2.4.1 – Társadalmi szerkezet: nemesség, szabadok és rabszolgák – Soziale Struktur: Adel, Freie und Unfreie
1. A magyarok társadalma a földfoglalás előtt nem egyenlők közössége volt, hanem szigorúan rang és születés szerint tagolódott. – Die Gesellschaft der Magyaren vor der Landnahme war keine Gemeinschaft von Gleichen, sondern streng nach Rang und Geburt gegliedert.
2. A társadalom csúcsán a nemesség állt, alattuk a szabad emberek, a legalsó rétegben pedig a nem szabadok éltek. – An ihrer Spitze stand ein Adel, darunter standen die freien Männer, und ganz unten lebten die Unfreien.
3. Ez a háromrészes felosztás – nemesség, szabadok és nem szabadok – jellemző volt a korabeli számos sztyeppei népre. – Diese Dreiteilung in Adel, Freie und Unfreie war typisch für viele Steppenvölker jener Zeit.
4. A rend pontos felépítéséről azonban a kutatások meglepően keveset tudnak. – Über die genaue Ausgestaltung dieser Ordnung weiß die Forschung allerdings erstaunlich wenig.
5. A sztyeppei korszak magyarjai maguk nem hagytak hátra írásos forrásokat saját társadalmukról. – Die Magyaren der Steppenzeit hinterließen selbst keine schriftlichen Quellen über ihre eigene Gesellschaft.
6. Az, amit tudunk, idegen megfigyelők beszámolóiból és a későbbi viszonyokból levont következtetésekből származik. – Was man weiß, stammt aus den Berichten fremder Beobachter und aus Rückschlüssen späterer Verhältnisse.
7. A legfontosabb írásos tanúvallomások bizánciaktól és arab nyelven író tudósoktól származnak. – Die wichtigsten schriftlichen Zeugnisse stammen von Byzantinern und arabisch schreibenden Gelehrten.
8. VII. Konstantin Porphyrogennetos bizánci császár a 10. században írt a magyarokról. – Der byzantinische Kaiser Konstantin VII. Porphyrogennetos beschrieb die Magyaren im zehnten Jahrhundert.
9. Művének latin címe De administrando imperio, ami annyit jelent, hogy „A birodalom igazgatásáról”. – Sein Werk trägt den lateinischen Titel De administrando imperio, was so viel bedeutet wie „Über die Verwaltung des Reiches“.
10. Emellett olyan muszlim szerzők is beszámoltak a magyarok életmódjáról, mint Ibn Rusta és Gardīzī. – Daneben berichteten muslimische Autoren wie Ibn Rusta und Gardīzī über die Lebensweise der Ungarn.
11. Ezek a külföldi beszámolók értékesek, de hiányosak is, és gyakran nehezen értelmezhetők. – Diese fremden Berichte sind kostbar, aber sie sind auch lückenhaft und oft schwer zu deuten.
12. A társadalmi szerkezetről ezért sok mindent a kutatásnak kell feltárnia, vagy óvatosan feltételeznie. – Vieles über die soziale Struktur muss die Forschung daher erschließen oder vorsichtig vermuten.
13. A magyar társadalom csúcsán egy kis nemesi réteg állt, a nemesség. – An der Spitze der magyarischen Gesellschaft stand eine kleine Schicht von Vornehmen, der Adel.
14. A nemességet a törzsek és a befolyásos nemzetségek vezetői alkották. – Den Adel bildeten die Anführer der Stämme und der einflussreichen Sippen.
15. A nemzetség egy nagy családi közösség, amelynek tagjai közös ősöktől származnak. – Eine Sippe ist ein großer Familienverband, dessen Mitglieder von gemeinsamen Vorfahren abstammen.
16. A legtekintélyesebb nemzetségek gyakran különösen dicső, sőt isteni származásra hivatkoztak. – Die vornehmsten Sippen beanspruchten oft eine besonders ruhmreiche oder gar göttliche Abstammung.
17. A nemességhez való tartozás elsősorban az ilyen családba való születésen alapult. – Die Zugehörigkeit zum Adel beruhte in erster Linie auf der Geburt in eine solche Familie.
18. Nemesként született az ember, saját érdemei alapján aligha lehetett azzá válni. – Man wurde als Adliger geboren, man konnte es kaum durch eigene Leistung werden.
19. Egy harcos társadalomban azonban a vitézség és a zsákmány bizonyos előrelépési lehetőségeket nyitott meg a tehetségesek számára is előrelépési lehetőségeket. – Doch in einer Kriegergesellschaft eröffneten Tapferkeit und Beute auch dem Tüchtigen gewisse Aufstiegschancen.
20. A gazdagság és a követők száma generációkon át emelhette egy család rangját. – Reichtum und Gefolgschaft konnten den Rang einer Familie über Generationen hinweg heben.
21. A legmagasabb rangot az egyes törzsek fejedelmei foglalták el. – Den höchsten Rang nahmen die Fürsten der einzelnen Stämme ein.
22. A törzs több nemzetség közös vezető alatt való összefogása volt. – Ein Stamm war ein Zusammenschluss mehrerer Sippen unter einem gemeinsamen Anführer.
23. A hagyomány szerint a magyar törzsszövetség hét törzsből állt. – Nach der Überlieferung bestand der magyarische Stammesverband aus sieben Stämmen.
24. Ezt a hét törzset magyarul Hétmagyar-nak nevezték, szó szerint „a hét magyar”. – Diese Sieben Stämme nannte man auf Ungarisch die Hétmagyar, wörtlich „die sieben Magyaren“.
25. Minden törzsnek megvolt a maga fejedelme és a maga harcos kísérete. – Jeder Stamm hatte seinen eigenen Fürsten und seine eigene kriegerische Gefolgschaft.
26. Az egyes törzsfejedelmek fölé fokozatosan kialakult egy felettük álló vezetés. – Über den einzelnen Stammesfürsten erhob sich allmählich eine übergeordnete Führung.
27. A források a törzsszövetség vezetésének kettős csúcsáról számolnak be. – Die Quellen berichten von einer doppelten Spitze an der Führung des Stammesverbandes.
28. Ott volt a Kende és a Gyula, két, eltérő feladatokkal rendelkező méltóság. – Es gab den Kende und den Gyula, zwei Würdenträger mit unterschiedlichen Aufgaben.
29. A Kende feltehetően a szakrális felsőbbrendű uralkodó volt, akinek hatalma vallási alapon nyugodott. – Der Kende war vermutlich der sakrale Oberherr, dessen Macht religiös begründet war.
30. A „szakrális” szó „szentet” jelent, és az istenek világához fűződő kapcsolatra utal. – Das Wort sakral bedeutet „heilig“ und verweist auf eine Verbindung zur Welt der Götter.
31. A Gyula viszont valószínűleg a tényleges katonai hadvezér és a politika irányítója volt. – Der Gyula hingegen war wohl der tatsächliche militärische Heerführer und Lenker der Politik.
32. Ezt a szétválasztást szent és világi uralkodóra a kazároknál is ismerték. – Diese Aufteilung in einen heiligen und einen weltlichen Herrscher kannte man auch bei den Chasaren.
33. A kazárok egy hatalmas sztyeppei nép voltak, akiknek hatása alatt a magyarok időnként álltak. – Die Chasaren waren ein mächtiges Steppenvolk, unter dessen Einfluss die Magyaren zeitweise standen.
34. Nagyon is lehetséges, hogy a magyarok ezt a kettős uralmi modellt a kazároktól vették át. – Es ist gut möglich, dass die Magyaren dieses Modell der Doppelherrschaft von den Chasaren übernahmen.
35. Ez az átvétel azonban nem bizonyított, csupán a kutatás megalapozott feltételezése marad. – Sicher belegt ist diese Übernahme jedoch nicht, sie bleibt eine begründete Vermutung der Forschung.
36. Engedjük meg magunknak itt egy díszítő jellegű spekulációt, amely nem minősül bizonyított tudásnak. – Hier sei eine ausschmückende Spekulation erlaubt, die kein gesichertes Wissen darstellt.
37. Képzeljük el, ahogy a Kende a sátrában ült, lófarkakkal körülvéve, amelyek méltóságának jelképei voltak. – Man stelle sich vor, wie der Kende in seinem Zelt saß, umgeben von Pferdeschwänzen als Zeichen seiner Würde.
38. Talán a köznép soha nem láthatta őt enni vagy inni, hogy szentsége szennyezetlen maradjon. – Vielleicht durfte ihn das gemeine Volk niemals essen oder trinken sehen, damit seine Heiligkeit unbefleckt blieb.
39. Ilyen tabuk övezték a szent királyokat egyes sztyeppei népeknél, de a magyarok esetében ez puszta feltételezés. – Solche Tabus umgaben heilige Könige bei manchen Steppenvölkern, doch für die Magyaren ist dies reine Vermutung.
40. Csak a lényeget kell megjegyezni: az élén kevés hatalmasság állt, szent és világi hatalomra osztva. – Festzuhalten bleibt allein der Kern: An der Spitze standen wenige Mächtige, getrennt nach heiliger und weltlicher Gewalt.
41. Döntő fordulatot hozott Árpád fejedelem felemelkedése. – Eine entscheidende Wende brachte der Aufstieg des Fürsten Árpád.
42. Árpádot az egész törzsszövetség közös vezetőjévé emelték. – Árpád wurde zum gemeinsamen Anführer des gesamten Stammesverbandes erhoben.
