7.9 – A népi írók mozgalma – Die Bewegung der volkstümlichen Schriftsteller
1. A népi írók mozgalma a harmincas évek fontos szellemi áramlata volt. – Die Bewegung der volkstümlichen Schriftsteller war eine wichtige geistige Strömung der dreißiger Jahre.
2. E mozgalom a parasztság és a szegénység sorsát állította előtérbe. – Diese Bewegung stellte das Schicksal des Bauerntums und der Armut in den Vordergrund.
3. Az írók a nemzet égető társadalmi kérdéseivel néztek szembe. – Die Schriftsteller stellten sich den brennenden sozialen Fragen der Nation.
4. Céljuk a nép felemelése és a valóság feltárása volt. – Ihr Ziel waren die Hebung des Volkes und die Erschließung der Wirklichkeit.
5. E fejezet a népi írók mozgalmát mutatja be. – Dieses Kapitel stellt die Bewegung der volkstümlichen Schriftsteller dar.
6. A népi mozgalom a magyar társadalom mély válságára válaszolt. – Die volkstümliche Bewegung antwortete auf die tiefe Krise der ungarischen Gesellschaft.
7. A parasztság nagy része szegénységben és jogfosztottságban élt. – Der größte Teil des Bauerntums lebte in Armut und Rechtlosigkeit.
8. A nagybirtokrendszer az ország égető problémája volt. – Das Großgrundbesitzsystem war das brennende Problem des Landes.
9. Milliók éltek föld és remény nélkül a falvakban. – Millionen lebten ohne Land und Hoffnung in den Dörfern.
10. A „hárommillió koldus” kifejezés a nyomor mértékét jelezte. – Der Ausdruck „drei Millionen Bettler” bezeichnete das Ausmaß des Elends.
11. A népi írók e néma, elfeledett tömeg szószólói lettek. – Die volkstümlichen Schriftsteller wurden zu Fürsprechern dieser stummen, vergessenen Masse.
12. Céljuk a parasztság sorsának jobbra fordítása volt. – Ihr Ziel war die Besserung des Schicksals des Bauerntums.
13. A földreformot és a társadalmi igazságot követelték. – Sie forderten die Bodenreform und die soziale Gerechtigkeit.
14. Az írók a nemzet felemelkedését a néptől várták. – Die Schriftsteller erwarteten den Aufstieg der Nation vom Volk.
15. A parasztságot a magyarság igazi erejének tekintették. – Das Bauerntum betrachteten sie als die wahre Kraft des Ungartums.
16. A népi mozgalom nemcsak politikai, hanem szellemi program is volt. – Die volkstümliche Bewegung war nicht nur ein politisches, sondern auch ein geistiges Programm.
17. Az írók a nép kultúráját és értékeit is felfedezték. – Die Schriftsteller entdeckten auch die Kultur und die Werte des Volkes.
18. A népdal, a néphagyomány és a paraszti bölcsesség új rangot kapott. – Das Volkslied, die Volksüberlieferung und die bäuerliche Weisheit erhielten einen neuen Rang.
19. A mozgalom sok tehetséges írót és gondolkodót fogott össze. – Die Bewegung vereinte viele begabte Schriftsteller und Denker.
20. Vezéralakja többek között Illyés Gyula volt. – Ihre Führungsgestalt war unter anderem Gyula Illyés.
21. Illyés a Puszták népe című művével a mozgalom élére állt. – Illyés stellte sich mit seinem Werk Puszták népe an die Spitze der Bewegung.
22. Németh László a mozgalom nagy gondolkodója és teoretikusa volt. – László Németh war der große Denker und Theoretiker der Bewegung.
23. Sokan a paraszti világból, alulról emelkedtek íróvá. – Viele stiegen aus der bäuerlichen Welt, von unten, zu Schriftstellern auf.
24. Veres Péter maga is paraszti sorból jött. – Péter Veres kam selbst aus bäuerlicher Herkunft.
25. Írásaiban a paraszti világ hiteles, belső hangja szólal meg. – In seinen Schriften kommt die glaubwürdige, innere Stimme der bäuerlichen Welt zum Klingen.
26. Sinka István a szegény pásztorvilág költője volt. – István Sinka war der Dichter der armen Hirtenwelt.
27. Erdei Ferenc a falu és a mezőváros kutatója lett. – Ferenc Erdei wurde zum Erforscher des Dorfes und der Marktstadt.
28. Kovács Imre, Darvas József és Féja Géza is a mozgalomhoz tartozott. – Auch Imre Kovács, József Darvas und Géza Féja gehörten zur Bewegung.
29. A népi írók nem alkottak egységes politikai tábort. – Die volkstümlichen Schriftsteller bildeten kein einheitliches politisches Lager.
30. Nézeteik a baloldaltól a jobboldalig terjedtek. – Ihre Ansichten reichten von der Linken bis zur Rechten.
31. Közös volt bennük a nép és a nemzet iránti felelősség. – Gemeinsam war ihnen die Verantwortung für das Volk und die Nation.
32. A mozgalom fő fóruma a Válasz című folyóirat volt. – Das Hauptforum der Bewegung war die Zeitschrift Válasz.
33. A lap 1934-ben indult, és a népi eszmét képviselte. – Das Blatt startete 1934 und vertrat die volkstümliche Idee.
34. A népiek gyakran vitába szálltak a városi, urbánus irányzattal. – Die Volkstümlichen gerieten oft in Debatte mit der städtischen, urbanistischen Richtung.
35. E népi–urbánus vita a kor egész szellemi életét megosztotta. – Diese Debatte zwischen Volkstümlichen und Urbanisten spaltete das ganze Geistesleben der Zeit.
36. A népiek a parasztságot, az urbánusok a polgárságot hangsúlyozták. – Die Volkstümlichen betonten das Bauerntum, die Urbanisten das Bürgertum.
37. Mindkét irányzat a magyar irodalmat és jövőt szolgálta. – Beide Richtungen dienten der ungarischen Literatur und Zukunft.
