3.8.2 – A nemzet csinosodása („Die Verfeinerung der Nation“) – „A nemzet csinosodása“ („Die Verfeinerung der Nation“)
1. Elbeszélése mellett Kármán egy jelentős tanulmányt is írt. – Neben seiner Erzählung schrieb Kármán auch einen bedeutenden Aufsatz.
2. A mű címe A nemzet csinosodása. – Er trägt den Titel „A nemzet csinosodása”.
3. A cím jelentése: „Die Verfeinerung der Nation”. – Der Titel bedeutet „Die Verfeinerung der Nation”.
4. A tanulmány az Uránia című folyóiratban jelent meg. – Der Aufsatz erschien in der Zeitschrift „Uránia”.
5. Az 1794 körüli évekből származik. – Er stammt aus den Jahren um 1794.
6. Programadó írásról van szó. – Es ist eine programmatische Schrift.
7. Kármán ebben fejti ki a kultúráról alkotott gondolatait. – In ihr entwickelt Kármán seine Gedanken über die Kultur.
8. Azt vizsgálja, hogyan fejlődhet a magyar kultúra. – Er fragt, wie die ungarische Kultur voranschreiten kann.
9. Témája az egész nemzet művelődése. – Sein Thema ist die Bildung der ganzen Nation.
10. Kármán felismerte hazája elmaradottságát. – Kármán sah die Rückständigkeit seines Landes.
11. Utakat akart mutatni ennek leküzdésére. – Er wollte Wege zu ihrer Überwindung zeigen.
12. Tanulmánya ezért tele van javaslatokkal. – Sein Aufsatz ist deshalb voller Vorschläge.
13. Ugyanakkor szenvedélyes felhívás is. – Zugleich ist er ein leidenschaftlicher Aufruf.
14. Kármán a helyzet felmérésével kezdi gondolatmenetét. – Kármán beginnt mit einer Bestandsaufnahme.
15. Leírja a magyar kultúra állapotát. – Er beschreibt den Zustand der ungarischen Kultur.
16. Ezt az állapotot nem tartja kielégítőnek. – Dieser Zustand erscheint ihm unbefriedigend.
17. Hiányzik a műveltség és az önálló alkotások sokasága. – Es fehlt an Bildung und an eigenen Werken.
18. A tudományt elhanyagolják. – Die Wissenschaft wird vernachlässigt.
19. Az irodalom még fejlődésének kezdetén áll. – Die Literatur steht noch am Anfang.
20. Kármán ennek okait keresi. – Kármán sucht nach den Ursachen dafür.
21. Az elmaradottságnak több okát is megnevezi. – Er nennt mehrere Gründe für die Rückständigkeit.
22. Az egyik ok sok ember közömbössége. – Ein Grund ist die Gleichgültigkeit vieler Menschen.
23. Sok nemes nem törődik a kultúrával. – Viele Adlige kümmern sich nicht um die Kultur.
24. Csak a szórakozásaiknak élnek. – Sie leben nur ihren Vergnügungen.
25. Még saját nyelvüket is megvetik. – Sie verachten sogar die eigene Sprache.
26. Kármán élesen bírálja ezt a közömbösséget. – Kármán klagt diese Gleichgültigkeit an.
27. A második ok egy központ hiánya. – Ein zweiter Grund ist das Fehlen eines Zentrums.
28. A szellemi élet szétszóródik az egész országban. – Das geistige Leben ist über das Land verstreut.
29. Nincs közös középpontja. – Es gibt keinen gemeinsamen Mittelpunkt.
30. Kármán ezért kulturális központ létrehozását sürgeti. – Kármán fordert deshalb ein kulturelles Zentrum.
31. Ennek helyszínéül Pest városát képzeli el. – Er denkt dabei an die Stadt Pest.
32. Pestnek a magyar kultúra szívévé kellene válnia. – Pest solle das Herz der ungarischen Kultur werden.
33. Ott kellene összegyűlniük a művelt embereknek. – Dort sollten sich die Gebildeten sammeln.
34. Ott kellene megszületniük a könyveknek és a folyóiratoknak. – Dort sollten die Bücher und Zeitschriften entstehen.
