3.4.1 – A maghártya, a magvacska és a magplazma – Kernhülle, Nukleolus und Karyoplasma
1. Az interfázisban lévő eukarióta sejt sejtmagját kettős membránrendszer, a maghártya (latinul: involucrum nucleare) választja el a környező citoplazmától. – Der Zellkern einer eukaryotischen Zelle in der Interphase wird durch ein doppeltes Membransystem, die Kernhülle (Involucrum nucleare), vom umgebenden Zytoplasma getrennt.
2. Két egymással párhuzamosan futó lipidkettősrétege közül a belső membrán a mag belseje, a külső pedig a citoplazma felé néz. – Von den beiden parallel verlaufenden Lipiddoppelschichten ist die innere Membran dem Kerninneren, die äußere dagegen dem Zytoplasma zugewandt.
3. A két lemez között húzódó, keskeny perinukleáris tér közvetlen összeköttetésben áll az endoplazmatikus retikulum üregrendszerével. – Der zwischen beiden Membranen gelegene schmale perinukleäre Raum steht unmittelbar mit dem Hohlraumsystem des endoplasmatischen Retikulums in Verbindung.
4. Mivel a külső magmembrán a durva felszínű endoplazmatikus retikulum folytatása, citoplazmatikus oldalához riboszómák is kapcsolódhatnak. – Da die äußere Kernmembran eine Fortsetzung des rauen endoplasmatischen Retikulums darstellt, können ihrer zytoplasmatischen Seite Ribosomen anliegen.
5. A belső membrán alatt elhelyezkedő maglemez, vagyis a nukleáris lamina, köztes filamentumokból felépülő, finom támasztóhálózatot alkot. – Unter der inneren Membran bildet die Kernlamina, ein aus Intermediärfilamenten aufgebautes feines Stütznetz.
6. Ehhez a szerkezeti vázhoz nemcsak a maghártya rögzül, hanem a kromatin bizonyos területei is kapcsolódnak. – An dieses strukturelle Gerüst ist nicht nur die Kernhülle gebunden, sondern auch bestimmte Bereiche des Chromatins sind daran verankert.
7. A lamina ezáltal hozzájárul a sejtmag alakjának fenntartásához, belső rendeződéséhez és a genetikai állomány térbeli elhelyezéséhez. – Dadurch trägt die Lamina zur Erhaltung der Kernform, zur inneren Organisation und zur räumlichen Anordnung des genetischen Materials bei.
8. Helyenként a belső és a külső magmembrán összeolvad, miközben szabályosan felépített magpórusok szakítják meg a kettős burkot. – Stellenweise verschmelzen innere und äußere Kernmembran, wobei regelmäßig aufgebaute Kernporen die doppelte Hülle unterbrechen.
9. Egy-egy ilyen nyílást nagy fehérjekomplex, a magpórus-komplex vesz körül, amely szelektív átjáróként működik a sejtmag és a citoplazma között. – Jede dieser Öffnungen wird von einem großen Proteinkomplex, dem Kernporenkomplex, umgeben, der als selektiver Durchgang zwischen Zellkern und Zytoplasma dient.
10. Kis molekulák és ionok a pórusokon keresztül részben passzívan mozoghatnak, a nagyobb részecskék szállítása azonban szabályozott folyamat. – Kleine Moleküle und Ionen können sich durch die Poren teilweise passiv bewegen, während der Transport größerer Teilchen reguliert erfolgt.
11. A magba jutó fehérjéket jellegzetes aminosav-szekvencia, az úgynevezett sejtmagi lokalizációs jel irányítja a megfelelő transzportrendszerhez. – Proteine, die in den Kern gelangen sollen, werden durch eine charakteristische Aminosäuresequenz, das sogenannte Kernlokalisationssignal, dem entsprechenden Transportsystem zugeführt.
12. Ellenkező irányban hírvivő RNS-ek, riboszóma-alegységek és különféle szabályozó molekulák hagyják el a sejtmagot. – In entgegengesetzter Richtung verlassen Messenger-RNAs, ribosomale Untereinheiten und verschiedene regulatorische Moleküle den Zellkern.
