4.1.2 – Istensimádat: a magyarok panteonja és kultikus helyei – Götterverehrung: Pantheon und Kultstätten der Ungarn
1. Aki azt várja, hogy a pogány magyarok istenimádata görög vagy római mintára épüljön – egy világosan rendezett istenvilággal –, az mélyen téved. – Wer die Götterverehrung der heidnischen Ungarn nach griechischem oder römischem Muster erwartet – mit einem klar geordneten Götterhimmel –, irrt sich gründlich.
2. Az ókori magyar vallásnak nem volt kidolgozott panteonja, amelyben megnevezett istenségek, rögzített hatáskörök és művészien elmesélt istenmítoszok szerepeltek volna. – Die altungarische Religion besaß kein ausgearbeitetes Pantheon mit benannten Gottheiten, festen Zuständigkeiten und kunstvoll erzählten Göttermythen.
3. Amit a tisztelt erőkről tudunk, inkább egy laza hálózatot alkot az éghitről, a természeti szellemekről és az ősök imádatáról, mintsem egy zárt rendszert. – Was man über die verehrten Mächte weiß, fügt sich eher zu einem lockeren Geflecht aus Himmelsglaube, Naturgeistern und Ahnenkult als zu einem geschlossenen System.
4. Ez a sajátosság a vallás írás nélküli, szájhagyományon alapuló jellegéből, valamint a magyarok lovas nomád életmódjából magyarázható. – Diese Eigenart erklärt sich aus der schriftlosen, mündlich getragenen Natur der Religion und aus der reiternomadischen Lebensweise der Magyaren.
5. A sztyepp népek általában nem alakítottak ki állandó, papi testületekkel rendelkező templomi vallásokat, hanem egy mozgékony, helyhez kötött természetkultuszt. – Steppenvölker entwickelten in der Regel keine festen Tempelreligionen mit Priesterkollegien, sondern einen beweglichen, ortsgebundenen Naturkult.
6. A magyar istenhit rekonstruálása ezért különösen nehéz, és nyelvészeti összehasonlításon, néprajzon, valamint a szomszédos népekkel való összehasonlításon alapul. – Die Rekonstruktion des ungarischen Götterglaubens ist daher besonders schwierig und beruht auf Sprachvergleich, Volkskunde und dem Vergleich mit Nachbarvölkern.
7. A tisztelt erők élén nagy valószínűséggel egy legfőbb égisten állt. – An der Spitze der verehrten Mächte stand mit großer Wahrscheinlichkeit eine höchste Himmelsgottheit.
8. Ez az égisten maga az eget testesítette meg, mint a rend, az igazság, az uralom és a sors forrását. – Diese Himmelsgottheit verkörperte den Himmel selbst als Quelle von Ordnung, Recht, Herrschaft und Schicksal.
9. Egy ilyen éghit a sztyeppei török népek esetében a Tengri-kultusz formájában jól dokumentált, és a magyarok esetében is valószínűnek tekinthető. – Ein solcher Himmelsglaube ist für die Türkvölker der Steppe als Kult des Tengri gut bezeugt und gilt auch für die Ungarn als wahrscheinlich.
10. A törököknél Tengri az örök kék eget jelölte, amely a világ felett őrködött és az uralkodók hatalmát legitimálta. – Tengri bezeichnete bei den Türken den ewigen blauen Himmel, der über die Welt wachte und Herrscher legitimierte.
11. Nem lehet biztosan megállapítani, hogy a magyarok saját néven imádtak-e egy hasonló istenséget. – Ob die Magyaren eine gleichartige Gottheit unter eigenem Namen verehrten, lässt sich nicht mit Sicherheit sagen.
12. A mai magyar „Isten” szót egyes kutatók e mennyei istenség ősi, örökölt nevének tartják. – Das heutige ungarische Wort für Gott, Isten, gilt manchen Forschern als altererbter Name dieser Himmelsgottheit.
13. Az „Isten” szó eredete azonban vitatott, és a nyelvészetben eltérő értelmezéseket kap. – Die Herkunft des Wortes Isten ist jedoch umstritten und wird in der Sprachwissenschaft unterschiedlich gedeutet.
14. Egyesek az ófinn-ugor örökségből vezetik le, mások iráni vagy más idegen eredetet feltételeznek. – Einige leiten es aus dem alten finnougrischen Erbe ab, andere vermuten iranischen oder anderen fremden Ursprung.
15. Csak az biztos, hogy a szó a kereszténységre való áttéréskor már rendelkezésre állt a keresztény Isten megnevezésére. – Sicher ist nur, dass das Wort beim Übergang zum Christentum bereitstand, um den christlichen Gott zu benennen.
16. Ez az átvétel arra utal, hogy az „Isten” szó már korábban is egy magas rangú, átfogó istenképet jelölt. – Diese Übernahme spricht dafür, dass Isten schon zuvor eine hohe, umfassende Gottesvorstellung bezeichnete.
17. A mennyei istent feltehetően nem képeken ábrázolták, hanem magában a mennyben és megnyilvánulásaiban imádták. – Der Himmelsgott wurde vermutlich nicht in Bildern dargestellt, sondern im Himmel selbst und in seinen Erscheinungen verehrt.
18. A napot, a holdat és a csillagokat a mennyei rend látható megnyilvánulásainak vagy kísérőinek tekintették. – Sonne, Mond und Sterne galten als sichtbare Erscheinungen oder Begleiter der himmlischen Ordnung.
19. Különösen a Napot tisztelték valószínűleg életadó erőként, amire a sírok keleti tájolása utal. – Besonders die Sonne dürfte als lebenspendende Macht verehrt worden sein, worauf die Ostung der Gräber hindeutet.
20. A kelet felé tájolt temetkezések összekapcsolják a felkelő Napot a továbbélés reményével. – Die nach Osten gerichteten Bestattungen verbinden die aufgehende Sonne mit der Hoffnung auf ein Weiterleben.
21. A Hold és változásai is valószínűleg szerepet játszottak az idő felosztásában és a kedvező napok meghatározásában. – Auch der Mond und sein Wechsel spielten vermutlich eine Rolle bei der Einteilung der Zeit und der Festlegung günstiger Tage.
22. A kutatások szerint az égisten mellett további felsőbbrendű erők is léteztek, amelyek neve és természete azonban rejtély marad. – Neben dem Himmelsgott vermutet die Forschung weitere hohe Mächte, deren Namen und Wesen jedoch im Dunkeln bleiben.
23. Egyes értelmezések a fényes égisten ellentétes erejét, az alvilág sötét erejét feltételezik. – Manche Deutungen nehmen eine Gegenmacht zur lichten Himmelsgottheit an, eine dunkle Macht der Unterwelt.
24. Az ilyen kettősség – a fényes felső és a sötét alsó erő – rokon népeknél is igazolható. – Eine solche Zweiteilung in eine lichte obere und eine dunkle untere Macht ist bei verwandten Völkern belegt.
25. A magyar néphitben ez a képzelet esetleg az Ördög, egy baljóslatú lény alakjában él tovább. – Im ungarischen Volksglauben lebt diese Vorstellung möglicherweise in der Gestalt des Ördög fort, eines unheilvollen Wesens.
26. Az „Ördög” szó később az ördögöt jelölte, de lehet, hogy régebbi eredetű, és egy pogány alvilági uralkodóra utal. – Das Wort Ördög bezeichnete später den Teufel, könnte aber älteren Ursprungs sein und einen heidnischen Unterweltsherrn meinen.
27. Nem lehet eldönteni, hogy valódi istenségről vagy csupán egy gonosz szellemről volt-e szó. – Ob es sich dabei um eine echte Gottheit oder nur um einen bösen Geist handelte, ist nicht zu entscheiden.
28. A keresztény átértelmezés eltakarta és eltorzította az ilyen alakok eredeti jelentését. – Die christliche Umdeutung hat die ursprüngliche Bedeutung solcher Gestalten überlagert und verzerrt.
29. A kialakult panteonnál biztosabb az élőlényként felfogott természeti erők és azok szellemeinek tisztelete. – Sicherer als ein ausgebildetes Pantheon ist die Verehrung beseelter Naturkräfte und ihrer Geister.
30. A pogány magyarok abban a hitben éltek, hogy az egész természetet szellemi erők áthatják. – Die heidnischen Ungarn lebten in der Vorstellung, dass die ganze Natur von geistigen Mächten durchdrungen sei.
31. Ez az animista alapállás a táj minden feltűnő helyét egy felsőbb hatalom lehetséges székhelyévé tette. – Diese animistische Grundhaltung machte jeden auffälligen Ort der Landschaft zum möglichen Sitz einer höheren Macht.
32. Első helyen állt a tűz imádata, amelyet szentnek és megtisztítónak tartottak. – An erster Stelle stand die Verehrung des Feuers, das als heilig und reinigend galt.
33. A családi tűzhely egyúttal a ház gyakorlati központja és a védőerők székhelye is volt. – Das Herdfeuer der Familie war zugleich praktischer Mittelpunkt des Hauses und Wohnsitz schützender Mächte.
34. Súlyos bűnnek számított a tűz beszennyezése, leköpése vagy gondatlan eloltása. – Es galt als schwerer Frevel, das Feuer zu verunreinigen, anzuspucken oder achtlos zu löschen.
35. A tűznek apró ajándékokat mutattak be, például az első falatot vagy egy csepp italt dobtak bele. – Dem Feuer brachte man kleine Gaben dar, indem man etwa den ersten Bissen oder einen Tropfen Trank hineingab.
36. A tűz tisztasága és életereje szorosan összekapcsolta azt a család szerencséjével és fennmaradásával. – Die Reinheit und Lebenskraft des Feuers verband es eng mit dem Glück und dem Bestand der Sippe.
37. Hasonlóan nagy tiszteletnek örvendett a víz, főként a források és a folyóvizek. – Eine ähnlich hohe Verehrung genoss das Wasser, vor allem Quellen und fließende Gewässer.
38. A forrásokat a szellemek lakhelyének, valamint gyógyító és tisztító erővel rendelkező helyeknek tartották. – Quellen galten als Sitze von Geistern und als Orte mit heilender und reinigender Kraft.
39. Az ilyen forrásoknál áldozatokat mutattak be, és kendőket vagy szalagokat kötöttek a környező bokrokra. – An solchen Quellen brachte man Opfergaben dar und band Tücher oder Bänder an die umstehenden Sträucher.
40. A folyókat is lelkes erőkként tisztelték, amelyeket ajándékokkal próbáltak megnyerni. – Auch Flüsse wurden als beseelte Mächte verehrt, die man durch Gaben gnädig zu stimmen suchte.
41. Veszélyes vizek átkelésekor áldozatot mutattak be a folyószellemnek, hogy biztonságos átkelést kérjenek. – Bei der Überquerung gefährlicher Gewässer opferte man dem Flussgeist, um eine sichere Passage zu erbitten.
42. A hegyeket, dombokat és feltűnő sziklákat szintén a szellemi erők lakhelyének tekintették. – Berge, Hügel und auffällige Felsen galten ebenfalls als Wohnsitze geistiger Mächte.
