2-4 Geschichte Ungarns lang

---

2.4 – A honfoglalás előtti nomád élet: társadalom és kultúra – Das nomadische Leben vor der Landnahme: Gesellschaft und Kultur

---

1. Mielőtt a magyarok meghódították a Kárpát-medencét, nomádként éltek a keleti sztyeppéken. – Bevor die Magyaren das Karpatenbecken eroberten, lebten sie als Nomaden in den Steppen des Ostens.

2. A honfoglalás előtti időszak mélyebb nyomot hagyott népükön, mint bármely későbbi korszak. – Diese Zeit vor der Landnahme prägte ihr Volk tiefer als jede spätere Epoche.

3. A hatalmas füves pusztákon alakult ki az a életmód, amelyet magukkal vittek Európába. – In den weiten Grasländern formte sich jene Lebensweise, die sie nach Europa trugen.

4. Aki meg akarja érteni a magyarokat, annak először ezt a nomád korszakot kell megvizsgálnia. – Wer die Ungarn verstehen will, muss zuerst diese nomadische Frühzeit betrachten.

5. Hiszen ebben gyökerezik a nép társadalma, gazdasága, hite és művészete. – Denn in ihr wurzeln Gesellschaft, Wirtschaft, Glaube und Kunst des Volkes.

6. A következő fejezet ennek a távoli és idegen világnak a képét rajzolja meg. – Das folgende Kapitel zeichnet das Bild dieser fernen und fremden Welt.

7. A magyarok életét egyszerre több oldalról is megvizsgálja. – Es betrachtet das Leben der Magyaren von mehreren Seiten zugleich.

8. Hat nagy terület együtt adja ki ennek az életmódnak a teljes képét. – Sechs große Bereiche zusammen ergeben das Gesamtbild dieser Lebensweise.

9. Az első terület a társadalmi szerkezet, a társadalom felépítése. – Der erste Bereich ist die soziale Struktur, der Aufbau der Gesellschaft.

10. A magyar társadalom szigorúan rang és származás szerint volt felépítve. – Die magyarische Gesellschaft war streng nach Rang und Geburt gegliedert.

11. A csúcson egy szűk nemesség állt, amely fejedelmekből és előkelő nemzetségekből állt. – An ihrer Spitze stand ein schmaler Adel aus Fürsten und vornehmen Sippen.

12. Alattuk helyezkedett el a szabad, fegyvert viselő harcosok széles rétege. – Darunter lag die breite Schicht der freien, waffentragenden Krieger.

13. Az alapot a jogfosztott, szolgákból és rabszolgákból álló tömeg alkotta. – Den Sockel bildete die rechtlose Masse der Unfreien und Sklaven.

14. Ez a három részre osztás – nemesség, szabadok és jogfosztottak – jellemző volt a sztyepp népekre. – Diese Dreiteilung in Adel, Freie und Unfreie war typisch für die Steppenvölker.

15. A második terület a nép letelepedési módja és mobilitása. – Der zweite Bereich ist die Siedlungsweise und die Beweglichkeit des Volkes.

16. A magyarok nem ismertek állandó városokat, hanem nyájaikkal vándoroltak. – Die Magyaren kannten keine festen Städte, sondern zogen mit ihren Herden umher.

17. Jurta-ban laktak, a sztyeppe könnyű és hordozható nemezsátorában. – Sie wohnten in der Jurte, dem leichten und tragbaren Filzzelt der Steppe.

18. Több sátor alkotott egy táborhelyet, amely az élet középpontját jelentette. – Mehrere Zelte bildeten ein Lager, das den Mittelpunkt des Lebens darstellte.

19. Meghatározott vándorútvonalakon haladtak oda-vissza a nyári és téli legelők között. – Auf festen Wanderrouten zog man zwischen Sommer- und Winterweiden hin und her.

20. Ez a mobilitás nem kényszerből fakadt, hanem a lovas nép egyik nagy erőssége volt. – Diese Beweglichkeit war keine Not, sondern eine große Stärke des Reitervolkes.

21. A harmadik terület a gazdaság, az ellátás alapja. – Der dritte Bereich ist die Wirtschaft, die Grundlage der Versorgung.

22. Két pilléren nyugodott: az állattenyésztésen és a harci portyákon. – Sie ruhte auf zwei Säulen: der Viehzucht und dem kriegerischen Raubzug.

23. A legfontosabb állat a ló volt, az egész élet középpontja. – Das wichtigste Tier war das Pferd, das Mittelpunkt des ganzen Lebens.

24. Emellett nagy marha-, juh- és kecskeállományokat tartottak. – Daneben hielt man große Herden von Rindern, Schafen und Ziegen.

