3.11.2 – A velőshüvely és az idegrostok – Markscheide und Nervenfasern
1. Idegrostnak az axont és az azt körülvevő gliális burkokat együttesen nevezzük, függetlenül attól, hogy kialakul-e körülötte velőshüvely. – Als Nervenfaser bezeichnet man das Axon zusammen mit seinen umgebenden gliösen Hüllen, unabhängig davon, ob sich eine Markscheide ausbildet.
2. Ennek megfelelően velős és velőtlen idegrostok különböztethetők meg, amelyek szerkezetükben, átmérőjükben és ingerületvezetési sebességükben egyaránt eltérnek. – Dementsprechend unterscheidet man markhaltige und marklose Nervenfasern, die sich in Aufbau, Durchmesser und Leitungsgeschwindigkeit unterscheiden.
3. A velőshüvely vagy mielinhüvely (vagina myelini) lipidekben gazdag, többrétegű membránburok, amely szakaszosan veszi körül az axont. – Die Mark- oder Myelinscheide (Vagina myelini) ist eine lipidreiche, mehrschichtige Membranhülle, die das Axon abschnittsweise umgibt.
4. Fehér színe és fénytörő tulajdonsága magas lipidtartalmából ered, amely az idegrost elektromos szigetelésében meghatározó szerepet játszik. – Ihre weiße Farbe und ihre lichtbrechenden Eigenschaften beruhen auf dem hohen Lipidgehalt, der für die elektrische Isolierung der Nervenfaser entscheidend ist.
5. A központi idegrendszerben a mielint az oligodendrociták, a környéki idegrendszerben pedig a Schwann-sejtek hozzák létre. – Im Zentralnervensystem wird das Myelin von Oligodendrozyten, im peripheren Nervensystem dagegen von Schwann-Zellen gebildet.
6. Noha a kialakult hüvely alapszerkezete hasonló, a két sejttípus eltérő módon kapcsolódik az általa borított axonokhoz. – Obwohl die Grundstruktur der entstandenen Hülle ähnlich ist, stehen die beiden Zelltypen auf unterschiedliche Weise mit den von ihnen umhüllten Axonen in Verbindung.
7. Egy oligodendrocita több nyúlványt bocsát ki, és ezek révén különböző axonok több internóduszát is mielinizálhatja. – Ein Oligodendrozyt entsendet mehrere Fortsätze und kann durch diese mehrere Internodien verschiedener Axone myelinisieren.
8. Ezzel szemben egy Schwann-sejt egyetlen axon meghatározott szakasza körül képez mielinhüvelyt, ezért minden internóduszhoz külön sejt tartozik. – Im Gegensatz dazu bildet eine Schwann-Zelle die Myelinscheide um einen bestimmten Abschnitt eines einzelnen Axons, sodass zu jedem Internodium eine eigene Zelle gehört.
9. A mielinizáció kezdetén a gliasejt membránja körülöleli az axont, majd ismételten köré csavarodva számos egymásra fekvő réteget alakít ki. – Zu Beginn der Myelinisierung umschließt die Membran der Gliazelle das Axon und bildet durch wiederholtes Umwickeln zahlreiche übereinanderliegende Schichten.
10. A rétegek közül a citoplazma nagy része kiszorul, így egymáshoz szorosan illeszkedő, tömör membránlemezekből álló burok keletkezik. – Aus den Schichten wird der größte Teil des Zytoplasmas verdrängt, sodass eine Hülle aus dicht aneinanderliegenden, kompakten Membranlamellen entsteht.
11. Perifériás idegrostoknál a Schwann-sejt külső, sejtmagot és citoplazmát tartalmazó része neurilemmaként veszi körül a mielinhüvelyt. – Bei peripheren Nervenfasern umgibt der äußere, Zellkern und Zytoplasma enthaltende Teil der Schwann-Zelle die Myelinscheide als Neurilemm.
12. Kívülről bazális membrán határolja ezt a sejtréteget, amely a sérült perifériás axon regenerációjában is kedvező vezetőközeget biztosíthat. – Nach außen wird diese Zellschicht von einer Basalmembran begrenzt, die auch bei der Regeneration eines geschädigten peripheren Axons eine günstige Leitstruktur bilden kann.