43. A magasabb fekvésű helyek közelebb kerültek az éghez, és különösen alkalmasak voltak a felsőbb erők imádására. – Erhöhte Orte rückten dem Himmel näher und eigneten sich besonders für die Verehrung der oberen Mächte.
44. A dombokon ezért gyakran mutattak be áldozatokat, és gyűltek össze szertartásokra. – Auf Anhöhen brachte man daher häufig Opfer dar und versammelte sich zu kultischen Handlungen.
45. Kiemelt helyet foglaltak el a természetkultuszban a szent fák és ligetek. – Eine herausragende Stellung im Naturkult nahmen heilige Bäume und Haine ein.
46. Az egyes hatalmas fák a világfa képmásainak számítottak, amely összeköti az eget, a földet és az alvilágot. – Der einzelne mächtige Baum galt als Abbild des Weltenbaums, der Himmel, Erde und Unterwelt verbindet.
47. Ez a világfa, magyarul életfa vagy világfa néven ismert, a kozmosz központi tengelyét képezte. – Dieser Weltenbaum, im Ungarischen als életfa oder világfa bekannt, bildete die Mittelachse des Kosmos.
48. A szent fákat nem szabadott kivágni, megrongálni vagy megszentségteleníteni, és különleges védelmet élveztek. – Heilige Bäume durften nicht gefällt, beschädigt oder entweiht werden und genossen besonderen Schutz.
49. Ágaikra szalagokat, kendőket és apró ajándékokat kötöttek, tiszteletük és kérésük jeléül. – An ihren Zweigen befestigte man Bänder, Tücher und kleine Gaben als Zeichen der Verehrung und der Bitte.
50. Egész ligetek is szent területnek számítottak, amelyeket csak kultikus célokból léptek be. – Ganze Haine konnten als heilige Bezirke gelten, die man nur zu kultischen Zwecken betrat.
51. Az ilyen szent ligetek a letelepedett népek templomainak feleltek meg, és helyettesítették a állandó kultikus építményeket. – Solche heiligen Haine entsprachen den Tempeln sesshafter Völker und ersetzten feste Kultbauten.
52. A helyhez kötött természetimádat illett a félnomád életmódhoz, amely nem ismert állandó szentélyeket. – Die ortsgebundene Naturverehrung passte zur halbnomadischen Lebensweise, die keine dauerhaften Heiligtümer kannte.
53. Emiatt hiányoznak a pogány magyaroktól más kultúrák monumentális templomai és istenképai. – Aus diesem Grund fehlen den heidnischen Ungarn die monumentalen Tempel und Götterbilder anderer Kulturen.
54. A kultusz a szabad ég alatt, a táj élettel teli helyszínein zajlott. – Der Kult fand unter freiem Himmel statt, an den beseelten Orten der Landschaft selbst.
55. Ez a sajátosság jelentősen megnehezíti a kultuszhelyek régészeti felkutatását, mivel nincsenek állandó építmények. – Diese Eigenart erschwert die archäologische Suche nach Kultstätten erheblich, da feste Bauten fehlen.
56. Ahol áldozati helyeket feltételeznek, legfeljebb tűzhelyek nyomai, állatcsontok és letett ajándékok találhatók. – Wo man Opferplätze vermutet, finden sich allenfalls Spuren von Feuerstellen, Tierknochen und niedergelegten Gaben.
57. Az ilyen leleteket azonban gyakran nem lehet egyértelműen megkülönböztetni a szokásos települési nyomoktól. – Solche Befunde lassen sich jedoch oft nicht eindeutig von gewöhnlichen Siedlungsspuren unterscheiden.
58. Különleges szerepet játszottak a vallási képzeletvilágban a szent állatok. – Eine besondere Rolle in der religiösen Vorstellungswelt spielten heilige Tiere.
59. Első helyen állt a ló, amelyet a legértékesebb áldozati állatnak és a túlvilágba vezető út lovaként tartottak számon. – An erster Stelle stand das Pferd, das als kostbarstes Opfertier und als Reittier in die jenseitige Welt galt.
60. A lóáldozatot olyan fontos alkalmakra tartogatták, mint a temetések, a szövetségek és a nagy ünnepek. – Das Pferdeopfer war hohen Anlässen wie Begräbnissen, Bündnissen und großen Festen vorbehalten.
61. A szarvas a mondavilágban szent állatként és útmutatóként jelenik meg, legismertebb formájában a csodaszarvasként. – Der Hirsch erscheint in der Sagenwelt als heiliges Tier und Wegweiser, am bekanntesten als Wunderhirsch.
62. A legenda szerint egy csodálatos szarvastehén vezette Hunor és Magor ősapákat új legelőkre. – Nach der Sage führte eine wunderbare Hirschkuh die Stammväter Hunor und Magor in neue Weidegründe.
63. Ez a történet feltehetően őrzi egy szent ős- vagy vezetőállatról szóló ősi elképzelések lényegét. – Diese Erzählung bewahrt vermutlich einen Kern alter Vorstellungen von einem heiligen Ahnen- oder Leittier.
64. A sas vagy a sólyom, mint égi ragadozó madár, jelentős szerepet játszott a magyarok hitében. – Der Adler oder Falke spielte als himmlischer Raubvogel eine bedeutende Rolle im Glauben der Magyaren.
65. Az uralkodó Árpád-ház eredetmítoszában a mitikus Turul madár isteni ősmadárként jelenik meg. – In der Herkunftssage der herrschenden Árpáden erscheint der mythische Vogel Turul als göttlicher Ahnvogel.
66. A krónikások beszámolója szerint a Turul álmában dicsőséges uralkodói dinasztiát jövendölt meg Emese hercegnőnek. – Nach dem Bericht der Chronisten kündigte der Turul der Fürstenmutter Emese im Traum eine ruhmreiche Herrscherlinie an.
67. A Turul összekapcsolta az uralkodócsaládot az égi hatalommal, és legitimálta igényüket a trónra. – Der Turul verband das Herrschergeschlecht mit der himmlischen Macht und legitimierte seinen Anspruch.
68. Ebben a tiszteletben ötvöződik az állatkultusz, az ősökbe vetett hit és az uralom szent alapja. – In dieser Verehrung verbinden sich Tierkult, Ahnenglaube und die sakrale Begründung der Herrschaft.
69. A hagyományban a farkas is erőteljes, a harcosok és uralkodók világához kapcsolódó állatként jelenik meg. – Auch der Wolf erscheint in der Überlieferung als kraftvolles, mit der Krieger- und Herrscherwelt verbundenes Tier.
70. Az ilyen állatfigurák gyakran szerepeltek a származási mondák elején, és különleges méltóságot kölcsönöztek a nemzetségeknek. – Solche Tiergestalten standen oft am Anfang von Abstammungssagen und verliehen Geschlechtern besondere Würde.
71. Ezen állatok imádata arra utal, hogy a hitben régebbi totemista elképzelések hatottak tovább. – Die Verehrung dieser Tiere lässt vermuten, dass ältere totemistische Vorstellungen im Glauben nachwirkten.
72. A totemizmusban egy csoport származását egy szent állattól vezeti le, és különleges kapcsolatban áll vele. – Beim Totemismus leitet eine Gruppe ihre Herkunft von einem heiligen Tier ab und steht mit ihm in besonderer Beziehung.
73. Vitatott kérdés, hogy a magyarok ismertek-e kifejezett totemizmust, de az állatmítoszok erre utalnak. – Ob die Ungarn einen ausgeprägten Totemismus kannten, ist umstritten, doch die Tiersagen weisen in diese Richtung.
74. Az istenek és szellemek imádatához szorosan kapcsolódott az ősök és elhunytak kultusza. – Eng mit der Götter- und Geisterverehrung verbunden war der Kult der Ahnen und Verstorbenen.
75. Úgy hitték, hogy a halottak szellemekként tovább élnek, és a nemzetséghez barátságosan vagy ellenségesen viszonyulhatnak. – Man glaubte, dass die Toten als Geister fortdauerten und der Sippe wohlgesinnt oder feindlich gegenüberstehen konnten.
76. Az ősök rendszeresen ajándékokat kaptak, és bizonyos napokon áldozatokkal és étkezésekkel tisztelték meg őket. – Die Ahnen erhielten regelmäßige Gaben und wurden an bestimmten Tagen mit Opfern und Mahlzeiten geehrt.
77. A tisztelt ősök és a felsőbb erők közötti határ elmosódott volt, mivel a jelentős ősöket kultikus szintre emelhették. – Die Grenze zwischen verehrten Ahnen und höheren Mächten war fließend, da bedeutende Ahnen kultisch erhoben werden konnten.
78. Így egy dicsőséges ős az idők folyamán szinte egy isteni védőerő rangját is elérhette. – So konnte ein ruhmreicher Stammvater im Lauf der Zeit fast den Rang einer göttlichen Schutzmacht erlangen.
79. Az erők tisztelete elsősorban áldozatok formájában valósult meg, amelyekkel elnyerték azok kegyét. – Die Verehrung der Mächte vollzog sich vor allem im Opfer, mit dem man ihre Gunst erwarb.
80. Főként állatokat áldoztak fel, elsősorban lovakat, emellett szarvasmarhákat, juhokat és más háziállatokat. – Geopfert wurden vor allem Tiere, allen voran das Pferd, daneben Rinder, Schafe und andere Haustiere.
81. Nagy áldozatok alkalmával az állatot rituálisan levágták, vérét és bizonyos testrészeit az erőknek ajánlották fel. – Bei großen Opfern wurde das Tier rituell geschlachtet, sein Blut und bestimmte Teile den Mächten dargebracht.
82. Az áldozati állat húsát ezután a közösség egy ünnepi lakomán fogyasztotta el. – Das Fleisch des Opfertieres verzehrte die Gemeinschaft anschließend in einem festlichen Mahl.
83. Ez az áldozati lakoma összekötötte az élőket egymással és a tisztelt erőkkel, közösséggé egyesítve őket. – Dieses Opfermahl verband die Lebenden untereinander und mit den verehrten Mächten zu einer Gemeinschaft.
84. Az állatáldozatok mellett ételeket, italokat és értékes tárgyakat is felajánlottak. – Neben Tieropfern brachte man auch Gaben von Speise, Trank und kostbaren Gegenständen dar.
85. A szent helyeken fegyvereket, ékszereket vagy érméket helyeztek el, hogy tisztelegjenek a hatalmak előtt, vagy megnyugtassák őket. – An heiligen Orten legte man Waffen, Schmuck oder Münzen nieder, um die Mächte zu ehren oder zu besänftigen.
86. Az ajándék kiválasztását az alkalom és a meghívott hatalom rangja határozta meg. – Die Wahl der Gabe richtete sich nach dem Anlass und nach dem Rang der angerufenen Macht.
87. Az áldozati szertartást imák, fohászok és feltehetően énekek kísérték. – Die Opferhandlung wurde von Gebeten, Anrufungen und vermutlich von Gesängen begleitet.
