hinteren Fasern ziehen vor allem den vorgeschobenen Unterkiefer zurück.
21. A halántékizom ezért az állkapocs zárásában és hátrahúzásában egyaránt fontos. – Der Schläfenmuskel ist daher sowohl für den Kieferschluss als auch für die Rückwärtsbewegung wichtig.
22. A belső röpizom az alsó állkapocs ágának belső oldalán helyezkedik el. – Der innere Flügelmuskel (Musculus pterygoideus medialis) liegt an der Innenseite des Unterkieferastes.
23. Lefutása részben a külső oldalon fekvő rágóizom lefutásához hasonlít. – Sein Verlauf ähnelt teilweise dem Verlauf des an der Außenseite liegenden Masseters.
24. A két izom együtt izomhurkot képez az alsó állkapocs szöge körül. – Beide Muskeln bilden gemeinsam eine Muskelschlinge um den Unterkieferwinkel.
25. A belső röpizom összehúzódása felemeli és kissé előretolja az alsó állkapcsot. – Die Kontraktion des inneren Flügelmuskels hebt den Unterkiefer und schiebt ihn etwas nach vorne.
26. Egyoldali működésekor az állkapocs az ellenkező oldal felé mozdul el. – Bei einseitiger Tätigkeit bewegt sich der Unterkiefer zur Gegenseite.
27. Ez az oldalirányú mozgás fontos a táplálék őrlésekor. – Diese Seitwärtsbewegung ist beim Zermahlen der Nahrung wichtig.
28. A külső röpizom mélyen, az állkapocsízület közelében fekszik. – Der äußere Flügelmuskel (Musculus pterygoideus lateralis) liegt tief in der Nähe des Kiefergelenks.
29. Az izomnak általában egy felső és egy alsó feje különíthető el. – An diesem Muskel lassen sich gewöhnlich ein oberer und ein unterer Kopf unterscheiden.
30. Rostjai közel vízszintesen futnak a koponyaalaptól az alsó állkapocs feje felé. – Seine Fasern verlaufen annähernd horizontal von der Schädelbasis zum Kopf des Unterkiefers.
31. Az alsó fej főként az alsó állkapocs nyakán lévő mélyedésen tapad. – Der untere Kopf setzt überwiegend an einer Vertiefung am Unterkieferhals (Fovea pterygoidea) an.
32. A felső fej rostjai részben az állkapocsízület tokjához és ízületi korongjához húzódnak. – Die Fasern des oberen Kopfes ziehen teilweise zur Kapsel und zur Gelenkscheibe (Discus articularis) des Kiefergelenks.
33. A két külső röpizom együttes működése előretolja az alsó állkapcsot. – Die gemeinsame Tätigkeit beider äußeren Flügelmuskeln schiebt den Unterkiefer nach vorne.
34. Az izmok az állkapocsfejet és az ízületi korongot előrevezetik az ízületi gumóra. – Die Muskeln führen den Unterkieferkopf und die Gelenkscheibe nach vorne auf den Gelenkhöcker.
35. Ez a mozgás az állkapocs nagyobb mértékű nyitásához is szükséges. – Diese Bewegung ist auch für eine stärkere Öffnung des Unterkiefers erforderlich.
36. Egyoldali összehúzódásakor az állkapocs az ellenkező oldal felé tér ki. – Bei einseitiger Kontraktion weicht der Unterkiefer zur Gegenseite aus.
37. A két oldalon váltakozó összehúzódások hozzák létre az őrlő rágómozgásokat. – Abwechselnde Kontraktionen auf beiden Seiten erzeugen die mahlenden Kaubewegungen.
38. Az alsó állkapocs felemelését főként a rágóizom, a halántékizom és a belső röpizom végzi. – Das Heben des Unterkiefers erfolgt hauptsächlich durch den Masseter, den Schläfenmuskel und den inneren Flügelmuskel.