13. A kétirányú forgalom szigorú ellenőrzése biztosítja, hogy a sejtmag elkülönült működési tere a folyamatos anyagcsere mellett is fennmaradjon. – Die strenge Kontrolle dieses beidseitigen Verkehrs gewährleistet, dass der Zellkern trotz des fortlaufenden Stoffaustausches ein abgegrenzter Funktionsraum bleibt.
14. Sejtosztódás kezdetén a magasabb rendű eukarióták maghártyája átmenetileg szétesik, hogy az osztódási orsó hozzáférhessen a kromoszómákhoz. – Zu Beginn der Zellteilung zerfällt die Kernhülle höherer Eukaryoten vorübergehend, damit der Spindelapparat Zugang zu den Chromosomen erhält.
15. Miután a kromoszómák elváltak egymástól, a membránhólyagok és a póruskomplexek újból rendeződve két új sejtmagot határolnak körül. – Nachdem sich die Chromosomen voneinander getrennt haben, ordnen sich Membranvesikel und Porenkomplexe neu und umschließen zwei neue Zellkerne.
16. A mag belsejét kitöltő, vízben gazdag alapállományt magplazmának vagy karioplazmának nevezik, amelyben oldott ionok, fehérjék és nukleotidok találhatók. – Die wasserreiche Grundsubstanz im Inneren des Kerns wird als Kernplasma oder Karyoplasma bezeichnet und enthält gelöste Ionen, Proteine und Nukleotide.
17. Ebben a közegben helyezkedik el a kromatin, valamint számos olyan enzim és szabályozó fehérje, amely a genetikai információ feldolgozásához szükséges. – In diesem Medium liegen das Chromatin sowie zahlreiche Enzyme und Regulationsproteine, die für die Verarbeitung der genetischen Information erforderlich sind.
18. Bár fénymikroszkóppal a magplazma többnyire egyneműnek tűnik, molekuláris szinten erősen szervezett és dinamikusan változó tér. – Obwohl das Karyoplasma im Lichtmikroskop meist einheitlich erscheint, ist es auf molekularer Ebene ein hoch organisierter und dynamisch veränderlicher Raum.
19. Különböző fehérjekomplexek átmeneti csoportosulásai olyan működési területeket hoznak létre, ahol meghatározott nukleinsav-folyamatok zajlanak. – Vorübergehende Ansammlungen verschiedener Proteinkomplexe schaffen Funktionsbereiche, in denen bestimmte Nukleinsäureprozesse ablaufen.
20. Membránnal nem határolt, mégis jól felismerhető képlet a magvacska, vagyis a nukleolusz (latinul: nucleolus), amely rendszerint gömbölyded alakú. – Eine nicht von einer Membran umgebene, dennoch gut erkennbare Struktur ist das Kernkörperchen, der Nukleolus (Nucleolus), der meist annähernd kugelförmig erscheint.
21. Száma, nagysága és festődése a sejt típusától, anyagcsere-aktivitásától és fehérjeszintézisének intenzitásától függően jelentősen változhat. – Anzahl, Größe und Färbbarkeit können sich abhängig vom Zelltyp, von der Stoffwechselaktivität und von der Intensität der Proteinsynthese erheblich unterscheiden.
22. Különösen feltűnő nukleolusz figyelhető meg azokban a sejtekben, amelyek gyorsan növekednek vagy nagy mennyiségű fehérjét termelnek. – Ein besonders auffälliger Nukleolus findet sich in Zellen, die schnell wachsen oder große Mengen an Protein herstellen.
23. Belsejében a riboszomális RNS génjeinek átírása, az újonnan képződött RNS feldolgozása és a riboszóma-alegységek kezdeti összeállítása történik. – In seinem Inneren erfolgen die Transkription der ribosomalen RNA-Gene, die Verarbeitung der neu gebildeten RNA und der anfängliche Zusammenbau der ribosomalen Untereinheiten.
24. A szükséges riboszómafehérjék ugyanakkor a citoplazmában keletkeznek, majd a magpórusokon keresztül jutnak be a nukleolusz területére. – Die benötigten ribosomalen Proteine entstehen dagegen im Zytoplasma und gelangen anschließend durch die Kernporen in den Bereich des Nukleolus.
