2.2 – Physiologie lang

2.2 – A belső környezet fogalma – Der Begriff des inneren Milieus

1. A belső környezet fogalma az élettani gondolkodás egyik alappillére, mert a szervek különálló teljesítményeit a sejtek közös létfeltételei felől rendezi egységbe. – Der Begriff des inneren Milieus ist ein Grundpfeiler des physiologischen Denkens, weil er die Einzelleistungen der Organe von den gemeinsamen Lebensbedingungen der Zellen her zu einer Einheit ordnet.

2. E szemlélet szerint a szervezet nem egyszerűen szervek együttese, hanem olyan közvetítőrendszer, amely a változékony külvilág és a sérülékeny sejtek közé iktatódik. – Nach dieser Auffassung ist der Organismus nicht bloß eine Ansammlung von Organen, sondern ein Vermittlungssystem, das sich zwischen die veränderliche Außenwelt und die empfindlichen Zellen schiebt.

3. Az anatómiai és az élettani értelemben vett belső tér nem esik teljesen egybe, hiszen a légutak, a bélcsatorna és a húgyutak ürege a külvilág folytatásának tekinthető. – Der anatomische und der physiologische Innenraum stimmen nicht vollständig überein, denn die Hohlräume der Atemwege, des Verdauungskanals und der Harnwege können als Fortsetzungen der Außenwelt betrachtet werden.

4. A bőr és a nyálkahártyák ezért nem puszta burkolatok, hanem válogató határfelületek, amelyek meghatározzák, mi, milyen irányban és milyen sebességgel haladhat át rajtuk. – Haut und Schleimhäute sind daher keine bloßen Hüllen, sondern selektive Grenzflächen, die bestimmen, was sie in welcher Richtung und mit welcher Geschwindigkeit passieren darf.

5. Szűkebb értelemben belső környezetnek elsősorban a sejteket közvetlenül körülvevő extracelluláris folyadékot és annak szabályozott fizikai-kémiai tulajdonságait nevezzük. – Im engeren Sinne bezeichnet man vor allem die unmittelbar die Zellen umgebende extrazelluläre Flüssigkeit und deren geregelte physikalisch-chemische Eigenschaften als inneres Milieu.

6. A sejten belüli folyadék nem része a klasszikus értelemben vett milieu-nek, állapota mégis elválaszthatatlan a külső sejtközegtől, amellyel szakadatlan kölcsönhatásban áll. – Die intrazelluläre Flüssigkeit gehört nicht zum Milieu im klassischen Sinne, ihr Zustand ist jedoch untrennbar mit der extrazellulären Zellumgebung verbunden, mit der sie unablässig in Wechselwirkung steht.

7. A vérplazma a belső környezet mozgó és könnyen hozzáférhető része, de nem azonos annak egészével, mert a legtöbb sejtet nem vér, hanem szövetközti folyadék veszi körül. – Das Blutplasma ist der bewegliche und leicht zugängliche Teil des inneren Milieus, aber nicht mit dessen Gesamtheit identisch, weil die meisten Zellen nicht von Blut, sondern von Gewebsflüssigkeit umgeben sind.

8. A szövetközti folyadék alkotja azt a helyi mikrokörnyezetet, amelyből a sejtek oxigént és tápanyagokat vesznek fel, és amelybe anyagcseretermékeiket leadják. – Die Gewebsflüssigkeit bildet jene örtliche Mikroumgebung, aus der die Zellen Sauerstoff und Nährstoffe aufnehmen und in die sie ihre Stoffwechselprodukte abgeben.

9. A szervezet sejtjeinek túlnyomó többsége így sohasem találkozik közvetlenül a belélegzett levegővel, az elfogyasztott táplálékkal vagy a megivott vízzel. – Die überwiegende Mehrzahl der Körperzellen begegnet daher niemals unmittelbar der eingeatmeten Luft, der aufgenommenen Nahrung oder dem getrunkenen Wasser.

10. Mielőtt a külvilágból származó anyag elérné őket, több határfelületen halad át, átalakul, eloszlik, és összetétele a szervezet szükségleteihez igazodik. – Bevor ein aus der Außenwelt stammender Stoff sie erreicht, durchquert er mehrere Grenzflächen, wird umgewandelt und verteilt und in seiner Zusammensetzung den Bedürfnissen des Organismus angepasst.

