8.9.2 – A nyirok útja a csomón át és a szűrőfunkció – Der Weg der Lymphe durch den Knoten und die Filterfunktion
1. A nyirok több bevezető nyirokéren keresztül érkezik a nyirokcsomó domború felszínéhez. – Die Lymphe erreicht die gewölbte Oberfläche des Lymphknotens über mehrere zuführende Lymphgefäße (Vas lymphaticum afferens).
2. A nyirokerek billentyűi biztosítják, hogy a folyadék a nyirokcsomó felé haladjon. – Die Klappen der Lymphgefäße sorgen dafür, dass die Flüssigkeit in Richtung des Lymphknotens strömt.
3. A bevezető erek átfúrják a kötőszövetes tokot. – Die zuführenden Gefäße durchbohren die bindegewebige Kapsel.
4. A nyirok először a tok alatt elhelyezkedő peremszinuszba jut. – Die Lymphe gelangt zuerst in den unter der Kapsel liegenden Randsinus (Sinus subcapsularis).
5. A peremszinusz a nyirokcsomó domború felszíne mentén teríti szét a nyirkot. – Der Randsinus verteilt die Lymphe entlang der gewölbten Oberfläche des Lymphknotens.
6. Innen a folyadék a kéregben és a trabekulák mellett húzódó köztes szinuszokba áramlik. – Von dort strömt die Flüssigkeit in die Zwischen- oder Trabekelsinus (Sinus trabecularis) der Rinde.
7. Ezek a járatok a kéreg mélyebb rétegei felé vezetik a nyirkot. – Diese Räume leiten die Lymphe in die tieferen Schichten der Rinde.
8. Ezután a nyirok a velőállomány tágabb velőszinuszaiba kerül. – Anschließend gelangt die Lymphe in die weiteren Marksinus des Marks.
9. A velőszinuszok a nyirokcsomó kapuja felé egyesülnek. – Die Marksinus vereinigen sich in Richtung der Pforte des Lymphknotens.
10. A megtisztított nyirok egy vagy néhány kivezető nyirokéren hagyja el a szervet. – Die gefilterte Lymphe verlässt das Organ über ein oder wenige abführende Lymphgefäße (Vas lymphaticum efferens).
11. A bevezető nyirokerek általában többen vannak, mint a kivezető ér. – Die zuführenden Lymphgefäße sind gewöhnlich zahlreicher als das abführende Gefäß.
12. Ez az arány és a szinuszok elágazó rendszere jelentősen lelassítja a nyirok áramlását. – Dieses Verhältnis und das verzweigte System der Sinus verlangsamen den Lymphstrom deutlich.
13. A lassú áramlás hosszabb érintkezést biztosít a nyirok és a nyirokcsomó sejtjei között. – Der langsame Strom ermöglicht einen längeren Kontakt zwischen der Lymphe und den Zellen des Lymphknotens.
14. A szinuszok belsejét rácsrostok finom hálózata szövi át. – Das Innere der Sinus wird von einem feinen Netz retikulärer Fasern durchzogen.
15. A hálóhoz kapcsolódó falósejtek benyúlnak a nyirok útjába. – An das Netz gebundene Fresszellen ragen in den Weg der Lymphe hinein.
16. Ezek a sejtek bekebelezik a sejttörmeléket, az idegen részecskéket és számos kórokozót. – Diese Zellen nehmen Zelltrümmer, Fremdpartikel und zahlreiche Krankheitserreger auf.
17. A dendritikus sejtek a nyirokkal érkező antigéneket felveszik és feldolgozzák. – Dendritische Zellen nehmen die mit der Lymphe ankommenden Antigene auf und verarbeiten sie.
18. A feldolgozott antigéneket a nyiroksejtek számára felismerhető formában mutatják be. – Die verarbeiteten Antigene präsentieren sie in einer für Lymphozyten erkennbaren Form.
19. A kéreg tüszőiben főként a B-nyiroksejtek találkoznak az antigénekkel. – In den Follikeln der Rinde begegnen vor allem die B-Lymphozyten den Antigenen.
20. A parakortexben elsősorban a T-nyiroksejtek aktiválása történik. – Im Parakortex werden vor allem T-Lymphozyten aktiviert.
21. Az aktivált nyiroksejtek osztódni kezdenek, ezért a nyirokcsomó átmenetileg megnagyobbodhat. – Aktivierte Lymphozyten beginnen sich zu teilen, weshalb sich der Lymphknoten vorübergehend vergrößern kann.