25. Amit az állatállományok nem adtak, azt zsákmányból és kereskedelemből szerezték be. – Was die Herden nicht hergaben, das holte man sich durch Beute und Handel.

26. Így a háború a magyarok számára egyben a gazdálkodás egyik formája is volt. – So war der Krieg für die Magyaren zugleich eine Form des Wirtschaftens.

27. A negyedik terület a vallás, a pogány magyarok hite. – Der vierte Bereich ist die Religion, der Glaube der heidnischen Magyaren.

28. Hitük természetimádat volt, amelyet sámánizmusnak neveznek. – Ihr Glaube war ein Naturglaube, den man als Schamanismus bezeichnet.

29. Középpontjában a sámán állt, akit a magyaroknál táltosnak neveztek. – Im Mittelpunkt stand der Schamane, bei den Ungarn der táltos genannt.

30. Őt az emberek és a szellemek világa közötti közvetítőnek tartották. – Er galt als Mittler zwischen der Welt der Menschen und der Welt der Geister.

31. Nagy szerepet játszott az elhunyt ősök tisztelete. – Eine große Rolle spielte die Verehrung der verstorbenen Ahnen.

32. A természetet lelkesnek tartották, és a szent állatok, mint például a turul, összekötötték az eget és a népet. – Die Natur galt als beseelt, und heilige Tiere wie der Turul verbanden Himmel und Volk.

33. Az ötödik terület a kézművesség és az anyagi kultúra. – Der fünfte Bereich ist das Kunsthandwerk und die materielle Kultur.

34. A magyarok ügyes kovácsok és művészi fémművesek voltak. – Die Magyaren waren geschickte Schmiede und kunstfertige Metallhandwerker.

35. Kiváló fegyvereket készítettek a lovas háborúhoz, valamint nemesfémből készült értékes ékszereket. – Sie schufen treffliche Waffen für den Reiterkrieg und kostbaren Schmuck aus Edelmetall.

36. Művészetük teljes mértékben a hordozható és értékes tárgyakra összpontosult. – Ihre Kunst war ganz auf das Tragbare und Kostbare ausgerichtet.

37. Kanyargós indák és állatfigurák díszítették kis műalkotásaikat. – Geschwungene Ranken und Tiergestalten zierten ihre kleinen Kunstwerke.

38. A sírokból előkerült leletek a legbeszédesebb tanúi ennek a kultúrának. – Die Funde aus den Gräbern sind das beredteste Zeugnis dieser Kultur.

39. A hatodik terület a család és a nemek rendje. – Der sechste Bereich ist die Familie und die Ordnung der Geschlechter.

40. A család képezte azt az alapkövet, amelyre az egész társadalom épült. – Die Familie bildete den Grundstein, aus dem sich die ganze Gesellschaft aufbaute.

41. Patriarchális jellegű volt, élén a férfi állt, mint a családfő. – Sie war patriarchalisch geprägt, der Mann stand als Oberhaupt an ihrer Spitze.

42. A nő uralkodott a sátorban és a háztartásban. – Die Frau herrschte über das Zelt und die häusliche Wirtschaft.

43. A származás és a vagyon az apai ágon öröklődött. – Die Abstammung und der Besitz vererbten sich über die väterliche Linie.

44. Mindezt a közös ősökre vonatkozó emlékezet tartotta össze. – Über allem wachte die Erinnerung an die gemeinsamen Vorfahren.

45. Ez a hat terület egy zárt, átfogó képet alkot. – Diese sechs Bereiche fügen sich zu einem geschlossenen Gesamtbild zusammen.

46. Minden összefüggött egymással, és a sztyeppén való élethez igazodott. – Alles war aufeinander bezogen und auf das Leben in der Steppe zugeschnitten.

47. Erről a korai időszakról azonban a kutatások meglepően kevés biztosat tudnak. – Über diese Frühzeit weiß die Forschung jedoch nur erstaunlich wenig Sicheres.

48. Maguk a magyarok nem hagytak hátra írásos emlékeket, a források szűkösek és idegenek. – Die Magyaren selbst hinterließen keine Schriften, die Quellen sind spärlich und fremd.

49. Sok mindent ezért csak következtetni lehet, összehasonlítani vagy óvatosan feltételezni. – Vieles ist daher nur erschlossen, verglichen oder vorsichtig vermutet.

50. Ezzel az óvatosságra intő megjegyzéssel kezdjük most az egyes területek vizsgálatát. – Mit dieser Mahnung zur Vorsicht beginnt nun die Betrachtung der einzelnen Bereiche.