11. Egy fiatal, átlagos testalkatú felnőtt összvíztartalma megközelítőleg a testtömeg hatvan százaléka, bár ez az arány csak tájékoztató élettani átlag. – Der Gesamtkörperwassergehalt eines jungen Erwachsenen mit durchschnittlichem Körperbau beträgt ungefähr sechzig Prozent des Körpergewichts, wobei dieser Anteil lediglich einen physiologischen Orientierungswert darstellt.

12. Egy hetven kilogrammos referenciaértékű emberben ez körülbelül negyvenkét liter vizet jelent, amelyből hozzávetőleg huszonnyolc liter a sejteken belül, tizennégy liter pedig rajtuk kívül található. – Bei einem Referenzmenschen von siebzig Kilogramm entspricht dies etwa zweiundvierzig Litern Wasser, von denen sich ungefähr achtundzwanzig Liter innerhalb und vierzehn Liter außerhalb der Zellen befinden.

13. Az extracelluláris folyadékból mintegy tíz-tizenegy liter jut a szövetközti térre, három-négy liter pedig az érpályán belüli plazmatérfogatot alkotja. – Von der extrazellulären Flüssigkeit entfallen etwa zehn bis elf Liter auf den Zwischenzellraum, während drei bis vier Liter das innerhalb der Gefäßbahn gelegene Plasmavolumen bilden.

14. A különleges testüregekben található transzcelluláris folyadék mennyisége rendszerint csak egy-két liter nagyságrendű, funkcionális jelentősége azonban térfogatánál jóval nagyobb. – Die in besonderen Körperhöhlen gelegene transzelluläre Flüssigkeit umfasst gewöhnlich nur eine Größenordnung von ein bis zwei Litern, ihre funktionelle Bedeutung ist jedoch erheblich größer als ihr Volumen.

15. Ezek az arányok nem merev állandók, hanem az életkortól, a nemtől, a tápláltsági állapottól, az izomtömegtől és mindenekelőtt a test zsírtartalmától függnek. – Diese Anteile sind keine starren Konstanten, sondern hängen von Lebensalter, Geschlecht, Ernährungszustand, Muskelmasse und vor allem vom Fettgehalt des Körpers ab.

16. Mivel a zsírszövet kevés, az izomszövet viszont sok vizet tartalmaz, azonos testtömeg mellett a soványabb ember összvíztartalma általában nagyobb. – Da Fettgewebe wenig, Muskelgewebe dagegen viel Wasser enthält, besitzt ein schlankerer Mensch bei gleichem Körpergewicht gewöhnlich einen höheren Gesamtkörperwassergehalt.

17. A megadott litermennyiségek ezért nem egyéni mérési eredmények, hanem egyszerűsített viszonyítási értékek, amelyek megkönnyítik a folyadékeloszlás nagyságrendi áttekintését. – Die angegebenen Litermengen sind daher keine individuellen Messergebnisse, sondern vereinfachte Bezugswerte, die einen Überblick über die Größenordnung der Flüssigkeitsverteilung ermöglichen.

18. Maguk a folyadékterek sem merev falú tartályok, hanem eltérő átjárhatóságú hártyákkal elválasztott, egymással folyamatos anyagforgalmat folytató funkcionális terek. – Auch die Flüssigkeitsräume sind keine starrwandigen Behälter, sondern funktionelle Räume, die durch Membranen unterschiedlicher Durchlässigkeit getrennt sind und fortwährend Stoffe miteinander austauschen.

19. Az egyes terek térfogata abból következtethető ki, hogy egy ismert mennyiségű jelzőanyag mekkora folyadékmennyiségben hígul fel, feltéve, hogy csak a vizsgált térben oszlik el. – Auf das Volumen der einzelnen Räume kann daraus geschlossen werden, in welcher Flüssigkeitsmenge sich eine bekannte Menge eines Markierungsstoffes verdünnt, sofern er sich ausschließlich im untersuchten Raum verteilt.

20. A sejtmembrán nagyfokú szelektivitása révén minden sejt saját összetételű belső teret tarthat fenn, miközben ellenőrzött kapcsolatban marad környezetével. – Dank der ausgeprägten Selektivität der Zellmembran kann jede Zelle einen Innenraum eigener Zusammensetzung aufrechterhalten und zugleich in kontrollierter Verbindung mit ihrer Umgebung bleiben.