22. A B-sejtek egy része ellenanyagot termelő plazmasejtté alakul. – Ein Teil der B-Zellen entwickelt sich zu antikörperbildenden Plasmazellen.
23. A plazmasejtek nagy része a velőkötegekben helyezkedik el. – Ein großer Teil der Plasmazellen liegt in den Marksträngen.
24. Az ellenanyagok és az aktivált nyiroksejtek a kivezető nyirokkal továbbjuthatnak. – Antikörper und aktivierte Lymphozyten können mit der abführenden Lymphe weitertransportiert werden.
25. A nyirokcsomók rendszerint láncokba vagy csoportokba rendeződnek a nagyobb nyirokerek mentén. – Lymphknoten sind gewöhnlich entlang größerer Lymphgefäße zu Ketten oder Gruppen angeordnet.
26. Egy testtáj nyirka gyakran egymás után több nyirokcsomón is áthalad. – Die Lymphe einer Körperregion durchläuft häufig nacheinander mehrere Lymphknoten.
27. Az adott területhez tartozó első nyirokcsomó fontos jelzője lehet a helyi kóros folyamatoknak. – Der erste zu einer Region gehörende Lymphknoten kann ein wichtiger Hinweis auf lokale krankhafte Vorgänge sein.
28. Fertőzéskor a sejtszaporodás és a fokozott folyadékáramlás miatt a nyirokcsomók megduzzadhatnak. – Bei einer Infektion können die Lymphknoten durch Zellvermehrung und verstärkten Flüssigkeitsstrom anschwellen.
29. Daganatsejtek is fennakadhatnak a nyirokcsomóban, és ott másodlagos daganatos telepet képezhetnek. – Auch Tumorzellen können im Lymphknoten hängen bleiben und dort eine sekundäre Tumoransiedlung bilden.
30. A nyirokcsomó tehát nem egyszerű mechanikai szűrő, hanem szervezett immunológiai ellenőrző állomás. – Der Lymphknoten ist somit kein einfacher mechanischer Filter, sondern eine organisierte immunologische Kontrollstation.