43. Vele kezdődött egy egyetlen család, a későbbi Árpád-dinasztia uralma. – Mit ihm begann die Vorherrschaft einer einzigen Familie, der späteren Dynastie der Árpáden.
44. A dinasztia olyan uralkodócsalád, amelyben a hatalom ugyanazon a vonalon belül öröklődik. – Eine Dynastie ist eine Herrscherfamilie, in der die Macht innerhalb derselben Linie vererbt wird.
45. A hagyomány szerint a törzsfők ünnepélyes szerződést kötöttek Árpáddal. – Der Überlieferung nach schlossen die Stammesführer mit Árpád einen feierlichen Vertrag.
46. Ezt a szerződést a magyar hagyományban vérszerződésnek nevezik. – Dieser Vertrag wird in der ungarischen Tradition als Blutvertrag bezeichnet.
47. Ezen a szertartáson a hét vezér állítólag vért engedett folyni az ereiből egy edénybe. – Bei diesem Ritual sollen die sieben Anführer Blut aus ihren Adern in ein Gefäß haben fließen lassen.
48. Az összekeveredett vér pecsételte meg szövetségüket és hűségüket az Árpád-család iránt. – Das vermischte Blut besiegelte ihr Bündnis und ihre Treue zur Familie Árpáds.
49. Hogy ez a vérszerződés valóban így történt-e, a történészek körében rendkívül vitatott kérdés. – Ob dieser Blutvertrag wirklich so stattfand, ist unter Historikern höchst umstritten.
50. A történetet csak évszázadokkal később írták le, és bizonyosan tartalmaz legendás vonásokat. – Die Erzählung wurde erst Jahrhunderte später aufgeschrieben und enthält gewiss legendäre Züge.
51. Mindazonáltal egy fontos igazságot tükröz: a sok vezetőtől az egyetlen vezető felé való átmenetet. – Dennoch spiegelt sie eine wichtige Wahrheit wider: den Übergang von vielen Anführern zu einer Spitze.
52. A nemesség alatt, de messze a szolgák felett állt a szabad emberek széles rétege. – Unter dem Adel, doch weit über den Unfreien, stand die breite Schicht der freien Männer.
53. A szabad emberek alkották a magyar társadalom magját és gerincét. – Die Freien bildeten den Kern und das Rückgrat der magyarischen Gesellschaft.
54. Legfontosabb jellemzőjük a fegyverviselés joga és kötelezettsége volt. – Ihr wichtigstes Kennzeichen war das Recht und die Pflicht, Waffen zu tragen.
55. Egy szabad ember egyben mindig harcos is volt. – Ein freier Mann war zugleich immer auch ein Krieger.
56. Egy olyan társadalomban, amely a lovas háborúskodásból élt, a fegyverviselő volt a teljes értékű ember. – In einer Gesellschaft, die vom Reiterkrieg lebte, war der Waffenträger der vollwertige Mensch.
57. Aki háborúba vonulhatott és megengedhette magának, hogy lovat tartson, azt szabadnak tekintették. – Wer in den Krieg ziehen und sich selbst ein Pferd leisten konnte, galt als frei.
58. A szabad emberek csordáikkal a sztyeppén vándoroltak, és vezéreiket követték a csatába. – Die Freien zogen mit ihren Herden über die Steppe und folgten ihren Anführern in den Kampf.
59. Saját állataik, saját sátraik és saját fegyvereik voltak. – Sie besaßen eigenes Vieh, eigene Zelte und eigene Waffen.
60. A ló volt eközben a legfontosabb javuk, mert ló nélkül nem létezett harcos. – Das Pferd war dabei das wichtigste Gut, denn ohne Pferd gab es keinen Krieger.
61. A szabad emberek között azonban nagy különbségek voltak a vagyon és a tekintély tekintetében. – Innerhalb der Freien gab es allerdings große Unterschiede an Reichtum und Ansehen.
62. Egyes szabad emberek hatalmas állatcsordákkal és számos szolgával rendelkeztek, mások viszont csak kevés állattal. – Mancher Freie besaß riesige Herden und zahlreiche Knechte, ein anderer nur wenige Tiere.
63. Így a gazdag szabad ember és a kisnemes közötti határ gyakran elmosódott volt. – So verlief die Grenze zwischen einem reichen Freien und einem kleinen Adligen oft fließend.
64. A társadalom tehát nem volt mereven, szilárd osztályokra felosztva, hanem átmenetek is léteztek benne. – Die Gesellschaft war also nicht starr in feste Kästen geteilt, sondern kannte Übergänge.
65. A szabad férfiak feltehetően azért gyűltek össze, hogy közös ügyekről tanácskozzanak. – Die freien Männer versammelten sich vermutlich, um über gemeinsame Angelegenheiten zu beraten.
66. Az ilyen szabad harcosok gyűléseiről más sztyeppei népek esetében is vannak feljegyzések. – Solche Versammlungen freier Krieger sind von anderen Steppenvölkern bekannt.
67. Nem biztos, hogy a magyarok is tartottak-e rendszeres népgyűléseket. – Ob auch die Magyaren regelmäßige Volksversammlungen abhielten, ist nicht sicher überliefert.
68. Valószínű azonban, hogy a harcosok szavának súlya volt a fontos döntéseknél. – Wahrscheinlich aber hatte die Stimme der Krieger bei wichtigen Entscheidungen ihr Gewicht.
69. Hiszen egy vezető harcosai támogatása nélkül tehetetlen volt. – Denn ein Anführer ohne die Gefolgschaft seiner Krieger war machtlos.
70. Az úr és a követő közötti hűség az adok-kapok elvén alapult. – Die Treue zwischen Herr und Gefolgsmann beruhte auf einem Geben und Nehmen.
71. Az úr védelmet, vezetést és részesedést a zsákmányból biztosított. – Der Herr bot Schutz, Führung und einen Anteil an der Beute.
72. A követő cserébe fegyvereit, bátorságát és hűségét ajánlotta fel. – Der Gefolgsmann bot dafür seine Waffen, seinen Mut und seine Treue.
73. Ez a kölcsönös kötelezettségvállaláson alapuló viszony áthatotta az egész szabad harcos társadalmat. – Dieses Verhältnis von gegenseitiger Verpflichtung durchzog die ganze freie Kriegergesellschaft.
74. Különleges szerepet játszott egy fejedelem harcos kísérete. – Eine besondere Rolle spielte die kriegerische Gefolgschaft eines Fürsten.
75. Ez a kiválasztott harcosokból álló csapat gyakran közvetlenül uruk közelében élt. – Diese ausgewählte Kriegerschar lebte oft unmittelbar im Umfeld ihres Herrn.
76. Ők alkották minden hadsereg megbízható magját, és nagy megbecsülésnek örvendtek. – Sie bildete den verlässlichen Kern jedes Heeres und genoss hohes Ansehen.
77. Az ilyen kíséretekből idővel új nemesi családok alakulhattak ki. – Aus solchen Gefolgschaften konnten mit der Zeit neue adlige Familien hervorgehen.
78. A társadalom legalján a szolgák álltak. – Am unteren Ende der Gesellschaft standen die Unfreien.
79. A szolgák saját jogokkal nem rendelkező emberek voltak, akik mások tulajdonát képezték. – Die Unfreien waren Menschen ohne eigene Rechte, die anderen gehörten.
80. Állapotukat rabszolgaságnak vagy szolgaságnak is nevezik. – Man bezeichnet ihren Stand auch mit dem Begriff der Sklaverei oder Knechtschaft.
81. Egy szolgát lehetett vásárolni, eladni és örökölni, akárcsak egy darab marhát. – Ein Unfreier konnte gekauft, verkauft und vererbt werden wie ein Stück Vieh.
82. Életét és munkáját kizárólag ura irányította. – Über sein Leben und seine Arbeit bestimmte allein sein Herr.
83. Az új szolgák legfontosabb forrása a háború volt. – Die wichtigste Quelle für neue Unfreie war der Krieg.
84. Aki hadjárat során fogságba esett, elvesztette szabadságát. – Wer in einem Feldzug gefangen genommen wurde, verlor seine Freiheit.
85. A magyarok rablóhadjárataik során számos foglyot ejtettek. – Die Magyaren machten auf ihren Raubzügen zahlreiche Gefangene.
86. Ezeket a hadifoglyokat rabszolgákká tették vagy továbbadták. – Diese Kriegsgefangenen wurden zu Sklaven gemacht oder weiterverkauft.
87. A rabszolga-kereskedelem a sztyeppei népek számára jövedelmező üzlet volt. – Der Handel mit Sklaven war für die Steppenvölker ein einträgliches Geschäft.
88. Különösen a bizánciak és a keleti népek fizettek jó árat a rabszolgákért. – Besonders die Byzantiner und die Völker des Orients zahlten gute Preise für Sklaven.
89. Így a magyarok nemcsak az arany és a jószág miatt vonultak háborúba, hanem az emberek miatt is. – So zogen die Magyaren nicht nur wegen Gold und Vieh in den Krieg, sondern auch wegen der Menschen.
90. Az arab források kifejezetten arról számolnak be, hogy a magyarok foglyokat adtak el a bizánciaknak. – Die arabischen Quellen berichten ausdrücklich, dass die Ungarn Gefangene an die Byzantiner verkauften.
91. Cserébe értékes szöveteket, szőnyegeket és egyéb árukat kaptak. – Im Tausch erhielten sie kostbare Stoffe, Teppiche und andere Waren.
