3.1 – A felvilágosodás eszméi Európában és Magyarországon – Die Ideen der Aufklärung in Europa und in Ungarn
1. A felvilágosodás a tizennyolcadik század nagy európai szellemi mozgalma, amely az észbe és a haladásba vetett hitet hirdette. – Die Aufklärung ist die große europäische Geistesbewegung des achtzehnten Jahrhunderts, die den Glauben an die Vernunft und den Fortschritt verkündete.
2. E mozgalom a magyar gondolkodást és irodalmat is mélyen átformálta. – Diese Bewegung formte auch das ungarische Denken und die ungarische Literatur tief um.
3. A felvilágosodás középpontjában az emberi ész és a szabad gondolkodás állt. – Im Mittelpunkt der Aufklärung standen die menschliche Vernunft und das freie Denken.
4. E szemlélet szerint az ész képes megismerni és jobbá tenni a világot. – Dieser Anschauung zufolge ist die Vernunft fähig, die Welt zu erkennen und zu verbessern.
5. A felvilágosodás a tekintélyek és az előítéletek helyett a józan gondolkodást állította előtérbe. – Die Aufklärung stellte anstelle der Autoritäten und der Vorurteile das vernünftige Denken in den Vordergrund.
6. E mozgalom a tudás terjesztését és az emberiség felemelését tűzte ki céljául. – Diese Bewegung setzte sich die Verbreitung des Wissens und die Erhebung der Menschheit zum Ziel.
7. A felvilágosodás így a haladás és a nevelés nagy korszaka lett. – Die Aufklärung wurde so ein großes Zeitalter des Fortschritts und der Erziehung.
8. E korszak a modern európai gondolkodás egyik alapvető forrása. – Diese Epoche ist eine der grundlegenden Quellen des modernen europäischen Denkens.
9. A felvilágosodás európai gondolkodói új eszméket hirdettek a társadalomról és az emberről. – Die europäischen Denker der Aufklärung verkündeten neue Ideen über die Gesellschaft und den Menschen.
10. E gondolkodók a szabadságot, az egyenlőséget és a türelmet állították középpontba. – Diese Denker stellten die Freiheit, die Gleichheit und die Toleranz in den Mittelpunkt.
11. A francia felvilágosodás nagy alakjai Voltaire, Rousseau és Montesquieu voltak. – Die großen Gestalten der französischen Aufklärung waren Voltaire, Rousseau und Montesquieu.
12. Voltaire a türelmet és a szabad gondolkodást, a babona elleni harcot hirdette. – Voltaire verkündete die Toleranz und das freie Denken, den Kampf gegen den Aberglauben.
13. Rousseau az ember természetes jóságát és a társadalmi szerződés eszméjét fejtette ki. – Rousseau legte die natürliche Güte des Menschen und die Idee des Gesellschaftsvertrags dar.
14. Montesquieu a hatalmi ágak megosztásának elvét dolgozta ki. – Montesquieu arbeitete das Prinzip der Gewaltenteilung aus.
15. E gondolatok az egész európai politikai gondolkodást átformálták. – Diese Gedanken formten das gesamte europäische politische Denken um.
16. A felvilágosodás nagy vállalkozása a francia Enciklopédia volt. – Das große Unternehmen der Aufklärung war die französische Enzyklopädie.
17. E mű a korabeli tudás egészét foglalta össze a haladás szellemében. – Dieses Werk fasste das gesamte damalige Wissen im Geiste des Fortschritts zusammen.
18. Az Enciklopédia a tudás terjesztésének és a felvilágosodásnak a jelképe lett. – Die Enzyklopädie wurde zum Sinnbild der Verbreitung des Wissens und der Aufklärung.
19. E mozgalom a tudományt és a józan észt állította az emberi élet középpontjába. – Diese Bewegung stellte die Wissenschaft und den gesunden Menschenverstand in den Mittelpunkt des menschlichen Lebens.
20. A felvilágosodás így a modern tudomány és társadalom alapjait teremtette meg. – Die Aufklärung schuf so die Grundlagen der modernen Wissenschaft und Gesellschaft.
21. A német felvilágosodás nagy gondolkodója Immanuel Kant volt. – Der große Denker der deutschen Aufklärung war Immanuel Kant.
22. Kant híres mondása szerint a felvilágosodás az ember kilépése önhibás kiskorúságából. – Kants berühmter Ausspruch besagt, dass die Aufklärung der Ausgang des Menschen aus seiner selbstverschuldeten Unmündigkeit ist.
23. E gondolat a felvilágosodás lényegét foglalja össze: mersz a saját eszed használni. – Dieser Gedanke fasst das Wesen der Aufklärung zusammen: den Mut, sich seines eigenen Verstandes zu bedienen.
24. Kant a saját ész bátor használatát tette a felvilágosodás jelmondatává. – Kant machte den mutigen Gebrauch des eigenen Verstandes zum Wahlspruch der Aufklärung.
25. E felszólítás a szellemi önállóság és felelősség eszményét hirdeti. – Dieser Aufruf verkündet das Ideal der geistigen Selbstständigkeit und Verantwortung.
26. A felvilágosodás eszméi a valláshoz is új módon közeledtek. – Die Ideen der Aufklärung näherten sich auch der Religion auf neue Weise.
27. Sok gondolkodó a vallási türelmet és a felekezetek közötti békét hirdette. – Viele Denker verkündeten die religiöse Toleranz und den Frieden zwischen den Konfessionen.
28. E türelem a felvilágosodás egyik legfontosabb, legmaradandóbb eszméje. – Diese Toleranz ist eine der wichtigsten, bleibendsten Ideen der Aufklärung.
29. A felvilágosodás a babona és a vakhit ellen fordult, de a hitet nem tagadta. – Die Aufklärung wandte sich gegen den Aberglauben und den blinden Glauben, verneinte aber den Glauben nicht.
30. E szemlélet az ész és a hit összhangját kereste. – Diese Anschauung suchte den Einklang von Vernunft und Glaube.
31. A felvilágosodás Magyarországra némi késéssel, de annál nagyobb erővel érkezett. – Die Aufklärung erreichte Ungarn mit einiger Verspätung, aber umso größerer Kraft.
32. E eszmék a bécsi udvar és a külföldön tanuló magyarok révén jutottak el az országba. – Diese Ideen gelangten durch den Wiener Hof und die im Ausland studierenden Ungarn ins Land.
33. A magyar felvilágosodás kezdetét gyakran 1772-höz kötik. – Den Beginn der ungarischen Aufklärung knüpft man häufig an das Jahr 1772.
34. Ekkor jelent meg Bessenyei György Ágis tragédiája című műve. – In diesem Jahr erschien das Werk Ágis tragédiája von György Bessenyei.
35. E mű a magyar felvilágosodás irodalmi nyitányának tekinthető. – Dieses Werk kann als literarische Ouvertüre der ungarischen Aufklärung gelten.
36. A magyar felvilágosodás sajátossága a nemzeti nyelv ügyének központi szerepe. – Eine Besonderheit der ungarischen Aufklärung ist die zentrale Rolle der Sache der nationalen Sprache.