(aufklappen)magyar
1. A nyirok több bevezető nyirokéren keresztül érkezik a nyirokcsomó domború felszínéhez.
2. A nyirokerek billentyűi biztosítják, hogy a folyadék a nyirokcsomó felé haladjon.
3. A bevezető erek átfúrják a kötőszövetes tokot.
4. A nyirok először a tok alatt elhelyezkedő peremszinuszba jut.
5. A peremszinusz a nyirokcsomó domború felszíne mentén teríti szét a nyirkot.
6. Innen a folyadék a kéregben és a trabekulák mellett húzódó köztes szinuszokba áramlik.
7. Ezek a járatok a kéreg mélyebb rétegei felé vezetik a nyirkot.
8. Ezután a nyirok a velőállomány tágabb velőszinuszaiba kerül.
9. A velőszinuszok a nyirokcsomó kapuja felé egyesülnek.
10. A megtisztított nyirok egy vagy néhány kivezető nyirokéren hagyja el a szervet.
11. A bevezető nyirokerek általában többen vannak, mint a kivezető ér.
12. Ez az arány és a szinuszok elágazó rendszere jelentősen lelassítja a nyirok áramlását.
13. A lassú áramlás hosszabb érintkezést biztosít a nyirok és a nyirokcsomó sejtjei között.
14. A szinuszok belsejét rácsrostok finom hálózata szövi át.
15. A hálóhoz kapcsolódó falósejtek benyúlnak a nyirok útjába.
16. Ezek a sejtek bekebelezik a sejttörmeléket, az idegen részecskéket és számos kórokozót.
17. A dendritikus sejtek a nyirokkal érkező antigéneket felveszik és feldolgozzák.
18. A feldolgozott antigéneket a nyiroksejtek számára felismerhető formában mutatják be.
19. A kéreg tüszőiben főként a B-nyiroksejtek találkoznak az antigénekkel.
20. A parakortexben elsősorban a T-nyiroksejtek aktiválása történik.
21. Az aktivált nyiroksejtek osztódni kezdenek, ezért a nyirokcsomó átmenetileg megnagyobbodhat.
22. A B-sejtek egy része ellenanyagot termelő plazmasejtté alakul.
23. A plazmasejtek nagy része a velőkötegekben helyezkedik el.
24. Az ellenanyagok és az aktivált nyiroksejtek a kivezető nyirokkal továbbjuthatnak.
25. A nyirokcsomók rendszerint láncokba vagy csoportokba rendeződnek a nagyobb nyirokerek mentén.
26. Egy testtáj nyirka gyakran egymás után több nyirokcsomón is áthalad.
27. Az adott területhez tartozó első nyirokcsomó fontos jelzője lehet a helyi kóros folyamatoknak.
28. Fertőzéskor a sejtszaporodás és a fokozott folyadékáramlás miatt a nyirokcsomók megduzzadhatnak.
29. Daganatsejtek is fennakadhatnak a nyirokcsomóban, és ott másodlagos daganatos telepet képezhetnek.
30. A nyirokcsomó tehát nem egyszerű mechanikai szűrő, hanem szervezett immunológiai ellenőrző állomás.
(aufklappen)német
1. Die Lymphe erreicht die gewölbte Oberfläche des Lymphknotens über mehrere zuführende Lymphgefäße (Vas lymphaticum afferens).
2. Die Klappen der Lymphgefäße sorgen dafür, dass die Flüssigkeit in Richtung des Lymphknotens strömt.
3. Die zuführenden Gefäße durchbohren die bindegewebige Kapsel.
4. Die Lymphe gelangt zuerst in den unter der Kapsel liegenden Randsinus (Sinus subcapsularis).
5. Der Randsinus verteilt die Lymphe entlang der gewölbten Oberfläche des Lymphknotens.
6. Von dort strömt die Flüssigkeit in die Zwischen- oder Trabekelsinus (Sinus trabecularis) der Rinde.
7. Diese Räume leiten die Lymphe in die tieferen Schichten der Rinde.
8. Anschließend gelangt die Lymphe in die weiteren Marksinus des Marks.
9. Die Marksinus vereinigen sich in Richtung der Pforte des Lymphknotens.
10. Die gefilterte Lymphe verlässt das Organ über ein oder wenige abführende Lymphgefäße (Vas lymphaticum efferens).
11. Die zuführenden Lymphgefäße sind gewöhnlich zahlreicher als das abführende Gefäß.
12. Dieses Verhältnis und das verzweigte System der Sinus verlangsamen den Lymphstrom deutlich.
13. Der langsame Strom ermöglicht einen längeren Kontakt zwischen der Lymphe und den Zellen des Lymphknotens.
14. Das Innere der Sinus wird von einem feinen Netz retikulärer Fasern durchzogen.
15. An das Netz gebundene Fresszellen ragen in den Weg der Lymphe hinein.
16. Diese Zellen nehmen Zelltrümmer, Fremdpartikel und zahlreiche Krankheitserreger auf.
17. Dendritische Zellen nehmen die mit der Lymphe ankommenden Antigene auf und verarbeiten sie.
18. Die verarbeiteten Antigene präsentieren sie in einer für Lymphozyten erkennbaren Form.
19. In den Follikeln der Rinde begegnen vor allem die B-Lymphozyten den Antigenen.
20. Im Parakortex werden vor allem T-Lymphozyten aktiviert.
21. Aktivierte Lymphozyten beginnen sich zu teilen, weshalb sich der Lymphknoten vorübergehend vergrößern kann.
22. Ein Teil der B-Zellen entwickelt sich zu antikörperbildenden Plasmazellen.
23. Ein großer Teil der Plasmazellen liegt in den Marksträngen.
24. Antikörper und aktivierte Lymphozyten können mit der abführenden Lymphe weitertransportiert werden.
25. Lymphknoten sind gewöhnlich entlang größerer Lymphgefäße zu Ketten oder Gruppen angeordnet.
26. Die Lymphe einer Körperregion durchläuft häufig nacheinander mehrere Lymphknoten.
27. Der erste zu einer Region gehörende Lymphknoten kann ein wichtiger Hinweis auf lokale krankhafte Vorgänge sein.
28. Bei einer Infektion können die Lymphknoten durch Zellvermehrung und verstärkten Flüssigkeitsstrom anschwellen.
29. Auch Tumorzellen können im Lymphknoten hängen bleiben und dort eine sekundäre Tumoransiedlung bilden.
30. Der Lymphknoten ist somit kein einfacher mechanischer Filter, sondern eine organisierte immunologische Kontrollstation.