88. Nem derül ki egyértelműen, ki vezette az áldozatot, de valószínűleg a nemzetség vagy a törzs feje volt. – Wer das Opfer leitete, ist nicht eindeutig überliefert, dürfte aber das Sippen- oder Stammesoberhaupt gewesen sein.
89. Emellett a táltos és más vallási szakértők is részt vettek bizonyos szertartásokon. – Daneben wirkten der táltos und andere religiöse Spezialisten bei bestimmten Riten mit.
90. Az állandó településű népektől eltérően azonban a magyaroknak nem volt állandó, a közigazgatástól elkülönülő papságuk. – Anders als sesshafte Völker besaßen die Ungarn jedoch keine feste, von der Verwaltung getrennte Priesterschaft.
91. A vallási és a világi vezetés nagyrészt ugyanazon kezekben volt. – Die religiöse und die weltliche Führung lagen weithin in denselben Händen.
92. A fejedelmet az éghez kapcsolódónak tartották, és ő volt felelős népe jólétéért. – Der Fürst galt als mit dem Himmel verbunden und trug Verantwortung für das Wohlergehen seines Volkes.
93. Ezen elképzelés szerint maga az uralom is szakrális alapon nyugodott, és a vallási rendbe ágyazódott. – In dieser Vorstellung war die Herrschaft selbst sakral begründet und in die religiöse Ordnung eingebettet.
94. Ha az uralkodó szerencséje elfordult, azt a mennyei kegy visszavonásaként lehetett értelmezni. – Versagte das Glück des Herrschers, so konnte dies als Entzug der himmlischen Gunst gedeutet werden.
95. Az ilyen elképzelések elválaszthatatlanul összekapcsolták a vallást és a politikát. – Solche Vorstellungen verbanden Religion und Politik untrennbar miteinander.
96. A vallási naptár feltehetően a pásztori év menetét és az évszakok fordulópontjait követte. – Der religiöse Kalender folgte vermutlich dem Lauf des Hirtenjahres und den Wendepunkten der Jahreszeiten.
97. Bizonyos időpontokban a közösség nagy áldozatok, étkezések és ünnepségek alkalmával gyűlt össze. – Zu bestimmten Zeiten versammelte sich die Gemeinschaft zu großen Opfern, Mahlzeiten und Festen.
98. A tavasz és az ősz, a nyájak felhajtása és lehozása valószínűleg különleges ünnepi időszakok voltak. – Frühjahr und Herbst, der Auftrieb und der Abtrieb der Herden, dürften besondere Festzeiten gewesen sein.
99. A források azonban nagyrészt hallgatnak ezeknek az ünnepeknek a pontos időpontjairól és tartalmáról. – Über die genauen Termine und Inhalte dieser Feste schweigen die Quellen jedoch weitgehend.
100. A törzsszövetség nagy gyűlései is valószínűleg vallási szertartásokkal jártak együtt. – Auch die großen Versammlungen des Stämmebundes waren wahrscheinlich mit religiösen Handlungen verbunden.
101. Az ilyen gyűlések a tanácskozást, az igazságszolgáltatást és a kultuszt egyesítették egy, a közösséget erősítő eseménybe. – Solche Versammlungen vereinten Beratung, Rechtsprechung und Kult zu einem die Gemeinschaft stärkenden Ereignis.
102. A legfőbb erők imádata így összekapcsolódott a szövetség politikai önmegerősítésével. – Die Verehrung der höchsten Mächte verband sich so mit der politischen Selbstvergewisserung des Verbandes.
103. Fontos kérdés a szent számok jelentősége az istenimádatban. – Eine wichtige Frage betrifft die Bedeutung heiliger Zahlen in der Götterverehrung.
104. Különösen a hét és a kilenc számot tartották szentnek sok sztyepp népnél, és ezek visszatérnek a mítoszokban és a rítusokban. – Besonders die Zahlen sieben und neun galten vielen Steppenvölkern als heilig und kehren in Mythen und Riten wieder.
105. Egyes hagyományok szerint a világfa hét vagy kilenc ágat hordozott, amelyek a mennyei szinteknek feleltek meg. – Der Weltenbaum trug nach manchen Überlieferungen sieben oder neun Äste, die den Himmelsebenen entsprachen.
106. Az ilyen számfelfogások rendet teremtettek a kozmoszban, és visszaköszöntek a mesékben és szokásokban. – Solche Zahlenvorstellungen ordneten den Kosmos und kehrten in Erzählungen und Bräuchen wieder.
107. A szomszédos népekkel való összehasonlításban a magyar istenvilág körvonalai egyre világosabbá válnak. – Im Vergleich mit benachbarten Völkern werden die Umrisse der ungarischen Götterwelt deutlicher.
108. A török népek Tengri mellett egy föld- és vízistenséget, valamint egy, a születés és a gyermekek felett őrködő istennőt imádtak. – Die Türkvölker verehrten neben Tengri eine Erd- und Wassergottheit sowie eine Göttin, die über Geburt und Kinder wachte.
109. A magyaroknál is feltételezik egy hasonló, a szülést és a nőket védő női erő létezését. – Eine vergleichbare weibliche Schutzmacht für Geburt und Frauen wird auch für die Ungarn vermutet.
110. A későbbi néphitben ezek a képzeletek összekapcsolódtak a női keresztény szentek imádatával. – Im späteren Volksglauben verbanden sich solche Vorstellungen mit der Verehrung weiblicher christlicher Heiliger.
111. A kutatás ebben egy pogány anyaistenség lehetséges nyomait látja, de óvatos marad. – Die Forschung sieht darin mögliche Spuren einer heidnischen Muttergottheit, bleibt jedoch vorsichtig.
112. A sztyeppek korszakában az iráni befolyás is nyomot hagyott a vallási szókincsben. – Auch der iranische Einfluss während der Steppenzeit hinterließ Spuren im religiösen Wortschatz.
113. Az ég, a hatalom és a kultikus cselekmények megnevezései részben iráni eredetűek lehetnek. – Begriffe für Himmel, Macht und kultische Handlungen könnten teilweise iranischer Herkunft sein.
114. Így a magyar istenvilág a földhódítás idején már egy többrétegű, több forrásból táplálkozó képződmény volt. – So war die ungarische Götterwelt bei der Landnahme bereits ein vielschichtiges, aus mehreren Quellen gespeistes Gebilde.
115. A Kárpát-medencében a magyarok ráadásul egy részben keresztény hitre tért lakossággal találkoztak, akiknek saját szentélyeik voltak. – Im Karpatenbecken trafen die Magyaren zudem auf eine teils christianisierte Bevölkerung mit eigenen Heiligtümern.
116. Ez a kapcsolat fokozta az idegen vallási elképzelésekkel és kultikus formákkal való találkozást. – Dieser Kontakt verstärkte die Begegnung mit fremden religiösen Vorstellungen und Kultformen.
117. Ennek ellenére a pogány istentisztelet generációkon át a bevándorlók meghatározó vallása maradt. – Dennoch blieb die heidnische Verehrung über Generationen die bestimmende Religion der Eingewanderten.
118. A magyarok kultikus helyei – amennyire megállapítható – a szabad természetben voltak, és nem épített templomokban. – Die Kultstätten der Ungarn lagen, soweit erkennbar, in der freien Natur und nicht in errichteten Tempeln.
119. A szent ligetek, források, dombok és egyes fák képezték a tisztelet legfontosabb helyszíneit. – Heilige Haine, Quellen, Hügel und einzelne Bäume bildeten die wichtigsten Orte der Verehrung.
120. Az ilyen helyeken sűrűsödött a kapcsolat az emberek világa és a felsőbb erők között. – An solchen Stätten verdichtete sich die Verbindung zwischen der Menschenwelt und den höheren Mächten.
121. Egyes helyek az egyes nemzetségeken túl is jelentőségre tettek szert, és nagyobb gyülekezeteket vonzottak. – Manche Orte gewannen über die einzelne Sippe hinaus Bedeutung und zogen größere Versammlungen an.
122. Az ilyen térségi szentélyek olyan helyeken állhattak, amelyek egyben politikai találkozási pontok is voltak. – Solche überörtlichen Heiligtümer könnten an Plätzen gelegen haben, die zugleich politische Treffpunkte waren.
123. A pogány kultikus helyek emléke egyes helyeken a későbbi helynevekben is visszatükröződik. – Die Erinnerung an heidnische Kultorte spiegelt sich mancherorts in späteren Ortsnamen wider.
124. Az áldozatokra, szent fákra vagy istenekre utaló nevek egykori kultikus helyekre utalnak. – Namen, die auf Opfer, heilige Bäume oder Götter verweisen, geben Hinweise auf einstige Kultstätten.
125. A helynevek ilyen értelmezései azonban bizonytalanok, és a kutatásban ellentmondásos viták tárgyát képezik. – Solche Deutungen von Ortsnamen sind jedoch unsicher und werden in der Forschung kontrovers diskutiert.
126. A régészet Magyarországon nem talált bizonyíthatóan, egyértelműen pogány templomokat vagy istenképeket. – Sicher belegte, eindeutig heidnische Tempel oder Götterbilder hat die Archäologie in Ungarn nicht gefunden.
127. Ez megerősíti azt a képet, hogy egy képtelen, helyhez kötött természeti vallásról van szó, amelynek nincsenek állandó kultikus épületei. – Dies bestätigt das Bild einer bildlosen, ortsgebundenen Naturreligion ohne feste Kultbauten.
128. A faragott vagy öntött szobrok formájában megjelenő istenképek nyilvánvalóan idegenek voltak a magyar istentiszteletben. – Götterbilder im Sinne geschnitzter oder gegossener Standbilder waren der ungarischen Verehrung offenbar fremd.
129. Legfeljebb kis amulettek és medálok szolgáltak vallási jelentőség hordozóiként, állat- vagy napmotívumokkal. – Allenfalls kleine Amulette und Anhänger mit Tier- oder Sonnenmotiven dienten als Träger religiöser Bedeutung.
130. Az ilyen tárgyak védelmet nyújtottak, és megőrizték a kapcsolatot a tisztelt erőkkel. – Solche Gegenstände sollten Schutz gewähren und die Verbindung zu den verehrten Mächten festhalten.
131. A sírokban olyan fémdíszek és medálok találhatók, amelyek motívumait részben vallási jelképekként értelmezik. – In den Gräbern finden sich Beschläge und Anhänger, deren Motive teils als religiöse Zeichen gedeutet werden.
132. A növényi indák, a palmetta-motívumok és az állatábrázolások a puszta díszítésen túl szimbolikus jelentéssel is bírhattak. – Pflanzenranken, Palmetten und Tierdarstellungen könnten über den bloßen Schmuck hinaus symbolische Bedeutung getragen haben.
133. E motívumok értelmezése azonban hipotetikus marad, mivel hiányoznak a kísérő szövegek. – Die Deutung dieser Motive bleibt jedoch hypothetisch, da begleitende Texte fehlen.
134. Összességében a magyarok istenimádata visszafogottnak bizonyul a képalkotás és az építészet terén, de gazdag a rítusokban. – Insgesamt erweist sich die Götterverehrung der Ungarn als zurückhaltend in Bild und Bau, aber reich an Riten.