38. A népi mozgalom 1943-ban Szárszón nagy találkozót tartott. – Die volkstümliche Bewegung hielt 1943 in Szárszó ein großes Treffen ab.
39. E találkozón a nemzet jövőjéről és útjáról vitáztak. – Bei diesem Treffen debattierten sie über die Zukunft und den Weg der Nation.
40. A háború árnyékában a mozgalom a magyar sorsot kereste. – Im Schatten des Krieges suchte die Bewegung das ungarische Schicksal.
41. A népi írók a nemzet lelkiismeretévé váltak. – Die volkstümlichen Schriftsteller wurden zum Gewissen der Nation.
42. Bátran szóltak a szegénység és az igazságtalanság ellen. – Mutig sprachen sie gegen die Armut und die Ungerechtigkeit.
43. A mozgalom hatása a második világháború után is folytatódott. – Der Einfluss der Bewegung setzte sich auch nach dem Zweiten Weltkrieg fort.
44. A népi gondolat a magyar kultúra fontos áramlata maradt. – Der volkstümliche Gedanke blieb eine wichtige Strömung der ungarischen Kultur.
45. Az írók a nép felemelését és a nemzet megújítását akarták. – Die Schriftsteller wollten die Hebung des Volkes und die Erneuerung der Nation.
46. A mozgalom a valóság feltárását tekintette fő feladatának. – Die Bewegung betrachtete die Erschließung der Wirklichkeit als ihre Hauptaufgabe.
47. Az írók bejárták a falvakat, és megismerték a nép életét. – Die Schriftsteller durchwanderten die Dörfer und lernten das Leben des Volkes kennen.
48. A tapasztalataikat hiteles, megrázó művekben rögzítették. – Ihre Erfahrungen hielten sie in glaubwürdigen, ergreifenden Werken fest.
49. A népi mozgalom a magyar önismeret nagy műhelye lett. – Die volkstümliche Bewegung wurde zu einer großen Werkstatt der ungarischen Selbsterkenntnis.
50. Az írók a nemzet legmélyebb rétegeit tárták fel. – Die Schriftsteller erschlossen die tiefsten Schichten der Nation.
51. A mozgalom a szociális felelősség irodalmát teremtette meg. – Die Bewegung schuf die Literatur der sozialen Verantwortung.
52. A népi írók a szegénység ellen a szó erejével küzdöttek. – Die volkstümlichen Schriftsteller kämpften mit der Kraft des Wortes gegen die Armut.
53. Munkásságuk a magyar társadalom nagy vitáit indította el. – Ihr Wirken löste die großen Debatten der ungarischen Gesellschaft aus.
54. A népi mozgalom a XX. századi magyar szellem fontos része. – Die volkstümliche Bewegung ist ein wichtiger Teil des ungarischen Geistes des 20. Jahrhunderts.
55. Öröksége a felelősség és az igazság irodalmában él tovább. – Ihr Erbe lebt in der Literatur der Verantwortung und der Wahrheit fort.
56. A népi mozgalom legfontosabb műfaja a szociográfia volt. – Die wichtigste Gattung der volkstümlichen Bewegung war die Soziographie.
57. A szociográfia a társadalom valóságát tényszerűen tárja fel. – Die Soziographie erschließt die Wirklichkeit der Gesellschaft tatsachengetreu.
58. E műfaj a tudomány és az irodalom határán áll. – Diese Gattung steht an der Grenze von Wissenschaft und Literatur.
59. A szociográfus bejárja és megfigyeli a vizsgált vidéket. – Der Soziograph durchwandert und beobachtet die untersuchte Gegend.
60. Az adatokat, a tényeket és a személyes élményt ötvözi. – Er verbindet die Daten, die Tatsachen und das persönliche Erlebnis.
61. A mű célja a valóság hiteles, megrázó bemutatása. – Das Ziel des Werkes ist die glaubwürdige, ergreifende Darstellung der Wirklichkeit.
62. A szociográfia a szegénység és a nyomor tükre lett. – Die Soziographie wurde zum Spiegel der Armut und des Elends.
63. Az írók a falvak és a puszták életét dokumentálták. – Die Schriftsteller dokumentierten das Leben der Dörfer und der Puszten.
64. A művek felrázták a kor közvéleményét. – Die Werke rüttelten die öffentliche Meinung der Zeit auf.
65. A szociográfia ráirányította a figyelmet a nép sorsára. – Die Soziographie lenkte die Aufmerksamkeit auf das Schicksal des Volkes.
66. E művek egész könyvsorozatban jelentek meg. – Diese Werke erschienen in einer ganzen Buchreihe.
67. A sorozat címe Magyarország felfedezése volt. – Der Titel der Reihe war Magyarország felfedezése (Die Entdeckung Ungarns).
68. A cím a nemzet önmagára találását fejezte ki. – Der Titel drückte das Zu-sich-selbst-Finden der Nation aus.
69. Illyés Gyula Puszták népe a műfaj legszebb darabja. – Gyula Illyés‘ Puszták népe ist das schönste Stück der Gattung.
70. E mű a cselédnép sorsát belülről mutatta be. – Dieses Werk stellte das Schicksal des Gesindevolkes von innen dar.
71. Féja Géza Viharsarok című műve a Békés megyei nyomort tárta fel. – Géza Féjas Werk Viharsarok (Sturmecke) erschloss das Elend im Komitat Békés.
72. A mű a szegényparasztság kilátástalan életét ábrázolta. – Das Werk schilderte das aussichtslose Leben der armen Bauernschaft.
73. Kovács Imre A néma forradalom című könyve nagy vitát keltett. – Imre Kovács‘ Buch A néma forradalom (Die stille Revolution) erregte eine große Debatte.
74. A mű a parasztság elnyomását és lázongását mutatta be. – Das Werk stellte die Unterdrückung und die Auflehnung des Bauerntums dar.