13. A központi idegrendszer mielinhüvelye körül sem neurilemma, sem folyamatos bazális membrán nem alakul ki. – Um die Myelinscheide des Zentralnervensystems entstehen weder ein Neurilemm noch eine durchgehende Basalmembran.
14. Minden mielinizált szakaszt internódusnak nevezünk, amelyet a következő szakasztól egy rövid, hüvely nélküli terület választ el. – Jeder myelinisierte Abschnitt wird als Internodium bezeichnet und ist vom nächsten Abschnitt durch einen kurzen, scheidenfreien Bereich getrennt.
15. Ez a Ranvier-féle befűződés (nodus Ranvieri), ahol az axon membránja közvetlenebb kapcsolatban marad a sejtközötti térrel. – Dieser Bereich ist der Ranvier-Schnürring (Nodus Ranvieri), an dem die Axonmembran in unmittelbarerem Kontakt mit dem Extrazellulärraum bleibt.
16. A befűződések membránjában nagy sűrűségben találhatók feszültségfüggő nátriumcsatornák, amelyek az akciós potenciál ismételt kialakulását lehetővé teszik. – In der Membran der Schnürringe befinden sich spannungsabhängige Natriumkanäle in hoher Dichte, die eine wiederholte Entstehung des Aktionspotenzials ermöglichen.
17. Az internódusok alatt e csatornák száma jóval kisebb, mivel a mielinhüvely ott jelentősen korlátozza az ionok membránon keresztüli áramlását. – Unter den Internodien ist die Zahl dieser Kanäle wesentlich geringer, da die Myelinscheide dort den Ionenstrom durch die Membran stark begrenzt.
18. Szigetelő hatása növeli a membrán elektromos ellenállását, miközben csökkenti annak kapacitását, így az áram gyorsabban terjedhet az axon belsejében. – Ihre isolierende Wirkung erhöht den elektrischen Widerstand der Membran und vermindert zugleich deren Kapazität, sodass sich der Strom im Axon schneller ausbreiten kann.
19. Emiatt az akciós potenciál nem az axon minden pontján keletkezik újra, hanem látszólag egyik Ranvier-befűződésről a másikra ugrik. – Daher wird das Aktionspotenzial nicht an jedem Punkt des Axons neu gebildet, sondern scheint von einem Ranvier-Schnürring zum nächsten zu springen.
20. Ezt a gyors és energiatakarékos folyamatot szaltatórikus ingerületvezetésnek nevezzük, szemben a velőtlen rostok folyamatos vezetésével. – Diesen schnellen und energiesparenden Vorgang bezeichnet man als saltatorische Erregungsleitung, im Gegensatz zur kontinuierlichen Leitung markloser Fasern.
21. A vezetési sebességet a mielinizáció mellett az axon átmérője is meghatározza, mert vastagabb axonban kisebb a belső elektromos ellenállás. – Neben der Myelinisierung bestimmt auch der Durchmesser des Axons die Leitungsgeschwindigkeit, da in einem dickeren Axon der innere elektrische Widerstand geringer ist.
22. A vastag, erősen mielinizált idegrostok ezért igen gyorsan, míg a vékony és velőtlen rostok lényegesen lassabban vezetik az ingerületet. – Dicke, stark myelinisierte Nervenfasern leiten die Erregung daher sehr schnell, während dünne und marklose Fasern wesentlich langsamer sind.
23. Velőtlen perifériás idegrostok esetén egy Schwann-sejt több vékony axont foglalhat sekély citoplazmatikus barázdáiba. – Bei marklosen peripheren Nervenfasern kann eine Schwann-Zelle mehrere dünne Axone in flachen zytoplasmatischen Furchen aufnehmen.
24. Bár e rostokat is Schwann-sejt veszi körül, membránja nem csavarodik ismételten az axon köré, ezért tömör mielinhüvely nem képződik. – Obwohl auch diese Fasern von einer Schwann-Zelle umgeben werden, wickelt sich deren Membran nicht wiederholt um das Axon, sodass keine kompakte Myelinscheide entsteht.