25. Az összeállított kis és nagy riboszóma-alegységek külön-külön hagyják el a sejtmagot, és csak a citoplazmában kapcsolódnak működő riboszómává. – Die zusammengesetzten kleinen und großen ribosomalen Untereinheiten verlassen den Zellkern getrennt und verbinden sich erst im Zytoplasma zu einem funktionsfähigen Ribosom.
26. Elektronmikroszkópos képen a magvacska finom szerkezete eltérő sűrűségű rostos és szemcsés területekre tagolódik. – Im elektronenmikroskopischen Bild gliedert sich die Feinstruktur des Nukleolus in faserige und körnige Bereiche unterschiedlicher Dichte.
27. E részterületek nem merev anatómiai rekeszek, hanem a riboszómaképzés egymást követő lépései szerint rendeződő, változékony molekuláris tartományok. – Diese Teilbereiche sind keine starren anatomischen Kompartimente, sondern veränderliche molekulare Domänen, die sich entsprechend den aufeinanderfolgenden Schritten der Ribosomenbildung organisieren.
28. Mitózis során a magvacska átmenetileg eltűnik, mert a riboszomális gének átírása leáll, alkotórészei pedig szétszóródnak. – Während der Mitose verschwindet der Nukleolus vorübergehend, weil die Transkription der ribosomalen Gene unterbrochen wird und sich seine Bestandteile verteilen.
29. Az osztódás befejezése után azoknak a kromoszómarégióknak a környezetében alakul ki ismét, amelyek a riboszomális RNS génjeit hordozzák. – Nach Abschluss der Teilung bildet er sich erneut in der Umgebung jener Chromosomenregionen, welche die Gene der ribosomalen RNA tragen.
30. A maghártya, a karioplazma és a nukleolusz együtt olyan szervezett rendszert alkot, amely védi, rendezi és működésbe kapcsolja a sejt örökítőanyagát. – Kernhülle, Karyoplasma und Nukleolus bilden gemeinsam ein organisiertes System, das das Erbmaterial der Zelle schützt, ordnet und funktionell nutzbar macht.
(aufklappen)magyar
1. Az interfázisban lévő eukarióta sejt sejtmagját kettős membránrendszer, a maghártya (latinul: involucrum nucleare) választja el a környező citoplazmától.
2. Két egymással párhuzamosan futó lipidkettősrétege közül a belső membrán a mag belseje, a külső pedig a citoplazma felé néz.
3. A két lemez között húzódó, keskeny perinukleáris tér közvetlen összeköttetésben áll az endoplazmatikus retikulum üregrendszerével.
4. Mivel a külső magmembrán a durva felszínű endoplazmatikus retikulum folytatása, citoplazmatikus oldalához riboszómák is kapcsolódhatnak.
5. A belső membrán alatt elhelyezkedő maglemez, vagyis a nukleáris lamina, köztes filamentumokból felépülő, finom támasztóhálózatot alkot.
6. Ehhez a szerkezeti vázhoz nemcsak a maghártya rögzül, hanem a kromatin bizonyos területei is kapcsolódnak.
7. A lamina ezáltal hozzájárul a sejtmag alakjának fenntartásához, belső rendeződéséhez és a genetikai állomány térbeli elhelyezéséhez.
8. Helyenként a belső és a külső magmembrán összeolvad, miközben szabályosan felépített magpórusok szakítják meg a kettős burkot.
9. Egy-egy ilyen nyílást nagy fehérjekomplex, a magpórus-komplex vesz körül, amely szelektív átjáróként működik a sejtmag és a citoplazma között.
10. Kis molekulák és ionok a pórusokon keresztül részben passzívan mozoghatnak, a nagyobb részecskék szállítása azonban szabályozott folyamat.
11. A magba jutó fehérjéket jellegzetes aminosav-szekvencia, az úgynevezett sejtmagi lokalizációs jel irányítja a megfelelő transzportrendszerhez.
12. Ellenkező irányban hírvivő RNS-ek, riboszóma-alegységek és különféle szabályozó molekulák hagyják el a sejtmagot.
13. A kétirányú forgalom szigorú ellenőrzése biztosítja, hogy a sejtmag elkülönült működési tere a folyamatos anyagcsere mellett is fennmaradjon.