75. Szabó Zoltán a tardi és a cifra nyomorúságot írta le. – Zoltán Szabó beschrieb das Elend von Tard und das „prächtige Elend”.
76. E művek egy-egy falu vagy vidék életét vizsgálták. – Diese Werke untersuchten das Leben je eines Dorfes oder einer Gegend.
77. Erdei Ferenc a mezővárosok és a homoki világ kutatója volt. – Ferenc Erdei war der Erforscher der Marktstädte und der Sandwelt.
78. A Futóhomok az alföldi tanyavilágot mutatta be. – Futóhomok (Flugsand) stellte die Gehöftwelt der Tiefebene dar.
79. A szociográfusok a tényeket pontosan és hitelesen rögzítették. – Die Soziographen hielten die Tatsachen genau und glaubwürdig fest.
80. Írásaikat mégis mély együttérzés és felelősség hatja át. – Ihre Schriften durchdringen dennoch tiefes Mitgefühl und Verantwortung.
81. A szociográfia a valóság feltárását művészetté emelte. – Die Soziographie erhob die Erschließung der Wirklichkeit zur Kunst.
82. E művek a nép hangját szólaltatták meg. – Diese Werke brachten die Stimme des Volkes zum Klingen.
83. A szociográfia a társadalombírálat éles eszköze lett. – Die Soziographie wurde zu einem scharfen Mittel der Gesellschaftskritik.
84. A művek a hatalom figyelmét is felkeltették. – Die Werke erregten auch die Aufmerksamkeit der Macht.
85. Egyes szociográfiákat be is tiltottak vagy elkoboztak. – Einige Soziographien verbot oder beschlagnahmte man sogar.
86. A műfaj mégis mély és tartós hatást gyakorolt. – Die Gattung übte dennoch einen tiefen und dauerhaften Einfluss aus.
87. A szociográfia a magyar önismeret fontos forrása lett. – Die Soziographie wurde zu einer wichtigen Quelle der ungarischen Selbsterkenntnis.
88. A művek a nemzet lelkiismeretét ébresztették fel. – Die Werke weckten das Gewissen der Nation.
89. A szociográfia a valóság és a felelősség irodalma volt. – Die Soziographie war eine Literatur der Wirklichkeit und der Verantwortung.
90. E műfaj a szegénység elleni harc eszközévé vált. – Diese Gattung wurde zu einem Mittel des Kampfes gegen die Armut.
91. A szociográfusok a néma nép szószólói lettek. – Die Soziographen wurden zu Fürsprechern des stummen Volkes.
92. A műfaj a tudomány és a művészet ritka egysége. – Die Gattung ist eine seltene Einheit von Wissenschaft und Kunst.
93. A szociográfia a magyar irodalom sajátos, értékes ága. – Die Soziographie ist ein eigentümlicher, wertvoller Zweig der ungarischen Literatur.
94. E művek ma is a kor hiteles tanúságai. – Diese Werke sind auch heute glaubwürdige Zeugnisse der Zeit.
95. A szociográfia a valóság bátor, felelős feltárása maradt. – Die Soziographie blieb die mutige, verantwortungsvolle Erschließung der Wirklichkeit.
96. A műfaj a nép sorsát a nemzet ügyévé emelte. – Die Gattung erhob das Schicksal des Volkes zur Sache der Nation.
97. A szociográfusok a szegénységet nem eltakarták, hanem feltárták. – Die Soziographen verdeckten die Armut nicht, sondern erschlossen sie.
98. E bátorság a népi mozgalom nagy érdeme volt. – Dieser Mut war das große Verdienst der volkstümlichen Bewegung.
99. A szociográfia a magyar szellem fontos teljesítménye. – Die Soziographie ist eine wichtige Leistung des ungarischen Geistes.
100. E műfaj a felelős irodalom máig eleven öröksége. – Diese Gattung ist ein bis heute lebendiges Erbe der verantwortungsvollen Literatur.
101. A népi mozgalom nagy előfutára Szabó Dezső volt. – Der große Vorläufer der volkstümlichen Bewegung war Dezső Szabó.
102. Szabó Dezső szenvedélyes, prófétai alkatú író volt. – Dezső Szabó war ein Schriftsteller von leidenschaftlicher, prophetischer Wesensart.
103. 1879-ben született Kolozsvárott. – Er wurde 1879 in Kolozsvár geboren.
104. Írásai heves indulattal és erővel szóltak. – Seine Schriften sprachen mit heftiger Leidenschaft und Kraft.
105. Nagy hatással volt a fiatal népi írók nemzedékére. – Er hatte großen Einfluss auf die Generation der jungen volkstümlichen Schriftsteller.
106. Leghíresebb műve Az elsodort falu. – Sein berühmtestes Werk ist Az elsodort falu (Das fortgerissene Dorf).
107. A regény 1919-ben jelent meg. – Der Roman erschien 1919.
108. A mű az első világháború pusztítását ábrázolja. – Das Werk schildert die Verheerung des Ersten Weltkriegs.
109. A háború a magyar falut és népet elsodorja, tönkreteszi. – Der Krieg reißt das ungarische Dorf und Volk fort, zerstört es.
110. A regény a háború okozta nemzeti tragédiát mutatja meg. – Der Roman zeigt die nationale Tragödie, die der Krieg verursachte.
111. Szabó Dezső a parasztságban látta a nemzet igazi erejét. – Dezső Szabó sah im Bauerntum die wahre Kraft der Nation.
112. Szerinte a magyarság megmentése a néptől várható. – Nach ihm ist die Rettung des Ungartums vom Volk zu erwarten.
113. A regény a paraszti világ értékeit magasztalja. – Der Roman preist die Werte der bäuerlichen Welt.
114. A mű a nemzeti önvizsgálat szenvedélyes műve. – Das Werk ist ein leidenschaftliches Werk der nationalen Selbstprüfung.