25. Bennük az akciós potenciál a szomszédos membránszakaszok egymást követő aktivációjával, folyamatosan terjed végig az axon teljes hosszán. – In ihnen breitet sich das Aktionspotenzial durch die aufeinanderfolgende Aktivierung benachbarter Membranabschnitte kontinuierlich über die gesamte Länge des Axons aus.
26. Ilyen lassú rostok közvetítik például a tompa, égő fájdalmat, valamint számos vegetatív idegrendszeri jelet a belső szervekhez. – Solche langsam leitenden Fasern vermitteln beispielsweise dumpfen, brennenden Schmerz sowie zahlreiche Signale des vegetativen Nervensystems zu den inneren Organen.
27. A gyors tapintási, helyzetérzékelési és mozgató információk ezzel szemben rendszerint vastagabb, mielinizált axonokon haladnak. – Schnelle Informationen über Berührung, Körperstellung und Motorik verlaufen dagegen gewöhnlich über dickere, myelinisierte Axone.
28. Szövettani metszetekben a mielin a hagyományos feldolgozás során részben kioldódhat, ezért a velőshüvely gyakran világos gyűrűként látható az axon körül. – In histologischen Schnitten kann das Myelin bei der üblichen Verarbeitung teilweise herausgelöst werden, weshalb die Markscheide häufig als heller Ring um das Axon erscheint.
29. Speciális lipidfestésekkel vagy ozmiumtetroxiddal azonban a mielinrétegek sötéten megjeleníthetők, ami megkönnyíti a velős rostok felismerését. – Mit speziellen Lipidfärbungen oder Osmiumtetroxid lassen sich die Myelinschichten jedoch dunkel darstellen, wodurch markhaltige Fasern leichter erkennbar werden.
30. Az idegrost átmérője és mielinhüvelyének vastagsága egymással összefügg, mivel a nagyobb axonokat rendszerint vastagabb burok veszi körül. – Der Durchmesser einer Nervenfaser und die Dicke ihrer Myelinscheide hängen zusammen, da größere Axone gewöhnlich von einer dickeren Hülle umgeben sind.
31. Kóros demielinizáció során a hüvely károsodása megszünteti az internódusok megfelelő szigetelését, ezért az ingerületvezetés lelassulhat vagy teljesen megszakadhat. – Bei pathologischer Demyelinisierung beseitigt die Schädigung der Scheide die ausreichende Isolation der Internodien, sodass die Erregungsleitung verlangsamt oder vollständig unterbrochen werden kann.
32. Mivel a központi és a környéki mielint eltérő gliasejtek képezik, károsodásuk mechanizmusa és regenerációs lehetőségük sem teljesen azonos. – Da das zentrale und das periphere Myelin von unterschiedlichen Gliazellen gebildet werden, sind auch ihre Schädigungsmechanismen und Regenerationsmöglichkeiten nicht völlig gleich.
33. Perifériás sérülés után az épen maradt Schwann-sejtek és kötőszövetes burkok elősegíthetik az újranövő axon megfelelő irányítását. – Nach einer peripheren Verletzung können erhalten gebliebene Schwann-Zellen und bindegewebige Hüllen die richtige Führung des nachwachsenden Axons unterstützen.
34. A központi idegrendszerben ezzel szemben az axonok regenerációja korlátozottabb, és az oligodendrocita elvesztése egyszerre több internódust is érinthet. – Im Zentralnervensystem ist die Regeneration der Axone dagegen stärker begrenzt, und der Verlust eines Oligodendrozyten kann gleichzeitig mehrere Internodien betreffen.
35. A mielinhüvely tehát nem egyszerű mechanikai borítás, hanem az idegrost működését, vezetési sebességét és energiafelhasználását alapvetően meghatározó szerkezet. – Die Myelinscheide ist somit keine bloße mechanische Umhüllung, sondern eine Struktur, die Funktion, Leitungsgeschwindigkeit und Energieverbrauch der Nervenfaser grundlegend bestimmt.
