3 – A felvilágosodás és a nyelvújítás – Die Aufklärung und die Spracherneuerung
1. A magyar irodalom történetében ritkán játszott ekkora szerepet maga a nyelv, mint ebben a korszakban. – In der Geschichte der ungarischen Literatur spielte die Sprache selbst selten eine so große Rolle wie in dieser Epoche.
2. A magyar felvilágosodás kora 1772-ben kezdődött, és körülbelül 1825-ig tartott. – Das Zeitalter der ungarischen Aufklärung begann 1772 und dauerte bis etwa 1825.
3. 1772-ben jelent meg Bécsben egy fiatal magyar testőr első tragédiája, és az irodalomtörténet ezt a dátumot tekinti a korszak kezdetének. – 1772 erschien in Wien die erste Tragödie eines jungen ungarischen Gardisten, und die Literaturgeschichte betrachtet dieses Datum als Beginn der Epoche.
4. A felvilágosodás európai mozgalom volt, amely a 18. században bontakozott ki. – Die Aufklärung war eine europäische Bewegung, die sich im 18. Jahrhundert entfaltete.
5. Hívei az értelem fényével akarták bevilágítani a világot, ezért nevezték a korszakot a „fény századának”. – Ihre Anhänger wollten die Welt mit dem Licht der Vernunft erhellen, deshalb nannte man die Epoche das „Jahrhundert des Lichts“.
6. A mozgalom jelszava így hangzott: „Merj gondolkodni!” (Sapere aude!) – Das Losungswort der Bewegung lautete: „Sapere aude!“ (Wage zu denken!)
7. Immanuel Kant 1784-ben ezzel a mondattal foglalta össze a felvilágosodás lényegét. – Immanuel Kant fasste 1784 mit diesem Satz das Wesen der Aufklärung zusammen.
8. Az emberek a hagyomány és a tekintély helyett az észben, a tudományban és a nevelésben kezdtek bízni. – Statt auf Tradition und Autorität begannen die Menschen auf Verstand, Wissenschaft und Erziehung zu vertrauen.
9. A felvilágosodás gondolkodói bírálták az egyház hatalmát és a feudális társadalom igazságtalanságait. – Die Denker der Aufklärung kritisierten die Macht der Kirche und die Ungerechtigkeiten der feudalen Gesellschaft.
10. Magyarországon ezek az eszmék sajátos formát öltöttek: itt a nemzeti nyelv ügye került a középpontba. – In Ungarn nahmen diese Ideen eine besondere Form an: hier rückte die Sache der Nationalsprache in den Mittelpunkt.
11. Ez a korszak erősen megváltoztatta a magyar nyelvet. – Diese Epoche hat die ungarische Sprache stark verändert.
12. Ezt a nagy nyelvi megújulást nevezzük nyelvújításnak. – Diese große sprachliche Erneuerung nennt man auf Ungarisch „nyelvújítás“, Spracherneuerung.
13. Ezért viseli ez a fejezet a kettős címet: a felvilágosodás és a nyelvújítás. – Deshalb trägt dieses Kapitel den doppelten Titel: die Aufklärung und die Spracherneuerung.
14. A korszak megértéséhez azonban először a történelmi hátteret kell megismernünk. – Um die Epoche zu verstehen, müssen wir jedoch zuerst den historischen Hintergrund kennenlernen.
15. Magyarország ebben az időben a Habsburg Birodalom része volt. – Ungarn war in dieser Zeit Teil des Habsburgerreiches.
16. Mária Terézia 1740-től 1780-ig uralkodott. – Maria Theresia regierte von 1740 bis 1780.
17. A királynő 1760-ban magyar nemesi testőrséget alapított Bécsben. – Die Königin gründete 1760 in Wien eine ungarische adelige Garde.
18. Ez a testőrség váratlan módon az irodalom számára lett fontos, ahogy a 3.2 alfejezetben látni fogjuk. – Diese Garde wurde auf unerwartete Weise für die Literatur wichtig, wie wir im Unterkapitel 3.2 sehen werden.
19. 1777-ben jelent meg a Ratio Educationis, az első átfogó oktatási rendelet. – 1777 erschien die Ratio Educationis, die erste umfassende Bildungsverordnung.
20. Ugyanebben az évben az ország egyetlen egyeteme Nagyszombatból Budára költözött. – Im selben Jahr zog die einzige Universität des Landes von Tyrnau (Nagyszombat) nach Buda um.
21. Mária Terézia fia, II. József 1780-tól 1790-ig uralkodott. – Maria Theresias Sohn Joseph II. regierte von 1780 bis 1790.
22. II. József a felvilágosult abszolutizmus híve volt: felülről akarta modernizálni birodalmát. – Joseph II. war ein Anhänger des aufgeklärten Absolutismus: er wollte sein Reich von oben modernisieren.
23. 1781-ben kiadta a türelmi rendeletet, amely szabadabb vallásgyakorlatot engedett a protestánsoknak. – 1781 erließ er das Toleranzpatent, das den Protestanten eine freiere Religionsausübung erlaubte.
24. 1784-ben elrendelte, hogy a birodalom hivatalos nyelve a latin helyett a német legyen. – 1784 ordnete er an, dass die Amtssprache des Reiches statt Latein Deutsch sein sollte.
25. Ez a nyelvrendelet felháborította a magyar nemességet, de közben fel is rázta az országot. – Diese Sprachverordnung empörte den ungarischen Adel, rüttelte das Land aber zugleich auf.
26. Sokan ekkor értették meg, hogy a magyar nyelvet fejleszteni kell, ha meg akarják őrizni. – Viele begriffen damals, dass man die ungarische Sprache entwickeln muss, wenn man sie bewahren will.
27. 1780-ban Pozsonyban megindult az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó („Ungarischer Bote”). – 1780 erschien in Pressburg die erste ungarischsprachige Zeitung, der „Magyar Hírmondó“ („Ungarischer Bote“).
28. Néhány évvel később az első irodalmi folyóiratok is megszülettek. – Wenige Jahre später entstanden auch die ersten literarischen Zeitschriften.
29. II. József halála után rövid, szabadabb időszak következett. – Nach dem Tod Josephs II. folgte eine kurze, freiere Periode.
30. A francia forradalom eszméi Magyarországra is eljutottak. – Die Ideen der Französischen Revolution erreichten auch Ungarn.
31. 1794-ben titkos szervezkedés indult Martinovics Ignác vezetésével. – 1794 begann eine geheime Verschwörung unter der Führung von Ignác Martinovics.
32. Az összeesküvést hamar leleplezték, és a vezetőket 1795-ben Budán kivégezték. – Die Verschwörung wurde schnell aufgedeckt, und die Anführer wurden 1795 in Buda hingerichtet.
33. A kivégzés helyszínét azóta Vérmezőnek nevezik. – Den Ort der Hinrichtung nennt man seitdem „Vérmező“ („Blutwiese“).
34. Több író börtönbe került, köztük a nyelvújítás későbbi vezéralakja is. – Mehrere Schriftsteller kamen ins Gefängnis, darunter auch die spätere Führungsgestalt der Spracherneuerung.
35. I. Ferenc uralkodása alatt szigorú cenzúra nehezítette az irodalmi életet. – Unter der Herrschaft von Franz I. erschwerte eine strenge Zensur das literarische Leben.
36. A kulturális élet mégis lassan megerősödött. – Das kulturelle Leben erstarkte dennoch langsam.
37. 1802-ben Széchényi Ferenc gróf megalapította a nemzeti könyvtárat. – 1802 gründete Graf Ferenc Széchényi die Nationalbibliothek.
