9.7.2 – A hörgők elágazódási rendje – Die Verzweigungsordnung der Bronchien
1. A légcső két főhörgőre történő oszlásával kezdődik a hörgőfa. – Mit der Teilung der Luftröhre in zwei Hauptbronchien beginnt der Bronchialbaum.
2. A jobb és a bal főhörgő felépítése hasonló, lefutásuk azonban nem teljesen szimmetrikus. – Der rechte und der linke Hauptbronchus sind ähnlich aufgebaut, verlaufen jedoch nicht vollständig symmetrisch.
3. A jobb főhörgő rövidebb, tágabb és meredekebben halad lefelé. – Der rechte Hauptbronchus (Bronchus principalis dexter) ist kürzer, weiter und verläuft steiler nach unten.
4. Lefutása inkább a légcső irányának egyenes folytatására emlékeztet. – Sein Verlauf ähnelt stärker einer geradlinigen Fortsetzung der Luftröhre.
5. Emiatt a belélegzett idegen testek gyakrabban jutnak a jobb főhörgőbe. – Aus diesem Grund gelangen eingeatmete Fremdkörper häufiger in den rechten Hauptbronchus.
6. A bal főhörgő hosszabb, keskenyebb és vízszintesebb helyzetű. – Der linke Hauptbronchus (Bronchus principalis sinister) ist länger, enger und stärker horizontal ausgerichtet.
7. Mindkét főhörgő a megfelelő tüdő kapuján keresztül lép be a tüdőbe. – Beide Hauptbronchien treten durch die jeweilige Lungenpforte (Hilum pulmonis) in die Lunge ein.
8. A főhörgők tüdőn kívüli és tüdőn belüli szakaszra oszthatók. – Die Hauptbronchien lassen sich in einen außerhalb und einen innerhalb der Lunge gelegenen Abschnitt gliedern.
9. A tüdőn kívüli szakasz falszerkezete még nagymértékben hasonlít a légcső falához. – Der außerhalb der Lunge gelegene Abschnitt besitzt noch einen Wandbau, der dem der Luftröhre weitgehend ähnelt.
10. A tüdőbe belépve a főhörgők először lebenyhörgőkre oszlanak. – Nach dem Eintritt in die Lunge teilen sich die Hauptbronchien zunächst in Lappenbronchien.
11. A jobb főhörgő három lebenyhörgőt ad le a jobb tüdő három lebenyének megfelelően. – Der rechte Hauptbronchus gibt entsprechend den drei Lappen der rechten Lunge drei Lappenbronchien (Bronchus lobaris/Bronchi lobares) ab.
12. A bal főhörgő két lebenyhörgőre oszlik a bal tüdő két lebenye számára. – Der linke Hauptbronchus teilt sich für die beiden Lappen der linken Lunge in zwei Lappenbronchien.
13. A lebenyhörgőket másodrendű hörgőknek is nevezzük. – Die Lappenbronchien werden auch als Bronchien zweiter Ordnung bezeichnet.
14. Minden lebenyhörgő több szegmenthörgőre oszlik. – Jeder Lappenbronchus teilt sich in mehrere Segmentbronchien.
15. A szegmenthörgők a hörgőfa harmadrendű ágai. – Die Segmentbronchien (Bronchus segmentalis/Bronchi segmentales) sind die Äste dritter Ordnung des Bronchialbaums.
16. A jobb tüdőben rendszerint tíz, a bal tüdőben pedig nyolc–tíz szegmenthörgőt különböztetünk meg. – In der rechten Lunge unterscheidet man gewöhnlich zehn, in der linken Lunge acht bis zehn Segmentbronchien.
17. Minden szegmenthörgő egy meghatározott bronchopulmonális szegmentumot lát el levegővel. – Jeder Segmentbronchus versorgt ein bestimmtes bronchopulmonales Segment (Segmentum bronchopulmonale) mit Luft.
18. A tüdőszegmentum viszonylag önálló, kötőszövetes határokkal elkülönülő egység. – Das Lungensegment ist eine relativ selbstständige, durch bindegewebige Grenzen abgegrenzte Einheit.
19. A szegmenthörgőt rendszerint a tüdőverőér egy azonos rendű ága kíséri. – Der Segmentbronchus wird gewöhnlich von einem entsprechenden Ast der Lungenarterie (Arteria pulmonalis) begleitet.