14. Sejtosztódás kezdetén a magasabb rendű eukarióták maghártyája átmenetileg szétesik, hogy az osztódási orsó hozzáférhessen a kromoszómákhoz.
15. Miután a kromoszómák elváltak egymástól, a membránhólyagok és a póruskomplexek újból rendeződve két új sejtmagot határolnak körül.
16. A mag belsejét kitöltő, vízben gazdag alapállományt magplazmának vagy karioplazmának nevezik, amelyben oldott ionok, fehérjék és nukleotidok találhatók.
17. Ebben a közegben helyezkedik el a kromatin, valamint számos olyan enzim és szabályozó fehérje, amely a genetikai információ feldolgozásához szükséges.
18. Bár fénymikroszkóppal a magplazma többnyire egyneműnek tűnik, molekuláris szinten erősen szervezett és dinamikusan változó tér.
19. Különböző fehérjekomplexek átmeneti csoportosulásai olyan működési területeket hoznak létre, ahol meghatározott nukleinsav-folyamatok zajlanak.
20. Membránnal nem határolt, mégis jól felismerhető képlet a magvacska, vagyis a nukleolusz (latinul: nucleolus), amely rendszerint gömbölyded alakú.
21. Száma, nagysága és festődése a sejt típusától, anyagcsere-aktivitásától és fehérjeszintézisének intenzitásától függően jelentősen változhat.
22. Különösen feltűnő nukleolusz figyelhető meg azokban a sejtekben, amelyek gyorsan növekednek vagy nagy mennyiségű fehérjét termelnek.
23. Belsejében a riboszomális RNS génjeinek átírása, az újonnan képződött RNS feldolgozása és a riboszóma-alegységek kezdeti összeállítása történik.
24. A szükséges riboszómafehérjék ugyanakkor a citoplazmában keletkeznek, majd a magpórusokon keresztül jutnak be a nukleolusz területére.
25. Az összeállított kis és nagy riboszóma-alegységek külön-külön hagyják el a sejtmagot, és csak a citoplazmában kapcsolódnak működő riboszómává.
26. Elektronmikroszkópos képen a magvacska finom szerkezete eltérő sűrűségű rostos és szemcsés területekre tagolódik.
27. E részterületek nem merev anatómiai rekeszek, hanem a riboszómaképzés egymást követő lépései szerint rendeződő, változékony molekuláris tartományok.
28. Mitózis során a magvacska átmenetileg eltűnik, mert a riboszomális gének átírása leáll, alkotórészei pedig szétszóródnak.
29. Az osztódás befejezése után azoknak a kromoszómarégióknak a környezetében alakul ki ismét, amelyek a riboszomális RNS génjeit hordozzák.
30. A maghártya, a karioplazma és a nukleolusz együtt olyan szervezett rendszert alkot, amely védi, rendezi és működésbe kapcsolja a sejt örökítőanyagát.
(aufklappen)német
1. Der Zellkern einer eukaryotischen Zelle in der Interphase wird durch ein doppeltes Membransystem, die Kernhülle (Involucrum nucleare), vom umgebenden Zytoplasma getrennt.
2. Von den beiden parallel verlaufenden Lipiddoppelschichten ist die innere Membran dem Kerninneren, die äußere dagegen dem Zytoplasma zugewandt.
3. Der zwischen beiden Membranen gelegene schmale perinukleäre Raum steht unmittelbar mit dem Hohlraumsystem des endoplasmatischen Retikulums in Verbindung.
4. Da die äußere Kernmembran eine Fortsetzung des rauen endoplasmatischen Retikulums darstellt, können ihrer zytoplasmatischen Seite Ribosomen anliegen.
5. Unter der inneren Membran bildet die Kernlamina, ein aus Intermediärfilamenten aufgebautes feines Stütznetz.
6. An dieses strukturelle Gerüst ist nicht nur die Kernhülle gebunden, sondern auch bestimmte Bereiche des Chromatins sind daran verankert.
7. Dadurch trägt die Lamina zur Erhaltung der Kernform, zur inneren Organisation und zur räumlichen Anordnung des genetischen Materials bei.
