6.6.3 – Tanár úr kérem és a humoros próza – Tanár úr kérem und die humoristische Prosa
1. A paródiák mellett Karinthy sok humoros prózai művet is írt. – Neben den Parodien schrieb Karinthy viel humoristische Prosa.
2. Ez a próza számtalan rövid szöveget foglal magában. – Sie umfasst zahllose kurze Texte.
3. Karinthy humoreszkeket, jeleneteket és novellákat írt. – Karinthy schrieb Humoresken, Szenen und Novellen.
4. Egyik ismert művének címe „Tanár úr kérem”. – Ein bekanntes Werk trägt den Titel „Tanár úr kérem”.
5. A cím németül azt jelenti: „Herr Lehrer, bitte”. – Der Titel bedeutet „Herr Lehrer, bitte”.
6. Ez egy tanuló jellegzetes megszólítása. – Es ist eine typische Anrede eines Schülers.
7. A mű 1916-ban jelent meg. – Das Werk erschien im Jahr 1916.
8. Az iskolai életet mutatja be. – Es schildert das Leben in der Schule.
9. Sok rövid jelenetből áll. – Es besteht aus vielen kurzen Szenen.
10. Minden jelenet az iskolai hétköznapok egy pillanatát ábrázolja. – Jede Szene zeigt einen Augenblick des Schulalltags.
11. A középpontban egy tanuló áll. – Im Mittelpunkt steht ein Schüler.
12. Mindent az ő szemszögéből látunk. – Alles wird aus seiner Sicht erzählt.
13. Így az olvasó a gyermek szemével nézi a világot. – So sieht der Leser die Welt mit den Augen des Kindes.
14. Karinthy pontosan érti a tanuló lelkét. – Karinthy versteht die Seele des Schülers genau.
15. Bemutatja a félelmeit és a gondjait. – Er zeigt seine Ängste und seine Nöte.
16. Megmutatja apró trükkjeit és kifogásait is. – Er zeigt seine kleinen Tricks und Ausreden.
17. Egy híres fejezet címe „A rossz tanuló felel”. – Ein berühmtes Kapitel heißt „A rossz tanuló felel”.
18. Egy rossz tanulót mutat be felelés közben. – Es zeigt einen schlechten Schüler bei der Prüfung.
19. A tanulót kihívják a táblához. – Der Schüler wird an die Tafel gerufen.
20. Nem tudja a választ. – Er weiß die Antwort nicht.
21. Szorult helyzetében mindenfélét megpróbál. – In seiner Not versucht er alles Mögliche.
22. Azt reméli, hogy az osztálytársai segítenek neki. – Er hofft auf Hilfe von den Mitschülern.
23. Megpróbálja kimagyarázni magát. – Er versucht, sich herauszureden.
24. De semmi sem segít rajta. – Doch nichts hilft ihm.
25. Ez a jelenet tele van humorral. – Diese Szene ist voller Humor.
26. Ugyanakkor nagyon emberi is. – Zugleich ist sie sehr menschlich.
27. Mindenki emlékszik hasonló pillanatokra. – Jeder erinnert sich an solche Momente.
28. Egy másik fejezet a jó tanulót mutatja be. – Ein anderes Kapitel zeigt den guten Schüler.
29. Magabiztosan és hibátlanul válaszol. – Er antwortet selbstsicher und fehlerlos.
30. Ő a tanárok kedvence. – Er ist der Liebling der Lehrer.