37. A magyar gondolkodók a nemzet felemelkedését az anyanyelv fejlesztésétől remélték. – Die ungarischen Denker erhofften sich den Aufstieg der Nation von der Entwicklung der Muttersprache.
38. E gondolat a magyar felvilágosodás legfontosabb, eredeti vonása. – Dieser Gedanke ist der wichtigste, originelle Zug der ungarischen Aufklärung.
39. A nyelv és a nemzet ügye a magyar felvilágosodásban elválaszthatatlanul összekapcsolódott. – Die Sache der Sprache und der Nation verband sich in der ungarischen Aufklärung untrennbar.
40. E összekapcsolás a magyar nyelvújítás mozgalmához vezetett. – Diese Verbindung führte zur Bewegung der ungarischen Spracherneuerung.
41. A magyar felvilágosodás így egyszerre volt szellemi és nemzeti mozgalom. – Die ungarische Aufklärung war so zugleich eine geistige und eine nationale Bewegung.
42. A felvilágosodás eszméi az ész és a haladás mellett a nemzeti öntudatot is erősítették. – Die Ideen der Aufklärung stärkten neben der Vernunft und dem Fortschritt auch das nationale Selbstbewusstsein.
43. E kettősség a magyar felvilágosodás páratlan gazdagságát adja. – Diese Doppelheit verleiht der ungarischen Aufklärung ihren unvergleichlichen Reichtum.
44. A magyar gondolkodók az európai eszméket a nemzeti célok szolgálatába állították. – Die ungarischen Denker stellten die europäischen Ideen in den Dienst der nationalen Ziele.
45. E teljesítmény a magyar szellem teremtő befogadóerejét mutatja. – Diese Leistung zeigt die schöpferische Aufnahmefähigkeit des ungarischen Geistes.
46. A magyar felvilágosodás fő célja a nemzet művelődésének felemelése volt. – Das Hauptziel der ungarischen Aufklärung war die Erhebung der Bildung der Nation.
47. A gondolkodók a tudás, a nyelv és a kultúra fejlesztésén munkálkodtak. – Die Denker arbeiteten an der Entwicklung des Wissens, der Sprache und der Kultur.
48. E munka a magyar nemzeti irodalom megújulásához vezetett. – Diese Arbeit führte zur Erneuerung der ungarischen Nationalliteratur.
49. A felvilágosodás így a magyar irodalom nagy, megújító korszaka lett. – Die Aufklärung wurde so ein großes, erneuerndes Zeitalter der ungarischen Literatur.
50. E korszak a modern magyar irodalom kezdetét jelenti. – Diese Epoche bedeutet den Beginn der modernen ungarischen Literatur.
51. A magyar felvilágosodás irodalmi élete a folyóiratok megindulásával lendült fel. – Das literarische Leben der ungarischen Aufklärung kam mit dem Aufkommen der Zeitschriften in Schwung.
52. Az első magyar nyelvű folyóiratok a felvilágosodás eszméit terjesztették. – Die ersten ungarischsprachigen Zeitschriften verbreiteten die Ideen der Aufklärung.
53. A Magyar Museum és az Orpheus fontos irodalmi fórumok voltak. – Das Magyar Museum und der Orpheus waren wichtige literarische Foren.
54. E folyóiratok a magyar irodalmi élet megszervezését szolgálták. – Diese Zeitschriften dienten der Organisation des ungarischen literarischen Lebens.
55. A folyóiratok a modern irodalmi nyilvánosság megteremtésének első lépései. – Die Zeitschriften sind die ersten Schritte der Schaffung der modernen literarischen Öffentlichkeit.
56. A felvilágosodás korában az irodalmi élet fokozatosan kiszélesedett. – Im Zeitalter der Aufklärung erweiterte sich das literarische Leben allmählich.
57. Egyre több író, olvasó és folyóirat jelent meg a magyar kultúrában. – Immer mehr Schriftsteller, Leser und Zeitschriften erschienen in der ungarischen Kultur.
58. E fejlődés a modern irodalmi élet alapjait teremtette meg. – Diese Entwicklung schuf die Grundlagen des modernen literarischen Lebens.
59. A felvilágosodás így a magyar irodalmi nyilvánosság megszületésének kora. – Die Aufklärung ist so die Zeit der Geburt der ungarischen literarischen Öffentlichkeit.
60. E nyilvánosság a nemzeti kultúra fejlődésének fontos feltétele lett. – Diese Öffentlichkeit wurde zu einer wichtigen Bedingung der Entwicklung der nationalen Kultur.
61. A magyar felvilágosodás nagy alakjai új eszméket és formákat hoztak az irodalomba. – Die großen Gestalten der ungarischen Aufklärung brachten neue Ideen und Formen in die Literatur.
62. Bessenyei György a testőrírók vezéreként a magyar nyelv ügyét hirdette. – György Bessenyei verkündete als Anführer der Gardisten-Schriftsteller die Sache der ungarischen Sprache.
63. Kazinczy Ferenc a nyelvújítás mozgalmának lett a vezéralakja. – Ferenc Kazinczy wurde zur Führungsgestalt der Bewegung der Spracherneuerung.
64. Csokonai Vitéz Mihály a felvilágosodás legnagyobb magyar költője. – Mihály Csokonai Vitéz ist der größte ungarische Dichter der Aufklärung.
65. E alakok a magyar irodalom megújulásának nagy mesterei. – Diese Gestalten sind die großen Meister der Erneuerung der ungarischen Literatur.
66. A felvilágosodás eszméi a magyar költészetet is új témákkal gazdagították. – Die Ideen der Aufklärung bereicherten auch die ungarische Dichtung um neue Themen.
67. Az ész, a szabadság, a természet és a haladás témái megjelentek a lírában. – Die Themen der Vernunft, der Freiheit, der Natur und des Fortschritts erschienen in der Lyrik.
68. E témák a magyar költészet szemléletét is korszerűsítették. – Diese Themen modernisierten auch die Anschauung der ungarischen Dichtung.
69. A felvilágosodás így a magyar líra megújulásának is forrása lett. – Die Aufklärung wurde so auch zu einer Quelle der Erneuerung der ungarischen Lyrik.
70. E megújulás a modern magyar költészet előkészítője. – Diese Erneuerung ist ein Wegbereiter der modernen ungarischen Dichtung.
71. A magyar felvilágosodás a felvilágosult abszolutizmus korában bontakozott ki. – Die ungarische Aufklärung entfaltete sich im Zeitalter des aufgeklärten Absolutismus.
72. Mária Terézia és II. József uralkodása e korszakot politikailag is meghatározta. – Die Herrschaft Maria Theresias und Josephs II. bestimmte diese Epoche auch politisch.
73. II. József reformjai a felvilágosodás eszméit igyekeztek megvalósítani. – Die Reformen Josephs II. suchten die Ideen der Aufklärung zu verwirklichen.
74. E reformok a türelmet, a haladást és az állam korszerűsítését szolgálták. – Diese Reformen dienten der Toleranz, dem Fortschritt und der Modernisierung des Staates.