20. A tüdővénák nagyobb ágai többnyire a szegmentumok közötti kötőszövetes határokban haladnak. – Die größeren Äste der Lungenvenen (Vena pulmonalis/Venae pulmonales) verlaufen überwiegend in den bindegewebigen Grenzen zwischen den Segmenten.
21. Ez az elrendeződés lehetővé teszi egyes beteg tüdőszegmentumok műtéti eltávolítását. – Diese Anordnung ermöglicht die operative Entfernung einzelner erkrankter Lungensegmente.
22. A szegmenthörgők alszegmentális hörgőkre, majd egyre kisebb ágakra oszlanak. – Die Segmentbronchien teilen sich in subsegmentale Bronchien und anschließend in immer kleinere Äste.
23. Az elágazódások gyakran úgy történnek, hogy egy ág két kisebb leányágra válik szét. – Die Verzweigungen erfolgen häufig so, dass sich ein Ast in zwei kleinere Tochteräste teilt.
24. Ezt az elágazási módot kettős vagy dichotóm elágazásnak nevezzük. – Diese Form der Aufteilung wird als zweigeteilte oder dichotome Verzweigung bezeichnet.
25. A légcsőtől a léghólyagocskákig körülbelül huszonhárom elágazási nemzedék követi egymást. – Von der Luftröhre bis zu den Lungenbläschen folgen ungefähr dreiundzwanzig Verzweigungsgenerationen aufeinander.
26. Az egyes ágak átmérője lefelé haladva csökken, összesített keresztmetszetük azonban jelentősen növekszik. – Der Durchmesser der einzelnen Äste nimmt nach distal ab, ihre gesamte Querschnittsfläche vergrößert sich jedoch erheblich.
27. A növekvő összkeresztmetszet miatt a levegő áramlási sebessége a tüdő mélyén lelassul. – Aufgrund der zunehmenden Gesamtquerschnittsfläche verlangsamt sich die Strömungsgeschwindigkeit der Luft in der Tiefe der Lunge.
28. A tüdőn belüli hörgők falában a patkó alakú porcokat szabálytalan porclemezek váltják fel. – In der Wand der innerhalb der Lunge gelegenen Bronchien werden die hufeisenförmigen Knorpelspangen durch unregelmäßige Knorpelplatten ersetzt.
29. Ezek a porclemezek a hörgő egész kerületén elhelyezkedhetnek, és nyitva tartják annak üregét. – Diese Knorpelplatten können über den gesamten Umfang des Bronchus verteilt sein und halten sein Lumen offen.
30. A hörgők simaizomzata körkörös és csavarvonalas kötegek formájában helyezkedik el. – Die glatte Muskulatur der Bronchien ist in ringförmigen und schraubenförmig verlaufenden Bündeln angeordnet.
31. A hörgők kisebbedésével a porc mennyisége és a nyálkahártya alatti mirigyek száma fokozatosan csökken. – Mit abnehmender Größe der Bronchien vermindern sich schrittweise die Knorpelmenge und die Anzahl der submukösen Drüsen.
32. A hám magassága is csökken, és a kehelysejtek egyre ritkábbá válnak. – Auch die Höhe des Epithels nimmt ab, und die Becherzellen werden zunehmend seltener.
33. A csillós sejtek ugyanakkor a kisebb hörgőkben és a nagyobb hörgőcskékben is jelen maradnak. – Flimmerzellen bleiben dagegen auch in den kleineren Bronchien und den größeren Bronchiolen erhalten.
34. A hörgő és a hörgőcske közötti átmenetet a porc és a nyálkahártya alatti mirigyek teljes eltűnése jelzi. – Der Übergang vom Bronchus zur Bronchiole wird durch das vollständige Verschwinden von Knorpel und submukösen Drüsen gekennzeichnet.
35. A hörgőfa rendezett elágazása biztosítja, hogy a belélegzett levegő a tüdő valamennyi légzőegységéhez eljusson. – Die geordnete Verzweigung des Bronchialbaums gewährleistet, dass die eingeatmete Luft alle respiratorischen Einheiten der Lunge erreicht.