135. A hangsúly az áldozat bemutatásán és a hatalmakkal való kapcsolat ápolásán volt, nem pedig azok ábrázolásán. – Der Schwerpunkt lag auf der Handlung des Opfers und der Pflege der Beziehung zu den Mächten, nicht auf deren Abbildung.
136. Ez a cselekvésorientáltság sok írás nélküli vallásra jellemző. – Diese Handlungsorientierung ist für viele schriftlose Religionen kennzeichnend.
137. A kereszténység elfogadásával a pogány istenvilág éles ellentétbe került az új tanítással. – Mit der Annahme des Christentums geriet die heidnische Götterwelt in scharfen Gegensatz zur neuen Lehre.
138. A keresztény uralkodók és egyháziak a régi erők imádását bálványimádásként beküzdték. – Die christlichen Herrscher und Geistlichen bekämpften die Verehrung der alten Mächte als Götzendienst.
139. A forrásoknál, fáknál és köveknél történő áldozatokat betiltották és büntetésekkel sújtották. – Opfer an Quellen, Bäumen und Steinen wurden verboten und mit Strafen belegt.
140. A korai keresztény királyság törvényei kifejezetten az ilyen pogány szokások ellen irányultak. – Die Gesetze des frühen christlichen Königreichs richteten sich ausdrücklich gegen solche heidnischen Bräuche.
141. A szent ligeteket kivágták, a forrásokat átszentelték, a kultikus helyeket pedig lerombolták vagy keresztény formába alakították át. – Heilige Haine wurden gefällt, Quellen umgewidmet und Kultorte zerstört oder christlich überformt.
142. A régi erőket démonoknak nyilvánították, imádatukat pedig az ördög művének értelmezték. – Die alten Mächte wurden zu Dämonen erklärt und ihre Verehrung als Werk des Teufels gedeutet.
143. A pogány hiedelmek azonban nem tűntek el teljesen, hanem rejtve tovább éltek a néphitben. – Dennoch verschwanden die heidnischen Vorstellungen nicht völlig, sondern überdauerten verborgen im Volksglauben.
144. Sok esetben a régi kultikus helyek összekapcsolódtak a keresztény szentélyekkel és a szentek imádatával. – Vielfach verbanden sich alte Kultorte mit christlichen Heiligtümern und Heiligenverehrungen.
145. Így egy egykor pogány forrás továbbra is keresztény gyógyforrásként tiszteletben részesülhetett. – So konnte eine einst heidnische Quelle als christlicher Heilbrunnen weiter verehrt werden.
146. A szent fák és hegyek sok helyen átalakultak keresztény szentek tiszteletévé. – Heilige Bäume und Berge gingen mancherorts in die Verehrung christlicher Heiliger über.
147. Ily módon a helyhez kötődő tisztelet új formában élt tovább. – Auf diese Weise lebte die ortsgebundene Verehrung unter neuen Vorzeichen fort.
148. A régi erők egyes vonásai is átkerültek a keresztény szentekre, akik hasonló feladatokat vállaltak magukra. – Auch einzelne Züge der alten Mächte gingen auf christliche Heilige über, die ähnliche Aufgaben übernahmen.
149. A kutatás ilyen átfedésekben óvatosan keresi a már eltűnt istenvilág nyomait. – Die Forschung sucht in solchen Überlagerungen vorsichtig nach Spuren der untergegangenen Götterwelt.
150. Eközben mindig szem előtt kell tartani annak a veszélyét, hogy a pogány és a keresztény örökséget elhamarkodottan összekeverjük. – Dabei ist stets die Gefahr zu bedenken, heidnisches und christliches Erbe vorschnell zu vermischen.
151. A magyar panteon rekonstrukciója ezért sok tekintetben bizonytalan és ideiglenes marad. – Die Rekonstruktion des ungarischen Pantheons bleibt deshalb in vielen Punkten unsicher und vorläufig.
152. Biztosnak tűnik az éghiten és a lelkes természeti erők imádatának központi helyzete. – Gesichert erscheint die zentrale Stellung eines Himmelsglaubens und die Verehrung beseelter Naturkräfte.
153. Biztosnak tűnik továbbá a tűz, a víz, a szent fák és a szent állatok nagy jelentősége is. – Gesichert ist auch die hohe Bedeutung von Feuer, Wasser, heiligen Bäumen und heiligen Tieren.
154. Kevésbé bizonyosak az egyes istenségek nevei és egy esetleges istenvilág pontos felépítése. – Weniger sicher sind die Namen einzelner Gottheiten und der genaue Aufbau eines etwaigen Götterhimmels.
155. Ez a bizonytalanság a szájhagyományból és a korai, alapos keresztényesítésből fakad. – Diese Unsicherheit folgt aus der mündlichen Überlieferung und der frühen, gründlichen Christianisierung.
156. A kereszténységnek nagy érdeke fűződött ahhoz, hogy kitörölje az ókori istenek emlékét. – Das Christentum hatte ein starkes Interesse daran, die Erinnerung an die alten Götter auszulöschen.
157. Ami a krónikások számára emlékezetre méltónak tűnt, az inkább a szokásokra és a gonosztettekre vonatkozott, mint a pogányok tanításaira. – Was den Chronisten als erinnerungswürdig erschien, betraf eher Bräuche und Untaten als die Lehre der Heiden.
158. Ezért a források többet közölnek a tiltott rítusokról, mint magukról a tisztelt erőkről. – Daher überliefern die Quellen mehr über verbotene Riten als über die verehrten Mächte selbst.
159. Emiatt a magyar istenvilág képe szükségszerűen hiányos marad. – Aus diesem Grund bleibt das Bild der ungarischen Götterwelt notwendig lückenhaft.
160. Ennek ellenére alapvető jellegét bizonyos biztonsággal meg lehet határozni. – Dennoch lässt sich ihr Grundcharakter mit einiger Sicherheit bestimmen.
161. Ez az ég és a természet vallása volt, amelyet az áldozatok, a tisztelet és az ősök imádata táplált. – Sie war eine Religion des Himmels und der Natur, getragen von Opfer, Verehrung und Ahnenkult.
162. Középpontjában nem egy elbeszélt istenvilág állt, hanem a világ erőihez fűződő, megélt kapcsolat. – Im Mittelpunkt stand nicht ein erzählter Götterhimmel, sondern die gelebte Beziehung zu den Mächten der Welt.
163. Ezt a kapcsolatot a vidék szent helyein és a közösség körében ápolták. – Diese Beziehung pflegte man an den heiligen Orten der Landschaft und im Kreis der Gemeinschaft.
164. A lovas harcos, a lova és a sztyeppe felett elterülő hatalmas égbolt határozták meg a vallási érzékenységet. – Der reitende Krieger, sein Pferd und der weite Himmel über der Steppe prägten das religiöse Empfinden.
165. Az ég imádata összekapcsolódott az ősökhöz és a nemzetség szent állataihoz fűződő kötődéssel. – Die Verehrung des Himmels verband sich mit der Bindung an die Ahnen und an die heiligen Tiere des Geschlechts.
166. Így a magyarok istenimádata szorosan összefonódott származásukkal, életmódjukkal és hatalmi rendjükkel. – So war die Götterverehrung der Ungarn eng mit ihrer Herkunft, ihrer Lebensweise und ihrer Herrschaftsordnung verflochten.
167. Az letelepedésre való áttéréssel és a keresztény állam kialakulásával ez az imádat elvesztette alapját. – Mit dem Übergang zur Sesshaftigkeit und zum christlichen Staat verlor diese Verehrung ihre tragende Grundlage.
168. A természeti erők helyébe a keresztények egyetlen Istene lépett, a szent ligetek helyébe pedig az egyház. – An die Stelle der Naturmächte trat der eine Gott der Christen, an die Stelle der Haine die Kirche.
169. A szent helyeket új értelmezésbe foglalták, a szent állatok pedig puszta mondaképekké váltak. – Die heiligen Orte wurden umgedeutet, die heiligen Tiere zu bloßen Sagengestalten.
170. A turul, a csodás szarvas és a szent fa képekként éltek tovább a mesékben és az emlékezetben. – Der Turul, der Wunderhirsch und der heilige Baum überlebten als Bilder in Erzählung und Erinnerung.
171. A népi elbeszélő költészetben megőrizték egykori vallási jelentőségük visszhangját. – In der erzählenden Volksdichtung bewahrten sie einen Abglanz ihrer einstigen religiösen Bedeutung.
172. E visszhangokból és a szomszédos népek tanúságtételeiből állítja össze a kutatás az elveszett képet. – Aus diesen Nachklängen und den Zeugnissen der Nachbarvölker setzt die Forschung das verlorene Bild zusammen.
173. Megmarad egy olyan vallás képe, amelyben nincsenek templomok és istenképek, de erős a természetben rejlő szentség iránti érzés. – Es bleibt das Bild einer Religion ohne Tempel und ohne Götterbild, aber mit einem starken Gefühl für das Heilige in der Natur.
174. Ez a vallás a sztyeppék mozgékony, harcias és állattenyésztő világához igazodott. – Diese Religion war auf die bewegliche, kriegerische und viehzüchtende Welt der Steppe zugeschnitten.
175. Erőik az égen, a tűzben, a vízben, a fákban és az állatokban lakoztak, nem pedig felépített szentélyekben. – Ihre Mächte wohnten im Himmel, im Feuer, im Wasser, im Baum und im Tier, nicht in errichteten Heiligtümern.
176. Ezen istenvilág megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy felmérhessük a keresztényesítés mélyreható hatását. – Das Verständnis dieser Götterwelt ist die Voraussetzung, um den tiefen Einschnitt der Christianisierung zu ermessen.
177. Csak ennek fényében válik világossá, milyen átfogó volt a hit és az életrend változása. – Erst vor ihrem Hintergrund wird deutlich, wie umfassend der Wandel von Glaube und Lebensordnung war.
178. A magyarok istenimádata egy hosszú sztyeppei múlt szellemi örökségét jelzi. – Die Götterverehrung der Magyaren markiert das geistige Erbe einer langen Steppenvergangenheit.
179. Ez áll annak a fejlődésnek a kiindulópontján, amely végül Magyarországot Európa keresztény világába vezette. – Sie steht am Ausgangspunkt jener Entwicklung, die Ungarn schließlich in die christliche Welt Europas führte.
180. Vázlatosan kirajzolódik egy hitvilág, amely a megtéréssel elhalványult, és csak töredékesen maradt fenn számunkra. – In ihren Umrissen zeigt sich eine Glaubenswelt, die mit der Bekehrung verblasste und nur in Bruchstücken auf uns gekommen ist.
(aufklappen)magyar
1. Aki azt várja, hogy a pogány magyarok istenimádata görög vagy római mintára épüljön – egy világosan rendezett istenvilággal –, az mélyen téved.
2. Az ókori magyar vallásnak nem volt kidolgozott panteonja, amelyben megnevezett istenségek, rögzített hatáskörök és művészien elmesélt istenmítoszok szerepeltek volna.