75. A magyar felvilágosodás így szoros kapcsolatban állt a kor politikájával. – Die ungarische Aufklärung stand so in engem Zusammenhang mit der Politik der Zeit.
76. II. József németesítő politikája azonban a magyar nemzeti öntudatot is felébresztette. – Die germanisierende Politik Josephs II. weckte jedoch auch das ungarische Nationalbewusstsein.
77. A nyelvrendelet, amely a németet tette hivatalos nyelvvé, ellenállást váltott ki. – Die Sprachverordnung, die das Deutsche zur Amtssprache machte, rief Widerstand hervor.
78. E ellenállás a magyar nyelv és nemzet ügyét erősítette. – Dieser Widerstand stärkte die Sache der ungarischen Sprache und Nation.
79. A felvilágosodás így Magyarországon a nemzeti ébredéssel is összefonódott. – Die Aufklärung verflocht sich in Ungarn so auch mit dem nationalen Erwachen.
80. E összefonódás a magyar felvilágosodás sajátos, eredeti jellegét adja. – Diese Verflechtung verleiht der ungarischen Aufklärung ihren eigenen, originellen Charakter.
81. A magyar felvilágosodás a nemzeti nyelv és kultúra nagy fellendülését hozta. – Die ungarische Aufklärung brachte den großen Aufschwung der nationalen Sprache und Kultur.
82. A nyelvújítás, az irodalom és a tudomány egyaránt megújult e korban. – Die Spracherneuerung, die Literatur und die Wissenschaft erneuerten sich in dieser Zeit gleichermaßen.
83. E megújulás a modern magyar kultúra alapjait teremtette meg. – Diese Erneuerung schuf die Grundlagen der modernen ungarischen Kultur.
84. A felvilágosodás így a magyar szellem nagy, megújító korszaka. – Die Aufklärung ist so ein großes, erneuerndes Zeitalter des ungarischen Geistes.
85. E korszak a nemzeti öntudat és a modern műveltség együttes felemelkedése. – Diese Epoche ist der gemeinsame Aufstieg des nationalen Selbstbewusstseins und der modernen Bildung.
86. A felvilágosodás eszméi a magyar társadalmi gondolkodást is megújították. – Die Ideen der Aufklärung erneuerten auch das ungarische gesellschaftliche Denken.
87. A szabadság, az egyenlőség és a haladás gondolatai teret nyertek. – Die Gedanken der Freiheit, der Gleichheit und des Fortschritts gewannen Raum.
88. E eszmék a későbbi reformkor és forradalom szellemi előzményei. – Diese Ideen sind die geistigen Vorstufen des späteren Reformzeitalters und der Revolution.
89. A felvilágosodás így a magyar politikai megújulás forrása is. – Die Aufklärung ist so auch eine Quelle der ungarischen politischen Erneuerung.
90. E megújulás a nemzet egész jövőjét befolyásolta. – Diese Erneuerung beeinflusste die gesamte Zukunft der Nation.
91. A magyar felvilágosodás a tudomány és az oktatás fejlődését is előmozdította. – Die ungarische Aufklärung förderte auch die Entwicklung der Wissenschaft und der Bildung.
92. Az anyanyelvű tudományosság eszméje, amelyet Apáçai hirdetett, most kiteljesedett. – Die Idee der muttersprachlichen Wissenschaft, die Apáçai verkündet hatte, entfaltete sich nun.
93. A magyar nyelv a tudomány és az irodalom teljes jogú hordozójává vált. – Die ungarische Sprache wurde zum vollberechtigten Träger der Wissenschaft und der Literatur.
94. E felemelkedés a nemzeti kultúra nagy vívmánya. – Dieser Aufstieg ist eine große Errungenschaft der nationalen Kultur.
95. A felvilágosodás így a magyar nyelv és tudomány diadalának kora. – Die Aufklärung ist so die Zeit des Triumphs der ungarischen Sprache und Wissenschaft.
96. A magyar felvilágosodás eszméi a mai olvasó számára is időszerűek. – Die Ideen der ungarischen Aufklärung sind auch für den heutigen Leser aktuell.
97. Az ész, a szabadság, a türelem és a haladás értékei ma is érvényesek. – Die Werte der Vernunft, der Freiheit, der Toleranz und des Fortschritts sind auch heute gültig.
98. A felvilágosodás e értékeket a magyar kultúra részévé tette. – Die Aufklärung machte diese Werte zu einem Teil der ungarischen Kultur.
99. E értékek a nemzeti szellem éltető, mély rétegét alkotják. – Diese Werte bilden eine belebende, tiefe Schicht des nationalen Geistes.
100. A felvilágosodás így a magyar kultúra el nem múló öröksége. – Die Aufklärung ist so ein unvergängliches Erbe der ungarischen Kultur.
101. A magyar felvilágosodás a nemzeti és az egyetemes értékek termékeny találkozása. – Die ungarische Aufklärung ist eine fruchtbare Begegnung der nationalen und der universalen Werte.
102. Az európai eszmék a magyar nemzeti célokkal itt egyesültek. – Die europäischen Ideen vereinten sich hier mit den ungarischen nationalen Zielen.
103. E egyesítés a magyar szellem teremtő erejét mutatja. – Diese Vereinigung zeigt die schöpferische Kraft des ungarischen Geistes.
104. A magyar gondolkodók nem másolták, hanem alkotó módon alkalmazták az európai eszméket. – Die ungarischen Denker kopierten die europäischen Ideen nicht, sondern wandten sie schöpferisch an.
105. E alkotó befogadás a magyar kultúra egyik legnagyobb ereje. – Diese schöpferische Aufnahme ist eine der größten Kräfte der ungarischen Kultur.
106. A felvilágosodás így a magyar szellem nyitottságának szép példája. – Die Aufklärung ist so ein schönes Beispiel der Offenheit des ungarischen Geistes.
107. E nyitottság a magyar irodalom egyik állandó, éltető vonása. – Diese Offenheit ist ein beständiger, belebender Zug der ungarischen Literatur.
108. A magyar felvilágosodás e nyitottságot új magaslatokra emelte. – Die ungarische Aufklärung erhob diese Offenheit zu neuen Höhen.
109. E emelkedés a nemzeti kultúra fejlődésének fontos lépése. – Dieser Aufstieg ist ein wichtiger Schritt der Entwicklung der nationalen Kultur.
110. A felvilágosodás így a magyar szellem nagy, megújító korszaka marad. – Die Aufklärung bleibt so ein großes, erneuerndes Zeitalter des ungarischen Geistes.
111. A magyar felvilágosodás a nemzeti nyelv és irodalom nagy fellendülésének kora. – Die ungarische Aufklärung ist die Zeit des großen Aufschwungs der nationalen Sprache und Literatur.
112. E korban teremtődött meg a modern magyar irodalmi nyelv és élet. – In dieser Zeit entstand die moderne ungarische Literatursprache und das moderne literarische Leben.
113. E teremtés a nemzeti kultúra egyik legnagyobb vívmánya. – Diese Schaffung ist eine der größten Errungenschaften der nationalen Kultur.