92. Nem minden rabszolgát adtak azonban el, sokan a saját táborukban maradtak. – Nicht jeder Unfreie wurde jedoch verkauft, viele blieben im eigenen Lager.
93. Ott végezték azokat a nehéz és alantas munkákat, amelyeket egyetlen szabad ember sem akart elvégezni. – Sie verrichteten dort die schwere und niedere Arbeit, die kein Freier tun wollte.
94. A rabszolgák őrizték az állatokat, fejették a kancákat, és fel- és lebontották a sátrakat. – Die Unfreien hüteten das Vieh, melkten die Stuten und bauten die Zelte auf und ab.
95. Valószínűleg a kézművességben és a mezőgazdasági munkában is rabszolgákat alkalmaztak. – Auch im Handwerk und bei der Feldarbeit dürften Unfreie eingesetzt worden sein.
96. Így láthatatlanul a társadalom gazdasági terheinek nagy részét viselték. – So trugen sie unsichtbar einen großen Teil der wirtschaftlichen Last der Gesellschaft.
97. A táborban lévő szolgák száma egyben tulajdonosuk gazdagságának jeleként is szolgált. – Die Zahl der Unfreien in einem Lager galt zugleich als Zeichen des Reichtums ihres Besitzers.
98. Aki sok szolgával rendelkezett, az ezzel mutatta meg hatalmát és tekintélyét. – Wer viele Knechte hatte, der zeigte damit seine Macht und sein Ansehen.
99. A források azonban szinte teljesen hallgatnak a szolgák mindennapi életéről. – Über das tägliche Leben der Unfreien schweigen die Quellen jedoch fast völlig.
100. Itt ismét megkockáztatunk egy megengedett spekulációt, amely nem bizonyított tény. – Hier sei wieder eine erlaubte Spekulation gewagt, die kein gesichertes Wissen ist.
101. Képzeljük el azt a reggeli tábort, ahol a rabszolgák még napkelte előtt fejik a kancákat. – Man male sich das morgendliche Lager aus, in dem die Unfreien noch vor Sonnenaufgang die Stuten melken.
102. Talán közben idegen nyelvű dalokat énekeltek, hiszen sokan hódított népek közül származtak. – Vielleicht sangen sie dabei Lieder in einer fremden Sprache, denn viele stammten aus eroberten Völkern.
103. Egy magyar tábor valószínűleg sokféle nyelvű és származású emberekből álló, színes hely volt. – Ein magyarisches Lager war womöglich ein bunter Ort vieler Zungen und Herkünfte.
104. Szlávok, fogságba ejtett harcosok és rabszolgává tett parasztok dolgozhattak ott egymás mellett. – Slawen, gefangene Krieger und versklavte Bauern mochten dort Seite an Seite arbeiten.
105. Mindez azonban csak elképzelés marad, hiszen a beszámolók nem mondanak erről semmi pontosat. – Doch all dies bleibt Vorstellung, denn die Berichte erzählen davon nichts Genaues.
106. Az egyetlen biztos dolog az, hogy a szolgák alkották a társadalmi rend legalacsonyabb és legjogfosztottabb rétegét. – Sicher ist allein, dass die Unfreien das unterste und rechtloseste Glied der Ordnung bildeten.
107. A nagy társadalmi rétegek között feltehetően átmeneti csoportok is léteztek. – Zwischen den großen Schichten gab es vermutlich auch Übergangsgruppen.
108. Nem minden függő személy volt teljesen jogfosztott rabszolga. – Nicht jeder Abhängige war ein völlig rechtloser Sklave.
109. Egyes szolgáknak lehettek bizonyos jogaik vagy kis saját vagyonuk. – Manche Unfreie mochten bestimmte Rechte oder kleine eigene Habe besessen haben.
110. Mások félig szabad pásztorként szolgáltak, akik egy urhoz kötődtek, de nem voltak az ő tulajdonában. – Andere dienten als halbfreie Hirten, die an einen Herrn gebunden, aber nicht sein Eigentum waren.
111. Ilyen fokozatokat számos korai társadalom ismert, és a magyaroknál is valószínűleg hasonlóak voltak. – Solche Abstufungen kannten viele frühe Gesellschaften, und bei den Magyaren waren sie wohl ähnlich.
112. Elvileg elképzelhető volt egy nem szabad ember felemelkedése a szabadságba is. – Auch der Aufstieg eines Unfreien in die Freiheit war grundsätzlich denkbar.
113. Egy hűséges szolgát az ura szabadon bocsáthatott. – Ein treuer Diener konnte von seinem Herrn freigelassen werden.
114. A rabszolgák felszabadítását szaknyelven manumissziónak nevezik. – Die Freilassung eines Unfreien nennt man mit einem Fachbegriff Manumission.
115. Hogy a magyarok ismertek-e ilyen felszabadításokat, azt nem bizonyítja kifejezetten semmi. – Ob die Magyaren solche Freilassungen kannten, ist nicht ausdrücklich belegt.
116. Valószínűleg azonban voltak olyan utak, amelyeken hűség vagy vitézség révén fel lehetett emelkedni. – Wahrscheinlich aber gab es Wege, durch Treue oder Tapferkeit aufzusteigen.
117. Hiszen egy harcos társadalomnak mindig szüksége volt új, elkötelezett harcosokra. – Denn eine Kriegergesellschaft brauchte stets neue, ergebene Kämpfer.
118. A társadalmi rend tehát átjárhatóbb volt, mint amire a szigorú háromosztás első pillantásra utalna. – Die soziale Ordnung war also durchlässiger, als die strenge Dreiteilung zunächst vermuten lässt.
119. Az ember rangjának fontos mércéje mindig az állatállománya volt. – Ein wichtiger Maßstab für den Rang eines Menschen war stets sein Besitz an Tieren.
120. A gazdagságot nem pénzben, hanem lovakban, szarvasmarhákban és juhokban mérték. – Reichtum bemaß sich nicht in Geld, sondern in Pferden, Rindern und Schafen.
121. Aki nagy állatállománnyal rendelkezett, az magas rangot foglalt el, aki nem, az alacsony rangú volt. – Wer große Herden besaß, der stand hoch, wer keine besaß, der stand niedrig.
122. Az állatállomány egyszerre jelentett élelmet, ruházatot, szerszámot és státuszszimbólumot. – Das Vieh war zugleich Nahrung, Kleidung, Werkzeug und Statussymbol.
123. Így a társadalmi szerkezet szorosan összefonódott a nomádok gazdálkodási módjával. – So war die soziale Struktur eng mit der Wirtschaftsweise der Nomaden verbunden.
124. Egy ember társadalmi helyzete halála után is megnyilvánult. – Die Stellung eines Menschen in der Gesellschaft zeigte sich auch nach seinem Tod.
125. A magyarok sírjai sokat árulnak el a kutatóknak a társadalmi különbségekről. – Die Gräber der Magyaren verraten der Forschung viel über die sozialen Unterschiede.
126. A nemes elhunytakat gazdag sírmellékletekkel temették el, az egyszerű elhunytakat szinte minden nélkül. – Vornehme Tote wurden mit reichen Beigaben bestattet, einfache Tote fast ohne alles.
127. Sírmellékletnek nevezzük azokat a tárgyakat, amelyeket a halott mellé tettek a sírba. – Als Beigaben bezeichnet man die Gegenstände, die man dem Toten ins Grab legte.
128. A gazdagok sírjaiban fegyvereket, aranyékszereket és értékes lószerszámokat találtak. – In den Gräbern der Reichen fanden sich Waffen, Goldschmuck und kostbares Pferdegeschirr.
129. Gyakran a harcosnak még a lovát vagy annak részeit is a sírba tették. – Oft wurde dem Krieger sogar sein Pferd oder Teile davon mit ins Grab gegeben.
130. Ez a szokás, hogy a lovat és a lovast együtt temették el, széles körben elterjedt volt a sztyeppén. – Diese Sitte, Pferd und Reiter gemeinsam zu bestatten, war im Steppenraum weit verbreitet.
131. A szegények sírjaiban viszont többnyire csak egyszerű agyagedények voltak, vagy egyáltalán semmi. – Die Gräber der Armen dagegen enthielten meist nur einfache Tongefäße oder gar nichts.
132. Így a sírok néma nyelve egyértelműen beszél a gazdagokról és a szegényekről, a magas rangúakról és az alacsony rangúakról. – So spricht die stumme Sprache der Gräber deutlich von Reich und Arm, von Hoch und Nieder.
133. A régészet ezzel értékes módon kiegészíti a kevés írásos beszámolót. – Die Archäologie ergänzt damit die wenigen schriftlichen Berichte auf wertvolle Weise.
134. A család képezte ennek az egész társadalmi rendnek a legkisebb egységét. – Die Familie bildete die kleinste Zelle dieser ganzen sozialen Ordnung.
135. Több család együtt egy nemzetséget, több nemzetség pedig egy törzset alkotott. – Mehrere Familien zusammen bildeten eine Sippe, mehrere Sippen einen Stamm.
136. Ez a családtól a törzsi szövetségig terjedő felépítés szigorúan hierarchikus volt. – Diese Gliederung von der Familie bis zum Stammesverband war streng hierarchisch aufgebaut.
137. A hierarchia olyan rangsor, amelyben minden szint egy magasabb szintnek van alárendelve. – Eine Hierarchie ist eine Rangordnung, in der jede Ebene einer höheren untergeordnet ist.