115. Szabó Dezső élesen bírálta a régi vezető rétegeket. – Dezső Szabó kritisierte scharf die alten führenden Schichten.
116. A regény hangja lázas, indulatos és prófétai. – Der Ton des Romans ist fiebrig, leidenschaftlich und prophetisch.
117. A mű nyelve gazdag, áradó és képekben bővelkedő. – Die Sprache des Werkes ist reich, strömend und bilderreich.
118. Az elsodort falu nagy hatást gyakorolt a korra. – Az elsodort falu übte einen großen Einfluss auf die Zeit aus.
119. A fiatal népi írók sokat merítettek Szabó Dezsőből. – Die jungen volkstümlichen Schriftsteller schöpften viel aus Dezső Szabó.
120. A parasztság felemelésének gondolata tőle is eredt. – Der Gedanke der Hebung des Bauerntums stammte auch von ihm.
121. Szabó Dezső ellentmondásos, vitatott alak is volt. – Dezső Szabó war auch eine widersprüchliche, umstrittene Gestalt.
122. Nézetei sokszor szélsőségesek és zavarosak voltak. – Seine Ansichten waren oft extrem und wirr.
123. Indulatos egyénisége miatt sok vitába keveredett. – Wegen seiner leidenschaftlichen Persönlichkeit geriet er in viele Debatten.
124. Írásai mégis mély, ösztönző hatással voltak a korra. – Seine Schriften hatten dennoch einen tiefen, anregenden Einfluss auf die Zeit.
125. Szabó Dezső a nemzeti önismeret nyugtalanító prófétája volt. – Dezső Szabó war ein beunruhigender Prophet der nationalen Selbsterkenntnis.
126. Esszéiben szenvedélyesen bírálta a magyar társadalmat. – In seinen Essays kritisierte er leidenschaftlich die ungarische Gesellschaft.
127. A német és az idegen befolyás ellen egyaránt tiltakozott. – Sowohl gegen den deutschen als auch gegen den fremden Einfluss protestierte er.
128. Szabó Dezső a magyar önállóság és a nép mellett állt ki. – Dezső Szabó trat für die ungarische Selbständigkeit und für das Volk ein.
129. Élete végén magányosan, szegényen élt Budapesten. – Am Ende seines Lebens lebte er einsam, arm in Budapest.
130. Szabó Dezső 1945-ben, Budapest ostromakor halt meg. – Dezső Szabó starb 1945, während der Belagerung von Budapest.
131. Élete a lázas tehetség és a magány tragédiája lett. – Sein Leben wurde zur Tragödie des fiebrigen Talents und der Einsamkeit.
132. Az elsodort falu a népi mozgalom fontos előzménye maradt. – Az elsodort falu blieb ein wichtiger Vorläufer der volkstümlichen Bewegung.
133. Szabó Dezső hatása a magyar szellemre vitathatatlan. – Dezső Szabós Einfluss auf den ungarischen Geist ist unbestreitbar.
134. A parasztság megbecsülésének gondolata tőle is származik. – Der Gedanke der Wertschätzung des Bauerntums stammt auch von ihm.
135. Szabó Dezső a nemzeti sorskérdések szenvedélyes írója volt. – Dezső Szabó war ein leidenschaftlicher Schriftsteller der nationalen Schicksalsfragen.
136. Műveit ellentmondásaikkal együtt is fontos olvasni. – Seine Werke sind auch mit ihren Widersprüchen wichtig zu lesen.
137. Az elsodort falu a háború és a nemzet nagy regénye. – Az elsodort falu ist ein großer Roman des Krieges und der Nation.
138. Szabó Dezső a népi gondolat egyik forrása lett. – Dezső Szabó wurde zu einer der Quellen des volkstümlichen Gedankens.
139. Hatása a fiatal írókon át tovább élt a mozgalomban. – Sein Einfluss lebte durch die jungen Schriftsteller in der Bewegung weiter.
140. Szabó Dezső a magyar szellem nyugtalan, nagy alakja maradt. – Dezső Szabó blieb eine unruhige, große Gestalt des ungarischen Geistes.
141. A népi mozgalom a magyar irodalom fontos, gazdag áramlata volt. – Die volkstümliche Bewegung war eine wichtige, reiche Strömung der ungarischen Literatur.
142. A parasztság sorsa és a társadalmi igazság állt középpontjában. – Das Schicksal des Bauerntums und die soziale Gerechtigkeit standen in ihrem Mittelpunkt.
143. A szociográfia a valóság bátor feltárását szolgálta. – Die Soziographie diente der mutigen Erschließung der Wirklichkeit.
144. A népi írók a nemzet lelkiismerete lettek. – Die volkstümlichen Schriftsteller wurden zum Gewissen der Nation.
145. A korban azonban a polgári irodalom is nagy alakot adott. – In der Zeit gab jedoch auch die bürgerliche Literatur eine große Gestalt hervor.
146. Márai Sándor a polgári életforma és értékek nagy írója volt. – Sándor Márai war der große Schriftsteller der bürgerlichen Lebensform und Werte.
147. Míg a népiek a parasztságot, Márai a polgárságot ábrázolta. – Während die Volkstümlichen das Bauerntum, schilderte Márai das Bürgertum.
148. A következő fejezet Márai Sándor világát mutatja be. – Das nächste Kapitel stellt die Welt von Sándor Márai dar.
149. A népi mozgalom után most a polgári irodalomhoz fordulunk. – Nach der volkstümlichen Bewegung wenden wir uns nun der bürgerlichen Literatur zu.
150. Márai a magyar polgárság finom, mély krónikása volt. – Márai war der feine, tiefe Chronist des ungarischen Bürgertums.