31. Az osztálytársai azonban nem kedvelik. – Doch die Mitschüler mögen ihn nicht.
32. Ez a jelenet is találó és szellemes. – Auch diese Szene ist treffend und witzig.
33. Karinthy az iskola egész világát bemutatja. – Karinthy zeigt die ganze Welt der Schule.
34. Megmutatja a tanárokat és a diákokat. – Er zeigt die Lehrer und die Schüler.
35. Bemutatja kapcsolataikat és konfliktusaikat. – Er zeigt ihre Beziehungen und Konflikte.
36. Megmutatja a hétköznapok apró drámáit. – Er zeigt die kleinen Dramen des Alltags.
37. Mindezt humorosan ábrázolja. – All das schildert er mit Humor.
38. A humor mögött azonban komolyság rejlik. – Doch hinter dem Humor liegt ein Ernst.
39. Karinthy saját gyermekkorára emlékezik vissza. – Karinthy erinnert sich an die eigene Kindheit.
40. Az iskolát kemény világként mutatja be. – Er zeigt die Schule als eine harte Welt.
41. A gyermek gyakran tehetetlenül ki van szolgáltatva ennek a világnak. – Das Kind ist ihr oft hilflos ausgeliefert.
42. Ezért a humorba némi szomorúság is vegyül. – So mischt sich in den Humor eine Wehmut.
43. A gyermekkor nehéz, de fontos időszakként jelenik meg. – Die Kindheit erscheint als schwere, aber wichtige Zeit.
44. Karinthy megértéssel tekint vissza rá. – Karinthy blickt mit Verständnis auf sie zurück.
45. Ezért a jelenetek megérintik az olvasót. – Deshalb rühren die Szenen den Leser.
46. Egyszerre vidámak és szomorúak. – Sie sind lustig und traurig zugleich.
47. A „Tanár úr kérem” rendkívül népszerű lett. – „Tanár úr kérem” wurde außerordentlich beliebt.
48. Szinte minden magyar ismeri a jeleneteit. – Fast jeder Ungar kennt seine Szenen.
49. A magyar irodalom állandó részévé váltak. – Sie gehören zum festen Bestand der Literatur.
50. Mindmáig szívesen olvassák őket. – Sie werden bis heute gern gelesen.
51. A mű jól mutatja Karinthy különleges művészetét. – Das Werk zeigt Karinthys besondere Kunst.
52. Egyesítette a humort és az emberséget. – Er verband Humor und Menschlichkeit.
53. Nevetett az embereken, de közben szerette is őket. – Er lachte über die Menschen und liebte sie.
54. Ebben rejlik humorának lényege. – Das ist das Wesen seines Humors.
55. Karinthy sok más humoros szöveget is írt. – Karinthy schrieb noch viele andere humoristische Texte.
56. Rövid jeleneteket és párbeszédeket alkotott. – Er schrieb kurze Szenen und Dialoge.
57. Gyakran hétköznapi helyzeteket dolgozott fel. – Oft griff er alltägliche Situationen auf.
58. Megmutatta a mindennapi élet komikumát. – Er zeigte die Komik des gewöhnlichen Lebens.
59. Bemutatta, hogyan beszélnek el egymás mellett az emberek. – Er zeigte, wie Menschen aneinander vorbeireden.
60. Megmutatta hiúságukat és önámításukat. – Er zeigte ihre Eitelkeit und Selbsttäuschung.
61. Mindezt nevetségessé tette. – All das brachte er zum Lachen.
62. A humor mögött azonban mindig ott volt egy gondolat. – Doch stets steckte ein Gedanke dahinter.
63. Karinthy humora soha nem volt üres vagy közönséges. – Karinthys Humor war nie leer oder platt.
64. Mindig okos és mély gondolatokat hordozott. – Er war immer klug und tiefsinnig.
65. Karinthy sokat gondolkodott a nyelvről. – Karinthy dachte über die Sprache nach.
66. Megmutatta, hogyan keletkeznek a félreértések. – Er zeigte, wie Missverständnisse entstehen.
67. Bemutatta az emberi kommunikáció korlátait. – Er zeigte die Grenzen der Verständigung.
68. Így humora egyfajta filozófiává vált. – So wurde sein Humor zu einer Art Philosophie.
69. Összekapcsolta a nevetést és a felismerést. – Er verband Lachen und Erkenntnis.
70. Karinthy komolyabb prózai műveket is írt. – Karinthy schrieb auch ernstere Prosa.
71. Elgondolkodtató novellákat alkotott. – Er verfasste nachdenkliche Novellen.
72. Néhány közülük szinte tragikus. – Manche davon sind fast tragisch.
73. Fantasztikus elbeszéléseket is írt. – Auch fantastische Erzählungen schrieb er.
74. Ezekben a jövőről gondolkodott. – In ihnen dachte er über die Zukunft nach.
75. Karinthy tehát sokoldalú prózaíró volt. – So war Karinthy ein vielseitiger Prosaautor.
76. Legismertebb mégis a humoros prózája maradt. – Doch am bekanntesten blieb seine humoristische Prosa.
77. Ez tette őt az ország legnépszerűbb humoristájává. – Sie machte ihn zum beliebtesten Humoristen des Landes.
78. Karinthy humorának különleges minősége volt. – Karinthys Humor hatte eine besondere Qualität.
79. Egyszerre volt intellektuális és közérthető. – Er war intellektuell und zugleich volkstümlich.
80. A művelt és az egyszerű olvasókat egyaránt megszólította. – Er sprach Gebildete und Einfache an.
81. Mindenki tudott nevetni a jelenetein. – Jeder konnte über seine Szenen lachen.
82. Ugyanakkor a gondolkodó olvasóknak többet is nyújtottak. – Zugleich boten sie den Klugen mehr.
83. Így Karinthy széles közönséget ért el. – So erreichte Karinthy ein breites Publikum.