8. Stellenweise verschmelzen innere und äußere Kernmembran, wobei regelmäßig aufgebaute Kernporen die doppelte Hülle unterbrechen.
9. Jede dieser Öffnungen wird von einem großen Proteinkomplex, dem Kernporenkomplex, umgeben, der als selektiver Durchgang zwischen Zellkern und Zytoplasma dient.
10. Kleine Moleküle und Ionen können sich durch die Poren teilweise passiv bewegen, während der Transport größerer Teilchen reguliert erfolgt.
11. Proteine, die in den Kern gelangen sollen, werden durch eine charakteristische Aminosäuresequenz, das sogenannte Kernlokalisationssignal, dem entsprechenden Transportsystem zugeführt.
12. In entgegengesetzter Richtung verlassen Messenger-RNAs, ribosomale Untereinheiten und verschiedene regulatorische Moleküle den Zellkern.
13. Die strenge Kontrolle dieses beidseitigen Verkehrs gewährleistet, dass der Zellkern trotz des fortlaufenden Stoffaustausches ein abgegrenzter Funktionsraum bleibt.
14. Zu Beginn der Zellteilung zerfällt die Kernhülle höherer Eukaryoten vorübergehend, damit der Spindelapparat Zugang zu den Chromosomen erhält.
15. Nachdem sich die Chromosomen voneinander getrennt haben, ordnen sich Membranvesikel und Porenkomplexe neu und umschließen zwei neue Zellkerne.
16. Die wasserreiche Grundsubstanz im Inneren des Kerns wird als Kernplasma oder Karyoplasma bezeichnet und enthält gelöste Ionen, Proteine und Nukleotide.
17. In diesem Medium liegen das Chromatin sowie zahlreiche Enzyme und Regulationsproteine, die für die Verarbeitung der genetischen Information erforderlich sind.
18. Obwohl das Karyoplasma im Lichtmikroskop meist einheitlich erscheint, ist es auf molekularer Ebene ein hoch organisierter und dynamisch veränderlicher Raum.
19. Vorübergehende Ansammlungen verschiedener Proteinkomplexe schaffen Funktionsbereiche, in denen bestimmte Nukleinsäureprozesse ablaufen.
20. Eine nicht von einer Membran umgebene, dennoch gut erkennbare Struktur ist das Kernkörperchen, der Nukleolus (Nucleolus), der meist annähernd kugelförmig erscheint.
21. Anzahl, Größe und Färbbarkeit können sich abhängig vom Zelltyp, von der Stoffwechselaktivität und von der Intensität der Proteinsynthese erheblich unterscheiden.
22. Ein besonders auffälliger Nukleolus findet sich in Zellen, die schnell wachsen oder große Mengen an Protein herstellen.
23. In seinem Inneren erfolgen die Transkription der ribosomalen RNA-Gene, die Verarbeitung der neu gebildeten RNA und der anfängliche Zusammenbau der ribosomalen Untereinheiten.
24. Die benötigten ribosomalen Proteine entstehen dagegen im Zytoplasma und gelangen anschließend durch die Kernporen in den Bereich des Nukleolus.
25. Die zusammengesetzten kleinen und großen ribosomalen Untereinheiten verlassen den Zellkern getrennt und verbinden sich erst im Zytoplasma zu einem funktionsfähigen Ribosom.
26. Im elektronenmikroskopischen Bild gliedert sich die Feinstruktur des Nukleolus in faserige und körnige Bereiche unterschiedlicher Dichte.
27. Diese Teilbereiche sind keine starren anatomischen Kompartimente, sondern veränderliche molekulare Domänen, die sich entsprechend den aufeinanderfolgenden Schritten der Ribosomenbildung organisieren.
28. Während der Mitose verschwindet der Nukleolus vorübergehend, weil die Transkription der ribosomalen Gene unterbrochen wird und sich seine Bestandteile verteilen.
29. Nach Abschluss der Teilung bildet er sich erneut in der Umgebung jener Chromosomenregionen, welche die Gene der ribosomalen RNA tragen.
30. Kernhülle, Karyoplasma und Nukleolus bilden gemeinsam ein organisiertes System, das das Erbmaterial der Zelle schützt, ordnet und funktionell nutzbar macht.