39. Az állkapocs aktív süllyesztésében a külső röpizom mellett a nyelvcsont feletti izmok is részt vesznek. – An der aktiven Senkung des Unterkiefers sind neben dem äußeren Flügelmuskel auch die oberhalb des Zungenbeins gelegenen Muskeln beteiligt.
40. Az állkapocs nyitásakor a nyelvcsontot az alatta elhelyezkedő izmoknak rögzíteniük kell. – Bei der Öffnung des Unterkiefers muss das Zungenbein durch die unterhalb von ihm liegenden Muskeln fixiert werden.
41. A rágás összetett mozgássor, amelyben emelés, süllyesztés, előretolás és oldalirányú elmozdulás váltakozik. – Das Kauen ist eine komplexe Bewegungsfolge, bei der sich Heben, Senken, Vorschieben und Seitwärtsbewegungen abwechseln.
42. A rágóizmok motoros beidegzését a háromosztatú ideg alsó állcsonti ága biztosítja. – Die motorische Innervation der Kaumuskeln erfolgt durch den Unterkieferast des Drillingsnervs (Nervus mandibularis des Nervus trigeminus).
43. Ez az ideg az ötödik agyideg harmadik fő ága. – Dieser Nerv ist der dritte Hauptast des fünften Hirnnervs.
44. A rágóizmok túlterhelése izomfájdalmat, feszülést és korlátozott szájnyitást okozhat. – Eine Überlastung der Kaumuskeln kann Muskelschmerzen, Verspannungen und eine eingeschränkte Mundöffnung verursachen.
45. A fogcsikorgatás és a tartós fogszorítás különösen a rágóizmot és a halántékizmot terheli meg. – Zähneknirschen und dauerhaftes Zusammenpressen der Zähne belasten besonders den Masseter und den Schläfenmuskel.
(aufklappen)magyar
1. A rágóizmok az alsó állkapcsot mozgatják, és lehetővé teszik a táplálék mechanikai feldolgozását.
2. Működésük során a fogak egymáshoz közelednek, eltávolodnak, vagy egymáson elcsúsznak.
3. A tulajdonképpeni rágóizmok négy páros izomból állnak.
4. Ezek közé tartozik a rágóizom, a halántékizom, valamint a belső és a külső röpizom.
5. A rágóizmok többsége a koponya csontjairól ered, és az alsó állkapcson tapad.
6. Összehúzódásuk ezért közvetlenül megváltoztatja az alsó állkapocs helyzetét.