3. Amit a tisztelt erőkről tudunk, inkább egy laza hálózatot alkot az éghitről, a természeti szellemekről és az ősök imádatáról, mintsem egy zárt rendszert.
4. Ez a sajátosság a vallás írás nélküli, szájhagyományon alapuló jellegéből, valamint a magyarok lovas nomád életmódjából magyarázható.
5. A sztyepp népek általában nem alakítottak ki állandó, papi testületekkel rendelkező templomi vallásokat, hanem egy mozgékony, helyhez kötött természetkultuszt.
6. A magyar istenhit rekonstruálása ezért különösen nehéz, és nyelvészeti összehasonlításon, néprajzon, valamint a szomszédos népekkel való összehasonlításon alapul.
7. A tisztelt erők élén nagy valószínűséggel egy legfőbb égisten állt.
8. Ez az égisten maga az eget testesítette meg, mint a rend, az igazság, az uralom és a sors forrását.
9. Egy ilyen éghit a sztyeppei török népek esetében a Tengri-kultusz formájában jól dokumentált, és a magyarok esetében is valószínűnek tekinthető.
10. A törököknél Tengri az örök kék eget jelölte, amely a világ felett őrködött és az uralkodók hatalmát legitimálta.
11. Nem lehet biztosan megállapítani, hogy a magyarok saját néven imádtak-e egy hasonló istenséget.
12. A mai magyar „Isten” szót egyes kutatók e mennyei istenség ősi, örökölt nevének tartják.
13. Az „Isten” szó eredete azonban vitatott, és a nyelvészetben eltérő értelmezéseket kap.
14. Egyesek az ófinn-ugor örökségből vezetik le, mások iráni vagy más idegen eredetet feltételeznek.
15. Csak az biztos, hogy a szó a kereszténységre való áttéréskor már rendelkezésre állt a keresztény Isten megnevezésére.
16. Ez az átvétel arra utal, hogy az „Isten” szó már korábban is egy magas rangú, átfogó istenképet jelölt.
17. A mennyei istent feltehetően nem képeken ábrázolták, hanem magában a mennyben és megnyilvánulásaiban imádták.
18. A napot, a holdat és a csillagokat a mennyei rend látható megnyilvánulásainak vagy kísérőinek tekintették.
19. Különösen a Napot tisztelték valószínűleg életadó erőként, amire a sírok keleti tájolása utal.
20. A kelet felé tájolt temetkezések összekapcsolják a felkelő Napot a továbbélés reményével.
21. A Hold és változásai is valószínűleg szerepet játszottak az idő felosztásában és a kedvező napok meghatározásában.
22. A kutatások szerint az égisten mellett további felsőbbrendű erők is léteztek, amelyek neve és természete azonban rejtély marad.
23. Egyes értelmezések a fényes égisten ellentétes erejét, az alvilág sötét erejét feltételezik.
24. Az ilyen kettősség – a fényes felső és a sötét alsó erő – rokon népeknél is igazolható.
25. A magyar néphitben ez a képzelet esetleg az Ördög, egy baljóslatú lény alakjában él tovább.
26. Az „Ördög” szó később az ördögöt jelölte, de lehet, hogy régebbi eredetű, és egy pogány alvilági uralkodóra utal.
27. Nem lehet eldönteni, hogy valódi istenségről vagy csupán egy gonosz szellemről volt-e szó.
28. A keresztény átértelmezés eltakarta és eltorzította az ilyen alakok eredeti jelentését.
29. A kialakult panteonnál biztosabb az élőlényként felfogott természeti erők és azok szellemeinek tisztelete.
30. A pogány magyarok abban a hitben éltek, hogy az egész természetet szellemi erők áthatják.
31. Ez az animista alapállás a táj minden feltűnő helyét egy felsőbb hatalom lehetséges székhelyévé tette.
32. Első helyen állt a tűz imádata, amelyet szentnek és megtisztítónak tartottak.
33. A családi tűzhely egyúttal a ház gyakorlati központja és a védőerők székhelye is volt.
34. Súlyos bűnnek számított a tűz beszennyezése, leköpése vagy gondatlan eloltása.
35. A tűznek apró ajándékokat mutattak be, például az első falatot vagy egy csepp italt dobtak bele.
36. A tűz tisztasága és életereje szorosan összekapcsolta azt a család szerencséjével és fennmaradásával.
37. Hasonlóan nagy tiszteletnek örvendett a víz, főként a források és a folyóvizek.
38. A forrásokat a szellemek lakhelyének, valamint gyógyító és tisztító erővel rendelkező helyeknek tartották.
39. Az ilyen forrásoknál áldozatokat mutattak be, és kendőket vagy szalagokat kötöttek a környező bokrokra.
40. A folyókat is lelkes erőkként tisztelték, amelyeket ajándékokkal próbáltak megnyerni.
41. Veszélyes vizek átkelésekor áldozatot mutattak be a folyószellemnek, hogy biztonságos átkelést kérjenek.
42. A hegyeket, dombokat és feltűnő sziklákat szintén a szellemi erők lakhelyének tekintették.
43. A magasabb fekvésű helyek közelebb kerültek az éghez, és különösen alkalmasak voltak a felsőbb erők imádására.
44. A dombokon ezért gyakran mutattak be áldozatokat, és gyűltek össze szertartásokra.
45. Kiemelt helyet foglaltak el a természetkultuszban a szent fák és ligetek.
46. Az egyes hatalmas fák a világfa képmásainak számítottak, amely összeköti az eget, a földet és az alvilágot.
47. Ez a világfa, magyarul életfa vagy világfa néven ismert, a kozmosz központi tengelyét képezte.
48. A szent fákat nem szabadott kivágni, megrongálni vagy megszentségteleníteni, és különleges védelmet élveztek.
49. Ágaikra szalagokat, kendőket és apró ajándékokat kötöttek, tiszteletük és kérésük jeléül.
50. Egész ligetek is szent területnek számítottak, amelyeket csak kultikus célokból léptek be.
51. Az ilyen szent ligetek a letelepedett népek templomainak feleltek meg, és helyettesítették a állandó kultikus építményeket.
52. A helyhez kötött természetimádat illett a félnomád életmódhoz, amely nem ismert állandó szentélyeket.
53. Emiatt hiányoznak a pogány magyaroktól más kultúrák monumentális templomai és istenképai.
54. A kultusz a szabad ég alatt, a táj élettel teli helyszínein zajlott.
55. Ez a sajátosság jelentősen megnehezíti a kultuszhelyek régészeti felkutatását, mivel nincsenek állandó építmények.
56. Ahol áldozati helyeket feltételeznek, legfeljebb tűzhelyek nyomai, állatcsontok és letett ajándékok találhatók.
57. Az ilyen leleteket azonban gyakran nem lehet egyértelműen megkülönböztetni a szokásos települési nyomoktól.
58. Különleges szerepet játszottak a vallási képzeletvilágban a szent állatok.
59. Első helyen állt a ló, amelyet a legértékesebb áldozati állatnak és a túlvilágba vezető út lovaként tartottak számon.
60. A lóáldozatot olyan fontos alkalmakra tartogatták, mint a temetések, a szövetségek és a nagy ünnepek.
61. A szarvas a mondavilágban szent állatként és útmutatóként jelenik meg, legismertebb formájában a csodaszarvasként.
62. A legenda szerint egy csodálatos szarvastehén vezette Hunor és Magor ősapákat új legelőkre.
63. Ez a történet feltehetően őrzi egy szent ős- vagy vezetőállatról szóló ősi elképzelések lényegét.
64. A sas vagy a sólyom, mint égi ragadozó madár, jelentős szerepet játszott a magyarok hitében.
65. Az uralkodó Árpád-ház eredetmítoszában a mitikus Turul madár isteni ősmadárként jelenik meg.
66. A krónikások beszámolója szerint a Turul álmában dicsőséges uralkodói dinasztiát jövendölt meg Emese hercegnőnek.
67. A Turul összekapcsolta az uralkodócsaládot az égi hatalommal, és legitimálta igényüket a trónra.
68. Ebben a tiszteletben ötvöződik az állatkultusz, az ősökbe vetett hit és az uralom szent alapja.
69. A hagyományban a farkas is erőteljes, a harcosok és uralkodók világához kapcsolódó állatként jelenik meg.
70. Az ilyen állatfigurák gyakran szerepeltek a származási mondák elején, és különleges méltóságot kölcsönöztek a nemzetségeknek.
71. Ezen állatok imádata arra utal, hogy a hitben régebbi totemista elképzelések hatottak tovább.
72. A totemizmusban egy csoport származását egy szent állattól vezeti le, és különleges kapcsolatban áll vele.
73. Vitatott kérdés, hogy a magyarok ismertek-e kifejezett totemizmust, de az állatmítoszok erre utalnak.
74. Az istenek és szellemek imádatához szorosan kapcsolódott az ősök és elhunytak kultusza.
75. Úgy hitték, hogy a halottak szellemekként tovább élnek, és a nemzetséghez barátságosan vagy ellenségesen viszonyulhatnak.
76. Az ősök rendszeresen ajándékokat kaptak, és bizonyos napokon áldozatokkal és étkezésekkel tisztelték meg őket.
77. A tisztelt ősök és a felsőbb erők közötti határ elmosódott volt, mivel a jelentős ősöket kultikus szintre emelhették.
78. Így egy dicsőséges ős az idők folyamán szinte egy isteni védőerő rangját is elérhette.
79. Az erők tisztelete elsősorban áldozatok formájában valósult meg, amelyekkel elnyerték azok kegyét.
80. Főként állatokat áldoztak fel, elsősorban lovakat, emellett szarvasmarhákat, juhokat és más háziállatokat.
81. Nagy áldozatok alkalmával az állatot rituálisan levágták, vérét és bizonyos testrészeit az erőknek ajánlották fel.
82. Az áldozati állat húsát ezután a közösség egy ünnepi lakomán fogyasztotta el.
83. Ez az áldozati lakoma összekötötte az élőket egymással és a tisztelt erőkkel, közösséggé egyesítve őket.
84. Az állatáldozatok mellett ételeket, italokat és értékes tárgyakat is felajánlottak.
85. A szent helyeken fegyvereket, ékszereket vagy érméket helyeztek el, hogy tisztelegjenek a hatalmak előtt, vagy megnyugtassák őket.
86. Az ajándék kiválasztását az alkalom és a meghívott hatalom rangja határozta meg.
87. Az áldozati szertartást imák, fohászok és feltehetően énekek kísérték.
88. Nem derül ki egyértelműen, ki vezette az áldozatot, de valószínűleg a nemzetség vagy a törzs feje volt.
89. Emellett a táltos és más vallási szakértők is részt vettek bizonyos szertartásokon.
90. Az állandó településű népektől eltérően azonban a magyaroknak nem volt állandó, a közigazgatástól elkülönülő papságuk.