(aufklappen)magyar
1. A népi írók mozgalma a harmincas évek fontos szellemi áramlata volt.
2. E mozgalom a parasztság és a szegénység sorsát állította előtérbe.
3. Az írók a nemzet égető társadalmi kérdéseivel néztek szembe.
4. Céljuk a nép felemelése és a valóság feltárása volt.
5. E fejezet a népi írók mozgalmát mutatja be.
6. A népi mozgalom a magyar társadalom mély válságára válaszolt.
7. A parasztság nagy része szegénységben és jogfosztottságban élt.
8. A nagybirtokrendszer az ország égető problémája volt.
9. Milliók éltek föld és remény nélkül a falvakban.
10. A „hárommillió koldus” kifejezés a nyomor mértékét jelezte.
11. A népi írók e néma, elfeledett tömeg szószólói lettek.
12. Céljuk a parasztság sorsának jobbra fordítása volt.
13. A földreformot és a társadalmi igazságot követelték.
14. Az írók a nemzet felemelkedését a néptől várták.
15. A parasztságot a magyarság igazi erejének tekintették.
16. A népi mozgalom nemcsak politikai, hanem szellemi program is volt.
17. Az írók a nép kultúráját és értékeit is felfedezték.
18. A népdal, a néphagyomány és a paraszti bölcsesség új rangot kapott.
19. A mozgalom sok tehetséges írót és gondolkodót fogott össze.
20. Vezéralakja többek között Illyés Gyula volt.
21. Illyés a Puszták népe című művével a mozgalom élére állt.
22. Németh László a mozgalom nagy gondolkodója és teoretikusa volt.
23. Sokan a paraszti világból, alulról emelkedtek íróvá.
24. Veres Péter maga is paraszti sorból jött.
25. Írásaiban a paraszti világ hiteles, belső hangja szólal meg.
26. Sinka István a szegény pásztorvilág költője volt.
27. Erdei Ferenc a falu és a mezőváros kutatója lett.
28. Kovács Imre, Darvas József és Féja Géza is a mozgalomhoz tartozott.
29. A népi írók nem alkottak egységes politikai tábort.
30. Nézeteik a baloldaltól a jobboldalig terjedtek.
31. Közös volt bennük a nép és a nemzet iránti felelősség.
32. A mozgalom fő fóruma a Válasz című folyóirat volt.
33. A lap 1934-ben indult, és a népi eszmét képviselte.
34. A népiek gyakran vitába szálltak a városi, urbánus irányzattal.
35. E népi–urbánus vita a kor egész szellemi életét megosztotta.
36. A népiek a parasztságot, az urbánusok a polgárságot hangsúlyozták.
37. Mindkét irányzat a magyar irodalmat és jövőt szolgálta.
38. A népi mozgalom 1943-ban Szárszón nagy találkozót tartott.
39. E találkozón a nemzet jövőjéről és útjáról vitáztak.
40. A háború árnyékában a mozgalom a magyar sorsot kereste.
41. A népi írók a nemzet lelkiismeretévé váltak.
42. Bátran szóltak a szegénység és az igazságtalanság ellen.
43. A mozgalom hatása a második világháború után is folytatódott.
44. A népi gondolat a magyar kultúra fontos áramlata maradt.
45. Az írók a nép felemelését és a nemzet megújítását akarták.
46. A mozgalom a valóság feltárását tekintette fő feladatának.
47. Az írók bejárták a falvakat, és megismerték a nép életét.
48. A tapasztalataikat hiteles, megrázó művekben rögzítették.
49. A népi mozgalom a magyar önismeret nagy műhelye lett.
50. Az írók a nemzet legmélyebb rétegeit tárták fel.
51. A mozgalom a szociális felelősség irodalmát teremtette meg.
52. A népi írók a szegénység ellen a szó erejével küzdöttek.
53. Munkásságuk a magyar társadalom nagy vitáit indította el.
54. A népi mozgalom a XX. századi magyar szellem fontos része.
55. Öröksége a felelősség és az igazság irodalmában él tovább.
56. A népi mozgalom legfontosabb műfaja a szociográfia volt.
57. A szociográfia a társadalom valóságát tényszerűen tárja fel.
58. E műfaj a tudomány és az irodalom határán áll.
59. A szociográfus bejárja és megfigyeli a vizsgált vidéket.
60. Az adatokat, a tényeket és a személyes élményt ötvözi.
61. A mű célja a valóság hiteles, megrázó bemutatása.
62. A szociográfia a szegénység és a nyomor tükre lett.
63. Az írók a falvak és a puszták életét dokumentálták.
64. A művek felrázták a kor közvéleményét.
65. A szociográfia ráirányította a figyelmet a nép sorsára.
66. E művek egész könyvsorozatban jelentek meg.
67. A sorozat címe Magyarország felfedezése volt.
68. A cím a nemzet önmagára találását fejezte ki.
69. Illyés Gyula Puszták népe a műfaj legszebb darabja.
70. E mű a cselédnép sorsát belülről mutatta be.
71. Féja Géza Viharsarok című műve a Békés megyei nyomort tárta fel.
72. A mű a szegényparasztság kilátástalan életét ábrázolta.
73. Kovács Imre A néma forradalom című könyve nagy vitát keltett.
74. A mű a parasztság elnyomását és lázongását mutatta be.
75. Szabó Zoltán a tardi és a cifra nyomorúságot írta le.
76. E művek egy-egy falu vagy vidék életét vizsgálták.
77. Erdei Ferenc a mezővárosok és a homoki világ kutatója volt.
78. A Futóhomok az alföldi tanyavilágot mutatta be.
79. A szociográfusok a tényeket pontosan és hitelesen rögzítették.
80. Írásaikat mégis mély együttérzés és felelősség hatja át.