7. A rágóizom az arc oldalsó részén, közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el.
8. Ez az izom a járomívről ered, és lefelé halad az alsó állkapocs felé.
9. Rostjai az állkapocság külső felszínén és az állkapocsszög környékén tapadnak.
10. A rágóizom fő feladata az alsó állkapocs erőteljes felemelése.
11. Kétoldali összehúzódásakor a fogsorok erősen egymáshoz szorulnak.
12. Felületes rostjai az alsó állkapocs enyhe előretolásában is részt vesznek.
13. Mélyebb rostjai ezzel szemben kissé hátrafelé húzhatják az állkapcsot.
14. A rágóizom összeszorított fogaknál az arc oldalán könnyen kitapintható.
15. A halántékizom széles, legyező alakú izom a koponya oldalsó felszínén.
16. A halántékárok nagy részéről és az azt borító erős pólyáról ered.
17. Rostjai lefelé haladva erős ínná egyesülnek.
18. Az ín az alsó állkapocs koronanyúlványán tapad.
19. A halántékizom elülső és középső rostjai felemelik az alsó állkapcsot.
20. Vízszintesebb hátulsó rostjai elsősorban hátrahúzzák az előretolt állkapcsot.
21. A halántékizom ezért az állkapocs zárásában és hátrahúzásában egyaránt fontos.
22. A belső röpizom az alsó állkapocs ágának belső oldalán helyezkedik el.
23. Lefutása részben a külső oldalon fekvő rágóizom lefutásához hasonlít.
24. A két izom együtt izomhurkot képez az alsó állkapocs szöge körül.
25. A belső röpizom összehúzódása felemeli és kissé előretolja az alsó állkapcsot.
26. Egyoldali működésekor az állkapocs az ellenkező oldal felé mozdul el.
27. Ez az oldalirányú mozgás fontos a táplálék őrlésekor.
28. A külső röpizom mélyen, az állkapocsízület közelében fekszik.
29. Az izomnak általában egy felső és egy alsó feje különíthető el.
30. Rostjai közel vízszintesen futnak a koponyaalaptól az alsó állkapocs feje felé.
31. Az alsó fej főként az alsó állkapocs nyakán lévő mélyedésen tapad.
32. A felső fej rostjai részben az állkapocsízület tokjához és ízületi korongjához húzódnak.
33. A két külső röpizom együttes működése előretolja az alsó állkapcsot.
34. Az izmok az állkapocsfejet és az ízületi korongot előrevezetik az ízületi gumóra.
35. Ez a mozgás az állkapocs nagyobb mértékű nyitásához is szükséges.
36. Egyoldali összehúzódásakor az állkapocs az ellenkező oldal felé tér ki.
37. A két oldalon váltakozó összehúzódások hozzák létre az őrlő rágómozgásokat.
38. Az alsó állkapocs felemelését főként a rágóizom, a halántékizom és a belső röpizom végzi.
39. Az állkapocs aktív süllyesztésében a külső röpizom mellett a nyelvcsont feletti izmok is részt vesznek.
40. Az állkapocs nyitásakor a nyelvcsontot az alatta elhelyezkedő izmoknak rögzíteniük kell.
41. A rágás összetett mozgássor, amelyben emelés, süllyesztés, előretolás és oldalirányú elmozdulás váltakozik.
42. A rágóizmok motoros beidegzését a háromosztatú ideg alsó állcsonti ága biztosítja.
43. Ez az ideg az ötödik agyideg harmadik fő ága.
44. A rágóizmok túlterhelése izomfájdalmat, feszülést és korlátozott szájnyitást okozhat.
45. A fogcsikorgatás és a tartós fogszorítás különösen a rágóizmot és a halántékizmot terheli meg.
(aufklappen)német
1. Die Kaumuskeln bewegen den Unterkiefer (Mandibula) und ermöglichen die mechanische Zerkleinerung der Nahrung.
2. Bei ihrer Tätigkeit nähern sich die Zähne einander an, entfernen sich voneinander oder gleiten gegeneinander.
3. Die eigentliche Kaumuskulatur besteht aus vier paarigen Muskeln.
4. Dazu gehören der Masseter, der Schläfenmuskel sowie der innere und der äußere Flügelmuskel.
5. Die meisten Kaumuskeln entspringen an Knochen des Schädels und setzen am Unterkiefer an.
6. Ihre Kontraktion verändert daher unmittelbar die Stellung des Unterkiefers.
7. Der Masseter (Musculus masseter) liegt an der seitlichen Fläche des Gesichts unmittelbar unter der Haut.
8. Dieser Muskel entspringt am Jochbogen (Arcus zygomaticus) und zieht nach unten zum Unterkiefer.
9. Seine Fasern setzen an der Außenfläche des Unterkieferastes (Ramus mandibulae) und im Bereich des Unterkieferwinkels (Angulus mandibulae) an.
10. Die Hauptaufgabe des Masseters ist das kräftige Heben des Unterkiefers.
11. Bei beidseitiger Kontraktion werden die Zahnreihen kräftig aufeinandergepresst.
12. Seine oberflächlichen Fasern wirken auch am leichten Vorschieben des Unterkiefers mit.
13. Seine tieferen Fasern können den Unterkiefer dagegen etwas nach hinten ziehen.
14. Der Masseter ist bei zusammengebissenen Zähnen an der Gesichtsseite leicht tastbar.
15. Der Schläfenmuskel (Musculus temporalis) ist ein breiter, fächerförmiger Muskel an der Seitenfläche des Schädels.
16. Er entspringt aus einem großen Teil der Schläfengrube (Fossa temporalis) und von der sie bedeckenden kräftigen Faszie.
