9.7.3 – A hörgőcskék fala és a légáramlás szabályozása – Wandbau der Bronchiolen und Steuerung des Luftstroms
1. A hörgőcskék a hörgőfa legkisebb, még csőszerű légutai. – Die Bronchiolen (Bronchiolus/Bronchioli) sind die kleinsten noch röhrenförmigen Luftwege des Bronchialbaums.
2. Falukban sem porclemezek, sem nyálkahártya alatti mirigyek nem találhatók. – In ihrer Wand befinden sich weder Knorpelplatten noch submuköse Drüsen.
3. A hörgőcskék fala nyálkahártyából, simaizomzatból és vékony külső kötőszövetből áll. – Die Wand der Bronchiolen besteht aus Schleimhaut, glatter Muskulatur und einer dünnen äußeren Bindegewebsschicht.
4. A nagyobb hörgőcskéket még csillós hengerhám vagy köbhám borítja. – Die größeren Bronchiolen sind noch von einem flimmernden hochprismatischen oder kubischen Epithel ausgekleidet.
5. Az egyre kisebb ágakban a hám alacsonyabbá és végül egyrétegű köbhámmá válik. – In den zunehmend kleineren Ästen wird das Epithel niedriger und geht schließlich in ein einschichtiges kubisches Epithel über.
6. A kehelysejtek száma gyorsan csökken, és az ép végső hörgőcskékben rendszerint már nincsenek jelen. – Die Zahl der Becherzellen nimmt rasch ab, und in gesunden terminalen Bronchiolen sind sie gewöhnlich nicht mehr vorhanden.
7. Helyettük egyre több úgynevezett club-sejt jelenik meg a hámban. – Stattdessen treten im Epithel zunehmend sogenannte Club-Zellen auf.
8. A club-sejtek védő váladékot termelnek, és részt vesznek egyes belélegzett káros anyagok lebontásában. – Club-Zellen bilden ein schützendes Sekret und beteiligen sich am Abbau bestimmter eingeatmeter Schadstoffe.
9. Emellett tartaléksejtekként hozzájárulhatnak a hörgőcskék hámjának megújulásához. – Außerdem können sie als Reservezellen zur Erneuerung des Bronchiolenepithels beitragen.
10. A nagyobb hörgőcskék csillói továbbra is a nagyobb légutak irányába mozgatják a felszíni váladékot. – Die Zilien der größeren Bronchiolen transportieren das oberflächliche Sekret weiterhin in Richtung der größeren Atemwege.
11. A levegőt vezető szakasz utolsó része a végső hörgőcske. – Der letzte Abschnitt des luftleitenden Systems ist die terminale Bronchiole (Bronchiolus terminalis).
12. Minden végső hörgőcske több légző hörgőcskére oszlik. – Jede terminale Bronchiole teilt sich in mehrere respiratorische Bronchiolen (Bronchiolus respiratorius/Bronchioli respiratorii).
13. A légző hörgőcskék falát már elszórtan léghólyagocskák szakítják meg. – Die Wand der respiratorischen Bronchiolen wird bereits stellenweise von Lungenbläschen (Alveolus pulmonis/Alveoli pulmonis) unterbrochen.
14. Ezért a légző hörgőcskékben a levegő vezetése mellett már megkezdődhet a gázcsere is. – Deshalb kann in den respiratorischen Bronchiolen neben der Luftleitung bereits der Gasaustausch beginnen.
15. A légző hörgőcskék léghólyagjáratokba, majd léghólyagzsákokba folytatódnak. – Die respiratorischen Bronchiolen gehen in Alveolargänge (Ductus alveolaris/Ductus alveolares) und anschließend in Alveolarsäckchen (Sacculus alveolaris/Sacculi alveolares) über.
16. A hörgőcskék falában a simaizomzat a fal vastagságához képest jelentős réteget alkot. – In der Wand der Bronchiolen bildet die glatte Muskulatur im Verhältnis zur Wanddicke eine ausgeprägte Schicht.
17. Az izomsejtek körkörösen és csavarvonalban veszik körül a hörgőcske üregét. – Die Muskelzellen umgeben das Lumen der Bronchiole ringförmig und schraubenförmig.
18. A hörgőcskék falában lévő rugalmas rostok összekötik a kis légutakat a környező tüdőszövettel. – Elastische Fasern in der Bronchiolenwand verbinden die kleinen Atemwege mit dem umgebenden Lungengewebe.
19. Mivel nincs porcos támaszuk, átmérőjük nagymértékben függ az izomtónustól és a környező tüdő húzóerejétől. – Da ihnen eine Knorpelstütze fehlt, hängt ihr Durchmesser stark vom Muskeltonus und von der Zugkraft des umgebenden Lungengewebes ab.
20. A paraszimpatikus idegrostok ingerülete összehúzza a hörgőcskék simaizomzatát. – Die Erregung parasympathischer Nervenfasern führt zur Kontraktion der glatten Bronchiolenmuskulatur.
21. A bolygóideg végződéseiből felszabaduló acetilkolin így hörgőszűkületet okozhat. – Das aus den Endigungen des Vagusnervs (Nervus vagus) freigesetzte Acetylcholin kann dadurch eine Verengung der Bronchien und Bronchiolen bewirken.