114. A felvilágosodás így a modern magyar irodalom bölcsője. – Die Aufklärung ist so die Wiege der modernen ungarischen Literatur.
115. E bölcsőből kelt életre a magyar irodalom egész modern hagyománya. – Aus dieser Wiege erwachte die gesamte moderne Überlieferung der ungarischen Literatur.
116. A felvilágosodás nagy alakjainak részleteit külön feinkapitolok tárgyalják. – Die Einzelheiten der großen Gestalten der Aufklärung behandeln eigene Feinkapitel.
117. Bessenyei, Kazinczy és Csokonai munkássága külön figyelmet érdemel. – Das Wirken von Bessenyei, Kazinczy und Csokonai verdient eigene Aufmerksamkeit.
118. E alakok együtt adják a magyar felvilágosodás teljes, gazdag képét. – Diese Gestalten ergeben zusammen das vollständige, reiche Bild der ungarischen Aufklärung.
119. A magyar felvilágosodás a nemzeti kultúra kimeríthetetlen forrása. – Die ungarische Aufklärung ist eine unerschöpfliche Quelle der nationalen Kultur.
120. E forrás a magyar szellem gazdagságát és nyitottságát mutatja. – Diese Quelle zeigt den Reichtum und die Offenheit des ungarischen Geistes.
121. A felvilágosodás eszméi Európában és Magyarországon egyaránt a haladást szolgálták. – Die Ideen der Aufklärung dienten sowohl in Europa als auch in Ungarn dem Fortschritt.
122. E eszmék az emberi ész és szabadság erejébe vetett hitet hirdették. – Diese Ideen verkündeten den Glauben an die Kraft der menschlichen Vernunft und Freiheit.
123. E hit a modern világ egyik alapvető szellemi forrása. – Dieser Glaube ist eine der grundlegenden geistigen Quellen der modernen Welt.
124. A magyar felvilágosodás e hitet a nemzeti célok szolgálatába állította. – Die ungarische Aufklärung stellte diesen Glauben in den Dienst der nationalen Ziele.
125. E szolgálat a magyar szellem eredeti, teremtő hozzájárulása. – Dieser Dienst ist der originelle, schöpferische Beitrag des ungarischen Geistes.
126. A felvilágosodás így a magyar és az európai kultúra szép találkozása. – Die Aufklärung ist so eine schöne Begegnung der ungarischen und der europäischen Kultur.
127. E találkozás a magyar irodalom megújulásának forrása lett. – Diese Begegnung wurde zu einer Quelle der Erneuerung der ungarischen Literatur.
128. E megújulás a modern magyar irodalom kezdetét jelenti. – Diese Erneuerung bedeutet den Beginn der modernen ungarischen Literatur.
129. A felvilágosodás így a magyar irodalom nagy, fordulópontot jelentő korszaka. – Die Aufklärung ist so ein großes, einen Wendepunkt bedeutendes Zeitalter der ungarischen Literatur.
130. E fordulóponttól a magyar szellem a modern kor útján halad. – Von diesem Wendepunkt an schreitet der ungarische Geist auf dem Weg der modernen Zeit.
131. A magyar felvilágosodás a nemzet művelődésének nagy felemelője. – Die ungarische Aufklärung ist ein großer Erheber der Bildung der Nation.
132. E felemelés a tudás, a nyelv és a kultúra együttes fejlődését jelenti. – Diese Erhebung bedeutet die gemeinsame Entwicklung des Wissens, der Sprache und der Kultur.
133. E fejlődés a nemzeti öntudat megerősödésével járt együtt. – Diese Entwicklung ging mit dem Erstarken des nationalen Selbstbewusstseins einher.
134. A felvilágosodás így a nemzeti ébredés fontos szellemi forrása. – Die Aufklärung ist so eine wichtige geistige Quelle des nationalen Erwachens.
135. E ébredés a magyar történelem egész további menetét befolyásolta. – Dieses Erwachen beeinflusste den gesamten weiteren Verlauf der ungarischen Geschichte.
136. A magyar felvilágosodás a nemzeti kultúra megújulásának nagy korszaka. – Die ungarische Aufklärung ist ein großes Zeitalter der Erneuerung der nationalen Kultur.
137. E korszak a nemzeti nyelv, irodalom és tudomány közös felemelkedése. – Diese Epoche ist der gemeinsame Aufstieg der nationalen Sprache, Literatur und Wissenschaft.
138. E felemelkedés a nemzeti kultúra el nem múló vívmánya. – Dieser Aufstieg ist eine unvergängliche Errungenschaft der nationalen Kultur.
139. A felvilágosodás így a magyar szellem büszke, fényes korszaka. – Die Aufklärung ist so ein stolzes, glänzendes Zeitalter des ungarischen Geistes.
140. E korszak öröksége a mai magyar kultúrában is eleven és ható. – Das Erbe dieser Epoche ist auch in der heutigen ungarischen Kultur lebendig und wirksam.
141. A felvilágosodás eszméi a magyar kultúra maradandó, éltető részei. – Die Ideen der Aufklärung sind bleibende, belebende Teile der ungarischen Kultur.
142. Az ész, a szabadság és a nemzeti nyelv ügye ma is időszerű. – Die Sache der Vernunft, der Freiheit und der nationalen Sprache ist auch heute aktuell.
143. A felvilágosodás e értékeket örökre a magyar szellembe írta. – Die Aufklärung schrieb diese Werte für immer in den ungarischen Geist.
144. E értékek a nemzeti önazonosság éltető, mély forrásai. – Diese Werte sind belebende, tiefe Quellen der nationalen Selbstidentität.
145. A felvilágosodás így a magyar kultúra el nem múló, fényes öröksége. – Die Aufklärung ist so ein unvergängliches, glänzendes Erbe der ungarischen Kultur.
146. E örökség a nemzeti szellem gazdagságáról és nyitottságáról tanúskodik. – Dieses Erbe zeugt vom Reichtum und von der Offenheit des nationalen Geistes.
147. A felvilágosodás megismerése a modern magyar kultúra megértéséhez vezet. – Die Kenntnis der Aufklärung führt zum Verständnis der modernen ungarischen Kultur.
148. E kor nélkül a magyar szellem modern fejlődése érthetetlen maradna. – Ohne diese Zeit bliebe die moderne Entwicklung des ungarischen Geistes unverständlich.
149. A felvilágosodás fényében a modern magyar irodalom születése tárul fel. – Im Licht der Aufklärung offenbart sich die Geburt der modernen ungarischen Literatur.
150. E születéstől most a felvilágosodás nagy magyar alakja, Bessenyei György és a testőrírók felé fordulunk. – Von dieser Geburt wenden wir uns nun der großen ungarischen Gestalt der Aufklärung zu, György Bessenyei und den Gardisten-Schriftstellern.
(aufklappen)magyar
1. A felvilágosodás a tizennyolcadik század nagy európai szellemi mozgalma, amely az észbe és a haladásba vetett hitet hirdette.