(aufklappen)magyar
1. Idegrostnak az axont és az azt körülvevő gliális burkokat együttesen nevezzük, függetlenül attól, hogy kialakul-e körülötte velőshüvely.
2. Ennek megfelelően velős és velőtlen idegrostok különböztethetők meg, amelyek szerkezetükben, átmérőjükben és ingerületvezetési sebességükben egyaránt eltérnek.
3. A velőshüvely vagy mielinhüvely (vagina myelini) lipidekben gazdag, többrétegű membránburok, amely szakaszosan veszi körül az axont.
4. Fehér színe és fénytörő tulajdonsága magas lipidtartalmából ered, amely az idegrost elektromos szigetelésében meghatározó szerepet játszik.
5. A központi idegrendszerben a mielint az oligodendrociták, a környéki idegrendszerben pedig a Schwann-sejtek hozzák létre.
6. Noha a kialakult hüvely alapszerkezete hasonló, a két sejttípus eltérő módon kapcsolódik az általa borított axonokhoz.
7. Egy oligodendrocita több nyúlványt bocsát ki, és ezek révén különböző axonok több internóduszát is mielinizálhatja.
8. Ezzel szemben egy Schwann-sejt egyetlen axon meghatározott szakasza körül képez mielinhüvelyt, ezért minden internóduszhoz külön sejt tartozik.
9. A mielinizáció kezdetén a gliasejt membránja körülöleli az axont, majd ismételten köré csavarodva számos egymásra fekvő réteget alakít ki.
10. A rétegek közül a citoplazma nagy része kiszorul, így egymáshoz szorosan illeszkedő, tömör membránlemezekből álló burok keletkezik.
11. Perifériás idegrostoknál a Schwann-sejt külső, sejtmagot és citoplazmát tartalmazó része neurilemmaként veszi körül a mielinhüvelyt.
12. Kívülről bazális membrán határolja ezt a sejtréteget, amely a sérült perifériás axon regenerációjában is kedvező vezetőközeget biztosíthat.
13. A központi idegrendszer mielinhüvelye körül sem neurilemma, sem folyamatos bazális membrán nem alakul ki.
14. Minden mielinizált szakaszt internódusnak nevezünk, amelyet a következő szakasztól egy rövid, hüvely nélküli terület választ el.
15. Ez a Ranvier-féle befűződés (nodus Ranvieri), ahol az axon membránja közvetlenebb kapcsolatban marad a sejtközötti térrel.
16. A befűződések membránjában nagy sűrűségben találhatók feszültségfüggő nátriumcsatornák, amelyek az akciós potenciál ismételt kialakulását lehetővé teszik.
17. Az internódusok alatt e csatornák száma jóval kisebb, mivel a mielinhüvely ott jelentősen korlátozza az ionok membránon keresztüli áramlását.
18. Szigetelő hatása növeli a membrán elektromos ellenállását, miközben csökkenti annak kapacitását, így az áram gyorsabban terjedhet az axon belsejében.
19. Emiatt az akciós potenciál nem az axon minden pontján keletkezik újra, hanem látszólag egyik Ranvier-befűződésről a másikra ugrik.
20. Ezt a gyors és energiatakarékos folyamatot szaltatórikus ingerületvezetésnek nevezzük, szemben a velőtlen rostok folyamatos vezetésével.
21. A vezetési sebességet a mielinizáció mellett az axon átmérője is meghatározza, mert vastagabb axonban kisebb a belső elektromos ellenállás.
22. A vastag, erősen mielinizált idegrostok ezért igen gyorsan, míg a vékony és velőtlen rostok lényegesen lassabban vezetik az ingerületet.
23. Velőtlen perifériás idegrostok esetén egy Schwann-sejt több vékony axont foglalhat sekély citoplazmatikus barázdáiba.
24. Bár e rostokat is Schwann-sejt veszi körül, membránja nem csavarodik ismételten az axon köré, ezért tömör mielinhüvely nem képződik.
25. Bennük az akciós potenciál a szomszédos membránszakaszok egymást követő aktivációjával, folyamatosan terjed végig az axon teljes hosszán.