138. E rend minden szintjén állt egy vezető, aki felfelé tartozott elszámolással. – An jeder Stufe dieser Ordnung stand ein Anführer, der nach oben Rechenschaft schuldete.
139. Így az egyén beilleszkedett a felettesek és beosztottak szilárd rendszerébe. – So fügte sich der einzelne Mensch in ein festes Gefüge von Über- und Unterordnung.
140. A származás döntő szerepet játszott abban, hogy ki milyen helyet foglalt el ebben a rendszerben. – Die Abstammung entschied dabei wesentlich über den Platz, den man in diesem Gefüge einnahm.
141. Aki nemes nemzetségből származott, annak szinte születésétől fogva magas rangú hely állt nyitva. – Wer aus einer vornehmen Sippe stammte, dem stand ein hoher Platz nahezu von Geburt an offen.
142. Aki szolgaként született, az eleinte szülei sorsát osztotta. – Wer als Kind eines Unfreien geboren wurde, der teilte zunächst das Los seiner Eltern.
143. Mindazonáltal a sztyeppei társadalom rugalmasabb volt, mint a későbbi európai feudális rendszer. – Dennoch war die Steppengesellschaft beweglicher als das spätere Feudalsystem Europas.
144. A háború felemelhette az alacsony rangúakat, és megdönthette a magas rangúakat. – Der Krieg konnte den Niedrigen erheben und den Hohen stürzen.
145. Egy elvesztett csata egy egész családot rabszolgaságba taszíthatott. – Eine verlorene Schlacht konnte eine ganze Familie in die Knechtschaft führen.
146. Egy sikeres rablóhadjárat egy egyszerű harcosot gazdaggá és hatalmassá tehetett. – Ein erfolgreicher Raubzug konnte einen einfachen Krieger reich und mächtig machen.
147. Így a harcos életmódban egyben egy nagy társadalmi mozgalom is rejtőzött. – So lag in der kriegerischen Lebensweise zugleich eine große soziale Bewegung verborgen.
148. Ez a rugalmasság különböztette meg a magyarokat a nyugat szilárdan összekovácsolt paraszti társadalmaitól. – Diese Beweglichkeit unterschied die Magyaren von den festgefügten Bauerngesellschaften des Westens.
149. A Kárpát-medence elfoglalásával ez a régi rend fokozatosan megváltozni kezdett. – Mit der Landnahme im Karpatenbecken begann sich diese alte Ordnung allmählich zu verändern.
150. A nomád harcosok az idő múlásával letelepedett földesurakká váltak. – Aus den nomadischen Kriegern wurden im Lauf der Zeit sesshafte Grundherren.
151. A szabad pásztorok közül egyesek parasztokká váltak, mások pedig függő helyzetbe süllyedtek. – Aus den freien Hirten wurden teils Bauern, teils sanken sie in die Abhängigkeit.
152. A jobbágyokból és az elszegényedett szabadokból alakult ki a későbbi paraszti alsó réteg. – Aus den Unfreien und den verarmten Freien entstand die spätere bäuerliche Unterschicht.
153. A sztyeppek korának régi nemessége viszont a későbbi magyar főnemesség alapját képezte. – Der alte Adel der Steppenzeit aber bildete den Grundstock des späteren ungarischen Hochadels.
154. Így a magyar középkori rendi rendszer gyökerei egészen a sztyeppéig nyúlnak vissza. – So reichen die Wurzeln der mittelalterlichen Ständeordnung Ungarns bis in die Steppe zurück.
155. A nemesség, a szabadok és a rabszolgák közötti háromrészes felosztás megváltozott formában fennmaradt a változások ellenére. – Die Dreiteilung in Adel, Freie und Unfreie überdauerte den Wandel in veränderter Gestalt.
156. Érdemes összehasonlítani a magyar rendi rendszert más sztyepp népekével. – Es lohnt sich, die magyarische Ordnung mit der anderer Steppenvölker zu vergleichen.
157. A kazárok, a pechenegek és a bolgárok körében is nagyon hasonló viszonyok uralkodtak. – Bei den Chasaren, den Petschenegen und den Bulgaren herrschten ganz ähnliche Verhältnisse.
158. Mindenütt létezett egy harcos nemesség, egy szabad lovas réteg és a nem szabadok tömege. – Überall gab es einen kriegerischen Adel, eine Schicht freier Reiter und eine Masse von Unfreien.
159. Ez a hasonlóság segítette a kutatókat a magyar hagyomány hiányzó részeinek pótlásában. – Diese Ähnlichkeit half der Forschung, die Lücken der magyarischen Überlieferung zu füllen.
160. Hiszen ami sok sztyeppei népnél azonos volt, az valószínűleg a magyarokra is érvényes volt. – Denn was bei vielen Steppenvölkern gleich war, das galt vermutlich auch für die Magyaren.
161. Az ilyen összehasonlításon alapuló következtetéseket a tudományban analógia-következtetéseknek nevezik. – Solche Rückschlüsse durch Vergleich nennt man in der Wissenschaft Analogieschlüsse.
162. Az analógia egy ismert tényt egy esetről egy hasonló másik esetre vetít át. – Ein Analogieschluss überträgt Bekanntes von einem Fall auf einen ähnlichen anderen Fall.
163. Ez a módszer hasznos, de magában hordozza a tévedés veszélyét is. – Diese Methode ist nützlich, aber sie birgt auch die Gefahr des Irrtums.
164. Hiszen nem minden, ami a szomszédoknál érvényes volt, kellett, hogy a magyarokra is érvényes legyen. – Denn nicht alles, was bei den Nachbarn galt, muss auch für die Magyaren gegolten haben.
165. A kutatás ezért óvatosan és kritikus szemmel közelíti meg az ilyen következtetéseket. – Die Forschung geht daher mit solchen Schlüssen vorsichtig und kritisch um.
166. A korai magyarok társadalmi szerkezetéről ezért sok minden a mai napig bizonytalan marad. – Vieles über die soziale Struktur der frühen Magyaren bleibt darum bis heute unsicher.
167. A bizonyított tények száma csekély, a nyitott kérdéseké pedig nagy. – Die Zahl der gesicherten Tatsachen ist klein, die Zahl der offenen Fragen groß.
168. Aki ezzel a korai korszakkal foglalkozik, annak mindig szem előtt kell tartania a tudás határait. – Wer sich mit dieser Frühzeit beschäftigt, muss die Grenzen des Wissens stets im Blick behalten.
169. Éppen ez a bizonytalanság adja azonban annak a távoli kornak a kutatásának varázsát. – Gerade diese Unsicherheit aber macht den Reiz der Erforschung jener fernen Zeit aus.
170. Néhány csont, sír és idegen beszámoló alapján alakul ki egy egész társadalom képe. – Aus wenigen Knochen, Gräbern und fremden Berichten entsteht das Bild einer ganzen Gesellschaft.
171. Ez a kép soha nem lesz teljes, de minden új lelet révén egy kicsit élesebbé válik. – Dieses Bild ist niemals vollständig, doch es wird mit jedem neuen Fund ein wenig schärfer.
172. Összefoglalva a magyar társadalmat meredek piramisnak lehet leírni. – Zusammenfassend lässt sich die magyarische Gesellschaft als steile Pyramide beschreiben.
173. Csúcsán egy szűk nemesség trónolt a fejedelmekkel és a Kende–Gyula kettős uralommal. – An ihrer Spitze thronte ein schmaler Adel mit den Fürsten und der Doppelherrschaft aus Kende und Gyula.
174. Alattuk helyezkedett el a szabad harcosok és pásztorok széles, fegyveres rétege. – Darunter lag die breite, waffentragende Schicht der freien Krieger und Hirten.
175. A piramis alapját a jogfosztott, szolgákból és rabszolgákból álló tömeg alkotta. – Den Sockel der Pyramide bildete die rechtlose Masse der Unfreien und Sklaven.
176. A gazdagság, a származás és a háborús szerencse határozta meg az egyén helyét ebben a szerkezetben. – Reichtum, Abstammung und Kriegsglück bestimmten den Platz des Einzelnen in diesem Bau.
177. A rend hierarchikus volt, mégis rugalmasabb, mint a későbbi európai állásrend. – Die Ordnung war hierarchisch und doch beweglicher als die spätere europäische Ständewelt.
178. Teljes mértékben a háborúhoz és a nomád gazdasághoz igazodott. – Sie war ganz auf den Krieg und die nomadische Wirtschaft zugeschnitten.
179. És ez fektette le az alapjait annak a társadalomnak, amely a Kárpát-medence elfoglalása után kialakult. – Und sie legte den Grund für jene Gesellschaft, die nach der Landnahme im Karpatenbecken erwuchs.
180. Így vezet az út a sztyeppek lovas seregeitől egyenesen a középkori Magyarország állásrendjéhez. – So führt der Weg von den Reiterscharen der Steppe geradewegs zur Ständeordnung des mittelalterlichen Ungarn.
(aufklappen)magyar
1. A magyarok társadalma a földfoglalás előtt nem egyenlők közössége volt, hanem szigorúan rang és születés szerint tagolódott.