81. A szociográfia a valóság feltárását művészetté emelte.
82. E művek a nép hangját szólaltatták meg.
83. A szociográfia a társadalombírálat éles eszköze lett.
84. A művek a hatalom figyelmét is felkeltették.
85. Egyes szociográfiákat be is tiltottak vagy elkoboztak.
86. A műfaj mégis mély és tartós hatást gyakorolt.
87. A szociográfia a magyar önismeret fontos forrása lett.
88. A művek a nemzet lelkiismeretét ébresztették fel.
89. A szociográfia a valóság és a felelősség irodalma volt.
90. E műfaj a szegénység elleni harc eszközévé vált.
91. A szociográfusok a néma nép szószólói lettek.
92. A műfaj a tudomány és a művészet ritka egysége.
93. A szociográfia a magyar irodalom sajátos, értékes ága.
94. E művek ma is a kor hiteles tanúságai.
95. A szociográfia a valóság bátor, felelős feltárása maradt.
96. A műfaj a nép sorsát a nemzet ügyévé emelte.
97. A szociográfusok a szegénységet nem eltakarták, hanem feltárták.
98. E bátorság a népi mozgalom nagy érdeme volt.
99. A szociográfia a magyar szellem fontos teljesítménye.
100. E műfaj a felelős irodalom máig eleven öröksége.
101. A népi mozgalom nagy előfutára Szabó Dezső volt.
102. Szabó Dezső szenvedélyes, prófétai alkatú író volt.
103. 1879-ben született Kolozsvárott.
104. Írásai heves indulattal és erővel szóltak.
105. Nagy hatással volt a fiatal népi írók nemzedékére.
106. Leghíresebb műve Az elsodort falu.
107. A regény 1919-ben jelent meg.
108. A mű az első világháború pusztítását ábrázolja.
109. A háború a magyar falut és népet elsodorja, tönkreteszi.
110. A regény a háború okozta nemzeti tragédiát mutatja meg.
111. Szabó Dezső a parasztságban látta a nemzet igazi erejét.
112. Szerinte a magyarság megmentése a néptől várható.
113. A regény a paraszti világ értékeit magasztalja.
114. A mű a nemzeti önvizsgálat szenvedélyes műve.
115. Szabó Dezső élesen bírálta a régi vezető rétegeket.
116. A regény hangja lázas, indulatos és prófétai.
117. A mű nyelve gazdag, áradó és képekben bővelkedő.
118. Az elsodort falu nagy hatást gyakorolt a korra.
119. A fiatal népi írók sokat merítettek Szabó Dezsőből.
120. A parasztság felemelésének gondolata tőle is eredt.
121. Szabó Dezső ellentmondásos, vitatott alak is volt.
122. Nézetei sokszor szélsőségesek és zavarosak voltak.
123. Indulatos egyénisége miatt sok vitába keveredett.
124. Írásai mégis mély, ösztönző hatással voltak a korra.
125. Szabó Dezső a nemzeti önismeret nyugtalanító prófétája volt.
126. Esszéiben szenvedélyesen bírálta a magyar társadalmat.
127. A német és az idegen befolyás ellen egyaránt tiltakozott.
128. Szabó Dezső a magyar önállóság és a nép mellett állt ki.
129. Élete végén magányosan, szegényen élt Budapesten.
130. Szabó Dezső 1945-ben, Budapest ostromakor halt meg.
131. Élete a lázas tehetség és a magány tragédiája lett.