91. A vallási és a világi vezetés nagyrészt ugyanazon kezekben volt.
92. A fejedelmet az éghez kapcsolódónak tartották, és ő volt felelős népe jólétéért.
93. Ezen elképzelés szerint maga az uralom is szakrális alapon nyugodott, és a vallási rendbe ágyazódott.
94. Ha az uralkodó szerencséje elfordult, azt a mennyei kegy visszavonásaként lehetett értelmezni.
95. Az ilyen elképzelések elválaszthatatlanul összekapcsolták a vallást és a politikát.
96. A vallási naptár feltehetően a pásztori év menetét és az évszakok fordulópontjait követte.
97. Bizonyos időpontokban a közösség nagy áldozatok, étkezések és ünnepségek alkalmával gyűlt össze.
98. A tavasz és az ősz, a nyájak felhajtása és lehozása valószínűleg különleges ünnepi időszakok voltak.
99. A források azonban nagyrészt hallgatnak ezeknek az ünnepeknek a pontos időpontjairól és tartalmáról.
100. A törzsszövetség nagy gyűlései is valószínűleg vallási szertartásokkal jártak együtt.
101. Az ilyen gyűlések a tanácskozást, az igazságszolgáltatást és a kultuszt egyesítették egy, a közösséget erősítő eseménybe.
102. A legfőbb erők imádata így összekapcsolódott a szövetség politikai önmegerősítésével.
103. Fontos kérdés a szent számok jelentősége az istenimádatban.
104. Különösen a hét és a kilenc számot tartották szentnek sok sztyepp népnél, és ezek visszatérnek a mítoszokban és a rítusokban.
105. Egyes hagyományok szerint a világfa hét vagy kilenc ágat hordozott, amelyek a mennyei szinteknek feleltek meg.
106. Az ilyen számfelfogások rendet teremtettek a kozmoszban, és visszaköszöntek a mesékben és szokásokban.
107. A szomszédos népekkel való összehasonlításban a magyar istenvilág körvonalai egyre világosabbá válnak.
108. A török népek Tengri mellett egy föld- és vízistenséget, valamint egy, a születés és a gyermekek felett őrködő istennőt imádtak.
109. A magyaroknál is feltételezik egy hasonló, a szülést és a nőket védő női erő létezését.
110. A későbbi néphitben ezek a képzeletek összekapcsolódtak a női keresztény szentek imádatával.
111. A kutatás ebben egy pogány anyaistenség lehetséges nyomait látja, de óvatos marad.
112. A sztyeppek korszakában az iráni befolyás is nyomot hagyott a vallási szókincsben.
113. Az ég, a hatalom és a kultikus cselekmények megnevezései részben iráni eredetűek lehetnek.
114. Így a magyar istenvilág a földhódítás idején már egy többrétegű, több forrásból táplálkozó képződmény volt.
115. A Kárpát-medencében a magyarok ráadásul egy részben keresztény hitre tért lakossággal találkoztak, akiknek saját szentélyeik voltak.
116. Ez a kapcsolat fokozta az idegen vallási elképzelésekkel és kultikus formákkal való találkozást.
117. Ennek ellenére a pogány istentisztelet generációkon át a bevándorlók meghatározó vallása maradt.
118. A magyarok kultikus helyei – amennyire megállapítható – a szabad természetben voltak, és nem épített templomokban.
119. A szent ligetek, források, dombok és egyes fák képezték a tisztelet legfontosabb helyszíneit.
120. Az ilyen helyeken sűrűsödött a kapcsolat az emberek világa és a felsőbb erők között.
121. Egyes helyek az egyes nemzetségeken túl is jelentőségre tettek szert, és nagyobb gyülekezeteket vonzottak.
122. Az ilyen térségi szentélyek olyan helyeken állhattak, amelyek egyben politikai találkozási pontok is voltak.
123. A pogány kultikus helyek emléke egyes helyeken a későbbi helynevekben is visszatükröződik.
124. Az áldozatokra, szent fákra vagy istenekre utaló nevek egykori kultikus helyekre utalnak.
125. A helynevek ilyen értelmezései azonban bizonytalanok, és a kutatásban ellentmondásos viták tárgyát képezik.
126. A régészet Magyarországon nem talált bizonyíthatóan, egyértelműen pogány templomokat vagy istenképeket.
127. Ez megerősíti azt a képet, hogy egy képtelen, helyhez kötött természeti vallásról van szó, amelynek nincsenek állandó kultikus épületei.
128. A faragott vagy öntött szobrok formájában megjelenő istenképek nyilvánvalóan idegenek voltak a magyar istentiszteletben.
129. Legfeljebb kis amulettek és medálok szolgáltak vallási jelentőség hordozóiként, állat- vagy napmotívumokkal.
130. Az ilyen tárgyak védelmet nyújtottak, és megőrizték a kapcsolatot a tisztelt erőkkel.
131. A sírokban olyan fémdíszek és medálok találhatók, amelyek motívumait részben vallási jelképekként értelmezik.
132. A növényi indák, a palmetta-motívumok és az állatábrázolások a puszta díszítésen túl szimbolikus jelentéssel is bírhattak.
133. E motívumok értelmezése azonban hipotetikus marad, mivel hiányoznak a kísérő szövegek.
134. Összességében a magyarok istenimádata visszafogottnak bizonyul a képalkotás és az építészet terén, de gazdag a rítusokban.
135. A hangsúly az áldozat bemutatásán és a hatalmakkal való kapcsolat ápolásán volt, nem pedig azok ábrázolásán.
136. Ez a cselekvésorientáltság sok írás nélküli vallásra jellemző.
137. A kereszténység elfogadásával a pogány istenvilág éles ellentétbe került az új tanítással.
138. A keresztény uralkodók és egyháziak a régi erők imádását bálványimádásként beküzdték.
139. A forrásoknál, fáknál és köveknél történő áldozatokat betiltották és büntetésekkel sújtották.
140. A korai keresztény királyság törvényei kifejezetten az ilyen pogány szokások ellen irányultak.
141. A szent ligeteket kivágták, a forrásokat átszentelték, a kultikus helyeket pedig lerombolták vagy keresztény formába alakították át.
142. A régi erőket démonoknak nyilvánították, imádatukat pedig az ördög művének értelmezték.
143. A pogány hiedelmek azonban nem tűntek el teljesen, hanem rejtve tovább éltek a néphitben.
144. Sok esetben a régi kultikus helyek összekapcsolódtak a keresztény szentélyekkel és a szentek imádatával.
145. Így egy egykor pogány forrás továbbra is keresztény gyógyforrásként tiszteletben részesülhetett.
146. A szent fák és hegyek sok helyen átalakultak keresztény szentek tiszteletévé.
147. Ily módon a helyhez kötődő tisztelet új formában élt tovább.
148. A régi erők egyes vonásai is átkerültek a keresztény szentekre, akik hasonló feladatokat vállaltak magukra.
149. A kutatás ilyen átfedésekben óvatosan keresi a már eltűnt istenvilág nyomait.
150. Eközben mindig szem előtt kell tartani annak a veszélyét, hogy a pogány és a keresztény örökséget elhamarkodottan összekeverjük.
151. A magyar panteon rekonstrukciója ezért sok tekintetben bizonytalan és ideiglenes marad.
152. Biztosnak tűnik az éghiten és a lelkes természeti erők imádatának központi helyzete.
153. Biztosnak tűnik továbbá a tűz, a víz, a szent fák és a szent állatok nagy jelentősége is.
154. Kevésbé bizonyosak az egyes istenségek nevei és egy esetleges istenvilág pontos felépítése.
155. Ez a bizonytalanság a szájhagyományból és a korai, alapos keresztényesítésből fakad.
156. A kereszténységnek nagy érdeke fűződött ahhoz, hogy kitörölje az ókori istenek emlékét.
157. Ami a krónikások számára emlékezetre méltónak tűnt, az inkább a szokásokra és a gonosztettekre vonatkozott, mint a pogányok tanításaira.
158. Ezért a források többet közölnek a tiltott rítusokról, mint magukról a tisztelt erőkről.
159. Emiatt a magyar istenvilág képe szükségszerűen hiányos marad.
160. Ennek ellenére alapvető jellegét bizonyos biztonsággal meg lehet határozni.
161. Ez az ég és a természet vallása volt, amelyet az áldozatok, a tisztelet és az ősök imádata táplált.
162. Középpontjában nem egy elbeszélt istenvilág állt, hanem a világ erőihez fűződő, megélt kapcsolat.
163. Ezt a kapcsolatot a vidék szent helyein és a közösség körében ápolták.
164. A lovas harcos, a lova és a sztyeppe felett elterülő hatalmas égbolt határozták meg a vallási érzékenységet.
165. Az ég imádata összekapcsolódott az ősökhöz és a nemzetség szent állataihoz fűződő kötődéssel.
166. Így a magyarok istenimádata szorosan összefonódott származásukkal, életmódjukkal és hatalmi rendjükkel.
167. Az letelepedésre való áttéréssel és a keresztény állam kialakulásával ez az imádat elvesztette alapját.
168. A természeti erők helyébe a keresztények egyetlen Istene lépett, a szent ligetek helyébe pedig az egyház.
169. A szent helyeket új értelmezésbe foglalták, a szent állatok pedig puszta mondaképekké váltak.
170. A turul, a csodás szarvas és a szent fa képekként éltek tovább a mesékben és az emlékezetben.
171. A népi elbeszélő költészetben megőrizték egykori vallási jelentőségük visszhangját.
172. E visszhangokból és a szomszédos népek tanúságtételeiből állítja össze a kutatás az elveszett képet.
173. Megmarad egy olyan vallás képe, amelyben nincsenek templomok és istenképek, de erős a természetben rejlő szentség iránti érzés.
174. Ez a vallás a sztyeppék mozgékony, harcias és állattenyésztő világához igazodott.
175. Erőik az égen, a tűzben, a vízben, a fákban és az állatokban lakoztak, nem pedig felépített szentélyekben.
176. Ezen istenvilág megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy felmérhessük a keresztényesítés mélyreható hatását.
177. Csak ennek fényében válik világossá, milyen átfogó volt a hit és az életrend változása.
178. A magyarok istenimádata egy hosszú sztyeppei múlt szellemi örökségét jelzi.
179. Ez áll annak a fejlődésnek a kiindulópontján, amely végül Magyarországot Európa keresztény világába vezette.
180. Vázlatosan kirajzolódik egy hitvilág, amely a megtéréssel elhalványult, és csak töredékesen maradt fenn számunkra.
(aufklappen)német
1. Wer die Götterverehrung der heidnischen Ungarn nach griechischem oder römischem Muster erwartet – mit einem klar geordneten Götterhimmel –, irrt sich gründlich.
2. Die altungarische Religion besaß kein ausgearbeitetes Pantheon mit benannten Gottheiten, festen Zuständigkeiten und kunstvoll erzählten Göttermythen.
3. Was man über die verehrten Mächte weiß, fügt sich eher zu einem lockeren Geflecht aus Himmelsglaube, Naturgeistern und Ahnenkult als zu einem geschlossenen System.
4. Diese Eigenart erklärt sich aus der schriftlosen, mündlich getragenen Natur der Religion und aus der reiternomadischen Lebensweise der Magyaren.