2. A társadalom csúcsán a nemesség állt, alattuk a szabad emberek, a legalsó rétegben pedig a nem szabadok éltek.
3. Ez a háromrészes felosztás – nemesség, szabadok és nem szabadok – jellemző volt a korabeli számos sztyeppei népre.
4. A rend pontos felépítéséről azonban a kutatások meglepően keveset tudnak.
5. A sztyeppei korszak magyarjai maguk nem hagytak hátra írásos forrásokat saját társadalmukról.
6. Az, amit tudunk, idegen megfigyelők beszámolóiból és a későbbi viszonyokból levont következtetésekből származik.
7. A legfontosabb írásos tanúvallomások bizánciaktól és arab nyelven író tudósoktól származnak.
8. VII. Konstantin Porphyrogennetos bizánci császár a 10. században írt a magyarokról.
9. Művének latin címe De administrando imperio, ami annyit jelent, hogy „A birodalom igazgatásáról”.
10. Emellett olyan muszlim szerzők is beszámoltak a magyarok életmódjáról, mint Ibn Rusta és Gardīzī.
11. Ezek a külföldi beszámolók értékesek, de hiányosak is, és gyakran nehezen értelmezhetők.
12. A társadalmi szerkezetről ezért sok mindent a kutatásnak kell feltárnia, vagy óvatosan feltételeznie.
13. A magyar társadalom csúcsán egy kis nemesi réteg állt, a nemesség.
14. A nemességet a törzsek és a befolyásos nemzetségek vezetői alkották.
15. A nemzetség egy nagy családi közösség, amelynek tagjai közös ősöktől származnak.
16. A legtekintélyesebb nemzetségek gyakran különösen dicső, sőt isteni származásra hivatkoztak.
17. A nemességhez való tartozás elsősorban az ilyen családba való születésen alapult.
18. Nemesként született az ember, saját érdemei alapján aligha lehetett azzá válni.
19. Egy harcos társadalomban azonban a vitézség és a zsákmány bizonyos előrelépési lehetőségeket nyitott meg a tehetségesek számára is előrelépési lehetőségeket.
20. A gazdagság és a követők száma generációkon át emelhette egy család rangját.
21. A legmagasabb rangot az egyes törzsek fejedelmei foglalták el.
22. A törzs több nemzetség közös vezető alatt való összefogása volt.
23. A hagyomány szerint a magyar törzsszövetség hét törzsből állt.
24. Ezt a hét törzset magyarul Hétmagyar-nak nevezték, szó szerint „a hét magyar”.
25. Minden törzsnek megvolt a maga fejedelme és a maga harcos kísérete.
26. Az egyes törzsfejedelmek fölé fokozatosan kialakult egy felettük álló vezetés.
27. A források a törzsszövetség vezetésének kettős csúcsáról számolnak be.
28. Ott volt a Kende és a Gyula, két, eltérő feladatokkal rendelkező méltóság.
29. A Kende feltehetően a szakrális felsőbbrendű uralkodó volt, akinek hatalma vallási alapon nyugodott.
30. A „szakrális” szó „szentet” jelent, és az istenek világához fűződő kapcsolatra utal.
31. A Gyula viszont valószínűleg a tényleges katonai hadvezér és a politika irányítója volt.
32. Ezt a szétválasztást szent és világi uralkodóra a kazároknál is ismerték.
33. A kazárok egy hatalmas sztyeppei nép voltak, akiknek hatása alatt a magyarok időnként álltak.
34. Nagyon is lehetséges, hogy a magyarok ezt a kettős uralmi modellt a kazároktól vették át.
35. Ez az átvétel azonban nem bizonyított, csupán a kutatás megalapozott feltételezése marad.
36. Engedjük meg magunknak itt egy díszítő jellegű spekulációt, amely nem minősül bizonyított tudásnak.
37. Képzeljük el, ahogy a Kende a sátrában ült, lófarkakkal körülvéve, amelyek méltóságának jelképei voltak.
38. Talán a köznép soha nem láthatta őt enni vagy inni, hogy szentsége szennyezetlen maradjon.
39. Ilyen tabuk övezték a szent királyokat egyes sztyeppei népeknél, de a magyarok esetében ez puszta feltételezés.
40. Csak a lényeget kell megjegyezni: az élén kevés hatalmasság állt, szent és világi hatalomra osztva.
41. Döntő fordulatot hozott Árpád fejedelem felemelkedése.
42. Árpádot az egész törzsszövetség közös vezetőjévé emelték.
43. Vele kezdődött egy egyetlen család, a későbbi Árpád-dinasztia uralma.
44. A dinasztia olyan uralkodócsalád, amelyben a hatalom ugyanazon a vonalon belül öröklődik.
45. A hagyomány szerint a törzsfők ünnepélyes szerződést kötöttek Árpáddal.
46. Ezt a szerződést a magyar hagyományban vérszerződésnek nevezik.
47. Ezen a szertartáson a hét vezér állítólag vért engedett folyni az ereiből egy edénybe.
48. Az összekeveredett vér pecsételte meg szövetségüket és hűségüket az Árpád-család iránt.
49. Hogy ez a vérszerződés valóban így történt-e, a történészek körében rendkívül vitatott kérdés.
50. A történetet csak évszázadokkal később írták le, és bizonyosan tartalmaz legendás vonásokat.
51. Mindazonáltal egy fontos igazságot tükröz: a sok vezetőtől az egyetlen vezető felé való átmenetet.
52. A nemesség alatt, de messze a szolgák felett állt a szabad emberek széles rétege.
53. A szabad emberek alkották a magyar társadalom magját és gerincét.
54. Legfontosabb jellemzőjük a fegyverviselés joga és kötelezettsége volt.
55. Egy szabad ember egyben mindig harcos is volt.
56. Egy olyan társadalomban, amely a lovas háborúskodásból élt, a fegyverviselő volt a teljes értékű ember.
57. Aki háborúba vonulhatott és megengedhette magának, hogy lovat tartson, azt szabadnak tekintették.
58. A szabad emberek csordáikkal a sztyeppén vándoroltak, és vezéreiket követték a csatába.
59. Saját állataik, saját sátraik és saját fegyvereik voltak.
60. A ló volt eközben a legfontosabb javuk, mert ló nélkül nem létezett harcos.
61. A szabad emberek között azonban nagy különbségek voltak a vagyon és a tekintély tekintetében.
62. Egyes szabad emberek hatalmas állatcsordákkal és számos szolgával rendelkeztek, mások viszont csak kevés állattal.
63. Így a gazdag szabad ember és a kisnemes közötti határ gyakran elmosódott volt.
64. A társadalom tehát nem volt mereven, szilárd osztályokra felosztva, hanem átmenetek is léteztek benne.
65. A szabad férfiak feltehetően azért gyűltek össze, hogy közös ügyekről tanácskozzanak.
66. Az ilyen szabad harcosok gyűléseiről más sztyeppei népek esetében is vannak feljegyzések.
67. Nem biztos, hogy a magyarok is tartottak-e rendszeres népgyűléseket.
68. Valószínű azonban, hogy a harcosok szavának súlya volt a fontos döntéseknél.
69. Hiszen egy vezető harcosai támogatása nélkül tehetetlen volt.
70. Az úr és a követő közötti hűség az adok-kapok elvén alapult.
71. Az úr védelmet, vezetést és részesedést a zsákmányból biztosított.
72. A követő cserébe fegyvereit, bátorságát és hűségét ajánlotta fel.
73. Ez a kölcsönös kötelezettségvállaláson alapuló viszony áthatotta az egész szabad harcos társadalmat.
74. Különleges szerepet játszott egy fejedelem harcos kísérete.
75. Ez a kiválasztott harcosokból álló csapat gyakran közvetlenül uruk közelében élt.
76. Ők alkották minden hadsereg megbízható magját, és nagy megbecsülésnek örvendtek.
77. Az ilyen kíséretekből idővel új nemesi családok alakulhattak ki.
78. A társadalom legalján a szolgák álltak.
79. A szolgák saját jogokkal nem rendelkező emberek voltak, akik mások tulajdonát képezték.
80. Állapotukat rabszolgaságnak vagy szolgaságnak is nevezik.
81. Egy szolgát lehetett vásárolni, eladni és örökölni, akárcsak egy darab marhát.
82. Életét és munkáját kizárólag ura irányította.
83. Az új szolgák legfontosabb forrása a háború volt.
84. Aki hadjárat során fogságba esett, elvesztette szabadságát.
85. A magyarok rablóhadjárataik során számos foglyot ejtettek.
86. Ezeket a hadifoglyokat rabszolgákká tették vagy továbbadták.
87. A rabszolga-kereskedelem a sztyeppei népek számára jövedelmező üzlet volt.
88. Különösen a bizánciak és a keleti népek fizettek jó árat a rabszolgákért.
89. Így a magyarok nemcsak az arany és a jószág miatt vonultak háborúba, hanem az emberek miatt is.
90. Az arab források kifejezetten arról számolnak be, hogy a magyarok foglyokat adtak el a bizánciaknak.
91. Cserébe értékes szöveteket, szőnyegeket és egyéb árukat kaptak.
92. Nem minden rabszolgát adtak azonban el, sokan a saját táborukban maradtak.
93. Ott végezték azokat a nehéz és alantas munkákat, amelyeket egyetlen szabad ember sem akart elvégezni.
94. A rabszolgák őrizték az állatokat, fejették a kancákat, és fel- és lebontották a sátrakat.
95. Valószínűleg a kézművességben és a mezőgazdasági munkában is rabszolgákat alkalmaztak.
96. Így láthatatlanul a társadalom gazdasági terheinek nagy részét viselték.