132. Az elsodort falu a népi mozgalom fontos előzménye maradt.
133. Szabó Dezső hatása a magyar szellemre vitathatatlan.
134. A parasztság megbecsülésének gondolata tőle is származik.
135. Szabó Dezső a nemzeti sorskérdések szenvedélyes írója volt.
136. Műveit ellentmondásaikkal együtt is fontos olvasni.
137. Az elsodort falu a háború és a nemzet nagy regénye.
138. Szabó Dezső a népi gondolat egyik forrása lett.
139. Hatása a fiatal írókon át tovább élt a mozgalomban.
140. Szabó Dezső a magyar szellem nyugtalan, nagy alakja maradt.
141. A népi mozgalom a magyar irodalom fontos, gazdag áramlata volt.
142. A parasztság sorsa és a társadalmi igazság állt középpontjában.
143. A szociográfia a valóság bátor feltárását szolgálta.
144. A népi írók a nemzet lelkiismerete lettek.
145. A korban azonban a polgári irodalom is nagy alakot adott.
146. Márai Sándor a polgári életforma és értékek nagy írója volt.
147. Míg a népiek a parasztságot, Márai a polgárságot ábrázolta.
148. A következő fejezet Márai Sándor világát mutatja be.
149. A népi mozgalom után most a polgári irodalomhoz fordulunk.
150. Márai a magyar polgárság finom, mély krónikása volt.
(aufklappen)német
1. Die Bewegung der volkstümlichen Schriftsteller war eine wichtige geistige Strömung der dreißiger Jahre.
2. Diese Bewegung stellte das Schicksal des Bauerntums und der Armut in den Vordergrund.
3. Die Schriftsteller stellten sich den brennenden sozialen Fragen der Nation.
4. Ihr Ziel waren die Hebung des Volkes und die Erschließung der Wirklichkeit.
5. Dieses Kapitel stellt die Bewegung der volkstümlichen Schriftsteller dar.
6. Die volkstümliche Bewegung antwortete auf die tiefe Krise der ungarischen Gesellschaft.
7. Der größte Teil des Bauerntums lebte in Armut und Rechtlosigkeit.
8. Das Großgrundbesitzsystem war das brennende Problem des Landes.
9. Millionen lebten ohne Land und Hoffnung in den Dörfern.
10. Der Ausdruck „drei Millionen Bettler” bezeichnete das Ausmaß des Elends.
11. Die volkstümlichen Schriftsteller wurden zu Fürsprechern dieser stummen, vergessenen Masse.
12. Ihr Ziel war die Besserung des Schicksals des Bauerntums.
13. Sie forderten die Bodenreform und die soziale Gerechtigkeit.
14. Die Schriftsteller erwarteten den Aufstieg der Nation vom Volk.
15. Das Bauerntum betrachteten sie als die wahre Kraft des Ungartums.
16. Die volkstümliche Bewegung war nicht nur ein politisches, sondern auch ein geistiges Programm.
17. Die Schriftsteller entdeckten auch die Kultur und die Werte des Volkes.
18. Das Volkslied, die Volksüberlieferung und die bäuerliche Weisheit erhielten einen neuen Rang.
19. Die Bewegung vereinte viele begabte Schriftsteller und Denker.
20. Ihre Führungsgestalt war unter anderem Gyula Illyés.
21. Illyés stellte sich mit seinem Werk Puszták népe an die Spitze der Bewegung.
22. László Németh war der große Denker und Theoretiker der Bewegung.
23. Viele stiegen aus der bäuerlichen Welt, von unten, zu Schriftstellern auf.
24. Péter Veres kam selbst aus bäuerlicher Herkunft.
25. In seinen Schriften kommt die glaubwürdige, innere Stimme der bäuerlichen Welt zum Klingen.
26. István Sinka war der Dichter der armen Hirtenwelt.
27. Ferenc Erdei wurde zum Erforscher des Dorfes und der Marktstadt.
28. Auch Imre Kovács, József Darvas und Géza Féja gehörten zur Bewegung.
29. Die volkstümlichen Schriftsteller bildeten kein einheitliches politisches Lager.
30. Ihre Ansichten reichten von der Linken bis zur Rechten.
31. Gemeinsam war ihnen die Verantwortung für das Volk und die Nation.
32. Das Hauptforum der Bewegung war die Zeitschrift Válasz.
33. Das Blatt startete 1934 und vertrat die volkstümliche Idee.
34. Die Volkstümlichen gerieten oft in Debatte mit der städtischen, urbanistischen Richtung.
35. Diese Debatte zwischen Volkstümlichen und Urbanisten spaltete das ganze Geistesleben der Zeit.
36. Die Volkstümlichen betonten das Bauerntum, die Urbanisten das Bürgertum.
37. Beide Richtungen dienten der ungarischen Literatur und Zukunft.
38. Die volkstümliche Bewegung hielt 1943 in Szárszó ein großes Treffen ab.
39. Bei diesem Treffen debattierten sie über die Zukunft und den Weg der Nation.
40. Im Schatten des Krieges suchte die Bewegung das ungarische Schicksal.
41. Die volkstümlichen Schriftsteller wurden zum Gewissen der Nation.
42. Mutig sprachen sie gegen die Armut und die Ungerechtigkeit.
43. Der Einfluss der Bewegung setzte sich auch nach dem Zweiten Weltkrieg fort.
44. Der volkstümliche Gedanke blieb eine wichtige Strömung der ungarischen Kultur.
45. Die Schriftsteller wollten die Hebung des Volkes und die Erneuerung der Nation.
46. Die Bewegung betrachtete die Erschließung der Wirklichkeit als ihre Hauptaufgabe.
47. Die Schriftsteller durchwanderten die Dörfer und lernten das Leben des Volkes kennen.
48. Ihre Erfahrungen hielten sie in glaubwürdigen, ergreifenden Werken fest.
49. Die volkstümliche Bewegung wurde zu einer großen Werkstatt der ungarischen Selbsterkenntnis.
50. Die Schriftsteller erschlossen die tiefsten Schichten der Nation.
51. Die Bewegung schuf die Literatur der sozialen Verantwortung.
52. Die volkstümlichen Schriftsteller kämpften mit der Kraft des Wortes gegen die Armut.
53. Ihr Wirken löste die großen Debatten der ungarischen Gesellschaft aus.
54. Die volkstümliche Bewegung ist ein wichtiger Teil des ungarischen Geistes des 20. Jahrhunderts.
55. Ihr Erbe lebt in der Literatur der Verantwortung und der Wahrheit fort.
56. Die wichtigste Gattung der volkstümlichen Bewegung war die Soziographie.
57. Die Soziographie erschließt die Wirklichkeit der Gesellschaft tatsachengetreu.
58. Diese Gattung steht an der Grenze von Wissenschaft und Literatur.
59. Der Soziograph durchwandert und beobachtet die untersuchte Gegend.
60. Er verbindet die Daten, die Tatsachen und das persönliche Erlebnis.
61. Das Ziel des Werkes ist die glaubwürdige, ergreifende Darstellung der Wirklichkeit.
62. Die Soziographie wurde zum Spiegel der Armut und des Elends.
63. Die Schriftsteller dokumentierten das Leben der Dörfer und der Puszten.
64. Die Werke rüttelten die öffentliche Meinung der Zeit auf.
65. Die Soziographie lenkte die Aufmerksamkeit auf das Schicksal des Volkes.