(aufklappen)magyar

1. Mielőtt a magyarok meghódították a Kárpát-medencét, nomádként éltek a keleti sztyeppéken.

2. A honfoglalás előtti időszak mélyebb nyomot hagyott népükön, mint bármely későbbi korszak.

3. A hatalmas füves pusztákon alakult ki az a életmód, amelyet magukkal vittek Európába.

4. Aki meg akarja érteni a magyarokat, annak először ezt a nomád korszakot kell megvizsgálnia.

5. Hiszen ebben gyökerezik a nép társadalma, gazdasága, hite és művészete.

6. A következő fejezet ennek a távoli és idegen világnak a képét rajzolja meg.

7. A magyarok életét egyszerre több oldalról is megvizsgálja.

8. Hat nagy terület együtt adja ki ennek az életmódnak a teljes képét.

9. Az első terület a társadalmi szerkezet, a társadalom felépítése.

10. A magyar társadalom szigorúan rang és származás szerint volt felépítve.

11. A csúcson egy szűk nemesség állt, amely fejedelmekből és előkelő nemzetségekből állt.

12. Alattuk helyezkedett el a szabad, fegyvert viselő harcosok széles rétege.

13. Az alapot a jogfosztott, szolgákból és rabszolgákból álló tömeg alkotta.

14. Ez a három részre osztás – nemesség, szabadok és jogfosztottak – jellemző volt a sztyepp népekre.

15. A második terület a nép letelepedési módja és mobilitása.

16. A magyarok nem ismertek állandó városokat, hanem nyájaikkal vándoroltak.

17. Jurta-ban laktak, a sztyeppe könnyű és hordozható nemezsátorában.

18. Több sátor alkotott egy táborhelyet, amely az élet középpontját jelentette.

19. Meghatározott vándorútvonalakon haladtak oda-vissza a nyári és téli legelők között.

20. Ez a mobilitás nem kényszerből fakadt, hanem a lovas nép egyik nagy erőssége volt.

21. A harmadik terület a gazdaság, az ellátás alapja.

22. Két pilléren nyugodott: az állattenyésztésen és a harci portyákon.

23. A legfontosabb állat a ló volt, az egész élet középpontja.

24. Emellett nagy marha-, juh- és kecskeállományokat tartottak.

25. Amit az állatállományok nem adtak, azt zsákmányból és kereskedelemből szerezték be.

26. Így a háború a magyarok számára egyben a gazdálkodás egyik formája is volt.

27. A negyedik terület a vallás, a pogány magyarok hite.

28. Hitük természetimádat volt, amelyet sámánizmusnak neveznek.

29. Középpontjában a sámán állt, akit a magyaroknál táltosnak neveztek.

30. Őt az emberek és a szellemek világa közötti közvetítőnek tartották.

