11.3.1 A közeli kanyarulatos csatorna és a kacs – Proximaler Tubulus und Henle-Schleife
1. A vesetestecske vizeleti pólusánál kezdődik a közeli kanyarulatos csatorna. – Am Harnpol des Nierenkörperchens beginnt der proximale gewundene Tubulus (Tubulus contortus proximalis).
2. Ez a szakasz teljes egészében a vesekéregben helyezkedik el, és többszörösen kanyargó lefutású. – Dieser Abschnitt liegt vollständig in der Nierenrinde und besitzt einen stark gewundenen Verlauf.
3. Falát egyrétegű köbhám alkotja, amelynek sejtjei viszonylag magasak. – Seine Wand besteht aus einem einschichtigen kubischen Epithel mit relativ hohen Zellen.
4. A sejtek szabad felszínén sűrű mikrobolyhokból álló kefeszegély található. – An der freien Oberfläche der Zellen befindet sich ein dichter Bürstensaum aus Mikrovilli.
5. A kefeszegély jelentősen megnöveli a csatorna felszívásra alkalmas belső felszínét. – Der Bürstensaum vergrößert die für die Rückresorption geeignete innere Oberfläche des Tubulus erheblich.
6. Fénymikroszkópos metszetben a kefeszegély miatt a csatorna ürege gyakran szűknek és elmosódottnak látszik. – Im lichtmikroskopischen Schnitt erscheint das Lumen wegen des Bürstensaums häufig eng und unscharf begrenzt.
7. A sejtek sejtplazmája sok mitokondriumot tartalmaz, ezért szemcsés és erősebben festődő. – Das Zellplasma enthält zahlreiche Mitochondrien und wirkt deshalb körnig und stärker anfärbbar.
8. A mitokondriumok főként a sejtek bazális részén, hosszanti membránredők között helyezkednek el. – Die Mitochondrien liegen vor allem im basalen Zellabschnitt zwischen längs verlaufenden Membraneinfaltungen.
9. Ez az úgynevezett bazális csíkolat az aktív anyagszállítás szövettani jele. – Diese sogenannte basale Streifung ist ein histologisches Zeichen des aktiven Stofftransports.
10. A szomszédos sejtek oldalsó nyúlványai egymásba kapaszkodnak, ezért a sejthatárok nehezen különíthetők el. – Die seitlichen Fortsätze benachbarter Zellen greifen ineinander, weshalb die Zellgrenzen schwer zu erkennen sind.
11. A közeli csatornában történik a szűrlet víz- és oldottanyag-tartalmának legnagyobb arányú visszavétele. – Im proximalen Tubulus wird der größte Anteil des Wassers und der gelösten Stoffe aus dem Filtrat zurückgewonnen.
12. Itt kerül vissza a vérbe többek között a glükóz, az aminosavak és a hidrogén-karbonát jelentős része. – Hier gelangen unter anderem Glukose, Aminosäuren und ein großer Teil des Hydrogencarbonats zurück in das Blut.
13. A közeli kanyarulatos szakasz egy rövidebb, egyenes szakaszban folytatódik. – Der proximale gewundene Abschnitt setzt sich in einem kürzeren geraden Abschnitt fort.
14. Ezt a részt közeli egyenes csatornának nevezzük, és a velősugarakban halad. – Dieser Teil heißt proximaler gerader Tubulus (Pars recta) und verläuft in den Markstrahlen (Radius medullaris).
15. A közeli egyenes csatorna a Henle-kacs vastag leszálló szárának kezdeti részét alkotja. – Der proximale gerade Tubulus bildet den Anfang des dicken absteigenden Schenkels der Henle-Schleife.
16. A Henle-kacs hajtűszerűen a vesevelő felé fordul, majd ismét a kéreg irányába emelkedik. – Die Henle-Schleife zieht haarnadelförmig in Richtung Nierenmark und steigt anschließend wieder zur Rinde auf.
17. A kacs leszálló és felszálló szárból, valamint az ezeket összekötő hajlatból áll. – Die Schleife besteht aus einem absteigenden Schenkel, einem aufsteigenden Schenkel und der sie verbindenden Schleifenspitze.