84. Az olvasók kedvencévé vált. – Er wurde zum Liebling der Leser.
85. Szövegei újságokban és könyvekben jelentek meg. – Seine Texte erschienen in Zeitungen und Büchern.
86. Az egész országban elterjedtek. – Sie verbreiteten sich im ganzen Land.
87. Karinthy jelentősen formálta a magyar humort. – Karinthy prägte den ungarischen Humor.
88. Magas művészi szintre emelte. – Er hob ihn auf ein hohes Niveau.
89. Azóta is a humor mestereként tartják számon. – Seitdem gilt er als der Meister des Humors.
90. Sok későbbi humorista tanult tőle. – Viele spätere Humoristen lernten von ihm.
91. A „Tanár úr kérem” prózájának egyik csúcspontja. – „Tanár úr kérem” ist ein Höhepunkt seiner Prosa.
92. Egyesíti a humort, a szomorúságot és az emberséget. – Es verbindet Humor, Wehmut und Menschlichkeit.
93. Nagy igazsággal mutatja be a gyermekkor világát. – Es zeigt die Welt der Kindheit mit großer Wahrheit.
94. Egyszerre nevetteti meg és hatja meg az olvasót. – Es erheitert und rührt den Leser zugleich.
95. Ezért a magyar irodalom egyik klasszikus műve. – Damit ist es ein Klassiker der ungarischen Literatur.
96. Karinthy humoros prózája maradandó értékű. – Karinthys humoristische Prosa bleibt unvergänglich.
97. Megmutatja az élet komikus és komoly oldalát. – Sie zeigt die Komik und den Ernst des Lebens.
98. Összekapcsolja a nevetést és a gondolkodást. – Sie verbindet Lachen und Nachdenken.
99. Ebben rejlik maradandó ereje. – Darin liegt ihre bleibende Kraft.
100. Így marad Karinthy a Nyugat nagy humoristája. – So bleibt Karinthy der große Humorist der Nyugat.
(aufklappen)magyar
1. A paródiák mellett Karinthy sok humoros prózai művet is írt.
2. Ez a próza számtalan rövid szöveget foglal magában.
3. Karinthy humoreszkeket, jeleneteket és novellákat írt.
4. Egyik ismert művének címe „Tanár úr kérem”.
5. A cím németül azt jelenti: „Herr Lehrer, bitte”.
6. Ez egy tanuló jellegzetes megszólítása.
7. A mű 1916-ban jelent meg.
8. Az iskolai életet mutatja be.
9. Sok rövid jelenetből áll.
10. Minden jelenet az iskolai hétköznapok egy pillanatát ábrázolja.
11. A középpontban egy tanuló áll.
12. Mindent az ő szemszögéből látunk.
13. Így az olvasó a gyermek szemével nézi a világot.
14. Karinthy pontosan érti a tanuló lelkét.
15. Bemutatja a félelmeit és a gondjait.
16. Megmutatja apró trükkjeit és kifogásait is.
17. Egy híres fejezet címe „A rossz tanuló felel”.
18. Egy rossz tanulót mutat be felelés közben.
19. A tanulót kihívják a táblához.
20. Nem tudja a választ.
21. Szorult helyzetében mindenfélét megpróbál.
22. Azt reméli, hogy az osztálytársai segítenek neki.
23. Megpróbálja kimagyarázni magát.
24. De semmi sem segít rajta.
25. Ez a jelenet tele van humorral.
26. Ugyanakkor nagyon emberi is.
27. Mindenki emlékszik hasonló pillanatokra.
28. Egy másik fejezet a jó tanulót mutatja be.
29. Magabiztosan és hibátlanul válaszol.
30. Ő a tanárok kedvence.