21. A hajszálerek fala ezzel szemben a víz és számos kis molekula számára viszonylag jól átjárható, a vérsejteket és a legtöbb plazmafehérjét azonban visszatartja. – Die Wand der Kapillaren ist demgegenüber für Wasser und zahlreiche kleine Moleküle verhältnismäßig gut durchlässig, hält jedoch die Blutzellen und die meisten Plasmaeiweiße zurück.

22. A hámrétegek további ellenőrző állomásokat képeznek, amelyek nemcsak elválasztják a külső és a belső teret, hanem irányított anyagszállítást is végeznek közöttük. – Die Epithelien bilden weitere Kontrollstellen, die den Außen- und Innenraum nicht nur voneinander trennen, sondern auch einen gerichteten Stofftransport zwischen ihnen ausführen.

23. A víz a folyadékterek között rendszerint könnyen elmozdul, ezért az oldott részecskék koncentrációjának megváltozása rövid időn belül térfogatváltozást idézhet elő más terekben is. – Wasser bewegt sich gewöhnlich leicht zwischen den Flüssigkeitsräumen, weshalb eine Veränderung der Konzentration gelöster Teilchen innerhalb kurzer Zeit auch Volumenänderungen in anderen Räumen hervorrufen kann.

24. A kapillárisok mentén a hidrosztatikai és a kolloidozmotikus erők együttesen szabják meg, hogy a folyadék inkább az érpályából kifelé vagy abba visszafelé halad-e. – Entlang der Kapillaren bestimmen hydrostatische und kolloidosmotische Kräfte gemeinsam, ob sich Flüssigkeit überwiegend aus der Gefäßbahn hinaus oder in sie zurück bewegt.

25. A szövetekben maradó folyadékot és fehérjéket a nyirokrendszer juttatja vissza a vérkeringésbe, ezzel megakadályozva tartós felhalmozódásukat a sejtek között. – Die im Gewebe verbleibende Flüssigkeit und die dortigen Eiweiße führt das Lymphsystem in den Blutkreislauf zurück und verhindert dadurch ihre dauerhafte Ansammlung zwischen den Zellen.

26. Az anyagcsere sebessége anyagonként különbözik: a víz gyorsan rendeződik át, egyes ionok mozgása szigorúan ellenőrzött, a nagy fehérjék cseréje pedig lényegesen lassabb. – Die Geschwindigkeit des Austausches unterscheidet sich von Stoff zu Stoff: Wasser wird rasch umverteilt, die Bewegung mancher Ionen streng kontrolliert, während der Austausch großer Eiweiße erheblich langsamer verläuft.

27. A keringő vér szállítóhálózatként kapcsolja össze a távoli szerveket, így a tüdőben felvett oxigén, a bélből származó tápanyag és a szövetekben képződő bomlástermék ugyanabba a közvetítő közegbe kerül. – Das kreisende Blut verbindet als Transportnetz die entfernten Organe, sodass der in der Lunge aufgenommene Sauerstoff, die aus dem Darm stammenden Nährstoffe und die im Gewebe entstehenden Abbauprodukte in dasselbe vermittelnde Medium gelangen.

28. A gyors keringés ellenére a szövetközti folyadék nem mindenütt azonos, mert összetételét az adott szerv vérellátása, anyagcseréje és sejtsűrűsége helyileg módosítja. – Trotz des schnellen Kreislaufs ist die Gewebsflüssigkeit nicht überall gleich, weil ihre Zusammensetzung örtlich durch Durchblutung, Stoffwechsel und Zelldichte des jeweiligen Organs verändert wird.

29. Egy működő izom környezetében például több szén-dioxid, hidrogénion és hő keletkezik, mint egy nyugalomban lévő, csekély energiaforgalmú szövetben. – In der Umgebung eines arbeitenden Muskels entstehen beispielsweise mehr Kohlendioxid, Wasserstoffionen und Wärme als in einem ruhenden Gewebe mit geringem Energieumsatz.

30. A sejt tehát nemcsak elszenvedi környezetének változásait, hanem saját anyagfelvételével és leadásával maga is folyamatosan alakítja közvetlen környezetét. – Die Zelle ist den Veränderungen ihrer Umgebung somit nicht nur ausgesetzt, sondern gestaltet ihre unmittelbare Umgebung durch eigene Stoffaufnahme und Stoffabgabe fortwährend mit.