97. A táborban lévő szolgák száma egyben tulajdonosuk gazdagságának jeleként is szolgált.
98. Aki sok szolgával rendelkezett, az ezzel mutatta meg hatalmát és tekintélyét.
99. A források azonban szinte teljesen hallgatnak a szolgák mindennapi életéről.
100. Itt ismét megkockáztatunk egy megengedett spekulációt, amely nem bizonyított tény.
101. Képzeljük el azt a reggeli tábort, ahol a rabszolgák még napkelte előtt fejik a kancákat.
102. Talán közben idegen nyelvű dalokat énekeltek, hiszen sokan hódított népek közül származtak.
103. Egy magyar tábor valószínűleg sokféle nyelvű és származású emberekből álló, színes hely volt.
104. Szlávok, fogságba ejtett harcosok és rabszolgává tett parasztok dolgozhattak ott egymás mellett.
105. Mindez azonban csak elképzelés marad, hiszen a beszámolók nem mondanak erről semmi pontosat.
106. Az egyetlen biztos dolog az, hogy a szolgák alkották a társadalmi rend legalacsonyabb és legjogfosztottabb rétegét.
107. A nagy társadalmi rétegek között feltehetően átmeneti csoportok is léteztek.
108. Nem minden függő személy volt teljesen jogfosztott rabszolga.
109. Egyes szolgáknak lehettek bizonyos jogaik vagy kis saját vagyonuk.
110. Mások félig szabad pásztorként szolgáltak, akik egy urhoz kötődtek, de nem voltak az ő tulajdonában.
111. Ilyen fokozatokat számos korai társadalom ismert, és a magyaroknál is valószínűleg hasonlóak voltak.
112. Elvileg elképzelhető volt egy nem szabad ember felemelkedése a szabadságba is.
113. Egy hűséges szolgát az ura szabadon bocsáthatott.
114. A rabszolgák felszabadítását szaknyelven manumissziónak nevezik.
115. Hogy a magyarok ismertek-e ilyen felszabadításokat, azt nem bizonyítja kifejezetten semmi.
116. Valószínűleg azonban voltak olyan utak, amelyeken hűség vagy vitézség révén fel lehetett emelkedni.
117. Hiszen egy harcos társadalomnak mindig szüksége volt új, elkötelezett harcosokra.
118. A társadalmi rend tehát átjárhatóbb volt, mint amire a szigorú háromosztás első pillantásra utalna.
119. Az ember rangjának fontos mércéje mindig az állatállománya volt.
120. A gazdagságot nem pénzben, hanem lovakban, szarvasmarhákban és juhokban mérték.
121. Aki nagy állatállománnyal rendelkezett, az magas rangot foglalt el, aki nem, az alacsony rangú volt.
122. Az állatállomány egyszerre jelentett élelmet, ruházatot, szerszámot és státuszszimbólumot.
123. Így a társadalmi szerkezet szorosan összefonódott a nomádok gazdálkodási módjával.
124. Egy ember társadalmi helyzete halála után is megnyilvánult.
125. A magyarok sírjai sokat árulnak el a kutatóknak a társadalmi különbségekről.
126. A nemes elhunytakat gazdag sírmellékletekkel temették el, az egyszerű elhunytakat szinte minden nélkül.
127. Sírmellékletnek nevezzük azokat a tárgyakat, amelyeket a halott mellé tettek a sírba.
128. A gazdagok sírjaiban fegyvereket, aranyékszereket és értékes lószerszámokat találtak.
129. Gyakran a harcosnak még a lovát vagy annak részeit is a sírba tették.
130. Ez a szokás, hogy a lovat és a lovast együtt temették el, széles körben elterjedt volt a sztyeppén.
131. A szegények sírjaiban viszont többnyire csak egyszerű agyagedények voltak, vagy egyáltalán semmi.
132. Így a sírok néma nyelve egyértelműen beszél a gazdagokról és a szegényekről, a magas rangúakról és az alacsony rangúakról.
133. A régészet ezzel értékes módon kiegészíti a kevés írásos beszámolót.
134. A család képezte ennek az egész társadalmi rendnek a legkisebb egységét.
135. Több család együtt egy nemzetséget, több nemzetség pedig egy törzset alkotott.
136. Ez a családtól a törzsi szövetségig terjedő felépítés szigorúan hierarchikus volt.
137. A hierarchia olyan rangsor, amelyben minden szint egy magasabb szintnek van alárendelve.
138. E rend minden szintjén állt egy vezető, aki felfelé tartozott elszámolással.
139. Így az egyén beilleszkedett a felettesek és beosztottak szilárd rendszerébe.
140. A származás döntő szerepet játszott abban, hogy ki milyen helyet foglalt el ebben a rendszerben.
141. Aki nemes nemzetségből származott, annak szinte születésétől fogva magas rangú hely állt nyitva.
142. Aki szolgaként született, az eleinte szülei sorsát osztotta.
143. Mindazonáltal a sztyeppei társadalom rugalmasabb volt, mint a későbbi európai feudális rendszer.
144. A háború felemelhette az alacsony rangúakat, és megdönthette a magas rangúakat.
145. Egy elvesztett csata egy egész családot rabszolgaságba taszíthatott.
146. Egy sikeres rablóhadjárat egy egyszerű harcosot gazdaggá és hatalmassá tehetett.
147. Így a harcos életmódban egyben egy nagy társadalmi mozgalom is rejtőzött.
148. Ez a rugalmasság különböztette meg a magyarokat a nyugat szilárdan összekovácsolt paraszti társadalmaitól.
149. A Kárpát-medence elfoglalásával ez a régi rend fokozatosan megváltozni kezdett.
150. A nomád harcosok az idő múlásával letelepedett földesurakká váltak.
151. A szabad pásztorok közül egyesek parasztokká váltak, mások pedig függő helyzetbe süllyedtek.
152. A jobbágyokból és az elszegényedett szabadokból alakult ki a későbbi paraszti alsó réteg.
153. A sztyeppek korának régi nemessége viszont a későbbi magyar főnemesség alapját képezte.
154. Így a magyar középkori rendi rendszer gyökerei egészen a sztyeppéig nyúlnak vissza.
155. A nemesség, a szabadok és a rabszolgák közötti háromrészes felosztás megváltozott formában fennmaradt a változások ellenére.
156. Érdemes összehasonlítani a magyar rendi rendszert más sztyepp népekével.
157. A kazárok, a pechenegek és a bolgárok körében is nagyon hasonló viszonyok uralkodtak.
158. Mindenütt létezett egy harcos nemesség, egy szabad lovas réteg és a nem szabadok tömege.
159. Ez a hasonlóság segítette a kutatókat a magyar hagyomány hiányzó részeinek pótlásában.
160. Hiszen ami sok sztyeppei népnél azonos volt, az valószínűleg a magyarokra is érvényes volt.
161. Az ilyen összehasonlításon alapuló következtetéseket a tudományban analógia-következtetéseknek nevezik.
162. Az analógia egy ismert tényt egy esetről egy hasonló másik esetre vetít át.
163. Ez a módszer hasznos, de magában hordozza a tévedés veszélyét is.
164. Hiszen nem minden, ami a szomszédoknál érvényes volt, kellett, hogy a magyarokra is érvényes legyen.
165. A kutatás ezért óvatosan és kritikus szemmel közelíti meg az ilyen következtetéseket.
166. A korai magyarok társadalmi szerkezetéről ezért sok minden a mai napig bizonytalan marad.
167. A bizonyított tények száma csekély, a nyitott kérdéseké pedig nagy.
168. Aki ezzel a korai korszakkal foglalkozik, annak mindig szem előtt kell tartania a tudás határait.
169. Éppen ez a bizonytalanság adja azonban annak a távoli kornak a kutatásának varázsát.
170. Néhány csont, sír és idegen beszámoló alapján alakul ki egy egész társadalom képe.
171. Ez a kép soha nem lesz teljes, de minden új lelet révén egy kicsit élesebbé válik.
172. Összefoglalva a magyar társadalmat meredek piramisnak lehet leírni.
173. Csúcsán egy szűk nemesség trónolt a fejedelmekkel és a Kende–Gyula kettős uralommal.
174. Alattuk helyezkedett el a szabad harcosok és pásztorok széles, fegyveres rétege.
175. A piramis alapját a jogfosztott, szolgákból és rabszolgákból álló tömeg alkotta.
176. A gazdagság, a származás és a háborús szerencse határozta meg az egyén helyét ebben a szerkezetben.
177. A rend hierarchikus volt, mégis rugalmasabb, mint a későbbi európai állásrend.
178. Teljes mértékben a háborúhoz és a nomád gazdasághoz igazodott.
179. És ez fektette le az alapjait annak a társadalomnak, amely a Kárpát-medence elfoglalása után kialakult.
180. Így vezet az út a sztyeppek lovas seregeitől egyenesen a középkori Magyarország állásrendjéhez.
(aufklappen)német
1. Die Gesellschaft der Magyaren vor der Landnahme war keine Gemeinschaft von Gleichen, sondern streng nach Rang und Geburt gegliedert.
2. An ihrer Spitze stand ein Adel, darunter standen die freien Männer, und ganz unten lebten die Unfreien.
3. Diese Dreiteilung in Adel, Freie und Unfreie war typisch für viele Steppenvölker jener Zeit.
4. Über die genaue Ausgestaltung dieser Ordnung weiß die Forschung allerdings erstaunlich wenig.