31. Az osztálytársai azonban nem kedvelik.
32. Ez a jelenet is találó és szellemes.
33. Karinthy az iskola egész világát bemutatja.
34. Megmutatja a tanárokat és a diákokat.
35. Bemutatja kapcsolataikat és konfliktusaikat.
36. Megmutatja a hétköznapok apró drámáit.
37. Mindezt humorosan ábrázolja.
38. A humor mögött azonban komolyság rejlik.
39. Karinthy saját gyermekkorára emlékezik vissza.
40. Az iskolát kemény világként mutatja be.
41. A gyermek gyakran tehetetlenül ki van szolgáltatva ennek a világnak.
42. Ezért a humorba némi szomorúság is vegyül.
43. A gyermekkor nehéz, de fontos időszakként jelenik meg.
44. Karinthy megértéssel tekint vissza rá.
45. Ezért a jelenetek megérintik az olvasót.
46. Egyszerre vidámak és szomorúak.
47. A „Tanár úr kérem” rendkívül népszerű lett.
48. Szinte minden magyar ismeri a jeleneteit.
49. A magyar irodalom állandó részévé váltak.
50. Mindmáig szívesen olvassák őket.
51. A mű jól mutatja Karinthy különleges művészetét.
52. Egyesítette a humort és az emberséget.
53. Nevetett az embereken, de közben szerette is őket.
54. Ebben rejlik humorának lényege.
55. Karinthy sok más humoros szöveget is írt.
56. Rövid jeleneteket és párbeszédeket alkotott.
57. Gyakran hétköznapi helyzeteket dolgozott fel.
58. Megmutatta a mindennapi élet komikumát.
59. Bemutatta, hogyan beszélnek el egymás mellett az emberek.
60. Megmutatta hiúságukat és önámításukat.
61. Mindezt nevetségessé tette.
62. A humor mögött azonban mindig ott volt egy gondolat.
63. Karinthy humora soha nem volt üres vagy közönséges.
64. Mindig okos és mély gondolatokat hordozott.
65. Karinthy sokat gondolkodott a nyelvről.
66. Megmutatta, hogyan keletkeznek a félreértések.
67. Bemutatta az emberi kommunikáció korlátait.
68. Így humora egyfajta filozófiává vált.
69. Összekapcsolta a nevetést és a felismerést.
70. Karinthy komolyabb prózai műveket is írt.
71. Elgondolkodtató novellákat alkotott.
72. Néhány közülük szinte tragikus.
73. Fantasztikus elbeszéléseket is írt.
74. Ezekben a jövőről gondolkodott.
75. Karinthy tehát sokoldalú prózaíró volt.
76. Legismertebb mégis a humoros prózája maradt.
77. Ez tette őt az ország legnépszerűbb humoristájává.
78. Karinthy humorának különleges minősége volt.
79. Egyszerre volt intellektuális és közérthető.
80. A művelt és az egyszerű olvasókat egyaránt megszólította.
81. Mindenki tudott nevetni a jelenetein.
82. Ugyanakkor a gondolkodó olvasóknak többet is nyújtottak.
83. Így Karinthy széles közönséget ért el.
84. Az olvasók kedvencévé vált.
85. Szövegei újságokban és könyvekben jelentek meg.
86. Az egész országban elterjedtek.
87. Karinthy jelentősen formálta a magyar humort.
88. Magas művészi szintre emelte.
89. Azóta is a humor mestereként tartják számon.
90. Sok későbbi humorista tanult tőle.
91. A „Tanár úr kérem” prózájának egyik csúcspontja.
92. Egyesíti a humort, a szomorúságot és az emberséget.
93. Nagy igazsággal mutatja be a gyermekkor világát.
94. Egyszerre nevetteti meg és hatja meg az olvasót.
95. Ezért a magyar irodalom egyik klasszikus műve.
96. Karinthy humoros prózája maradandó értékű.
97. Megmutatja az élet komikus és komoly oldalát.
98. Összekapcsolja a nevetést és a gondolkodást.
99. Ebben rejlik maradandó ereje.
100. Így marad Karinthy a Nyugat nagy humoristája.