31. A folyadékterek összetétele jellegzetesen különbözik, mert az elválasztó membránok bizonyos anyagokat átengednek, másokat visszatartanak, megint másokat pedig aktívan szállítanak. – Die Zusammensetzung der Flüssigkeitsräume unterscheidet sich charakteristisch, weil die trennenden Membranen bestimmte Stoffe passieren lassen, andere zurückhalten und wieder andere aktiv transportieren.

32. Az extracelluláris és az intracelluláris folyadék összes oldottrészecske-koncentrációja közel azonos, egyedi ionösszetételük azonban alapvetően eltér egymástól. – Die Gesamtkonzentration gelöster Teilchen ist in der extra- und intrazellulären Flüssigkeit annähernd gleich, ihre jeweilige Ionenzusammensetzung unterscheidet sich jedoch grundlegend.

33. A sejten kívül a nátrium, a sejten belül a kálium a meghatározó pozitív ion, és e különbség számos sejtműködés nélkülözhetetlen előfeltétele. – Außerhalb der Zelle ist Natrium, innerhalb der Zelle Kalium das vorherrschende positive Ion, und dieser Unterschied bildet eine unentbehrliche Voraussetzung zahlreicher Zellfunktionen.

34. Az ioneloszlás fenntartása folyamatos energiabefektetést igényel, ugyanakkor elektrokémiai hajtóerőt biztosít az ingerületvezetéshez, az anyagszállításhoz és a sejttérfogat szabályozásához. – Die Aufrechterhaltung der Ionenverteilung erfordert fortlaufend Energie, liefert zugleich aber die elektrochemische Triebkraft für Erregungsleitung, Stofftransport und Regulation des Zellvolumens.

35. Bár a membránok két oldalán vékony rétegekben töltéskülönbség alakulhat ki, minden nagyobb folyadéktér egészében véve megőrzi villamos semlegességét. – Obwohl sich in dünnen Schichten beiderseits der Membranen Ladungsunterschiede ausbilden können, bewahrt jeder größere Flüssigkeitsraum insgesamt seine elektrische Neutralität.

36. A plazma és a szövetközti folyadék közötti fehérjekülönbség nem csupán kémiai sajátosság, hanem a vízeloszlást és ezáltal a keringő vértérfogatot befolyásoló tényező. – Der Unterschied im Eiweißgehalt zwischen Plasma und Gewebsflüssigkeit ist nicht bloß eine chemische Besonderheit, sondern ein Faktor, der die Wasserverteilung und damit das kreisende Blutvolumen beeinflusst.

37. A folyadék mennyisége és összetétele összefügg ugyan, mégsem cserélhető fel egymással, mert azonos térfogatvesztés egészen eltérő következményekkel járhat az elvesztett oldott anyagoktól függően. – Flüssigkeitsmenge und Zusammensetzung hängen zwar zusammen, sind aber nicht gleichzusetzen, weil derselbe Volumenverlust je nach den verlorenen gelösten Stoffen ganz unterschiedliche Folgen haben kann.

38. A külvilágtól való élettani függetlenség nem elszigetelődést jelent, hiszen a szervezet nyitott rendszerként állandó anyag- és energiacserét folytat környezetével. – Physiologische Unabhängigkeit von der Außenwelt bedeutet keine Absonderung, denn als offenes System tauscht der Organismus ständig Stoff und Energie mit seiner Umgebung aus.

39. A függetlenség valójában abban áll, hogy a külső változások nem közvetlenül és változatlan formában érik a sejteket, hanem szabályozott közvetítőfolyamatokon keresztül. – Die Unabhängigkeit besteht vielmehr darin, dass äußere Veränderungen die Zellen nicht unmittelbar und unverändert erreichen, sondern durch geregelte Vermittlungsvorgänge hindurch.

40. Az emésztés, a légzés, a keringés, a kiválasztás és a hőforgalom együtt alakítja át a szakaszos vagy ingadozó külső kínálatot viszonylag egyenletes sejtszintű ellátássá. – Verdauung, Atmung, Kreislauf, Ausscheidung und Wärmehaushalt verwandeln gemeinsam das abschnittsweise oder schwankende äußere Angebot in eine verhältnismäßig gleichmäßige Versorgung auf Zellebene.