2. E mozgalom a magyar gondolkodást és irodalmat is mélyen átformálta.
3. A felvilágosodás középpontjában az emberi ész és a szabad gondolkodás állt.
4. E szemlélet szerint az ész képes megismerni és jobbá tenni a világot.
5. A felvilágosodás a tekintélyek és az előítéletek helyett a józan gondolkodást állította előtérbe.
6. E mozgalom a tudás terjesztését és az emberiség felemelését tűzte ki céljául.
7. A felvilágosodás így a haladás és a nevelés nagy korszaka lett.
8. E korszak a modern európai gondolkodás egyik alapvető forrása.
9. A felvilágosodás európai gondolkodói új eszméket hirdettek a társadalomról és az emberről.
10. E gondolkodók a szabadságot, az egyenlőséget és a türelmet állították középpontba.
11. A francia felvilágosodás nagy alakjai Voltaire, Rousseau és Montesquieu voltak.
12. Voltaire a türelmet és a szabad gondolkodást, a babona elleni harcot hirdette.
13. Rousseau az ember természetes jóságát és a társadalmi szerződés eszméjét fejtette ki.
14. Montesquieu a hatalmi ágak megosztásának elvét dolgozta ki.
15. E gondolatok az egész európai politikai gondolkodást átformálták.
16. A felvilágosodás nagy vállalkozása a francia Enciklopédia volt.
17. E mű a korabeli tudás egészét foglalta össze a haladás szellemében.
18. Az Enciklopédia a tudás terjesztésének és a felvilágosodásnak a jelképe lett.
19. E mozgalom a tudományt és a józan észt állította az emberi élet középpontjába.
20. A felvilágosodás így a modern tudomány és társadalom alapjait teremtette meg.
21. A német felvilágosodás nagy gondolkodója Immanuel Kant volt.
22. Kant híres mondása szerint a felvilágosodás az ember kilépése önhibás kiskorúságából.
23. E gondolat a felvilágosodás lényegét foglalja össze: mersz a saját eszed használni.
24. Kant a saját ész bátor használatát tette a felvilágosodás jelmondatává.
25. E felszólítás a szellemi önállóság és felelősség eszményét hirdeti.
26. A felvilágosodás eszméi a valláshoz is új módon közeledtek.
27. Sok gondolkodó a vallási türelmet és a felekezetek közötti békét hirdette.
28. E türelem a felvilágosodás egyik legfontosabb, legmaradandóbb eszméje.
29. A felvilágosodás a babona és a vakhit ellen fordult, de a hitet nem tagadta.
30. E szemlélet az ész és a hit összhangját kereste.
31. A felvilágosodás Magyarországra némi késéssel, de annál nagyobb erővel érkezett.
32. E eszmék a bécsi udvar és a külföldön tanuló magyarok révén jutottak el az országba.
33. A magyar felvilágosodás kezdetét gyakran 1772-höz kötik.
34. Ekkor jelent meg Bessenyei György Ágis tragédiája című műve.
35. E mű a magyar felvilágosodás irodalmi nyitányának tekinthető.
36. A magyar felvilágosodás sajátossága a nemzeti nyelv ügyének központi szerepe.
37. A magyar gondolkodók a nemzet felemelkedését az anyanyelv fejlesztésétől remélték.
38. E gondolat a magyar felvilágosodás legfontosabb, eredeti vonása.
39. A nyelv és a nemzet ügye a magyar felvilágosodásban elválaszthatatlanul összekapcsolódott.
40. E összekapcsolás a magyar nyelvújítás mozgalmához vezetett.
41. A magyar felvilágosodás így egyszerre volt szellemi és nemzeti mozgalom.
42. A felvilágosodás eszméi az ész és a haladás mellett a nemzeti öntudatot is erősítették.
43. E kettősség a magyar felvilágosodás páratlan gazdagságát adja.
44. A magyar gondolkodók az európai eszméket a nemzeti célok szolgálatába állították.
45. E teljesítmény a magyar szellem teremtő befogadóerejét mutatja.
46. A magyar felvilágosodás fő célja a nemzet művelődésének felemelése volt.
47. A gondolkodók a tudás, a nyelv és a kultúra fejlesztésén munkálkodtak.
48. E munka a magyar nemzeti irodalom megújulásához vezetett.
49. A felvilágosodás így a magyar irodalom nagy, megújító korszaka lett.
50. E korszak a modern magyar irodalom kezdetét jelenti.
51. A magyar felvilágosodás irodalmi élete a folyóiratok megindulásával lendült fel.
52. Az első magyar nyelvű folyóiratok a felvilágosodás eszméit terjesztették.
53. A Magyar Museum és az Orpheus fontos irodalmi fórumok voltak.
54. E folyóiratok a magyar irodalmi élet megszervezését szolgálták.
55. A folyóiratok a modern irodalmi nyilvánosság megteremtésének első lépései.
56. A felvilágosodás korában az irodalmi élet fokozatosan kiszélesedett.
57. Egyre több író, olvasó és folyóirat jelent meg a magyar kultúrában.
58. E fejlődés a modern irodalmi élet alapjait teremtette meg.
59. A felvilágosodás így a magyar irodalmi nyilvánosság megszületésének kora.
60. E nyilvánosság a nemzeti kultúra fejlődésének fontos feltétele lett.
61. A magyar felvilágosodás nagy alakjai új eszméket és formákat hoztak az irodalomba.
62. Bessenyei György a testőrírók vezéreként a magyar nyelv ügyét hirdette.
63. Kazinczy Ferenc a nyelvújítás mozgalmának lett a vezéralakja.
64. Csokonai Vitéz Mihály a felvilágosodás legnagyobb magyar költője.
65. E alakok a magyar irodalom megújulásának nagy mesterei.
66. A felvilágosodás eszméi a magyar költészetet is új témákkal gazdagították.
67. Az ész, a szabadság, a természet és a haladás témái megjelentek a lírában.
68. E témák a magyar költészet szemléletét is korszerűsítették.
69. A felvilágosodás így a magyar líra megújulásának is forrása lett.
70. E megújulás a modern magyar költészet előkészítője.
71. A magyar felvilágosodás a felvilágosult abszolutizmus korában bontakozott ki.
72. Mária Terézia és II. József uralkodása e korszakot politikailag is meghatározta.
73. II. József reformjai a felvilágosodás eszméit igyekeztek megvalósítani.
74. E reformok a türelmet, a haladást és az állam korszerűsítését szolgálták.
75. A magyar felvilágosodás így szoros kapcsolatban állt a kor politikájával.
76. II. József németesítő politikája azonban a magyar nemzeti öntudatot is felébresztette.
77. A nyelvrendelet, amely a németet tette hivatalos nyelvvé, ellenállást váltott ki.
78. E ellenállás a magyar nyelv és nemzet ügyét erősítette.
79. A felvilágosodás így Magyarországon a nemzeti ébredéssel is összefonódott.
80. E összefonódás a magyar felvilágosodás sajátos, eredeti jellegét adja.
81. A magyar felvilágosodás a nemzeti nyelv és kultúra nagy fellendülését hozta.
82. A nyelvújítás, az irodalom és a tudomány egyaránt megújult e korban.
83. E megújulás a modern magyar kultúra alapjait teremtette meg.
84. A felvilágosodás így a magyar szellem nagy, megújító korszaka.
85. E korszak a nemzeti öntudat és a modern műveltség együttes felemelkedése.
86. A felvilágosodás eszméi a magyar társadalmi gondolkodást is megújították.