35. Egy ilyen központ összefogná a szétszórt erőket. – Ein solches Zentrum würde die Kräfte bündeln.
36. Ez az elképzelés okos és előrelátó volt. – Diese Idee war klug und weitsichtig.
37. Pest később valóban kulturális központtá vált. – Später wurde Pest tatsächlich zum Zentrum.
38. A harmadik gondolat az alkotások jellegére vonatkozik. – Ein dritter Gedanke betrifft die Art der Werke.
39. Kármán bírálja a puszta fordítást. – Kármán kritisiert das bloße Übersetzen.
40. Sok író csak idegen műveket fordított. – Viele Schriftsteller übersetzten nur fremde Werke.
41. Kármán ezt nem tartotta elegendőnek. – Kármán hielt das nicht für ausreichend.
42. Eredeti, önálló műveket követelt. – Er forderte eigene, ursprüngliche Werke.
43. A magyaroknak maguknak is alkotó módon kellene dolgozniuk. – Die Ungarn sollten selbst schöpferisch tätig sein.
44. Saját életükről és tapasztalataikról kellene írniuk. – Sie sollten aus ihrem eigenen Leben schreiben.
45. Csak így születhet valódi nemzeti irodalom. – Nur so entstehe eine echte Nationalliteratur.
46. Kármán ezzel szembefordult az uralkodó véleménnyel. – Damit stellte sich Kármán gegen die herrschende Meinung.
47. Sokan a fordítást tartották a fejlődés legfontosabb útjának. – Viele hielten das Übersetzen für den wichtigsten Weg.
48. Kármán azonban az önálló alkotást hangsúlyozta. – Kármán aber betonte die eigene Schöpfung.
49. Ez a gondolat haladó volt. – Dieser Gedanke war fortschrittlich.
50. Új irányt mutatott az irodalom számára. – Er wies der Literatur einen neuen Weg.
51. A negyedik gondolat a tudományra vonatkozik. – Ein vierter Gedanke betrifft die Wissenschaft.
52. Kármán az anyanyelven művelt tudományt követelte. – Kármán forderte Wissenschaft in der Muttersprache.
53. A tudásnak mindenki számára hozzáférhetővé kellene válnia. – Das Wissen solle allen zugänglich sein.
54. Nem maradhatna kizárólag a latin nyelvhez kötve. – Es dürfe nicht auf Latein beschränkt bleiben.
55. Ez is jellegzetesen felvilágosodás kori gondolat volt. – Auch das war ein aufklärerischer Gedanke.
56. Kármán ezzel Bessenyei és Apáczai hagyományát folytatta. – Er stand in der Tradition Bessenyeis und Apáczais.
57. Mindezeket a gondolatokat egységes programmá kapcsolta össze. – Kármán verband all diese Gedanken zu einem Programm.
58. Célja az egész nemzet csinosodása volt. – Sein Ziel war die Verfeinerung der ganzen Nation.
59. A csinosodás számára műveltséget és kultúrát jelentett. – Verfeinerung bedeutete für ihn Bildung und Kultur.
60. Véleménye szerint egy nemzetnek művelődnie kell. – Eine Nation, so meinte er, müsse sich bilden.
61. Csak a műveltség segítségével emelkedhet fel. – Nur durch Bildung könne sie sich erheben.
62. Ez a gondolat az egész tanulmányt áthatja. – Dieser Gedanke durchzieht den ganzen Aufsatz.
63. Kármán szép prózában fogalmazta meg nézeteit. – Kármán schrieb ihn in einer schönen Prosa.
64. Nyelve világos és erőteljes. – Seine Sprache ist klar und kraftvoll.
65. Egyszerre értelmes és szenvedélyes. – Sie ist zugleich vernünftig und leidenschaftlich.
66. A tanulmány gondolataival győzi meg az olvasót. – Der Aufsatz überzeugt durch seine Gedanken.
67. Nyelvével pedig lelkesíti. – Er begeistert durch seine Sprache.
68. Így kapcsolja össze a tartalmat és a formát. – So verbindet er Inhalt und Form.