38. Ebből az alapításból nőtt ki később a Magyar Nemzeti Múzeum is. – Aus dieser Gründung ging später auch das Ungarische Nationalmuseum hervor.
39. A korszak végén, 1825-ben pedig megszületett a Magyar Tudományos Akadémia. – Am Ende der Epoche, 1825, entstand die Ungarische Akademie der Wissenschaften.
40. Erre az eseményre a fejezet végén még visszatérünk. – Auf dieses Ereignis kommen wir am Ende des Kapitels noch zurück.
41. Nézzük most, mi történt közben Európában. – Sehen wir nun, was inzwischen in Europa geschah.
42. A korszak elején még a hétéves háború következményei határozták meg a kontinenst. – Am Anfang der Epoche bestimmten noch die Folgen des Siebenjährigen Krieges den Kontinent.
43. Ez a háború 1756-tól 1763-ig tartott, és szinte az egész világra kiterjedt. – Dieser Krieg dauerte von 1756 bis 1763 und erstreckte sich auf fast die ganze Welt.
44. Franciaországban eközben kialakult a felvilágosodás szellemi központja. – In Frankreich bildete sich unterdessen das geistige Zentrum der Aufklärung heraus.
45. 1751 és 1772 között jelent meg a nagy francia Enciklopédia, a kor tudásának összefoglalása. – Zwischen 1751 und 1772 erschien die große französische Enzyklopädie, die Zusammenfassung des Wissens der Zeit.
46. Feltűnő egybeesés: az Enciklopédia utolsó kötetei éppen abban az évben jelentek meg, amikor a magyar felvilágosodás elkezdődött. – Eine auffällige Koinzidenz: die letzten Bände der Enzyklopädie erschienen genau in dem Jahr, in dem die ungarische Aufklärung begann.
47. 1778-ban meghalt a francia felvilágosodás két óriása, Voltaire és Rousseau. – 1778 starben die beiden Giganten der französischen Aufklärung, Voltaire und Rousseau.
48. Eszméik azonban tovább hatottak, és 1789-ben kitört a francia forradalom. – Ihre Ideen wirkten jedoch weiter, und 1789 brach die Französische Revolution aus.
49. A Bastille ostroma 1789. július 14-én az egész kontinenst megrázta. – Der Sturm auf die Bastille am 14. Juli 1789 erschütterte den ganzen Kontinent.
50. A forradalom jelszava – szabadság, egyenlőség, testvériség – Magyarországon is lelkes híveket talált. – Die Losung der Revolution – Freiheit, Gleichheit, Brüderlichkeit – fand auch in Ungarn begeisterte Anhänger.
51. 1793-ban a forradalmárok kivégezték XVI. Lajos királyt. – 1793 richteten die Revolutionäre König Ludwig XVI. hin.
52. Két évvel később Budán a magyar jakobinusok vére folyt. – 2 Jahre später floss in Buda das Blut der ungarischen Jakobiner.
53. A jakobinus diktatúra terrorja Európa-szerte megrémítette az uralkodókat. – Der Terror der Jakobinerdiktatur erschreckte die Herrscher in ganz Europa.
54. A bécsi udvar ettől kezdve minden reformtörekvésben veszélyt látott. – Der Wiener Hof sah von da an in jedem Reformversuch eine Gefahr.
55. A forradalom káoszából egy fiatal tábornok, Napóleon Bonaparte emelkedett ki. – Aus dem Chaos der Revolution stieg ein junger General auf: Napoleon Bonaparte.
56. 1804-ben császárrá koronázta magát. – 1804 krönte er sich selbst zum Kaiser.
57. Hadseregei sorra győzték le az európai nagyhatalmakat. – Seine Armeen besiegten nacheinander die europäischen Großmächte.
58. 1805-ben Austerlitznél az osztrák és az orosz sereg is vereséget szenvedett. – 1805 wurden bei Austerlitz auch das österreichische und das russische Heer geschlagen.
59. 1809-ben a háború magyar földet is elért: a győri csatában a magyar nemesi felkelő sereg vereséget szenvedett. – 1809 erreichte der Krieg auch ungarischen Boden: in der Schlacht bei Győr unterlag das ungarische Adelsaufgebot.
60. Napóleon kiáltványban szólította fel a magyarokat, hogy szakadjanak el a Habsburgoktól, de hiába. – Napoleon rief die Ungarn in einer Proklamation auf, sich von den Habsburgern loszusagen, doch vergeblich.
61. 1812-ben a császár hatalmas sereggel Oroszország ellen vonult. – 1812 zog der Kaiser mit einem gewaltigen Heer gegen Russland.
62. A hadjárat katasztrófával végződött: a Grande Armée a hóban és a fagyban pusztult el. – Der Feldzug endete in einer Katastrophe: die Grande Armée ging in Schnee und Frost zugrunde.
63. 1813-ban Lipcsénél, 1815-ben Waterloonál Napóleon végleg elbukott. – 1813 bei Leipzig und 1815 bei Waterloo scheiterte Napoleon endgültig.
64. A győztesek a bécsi kongresszuson rendezték újra Európát. – Die Sieger ordneten Europa auf dem Wiener Kongress neu.
65. Metternich kancellár vezetésével a régi rend helyreállítása, a restauráció következett. – Unter der Führung von Kanzler Metternich folgte die Wiederherstellung der alten Ordnung, die Restauration.
66. A cenzúra és a titkosrendőrség a Habsburg Birodalomban is megerősödött. – Zensur und Geheimpolizei wurden auch im Habsburgerreich stärker.
67. A magyar felvilágosodás utolsó évtizede ezért nyomott politikai légkörben telt el. – Das letzte Jahrzehnt der ungarischen Aufklärung verging deshalb in einer bedrückten politischen Atmosphäre.
68. Az írók a politika helyett a nyelv és az irodalom ügyére összpontosítottak. – Statt auf die Politik konzentrierten sich die Schriftsteller auf die Sache der Sprache und der Literatur.
69. Éppen ez a munka készítette elő a következő korszak nagy politikai reformjait. – Gerade diese Arbeit bereitete die großen politischen Reformen der nächsten Epoche vor.
70. A politika mellett a tudomány és a technika is forradalmi változásokat élt át. – Neben der Politik erlebten auch Wissenschaft und Technik revolutionäre Veränderungen.
71. 1776. július 4-én az észak-amerikai gyarmatok kikiáltották függetlenségüket. – Am 4. Juli 1776 erklärten die nordamerikanischen Kolonien ihre Unabhängigkeit.
72. A Függetlenségi nyilatkozat a felvilágosodás eszméit ültette át a politikai gyakorlatba. – Die Unabhängigkeitserklärung übertrug die Ideen der Aufklärung in die politische Praxis.
73. Ugyanebben az évben jelent meg Adam Smith híres könyve a nemzetek gazdagságáról. – Im selben Jahr erschien Adam Smiths berühmtes Buch über den Wohlstand der Nationen.
74. 1787-ben elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát, a világ első modern írott alkotmányát. – 1787 wurde die Verfassung der Vereinigten Staaten angenommen, die erste moderne geschriebene Verfassung der Welt.
75. Angliában közben megkezdődött az ipari forradalom. – In England begann unterdessen die Industrielle Revolution.
76. James Watt 1769-ben szabadalmaztatta továbbfejlesztett gőzgépét. – James Watt ließ 1769 seine verbesserte Dampfmaschine patentieren.
77. A gőz ereje néhány évtized alatt átalakította az ipart és a közlekedést. – Die Kraft des Dampfes verwandelte innerhalb weniger Jahrzehnte Industrie und Verkehr.