18. A hosszabb kacsok a velőállomány mélyebb rétegeibe, akár a vesepapilla közelébe is lenyúlnak. – Lange Schleifen reichen in tiefere Schichten des Nierenmarks und teilweise bis in die Nähe der Nierenpapille (Papilla renalis).
19. A vékony szár falát lapos, egyrétegű hámsejtek alkotják. – Die Wand des dünnen Schenkels besteht aus flachen, einschichtigen Epithelzellen.
20. Ezek a sejtek jóval laposabbak, mint a közeli csatorna köbhámsejtjei. – Diese Zellen sind deutlich flacher als die kubischen Epithelzellen des proximalen Tubulus.
21. A sejtmagok kissé bedomborodhatnak a szűk csatorna üregébe. – Die Zellkerne können sich etwas in das enge Tubuluslumen vorwölben.
22. A vékony szár metszete a hajszálerekhez hasonlíthat, de fala vastagabb és sejtmagjai jobban kiemelkednek. – Im Schnitt kann der dünne Schenkel Kapillaren ähneln, seine Wand ist jedoch dicker und seine Zellkerne treten deutlicher hervor.
23. A vékony leszálló szár víz számára jól átjárható. – Der dünne absteigende Schenkel ist für Wasser gut durchlässig.
24. Ezzel szemben a vékony felszálló szár vízáteresztő képessége csekély. – Dagegen besitzt der dünne aufsteigende Schenkel nur eine geringe Wasserdurchlässigkeit.
25. A felszálló szár felső része ismét vastagabb falú csatornává alakul. – Der obere Teil des aufsteigenden Schenkels geht wieder in einen Tubulus mit dickerer Wand über.
26. Ezt a szakaszt vastag felszálló szárnak vagy távoli egyenes csatornának nevezzük. – Dieser Abschnitt wird als dicker aufsteigender Schenkel oder distaler gerader Tubulus (Pars recta) bezeichnet.
27. Falát alacsony köbhám alkotja, amelyen nincs kifejezett kefeszegély. – Seine Wand besteht aus einem niedrigen kubischen Epithel ohne ausgeprägten Bürstensaum.
28. A sejtekben sok mitokondrium található, mert a sóionok szállítása jelentős energiát igényel. – Die Zellen enthalten viele Mitochondrien, da der Transport von Salzionen viel Energie benötigt.
29. A vastag felszálló szár a víz számára csaknem átjárhatatlan. – Der dicke aufsteigende Schenkel ist für Wasser nahezu undurchlässig.
30. Ugyanakkor nátrium-, kálium- és kloridionokat juttat a környező szövetbe. – Gleichzeitig transportiert er Natrium-, Kalium- und Chloridionen in das umgebende Gewebe.
31. Emiatt a csatornafolyadék ezen a szakaszon fokozatosan hígul. – Dadurch wird die Tubulusflüssigkeit in diesem Abschnitt zunehmend verdünnt.
32. A Henle-kacs különböző hámszakaszai meghatározott átmeneti helyeken kapcsolódnak egymáshoz. – Die verschiedenen Epithelabschnitte der Henle-Schleife gehen an festgelegten Übergangsstellen ineinander über.
33. A kacs hossza és a vékony szárak aránya a nefron típusától függ. – Die Länge der Schleife und der Anteil ihrer dünnen Schenkel hängen vom Typ des Nephrons ab.
34. A rövid kacsok főként a külső velőállományban, a hosszú kacsok a belső velőállományban futnak. – Kurze Schleifen verlaufen vor allem im äußeren Nierenmark, lange Schleifen reichen in das innere Nierenmark.
35. A közeli csatorna és a Henle-kacs felépítése alapozza meg a szűrlet nagyarányú visszaszívását és a velő ozmotikus gradiensének kialakulását. – Der Bau des proximalen Tubulus und der Henle-Schleife bildet die Grundlage für die umfangreiche Rückresorption aus dem Filtrat und für den Aufbau des osmotischen Gradienten im Nierenmark.