69. Kármán tanulmánya megelőzte saját korát. – Kármáns Aufsatz war seiner Zeit voraus.
70. Sok követelése csak később valósult meg. – Vieles davon wurde erst später verwirklicht.
71. Eszméi azonban tovább hatottak. – Doch seine Ideen wirkten fort.
72. A későbbi nemzedékek átvették őket. – Spätere Generationen nahmen sie auf.
73. Meghallgatásra talált az eredeti művek iránti követelés. – Der Ruf nach eigenen Werken wurde erhört.
74. Pest kulturális központtá vált. – Pest wurde zum kulturellen Zentrum.
75. Az anyanyelv fokozatosan teret nyert. – Die Muttersprache setzte sich durch.
76. Így Kármán követelései lassan megvalósultak. – So erfüllten sich Kármáns Forderungen.
77. Ő már korábban megmutatta az ehhez vezető utat. – Er hatte den Weg dafür gewiesen.
78. Korai halála megakadályozta további munkásságát. – Sein früher Tod verhinderte weiteres Wirken.
79. Kármán mindössze huszonöt évesen halt meg. – Kármán starb mit nur fünfundzwanzig Jahren.
80. Életműve kis terjedelmű, de jelentős maradt. – Sein Werk blieb schmal, aber bedeutend.
81. A nemzet csinosodása egyik legfontosabb írása. – „A nemzet csinosodása” ist eine seiner Hauptschriften.
82. A korszak fontos programadó művei közé tartozik. – Sie gehört zu den wichtigen Programmschriften der Zeit.
83. Ebben összegződnek a felvilágosodás törekvései. – In ihr fasst sich das Streben der Aufklärung zusammen.
84. A műveltségről, a nyelvről és az önálló kultúráról szól. – Es geht um Bildung, Sprache und eigene Kultur.
85. Kármán bölcsen kapcsolta össze ezeket a célokat. – Kármán verband diese Ziele klug miteinander.
86. Az egész nemzet javát tartotta szem előtt. – Er dachte an das Wohl der ganzen Nation.
87. Ki akarta vezetni hazáját az elmaradottságból. – Er wollte sie aus der Rückständigkeit führen.
88. Ennek eszközét a műveltségben látta. – Sein Mittel war die Bildung.
89. Célja egy művelt és kulturált nemzet megteremtése volt. – Sein Ziel war eine verfeinerte, gebildete Nation.
90. Ezzel Kármán a nagy felvilágosodás kori gondolkodók sorába tartozik. – Damit steht Kármán in der Reihe der großen Aufklärer.
91. Folytatta azt a munkát, amelyet Bessenyei megkezdett. – Er setzte fort, was Bessenyei begonnen hatte.
92. Előkészítette azt, amit a 19. század később kiteljesített. – Er bereitete vor, was das 19. Jahrhundert vollendete.
93. Tanulmánya így összeköti a múltat és a jövőt. – So verbindet sein Aufsatz Vergangenheit und Zukunft.
94. Bemutatja a jelen hiányosságait. – Er blickt auf die Mängel der Gegenwart.
95. Ugyanakkor kijelöli a fejlődés útját. – Zugleich weist er den Weg nach vorn.
96. Kármán a haladás gondolkodója volt. – Kármán war ein Denker des Fortschritts.
97. Tanulmánya ennek a gondolkodásnak állít emléket. – Sein Aufsatz ist ein Denkmal dieses Denkens.
98. Megmutatja a felvilágosodás eszméinek erejét. – Er zeigt die Kraft der aufklärerischen Ideen.
99. A nemzet csinosodása a magyar próza korai mesterművei közé tartozik. – „A nemzet csinosodása” gehört zu den frühen Meisterwerken der Prosa.
100. Kármán ebben az értelem, a nyelv és a hazaszeretet erejét kapcsolta össze. – In ihm verband Kármán Vernunft, Sprache und Vaterlandsliebe.