22. A szimpatikus hatás és a vérben keringő adrenalin főként béta-kettő receptorokon keresztül lazítja el az izomzatot. – Sympathische Einflüsse und im Blut zirkulierendes Adrenalin entspannen die Muskulatur vor allem über Beta-2-Rezeptoren.
23. Az izomzat elernyedése kitágítja a hörgőcskéket, és csökkenti a légúti ellenállást. – Die Erschlaffung der Muskulatur erweitert die Bronchiolen und vermindert den Atemwegswiderstand.
24. A hisztamin és más gyulladásos közvetítőanyagok ezzel szemben hörgőszűkületet válthatnak ki. – Histamin und andere Entzündungsmediatoren können dagegen eine Verengung der Bronchiolen hervorrufen.
25. A kis légutak átmérőjének már csekély csökkenése is jelentősen növelheti az áramlási ellenállást. – Bereits eine geringe Abnahme des Durchmessers der kleinen Atemwege kann den Strömungswiderstand deutlich erhöhen.
26. Belégzéskor a táguló tüdő sugárirányú húzóereje széthúzza és nyitva tartja a hörgőcskéket. – Bei der Einatmung zieht die radiale Zugkraft der sich ausdehnenden Lunge die Bronchiolen auseinander und hält sie offen.
27. Kilégzéskor ez a húzóerő csökken, ezért a hörgőcskék ürege valamivel szűkebbé válik. – Bei der Ausatmung nimmt diese Zugkraft ab, weshalb das Lumen der Bronchiolen etwas enger wird.
28. Erőltetett kilégzés során a mellkasi nyomás a kis légutakat kívülről is összenyomhatja. – Bei forcierter Ausatmung kann der Druck im Brustkorb die kleinen Atemwege zusätzlich von außen zusammendrücken.
29. A nyálkahártya duzzanata, a sűrű váladék és a simaizom görcse együttesen nagymértékben akadályozhatja a levegő áramlását. – Eine Schwellung der Schleimhaut, zähes Sekret und ein Krampf der glatten Muskulatur können gemeinsam den Luftstrom erheblich behindern.
30. A hörgőcskék izomzata, rugalmas rögzítése és vegetatív szabályozása együtt irányítja a levegő eloszlását a tüdő légzőterületei között. – Muskulatur, elastische Aufhängung und vegetative Regulation der Bronchiolen steuern gemeinsam die Verteilung der Luft auf die respiratorischen Bereiche der Lunge.
(aufklappen)magyar
1. A hörgőcskék a hörgőfa legkisebb, még csőszerű légutai.
2. Falukban sem porclemezek, sem nyálkahártya alatti mirigyek nem találhatók.
3. A hörgőcskék fala nyálkahártyából, simaizomzatból és vékony külső kötőszövetből áll.
4. A nagyobb hörgőcskéket még csillós hengerhám vagy köbhám borítja.
5. Az egyre kisebb ágakban a hám alacsonyabbá és végül egyrétegű köbhámmá válik.
6. A kehelysejtek száma gyorsan csökken, és az ép végső hörgőcskékben rendszerint már nincsenek jelen.
7. Helyettük egyre több úgynevezett club-sejt jelenik meg a hámban.
8. A club-sejtek védő váladékot termelnek, és részt vesznek egyes belélegzett káros anyagok lebontásában.
9. Emellett tartaléksejtekként hozzájárulhatnak a hörgőcskék hámjának megújulásához.
10. A nagyobb hörgőcskék csillói továbbra is a nagyobb légutak irányába mozgatják a felszíni váladékot.
11. A levegőt vezető szakasz utolsó része a végső hörgőcske.
12. Minden végső hörgőcske több légző hörgőcskére oszlik.
13. A légző hörgőcskék falát már elszórtan léghólyagocskák szakítják meg.
14. Ezért a légző hörgőcskékben a levegő vezetése mellett már megkezdődhet a gázcsere is.
15. A légző hörgőcskék léghólyagjáratokba, majd léghólyagzsákokba folytatódnak.
16. A hörgőcskék falában a simaizomzat a fal vastagságához képest jelentős réteget alkot.
17. Az izomsejtek körkörösen és csavarvonalban veszik körül a hörgőcske üregét.
18. A hörgőcskék falában lévő rugalmas rostok összekötik a kis légutakat a környező tüdőszövettel.
19. Mivel nincs porcos támaszuk, átmérőjük nagymértékben függ az izomtónustól és a környező tüdő húzóerejétől.
20. A paraszimpatikus idegrostok ingerülete összehúzza a hörgőcskék simaizomzatát.
21. A bolygóideg végződéseiből felszabaduló acetilkolin így hörgőszűkületet okozhat.
22. A szimpatikus hatás és a vérben keringő adrenalin főként béta-kettő receptorokon keresztül lazítja el az izomzatot.
23. Az izomzat elernyedése kitágítja a hörgőcskéket, és csökkenti a légúti ellenállást.
24. A hisztamin és más gyulladásos közvetítőanyagok ezzel szemben hörgőszűkületet válthatnak ki.
25. A kis légutak átmérőjének már csekély csökkenése is jelentősen növelheti az áramlási ellenállást.
26. Belégzéskor a táguló tüdő sugárirányú húzóereje széthúzza és nyitva tartja a hörgőcskéket.
27. Kilégzéskor ez a húzóerő csökken, ezért a hörgőcskék ürege valamivel szűkebbé válik.
28. Erőltetett kilégzés során a mellkasi nyomás a kis légutakat kívülről is összenyomhatja.
29. A nyálkahártya duzzanata, a sűrű váladék és a simaizom görcse együttesen nagymértékben akadályozhatja a levegő áramlását.