5. Die Magyaren der Steppenzeit hinterließen selbst keine schriftlichen Quellen über ihre eigene Gesellschaft.
6. Was man weiß, stammt aus den Berichten fremder Beobachter und aus Rückschlüssen späterer Verhältnisse.
7. Die wichtigsten schriftlichen Zeugnisse stammen von Byzantinern und arabisch schreibenden Gelehrten.
8. Der byzantinische Kaiser Konstantin VII. Porphyrogennetos beschrieb die Magyaren im zehnten Jahrhundert.
9. Sein Werk trägt den lateinischen Titel De administrando imperio, was so viel bedeutet wie „Über die Verwaltung des Reiches“.
10. Daneben berichteten muslimische Autoren wie Ibn Rusta und Gardīzī über die Lebensweise der Ungarn.
11. Diese fremden Berichte sind kostbar, aber sie sind auch lückenhaft und oft schwer zu deuten.
12. Vieles über die soziale Struktur muss die Forschung daher erschließen oder vorsichtig vermuten.
13. An der Spitze der magyarischen Gesellschaft stand eine kleine Schicht von Vornehmen, der Adel.
14. Den Adel bildeten die Anführer der Stämme und der einflussreichen Sippen.
15. Eine Sippe ist ein großer Familienverband, dessen Mitglieder von gemeinsamen Vorfahren abstammen.
16. Die vornehmsten Sippen beanspruchten oft eine besonders ruhmreiche oder gar göttliche Abstammung.
17. Die Zugehörigkeit zum Adel beruhte in erster Linie auf der Geburt in eine solche Familie.
18. Man wurde als Adliger geboren, man konnte es kaum durch eigene Leistung werden.
19. Doch in einer Kriegergesellschaft eröffneten Tapferkeit und Beute auch dem Tüchtigen gewisse Aufstiegschancen.
20. Reichtum und Gefolgschaft konnten den Rang einer Familie über Generationen hinweg heben.
21. Den höchsten Rang nahmen die Fürsten der einzelnen Stämme ein.
22. Ein Stamm war ein Zusammenschluss mehrerer Sippen unter einem gemeinsamen Anführer.
23. Nach der Überlieferung bestand der magyarische Stammesverband aus sieben Stämmen.
24. Diese Sieben Stämme nannte man auf Ungarisch die Hétmagyar, wörtlich „die sieben Magyaren“.
25. Jeder Stamm hatte seinen eigenen Fürsten und seine eigene kriegerische Gefolgschaft.
26. Über den einzelnen Stammesfürsten erhob sich allmählich eine übergeordnete Führung.
27. Die Quellen berichten von einer doppelten Spitze an der Führung des Stammesverbandes.
28. Es gab den Kende und den Gyula, zwei Würdenträger mit unterschiedlichen Aufgaben.
29. Der Kende war vermutlich der sakrale Oberherr, dessen Macht religiös begründet war.
30. Das Wort sakral bedeutet „heilig“ und verweist auf eine Verbindung zur Welt der Götter.
31. Der Gyula hingegen war wohl der tatsächliche militärische Heerführer und Lenker der Politik.
32. Diese Aufteilung in einen heiligen und einen weltlichen Herrscher kannte man auch bei den Chasaren.
33. Die Chasaren waren ein mächtiges Steppenvolk, unter dessen Einfluss die Magyaren zeitweise standen.
34. Es ist gut möglich, dass die Magyaren dieses Modell der Doppelherrschaft von den Chasaren übernahmen.
35. Sicher belegt ist diese Übernahme jedoch nicht, sie bleibt eine begründete Vermutung der Forschung.
36. Hier sei eine ausschmückende Spekulation erlaubt, die kein gesichertes Wissen darstellt.
37. Man stelle sich vor, wie der Kende in seinem Zelt saß, umgeben von Pferdeschwänzen als Zeichen seiner Würde.
38. Vielleicht durfte ihn das gemeine Volk niemals essen oder trinken sehen, damit seine Heiligkeit unbefleckt blieb.
39. Solche Tabus umgaben heilige Könige bei manchen Steppenvölkern, doch für die Magyaren ist dies reine Vermutung.
40. Festzuhalten bleibt allein der Kern: An der Spitze standen wenige Mächtige, getrennt nach heiliger und weltlicher Gewalt.
41. Eine entscheidende Wende brachte der Aufstieg des Fürsten Árpád.
42. Árpád wurde zum gemeinsamen Anführer des gesamten Stammesverbandes erhoben.
43. Mit ihm begann die Vorherrschaft einer einzigen Familie, der späteren Dynastie der Árpáden.
44. Eine Dynastie ist eine Herrscherfamilie, in der die Macht innerhalb derselben Linie vererbt wird.
45. Der Überlieferung nach schlossen die Stammesführer mit Árpád einen feierlichen Vertrag.
46. Dieser Vertrag wird in der ungarischen Tradition als Blutvertrag bezeichnet.
47. Bei diesem Ritual sollen die sieben Anführer Blut aus ihren Adern in ein Gefäß haben fließen lassen.
48. Das vermischte Blut besiegelte ihr Bündnis und ihre Treue zur Familie Árpáds.
49. Ob dieser Blutvertrag wirklich so stattfand, ist unter Historikern höchst umstritten.
50. Die Erzählung wurde erst Jahrhunderte später aufgeschrieben und enthält gewiss legendäre Züge.
51. Dennoch spiegelt sie eine wichtige Wahrheit wider: den Übergang von vielen Anführern zu einer Spitze.
52. Unter dem Adel, doch weit über den Unfreien, stand die breite Schicht der freien Männer.
53. Die Freien bildeten den Kern und das Rückgrat der magyarischen Gesellschaft.
54. Ihr wichtigstes Kennzeichen war das Recht und die Pflicht, Waffen zu tragen.
55. Ein freier Mann war zugleich immer auch ein Krieger.
56. In einer Gesellschaft, die vom Reiterkrieg lebte, war der Waffenträger der vollwertige Mensch.
57. Wer in den Krieg ziehen und sich selbst ein Pferd leisten konnte, galt als frei.
58. Die Freien zogen mit ihren Herden über die Steppe und folgten ihren Anführern in den Kampf.
59. Sie besaßen eigenes Vieh, eigene Zelte und eigene Waffen.
60. Das Pferd war dabei das wichtigste Gut, denn ohne Pferd gab es keinen Krieger.
61. Innerhalb der Freien gab es allerdings große Unterschiede an Reichtum und Ansehen.
62. Mancher Freie besaß riesige Herden und zahlreiche Knechte, ein anderer nur wenige Tiere.
63. So verlief die Grenze zwischen einem reichen Freien und einem kleinen Adligen oft fließend.
64. Die Gesellschaft war also nicht starr in feste Kästen geteilt, sondern kannte Übergänge.
65. Die freien Männer versammelten sich vermutlich, um über gemeinsame Angelegenheiten zu beraten.
66. Solche Versammlungen freier Krieger sind von anderen Steppenvölkern bekannt.
67. Ob auch die Magyaren regelmäßige Volksversammlungen abhielten, ist nicht sicher überliefert.
68. Wahrscheinlich aber hatte die Stimme der Krieger bei wichtigen Entscheidungen ihr Gewicht.
69. Denn ein Anführer ohne die Gefolgschaft seiner Krieger war machtlos.
70. Die Treue zwischen Herr und Gefolgsmann beruhte auf einem Geben und Nehmen.
71. Der Herr bot Schutz, Führung und einen Anteil an der Beute.
72. Der Gefolgsmann bot dafür seine Waffen, seinen Mut und seine Treue.
73. Dieses Verhältnis von gegenseitiger Verpflichtung durchzog die ganze freie Kriegergesellschaft.
74. Eine besondere Rolle spielte die kriegerische Gefolgschaft eines Fürsten.
75. Diese ausgewählte Kriegerschar lebte oft unmittelbar im Umfeld ihres Herrn.
76. Sie bildete den verlässlichen Kern jedes Heeres und genoss hohes Ansehen.
77. Aus solchen Gefolgschaften konnten mit der Zeit neue adlige Familien hervorgehen.
78. Am unteren Ende der Gesellschaft standen die Unfreien.
79. Die Unfreien waren Menschen ohne eigene Rechte, die anderen gehörten.
80. Man bezeichnet ihren Stand auch mit dem Begriff der Sklaverei oder Knechtschaft.
81. Ein Unfreier konnte gekauft, verkauft und vererbt werden wie ein Stück Vieh.
82. Über sein Leben und seine Arbeit bestimmte allein sein Herr.