(aufklappen)magyar
1. Elbeszélése mellett Kármán egy jelentős tanulmányt is írt.
2. A mű címe A nemzet csinosodása.
3. A cím jelentése: „Die Verfeinerung der Nation”.
4. A tanulmány az Uránia című folyóiratban jelent meg.
5. Az 1794 körüli évekből származik.
6. Programadó írásról van szó.
7. Kármán ebben fejti ki a kultúráról alkotott gondolatait.
8. Azt vizsgálja, hogyan fejlődhet a magyar kultúra.
9. Témája az egész nemzet művelődése.
10. Kármán felismerte hazája elmaradottságát.
11. Utakat akart mutatni ennek leküzdésére.
12. Tanulmánya ezért tele van javaslatokkal.
13. Ugyanakkor szenvedélyes felhívás is.
14. Kármán a helyzet felmérésével kezdi gondolatmenetét.
15. Leírja a magyar kultúra állapotát.
16. Ezt az állapotot nem tartja kielégítőnek.
17. Hiányzik a műveltség és az önálló alkotások sokasága.
18. A tudományt elhanyagolják.
19. Az irodalom még fejlődésének kezdetén áll.
20. Kármán ennek okait keresi.
21. Az elmaradottságnak több okát is megnevezi.
22. Az egyik ok sok ember közömbössége.
23. Sok nemes nem törődik a kultúrával.
24. Csak a szórakozásaiknak élnek.
25. Még saját nyelvüket is megvetik.
26. Kármán élesen bírálja ezt a közömbösséget.
27. A második ok egy központ hiánya.
28. A szellemi élet szétszóródik az egész országban.
29. Nincs közös középpontja.
30. Kármán ezért kulturális központ létrehozását sürgeti.
31. Ennek helyszínéül Pest városát képzeli el.
32. Pestnek a magyar kultúra szívévé kellene válnia.
33. Ott kellene összegyűlniük a művelt embereknek.
34. Ott kellene megszületniük a könyveknek és a folyóiratoknak.
35. Egy ilyen központ összefogná a szétszórt erőket.
36. Ez az elképzelés okos és előrelátó volt.
37. Pest később valóban kulturális központtá vált.
38. A harmadik gondolat az alkotások jellegére vonatkozik.
39. Kármán bírálja a puszta fordítást.
40. Sok író csak idegen műveket fordított.
41. Kármán ezt nem tartotta elegendőnek.
42. Eredeti, önálló műveket követelt.
43. A magyaroknak maguknak is alkotó módon kellene dolgozniuk.
44. Saját életükről és tapasztalataikról kellene írniuk.
45. Csak így születhet valódi nemzeti irodalom.
46. Kármán ezzel szembefordult az uralkodó véleménnyel.
47. Sokan a fordítást tartották a fejlődés legfontosabb útjának.
48. Kármán azonban az önálló alkotást hangsúlyozta.
49. Ez a gondolat haladó volt.
50. Új irányt mutatott az irodalom számára.
51. A negyedik gondolat a tudományra vonatkozik.
52. Kármán az anyanyelven művelt tudományt követelte.
53. A tudásnak mindenki számára hozzáférhetővé kellene válnia.
54. Nem maradhatna kizárólag a latin nyelvhez kötve.
55. Ez is jellegzetesen felvilágosodás kori gondolat volt.
56. Kármán ezzel Bessenyei és Apáczai hagyományát folytatta.
57. Mindezeket a gondolatokat egységes programmá kapcsolta össze.
58. Célja az egész nemzet csinosodása volt.
59. A csinosodás számára műveltséget és kultúrát jelentett.
60. Véleménye szerint egy nemzetnek művelődnie kell.
61. Csak a műveltség segítségével emelkedhet fel.
62. Ez a gondolat az egész tanulmányt áthatja.
63. Kármán szép prózában fogalmazta meg nézeteit.
64. Nyelve világos és erőteljes.
65. Egyszerre értelmes és szenvedélyes.
66. A tanulmány gondolataival győzi meg az olvasót.
67. Nyelvével pedig lelkesíti.
68. Így kapcsolja össze a tartalmat és a formát.