(aufklappen)magyar
1. A vesetestecske vizeleti pólusánál kezdődik a közeli kanyarulatos csatorna.
2. Ez a szakasz teljes egészében a vesekéregben helyezkedik el, és többszörösen kanyargó lefutású.
3. Falát egyrétegű köbhám alkotja, amelynek sejtjei viszonylag magasak.
4. A sejtek szabad felszínén sűrű mikrobolyhokból álló kefeszegély található.
5. A kefeszegély jelentősen megnöveli a csatorna felszívásra alkalmas belső felszínét.
6. Fénymikroszkópos metszetben a kefeszegély miatt a csatorna ürege gyakran szűknek és elmosódottnak látszik.
7. A sejtek sejtplazmája sok mitokondriumot tartalmaz, ezért szemcsés és erősebben festődő.
8. A mitokondriumok főként a sejtek bazális részén, hosszanti membránredők között helyezkednek el.
9. Ez az úgynevezett bazális csíkolat az aktív anyagszállítás szövettani jele.
10. A szomszédos sejtek oldalsó nyúlványai egymásba kapaszkodnak, ezért a sejthatárok nehezen különíthetők el.
11. A közeli csatornában történik a szűrlet víz- és oldottanyag-tartalmának legnagyobb arányú visszavétele.
12. Itt kerül vissza a vérbe többek között a glükóz, az aminosavak és a hidrogén-karbonát jelentős része.
13. A közeli kanyarulatos szakasz egy rövidebb, egyenes szakaszban folytatódik.
14. Ezt a részt közeli egyenes csatornának nevezzük, és a velősugarakban halad.
15. A közeli egyenes csatorna a Henle-kacs vastag leszálló szárának kezdeti részét alkotja.
16. A Henle-kacs hajtűszerűen a vesevelő felé fordul, majd ismét a kéreg irányába emelkedik.
17. A kacs leszálló és felszálló szárból, valamint az ezeket összekötő hajlatból áll.
18. A hosszabb kacsok a velőállomány mélyebb rétegeibe, akár a vesepapilla közelébe is lenyúlnak.
19. A vékony szár falát lapos, egyrétegű hámsejtek alkotják.
20. Ezek a sejtek jóval laposabbak, mint a közeli csatorna köbhámsejtjei.
21. A sejtmagok kissé bedomborodhatnak a szűk csatorna üregébe.
22. A vékony szár metszete a hajszálerekhez hasonlíthat, de fala vastagabb és sejtmagjai jobban kiemelkednek.
23. A vékony leszálló szár víz számára jól átjárható.
24. Ezzel szemben a vékony felszálló szár vízáteresztő képessége csekély.
25. A felszálló szár felső része ismét vastagabb falú csatornává alakul.
26. Ezt a szakaszt vastag felszálló szárnak vagy távoli egyenes csatornának nevezzük.
27. Falát alacsony köbhám alkotja, amelyen nincs kifejezett kefeszegély.
28. A sejtekben sok mitokondrium található, mert a sóionok szállítása jelentős energiát igényel.
29. A vastag felszálló szár a víz számára csaknem átjárhatatlan.
30. Ugyanakkor nátrium-, kálium- és kloridionokat juttat a környező szövetbe.
31. Emiatt a csatornafolyadék ezen a szakaszon fokozatosan hígul.
32. A Henle-kacs különböző hámszakaszai meghatározott átmeneti helyeken kapcsolódnak egymáshoz.
33. A kacs hossza és a vékony szárak aránya a nefron típusától függ.
34. A rövid kacsok főként a külső velőállományban, a hosszú kacsok a belső velőállományban futnak.
35. A közeli csatorna és a Henle-kacs felépítése alapozza meg a szűrlet nagyarányú visszaszívását és a velő ozmotikus gradiensének kialakulását.