31. Nagy szerepet játszott az elhunyt ősök tisztelete.

32. A természetet lelkesnek tartották, és a szent állatok, mint például a turul, összekötötték az eget és a népet.

33. Az ötödik terület a kézművesség és az anyagi kultúra.

34. A magyarok ügyes kovácsok és művészi fémművesek voltak.

35. Kiváló fegyvereket készítettek a lovas háborúhoz, valamint nemesfémből készült értékes ékszereket.

36. Művészetük teljes mértékben a hordozható és értékes tárgyakra összpontosult.

37. Kanyargós indák és állatfigurák díszítették kis műalkotásaikat.

38. A sírokból előkerült leletek a legbeszédesebb tanúi ennek a kultúrának.

39. A hatodik terület a család és a nemek rendje.

40. A család képezte azt az alapkövet, amelyre az egész társadalom épült.

41. Patriarchális jellegű volt, élén a férfi állt, mint a családfő.

42. A nő uralkodott a sátorban és a háztartásban.

43. A származás és a vagyon az apai ágon öröklődött.

44. Mindezt a közös ősökre vonatkozó emlékezet tartotta össze.

45. Ez a hat terület egy zárt, átfogó képet alkot.

46. Minden összefüggött egymással, és a sztyeppén való élethez igazodott.

47. Erről a korai időszakról azonban a kutatások meglepően kevés biztosat tudnak.

48. Maguk a magyarok nem hagytak hátra írásos emlékeket, a források szűkösek és idegenek.

49. Sok mindent ezért csak következtetni lehet, összehasonlítani vagy óvatosan feltételezni.

50. Ezzel az óvatosságra intő megjegyzéssel kezdjük most az egyes területek vizsgálatát.

(aufklappen)német

1. Bevor die Magyaren das Karpatenbecken eroberten, lebten sie als Nomaden in den Steppen des Ostens.

2. Diese Zeit vor der Landnahme prägte ihr Volk tiefer als jede spätere Epoche.

3. In den weiten Grasländern formte sich jene Lebensweise, die sie nach Europa trugen.

4. Wer die Ungarn verstehen will, muss zuerst diese nomadische Frühzeit betrachten.

5. Denn in ihr wurzeln Gesellschaft, Wirtschaft, Glaube und Kunst des Volkes.

6. Das folgende Kapitel zeichnet das Bild dieser fernen und fremden Welt.

7. Es betrachtet das Leben der Magyaren von mehreren Seiten zugleich.

8. Sechs große Bereiche zusammen ergeben das Gesamtbild dieser Lebensweise.

9. Der erste Bereich ist die soziale Struktur, der Aufbau der Gesellschaft.

10. Die magyarische Gesellschaft war streng nach Rang und Geburt gegliedert.

11. An ihrer Spitze stand ein schmaler Adel aus Fürsten und vornehmen Sippen.

12. Darunter lag die breite Schicht der freien, waffentragenden Krieger.

13. Den Sockel bildete die rechtlose Masse der Unfreien und Sklaven.

14. Diese Dreiteilung in Adel, Freie und Unfreie war typisch für die Steppenvölker.

15. Der zweite Bereich ist die Siedlungsweise und die Beweglichkeit des Volkes.

16. Die Magyaren kannten keine festen Städte, sondern zogen mit ihren Herden umher.

17. Sie wohnten in der Jurte, dem leichten und tragbaren Filzzelt der Steppe.

18. Mehrere Zelte bildeten ein Lager, das den Mittelpunkt des Lebens darstellte.

19. Auf festen Wanderrouten zog man zwischen Sommer- und Winterweiden hin und her.

20. Diese Beweglichkeit war keine Not, sondern eine große Stärke des Reitervolkes.

21. Der dritte Bereich ist die Wirtschaft, die Grundlage der Versorgung.

22. Sie ruhte auf zwei Säulen: der Viehzucht und dem kriegerischen Raubzug.

23. Das wichtigste Tier war das Pferd, das Mittelpunkt des ganzen Lebens.

24. Daneben hielt man große Herden von Rindern, Schafen und Ziegen.

25. Was die Herden nicht hergaben, das holte man sich durch Beute und Handel.

26. So war der Krieg für die Magyaren zugleich eine Form des Wirtschaftens.

27. Der vierte Bereich ist die Religion, der Glaube der heidnischen Magyaren.

28. Ihr Glaube war ein Naturglaube, den man als Schamanismus bezeichnet.

29. Im Mittelpunkt stand der Schamane, bei den Ungarn der táltos genannt.

30. Er galt als Mittler zwischen der Welt der Menschen und der Welt der Geister.

31. Eine große Rolle spielte die Verehrung der verstorbenen Ahnen.

32. Die Natur galt als beseelt, und heilige Tiere wie der Turul verbanden Himmel und Volk.

33. Der fünfte Bereich ist das Kunsthandwerk und die materielle Kultur.

34. Die Magyaren waren geschickte Schmiede und kunstfertige Metallhandwerker.

35. Sie schufen treffliche Waffen für den Reiterkrieg und kostbaren Schmuck aus Edelmetall.

36. Ihre Kunst war ganz auf das Tragbare und Kostbare ausgerichtet.

37. Geschwungene Ranken und Tiergestalten zierten ihre kleinen Kunstwerke.

38. Die Funde aus den Gräbern sind das beredteste Zeugnis dieser Kultur.

39. Der sechste Bereich ist die Familie und die Ordnung der Geschlechter.

40. Die Familie bildete den Grundstein, aus dem sich die ganze Gesellschaft aufbaute.

41. Sie war patriarchalisch geprägt, der Mann stand als Oberhaupt an ihrer Spitze.

42. Die Frau herrschte über das Zelt und die häusliche Wirtschaft.

43. Die Abstammung und der Besitz vererbten sich über die väterliche Linie.

44. Über allem wachte die Erinnerung an die gemeinsamen Vorfahren.

45. Diese sechs Bereiche fügen sich zu einem geschlossenen Gesamtbild zusammen.

46. Alles war aufeinander bezogen und auf das Leben in der Steppe zugeschnitten.

47. Über diese Frühzeit weiß die Forschung jedoch nur erstaunlich wenig Sicheres.

48. Die Magyaren selbst hinterließen keine Schriften, die Quellen sind spärlich und fremd.

49. Vieles ist daher nur erschlossen, verglichen oder vorsichtig vermutet.

50. Mit dieser Mahnung zur Vorsicht beginnt nun die Betrachtung der einzelnen Bereiche.