69. Kármán tanulmánya megelőzte saját korát.
70. Sok követelése csak később valósult meg.
71. Eszméi azonban tovább hatottak.
72. A későbbi nemzedékek átvették őket.
73. Meghallgatásra talált az eredeti művek iránti követelés.
74. Pest kulturális központtá vált.
75. Az anyanyelv fokozatosan teret nyert.
76. Így Kármán követelései lassan megvalósultak.
77. Ő már korábban megmutatta az ehhez vezető utat.
78. Korai halála megakadályozta további munkásságát.
79. Kármán mindössze huszonöt évesen halt meg.
80. Életműve kis terjedelmű, de jelentős maradt.
81. A nemzet csinosodása egyik legfontosabb írása.
82. A korszak fontos programadó művei közé tartozik.
83. Ebben összegződnek a felvilágosodás törekvései.
84. A műveltségről, a nyelvről és az önálló kultúráról szól.
85. Kármán bölcsen kapcsolta össze ezeket a célokat.
86. Az egész nemzet javát tartotta szem előtt.
87. Ki akarta vezetni hazáját az elmaradottságból.
88. Ennek eszközét a műveltségben látta.
89. Célja egy művelt és kulturált nemzet megteremtése volt.
90. Ezzel Kármán a nagy felvilágosodás kori gondolkodók sorába tartozik.
91. Folytatta azt a munkát, amelyet Bessenyei megkezdett.
92. Előkészítette azt, amit a 19. század később kiteljesített.
93. Tanulmánya így összeköti a múltat és a jövőt.
94. Bemutatja a jelen hiányosságait.
95. Ugyanakkor kijelöli a fejlődés útját.
96. Kármán a haladás gondolkodója volt.
97. Tanulmánya ennek a gondolkodásnak állít emléket.
98. Megmutatja a felvilágosodás eszméinek erejét.
99. A nemzet csinosodása a magyar próza korai mesterművei közé tartozik.
100. Kármán ebben az értelem, a nyelv és a hazaszeretet erejét kapcsolta össze.
(aufklappen)német
1. Neben seiner Erzählung schrieb Kármán auch einen bedeutenden Aufsatz.
2. Er trägt den Titel „A nemzet csinosodása”.
3. Der Titel bedeutet „Die Verfeinerung der Nation”.
4. Der Aufsatz erschien in der Zeitschrift „Uránia”.
5. Er stammt aus den Jahren um 1794.
6. Es ist eine programmatische Schrift.
7. In ihr entwickelt Kármán seine Gedanken über die Kultur.
8. Er fragt, wie die ungarische Kultur voranschreiten kann.
9. Sein Thema ist die Bildung der ganzen Nation.
10. Kármán sah die Rückständigkeit seines Landes.
11. Er wollte Wege zu ihrer Überwindung zeigen.
12. Sein Aufsatz ist deshalb voller Vorschläge.
13. Zugleich ist er ein leidenschaftlicher Aufruf.
14. Kármán beginnt mit einer Bestandsaufnahme.
15. Er beschreibt den Zustand der ungarischen Kultur.
16. Dieser Zustand erscheint ihm unbefriedigend.
17. Es fehlt an Bildung und an eigenen Werken.
18. Die Wissenschaft wird vernachlässigt.
19. Die Literatur steht noch am Anfang.
20. Kármán sucht nach den Ursachen dafür.
21. Er nennt mehrere Gründe für die Rückständigkeit.
22. Ein Grund ist die Gleichgültigkeit vieler Menschen.
23. Viele Adlige kümmern sich nicht um die Kultur.
24. Sie leben nur ihren Vergnügungen.
25. Sie verachten sogar die eigene Sprache.
26. Kármán klagt diese Gleichgültigkeit an.
27. Ein zweiter Grund ist das Fehlen eines Zentrums.
28. Das geistige Leben ist über das Land verstreut.
29. Es gibt keinen gemeinsamen Mittelpunkt.
30. Kármán fordert deshalb ein kulturelles Zentrum.
31. Er denkt dabei an die Stadt Pest.
32. Pest solle das Herz der ungarischen Kultur werden.
33. Dort sollten sich die Gebildeten sammeln.