26. Ilyen lassú rostok közvetítik például a tompa, égő fájdalmat, valamint számos vegetatív idegrendszeri jelet a belső szervekhez.
27. A gyors tapintási, helyzetérzékelési és mozgató információk ezzel szemben rendszerint vastagabb, mielinizált axonokon haladnak.
28. Szövettani metszetekben a mielin a hagyományos feldolgozás során részben kioldódhat, ezért a velőshüvely gyakran világos gyűrűként látható az axon körül.
29. Speciális lipidfestésekkel vagy ozmiumtetroxiddal azonban a mielinrétegek sötéten megjeleníthetők, ami megkönnyíti a velős rostok felismerését.
30. Az idegrost átmérője és mielinhüvelyének vastagsága egymással összefügg, mivel a nagyobb axonokat rendszerint vastagabb burok veszi körül.
31. Kóros demielinizáció során a hüvely károsodása megszünteti az internódusok megfelelő szigetelését, ezért az ingerületvezetés lelassulhat vagy teljesen megszakadhat.
32. Mivel a központi és a környéki mielint eltérő gliasejtek képezik, károsodásuk mechanizmusa és regenerációs lehetőségük sem teljesen azonos.
33. Perifériás sérülés után az épen maradt Schwann-sejtek és kötőszövetes burkok elősegíthetik az újranövő axon megfelelő irányítását.
34. A központi idegrendszerben ezzel szemben az axonok regenerációja korlátozottabb, és az oligodendrocita elvesztése egyszerre több internódust is érinthet.
35. A mielinhüvely tehát nem egyszerű mechanikai borítás, hanem az idegrost működését, vezetési sebességét és energiafelhasználását alapvetően meghatározó szerkezet.
(aufklappen)német
1. Als Nervenfaser bezeichnet man das Axon zusammen mit seinen umgebenden gliösen Hüllen, unabhängig davon, ob sich eine Markscheide ausbildet.
2. Dementsprechend unterscheidet man markhaltige und marklose Nervenfasern, die sich in Aufbau, Durchmesser und Leitungsgeschwindigkeit unterscheiden.
3. Die Mark- oder Myelinscheide (Vagina myelini) ist eine lipidreiche, mehrschichtige Membranhülle, die das Axon abschnittsweise umgibt.
4. Ihre weiße Farbe und ihre lichtbrechenden Eigenschaften beruhen auf dem hohen Lipidgehalt, der für die elektrische Isolierung der Nervenfaser entscheidend ist.
5. Im Zentralnervensystem wird das Myelin von Oligodendrozyten, im peripheren Nervensystem dagegen von Schwann-Zellen gebildet.
6. Obwohl die Grundstruktur der entstandenen Hülle ähnlich ist, stehen die beiden Zelltypen auf unterschiedliche Weise mit den von ihnen umhüllten Axonen in Verbindung.
7. Ein Oligodendrozyt entsendet mehrere Fortsätze und kann durch diese mehrere Internodien verschiedener Axone myelinisieren.
8. Im Gegensatz dazu bildet eine Schwann-Zelle die Myelinscheide um einen bestimmten Abschnitt eines einzelnen Axons, sodass zu jedem Internodium eine eigene Zelle gehört.
9. Zu Beginn der Myelinisierung umschließt die Membran der Gliazelle das Axon und bildet durch wiederholtes Umwickeln zahlreiche übereinanderliegende Schichten.
10. Aus den Schichten wird der größte Teil des Zytoplasmas verdrängt, sodass eine Hülle aus dicht aneinanderliegenden, kompakten Membranlamellen entsteht.
11. Bei peripheren Nervenfasern umgibt der äußere, Zellkern und Zytoplasma enthaltende Teil der Schwann-Zelle die Myelinscheide als Neurilemm.
12. Nach außen wird diese Zellschicht von einer Basalmembran begrenzt, die auch bei der Regeneration eines geschädigten peripheren Axons eine günstige Leitstruktur bilden kann.
13. Um die Myelinscheide des Zentralnervensystems entstehen weder ein Neurilemm noch eine durchgehende Basalmembran.
14. Jeder myelinisierte Abschnitt wird als Internodium bezeichnet und ist vom nächsten Abschnitt durch einen kurzen, scheidenfreien Bereich getrennt.