87. A szabadság, az egyenlőség és a haladás gondolatai teret nyertek.
88. E eszmék a későbbi reformkor és forradalom szellemi előzményei.
89. A felvilágosodás így a magyar politikai megújulás forrása is.
90. E megújulás a nemzet egész jövőjét befolyásolta.
91. A magyar felvilágosodás a tudomány és az oktatás fejlődését is előmozdította.
92. Az anyanyelvű tudományosság eszméje, amelyet Apáçai hirdetett, most kiteljesedett.
93. A magyar nyelv a tudomány és az irodalom teljes jogú hordozójává vált.
94. E felemelkedés a nemzeti kultúra nagy vívmánya.
95. A felvilágosodás így a magyar nyelv és tudomány diadalának kora.
96. A magyar felvilágosodás eszméi a mai olvasó számára is időszerűek.
97. Az ész, a szabadság, a türelem és a haladás értékei ma is érvényesek.
98. A felvilágosodás e értékeket a magyar kultúra részévé tette.
99. E értékek a nemzeti szellem éltető, mély rétegét alkotják.
100. A felvilágosodás így a magyar kultúra el nem múló öröksége.
101. A magyar felvilágosodás a nemzeti és az egyetemes értékek termékeny találkozása.
102. Az európai eszmék a magyar nemzeti célokkal itt egyesültek.
103. E egyesítés a magyar szellem teremtő erejét mutatja.
104. A magyar gondolkodók nem másolták, hanem alkotó módon alkalmazták az európai eszméket.
105. E alkotó befogadás a magyar kultúra egyik legnagyobb ereje.
106. A felvilágosodás így a magyar szellem nyitottságának szép példája.
107. E nyitottság a magyar irodalom egyik állandó, éltető vonása.
108. A magyar felvilágosodás e nyitottságot új magaslatokra emelte.
109. E emelkedés a nemzeti kultúra fejlődésének fontos lépése.
110. A felvilágosodás így a magyar szellem nagy, megújító korszaka marad.
111. A magyar felvilágosodás a nemzeti nyelv és irodalom nagy fellendülésének kora.
112. E korban teremtődött meg a modern magyar irodalmi nyelv és élet.
113. E teremtés a nemzeti kultúra egyik legnagyobb vívmánya.
114. A felvilágosodás így a modern magyar irodalom bölcsője.
115. E bölcsőből kelt életre a magyar irodalom egész modern hagyománya.
116. A felvilágosodás nagy alakjainak részleteit külön feinkapitolok tárgyalják.
117. Bessenyei, Kazinczy és Csokonai munkássága külön figyelmet érdemel.
118. E alakok együtt adják a magyar felvilágosodás teljes, gazdag képét.
119. A magyar felvilágosodás a nemzeti kultúra kimeríthetetlen forrása.
120. E forrás a magyar szellem gazdagságát és nyitottságát mutatja.
121. A felvilágosodás eszméi Európában és Magyarországon egyaránt a haladást szolgálták.
122. E eszmék az emberi ész és szabadság erejébe vetett hitet hirdették.
123. E hit a modern világ egyik alapvető szellemi forrása.
124. A magyar felvilágosodás e hitet a nemzeti célok szolgálatába állította.
125. E szolgálat a magyar szellem eredeti, teremtő hozzájárulása.
126. A felvilágosodás így a magyar és az európai kultúra szép találkozása.
127. E találkozás a magyar irodalom megújulásának forrása lett.
128. E megújulás a modern magyar irodalom kezdetét jelenti.
129. A felvilágosodás így a magyar irodalom nagy, fordulópontot jelentő korszaka.
130. E fordulóponttól a magyar szellem a modern kor útján halad.
131. A magyar felvilágosodás a nemzet művelődésének nagy felemelője.
132. E felemelés a tudás, a nyelv és a kultúra együttes fejlődését jelenti.
133. E fejlődés a nemzeti öntudat megerősödésével járt együtt.
134. A felvilágosodás így a nemzeti ébredés fontos szellemi forrása.
135. E ébredés a magyar történelem egész további menetét befolyásolta.
136. A magyar felvilágosodás a nemzeti kultúra megújulásának nagy korszaka.
137. E korszak a nemzeti nyelv, irodalom és tudomány közös felemelkedése.
138. E felemelkedés a nemzeti kultúra el nem múló vívmánya.
139. A felvilágosodás így a magyar szellem büszke, fényes korszaka.
140. E korszak öröksége a mai magyar kultúrában is eleven és ható.
141. A felvilágosodás eszméi a magyar kultúra maradandó, éltető részei.
142. Az ész, a szabadság és a nemzeti nyelv ügye ma is időszerű.
143. A felvilágosodás e értékeket örökre a magyar szellembe írta.
144. E értékek a nemzeti önazonosság éltető, mély forrásai.
145. A felvilágosodás így a magyar kultúra el nem múló, fényes öröksége.
146. E örökség a nemzeti szellem gazdagságáról és nyitottságáról tanúskodik.
147. A felvilágosodás megismerése a modern magyar kultúra megértéséhez vezet.
148. E kor nélkül a magyar szellem modern fejlődése érthetetlen maradna.
149. A felvilágosodás fényében a modern magyar irodalom születése tárul fel.
150. E születéstől most a felvilágosodás nagy magyar alakja, Bessenyei György és a testőrírók felé fordulunk.
(aufklappen)német
1. Die Aufklärung ist die große europäische Geistesbewegung des achtzehnten Jahrhunderts, die den Glauben an die Vernunft und den Fortschritt verkündete.
2. Diese Bewegung formte auch das ungarische Denken und die ungarische Literatur tief um.
3. Im Mittelpunkt der Aufklärung standen die menschliche Vernunft und das freie Denken.
4. Dieser Anschauung zufolge ist die Vernunft fähig, die Welt zu erkennen und zu verbessern.
5. Die Aufklärung stellte anstelle der Autoritäten und der Vorurteile das vernünftige Denken in den Vordergrund.
6. Diese Bewegung setzte sich die Verbreitung des Wissens und die Erhebung der Menschheit zum Ziel.
7. Die Aufklärung wurde so ein großes Zeitalter des Fortschritts und der Erziehung.
8. Diese Epoche ist eine der grundlegenden Quellen des modernen europäischen Denkens.
9. Die europäischen Denker der Aufklärung verkündeten neue Ideen über die Gesellschaft und den Menschen.
10. Diese Denker stellten die Freiheit, die Gleichheit und die Toleranz in den Mittelpunkt.
11. Die großen Gestalten der französischen Aufklärung waren Voltaire, Rousseau und Montesquieu.
12. Voltaire verkündete die Toleranz und das freie Denken, den Kampf gegen den Aberglauben.
13. Rousseau legte die natürliche Güte des Menschen und die Idee des Gesellschaftsvertrags dar.
14. Montesquieu arbeitete das Prinzip der Gewaltenteilung aus.
15. Diese Gedanken formten das gesamte europäische politische Denken um.
16. Das große Unternehmen der Aufklärung war die französische Enzyklopädie.
17. Dieses Werk fasste das gesamte damalige Wissen im Geiste des Fortschritts zusammen.
18. Die Enzyklopädie wurde zum Sinnbild der Verbreitung des Wissens und der Aufklärung.
19. Diese Bewegung stellte die Wissenschaft und den gesunden Menschenverstand in den Mittelpunkt des menschlichen Lebens.