66. Diese Werke erschienen in einer ganzen Buchreihe.
67. Der Titel der Reihe war Magyarország felfedezése (Die Entdeckung Ungarns).
68. Der Titel drückte das Zu-sich-selbst-Finden der Nation aus.
69. Gyula Illyés‘ Puszták népe ist das schönste Stück der Gattung.
70. Dieses Werk stellte das Schicksal des Gesindevolkes von innen dar.
71. Géza Féjas Werk Viharsarok (Sturmecke) erschloss das Elend im Komitat Békés.
72. Das Werk schilderte das aussichtslose Leben der armen Bauernschaft.
73. Imre Kovács‘ Buch A néma forradalom (Die stille Revolution) erregte eine große Debatte.
74. Das Werk stellte die Unterdrückung und die Auflehnung des Bauerntums dar.
75. Zoltán Szabó beschrieb das Elend von Tard und das „prächtige Elend”.
76. Diese Werke untersuchten das Leben je eines Dorfes oder einer Gegend.
77. Ferenc Erdei war der Erforscher der Marktstädte und der Sandwelt.
78. Futóhomok (Flugsand) stellte die Gehöftwelt der Tiefebene dar.
79. Die Soziographen hielten die Tatsachen genau und glaubwürdig fest.
80. Ihre Schriften durchdringen dennoch tiefes Mitgefühl und Verantwortung.
81. Die Soziographie erhob die Erschließung der Wirklichkeit zur Kunst.
82. Diese Werke brachten die Stimme des Volkes zum Klingen.
83. Die Soziographie wurde zu einem scharfen Mittel der Gesellschaftskritik.
84. Die Werke erregten auch die Aufmerksamkeit der Macht.
85. Einige Soziographien verbot oder beschlagnahmte man sogar.
86. Die Gattung übte dennoch einen tiefen und dauerhaften Einfluss aus.
87. Die Soziographie wurde zu einer wichtigen Quelle der ungarischen Selbsterkenntnis.
88. Die Werke weckten das Gewissen der Nation.
89. Die Soziographie war eine Literatur der Wirklichkeit und der Verantwortung.
90. Diese Gattung wurde zu einem Mittel des Kampfes gegen die Armut.
91. Die Soziographen wurden zu Fürsprechern des stummen Volkes.
92. Die Gattung ist eine seltene Einheit von Wissenschaft und Kunst.
93. Die Soziographie ist ein eigentümlicher, wertvoller Zweig der ungarischen Literatur.
94. Diese Werke sind auch heute glaubwürdige Zeugnisse der Zeit.
95. Die Soziographie blieb die mutige, verantwortungsvolle Erschließung der Wirklichkeit.
96. Die Gattung erhob das Schicksal des Volkes zur Sache der Nation.
97. Die Soziographen verdeckten die Armut nicht, sondern erschlossen sie.
98. Dieser Mut war das große Verdienst der volkstümlichen Bewegung.
99. Die Soziographie ist eine wichtige Leistung des ungarischen Geistes.
100. Diese Gattung ist ein bis heute lebendiges Erbe der verantwortungsvollen Literatur.
101. Der große Vorläufer der volkstümlichen Bewegung war Dezső Szabó.
102. Dezső Szabó war ein Schriftsteller von leidenschaftlicher, prophetischer Wesensart.
103. Er wurde 1879 in Kolozsvár geboren.
104. Seine Schriften sprachen mit heftiger Leidenschaft und Kraft.
105. Er hatte großen Einfluss auf die Generation der jungen volkstümlichen Schriftsteller.
106. Sein berühmtestes Werk ist Az elsodort falu (Das fortgerissene Dorf).
107. Der Roman erschien 1919.
108. Das Werk schildert die Verheerung des Ersten Weltkriegs.
109. Der Krieg reißt das ungarische Dorf und Volk fort, zerstört es.
110. Der Roman zeigt die nationale Tragödie, die der Krieg verursachte.
111. Dezső Szabó sah im Bauerntum die wahre Kraft der Nation.
112. Nach ihm ist die Rettung des Ungartums vom Volk zu erwarten.
113. Der Roman preist die Werte der bäuerlichen Welt.
114. Das Werk ist ein leidenschaftliches Werk der nationalen Selbstprüfung.
115. Dezső Szabó kritisierte scharf die alten führenden Schichten.
116. Der Ton des Romans ist fiebrig, leidenschaftlich und prophetisch.
117. Die Sprache des Werkes ist reich, strömend und bilderreich.
118. Az elsodort falu übte einen großen Einfluss auf die Zeit aus.
119. Die jungen volkstümlichen Schriftsteller schöpften viel aus Dezső Szabó.
120. Der Gedanke der Hebung des Bauerntums stammte auch von ihm.
121. Dezső Szabó war auch eine widersprüchliche, umstrittene Gestalt.
122. Seine Ansichten waren oft extrem und wirr.
123. Wegen seiner leidenschaftlichen Persönlichkeit geriet er in viele Debatten.
124. Seine Schriften hatten dennoch einen tiefen, anregenden Einfluss auf die Zeit.
125. Dezső Szabó war ein beunruhigender Prophet der nationalen Selbsterkenntnis.
126. In seinen Essays kritisierte er leidenschaftlich die ungarische Gesellschaft.
127. Sowohl gegen den deutschen als auch gegen den fremden Einfluss protestierte er.
128. Dezső Szabó trat für die ungarische Selbständigkeit und für das Volk ein.
129. Am Ende seines Lebens lebte er einsam, arm in Budapest.
130. Dezső Szabó starb 1945, während der Belagerung von Budapest.
131. Sein Leben wurde zur Tragödie des fiebrigen Talents und der Einsamkeit.
132. Az elsodort falu blieb ein wichtiger Vorläufer der volkstümlichen Bewegung.
133. Dezső Szabós Einfluss auf den ungarischen Geist ist unbestreitbar.
134. Der Gedanke der Wertschätzung des Bauerntums stammt auch von ihm.
135. Dezső Szabó war ein leidenschaftlicher Schriftsteller der nationalen Schicksalsfragen.
136. Seine Werke sind auch mit ihren Widersprüchen wichtig zu lesen.
137. Az elsodort falu ist ein großer Roman des Krieges und der Nation.
138. Dezső Szabó wurde zu einer der Quellen des volkstümlichen Gedankens.
139. Sein Einfluss lebte durch die jungen Schriftsteller in der Bewegung weiter.
140. Dezső Szabó blieb eine unruhige, große Gestalt des ungarischen Geistes.
141. Die volkstümliche Bewegung war eine wichtige, reiche Strömung der ungarischen Literatur.
142. Das Schicksal des Bauerntums und die soziale Gerechtigkeit standen in ihrem Mittelpunkt.
143. Die Soziographie diente der mutigen Erschließung der Wirklichkeit.
144. Die volkstümlichen Schriftsteller wurden zum Gewissen der Nation.
145. In der Zeit gab jedoch auch die bürgerliche Literatur eine große Gestalt hervor.
146. Sándor Márai war der große Schriftsteller der bürgerlichen Lebensform und Werte.
147. Während die Volkstümlichen das Bauerntum, schilderte Márai das Bürgertum.
148. Das nächste Kapitel stellt die Welt von Sándor Márai dar.
149. Nach der volkstümlichen Bewegung wenden wir uns nun der bürgerlichen Literatur zu.
150. Márai war der feine, tiefe Chronist des ungarischen Bürgertums.