83. Die wichtigste Quelle für neue Unfreie war der Krieg.
84. Wer in einem Feldzug gefangen genommen wurde, verlor seine Freiheit.
85. Die Magyaren machten auf ihren Raubzügen zahlreiche Gefangene.
86. Diese Kriegsgefangenen wurden zu Sklaven gemacht oder weiterverkauft.
87. Der Handel mit Sklaven war für die Steppenvölker ein einträgliches Geschäft.
88. Besonders die Byzantiner und die Völker des Orients zahlten gute Preise für Sklaven.
89. So zogen die Magyaren nicht nur wegen Gold und Vieh in den Krieg, sondern auch wegen der Menschen.
90. Die arabischen Quellen berichten ausdrücklich, dass die Ungarn Gefangene an die Byzantiner verkauften.
91. Im Tausch erhielten sie kostbare Stoffe, Teppiche und andere Waren.
92. Nicht jeder Unfreie wurde jedoch verkauft, viele blieben im eigenen Lager.
93. Sie verrichteten dort die schwere und niedere Arbeit, die kein Freier tun wollte.
94. Die Unfreien hüteten das Vieh, melkten die Stuten und bauten die Zelte auf und ab.
95. Auch im Handwerk und bei der Feldarbeit dürften Unfreie eingesetzt worden sein.
96. So trugen sie unsichtbar einen großen Teil der wirtschaftlichen Last der Gesellschaft.
97. Die Zahl der Unfreien in einem Lager galt zugleich als Zeichen des Reichtums ihres Besitzers.
98. Wer viele Knechte hatte, der zeigte damit seine Macht und sein Ansehen.
99. Über das tägliche Leben der Unfreien schweigen die Quellen jedoch fast völlig.
100. Hier sei wieder eine erlaubte Spekulation gewagt, die kein gesichertes Wissen ist.
101. Man male sich das morgendliche Lager aus, in dem die Unfreien noch vor Sonnenaufgang die Stuten melken.
102. Vielleicht sangen sie dabei Lieder in einer fremden Sprache, denn viele stammten aus eroberten Völkern.
103. Ein magyarisches Lager war womöglich ein bunter Ort vieler Zungen und Herkünfte.
104. Slawen, gefangene Krieger und versklavte Bauern mochten dort Seite an Seite arbeiten.
105. Doch all dies bleibt Vorstellung, denn die Berichte erzählen davon nichts Genaues.
106. Sicher ist allein, dass die Unfreien das unterste und rechtloseste Glied der Ordnung bildeten.
107. Zwischen den großen Schichten gab es vermutlich auch Übergangsgruppen.
108. Nicht jeder Abhängige war ein völlig rechtloser Sklave.
109. Manche Unfreie mochten bestimmte Rechte oder kleine eigene Habe besessen haben.
110. Andere dienten als halbfreie Hirten, die an einen Herrn gebunden, aber nicht sein Eigentum waren.
111. Solche Abstufungen kannten viele frühe Gesellschaften, und bei den Magyaren waren sie wohl ähnlich.
112. Auch der Aufstieg eines Unfreien in die Freiheit war grundsätzlich denkbar.
113. Ein treuer Diener konnte von seinem Herrn freigelassen werden.
114. Die Freilassung eines Unfreien nennt man mit einem Fachbegriff Manumission.
115. Ob die Magyaren solche Freilassungen kannten, ist nicht ausdrücklich belegt.
116. Wahrscheinlich aber gab es Wege, durch Treue oder Tapferkeit aufzusteigen.
117. Denn eine Kriegergesellschaft brauchte stets neue, ergebene Kämpfer.
118. Die soziale Ordnung war also durchlässiger, als die strenge Dreiteilung zunächst vermuten lässt.
119. Ein wichtiger Maßstab für den Rang eines Menschen war stets sein Besitz an Tieren.
120. Reichtum bemaß sich nicht in Geld, sondern in Pferden, Rindern und Schafen.
121. Wer große Herden besaß, der stand hoch, wer keine besaß, der stand niedrig.
122. Das Vieh war zugleich Nahrung, Kleidung, Werkzeug und Statussymbol.
123. So war die soziale Struktur eng mit der Wirtschaftsweise der Nomaden verbunden.
124. Die Stellung eines Menschen in der Gesellschaft zeigte sich auch nach seinem Tod.
125. Die Gräber der Magyaren verraten der Forschung viel über die sozialen Unterschiede.
126. Vornehme Tote wurden mit reichen Beigaben bestattet, einfache Tote fast ohne alles.
127. Als Beigaben bezeichnet man die Gegenstände, die man dem Toten ins Grab legte.
128. In den Gräbern der Reichen fanden sich Waffen, Goldschmuck und kostbares Pferdegeschirr.
129. Oft wurde dem Krieger sogar sein Pferd oder Teile davon mit ins Grab gegeben.
130. Diese Sitte, Pferd und Reiter gemeinsam zu bestatten, war im Steppenraum weit verbreitet.
131. Die Gräber der Armen dagegen enthielten meist nur einfache Tongefäße oder gar nichts.
132. So spricht die stumme Sprache der Gräber deutlich von Reich und Arm, von Hoch und Nieder.
133. Die Archäologie ergänzt damit die wenigen schriftlichen Berichte auf wertvolle Weise.
134. Die Familie bildete die kleinste Zelle dieser ganzen sozialen Ordnung.
135. Mehrere Familien zusammen bildeten eine Sippe, mehrere Sippen einen Stamm.
136. Diese Gliederung von der Familie bis zum Stammesverband war streng hierarchisch aufgebaut.
137. Eine Hierarchie ist eine Rangordnung, in der jede Ebene einer höheren untergeordnet ist.
138. An jeder Stufe dieser Ordnung stand ein Anführer, der nach oben Rechenschaft schuldete.
139. So fügte sich der einzelne Mensch in ein festes Gefüge von Über- und Unterordnung.
140. Die Abstammung entschied dabei wesentlich über den Platz, den man in diesem Gefüge einnahm.
141. Wer aus einer vornehmen Sippe stammte, dem stand ein hoher Platz nahezu von Geburt an offen.
142. Wer als Kind eines Unfreien geboren wurde, der teilte zunächst das Los seiner Eltern.
143. Dennoch war die Steppengesellschaft beweglicher als das spätere Feudalsystem Europas.
144. Der Krieg konnte den Niedrigen erheben und den Hohen stürzen.
145. Eine verlorene Schlacht konnte eine ganze Familie in die Knechtschaft führen.
146. Ein erfolgreicher Raubzug konnte einen einfachen Krieger reich und mächtig machen.
147. So lag in der kriegerischen Lebensweise zugleich eine große soziale Bewegung verborgen.
148. Diese Beweglichkeit unterschied die Magyaren von den festgefügten Bauerngesellschaften des Westens.
149. Mit der Landnahme im Karpatenbecken begann sich diese alte Ordnung allmählich zu verändern.
150. Aus den nomadischen Kriegern wurden im Lauf der Zeit sesshafte Grundherren.
151. Aus den freien Hirten wurden teils Bauern, teils sanken sie in die Abhängigkeit.
152. Aus den Unfreien und den verarmten Freien entstand die spätere bäuerliche Unterschicht.
153. Der alte Adel der Steppenzeit aber bildete den Grundstock des späteren ungarischen Hochadels.
154. So reichen die Wurzeln der mittelalterlichen Ständeordnung Ungarns bis in die Steppe zurück.
155. Die Dreiteilung in Adel, Freie und Unfreie überdauerte den Wandel in veränderter Gestalt.
156. Es lohnt sich, die magyarische Ordnung mit der anderer Steppenvölker zu vergleichen.
157. Bei den Chasaren, den Petschenegen und den Bulgaren herrschten ganz ähnliche Verhältnisse.
158. Überall gab es einen kriegerischen Adel, eine Schicht freier Reiter und eine Masse von Unfreien.
159. Diese Ähnlichkeit half der Forschung, die Lücken der magyarischen Überlieferung zu füllen.
160. Denn was bei vielen Steppenvölkern gleich war, das galt vermutlich auch für die Magyaren.
161. Solche Rückschlüsse durch Vergleich nennt man in der Wissenschaft Analogieschlüsse.
162. Ein Analogieschluss überträgt Bekanntes von einem Fall auf einen ähnlichen anderen Fall.
163. Diese Methode ist nützlich, aber sie birgt auch die Gefahr des Irrtums.
164. Denn nicht alles, was bei den Nachbarn galt, muss auch für die Magyaren gegolten haben.
165. Die Forschung geht daher mit solchen Schlüssen vorsichtig und kritisch um.
166. Vieles über die soziale Struktur der frühen Magyaren bleibt darum bis heute unsicher.
167. Die Zahl der gesicherten Tatsachen ist klein, die Zahl der offenen Fragen groß.
168. Wer sich mit dieser Frühzeit beschäftigt, muss die Grenzen des Wissens stets im Blick behalten.
169. Gerade diese Unsicherheit aber macht den Reiz der Erforschung jener fernen Zeit aus.
170. Aus wenigen Knochen, Gräbern und fremden Berichten entsteht das Bild einer ganzen Gesellschaft.
171. Dieses Bild ist niemals vollständig, doch es wird mit jedem neuen Fund ein wenig schärfer.
172. Zusammenfassend lässt sich die magyarische Gesellschaft als steile Pyramide beschreiben.
173. An ihrer Spitze thronte ein schmaler Adel mit den Fürsten und der Doppelherrschaft aus Kende und Gyula.
174. Darunter lag die breite, waffentragende Schicht der freien Krieger und Hirten.
175. Den Sockel der Pyramide bildete die rechtlose Masse der Unfreien und Sklaven.
176. Reichtum, Abstammung und Kriegsglück bestimmten den Platz des Einzelnen in diesem Bau.
177. Die Ordnung war hierarchisch und doch beweglicher als die spätere europäische Ständewelt.
178. Sie war ganz auf den Krieg und die nomadische Wirtschaft zugeschnitten.
179. Und sie legte den Grund für jene Gesellschaft, die nach der Landnahme im Karpatenbecken erwuchs.
180. So führt der Weg von den Reiterscharen der Steppe geradewegs zur Ständeordnung des mittelalterlichen Ungarn.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.