15. Dieser Bereich ist der Ranvier-Schnürring (Nodus Ranvieri), an dem die Axonmembran in unmittelbarerem Kontakt mit dem Extrazellulärraum bleibt.
16. In der Membran der Schnürringe befinden sich spannungsabhängige Natriumkanäle in hoher Dichte, die eine wiederholte Entstehung des Aktionspotenzials ermöglichen.
17. Unter den Internodien ist die Zahl dieser Kanäle wesentlich geringer, da die Myelinscheide dort den Ionenstrom durch die Membran stark begrenzt.
18. Ihre isolierende Wirkung erhöht den elektrischen Widerstand der Membran und vermindert zugleich deren Kapazität, sodass sich der Strom im Axon schneller ausbreiten kann.
19. Daher wird das Aktionspotenzial nicht an jedem Punkt des Axons neu gebildet, sondern scheint von einem Ranvier-Schnürring zum nächsten zu springen.
20. Diesen schnellen und energiesparenden Vorgang bezeichnet man als saltatorische Erregungsleitung, im Gegensatz zur kontinuierlichen Leitung markloser Fasern.
21. Neben der Myelinisierung bestimmt auch der Durchmesser des Axons die Leitungsgeschwindigkeit, da in einem dickeren Axon der innere elektrische Widerstand geringer ist.
22. Dicke, stark myelinisierte Nervenfasern leiten die Erregung daher sehr schnell, während dünne und marklose Fasern wesentlich langsamer sind.
23. Bei marklosen peripheren Nervenfasern kann eine Schwann-Zelle mehrere dünne Axone in flachen zytoplasmatischen Furchen aufnehmen.
24. Obwohl auch diese Fasern von einer Schwann-Zelle umgeben werden, wickelt sich deren Membran nicht wiederholt um das Axon, sodass keine kompakte Myelinscheide entsteht.
25. In ihnen breitet sich das Aktionspotenzial durch die aufeinanderfolgende Aktivierung benachbarter Membranabschnitte kontinuierlich über die gesamte Länge des Axons aus.
26. Solche langsam leitenden Fasern vermitteln beispielsweise dumpfen, brennenden Schmerz sowie zahlreiche Signale des vegetativen Nervensystems zu den inneren Organen.
27. Schnelle Informationen über Berührung, Körperstellung und Motorik verlaufen dagegen gewöhnlich über dickere, myelinisierte Axone.
28. In histologischen Schnitten kann das Myelin bei der üblichen Verarbeitung teilweise herausgelöst werden, weshalb die Markscheide häufig als heller Ring um das Axon erscheint.
29. Mit speziellen Lipidfärbungen oder Osmiumtetroxid lassen sich die Myelinschichten jedoch dunkel darstellen, wodurch markhaltige Fasern leichter erkennbar werden.
30. Der Durchmesser einer Nervenfaser und die Dicke ihrer Myelinscheide hängen zusammen, da größere Axone gewöhnlich von einer dickeren Hülle umgeben sind.
31. Bei pathologischer Demyelinisierung beseitigt die Schädigung der Scheide die ausreichende Isolation der Internodien, sodass die Erregungsleitung verlangsamt oder vollständig unterbrochen werden kann.
32. Da das zentrale und das periphere Myelin von unterschiedlichen Gliazellen gebildet werden, sind auch ihre Schädigungsmechanismen und Regenerationsmöglichkeiten nicht völlig gleich.
33. Nach einer peripheren Verletzung können erhalten gebliebene Schwann-Zellen und bindegewebige Hüllen die richtige Führung des nachwachsenden Axons unterstützen.
34. Im Zentralnervensystem ist die Regeneration der Axone dagegen stärker begrenzt, und der Verlust eines Oligodendrozyten kann gleichzeitig mehrere Internodien betreffen.
35. Die Myelinscheide ist somit keine bloße mechanische Umhüllung, sondern eine Struktur, die Funktion, Leitungsgeschwindigkeit und Energieverbrauch der Nervenfaser grundlegend bestimmt.