78. A fonógépek és a gyárak új korszakot nyitottak a gazdaság történetében. – Spinnmaschinen und Fabriken eröffneten eine neue Epoche in der Geschichte der Wirtschaft.
79. 1783-ban Párizsban felszállt a Montgolfier testvérek hőlégballonja: az ember először emelkedett a levegőbe. – 1783 stieg in Paris der Heißluftballon der Brüder Montgolfier auf: zum ersten Mal erhob sich der Mensch in die Luft.
80. James Cook nagy expedícióin feltérképezte a Csendes-óceán ismeretlen világát. – James Cook kartografierte auf seinen großen Expeditionen die unbekannte Welt des Pazifiks.
81. 1781-ben William Herschel felfedezte az Uránusz bolygót. – 1781 entdeckte William Herschel den Planeten Uranus.
82. Könnyű megjegyezni: ugyanabban az évben adta ki II. József a türelmi rendeletet. – Leicht zu merken: im selben Jahr erließ Joseph II. das Toleranzpatent.
83. 1796-ban Edward Jenner kifejlesztette a himlő elleni védőoltást. – 1796 entwickelte Edward Jenner die Schutzimpfung gegen die Pocken.
84. 1800-ban Alessandro Volta megépítette az első elektromos elemet. – 1800 baute Alessandro Volta die erste elektrische Batterie.
85. A francia forradalom a mértékegységeket is megújította: ekkor született meg a méter és a kilogramm. – Die Französische Revolution erneuerte auch die Maßeinheiten: damals entstanden Meter und Kilogramm.
86. A tudomány ugyanazt tette a természettel, amit a felvilágosodás a társadalommal: ésszerű rendet keresett benne. – Die Wissenschaft tat mit der Natur dasselbe, was die Aufklärung mit der Gesellschaft tat: sie suchte darin eine vernünftige Ordnung.
87. Magyarország ezekből a változásokból egyelőre keveset érzékelt. – Ungarn spürte von diesen Veränderungen vorerst wenig.
88. Az ország gazdasága továbbra is a mezőgazdaságra épült. – Die Wirtschaft des Landes beruhte weiterhin auf der Landwirtschaft.
89. A jobbágyok a földesuraknak dolgoztak, a városi polgárság gyenge maradt. – Die Leibeigenen arbeiteten für die Grundherren, das städtische Bürgertum blieb schwach.
90. Éppen ezért az új eszmék hordozói Magyarországon nem a polgárok, hanem a művelt nemesek és az írók lettek. – Gerade deshalb wurden in Ungarn nicht die Bürger, sondern die gebildeten Adeligen und die Schriftsteller zu Trägern der neuen Ideen.
91. Az elmaradottság tudata fájdalmas volt, de ösztönzött is. – Das Bewusstsein der Rückständigkeit war schmerzhaft, wirkte aber auch als Ansporn.
92. A kor magyar írói úgy érezték, hogy be kell hozniuk Európa előnyét. – Die ungarischen Schriftsteller der Zeit fühlten, dass sie Europas Vorsprung aufholen müssen.
93. Ehhez először a nyelvet kellett alkalmassá tenni a modern gondolatok kifejezésére. – Dazu musste zuerst die Sprache fähig gemacht werden, moderne Gedanken auszudrücken.
94. A kultúra így nemzeti programmá vált. – Die Kultur wurde so zum nationalen Programm.
95. Ez a program szoros kapcsolatban állt a kor európai irodalmával és művészetével. – Dieses Programm stand in enger Verbindung mit der europäischen Literatur und Kunst der Zeit.
96. A 18. század a regény felemelkedésének kora volt. – Das 18. Jahrhundert war die Zeit des Aufstiegs des Romans.
97. Jonathan Swift 1726-ban adta ki szatirikus regényét, a „Gulliver utazásai”-t. – Jonathan Swift veröffentlichte 1726 seinen satirischen Roman „Gullivers Reisen“.
98. Voltaire 1759-ben írta meg a „Candide”-ot, a filozófiai elbeszélés mesterművét. – Voltaire schrieb 1759 „Candide“, das Meisterwerk der philosophischen Erzählung.
99. Rousseau a természethez való visszatérést és az érzelmek jogát hirdette. – Rousseau verkündete die Rückkehr zur Natur und das Recht der Gefühle.
100. Németországban Lessing a tolerancia eszméjét vitte színpadra. – In Deutschland brachte Lessing die Idee der Toleranz auf die Bühne.
101. 1774-ben jelent meg Goethe regénye, „Az ifjú Werther szenvedései”. – 1774 erschien Goethes Roman „Die Leiden des jungen Werthers“.
102. A „Werther” egész Európát lázba hozta, két évvel a magyar felvilágosodás kezdete után. – Der „Werther“ versetzte ganz Europa in Fieber, 2 Jahre nach dem Beginn der ungarischen Aufklärung.
103. Az érzelmek kultusza új irányzatot teremtett: a szentimentalizmust. – Der Kult der Gefühle schuf eine neue Strömung: den Sentimentalismus.
104. Ez az irányzat a magyar irodalomban is megjelent, ahogy a fejezetben látni fogjuk. – Diese Strömung erschien auch in der ungarischen Literatur, wie wir in diesem Kapitel sehen werden.
105. Goethe és Schiller Weimarban megteremtette a német klasszika központját. – Goethe und Schiller schufen in Weimar das Zentrum der deutschen Klassik.
106. A klasszicizmus az antik minták tökéletességét és a formák tisztaságát kereste. – Der Klassizismus suchte die Vollkommenheit der antiken Vorbilder und die Reinheit der Formen.
107. Skóciában Robert Burns a népdalok egyszerű hangján énekelt. – In Schottland sang Robert Burns im schlichten Ton der Volkslieder.
108. Angliában William Blake látomásos költészete már a romantikát előlegezte. – In England nahm die visionäre Dichtung William Blakes bereits die Romantik vorweg.
109. A német filozófus, Johann Gottfried Herder a népek nyelvében látta szellemük tükrét. – Der deutsche Philosoph Johann Gottfried Herder sah in der Sprache der Völker den Spiegel ihres Geistes.
110. Herder nevével a fejezet végén még találkozunk. – Herders Name wird uns am Ende des Kapitels noch begegnen.
111. A zene történetében ez a korszak a bécsi klasszika fénykora. – In der Geschichte der Musik ist diese Epoche die Blütezeit der Wiener Klassik.
112. Joseph Haydn évtizedekig az Esterházy hercegek szolgálatában állt, magyar földön. – Joseph Haydn stand jahrzehntelang im Dienst der Fürsten Esterházy, auf ungarischem Boden.
113. Az eszterházai kastélyt a kortársak „magyar Versailles-nak” nevezték. – Das Schloss Esterháza nannten die Zeitgenossen das „ungarische Versailles“.
114. Wolfgang Amadeus Mozart 1791-ben halt meg Bécsben, mindössze 35 évesen. – Wolfgang Amadeus Mozart starb 1791 in Wien, mit nur 35 Jahren.
115. Ugyanebben az évben írta le Herder sokat idézett jóslatát a magyar nyelv jövőjéről. – Im selben Jahr schrieb Herder seine viel zitierte Prophezeiung über die Zukunft der ungarischen Sprache nieder.
116. Ludwig van Beethoven 1804-ben fejezte be az „Eroica” szimfóniát. – Ludwig van Beethoven vollendete 1804 die Sinfonie „Eroica“.