17. Seine Fasern vereinigen sich auf ihrem Weg nach unten zu einer kräftigen Sehne.
18. Die Sehne setzt am Kronenfortsatz (Processus coronoideus) des Unterkiefers an.
19. Die vorderen und mittleren Fasern des Schläfenmuskels heben den Unterkiefer.
20. Seine horizontaler verlaufenden hinteren Fasern ziehen vor allem den vorgeschobenen Unterkiefer zurück.
21. Der Schläfenmuskel ist daher sowohl für den Kieferschluss als auch für die Rückwärtsbewegung wichtig.
22. Der innere Flügelmuskel (Musculus pterygoideus medialis) liegt an der Innenseite des Unterkieferastes.
23. Sein Verlauf ähnelt teilweise dem Verlauf des an der Außenseite liegenden Masseters.
24. Beide Muskeln bilden gemeinsam eine Muskelschlinge um den Unterkieferwinkel.
25. Die Kontraktion des inneren Flügelmuskels hebt den Unterkiefer und schiebt ihn etwas nach vorne.
26. Bei einseitiger Tätigkeit bewegt sich der Unterkiefer zur Gegenseite.
27. Diese Seitwärtsbewegung ist beim Zermahlen der Nahrung wichtig.
28. Der äußere Flügelmuskel (Musculus pterygoideus lateralis) liegt tief in der Nähe des Kiefergelenks.
29. An diesem Muskel lassen sich gewöhnlich ein oberer und ein unterer Kopf unterscheiden.
30. Seine Fasern verlaufen annähernd horizontal von der Schädelbasis zum Kopf des Unterkiefers.
31. Der untere Kopf setzt überwiegend an einer Vertiefung am Unterkieferhals (Fovea pterygoidea) an.
32. Die Fasern des oberen Kopfes ziehen teilweise zur Kapsel und zur Gelenkscheibe (Discus articularis) des Kiefergelenks.
33. Die gemeinsame Tätigkeit beider äußeren Flügelmuskeln schiebt den Unterkiefer nach vorne.
34. Die Muskeln führen den Unterkieferkopf und die Gelenkscheibe nach vorne auf den Gelenkhöcker.
35. Diese Bewegung ist auch für eine stärkere Öffnung des Unterkiefers erforderlich.
36. Bei einseitiger Kontraktion weicht der Unterkiefer zur Gegenseite aus.
37. Abwechselnde Kontraktionen auf beiden Seiten erzeugen die mahlenden Kaubewegungen.
38. Das Heben des Unterkiefers erfolgt hauptsächlich durch den Masseter, den Schläfenmuskel und den inneren Flügelmuskel.
39. An der aktiven Senkung des Unterkiefers sind neben dem äußeren Flügelmuskel auch die oberhalb des Zungenbeins gelegenen Muskeln beteiligt.
40. Bei der Öffnung des Unterkiefers muss das Zungenbein durch die unterhalb von ihm liegenden Muskeln fixiert werden.
41. Das Kauen ist eine komplexe Bewegungsfolge, bei der sich Heben, Senken, Vorschieben und Seitwärtsbewegungen abwechseln.
42. Die motorische Innervation der Kaumuskeln erfolgt durch den Unterkieferast des Drillingsnervs (Nervus mandibularis des Nervus trigeminus).
43. Dieser Nerv ist der dritte Hauptast des fünften Hirnnervs.
44. Eine Überlastung der Kaumuskeln kann Muskelschmerzen, Verspannungen und eine eingeschränkte Mundöffnung verursachen.
45. Zähneknirschen und dauerhaftes Zusammenpressen der Zähne belasten besonders den Masseter und den Schläfenmuskel.