(aufklappen)német
1. Neben den Parodien schrieb Karinthy viel humoristische Prosa.
2. Sie umfasst zahllose kurze Texte.
3. Karinthy schrieb Humoresken, Szenen und Novellen.
4. Ein bekanntes Werk trägt den Titel „Tanár úr kérem”.
5. Der Titel bedeutet „Herr Lehrer, bitte”.
6. Es ist eine typische Anrede eines Schülers.
7. Das Werk erschien im Jahr 1916.
8. Es schildert das Leben in der Schule.
9. Es besteht aus vielen kurzen Szenen.
10. Jede Szene zeigt einen Augenblick des Schulalltags.
11. Im Mittelpunkt steht ein Schüler.
12. Alles wird aus seiner Sicht erzählt.
13. So sieht der Leser die Welt mit den Augen des Kindes.
14. Karinthy versteht die Seele des Schülers genau.
15. Er zeigt seine Ängste und seine Nöte.
16. Er zeigt seine kleinen Tricks und Ausreden.
17. Ein berühmtes Kapitel heißt „A rossz tanuló felel”.
18. Es zeigt einen schlechten Schüler bei der Prüfung.
19. Der Schüler wird an die Tafel gerufen.
20. Er weiß die Antwort nicht.
21. In seiner Not versucht er alles Mögliche.
22. Er hofft auf Hilfe von den Mitschülern.
23. Er versucht, sich herauszureden.
24. Doch nichts hilft ihm.
25. Diese Szene ist voller Humor.
26. Zugleich ist sie sehr menschlich.
27. Jeder erinnert sich an solche Momente.
28. Ein anderes Kapitel zeigt den guten Schüler.
29. Er antwortet selbstsicher und fehlerlos.
30. Er ist der Liebling der Lehrer.
31. Doch die Mitschüler mögen ihn nicht.
32. Auch diese Szene ist treffend und witzig.
33. Karinthy zeigt die ganze Welt der Schule.
34. Er zeigt die Lehrer und die Schüler.
35. Er zeigt ihre Beziehungen und Konflikte.
36. Er zeigt die kleinen Dramen des Alltags.
37. All das schildert er mit Humor.
38. Doch hinter dem Humor liegt ein Ernst.
39. Karinthy erinnert sich an die eigene Kindheit.
40. Er zeigt die Schule als eine harte Welt.
41. Das Kind ist ihr oft hilflos ausgeliefert.
42. So mischt sich in den Humor eine Wehmut.
43. Die Kindheit erscheint als schwere, aber wichtige Zeit.
44. Karinthy blickt mit Verständnis auf sie zurück.
45. Deshalb rühren die Szenen den Leser.
46. Sie sind lustig und traurig zugleich.
47. „Tanár úr kérem” wurde außerordentlich beliebt.
48. Fast jeder Ungar kennt seine Szenen.
49. Sie gehören zum festen Bestand der Literatur.
50. Sie werden bis heute gern gelesen.
51. Das Werk zeigt Karinthys besondere Kunst.
52. Er verband Humor und Menschlichkeit.
53. Er lachte über die Menschen und liebte sie.
54. Das ist das Wesen seines Humors.
55. Karinthy schrieb noch viele andere humoristische Texte.
56. Er schrieb kurze Szenen und Dialoge.
57. Oft griff er alltägliche Situationen auf.
58. Er zeigte die Komik des gewöhnlichen Lebens.
59. Er zeigte, wie Menschen aneinander vorbeireden.
60. Er zeigte ihre Eitelkeit und Selbsttäuschung.
61. All das brachte er zum Lachen.
62. Doch stets steckte ein Gedanke dahinter.
63. Karinthys Humor war nie leer oder platt.
64. Er war immer klug und tiefsinnig.
65. Karinthy dachte über die Sprache nach.
66. Er zeigte, wie Missverständnisse entstehen.
67. Er zeigte die Grenzen der Verständigung.
68. So wurde sein Humor zu einer Art Philosophie.
69. Er verband Lachen und Erkenntnis.
70. Karinthy schrieb auch ernstere Prosa.
71. Er verfasste nachdenkliche Novellen.
72. Manche davon sind fast tragisch.
73. Auch fantastische Erzählungen schrieb er.
74. In ihnen dachte er über die Zukunft nach.
75. So war Karinthy ein vielseitiger Prosaautor.
76. Doch am bekanntesten blieb seine humoristische Prosa.
77. Sie machte ihn zum beliebtesten Humoristen des Landes.
78. Karinthys Humor hatte eine besondere Qualität.
79. Er war intellektuell und zugleich volkstümlich.
80. Er sprach Gebildete und Einfache an.
81. Jeder konnte über seine Szenen lachen.
82. Zugleich boten sie den Klugen mehr.
83. So erreichte Karinthy ein breites Publikum.
84. Er wurde zum Liebling der Leser.
85. Seine Texte erschienen in Zeitungen und Büchern.
86. Sie verbreiteten sich im ganzen Land.
87. Karinthy prägte den ungarischen Humor.
88. Er hob ihn auf ein hohes Niveau.
89. Seitdem gilt er als der Meister des Humors.
90. Viele spätere Humoristen lernten von ihm.
91. „Tanár úr kérem” ist ein Höhepunkt seiner Prosa.
92. Es verbindet Humor, Wehmut und Menschlichkeit.
93. Es zeigt die Welt der Kindheit mit großer Wahrheit.
94. Es erheitert und rührt den Leser zugleich.
95. Damit ist es ein Klassiker der ungarischen Literatur.
96. Karinthys humoristische Prosa bleibt unvergänglich.
97. Sie zeigt die Komik und den Ernst des Lebens.
98. Sie verbindet Lachen und Nachdenken.
99. Darin liegt ihre bleibende Kraft.
100. So bleibt Karinthy der große Humorist der Nyugat.