117. Beethoven eredetileg Napóleonnak ajánlotta a művet, de a császárrá koronázás hírére dühösen visszavonta az ajánlást. – Beethoven widmete das Werk ursprünglich Napoleon, zog die Widmung aber auf die Nachricht von der Kaiserkrönung wütend zurück.
118. A festészetben a klasszicizmus uralkodott, Jacques-Louis David történelmi képeivel. – In der Malerei herrschte der Klassizismus, mit den Historienbildern von Jacques-Louis David.
119. Az építészetben is az antik oszlopok és a szigorú formák tértek vissza. – Auch in der Architektur kehrten die antiken Säulen und die strengen Formen zurück.
120. Pest városa éppen ebben a stílusban kezdett kiépülni. – Die Stadt Pest begann sich gerade in diesem Stil zu entwickeln.
121. A magyar írók figyelemmel követték az európai irodalom minden mozgását. – Die ungarischen Schriftsteller verfolgten jede Bewegung der europäischen Literatur aufmerksam.
122. Fordítottak, vitatkoztak, folyóiratokat alapítottak, és keresték a saját hangjukat. – Sie übersetzten, diskutierten, gründeten Zeitschriften und suchten ihre eigene Stimme.
123. A rokokó játékossága, a klasszicizmus szigora és a szentimentalizmus érzékenysége egyszerre volt jelen a magyar irodalomban. – Die Verspieltheit des Rokoko, die Strenge des Klassizismus und die Empfindsamkeit des Sentimentalismus waren in der ungarischen Literatur gleichzeitig präsent.
124. Egyetlen költő életművében akár mindhárom irányzat is megfért egymás mellett. – Im Lebenswerk eines einzigen Dichters konnten sogar alle 3 Strömungen nebeneinander bestehen.
125. Ilyen sokszínű költő volt a debreceni diák, akiről a 3.5 és a 3.6 alfejezet szól majd. – Ein so vielseitiger Dichter war der Student aus Debrecen, von dem die Unterkapitel 3.5 und 3.6 handeln werden.
126. Térjünk most vissza a korszak központi kérdéséhez, a nyelv ügyéhez. – Kehren wir nun zur zentralen Frage der Epoche zurück, zur Sache der Sprache.
127. A 18. század végén a magyar nyelv helyzete aggasztó volt. – Am Ende des 18. Jahrhunderts war die Lage der ungarischen Sprache besorgniserregend.
128. A tudomány latinul, az udvari élet németül, az arisztokrácia gyakran franciául beszélt. – Die Wissenschaft sprach Latein, das höfische Leben Deutsch, die Aristokratie oft Französisch.
129. A magyar nyelvből hiányoztak a modern élet, a tudomány és a filozófia szavai. – Der ungarischen Sprache fehlten die Wörter des modernen Lebens, der Wissenschaft und der Philosophie.
130. Ekkor jelent meg Herder jóslata: a magyar nyelv néhány évszázad múlva talán el fog tűnni. – Damals erschien Herders Prophezeiung: die ungarische Sprache werde in einigen Jahrhunderten vielleicht verschwinden.
131. Ez a mondat sokkolta a magyar értelmiséget. – Dieser Satz schockierte die ungarischen Intellektuellen.
132. A válasz azonban nem kétségbeesés lett, hanem munka. – Die Antwort darauf war jedoch nicht Verzweiflung, sondern Arbeit.
133. Egy bécsi testőr már 1778-ban kimondta a program lényegét: minden nemzet csak a saját nyelvén válhat műveltté. – Ein Wiener Gardist hatte schon 1778 den Kern des Programms ausgesprochen: jede Nation kann nur in ihrer eigenen Sprache gebildet werden.
134. Az ő történetét a 3.2 alfejezet meséli el. – Seine Geschichte erzählt das Unterkapitel 3.2.
135. A nyelvújítás mozgalma azután évtizedeken át formálta a magyar nyelvet. – Die Bewegung der Spracherneuerung formte danach über Jahrzehnte die ungarische Sprache.
136. Vezéralakja, a hosszú fogságot szenvedett irodalomszervező, levelek ezreivel irányította az irodalmi életet. – Ihre Führungsgestalt, der Literaturorganisator mit der langen Gefangenschaft, lenkte das literarische Leben mit Tausenden von Briefen.
137. Az ortológusok és a neológusok vitája éles volt, de végül termékenynek bizonyult. – Der Streit zwischen Orthologen und Neologen war scharf, erwies sich aber am Ende als fruchtbar.
138. A nyelvújítás körülbelül 10 000 új szót hagyott örökül a magyar nyelvre. – Die Spracherneuerung hinterließ der ungarischen Sprache etwa 10.000 neue Wörter.
139. Ezek közül sok ma is a mindennapi nyelv része. – Viele davon sind bis heute Teil der Alltagssprache.
140. Még maga az „irodalom” szó is ekkor született. – Sogar das Wort „irodalom“ (Literatur) selbst entstand damals.
141. Erről a küzdelemről a 3.3 alfejezetben lesz szó részletesen. – Von diesem Kampf handelt ausführlich das Unterkapitel 3.3.
142. A fejezet további alfejezetei a korszak költőit és íróit mutatják be. – Die weiteren Unterkapitel stellen die Dichter und Schriftsteller der Epoche vor.
143. Megismerjük a politikai költészet bátor hangját és a niklai magányban alkotó ódaköltőt. – Wir lernen die mutige Stimme der politischen Dichtung kennen und den Odendichter, der in der Einsamkeit von Nikla schuf.
144. Szó lesz az első jelentős magyar regénykísérletről és egy népies elbeszélő költeményről is. – Auch vom ersten bedeutenden ungarischen Romanversuch und von einer volkstümlichen Verserzählung wird die Rede sein.
145. A kor íróinak sorsa gyakran tragikus volt: börtön, szegénység, korai halál kísérte pályájukat. – Das Schicksal der Schriftsteller dieser Zeit war oft tragisch: Gefängnis, Armut und früher Tod begleiteten ihre Laufbahn.
146. Legtöbbjük nem érte meg munkája gyümölcseinek beérését. – Die meisten von ihnen erlebten die Reife der Früchte ihrer Arbeit nicht mehr.
147. Mégis nekik köszönhető, hogy a 19. század nagy magyar irodalma megszülethetett. – Dennoch ist es ihnen zu verdanken, dass die große ungarische Literatur des 19. Jahrhunderts entstehen konnte.
148. Herder jóslata nem vált valóra: a magyar nyelv nem tűnt el, hanem megújulva lépett tovább. – Herders Prophezeiung erfüllte sich nicht: die ungarische Sprache verschwand nicht, sondern schritt erneuert weiter.
149. A megújított nyelv megnyitotta az utat a reformkor és a romantika nemzedéke előtt, amelyről a 4. fejezet szól. – Die erneuerte Sprache öffnete den Weg für die Generation des Reformzeitalters und der Romantik, von der das 4. Kapitel handelt.
150. Amikor 1825-ben megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a felvilágosodás munkája beérett: a következő korszak már ezen a megújult nyelven szólalt meg. – Als 1825 die Ungarische Akademie der Wissenschaften gegründet wurde, war die Arbeit der Aufklärung gereift: die nächste Epoche sprach bereits in dieser erneuerten Sprache.
(aufklappen)magyar
1. A magyar irodalom történetében ritkán játszott ekkora szerepet maga a nyelv, mint ebben a korszakban.
2. A magyar felvilágosodás kora 1772-ben kezdődött, és körülbelül 1825-ig tartott.
3. 1772-ben jelent meg Bécsben egy fiatal magyar testőr első tragédiája, és az irodalomtörténet ezt a dátumot tekinti a korszak kezdetének.