5. Steppenvölker entwickelten in der Regel keine festen Tempelreligionen mit Priesterkollegien, sondern einen beweglichen, ortsgebundenen Naturkult.
6. Die Rekonstruktion des ungarischen Götterglaubens ist daher besonders schwierig und beruht auf Sprachvergleich, Volkskunde und dem Vergleich mit Nachbarvölkern.
7. An der Spitze der verehrten Mächte stand mit großer Wahrscheinlichkeit eine höchste Himmelsgottheit.
8. Diese Himmelsgottheit verkörperte den Himmel selbst als Quelle von Ordnung, Recht, Herrschaft und Schicksal.
9. Ein solcher Himmelsglaube ist für die Türkvölker der Steppe als Kult des Tengri gut bezeugt und gilt auch für die Ungarn als wahrscheinlich.
10. Tengri bezeichnete bei den Türken den ewigen blauen Himmel, der über die Welt wachte und Herrscher legitimierte.
11. Ob die Magyaren eine gleichartige Gottheit unter eigenem Namen verehrten, lässt sich nicht mit Sicherheit sagen.
12. Das heutige ungarische Wort für Gott, Isten, gilt manchen Forschern als altererbter Name dieser Himmelsgottheit.
13. Die Herkunft des Wortes Isten ist jedoch umstritten und wird in der Sprachwissenschaft unterschiedlich gedeutet.
14. Einige leiten es aus dem alten finnougrischen Erbe ab, andere vermuten iranischen oder anderen fremden Ursprung.
15. Sicher ist nur, dass das Wort beim Übergang zum Christentum bereitstand, um den christlichen Gott zu benennen.
16. Diese Übernahme spricht dafür, dass Isten schon zuvor eine hohe, umfassende Gottesvorstellung bezeichnete.
17. Der Himmelsgott wurde vermutlich nicht in Bildern dargestellt, sondern im Himmel selbst und in seinen Erscheinungen verehrt.
18. Sonne, Mond und Sterne galten als sichtbare Erscheinungen oder Begleiter der himmlischen Ordnung.
19. Besonders die Sonne dürfte als lebenspendende Macht verehrt worden sein, worauf die Ostung der Gräber hindeutet.
20. Die nach Osten gerichteten Bestattungen verbinden die aufgehende Sonne mit der Hoffnung auf ein Weiterleben.
21. Auch der Mond und sein Wechsel spielten vermutlich eine Rolle bei der Einteilung der Zeit und der Festlegung günstiger Tage.
22. Neben dem Himmelsgott vermutet die Forschung weitere hohe Mächte, deren Namen und Wesen jedoch im Dunkeln bleiben.
23. Manche Deutungen nehmen eine Gegenmacht zur lichten Himmelsgottheit an, eine dunkle Macht der Unterwelt.
24. Eine solche Zweiteilung in eine lichte obere und eine dunkle untere Macht ist bei verwandten Völkern belegt.
25. Im ungarischen Volksglauben lebt diese Vorstellung möglicherweise in der Gestalt des Ördög fort, eines unheilvollen Wesens.
26. Das Wort Ördög bezeichnete später den Teufel, könnte aber älteren Ursprungs sein und einen heidnischen Unterweltsherrn meinen.
27. Ob es sich dabei um eine echte Gottheit oder nur um einen bösen Geist handelte, ist nicht zu entscheiden.
28. Die christliche Umdeutung hat die ursprüngliche Bedeutung solcher Gestalten überlagert und verzerrt.
29. Sicherer als ein ausgebildetes Pantheon ist die Verehrung beseelter Naturkräfte und ihrer Geister.
30. Die heidnischen Ungarn lebten in der Vorstellung, dass die ganze Natur von geistigen Mächten durchdrungen sei.
31. Diese animistische Grundhaltung machte jeden auffälligen Ort der Landschaft zum möglichen Sitz einer höheren Macht.
32. An erster Stelle stand die Verehrung des Feuers, das als heilig und reinigend galt.
33. Das Herdfeuer der Familie war zugleich praktischer Mittelpunkt des Hauses und Wohnsitz schützender Mächte.
34. Es galt als schwerer Frevel, das Feuer zu verunreinigen, anzuspucken oder achtlos zu löschen.
35. Dem Feuer brachte man kleine Gaben dar, indem man etwa den ersten Bissen oder einen Tropfen Trank hineingab.
36. Die Reinheit und Lebenskraft des Feuers verband es eng mit dem Glück und dem Bestand der Sippe.
37. Eine ähnlich hohe Verehrung genoss das Wasser, vor allem Quellen und fließende Gewässer.
38. Quellen galten als Sitze von Geistern und als Orte mit heilender und reinigender Kraft.
39. An solchen Quellen brachte man Opfergaben dar und band Tücher oder Bänder an die umstehenden Sträucher.
40. Auch Flüsse wurden als beseelte Mächte verehrt, die man durch Gaben gnädig zu stimmen suchte.
41. Bei der Überquerung gefährlicher Gewässer opferte man dem Flussgeist, um eine sichere Passage zu erbitten.
42. Berge, Hügel und auffällige Felsen galten ebenfalls als Wohnsitze geistiger Mächte.
43. Erhöhte Orte rückten dem Himmel näher und eigneten sich besonders für die Verehrung der oberen Mächte.
44. Auf Anhöhen brachte man daher häufig Opfer dar und versammelte sich zu kultischen Handlungen.
45. Eine herausragende Stellung im Naturkult nahmen heilige Bäume und Haine ein.
46. Der einzelne mächtige Baum galt als Abbild des Weltenbaums, der Himmel, Erde und Unterwelt verbindet.
47. Dieser Weltenbaum, im Ungarischen als életfa oder világfa bekannt, bildete die Mittelachse des Kosmos.
48. Heilige Bäume durften nicht gefällt, beschädigt oder entweiht werden und genossen besonderen Schutz.
49. An ihren Zweigen befestigte man Bänder, Tücher und kleine Gaben als Zeichen der Verehrung und der Bitte.
50. Ganze Haine konnten als heilige Bezirke gelten, die man nur zu kultischen Zwecken betrat.
51. Solche heiligen Haine entsprachen den Tempeln sesshafter Völker und ersetzten feste Kultbauten.
52. Die ortsgebundene Naturverehrung passte zur halbnomadischen Lebensweise, die keine dauerhaften Heiligtümer kannte.
53. Aus diesem Grund fehlen den heidnischen Ungarn die monumentalen Tempel und Götterbilder anderer Kulturen.
54. Der Kult fand unter freiem Himmel statt, an den beseelten Orten der Landschaft selbst.
55. Diese Eigenart erschwert die archäologische Suche nach Kultstätten erheblich, da feste Bauten fehlen.
56. Wo man Opferplätze vermutet, finden sich allenfalls Spuren von Feuerstellen, Tierknochen und niedergelegten Gaben.
57. Solche Befunde lassen sich jedoch oft nicht eindeutig von gewöhnlichen Siedlungsspuren unterscheiden.
58. Eine besondere Rolle in der religiösen Vorstellungswelt spielten heilige Tiere.
59. An erster Stelle stand das Pferd, das als kostbarstes Opfertier und als Reittier in die jenseitige Welt galt.
60. Das Pferdeopfer war hohen Anlässen wie Begräbnissen, Bündnissen und großen Festen vorbehalten.
61. Der Hirsch erscheint in der Sagenwelt als heiliges Tier und Wegweiser, am bekanntesten als Wunderhirsch.
62. Nach der Sage führte eine wunderbare Hirschkuh die Stammväter Hunor und Magor in neue Weidegründe.
63. Diese Erzählung bewahrt vermutlich einen Kern alter Vorstellungen von einem heiligen Ahnen- oder Leittier.
64. Der Adler oder Falke spielte als himmlischer Raubvogel eine bedeutende Rolle im Glauben der Magyaren.
65. In der Herkunftssage der herrschenden Árpáden erscheint der mythische Vogel Turul als göttlicher Ahnvogel.
66. Nach dem Bericht der Chronisten kündigte der Turul der Fürstenmutter Emese im Traum eine ruhmreiche Herrscherlinie an.
67. Der Turul verband das Herrschergeschlecht mit der himmlischen Macht und legitimierte seinen Anspruch.
68. In dieser Verehrung verbinden sich Tierkult, Ahnenglaube und die sakrale Begründung der Herrschaft.
69. Auch der Wolf erscheint in der Überlieferung als kraftvolles, mit der Krieger- und Herrscherwelt verbundenes Tier.
70. Solche Tiergestalten standen oft am Anfang von Abstammungssagen und verliehen Geschlechtern besondere Würde.
71. Die Verehrung dieser Tiere lässt vermuten, dass ältere totemistische Vorstellungen im Glauben nachwirkten.
72. Beim Totemismus leitet eine Gruppe ihre Herkunft von einem heiligen Tier ab und steht mit ihm in besonderer Beziehung.
73. Ob die Ungarn einen ausgeprägten Totemismus kannten, ist umstritten, doch die Tiersagen weisen in diese Richtung.
74. Eng mit der Götter- und Geisterverehrung verbunden war der Kult der Ahnen und Verstorbenen.
75. Man glaubte, dass die Toten als Geister fortdauerten und der Sippe wohlgesinnt oder feindlich gegenüberstehen konnten.
76. Die Ahnen erhielten regelmäßige Gaben und wurden an bestimmten Tagen mit Opfern und Mahlzeiten geehrt.
77. Die Grenze zwischen verehrten Ahnen und höheren Mächten war fließend, da bedeutende Ahnen kultisch erhoben werden konnten.
78. So konnte ein ruhmreicher Stammvater im Lauf der Zeit fast den Rang einer göttlichen Schutzmacht erlangen.
79. Die Verehrung der Mächte vollzog sich vor allem im Opfer, mit dem man ihre Gunst erwarb.
80. Geopfert wurden vor allem Tiere, allen voran das Pferd, daneben Rinder, Schafe und andere Haustiere.
81. Bei großen Opfern wurde das Tier rituell geschlachtet, sein Blut und bestimmte Teile den Mächten dargebracht.
82. Das Fleisch des Opfertieres verzehrte die Gemeinschaft anschließend in einem festlichen Mahl.
83. Dieses Opfermahl verband die Lebenden untereinander und mit den verehrten Mächten zu einer Gemeinschaft.
84. Neben Tieropfern brachte man auch Gaben von Speise, Trank und kostbaren Gegenständen dar.
85. An heiligen Orten legte man Waffen, Schmuck oder Münzen nieder, um die Mächte zu ehren oder zu besänftigen.
86. Die Wahl der Gabe richtete sich nach dem Anlass und nach dem Rang der angerufenen Macht.
87. Die Opferhandlung wurde von Gebeten, Anrufungen und vermutlich von Gesängen begleitet.
88. Wer das Opfer leitete, ist nicht eindeutig überliefert, dürfte aber das Sippen- oder Stammesoberhaupt gewesen sein.
89. Daneben wirkten der táltos und andere religiöse Spezialisten bei bestimmten Riten mit.
90. Anders als sesshafte Völker besaßen die Ungarn jedoch keine feste, von der Verwaltung getrennte Priesterschaft.
91. Die religiöse und die weltliche Führung lagen weithin in denselben Händen.
92. Der Fürst galt als mit dem Himmel verbunden und trug Verantwortung für das Wohlergehen seines Volkes.
93. In dieser Vorstellung war die Herrschaft selbst sakral begründet und in die religiöse Ordnung eingebettet.
94. Versagte das Glück des Herrschers, so konnte dies als Entzug der himmlischen Gunst gedeutet werden.
95. Solche Vorstellungen verbanden Religion und Politik untrennbar miteinander.
96. Der religiöse Kalender folgte vermutlich dem Lauf des Hirtenjahres und den Wendepunkten der Jahreszeiten.
97. Zu bestimmten Zeiten versammelte sich die Gemeinschaft zu großen Opfern, Mahlzeiten und Festen.
98. Frühjahr und Herbst, der Auftrieb und der Abtrieb der Herden, dürften besondere Festzeiten gewesen sein.
99. Über die genauen Termine und Inhalte dieser Feste schweigen die Quellen jedoch weitgehend.