20. Die Aufklärung schuf so die Grundlagen der modernen Wissenschaft und Gesellschaft.
21. Der große Denker der deutschen Aufklärung war Immanuel Kant.
22. Kants berühmter Ausspruch besagt, dass die Aufklärung der Ausgang des Menschen aus seiner selbstverschuldeten Unmündigkeit ist.
23. Dieser Gedanke fasst das Wesen der Aufklärung zusammen: den Mut, sich seines eigenen Verstandes zu bedienen.
24. Kant machte den mutigen Gebrauch des eigenen Verstandes zum Wahlspruch der Aufklärung.
25. Dieser Aufruf verkündet das Ideal der geistigen Selbstständigkeit und Verantwortung.
26. Die Ideen der Aufklärung näherten sich auch der Religion auf neue Weise.
27. Viele Denker verkündeten die religiöse Toleranz und den Frieden zwischen den Konfessionen.
28. Diese Toleranz ist eine der wichtigsten, bleibendsten Ideen der Aufklärung.
29. Die Aufklärung wandte sich gegen den Aberglauben und den blinden Glauben, verneinte aber den Glauben nicht.
30. Diese Anschauung suchte den Einklang von Vernunft und Glaube.
31. Die Aufklärung erreichte Ungarn mit einiger Verspätung, aber umso größerer Kraft.
32. Diese Ideen gelangten durch den Wiener Hof und die im Ausland studierenden Ungarn ins Land.
33. Den Beginn der ungarischen Aufklärung knüpft man häufig an das Jahr 1772.
34. In diesem Jahr erschien das Werk Ágis tragédiája von György Bessenyei.
35. Dieses Werk kann als literarische Ouvertüre der ungarischen Aufklärung gelten.
36. Eine Besonderheit der ungarischen Aufklärung ist die zentrale Rolle der Sache der nationalen Sprache.
37. Die ungarischen Denker erhofften sich den Aufstieg der Nation von der Entwicklung der Muttersprache.
38. Dieser Gedanke ist der wichtigste, originelle Zug der ungarischen Aufklärung.
39. Die Sache der Sprache und der Nation verband sich in der ungarischen Aufklärung untrennbar.
40. Diese Verbindung führte zur Bewegung der ungarischen Spracherneuerung.
41. Die ungarische Aufklärung war so zugleich eine geistige und eine nationale Bewegung.
42. Die Ideen der Aufklärung stärkten neben der Vernunft und dem Fortschritt auch das nationale Selbstbewusstsein.
43. Diese Doppelheit verleiht der ungarischen Aufklärung ihren unvergleichlichen Reichtum.
44. Die ungarischen Denker stellten die europäischen Ideen in den Dienst der nationalen Ziele.
45. Diese Leistung zeigt die schöpferische Aufnahmefähigkeit des ungarischen Geistes.
46. Das Hauptziel der ungarischen Aufklärung war die Erhebung der Bildung der Nation.
47. Die Denker arbeiteten an der Entwicklung des Wissens, der Sprache und der Kultur.
48. Diese Arbeit führte zur Erneuerung der ungarischen Nationalliteratur.
49. Die Aufklärung wurde so ein großes, erneuerndes Zeitalter der ungarischen Literatur.
50. Diese Epoche bedeutet den Beginn der modernen ungarischen Literatur.
51. Das literarische Leben der ungarischen Aufklärung kam mit dem Aufkommen der Zeitschriften in Schwung.
52. Die ersten ungarischsprachigen Zeitschriften verbreiteten die Ideen der Aufklärung.
53. Das Magyar Museum und der Orpheus waren wichtige literarische Foren.
54. Diese Zeitschriften dienten der Organisation des ungarischen literarischen Lebens.
55. Die Zeitschriften sind die ersten Schritte der Schaffung der modernen literarischen Öffentlichkeit.
56. Im Zeitalter der Aufklärung erweiterte sich das literarische Leben allmählich.
57. Immer mehr Schriftsteller, Leser und Zeitschriften erschienen in der ungarischen Kultur.
58. Diese Entwicklung schuf die Grundlagen des modernen literarischen Lebens.
59. Die Aufklärung ist so die Zeit der Geburt der ungarischen literarischen Öffentlichkeit.
60. Diese Öffentlichkeit wurde zu einer wichtigen Bedingung der Entwicklung der nationalen Kultur.
61. Die großen Gestalten der ungarischen Aufklärung brachten neue Ideen und Formen in die Literatur.
62. György Bessenyei verkündete als Anführer der Gardisten-Schriftsteller die Sache der ungarischen Sprache.
63. Ferenc Kazinczy wurde zur Führungsgestalt der Bewegung der Spracherneuerung.
64. Mihály Csokonai Vitéz ist der größte ungarische Dichter der Aufklärung.
65. Diese Gestalten sind die großen Meister der Erneuerung der ungarischen Literatur.
66. Die Ideen der Aufklärung bereicherten auch die ungarische Dichtung um neue Themen.
67. Die Themen der Vernunft, der Freiheit, der Natur und des Fortschritts erschienen in der Lyrik.
68. Diese Themen modernisierten auch die Anschauung der ungarischen Dichtung.
69. Die Aufklärung wurde so auch zu einer Quelle der Erneuerung der ungarischen Lyrik.
70. Diese Erneuerung ist ein Wegbereiter der modernen ungarischen Dichtung.
71. Die ungarische Aufklärung entfaltete sich im Zeitalter des aufgeklärten Absolutismus.
72. Die Herrschaft Maria Theresias und Josephs II. bestimmte diese Epoche auch politisch.
73. Die Reformen Josephs II. suchten die Ideen der Aufklärung zu verwirklichen.
74. Diese Reformen dienten der Toleranz, dem Fortschritt und der Modernisierung des Staates.
75. Die ungarische Aufklärung stand so in engem Zusammenhang mit der Politik der Zeit.
76. Die germanisierende Politik Josephs II. weckte jedoch auch das ungarische Nationalbewusstsein.
77. Die Sprachverordnung, die das Deutsche zur Amtssprache machte, rief Widerstand hervor.
78. Dieser Widerstand stärkte die Sache der ungarischen Sprache und Nation.
79. Die Aufklärung verflocht sich in Ungarn so auch mit dem nationalen Erwachen.
80. Diese Verflechtung verleiht der ungarischen Aufklärung ihren eigenen, originellen Charakter.
81. Die ungarische Aufklärung brachte den großen Aufschwung der nationalen Sprache und Kultur.
82. Die Spracherneuerung, die Literatur und die Wissenschaft erneuerten sich in dieser Zeit gleichermaßen.
83. Diese Erneuerung schuf die Grundlagen der modernen ungarischen Kultur.
84. Die Aufklärung ist so ein großes, erneuerndes Zeitalter des ungarischen Geistes.