4. A felvilágosodás európai mozgalom volt, amely a 18. században bontakozott ki.
5. Hívei az értelem fényével akarták bevilágítani a világot, ezért nevezték a korszakot a „fény századának”.
6. A mozgalom jelszava így hangzott: „Merj gondolkodni!” (Sapere aude!)
7. Immanuel Kant 1784-ben ezzel a mondattal foglalta össze a felvilágosodás lényegét.
8. Az emberek a hagyomány és a tekintély helyett az észben, a tudományban és a nevelésben kezdtek bízni.
9. A felvilágosodás gondolkodói bírálták az egyház hatalmát és a feudális társadalom igazságtalanságait.
10. Magyarországon ezek az eszmék sajátos formát öltöttek: itt a nemzeti nyelv ügye került a középpontba.
11. Ez a korszak erősen megváltoztatta a magyar nyelvet.
12. Ezt a nagy nyelvi megújulást nevezzük nyelvújításnak.
13. Ezért viseli ez a fejezet a kettős címet: a felvilágosodás és a nyelvújítás.
14. A korszak megértéséhez azonban először a történelmi hátteret kell megismernünk.
15. Magyarország ebben az időben a Habsburg Birodalom része volt.
16. Mária Terézia 1740-től 1780-ig uralkodott.
17. A királynő 1760-ban magyar nemesi testőrséget alapított Bécsben.
18. Ez a testőrség váratlan módon az irodalom számára lett fontos, ahogy a 3.2 alfejezetben látni fogjuk.
19. 1777-ben jelent meg a Ratio Educationis, az első átfogó oktatási rendelet.
20. Ugyanebben az évben az ország egyetlen egyeteme Nagyszombatból Budára költözött.
21. Mária Terézia fia, II. József 1780-tól 1790-ig uralkodott.
22. II. József a felvilágosult abszolutizmus híve volt: felülről akarta modernizálni birodalmát.
23. 1781-ben kiadta a türelmi rendeletet, amely szabadabb vallásgyakorlatot engedett a protestánsoknak.
24. 1784-ben elrendelte, hogy a birodalom hivatalos nyelve a latin helyett a német legyen.
25. Ez a nyelvrendelet felháborította a magyar nemességet, de közben fel is rázta az országot.
26. Sokan ekkor értették meg, hogy a magyar nyelvet fejleszteni kell, ha meg akarják őrizni.
27. 1780-ban Pozsonyban megindult az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó („Ungarischer Bote”).
28. Néhány évvel később az első irodalmi folyóiratok is megszülettek.
29. II. József halála után rövid, szabadabb időszak következett.
30. A francia forradalom eszméi Magyarországra is eljutottak.
31. 1794-ben titkos szervezkedés indult Martinovics Ignác vezetésével.
32. Az összeesküvést hamar leleplezték, és a vezetőket 1795-ben Budán kivégezték.
33. A kivégzés helyszínét azóta Vérmezőnek nevezik.
34. Több író börtönbe került, köztük a nyelvújítás későbbi vezéralakja is.
35. I. Ferenc uralkodása alatt szigorú cenzúra nehezítette az irodalmi életet.
36. A kulturális élet mégis lassan megerősödött.
37. 1802-ben Széchényi Ferenc gróf megalapította a nemzeti könyvtárat.
38. Ebből az alapításból nőtt ki később a Magyar Nemzeti Múzeum is.
39. A korszak végén, 1825-ben pedig megszületett a Magyar Tudományos Akadémia.
40. Erre az eseményre a fejezet végén még visszatérünk.
41. Nézzük most, mi történt közben Európában.
42. A korszak elején még a hétéves háború következményei határozták meg a kontinenst.
43. Ez a háború 1756-tól 1763-ig tartott, és szinte az egész világra kiterjedt.
44. Franciaországban eközben kialakult a felvilágosodás szellemi központja.
45. 1751 és 1772 között jelent meg a nagy francia Enciklopédia, a kor tudásának összefoglalása.
46. Feltűnő egybeesés: az Enciklopédia utolsó kötetei éppen abban az évben jelentek meg, amikor a magyar felvilágosodás elkezdődött.
47. 1778-ban meghalt a francia felvilágosodás két óriása, Voltaire és Rousseau.
48. Eszméik azonban tovább hatottak, és 1789-ben kitört a francia forradalom.
49. A Bastille ostroma 1789. július 14-én az egész kontinenst megrázta.
50. A forradalom jelszava — szabadság, egyenlőség, testvériség — Magyarországon is lelkes híveket talált.
51. 1793-ban a forradalmárok kivégezték XVI. Lajos királyt.
52. Két évvel később Budán a magyar jakobinusok vére folyt.
53. A jakobinus diktatúra terrorja Európa-szerte megrémítette az uralkodókat.
54. A bécsi udvar ettől kezdve minden reformtörekvésben veszélyt látott.
55. A forradalom káoszából egy fiatal tábornok, Napóleon Bonaparte emelkedett ki.
56. 1804-ben császárrá koronázta magát.
57. Hadseregei sorra győzték le az európai nagyhatalmakat.
58. 1805-ben Austerlitznél az osztrák és az orosz sereg is vereséget szenvedett.
59. 1809-ben a háború magyar földet is elért: a győri csatában a magyar nemesi felkelő sereg vereséget szenvedett.
60. Napóleon kiáltványban szólította fel a magyarokat, hogy szakadjanak el a Habsburgoktól, de hiába.
61. 1812-ben a császár hatalmas sereggel Oroszország ellen vonult.
62. A hadjárat katasztrófával végződött: a Grande Armée a hóban és a fagyban pusztult el.
63. 1813-ban Lipcsénél, 1815-ben Waterloonál Napóleon végleg elbukott.
64. A győztesek a bécsi kongresszuson rendezték újra Európát.
65. Metternich kancellár vezetésével a régi rend helyreállítása, a restauráció következett.
66. A cenzúra és a titkosrendőrség a Habsburg Birodalomban is megerősödött.
67. A magyar felvilágosodás utolsó évtizede ezért nyomott politikai légkörben telt el.
68. Az írók a politika helyett a nyelv és az irodalom ügyére összpontosítottak.
69. Éppen ez a munka készítette elő a következő korszak nagy politikai reformjait.
70. A politika mellett a tudomány és a technika is forradalmi változásokat élt át.
71. 1776. július 4-én az észak-amerikai gyarmatok kikiáltották függetlenségüket.
72. A Függetlenségi nyilatkozat a felvilágosodás eszméit ültette át a politikai gyakorlatba.
73. Ugyanebben az évben jelent meg Adam Smith híres könyve a nemzetek gazdagságáról.
74. 1787-ben elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát, a világ első modern írott alkotmányát.
75. Angliában közben megkezdődött az ipari forradalom.
76. James Watt 1769-ben szabadalmaztatta továbbfejlesztett gőzgépét.
77. A gőz ereje néhány évtized alatt átalakította az ipart és a közlekedést.
78. A fonógépek és a gyárak új korszakot nyitottak a gazdaság történetében.
79. 1783-ban Párizsban felszállt a Montgolfier testvérek hőlégballonja: az ember először emelkedett a levegőbe.
80. James Cook nagy expedícióin feltérképezte a Csendes-óceán ismeretlen világát.
81. 1781-ben William Herschel felfedezte az Uránusz bolygót.
82. Könnyű megjegyezni: ugyanabban az évben adta ki II. József a türelmi rendeletet.
83. 1796-ban Edward Jenner kifejlesztette a himlő elleni védőoltást.