34. Dort sollten die Bücher und Zeitschriften entstehen.
35. Ein solches Zentrum würde die Kräfte bündeln.
36. Diese Idee war klug und weitsichtig.
37. Später wurde Pest tatsächlich zum Zentrum.
38. Ein dritter Gedanke betrifft die Art der Werke.
39. Kármán kritisiert das bloße Übersetzen.
40. Viele Schriftsteller übersetzten nur fremde Werke.
41. Kármán hielt das nicht für ausreichend.
42. Er forderte eigene, ursprüngliche Werke.
43. Die Ungarn sollten selbst schöpferisch tätig sein.
44. Sie sollten aus ihrem eigenen Leben schreiben.
45. Nur so entstehe eine echte Nationalliteratur.
46. Damit stellte sich Kármán gegen die herrschende Meinung.
47. Viele hielten das Übersetzen für den wichtigsten Weg.
48. Kármán aber betonte die eigene Schöpfung.
49. Dieser Gedanke war fortschrittlich.
50. Er wies der Literatur einen neuen Weg.
51. Ein vierter Gedanke betrifft die Wissenschaft.
52. Kármán forderte Wissenschaft in der Muttersprache.
53. Das Wissen solle allen zugänglich sein.
54. Es dürfe nicht auf Latein beschränkt bleiben.
55. Auch das war ein aufklärerischer Gedanke.
56. Er stand in der Tradition Bessenyeis und Apáczais.
57. Kármán verband all diese Gedanken zu einem Programm.
58. Sein Ziel war die Verfeinerung der ganzen Nation.
59. Verfeinerung bedeutete für ihn Bildung und Kultur.
60. Eine Nation, so meinte er, müsse sich bilden.
61. Nur durch Bildung könne sie sich erheben.
62. Dieser Gedanke durchzieht den ganzen Aufsatz.
63. Kármán schrieb ihn in einer schönen Prosa.
64. Seine Sprache ist klar und kraftvoll.
65. Sie ist zugleich vernünftig und leidenschaftlich.
66. Der Aufsatz überzeugt durch seine Gedanken.
67. Er begeistert durch seine Sprache.
68. So verbindet er Inhalt und Form.
69. Kármáns Aufsatz war seiner Zeit voraus.
70. Vieles davon wurde erst später verwirklicht.
71. Doch seine Ideen wirkten fort.
72. Spätere Generationen nahmen sie auf.
73. Der Ruf nach eigenen Werken wurde erhört.
74. Pest wurde zum kulturellen Zentrum.
75. Die Muttersprache setzte sich durch.
76. So erfüllten sich Kármáns Forderungen.
77. Er hatte den Weg dafür gewiesen.
78. Sein früher Tod verhinderte weiteres Wirken.
79. Kármán starb mit nur fünfundzwanzig Jahren.
80. Sein Werk blieb schmal, aber bedeutend.
81. „A nemzet csinosodása” ist eine seiner Hauptschriften.
82. Sie gehört zu den wichtigen Programmschriften der Zeit.
83. In ihr fasst sich das Streben der Aufklärung zusammen.
84. Es geht um Bildung, Sprache und eigene Kultur.
85. Kármán verband diese Ziele klug miteinander.
86. Er dachte an das Wohl der ganzen Nation.
87. Er wollte sie aus der Rückständigkeit führen.
88. Sein Mittel war die Bildung.
89. Sein Ziel war eine verfeinerte, gebildete Nation.
90. Damit steht Kármán in der Reihe der großen Aufklärer.
91. Er setzte fort, was Bessenyei begonnen hatte.
92. Er bereitete vor, was das 19. Jahrhundert vollendete.
93. So verbindet sein Aufsatz Vergangenheit und Zukunft.
94. Er blickt auf die Mängel der Gegenwart.
95. Zugleich weist er den Weg nach vorn.
96. Kármán war ein Denker des Fortschritts.
97. Sein Aufsatz ist ein Denkmal dieses Denkens.
98. Er zeigt die Kraft der aufklärerischen Ideen.
99. „A nemzet csinosodása” gehört zu den frühen Meisterwerken der Prosa.
100. In ihm verband Kármán Vernunft, Sprache und Vaterlandsliebe.