85. Diese Epoche ist der gemeinsame Aufstieg des nationalen Selbstbewusstseins und der modernen Bildung.
86. Die Ideen der Aufklärung erneuerten auch das ungarische gesellschaftliche Denken.
87. Die Gedanken der Freiheit, der Gleichheit und des Fortschritts gewannen Raum.
88. Diese Ideen sind die geistigen Vorstufen des späteren Reformzeitalters und der Revolution.
89. Die Aufklärung ist so auch eine Quelle der ungarischen politischen Erneuerung.
90. Diese Erneuerung beeinflusste die gesamte Zukunft der Nation.
91. Die ungarische Aufklärung förderte auch die Entwicklung der Wissenschaft und der Bildung.
92. Die Idee der muttersprachlichen Wissenschaft, die Apáçai verkündet hatte, entfaltete sich nun.
93. Die ungarische Sprache wurde zum vollberechtigten Träger der Wissenschaft und der Literatur.
94. Dieser Aufstieg ist eine große Errungenschaft der nationalen Kultur.
95. Die Aufklärung ist so die Zeit des Triumphs der ungarischen Sprache und Wissenschaft.
96. Die Ideen der ungarischen Aufklärung sind auch für den heutigen Leser aktuell.
97. Die Werte der Vernunft, der Freiheit, der Toleranz und des Fortschritts sind auch heute gültig.
98. Die Aufklärung machte diese Werte zu einem Teil der ungarischen Kultur.
99. Diese Werte bilden eine belebende, tiefe Schicht des nationalen Geistes.
100. Die Aufklärung ist so ein unvergängliches Erbe der ungarischen Kultur.
101. Die ungarische Aufklärung ist eine fruchtbare Begegnung der nationalen und der universalen Werte.
102. Die europäischen Ideen vereinten sich hier mit den ungarischen nationalen Zielen.
103. Diese Vereinigung zeigt die schöpferische Kraft des ungarischen Geistes.
104. Die ungarischen Denker kopierten die europäischen Ideen nicht, sondern wandten sie schöpferisch an.
105. Diese schöpferische Aufnahme ist eine der größten Kräfte der ungarischen Kultur.
106. Die Aufklärung ist so ein schönes Beispiel der Offenheit des ungarischen Geistes.
107. Diese Offenheit ist ein beständiger, belebender Zug der ungarischen Literatur.
108. Die ungarische Aufklärung erhob diese Offenheit zu neuen Höhen.
109. Dieser Aufstieg ist ein wichtiger Schritt der Entwicklung der nationalen Kultur.
110. Die Aufklärung bleibt so ein großes, erneuerndes Zeitalter des ungarischen Geistes.
111. Die ungarische Aufklärung ist die Zeit des großen Aufschwungs der nationalen Sprache und Literatur.
112. In dieser Zeit entstand die moderne ungarische Literatursprache und das moderne literarische Leben.
113. Diese Schaffung ist eine der größten Errungenschaften der nationalen Kultur.
114. Die Aufklärung ist so die Wiege der modernen ungarischen Literatur.
115. Aus dieser Wiege erwachte die gesamte moderne Überlieferung der ungarischen Literatur.
116. Die Einzelheiten der großen Gestalten der Aufklärung behandeln eigene Feinkapitel.
117. Das Wirken von Bessenyei, Kazinczy und Csokonai verdient eigene Aufmerksamkeit.
118. Diese Gestalten ergeben zusammen das vollständige, reiche Bild der ungarischen Aufklärung.
119. Die ungarische Aufklärung ist eine unerschöpfliche Quelle der nationalen Kultur.
120. Diese Quelle zeigt den Reichtum und die Offenheit des ungarischen Geistes.
121. Die Ideen der Aufklärung dienten sowohl in Europa als auch in Ungarn dem Fortschritt.
122. Diese Ideen verkündeten den Glauben an die Kraft der menschlichen Vernunft und Freiheit.
123. Dieser Glaube ist eine der grundlegenden geistigen Quellen der modernen Welt.
124. Die ungarische Aufklärung stellte diesen Glauben in den Dienst der nationalen Ziele.
125. Dieser Dienst ist der originelle, schöpferische Beitrag des ungarischen Geistes.
126. Die Aufklärung ist so eine schöne Begegnung der ungarischen und der europäischen Kultur.
127. Diese Begegnung wurde zu einer Quelle der Erneuerung der ungarischen Literatur.
128. Diese Erneuerung bedeutet den Beginn der modernen ungarischen Literatur.
129. Die Aufklärung ist so ein großes, einen Wendepunkt bedeutendes Zeitalter der ungarischen Literatur.
130. Von diesem Wendepunkt an schreitet der ungarische Geist auf dem Weg der modernen Zeit.
131. Die ungarische Aufklärung ist ein großer Erheber der Bildung der Nation.
132. Diese Erhebung bedeutet die gemeinsame Entwicklung des Wissens, der Sprache und der Kultur.
133. Diese Entwicklung ging mit dem Erstarken des nationalen Selbstbewusstseins einher.
134. Die Aufklärung ist so eine wichtige geistige Quelle des nationalen Erwachens.
135. Dieses Erwachen beeinflusste den gesamten weiteren Verlauf der ungarischen Geschichte.
136. Die ungarische Aufklärung ist ein großes Zeitalter der Erneuerung der nationalen Kultur.
137. Diese Epoche ist der gemeinsame Aufstieg der nationalen Sprache, Literatur und Wissenschaft.
138. Dieser Aufstieg ist eine unvergängliche Errungenschaft der nationalen Kultur.
139. Die Aufklärung ist so ein stolzes, glänzendes Zeitalter des ungarischen Geistes.
140. Das Erbe dieser Epoche ist auch in der heutigen ungarischen Kultur lebendig und wirksam.
141. Die Ideen der Aufklärung sind bleibende, belebende Teile der ungarischen Kultur.
142. Die Sache der Vernunft, der Freiheit und der nationalen Sprache ist auch heute aktuell.
143. Die Aufklärung schrieb diese Werte für immer in den ungarischen Geist.
144. Diese Werte sind belebende, tiefe Quellen der nationalen Selbstidentität.
145. Die Aufklärung ist so ein unvergängliches, glänzendes Erbe der ungarischen Kultur.
146. Dieses Erbe zeugt vom Reichtum und von der Offenheit des nationalen Geistes.
147. Die Kenntnis der Aufklärung führt zum Verständnis der modernen ungarischen Kultur.
148. Ohne diese Zeit bliebe die moderne Entwicklung des ungarischen Geistes unverständlich.
149. Im Licht der Aufklärung offenbart sich die Geburt der modernen ungarischen Literatur.
150. Von dieser Geburt wenden wir uns nun der großen ungarischen Gestalt der Aufklärung zu, György Bessenyei und den Gardisten-Schriftstellern.