84. 1800-ban Alessandro Volta megépítette az első elektromos elemet.
85. A francia forradalom a mértékegységeket is megújította: ekkor született meg a méter és a kilogramm.
86. A tudomány ugyanazt tette a természettel, amit a felvilágosodás a társadalommal: ésszerű rendet keresett benne.
87. Magyarország ezekből a változásokból egyelőre keveset érzékelt.
88. Az ország gazdasága továbbra is a mezőgazdaságra épült.
89. A jobbágyok a földesuraknak dolgoztak, a városi polgárság gyenge maradt.
90. Éppen ezért az új eszmék hordozói Magyarországon nem a polgárok, hanem a művelt nemesek és az írók lettek.
91. Az elmaradottság tudata fájdalmas volt, de ösztönzött is.
92. A kor magyar írói úgy érezték, hogy be kell hozniuk Európa előnyét.
93. Ehhez először a nyelvet kellett alkalmassá tenni a modern gondolatok kifejezésére.
94. A kultúra így nemzeti programmá vált.
95. Ez a program szoros kapcsolatban állt a kor európai irodalmával és művészetével.
96. A 18. század a regény felemelkedésének kora volt.
97. Jonathan Swift 1726-ban adta ki szatirikus regényét, a „Gulliver utazásai”-t.
98. Voltaire 1759-ben írta meg a „Candide”-ot, a filozófiai elbeszélés mesterművét.
99. Rousseau a természethez való visszatérést és az érzelmek jogát hirdette.
100. Németországban Lessing a tolerancia eszméjét vitte színpadra.
101. 1774-ben jelent meg Goethe regénye, „Az ifjú Werther szenvedései”.
102. A „Werther” egész Európát lázba hozta, két évvel a magyar felvilágosodás kezdete után.
103. Az érzelmek kultusza új irányzatot teremtett: a szentimentalizmust.
104. Ez az irányzat a magyar irodalomban is megjelent, ahogy a fejezetben látni fogjuk.
105. Goethe és Schiller Weimarban megteremtette a német klasszika központját.
106. A klasszicizmus az antik minták tökéletességét és a formák tisztaságát kereste.
107. Skóciában Robert Burns a népdalok egyszerű hangján énekelt.
108. Angliában William Blake látomásos költészete már a romantikát előlegezte.
109. A német filozófus, Johann Gottfried Herder a népek nyelvében látta szellemük tükrét.
110. Herder nevével a fejezet végén még találkozunk.
111. A zene történetében ez a korszak a bécsi klasszika fénykora.
112. Joseph Haydn évtizedekig az Esterházy hercegek szolgálatában állt, magyar földön.
113. Az eszterházai kastélyt a kortársak „magyar Versailles-nak” nevezték.
114. Wolfgang Amadeus Mozart 1791-ben halt meg Bécsben, mindössze 35 évesen.
115. Ugyanebben az évben írta le Herder sokat idézett jóslatát a magyar nyelv jövőjéről.
116. Ludwig van Beethoven 1804-ben fejezte be az „Eroica” szimfóniát.
117. Beethoven eredetileg Napóleonnak ajánlotta a művet, de a császárrá koronázás hírére dühösen visszavonta az ajánlást.
118. A festészetben a klasszicizmus uralkodott, Jacques-Louis David történelmi képeivel.
119. Az építészetben is az antik oszlopok és a szigorú formák tértek vissza.
120. Pest városa éppen ebben a stílusban kezdett kiépülni.
121. A magyar írók figyelemmel követték az európai irodalom minden mozgását.
122. Fordítottak, vitatkoztak, folyóiratokat alapítottak, és keresték a saját hangjukat.
123. A rokokó játékossága, a klasszicizmus szigora és a szentimentalizmus érzékenysége egyszerre volt jelen a magyar irodalomban.
124. Egyetlen költő életművében akár mindhárom irányzat is megfért egymás mellett.
125. Ilyen sokszínű költő volt a debreceni diák, akiről a 3.5 és a 3.6 alfejezet szól majd.
126. Térjünk most vissza a korszak központi kérdéséhez, a nyelv ügyéhez.
127. A 18. század végén a magyar nyelv helyzete aggasztó volt.
128. A tudomány latinul, az udvari élet németül, az arisztokrácia gyakran franciául beszélt.
129. A magyar nyelvből hiányoztak a modern élet, a tudomány és a filozófia szavai.
130. Ekkor jelent meg Herder jóslata: a magyar nyelv néhány évszázad múlva talán el fog tűnni.
131. Ez a mondat sokkolta a magyar értelmiséget.
132. A válasz azonban nem kétségbeesés lett, hanem munka.
133. Egy bécsi testőr már 1778-ban kimondta a program lényegét: minden nemzet csak a saját nyelvén válhat műveltté.
134. Az ő történetét a 3.2 alfejezet meséli el.
135. A nyelvújítás mozgalma azután évtizedeken át formálta a magyar nyelvet.
136. Vezéralakja, a hosszú fogságot szenvedett irodalomszervező, levelek ezreivel irányította az irodalmi életet.
137. Az ortológusok és a neológusok vitája éles volt, de végül termékenynek bizonyult.
138. A nyelvújítás körülbelül 10 000 új szót hagyott örökül a magyar nyelvre.
139. Ezek közül sok ma is a mindennapi nyelv része.
140. Még maga az „irodalom” szó is ekkor született.
141. Erről a küzdelemről a 3.3 alfejezetben lesz szó részletesen.
142. A fejezet további alfejezetei a korszak költőit és íróit mutatják be.
143. Megismerjük a politikai költészet bátor hangját és a niklai magányban alkotó ódaköltőt.
144. Szó lesz az első jelentős magyar regénykísérletről és egy népies elbeszélő költeményről is.
145. A kor íróinak sorsa gyakran tragikus volt: börtön, szegénység, korai halál kísérte pályájukat.
146. Legtöbbjük nem érte meg munkája gyümölcseinek beérését.
147. Mégis nekik köszönhető, hogy a 19. század nagy magyar irodalma megszülethetett.
148. Herder jóslata nem vált valóra: a magyar nyelv nem tűnt el, hanem megújulva lépett tovább.
149. A megújított nyelv megnyitotta az utat a reformkor és a romantika nemzedéke előtt, amelyről a 4. fejezet szól.
150. Amikor 1825-ben megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a felvilágosodás munkája beérett: a következő korszak már ezen a megújult nyelven szólalt meg.
(aufklappen)német
1. In der Geschichte der ungarischen Literatur spielte die Sprache selbst selten eine so große Rolle wie in dieser Epoche.
2. Das Zeitalter der ungarischen Aufklärung begann 1772 und dauerte bis etwa 1825.
3. 1772 erschien in Wien die erste Tragödie eines jungen ungarischen Gardisten, und die Literaturgeschichte betrachtet dieses Datum als Beginn der Epoche.
4. Die Aufklärung war eine europäische Bewegung, die sich im 18. Jahrhundert entfaltete.
5. Ihre Anhänger wollten die Welt mit dem Licht der Vernunft erhellen, deshalb nannte man die Epoche das „Jahrhundert des Lichts“.