(aufklappen)magyar
1. A légcső két főhörgőre történő oszlásával kezdődik a hörgőfa.
2. A jobb és a bal főhörgő felépítése hasonló, lefutásuk azonban nem teljesen szimmetrikus.
3. A jobb főhörgő rövidebb, tágabb és meredekebben halad lefelé.
4. Lefutása inkább a légcső irányának egyenes folytatására emlékeztet.
5. Emiatt a belélegzett idegen testek gyakrabban jutnak a jobb főhörgőbe.
6. A bal főhörgő hosszabb, keskenyebb és vízszintesebb helyzetű.
7. Mindkét főhörgő a megfelelő tüdő kapuján keresztül lép be a tüdőbe.
8. A főhörgők tüdőn kívüli és tüdőn belüli szakaszra oszthatók.
9. A tüdőn kívüli szakasz falszerkezete még nagymértékben hasonlít a légcső falához.
10. A tüdőbe belépve a főhörgők először lebenyhörgőkre oszlanak.
11. A jobb főhörgő három lebenyhörgőt ad le a jobb tüdő három lebenyének megfelelően.
12. A bal főhörgő két lebenyhörgőre oszlik a bal tüdő két lebenye számára.
13. A lebenyhörgőket másodrendű hörgőknek is nevezzük.
14. Minden lebenyhörgő több szegmenthörgőre oszlik.
15. A szegmenthörgők a hörgőfa harmadrendű ágai.
16. A jobb tüdőben rendszerint tíz, a bal tüdőben pedig nyolc–tíz szegmenthörgőt különböztetünk meg.
17. Minden szegmenthörgő egy meghatározott bronchopulmonális szegmentumot lát el levegővel.
18. A tüdőszegmentum viszonylag önálló, kötőszövetes határokkal elkülönülő egység.
19. A szegmenthörgőt rendszerint a tüdőverőér egy azonos rendű ága kíséri.
20. A tüdővénák nagyobb ágai többnyire a szegmentumok közötti kötőszövetes határokban haladnak.
21. Ez az elrendeződés lehetővé teszi egyes beteg tüdőszegmentumok műtéti eltávolítását.
22. A szegmenthörgők alszegmentális hörgőkre, majd egyre kisebb ágakra oszlanak.
23. Az elágazódások gyakran úgy történnek, hogy egy ág két kisebb leányágra válik szét.
24. Ezt az elágazási módot kettős vagy dichotóm elágazásnak nevezzük.
25. A légcsőtől a léghólyagocskákig körülbelül huszonhárom elágazási nemzedék követi egymást.
26. Az egyes ágak átmérője lefelé haladva csökken, összesített keresztmetszetük azonban jelentősen növekszik.
27. A növekvő összkeresztmetszet miatt a levegő áramlási sebessége a tüdő mélyén lelassul.
28. A tüdőn belüli hörgők falában a patkó alakú porcokat szabálytalan porclemezek váltják fel.
29. Ezek a porclemezek a hörgő egész kerületén elhelyezkedhetnek, és nyitva tartják annak üregét.
30. A hörgők simaizomzata körkörös és csavarvonalas kötegek formájában helyezkedik el.
31. A hörgők kisebbedésével a porc mennyisége és a nyálkahártya alatti mirigyek száma fokozatosan csökken.
32. A hám magassága is csökken, és a kehelysejtek egyre ritkábbá válnak.
33. A csillós sejtek ugyanakkor a kisebb hörgőkben és a nagyobb hörgőcskékben is jelen maradnak.
34. A hörgő és a hörgőcske közötti átmenetet a porc és a nyálkahártya alatti mirigyek teljes eltűnése jelzi.
35. A hörgőfa rendezett elágazása biztosítja, hogy a belélegzett levegő a tüdő valamennyi légzőegységéhez eljusson.
(aufklappen)német
1. Mit der Teilung der Luftröhre in zwei Hauptbronchien beginnt der Bronchialbaum.
2. Der rechte und der linke Hauptbronchus sind ähnlich aufgebaut, verlaufen jedoch nicht vollständig symmetrisch.
3. Der rechte Hauptbronchus (Bronchus principalis dexter) ist kürzer, weiter und verläuft steiler nach unten.
4. Sein Verlauf ähnelt stärker einer geradlinigen Fortsetzung der Luftröhre.
5. Aus diesem Grund gelangen eingeatmete Fremdkörper häufiger in den rechten Hauptbronchus.