30. A hörgőcskék izomzata, rugalmas rögzítése és vegetatív szabályozása együtt irányítja a levegő eloszlását a tüdő légzőterületei között.
(aufklappen)német
1. Die Bronchiolen (Bronchiolus/Bronchioli) sind die kleinsten noch röhrenförmigen Luftwege des Bronchialbaums.
2. In ihrer Wand befinden sich weder Knorpelplatten noch submuköse Drüsen.
3. Die Wand der Bronchiolen besteht aus Schleimhaut, glatter Muskulatur und einer dünnen äußeren Bindegewebsschicht.
4. Die größeren Bronchiolen sind noch von einem flimmernden hochprismatischen oder kubischen Epithel ausgekleidet.
5. In den zunehmend kleineren Ästen wird das Epithel niedriger und geht schließlich in ein einschichtiges kubisches Epithel über.
6. Die Zahl der Becherzellen nimmt rasch ab, und in gesunden terminalen Bronchiolen sind sie gewöhnlich nicht mehr vorhanden.
7. Stattdessen treten im Epithel zunehmend sogenannte Club-Zellen auf.
8. Club-Zellen bilden ein schützendes Sekret und beteiligen sich am Abbau bestimmter eingeatmeter Schadstoffe.
9. Außerdem können sie als Reservezellen zur Erneuerung des Bronchiolenepithels beitragen.
10. Die Zilien der größeren Bronchiolen transportieren das oberflächliche Sekret weiterhin in Richtung der größeren Atemwege.
11. Der letzte Abschnitt des luftleitenden Systems ist die terminale Bronchiole (Bronchiolus terminalis).
12. Jede terminale Bronchiole teilt sich in mehrere respiratorische Bronchiolen (Bronchiolus respiratorius/Bronchioli respiratorii).
13. Die Wand der respiratorischen Bronchiolen wird bereits stellenweise von Lungenbläschen (Alveolus pulmonis/Alveoli pulmonis) unterbrochen.
14. Deshalb kann in den respiratorischen Bronchiolen neben der Luftleitung bereits der Gasaustausch beginnen.
15. Die respiratorischen Bronchiolen gehen in Alveolargänge (Ductus alveolaris/Ductus alveolares) und anschließend in Alveolarsäckchen (Sacculus alveolaris/Sacculi alveolares) über.
16. In der Wand der Bronchiolen bildet die glatte Muskulatur im Verhältnis zur Wanddicke eine ausgeprägte Schicht.
17. Die Muskelzellen umgeben das Lumen der Bronchiole ringförmig und schraubenförmig.
18. Elastische Fasern in der Bronchiolenwand verbinden die kleinen Atemwege mit dem umgebenden Lungengewebe.
19. Da ihnen eine Knorpelstütze fehlt, hängt ihr Durchmesser stark vom Muskeltonus und von der Zugkraft des umgebenden Lungengewebes ab.
20. Die Erregung parasympathischer Nervenfasern führt zur Kontraktion der glatten Bronchiolenmuskulatur.
21. Das aus den Endigungen des Vagusnervs (Nervus vagus) freigesetzte Acetylcholin kann dadurch eine Verengung der Bronchien und Bronchiolen bewirken.
22. Sympathische Einflüsse und im Blut zirkulierendes Adrenalin entspannen die Muskulatur vor allem über Beta-2-Rezeptoren.
23. Die Erschlaffung der Muskulatur erweitert die Bronchiolen und vermindert den Atemwegswiderstand.
24. Histamin und andere Entzündungsmediatoren können dagegen eine Verengung der Bronchiolen hervorrufen.
25. Bereits eine geringe Abnahme des Durchmessers der kleinen Atemwege kann den Strömungswiderstand deutlich erhöhen.
26. Bei der Einatmung zieht die radiale Zugkraft der sich ausdehnenden Lunge die Bronchiolen auseinander und hält sie offen.
27. Bei der Ausatmung nimmt diese Zugkraft ab, weshalb das Lumen der Bronchiolen etwas enger wird.
28. Bei forcierter Ausatmung kann der Druck im Brustkorb die kleinen Atemwege zusätzlich von außen zusammendrücken.
29. Eine Schwellung der Schleimhaut, zähes Sekret und ein Krampf der glatten Muskulatur können gemeinsam den Luftstrom erheblich behindern.
30. Muskulatur, elastische Aufhängung und vegetative Regulation der Bronchiolen steuern gemeinsam die Verteilung der Luft auf die respiratorischen Bereiche der Lunge.