6. Das Losungswort der Bewegung lautete: „Sapere aude!“ (Wage zu denken!)
7. Immanuel Kant fasste 1784 mit diesem Satz das Wesen der Aufklärung zusammen.
8. Statt auf Tradition und Autorität begannen die Menschen auf Verstand, Wissenschaft und Erziehung zu vertrauen.
9. Die Denker der Aufklärung kritisierten die Macht der Kirche und die Ungerechtigkeiten der feudalen Gesellschaft.
10. In Ungarn nahmen diese Ideen eine besondere Form an: hier rückte die Sache der Nationalsprache in den Mittelpunkt.
11. Diese Epoche hat die ungarische Sprache stark verändert.
12. Diese große sprachliche Erneuerung nennt man auf Ungarisch „nyelvújítás“, Spracherneuerung.
13. Deshalb trägt dieses Kapitel den doppelten Titel: die Aufklärung und die Spracherneuerung.
14. Um die Epoche zu verstehen, müssen wir jedoch zuerst den historischen Hintergrund kennenlernen.
15. Ungarn war in dieser Zeit Teil des Habsburgerreiches.
16. Maria Theresia regierte von 1740 bis 1780.
17. Die Königin gründete 1760 in Wien eine ungarische adelige Garde.
18. Diese Garde wurde auf unerwartete Weise für die Literatur wichtig, wie wir im Unterkapitel 3.2 sehen werden.
19. 1777 erschien die Ratio Educationis, die erste umfassende Bildungsverordnung.
20. Im selben Jahr zog die einzige Universität des Landes von Tyrnau (Nagyszombat) nach Buda um.
21. Maria Theresias Sohn Joseph II. regierte von 1780 bis 1790.
22. Joseph II. war ein Anhänger des aufgeklärten Absolutismus: er wollte sein Reich von oben modernisieren.
23. 1781 erließ er das Toleranzpatent, das den Protestanten eine freiere Religionsausübung erlaubte.
24. 1784 ordnete er an, dass die Amtssprache des Reiches statt Latein Deutsch sein sollte.
25. Diese Sprachverordnung empörte den ungarischen Adel, rüttelte das Land aber zugleich auf.
26. Viele begriffen damals, dass man die ungarische Sprache entwickeln muss, wenn man sie bewahren will.
27. 1780 erschien in Pressburg die erste ungarischsprachige Zeitung, der „Magyar Hírmondó“ („Ungarischer Bote“).
28. Wenige Jahre später entstanden auch die ersten literarischen Zeitschriften.
29. Nach dem Tod Josephs II. folgte eine kurze, freiere Periode.
30. Die Ideen der Französischen Revolution erreichten auch Ungarn.
31. 1794 begann eine geheime Verschwörung unter der Führung von Ignác Martinovics.
32. Die Verschwörung wurde schnell aufgedeckt, und die Anführer wurden 1795 in Buda hingerichtet.
33. Den Ort der Hinrichtung nennt man seitdem „Vérmező“ („Blutwiese“).
34. Mehrere Schriftsteller kamen ins Gefängnis, darunter auch die spätere Führungsgestalt der Spracherneuerung.
35. Unter der Herrschaft von Franz I. erschwerte eine strenge Zensur das literarische Leben.
36. Das kulturelle Leben erstarkte dennoch langsam.
37. 1802 gründete Graf Ferenc Széchényi die Nationalbibliothek.
38. Aus dieser Gründung ging später auch das Ungarische Nationalmuseum hervor.
39. Am Ende der Epoche, 1825, entstand die Ungarische Akademie der Wissenschaften.
40. Auf dieses Ereignis kommen wir am Ende des Kapitels noch zurück.
41. Sehen wir nun, was inzwischen in Europa geschah.
42. Am Anfang der Epoche bestimmten noch die Folgen des Siebenjährigen Krieges den Kontinent.
43. Dieser Krieg dauerte von 1756 bis 1763 und erstreckte sich auf fast die ganze Welt.
44. In Frankreich bildete sich unterdessen das geistige Zentrum der Aufklärung heraus.
45. Zwischen 1751 und 1772 erschien die große französische Enzyklopädie, die Zusammenfassung des Wissens der Zeit.
46. Eine auffällige Koinzidenz: die letzten Bände der Enzyklopädie erschienen genau in dem Jahr, in dem die ungarische Aufklärung begann.
47. 1778 starben die beiden Giganten der französischen Aufklärung, Voltaire und Rousseau.
48. Ihre Ideen wirkten jedoch weiter, und 1789 brach die Französische Revolution aus.
49. Der Sturm auf die Bastille am 14. Juli 1789 erschütterte den ganzen Kontinent.
50. Die Losung der Revolution — Freiheit, Gleichheit, Brüderlichkeit — fand auch in Ungarn begeisterte Anhänger.
51. 1793 richteten die Revolutionäre König Ludwig XVI. hin.
52. 2 Jahre später floss in Buda das Blut der ungarischen Jakobiner.
53. Der Terror der Jakobinerdiktatur erschreckte die Herrscher in ganz Europa.
54. Der Wiener Hof sah von da an in jedem Reformversuch eine Gefahr.
55. Aus dem Chaos der Revolution stieg ein junger General auf: Napoleon Bonaparte.
56. 1804 krönte er sich selbst zum Kaiser.
57. Seine Armeen besiegten nacheinander die europäischen Großmächte.
58. 1805 wurden bei Austerlitz auch das österreichische und das russische Heer geschlagen.
59. 1809 erreichte der Krieg auch ungarischen Boden: in der Schlacht bei Győr unterlag das ungarische Adelsaufgebot.
60. Napoleon rief die Ungarn in einer Proklamation auf, sich von den Habsburgern loszusagen, doch vergeblich.
61. 1812 zog der Kaiser mit einem gewaltigen Heer gegen Russland.
62. Der Feldzug endete in einer Katastrophe: die Grande Armée ging in Schnee und Frost zugrunde.
63. 1813 bei Leipzig und 1815 bei Waterloo scheiterte Napoleon endgültig.
64. Die Sieger ordneten Europa auf dem Wiener Kongress neu.
65. Unter der Führung von Kanzler Metternich folgte die Wiederherstellung der alten Ordnung, die Restauration.
66. Zensur und Geheimpolizei wurden auch im Habsburgerreich stärker.
67. Das letzte Jahrzehnt der ungarischen Aufklärung verging deshalb in einer bedrückten politischen Atmosphäre.
68. Statt auf die Politik konzentrierten sich die Schriftsteller auf die Sache der Sprache und der Literatur.
69. Gerade diese Arbeit bereitete die großen politischen Reformen der nächsten Epoche vor.
70. Neben der Politik erlebten auch Wissenschaft und Technik revolutionäre Veränderungen.
71. Am 4. Juli 1776 erklärten die nordamerikanischen Kolonien ihre Unabhängigkeit.
72. Die Unabhängigkeitserklärung übertrug die Ideen der Aufklärung in die politische Praxis.
73. Im selben Jahr erschien Adam Smiths berühmtes Buch über den Wohlstand der Nationen.
74. 1787 wurde die Verfassung der Vereinigten Staaten angenommen, die erste moderne geschriebene Verfassung der Welt.
75. In England begann unterdessen die Industrielle Revolution.
76. James Watt ließ 1769 seine verbesserte Dampfmaschine patentieren.
77. Die Kraft des Dampfes verwandelte innerhalb weniger Jahrzehnte Industrie und Verkehr.
78. Spinnmaschinen und Fabriken eröffneten eine neue Epoche in der Geschichte der Wirtschaft.
79. 1783 stieg in Paris der Heißluftballon der Brüder Montgolfier auf: zum ersten Mal erhob sich der Mensch in die Luft.
80. James Cook kartografierte auf seinen großen Expeditionen die unbekannte Welt des Pazifiks.
81. 1781 entdeckte William Herschel den Planeten Uranus.