41. Míg az ember naponta csak néhányszor eszik és iszik, sejtjeinek energiaforrásokra, vízre és megfelelő ionviszonyokra minden pillanatban szükségük van. – Während der Mensch nur wenige Male am Tag isst und trinkt, benötigen seine Zellen in jedem Augenblick Energiequellen, Wasser und geeignete Ionenverhältnisse.

42. A belső környezet időben kiegyenlíti ezt az ellentmondást, a tartalékok és puffermechanizmusok pedig átmenetileg áthidalják a felvétel és a felhasználás közötti különbségeket. – Das innere Milieu gleicht diesen Widerspruch zeitlich aus, während Reserven und Puffermechanismen vorübergehend Unterschiede zwischen Aufnahme und Verbrauch überbrücken.

43. Ennek köszönhetően a sejtek működése nagyrészt függetlenedhet az étkezések időpontjától, a napszaktól, a külső hőmérséklettől és számos rövid ideig tartó környezeti változástól. – Dadurch kann die Zellfunktion weitgehend von den Zeitpunkten der Mahlzeiten, der Tageszeit, der Außentemperatur und zahlreichen kurzzeitigen Umweltveränderungen unabhängig werden.

44. A megszerzett szabadság ára tetemes: energiát igényel az ionpumpák működtetése, a vér keringetése, a testhő fenntartása, valamint a fölösleges víz és oldott anyagok kiválasztása. – Der Preis der gewonnenen Freiheit ist beträchtlich: Der Betrieb der Ionenpumpen, die Umwälzung des Blutes, die Aufrechterhaltung der Körperwärme und die Ausscheidung überschüssigen Wassers und gelöster Stoffe benötigen Energie.

45. Még teljes nyugalomban is jelentős anyagcsere-teljesítmény szolgálja pusztán a belső feltételek fenntartását, anélkül hogy ebből kívülről látható munka keletkezne. – Selbst in völliger Ruhe dient eine beträchtliche Stoffwechselleistung lediglich der Erhaltung der inneren Bedingungen, ohne dass daraus eine äußerlich sichtbare Arbeit entsteht.

46. A védő határfelületek további költséget jelentenek, mert ami megakadályozza a káros anyagok ellenőrizetlen bejutását, az a hasznos anyagok számára is akadályt képez. – Die schützenden Grenzflächen verursachen weitere Kosten, denn was das unkontrollierte Eindringen schädlicher Stoffe verhindert, bildet auch für nützliche Stoffe ein Hindernis.

47. A belső állandóság mindazonáltal nem abszolút változatlanság: az értékek étkezés, mozgás, alvás vagy napszak szerint eltolódhatnak, miközben az életfolyamatokkal összeegyeztethető tartományban maradnak. – Die innere Beständigkeit bedeutet dennoch keine absolute Unveränderlichkeit: Die Werte können sich durch Nahrungsaufnahme, Bewegung, Schlaf oder Tageszeit verschieben und dabei innerhalb eines mit den Lebensvorgängen vereinbaren Bereichs bleiben.

48. A vérvizsgálat azért nyújt értékes betekintést a belső környezetbe, mert a plazma sok szerv működésének közös lenyomatát hordozza, eredménye azonban mindig időponthoz és mintavételi körülményekhez kötött. – Eine Blutuntersuchung gewährt wertvollen Einblick in das innere Milieu, weil das Plasma den gemeinsamen Niederschlag der Tätigkeit vieler Organe trägt, ihr Ergebnis ist jedoch stets an Zeitpunkt und Entnahmebedingungen gebunden.

49. Egy szabályos plazmaérték nem zár ki minden helyi vagy sejten belüli eltérést, ahogyan egyetlen kóros mérési eredmény sem írja le önmagában az egész szervezet állapotát. – Ein regelrechter Plasmawert schließt nicht jede örtliche oder intrazelluläre Abweichung aus, ebenso wie ein einzelner krankhafter Messwert für sich allein nicht den Zustand des gesamten Organismus beschreibt.

50. A belső környezet tehát nem zárt tartály, hanem határfelületekből, folyadékterekből, koncentrációkülönbségekből és anyagáramlásokból felépülő, energiával újrateremtett élettani közvetítőrendszer. – Das innere Milieu ist somit kein geschlossener Behälter, sondern ein aus Grenzflächen, Flüssigkeitsräumen, Konzentrationsunterschieden und Stoffströmen aufgebautes, unter Energieaufwand fortwährend neu geschaffenes physiologisches Vermittlungssystem.