6. Der linke Hauptbronchus (Bronchus principalis sinister) ist länger, enger und stärker horizontal ausgerichtet.
7. Beide Hauptbronchien treten durch die jeweilige Lungenpforte (Hilum pulmonis) in die Lunge ein.
8. Die Hauptbronchien lassen sich in einen außerhalb und einen innerhalb der Lunge gelegenen Abschnitt gliedern.
9. Der außerhalb der Lunge gelegene Abschnitt besitzt noch einen Wandbau, der dem der Luftröhre weitgehend ähnelt.
10. Nach dem Eintritt in die Lunge teilen sich die Hauptbronchien zunächst in Lappenbronchien.
11. Der rechte Hauptbronchus gibt entsprechend den drei Lappen der rechten Lunge drei Lappenbronchien (Bronchus lobaris/Bronchi lobares) ab.
12. Der linke Hauptbronchus teilt sich für die beiden Lappen der linken Lunge in zwei Lappenbronchien.
13. Die Lappenbronchien werden auch als Bronchien zweiter Ordnung bezeichnet.
14. Jeder Lappenbronchus teilt sich in mehrere Segmentbronchien.
15. Die Segmentbronchien (Bronchus segmentalis/Bronchi segmentales) sind die Äste dritter Ordnung des Bronchialbaums.
16. In der rechten Lunge unterscheidet man gewöhnlich zehn, in der linken Lunge acht bis zehn Segmentbronchien.
17. Jeder Segmentbronchus versorgt ein bestimmtes bronchopulmonales Segment (Segmentum bronchopulmonale) mit Luft.
18. Das Lungensegment ist eine relativ selbstständige, durch bindegewebige Grenzen abgegrenzte Einheit.
19. Der Segmentbronchus wird gewöhnlich von einem entsprechenden Ast der Lungenarterie (Arteria pulmonalis) begleitet.
20. Die größeren Äste der Lungenvenen (Vena pulmonalis/Venae pulmonales) verlaufen überwiegend in den bindegewebigen Grenzen zwischen den Segmenten.
21. Diese Anordnung ermöglicht die operative Entfernung einzelner erkrankter Lungensegmente.
22. Die Segmentbronchien teilen sich in subsegmentale Bronchien und anschließend in immer kleinere Äste.
23. Die Verzweigungen erfolgen häufig so, dass sich ein Ast in zwei kleinere Tochteräste teilt.
24. Diese Form der Aufteilung wird als zweigeteilte oder dichotome Verzweigung bezeichnet.
25. Von der Luftröhre bis zu den Lungenbläschen folgen ungefähr dreiundzwanzig Verzweigungsgenerationen aufeinander.
26. Der Durchmesser der einzelnen Äste nimmt nach distal ab, ihre gesamte Querschnittsfläche vergrößert sich jedoch erheblich.
27. Aufgrund der zunehmenden Gesamtquerschnittsfläche verlangsamt sich die Strömungsgeschwindigkeit der Luft in der Tiefe der Lunge.
28. In der Wand der innerhalb der Lunge gelegenen Bronchien werden die hufeisenförmigen Knorpelspangen durch unregelmäßige Knorpelplatten ersetzt.
29. Diese Knorpelplatten können über den gesamten Umfang des Bronchus verteilt sein und halten sein Lumen offen.
30. Die glatte Muskulatur der Bronchien ist in ringförmigen und schraubenförmig verlaufenden Bündeln angeordnet.
31. Mit abnehmender Größe der Bronchien vermindern sich schrittweise die Knorpelmenge und die Anzahl der submukösen Drüsen.
32. Auch die Höhe des Epithels nimmt ab, und die Becherzellen werden zunehmend seltener.
33. Flimmerzellen bleiben dagegen auch in den kleineren Bronchien und den größeren Bronchiolen erhalten.
34. Der Übergang vom Bronchus zur Bronchiole wird durch das vollständige Verschwinden von Knorpel und submukösen Drüsen gekennzeichnet.
35. Die geordnete Verzweigung des Bronchialbaums gewährleistet, dass die eingeatmete Luft alle respiratorischen Einheiten der Lunge erreicht.