82. Leicht zu merken: im selben Jahr erließ Joseph II. das Toleranzpatent.
83. 1796 entwickelte Edward Jenner die Schutzimpfung gegen die Pocken.
84. 1800 baute Alessandro Volta die erste elektrische Batterie.
85. Die Französische Revolution erneuerte auch die Maßeinheiten: damals entstanden Meter und Kilogramm.
86. Die Wissenschaft tat mit der Natur dasselbe, was die Aufklärung mit der Gesellschaft tat: sie suchte darin eine vernünftige Ordnung.
87. Ungarn spürte von diesen Veränderungen vorerst wenig.
88. Die Wirtschaft des Landes beruhte weiterhin auf der Landwirtschaft.
89. Die Leibeigenen arbeiteten für die Grundherren, das städtische Bürgertum blieb schwach.
90. Gerade deshalb wurden in Ungarn nicht die Bürger, sondern die gebildeten Adeligen und die Schriftsteller zu Trägern der neuen Ideen.
91. Das Bewusstsein der Rückständigkeit war schmerzhaft, wirkte aber auch als Ansporn.
92. Die ungarischen Schriftsteller der Zeit fühlten, dass sie Europas Vorsprung aufholen müssen.
93. Dazu musste zuerst die Sprache fähig gemacht werden, moderne Gedanken auszudrücken.
94. Die Kultur wurde so zum nationalen Programm.
95. Dieses Programm stand in enger Verbindung mit der europäischen Literatur und Kunst der Zeit.
96. Das 18. Jahrhundert war die Zeit des Aufstiegs des Romans.
97. Jonathan Swift veröffentlichte 1726 seinen satirischen Roman „Gullivers Reisen“.
98. Voltaire schrieb 1759 „Candide“, das Meisterwerk der philosophischen Erzählung.
99. Rousseau verkündete die Rückkehr zur Natur und das Recht der Gefühle.
100. In Deutschland brachte Lessing die Idee der Toleranz auf die Bühne.
101. 1774 erschien Goethes Roman „Die Leiden des jungen Werthers“.
102. Der „Werther“ versetzte ganz Europa in Fieber, 2 Jahre nach dem Beginn der ungarischen Aufklärung.
103. Der Kult der Gefühle schuf eine neue Strömung: den Sentimentalismus.
104. Diese Strömung erschien auch in der ungarischen Literatur, wie wir in diesem Kapitel sehen werden.
105. Goethe und Schiller schufen in Weimar das Zentrum der deutschen Klassik.
106. Der Klassizismus suchte die Vollkommenheit der antiken Vorbilder und die Reinheit der Formen.
107. In Schottland sang Robert Burns im schlichten Ton der Volkslieder.
108. In England nahm die visionäre Dichtung William Blakes bereits die Romantik vorweg.
109. Der deutsche Philosoph Johann Gottfried Herder sah in der Sprache der Völker den Spiegel ihres Geistes.
110. Herders Name wird uns am Ende des Kapitels noch begegnen.
111. In der Geschichte der Musik ist diese Epoche die Blütezeit der Wiener Klassik.
112. Joseph Haydn stand jahrzehntelang im Dienst der Fürsten Esterházy, auf ungarischem Boden.
113. Das Schloss Esterháza nannten die Zeitgenossen das „ungarische Versailles“.
114. Wolfgang Amadeus Mozart starb 1791 in Wien, mit nur 35 Jahren.
115. Im selben Jahr schrieb Herder seine viel zitierte Prophezeiung über die Zukunft der ungarischen Sprache nieder.
116. Ludwig van Beethoven vollendete 1804 die Sinfonie „Eroica“.
117. Beethoven widmete das Werk ursprünglich Napoleon, zog die Widmung aber auf die Nachricht von der Kaiserkrönung wütend zurück.
118. In der Malerei herrschte der Klassizismus, mit den Historienbildern von Jacques-Louis David.
119. Auch in der Architektur kehrten die antiken Säulen und die strengen Formen zurück.
120. Die Stadt Pest begann sich gerade in diesem Stil zu entwickeln.
121. Die ungarischen Schriftsteller verfolgten jede Bewegung der europäischen Literatur aufmerksam.
122. Sie übersetzten, diskutierten, gründeten Zeitschriften und suchten ihre eigene Stimme.
123. Die Verspieltheit des Rokoko, die Strenge des Klassizismus und die Empfindsamkeit des Sentimentalismus waren in der ungarischen Literatur gleichzeitig präsent.
124. Im Lebenswerk eines einzigen Dichters konnten sogar alle 3 Strömungen nebeneinander bestehen.
125. Ein so vielseitiger Dichter war der Student aus Debrecen, von dem die Unterkapitel 3.5 und 3.6 handeln werden.
126. Kehren wir nun zur zentralen Frage der Epoche zurück, zur Sache der Sprache.
127. Am Ende des 18. Jahrhunderts war die Lage der ungarischen Sprache besorgniserregend.
128. Die Wissenschaft sprach Latein, das höfische Leben Deutsch, die Aristokratie oft Französisch.
129. Der ungarischen Sprache fehlten die Wörter des modernen Lebens, der Wissenschaft und der Philosophie.
130. Damals erschien Herders Prophezeiung: die ungarische Sprache werde in einigen Jahrhunderten vielleicht verschwinden.
131. Dieser Satz schockierte die ungarischen Intellektuellen.
132. Die Antwort darauf war jedoch nicht Verzweiflung, sondern Arbeit.
133. Ein Wiener Gardist hatte schon 1778 den Kern des Programms ausgesprochen: jede Nation kann nur in ihrer eigenen Sprache gebildet werden.
134. Seine Geschichte erzählt das Unterkapitel 3.2.
135. Die Bewegung der Spracherneuerung formte danach über Jahrzehnte die ungarische Sprache.
136. Ihre Führungsgestalt, der Literaturorganisator mit der langen Gefangenschaft, lenkte das literarische Leben mit Tausenden von Briefen.
137. Der Streit zwischen Orthologen und Neologen war scharf, erwies sich aber am Ende als fruchtbar.
138. Die Spracherneuerung hinterließ der ungarischen Sprache etwa 10.000 neue Wörter.
139. Viele davon sind bis heute Teil der Alltagssprache.
140. Sogar das Wort „irodalom“ (Literatur) selbst entstand damals.
141. Von diesem Kampf handelt ausführlich das Unterkapitel 3.3.
142. Die weiteren Unterkapitel stellen die Dichter und Schriftsteller der Epoche vor.
143. Wir lernen die mutige Stimme der politischen Dichtung kennen und den Odendichter, der in der Einsamkeit von Nikla schuf.
144. Auch vom ersten bedeutenden ungarischen Romanversuch und von einer volkstümlichen Verserzählung wird die Rede sein.
145. Das Schicksal der Schriftsteller dieser Zeit war oft tragisch: Gefängnis, Armut und früher Tod begleiteten ihre Laufbahn.
146. Die meisten von ihnen erlebten die Reife der Früchte ihrer Arbeit nicht mehr.
147. Dennoch ist es ihnen zu verdanken, dass die große ungarische Literatur des 19. Jahrhunderts entstehen konnte.
148. Herders Prophezeiung erfüllte sich nicht: die ungarische Sprache verschwand nicht, sondern schritt erneuert weiter.
149. Die erneuerte Sprache öffnete den Weg für die Generation des Reformzeitalters und der Romantik, von der das 4. Kapitel handelt.
150. Als 1825 die Ungarische Akademie der Wissenschaften gegründet wurde, war die Arbeit der Aufklärung gereift: die nächste Epoche sprach bereits in dieser erneuerten Sprache.