(aufklappen)német
1. Am Harnpol des Nierenkörperchens beginnt der proximale gewundene Tubulus (Tubulus contortus proximalis).
2. Dieser Abschnitt liegt vollständig in der Nierenrinde und besitzt einen stark gewundenen Verlauf.
3. Seine Wand besteht aus einem einschichtigen kubischen Epithel mit relativ hohen Zellen.
4. An der freien Oberfläche der Zellen befindet sich ein dichter Bürstensaum aus Mikrovilli.
5. Der Bürstensaum vergrößert die für die Rückresorption geeignete innere Oberfläche des Tubulus erheblich.
6. Im lichtmikroskopischen Schnitt erscheint das Lumen wegen des Bürstensaums häufig eng und unscharf begrenzt.
7. Das Zellplasma enthält zahlreiche Mitochondrien und wirkt deshalb körnig und stärker anfärbbar.
8. Die Mitochondrien liegen vor allem im basalen Zellabschnitt zwischen längs verlaufenden Membraneinfaltungen.
9. Diese sogenannte basale Streifung ist ein histologisches Zeichen des aktiven Stofftransports.
10. Die seitlichen Fortsätze benachbarter Zellen greifen ineinander, weshalb die Zellgrenzen schwer zu erkennen sind.
11. Im proximalen Tubulus wird der größte Anteil des Wassers und der gelösten Stoffe aus dem Filtrat zurückgewonnen.
12. Hier gelangen unter anderem Glukose, Aminosäuren und ein großer Teil des Hydrogencarbonats zurück in das Blut.
13. Der proximale gewundene Abschnitt setzt sich in einem kürzeren geraden Abschnitt fort.
14. Dieser Teil heißt proximaler gerader Tubulus (Pars recta) und verläuft in den Markstrahlen (Radius medullaris).
15. Der proximale gerade Tubulus bildet den Anfang des dicken absteigenden Schenkels der Henle-Schleife.
16. Die Henle-Schleife zieht haarnadelförmig in Richtung Nierenmark und steigt anschließend wieder zur Rinde auf.
17. Die Schleife besteht aus einem absteigenden Schenkel, einem aufsteigenden Schenkel und der sie verbindenden Schleifenspitze.
18. Lange Schleifen reichen in tiefere Schichten des Nierenmarks und teilweise bis in die Nähe der Nierenpapille (Papilla renalis).
19. Die Wand des dünnen Schenkels besteht aus flachen, einschichtigen Epithelzellen.
20. Diese Zellen sind deutlich flacher als die kubischen Epithelzellen des proximalen Tubulus.
21. Die Zellkerne können sich etwas in das enge Tubuluslumen vorwölben.
22. Im Schnitt kann der dünne Schenkel Kapillaren ähneln, seine Wand ist jedoch dicker und seine Zellkerne treten deutlicher hervor.
23. Der dünne absteigende Schenkel ist für Wasser gut durchlässig.
24. Dagegen besitzt der dünne aufsteigende Schenkel nur eine geringe Wasserdurchlässigkeit.
25. Der obere Teil des aufsteigenden Schenkels geht wieder in einen Tubulus mit dickerer Wand über.
26. Dieser Abschnitt wird als dicker aufsteigender Schenkel oder distaler gerader Tubulus (Pars recta) bezeichnet.
27. Seine Wand besteht aus einem niedrigen kubischen Epithel ohne ausgeprägten Bürstensaum.
28. Die Zellen enthalten viele Mitochondrien, da der Transport von Salzionen viel Energie benötigt.
29. Der dicke aufsteigende Schenkel ist für Wasser nahezu undurchlässig.
30. Gleichzeitig transportiert er Natrium-, Kalium- und Chloridionen in das umgebende Gewebe.
31. Dadurch wird die Tubulusflüssigkeit in diesem Abschnitt zunehmend verdünnt.
32. Die verschiedenen Epithelabschnitte der Henle-Schleife gehen an festgelegten Übergangsstellen ineinander über.
33. Die Länge der Schleife und der Anteil ihrer dünnen Schenkel hängen vom Typ des Nephrons ab.
34. Kurze Schleifen verlaufen vor allem im äußeren Nierenmark, lange Schleifen reichen in das innere Nierenmark.
35. Der Bau des proximalen Tubulus und der Henle-Schleife bildet die Grundlage für die umfangreiche Rückresorption aus dem Filtrat und für den Aufbau des osmotischen Gradienten im Nierenmark.