100. Auch die großen Versammlungen des Stämmebundes waren wahrscheinlich mit religiösen Handlungen verbunden.
101. Solche Versammlungen vereinten Beratung, Rechtsprechung und Kult zu einem die Gemeinschaft stärkenden Ereignis.
102. Die Verehrung der höchsten Mächte verband sich so mit der politischen Selbstvergewisserung des Verbandes.
103. Eine wichtige Frage betrifft die Bedeutung heiliger Zahlen in der Götterverehrung.
104. Besonders die Zahlen sieben und neun galten vielen Steppenvölkern als heilig und kehren in Mythen und Riten wieder.
105. Der Weltenbaum trug nach manchen Überlieferungen sieben oder neun Äste, die den Himmelsebenen entsprachen.
106. Solche Zahlenvorstellungen ordneten den Kosmos und kehrten in Erzählungen und Bräuchen wieder.
107. Im Vergleich mit benachbarten Völkern werden die Umrisse der ungarischen Götterwelt deutlicher.
108. Die Türkvölker verehrten neben Tengri eine Erd- und Wassergottheit sowie eine Göttin, die über Geburt und Kinder wachte.
109. Eine vergleichbare weibliche Schutzmacht für Geburt und Frauen wird auch für die Ungarn vermutet.
110. Im späteren Volksglauben verbanden sich solche Vorstellungen mit der Verehrung weiblicher christlicher Heiliger.
111. Die Forschung sieht darin mögliche Spuren einer heidnischen Muttergottheit, bleibt jedoch vorsichtig.
112. Auch der iranische Einfluss während der Steppenzeit hinterließ Spuren im religiösen Wortschatz.
113. Begriffe für Himmel, Macht und kultische Handlungen könnten teilweise iranischer Herkunft sein.
114. So war die ungarische Götterwelt bei der Landnahme bereits ein vielschichtiges, aus mehreren Quellen gespeistes Gebilde.
115. Im Karpatenbecken trafen die Magyaren zudem auf eine teils christianisierte Bevölkerung mit eigenen Heiligtümern.
116. Dieser Kontakt verstärkte die Begegnung mit fremden religiösen Vorstellungen und Kultformen.
117. Dennoch blieb die heidnische Verehrung über Generationen die bestimmende Religion der Eingewanderten.
118. Die Kultstätten der Ungarn lagen, soweit erkennbar, in der freien Natur und nicht in errichteten Tempeln.
119. Heilige Haine, Quellen, Hügel und einzelne Bäume bildeten die wichtigsten Orte der Verehrung.
120. An solchen Stätten verdichtete sich die Verbindung zwischen der Menschenwelt und den höheren Mächten.
121. Manche Orte gewannen über die einzelne Sippe hinaus Bedeutung und zogen größere Versammlungen an.
122. Solche überörtlichen Heiligtümer könnten an Plätzen gelegen haben, die zugleich politische Treffpunkte waren.
123. Die Erinnerung an heidnische Kultorte spiegelt sich mancherorts in späteren Ortsnamen wider.
124. Namen, die auf Opfer, heilige Bäume oder Götter verweisen, geben Hinweise auf einstige Kultstätten.
125. Solche Deutungen von Ortsnamen sind jedoch unsicher und werden in der Forschung kontrovers diskutiert.
126. Sicher belegte, eindeutig heidnische Tempel oder Götterbilder hat die Archäologie in Ungarn nicht gefunden.
127. Dies bestätigt das Bild einer bildlosen, ortsgebundenen Naturreligion ohne feste Kultbauten.
128. Götterbilder im Sinne geschnitzter oder gegossener Standbilder waren der ungarischen Verehrung offenbar fremd.
129. Allenfalls kleine Amulette und Anhänger mit Tier- oder Sonnenmotiven dienten als Träger religiöser Bedeutung.
130. Solche Gegenstände sollten Schutz gewähren und die Verbindung zu den verehrten Mächten festhalten.
131. In den Gräbern finden sich Beschläge und Anhänger, deren Motive teils als religiöse Zeichen gedeutet werden.
132. Pflanzenranken, Palmetten und Tierdarstellungen könnten über den bloßen Schmuck hinaus symbolische Bedeutung getragen haben.
133. Die Deutung dieser Motive bleibt jedoch hypothetisch, da begleitende Texte fehlen.
134. Insgesamt erweist sich die Götterverehrung der Ungarn als zurückhaltend in Bild und Bau, aber reich an Riten.
135. Der Schwerpunkt lag auf der Handlung des Opfers und der Pflege der Beziehung zu den Mächten, nicht auf deren Abbildung.
136. Diese Handlungsorientierung ist für viele schriftlose Religionen kennzeichnend.
137. Mit der Annahme des Christentums geriet die heidnische Götterwelt in scharfen Gegensatz zur neuen Lehre.
138. Die christlichen Herrscher und Geistlichen bekämpften die Verehrung der alten Mächte als Götzendienst.
139. Opfer an Quellen, Bäumen und Steinen wurden verboten und mit Strafen belegt.
140. Die Gesetze des frühen christlichen Königreichs richteten sich ausdrücklich gegen solche heidnischen Bräuche.
141. Heilige Haine wurden gefällt, Quellen umgewidmet und Kultorte zerstört oder christlich überformt.
142. Die alten Mächte wurden zu Dämonen erklärt und ihre Verehrung als Werk des Teufels gedeutet.
143. Dennoch verschwanden die heidnischen Vorstellungen nicht völlig, sondern überdauerten verborgen im Volksglauben.
144. Vielfach verbanden sich alte Kultorte mit christlichen Heiligtümern und Heiligenverehrungen.
145. So konnte eine einst heidnische Quelle als christlicher Heilbrunnen weiter verehrt werden.
146. Heilige Bäume und Berge gingen mancherorts in die Verehrung christlicher Heiliger über.
147. Auf diese Weise lebte die ortsgebundene Verehrung unter neuen Vorzeichen fort.
148. Auch einzelne Züge der alten Mächte gingen auf christliche Heilige über, die ähnliche Aufgaben übernahmen.
149. Die Forschung sucht in solchen Überlagerungen vorsichtig nach Spuren der untergegangenen Götterwelt.
150. Dabei ist stets die Gefahr zu bedenken, heidnisches und christliches Erbe vorschnell zu vermischen.
151. Die Rekonstruktion des ungarischen Pantheons bleibt deshalb in vielen Punkten unsicher und vorläufig.
152. Gesichert erscheint die zentrale Stellung eines Himmelsglaubens und die Verehrung beseelter Naturkräfte.
153. Gesichert ist auch die hohe Bedeutung von Feuer, Wasser, heiligen Bäumen und heiligen Tieren.
154. Weniger sicher sind die Namen einzelner Gottheiten und der genaue Aufbau eines etwaigen Götterhimmels.
155. Diese Unsicherheit folgt aus der mündlichen Überlieferung und der frühen, gründlichen Christianisierung.
156. Das Christentum hatte ein starkes Interesse daran, die Erinnerung an die alten Götter auszulöschen.
157. Was den Chronisten als erinnerungswürdig erschien, betraf eher Bräuche und Untaten als die Lehre der Heiden.
158. Daher überliefern die Quellen mehr über verbotene Riten als über die verehrten Mächte selbst.
159. Aus diesem Grund bleibt das Bild der ungarischen Götterwelt notwendig lückenhaft.
160. Dennoch lässt sich ihr Grundcharakter mit einiger Sicherheit bestimmen.
161. Sie war eine Religion des Himmels und der Natur, getragen von Opfer, Verehrung und Ahnenkult.
162. Im Mittelpunkt stand nicht ein erzählter Götterhimmel, sondern die gelebte Beziehung zu den Mächten der Welt.
163. Diese Beziehung pflegte man an den heiligen Orten der Landschaft und im Kreis der Gemeinschaft.
164. Der reitende Krieger, sein Pferd und der weite Himmel über der Steppe prägten das religiöse Empfinden.
165. Die Verehrung des Himmels verband sich mit der Bindung an die Ahnen und an die heiligen Tiere des Geschlechts.
166. So war die Götterverehrung der Ungarn eng mit ihrer Herkunft, ihrer Lebensweise und ihrer Herrschaftsordnung verflochten.
167. Mit dem Übergang zur Sesshaftigkeit und zum christlichen Staat verlor diese Verehrung ihre tragende Grundlage.
168. An die Stelle der Naturmächte trat der eine Gott der Christen, an die Stelle der Haine die Kirche.
169. Die heiligen Orte wurden umgedeutet, die heiligen Tiere zu bloßen Sagengestalten.
170. Der Turul, der Wunderhirsch und der heilige Baum überlebten als Bilder in Erzählung und Erinnerung.
171. In der erzählenden Volksdichtung bewahrten sie einen Abglanz ihrer einstigen religiösen Bedeutung.
172. Aus diesen Nachklängen und den Zeugnissen der Nachbarvölker setzt die Forschung das verlorene Bild zusammen.
173. Es bleibt das Bild einer Religion ohne Tempel und ohne Götterbild, aber mit einem starken Gefühl für das Heilige in der Natur.
174. Diese Religion war auf die bewegliche, kriegerische und viehzüchtende Welt der Steppe zugeschnitten.
175. Ihre Mächte wohnten im Himmel, im Feuer, im Wasser, im Baum und im Tier, nicht in errichteten Heiligtümern.
176. Das Verständnis dieser Götterwelt ist die Voraussetzung, um den tiefen Einschnitt der Christianisierung zu ermessen.
177. Erst vor ihrem Hintergrund wird deutlich, wie umfassend der Wandel von Glaube und Lebensordnung war.
178. Die Götterverehrung der Magyaren markiert das geistige Erbe einer langen Steppenvergangenheit.
179. Sie steht am Ausgangspunkt jener Entwicklung, die Ungarn schließlich in die christliche Welt Europas führte.
180. In ihren Umrissen zeigt sich eine Glaubenswelt, die mit der Bekehrung verblasste und nur in Bruchstücken auf uns gekommen ist.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.